Házassági vagyonjogi rendszerek

Olaszország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?

Olaszországban a házassági vagyonjogi rendszer a polgári törvénykönyv 177. és köv. cikkeiben szabályozott törvényes vagyonközösség.

A törvényes vagyonközösség szerint a házastársak által a házasságuk alatt közösen vagy önállóan teljesített vásárlások – a személyes vagyontárgyakkal kapcsolatos vásárlások kivételével – a vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartoznak.

A következők minősülnek a házastárs személyes vagyonának:

1) azok a vagyontárgyak, amelyek a házasságkötéskor már az egyik házastárs tulajdonában voltak;

2) a házasságkötés időpontja után ajándékként vagy örökségként megszerzett vagyon;

3) az egyes házastársak szigorúan személyes használatára szolgáló vagyontárgyai;

4) azok a vagyontárgyak, amelyekre az egyik házastársnak a munkája elvégzéséhez van szüksége;

5) a kártérítésként kapott vagyon, valamint a munkaképesség teljes vagy részleges elvesztéséhez kapcsolódó nyugdíj;

6) a személyes vagyontárgy átruházásából befolyó áron vagy a személyes vagyontárgy cseréjével megszerzett vagyontárgy, feltéve, hogy a szerzés időpontjában erről kifejezetten nyilatkoznak.

A következő javak szintén a vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartoznak:

1) az egyes házastársak által megkeresett nyereség, amelyet a vagyonközösség megszűnésekor már megkaptak, de még nem költöttek el;

2) a házastársak külön tevékenységeiből befolyó jövedelem, ha azt a vagyonközösség megszűnésekor még nem költötték el;

3) a házastársak által közösen vezetett, a házasságkötés időpontja után létrehozott vállalkozások.

A közös vagyon kezeléséért és a közös vagyonnal kapcsolatos cselekményekkel összefüggő perekben történő képviseletért mindkét házastárs önállóan felel, a rendkívüli vagyonkezeléssel kapcsolatos cselekményekért azonban közösen felelnek.

A törvényes vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartozó vagyon megosztása a javak és a kötelezettségek egyenlő részekre történő felosztásával történik.

2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A házastársak eltérő megállapodást is köthetnek, amely kizárólag közokirati formában érvényes.

Ha a vagyonelkülönítési rendszert választják, döntésükről a házasságkötés anyakönyvben történő rögzítése során is nyilatkozhatnak.

A házastársak megállapodhatnak abban, hogy bizonyos, közhiteles nyilvántartásokban szereplő ingó vagyontárgyakból vagy ingatlanokból, illetve hiteleszközökből létrehoznak egy tőkealapot, melynek célja, hogy kielégítse a családjuk szükségleteit (a polgári törvénykönyv 167. cikke).

Az alapot az egyik vagy mindkét házastárs is létrehozhatja, közokirat útján. Az alapot harmadik személy is létrehozhatja, közokirat vagy végrendelet útján.

Az alap tulajdonjogára és kezelésére a törvényes vagyonközösségi rendszer szabályai alkalmazandók (a polgári törvénykönyv 168. cikke).

3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A házastársak nem hozhatnak olyan általános jellegű döntést, amely szerint vagyoni viszonyaikra részben vagy egészben szokások vagy olyan jogszabályok alkalmazandók, amelyek nem vonatkoznak rájuk, hanem kötelesek konkrétan nyilatkozni az említett viszonyok szabályozására irányuló megállapodásaik tartalmáról (a polgári törvénykönyv 161. cikke).

A hozomány létrehozására irányuló megállapodások minden esetben érvénytelenek (a polgári törvénykönyv 166a. cikke).

Ha a házastársak megállapodás útján módosítani szeretnék a törvényes vagyonközösségi rendszert, az alábbiak nem vehetők fel az adott rendszerbe:

1) a szigorúan személyes használatára szolgáló vagyontárgyak;

2) azok a vagyontárgyak, amelyekre az egyik házastársnak a munkája elvégzéséhez van szüksége;

3) a kártérítésként kapott vagyon;

4) a munkaképesség teljes vagy részleges elvesztéséhez kapcsolódó nyugdíj.

