A kiskorúak jogai bírósági eljárásokban

1. A gyermek cselekvőképessége

Görögországban a büntethetőség alsó korhatára 15 év. Az a 12 és 15 év közötti gyermek, aki jogsértést követ el, jogosult panasszal élni a közigazgatási határozattal szemben; ha betölti 17. életévét, e jogot kizárólag a gyermek gyakorolhatja.

A saját jogon való keresetindítás alsó korhatára 15 év a foglalkoztatás területén, 18 év a menekültüggyel, migrációval, közigazgatási szankciókkal és egészségüggyel összefüggésben, 12 év az örökbefogadási ügyekben, 16 év a nemperes eljárásokban és 18 év minden más ügyben, kivéve, ha a gyermek korlátozottan cselekvőképesnek minősül.

2. A gyermekekhez igazított eljárásokhoz való hozzáférés

Görögországban valamennyi elsőfokú és fellebbviteli bíróságon van kiskorúakkal foglalkozó büntetőbíró, nyomozási bíró és ügyész, akik kifejezetten a kiskorúakat érintő büntetőügyekre szakosodtak. A kiskorúak büntetőbíráiból álló fiatalkorúak bírósága tárgyalja a kiskorú elkövetők ügyeit.

Emellett a kiskorúakat védi a valamennyi elsőfokú bíróságon felállított, „Kiskorúak védelméért felelős társaság”, amelynek tagjai bírák, ügyészek, szociológusok, tanárok stb.

Emellett vannak családjogi bírákból álló, szakosított tanácsok is valamennyi elsőfokú és néhány fellebbviteli bíróságon. E bírák a családjogi ügyek tekintetében olyan értelemben szakosodott bírák, hogy polgári jogi bíróként eljárva csak családjogi ügyeket tárgyalnak. E feladatokat 2 és 4 év közötti időszakra szignálják rájuk.

A közigazgatási igazságszolgáltatás tekintetében nincsenek külön előírások vagy intézmények a családjogra és a kiskorúakra nézve.

3. Több területet érintő kérdések

A szociális szolgálatok és a családjogi bíróságok szorosan együttműködnek minden szinten. A bírák részére jelentések készülnek, és pszichológusokkal szervezett tanácskozásokat tartanak annak érdekében, hogy az ügy már érett szakaszban jusson el a bíróság elé. Szükség esetén a bíróság azt is kérheti a gyermektől és/vagy annak szüleitől, hogy szakember által elvégzett speciális vizsgálaton vegyenek részt annak érdekében, hogy az életkörülményeket és a családi környezetet alaposan megvizsgálhassák.

4. Szakemberképzés

Az alap jogászképzés nem terjed ki más jogterületektől elkülönülten a családjogra Mindazonáltal a családjog részét képezi az olyan testületek, mint a nemzeti bírói iskola, az igazságügyi minisztérium, az ügyvédi kamara, az egyetemek stb. által szervezett rendszeres képzéseknek, és azokat a bírákat és ügyészeket, akik e területre szakosodtak, arra ösztönzik, hogy vegyenek részt e figyelemfelkeltő tevékenységekben.

A határon átnyúló képzést a rendes csatornákon, azaz az Európai Igazságügyi Képzési Hálózaton, az Európai Jogi Akadémián vagy más testületeken vagy intézményeken keresztül biztosítják, amelyek európai szinten foglalkoznak jogi képzéssel.

5. A gyermek mindenek felett álló érdeke

Valamennyi meghozandó intézkedést, valamint az állami szervek vagy intézmények és a bíróságok által elfogadott fellépést a gyermek mindenek felett álló érdeke figyelembevételének elvével összhangban kell meghozni. A bíróságon a bírótól függ e fogalom esetről esetre való alkalmazása.

6. Jogorvoslati lehetőségek

A felnőttekhez hasonlóan a gyermekek is rendelkeznek valamennyi jogosultsággal, és tájékoztatást kapnak valamennyi olyan eljárásról, amelybe büntető- vagy polgári jogi ügyben való érintettségük miatt bevonódhatnak. Különösen a büntetőeljárásban az ügyész „felfüggeszti” a büntetőeljárást a gyermek meghallgatása után, ha ezzel elkerülhető, hogy helyrehozhatatlan károkat idézzen elő a gyermek személyiségében.

7. Családi élet

A görög jog alapján egy adott gyermek örökbefogadásában érintett személyeknek a gyermek lakóhelye szerinti elsőfokú bírósághoz kell fordulniuk annak törvényes jóváhagyásáért. A biológiai szülőknek a tanácsban eljáró bíróság előtt jóváhagyásukat kell adniuk a gyermeküknek a kérelmezők általi örökbefogadásához. Ha az örökbefogadandó gyermek elérte a 12. életévet, az ő egyetértése is szükséges. Tanúnak kell igazolnia a tárgyaláson a bíróság előtt, hogy a kérelmezők alkalmasak az adott gyermekről való gondoskodásra és annak felnevelésére, figyelembe véve többek között a képesítéseiket és a pénzügyi forrásaikat. Ugyanez érvényes a nemzetközi örökbefogadásra is. Ezt az eljárást a görög polgári törvénykönyv 1542. és azt követő cikkei, valamint a görög polgári perrendtartás 800. cikke tartalmazzák.

Létezik kiskorúak és felnőttek örökbefogadása is. A felnőttek örökbefogadása kivételes, és csak a negyedik rokonsági fokig terjedő rokonokra (azaz unokatestvérek) vonatkozik (a görög polgári törvénykönyv 1579. cikke). Emellett a házas felnőtt személyeket csak a házastárs egyetértésével lehet örökbe fogadni (a görög polgári törvénykönyv 1583. cikke).

A gyermek lakóhelye szerinti elsőfokú bíróság többtagú tanácsa rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az örökbefogadásra irányuló nemzeti és nemzetközi bírósági eljárás lefolytatása tekintetében (a polgári perrendtartás 800. cikke). Különösen a nemzetközi örökbefogadás esetére állították fel az országok közötti örökbefogadás központi hatóságát, amely a görög munkaügyi minisztérium felügyelete alá tartozik (a 3868/2010. sz. törvény 19. cikke).

Gyerekbarát igazságszolgáltatás Görögországban   (326 Kb)