Házassági vagyonjogi rendszerek

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?

Az osztrák jogban a főszabály szerinti házassági vagyonjogi rendszer a vagyonelkülönítési rendszer (Gütertrennung). Mindkét házastárs megtartja a házasságba vitt vagyonát, és az általa megszerzett vagyon kizárólagos tulajdonosává válik (az osztrák polgári törvénykönyv [Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch] 1233. és 1237. §-a). Mindkét házastárs szintén kizárólagos hitelezője saját adósainak, és kizárólagos adósa saját hitelezőinek.

2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A házastársak házassági szerződés (Ehepakt) útján választhatnak a főszabály szerintitől eltérő vagyonjogi rendszert. A házassági szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni annak érvényességéhez (a közjegyzői okiratról szóló törvény [Notariatsaktsgesetz] 1. §-a).

3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Főszabály szerint a házastársak szabadon választhatják meg házassági vagyonjogi rendszerüket. A házassági szerződés mindazonáltal nem tartalmazhat például a tartásról való teljes körű kölcsönös lemondást egy fennálló házasságban.

4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?

A törvényes „teljes” vagyonelkülönítés csak a házasság érvénytelenségének megállapításáig, felbontásáig vagy érvénytelenítéséig áll fenn, mivel ebben az esetben meg kell osztani a vagyont, amelynek során nem a tulajdonosi helyzet a meghatározó tényező. A házasság megszűnése esetén a házastársak vagyona megosztásának elve az irányadó. A házastársak vagyonát (azokat a dolgokat, amelyeket mindkét házastárs használt, például a házastársi közös lakást, egy autót vagy a háztartási cikkeket) felosztják, a házastársak megtakarításait pedig szintén megosztják. A házastársak megtakarításai azokat az eszközöket foglalják magukban, amelyeket a házastársak házasságuk fennállása alatt szereztek, és amelyek – jellegüktől függően – rendszerint értékesítésre szolgálnak.

5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?

A (gyakorlatban ritkán előforduló) vagyonközösségben (Gütergemeinschaft) élő házastársak egyikének halála esetén a közös vagyont meg kell osztani. Az összes adósság levonása után fennmaradó nettó vagyont a megállapodás szerinti aránynak megfelelően szétosztják a túlélő házastárs és az elhunyt személy hagyatéka között. A vagyonelkülönítési rendszer (Gütertrennung) szerinti alapesetben a túlélő házastárs által kapott törvényes hányadot az határozza meg, hogy az elhunyt személy mely más rokonai örökölnek még. A túlélő házastárs a hagyaték egyharmadára jogosult, ha az elhunyt házastárs túlélő gyermekeket vagy azok leszármazóit hagyta hátra; a hagyaték kétharmadára jogosult, ha az elhunyt házastárs túlélő szülőket hagyott hátra; más esetekben pedig a teljes hagyatékra jogosult. A házastárs azon törvényes örökösök közé tartozik, akik a hagyatékból kötelesrészre jogosultak (pflichtteilsberechtigte Personen). A házastárs kötelesrésze a fele annak, amit az öröklési rangsorban kapna.

6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?

A házasság felbontását, érvénytelenítését vagy érvénytelenségének megállapítását követően a házasságról szóló törvény (Ehegesetz) 81. és azt követő §-ai alapján a vagyonról közös megegyezéssel vagy bírósági határozattal születik döntés.

7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Főszabály szerint a házastárs nem ruházhat konkrét jogokat harmadik személyekre, és nem állapíthat meg kötelezettségeket velük szemben a másik házastárs együttműködése nélkül. A közös háztartást vezető és jövedelemmel nem rendelkező házastárs csak „hallgatólagos ügynöki megállapodás” (Schlüsselgewalt) keretében képviselheti a másik házastársat a mindennapi életben szükséges olyan jogügyletekben, amelyek a közös háztartáshoz kapcsolódnak, és nem haladnak meg egy bizonyos összeget a házastársak életszínvonalához viszonyítva. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik házastárs olyan nyilatkozatot tett egy harmadik személy felé, hogy nem kívánja, hogy házastársa képviselje. Ha a harmadik személy nem tudja megállapítani a körülmények alapján, hogy az eljáró házastárs képviselőként jár-e el, a két házastárs egyetemlegesen felel.