Ezenkívül nincs lehetőség a törvényes vagyonközösségi rendszer szabályaitól való eltérésre a vagyon kezelése és az egyenlő részesedés tekintetében.

4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?

A házasság felbontása, a különválás és a házasság érvénytelenítése következtében megszűnik a törvényes vagyonközösség.

5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?

Halál esetén megszűnik a törvényes vagyonközösség.

6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?

A bíróság az általános szabályok szerint rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A törvényes vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartozó vagyon nem felel az egyik házastárs által a házasságkötés előtt vállalt kötelezettségekért, továbbá nem felel a házastársak által a házasság fennállása alatt megszerzett azon ajándékokkal és örökségekkel kapcsolatos kötelezettségekért sem, amelyek nem tartoznak a vagyonközösségi rendszer hatálya alá (a polgári törvénykönyv 187. és 188. cikke).

A törvényes vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartozó vagyon felel az egyik házastárs által a házasságkötés után a szokásos ügyek körén kívül eső cselekmények teljesítésével kapcsolatban a másik házastárs szükséges hozzájárulása nélkül vállalt kötelezettségekért, amennyiben a hitelezőknek járó összegek nem fizethetők ki a személyes vagyonból (a polgári törvénykönyv 189. cikke).

Ha a kifizetendő összegek nem rendezhetők a közös vagyonból, a hitelezők az egyes házastársak személyes vagyona tekintetében is eljárást indíthatnak, a követelés felének erejéig (a polgári törvénykönyv 190. cikke).

8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A törvényes vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartozó vagyon megosztása a javak és a kötelezettségek egyenlő részekre történő felosztásával történik. Az esetleges eltartottak szükségleteire és felügyeletére figyelemmel a vagyonmegosztás tekintetében eljáró bíróság haszonélvezeti jogot biztosíthat az egyik házastársnak a másik házastárs valamely vagyonán (a polgári törvénykönyv 194. cikke).

A vagyonmegosztás során a házastársak jogosultak átvenni minden olyan ingóságot, amely a vagyonközösség létrejöttének időpontja előtt a tulajdonukban volt, illetve amelyet a vagyonközösség fennállása alatt örökségként vagy ajándékként szereztek.

Ha az így átveendő ingóság nincs meg, a házastársak az adott ingóság értékének igazolásával – akár az ingóság ismertségére hivatkozva is – kérhetik az értékének megfelelő összeg megtérítését, kivéve, ha a vagyontárgy azért nem lelhető fel, mert elhasználták vagy elveszett, illetve bármilyen más olyan okból, amely nem róható fel a másik házastársnak (a polgári törvénykönyv 196. cikke).

9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlanok tulajdonjogát átruházó összes szerződést, valamint általánosabban az ingatlanokra vonatkozó vagyoni jogokat létesítő, átruházó vagy módosító összes okiratot rögzíteni kell a megfelelő ingatlan-nyilvántartásban. E szabály alól a törvényes vagyonközösségi rendszer hatálya alá tartozó ingatlanvásárlások sem mentesek.

Az átírást kérelmező személyek a tulajdoni lap másolata mellett kötelesek két példányban benyújtani a földhivatalhoz a felek vagyonjogi rendszeréről szóló dokumentumot is (amennyiben a felek házasok), az azon anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozatról szóló okirat vagy igazolás formájában, aki a vagyonjogi rendszert feljegyezte a házassági anyakönyvi kivonaton.

Azokat az egyéb házassági megállapodásokat is rögzíteni kell az ingatlan-nyilvántartásban, amelyek alapján például az egyik házastárs egyes személyes ingatlanait bevonták a közös vagyonba, vagy amelyekkel ingatlan-tőkealapot hoztak létre.

Utolsó frissítés: 21/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.