Házassági vagyonjogi rendszerek

Málta
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?

A máltai állam a házassági vagyonjogi rendszer szabad megválasztásának lehetőségét kínálja azoknak, akik a máltai jog alapján kívánnak házasságot kötni. Máltán azonban a fő házassági vagyonjogi rendszer a vagyonközösség. Ez a rendszer alkalmazandó a törvény erejénél fogva minden házasság esetében, kivéve, ha a már házas vagy házasodni szándékozó felek úgy döntenek, hogy vagyonjogi rendszerüket másik olyan rendszerrel kívánják szabályozni közjegyzői közokiratba foglaltan, amely nem sérti a máltai jog szellemét. Máltán az alábbi házassági vagyonjogi rendszerek léteznek a vagyonközösség mellett: a vagyonelkülönítés és a fennmaradó közös vagyon külön kezelése.

A vagyonközösség mint máltai törvényes házassági rendszer keretében bármi, amit a felek a házasságkötést követően szereznek, e vagyonközösség részét és ezért egyenlő arányban mindkét fél tulajdonát képezi. A máltai jog kifejezetten előírja, hogy mi képezi a vagyonközösség részét, és kizárja abból az ajándékokat, az örökséget és az egyes felek különvagyonát.

A vagyonelkülönítés mint egy olyan rendszer, amelyet a felek a vagyonközösség helyett választhatnak, azt jelenti, hogy mindkét félnek joga van a házasságkötés előtt és után szerzett vagyon feletti teljes körű ellenőrzésre és e vagyon kezelésére a másik fél hozzájárulása nélkül.

A fennmaradó közös vagyon külön kezelése mint egy másik olyan rendszer, amelyet a felek a vagyonközösség helyett választhatnak, azt jelenti, hogy mindkét házastársnak joga van vagyont szerezni, és az általa szerzett vagyont úgy megőrizni és kezelni, mintha az kizárólagos tulajdonába tartozna. E rendszerben mindazonáltal a házastársak közös vagyont is szerezhetnek, amelyet aztán közösen kezelnek.

2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

Ami a vagyonközösségi rendszert illeti, főszabály szerint mindkét házastárs közösen köteles szabályozni és kezelni vagyonukat. E konkrét rendszert illetően azonban a máltai jog különbséget tesz a rendes vagyonkezelés – vagyis az egyik házastárs által önállóan végezhető cselekmények – és a rendkívüli vagyonkezelés – vagyis a két házastárs által közösen végzendő cselekmények – között. A máltai jog csak a rendkívüli vagyonkezelési cselekményeket sorolja fel, és amit a törvény nem tartalmaz kifejezetten, azt rendes vagyonkezelési cselekménynek kell tekinteni. Ezért a vagyonközösségi rendszer működése során minden esetben be kell tartani a mindkét házastárs hozzájárulásával kapcsolatos formai követelményt. Ha a felek nem járultak hozzá egy ingatlanon vagy ingóságon fennálló személyhez fűződő vagy dologi jog átruházásához vagy alapításához, a cselekmény semmissé nyilvánítható a hozzájárulást megtagadó fél kérelmére.

Ami a vagyonelkülönítési rendszert illeti, főszabály szerint mindkét házastársnak joga van a vagyont önállóan szabályozni és kezelni a másik házastárs hozzájárulása nélkül.

Ami a fennmaradó közös vagyon külön kezelésének rendszerét illeti, főszabály szerint abban az esetben, ha az egyik házastárs úgy dönt, hogy önállóan szerez vagyont, ehhez nem kell előzetesen beszereznie a másik házastárs hozzájárulását, és a szerző házastársnak joga van az említett szerzett vagyont önállóan szabályozni és kezelni. Ha viszont a két házastárs együtt szerez valamit, mindketten hozzájárulásukat adták, és ezért mindkettőjüknek joga van az említett szerzett vagyont szabályozni és kezelni.

3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A vagyonközösségi rendszer választása esetén a házastársak kötelesek mindent együtt csinálni. Ezért nem dönthetnek szabadon a szabályozás és kezelés módjáról a közös hozzájárulásukat nem igénylő rendes vagyonkezelési cselekmények kivételével.

A vagyonelkülönítési rendszer választása esetén viszont a másik házastárs beavatkozása nélkül mindkét házastárs szabadon cselekedhet aszerint, hogy véleménye szerint mi felel meg saját vagyonának.