A vagyonközösségi rendszer – ha a vagyonelkülönítési rendszer helyett kifejezetten e rendszerben állapodtak meg – csupán olyan kötelezettséget keletkeztet a házastársak közötti viszonyban, hogy az egyik házastárs nem rendelkezhet a közös vagyon ráeső részével a másik házastárs hozzájárulása nélkül. Dologi jogi joghatás csak ingatlant illetően áll fenn, ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be a polgári törvénykönyv 364c. §-a alapján vagy egy olyan korlátozást a polgári törvénykönyv 1236. §-a alapján, amely szerint a vagyonközösség fennállása alatt egyik fél sem rendelkezhet egyoldalúan saját felével vagy hányadával.

8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A vagyonnak a házasság felbontása, érvénytelenítése vagy érvénytelenségének megállapítása esetén a házasságról szóló törvény 81. és azt követő §-ai alapján történő megosztása független a vétkességtől, habár a vétkesség figyelembe vehető méltányossági megfontolások keretében. A vagyon megosztására a felek közös megegyezése vagy az egyik fél kérelmére hozott bírósági határozat alapján kerül sor. Egyébként továbbra is vagyonelkülönítés alkalmazandó, vagyis mindkét házastárs megtartja saját vagyonát. A kérelmet a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell benyújtani. Mind a házastársak vagyonát, mint megtakarításaikat megosztják. A házasságról szóló törvény 82. §-a alapján az alábbiak ki vannak zárva a vagyon megosztásából: az egyik házastárs által a házasságba vitt vagy örökölt dolgok, harmadik személyek által ajándékozott dolgok, kizárólag a házastársak egyike által személyes vagy szakmai célra használt dolgok, valamint egy vállalkozás tulajdonában lévő dolgok vagy egy vállalkozásban fennálló részesedések, kivéve ha azok csupán befektetések.

9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet azon kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a bejegyzendő ingatlan található.

A kérelmet írásban kell benyújtani a kérelmező aláírásával. Főszabály szerint az aláírást nem kell hitelesíttetni, kivéve, ha a kérelemhez bejegyzési nyilatkozatot (Aufsandungserklärung) csatoltak.

A kérelemhez csatolni kell az ingatlan megszerzésének jogalapját tartalmazó köz- vagy magánokiratot (például egy adásvételi szerződést) a felek hitelesített aláírásával. Az ingatlan pontos adatai mellett a magánokiratoknak bejegyzési nyilatkozatot is tartalmazniuk kell.

A bejegyzési nyilatkozat egy kifejezett nyilatkozat arról, hogy az a személy, akinek jogát korlátozzák, megterhelik, megszüntetik vagy másik személyre ruházzák át, hozzájárul (az ingatlan-nyilvántartásba történő) bejegyzéshez (adásvételi szerződés esetén ez a személy az eladó). A bejegyzési nyilatkozatot bíróságnak vagy közjegyzőnek kell hitelesítenie, és azt a szerződő feleknek aláírásukkal kell ellátniuk. A bejegyzési nyilatkozat a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem részeként is benyújtható. Ebben az esetben a kérelmen szereplő aláírásokat bíróságnak vagy közjegyzőnek kell hitelesítenie.

Az adózás rendjéről szóló szövetségi törvény (Bundesabgabenordnung) 160. §-ával összhangban a kérelemhez csatolni kell egy adóügyi megfelelési igazolást. Az igazolással az adóhatóság megerősíti, hogy a megfizetendő adók szempontjából nincs akadálya az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésnek.

Ha a kérelmet ügyvéd vagy közjegyző készítette, azt elektronikusan kell benyújtani. Ebben az esetben a csatolt dokumentumokat egy elektronikus dokumentumtárban kell elhelyezni. Az adóhatóság adóügyi megfelelési igazolása ez esetben egy ügyvéd vagy közjegyző által készített önértékelési nyilatkozattal helyettesíthető.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.