Ami a fennmaradó közös vagyon külön kezelésének rendszerét illeti, abban az esetben, ha az egyik házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül szerez vagyont, az előbbi bármiféle korlátozás nélkül, szabadon szabályozhatja a rendszert. Ha azonban a két házastárs közösen vásárol, nem járhatnak el tetszésük szerint önállóan, hanem közösen kell cselekedniük.

4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?

A vagyonközösségi rendszert illetően a törvény kifejezetten előírja, hogy e rendszer a házasságkötés napjától áll fenn, és a házasság megszűnésekor – vagyis a házasság felbontásakor – szűnik meg. Ezenfelül a törvény értelmében különválás esetén a vagyon bírósági megosztása kérhető.

A fennmaradó közös vagyon külön kezelésének rendszerével kapcsolatos eseteket illetően a törvény úgy rendelkezik, hogy e rendszer többek között a házasság felbontásával vagy különválással szűnik meg.

Mindazonáltal ha a házasságot a vagyonelkülönítési rendszer szabályozza, mindkét házastárs, akiknek házassága – akár különválással, akár a házasság érvénytelenítésével – megszűnt, továbbra is szabályozza és kezeli a saját nevében szerzett vagyont.

Ezért a házasság felbontásának, a különválásnak vagy a házasság érvénytelenítésének a házastársak vagyonára gyakorolt hatása az, hogy minden szerzett vagyont meg kell osztani a házastársak között egyezség vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határozata útján.

5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?

Az egyik házastárs halála esetén a házassági vagyonjogi rendszer megszűnik, és a máltai öröklési jog válik alkalmazandóvá, és az elhunyt házastárs vagyonát ezért felosztják az örökösök között. Fő tényezőként azt kell figyelembe venni, hogy az elhalálozott fél hagyott-e maga után végrendeletet.

6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?

A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság a polgári bíróság családjogi kollégiuma.

7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Miután a házassági vagyonjogi rendszer működni kezd a házastársak között, az jogviszonyt keletkeztet a házastársak és harmadik személyek között, ha ez a helyzet. A harmadik személyek jogosultak törvényes jogaikat a körülményektől függően együttesen mindkét házastárssal vagy önállóan egy-egy házastárssal szemben gyakorolni attól függően, hogy kivel kötöttek szerződést, vagy kinek keletkezett tartozásuk velük szemben.

8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A vagyon megosztására irányuló eljárásra rendszerint akkor kerül sor, ha a házastársak különválás vagy a házasság felbontása iránti eljárást indítottak. Ezen eljárások azt igénylik, hogy a házastársak közvetítői eljárást indítsanak, mielőtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulnának.

Ha a közvetítői eljárás sikeres, a házastársak közös megegyezéssel válhatnak külön, mely esetben a házastársak közjegyzői közokiratba foglaltan megegyeznek kölcsönös jogaikban, a gyermekeik feletti jogaikban és a házassági vagyon megosztásában; a közjegyzői okiratot ezt követően megvizsgálja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a házastársak jogai közötti egyensúly biztosítása érdekében. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi jóváhagyást követően e szerződést közjegyzői okiratba foglalják, és nyilvántartásba veszik annak érdekében, hogy jogi szempontból minden tekintetben érvényes legyen, többek között harmadik személyekkel szemben is.

Ha a közvetítői eljárás nem jár sikerrel, és a felek nem jutnak egyezségre, bírósági eljárást kell indítaniuk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, amelyben a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetését kérik a vagyon közöttük történő megosztása érdekében. Amikor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határozata jogerőre emelkedik, az említett ítéletet nyilvántartásba veszik annak érdekében, hogy jogi szempontból minden tekintetben érvényes legyen, többek között harmadik személyekkel szemben is.

9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlanok máltai nyilvántartásba vételéhez az adott ingatlanra vonatkozó eredeti szerződést elkészítő közjegyzőnek a közjegyzői okiratba foglalásról szóló feljegyzést kell bemutatnia a nyilvántartásnak a szerződés közjegyzői hitelesítéséhez. Amint a közjegyzői okiratba foglalásról szóló feljegyzés rendelkezésre áll, az ingatlant nyilvántartásba veszik, és a szerződés köti annak feleit, valamint harmadik személyeket.

Utolsó frissítés: 09/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit