Kis értékű követelések

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A kis értékű követelések európai eljárásában az alábbi bíróságok rendelkeznek határozathozatali hatáskörrel:

Polgári ügyekben a helyi bíróságok (okrajna sodišča) (a polgári perrendtartásról szóló törvény 30. cikke [Uradni list RS; a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye; a továbbiakban: UL RS], 73/07. sz., hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 45/08 – 45/08) – a választottbírósági eljárásól szóló törvény [ZArbit], – 111/08 sz. alkotmánybírósági határozat, – 57/09 sz. alkotmánybírósági határozat, – 12/10 sz. alkotmánybírósági határozat, – 50/10 sz. alkotmánybírósági határozat, – 107/10 sz. alkotmánybírósági határozat, – 75/12. sz. alkotmánybírósági határozat, – 40/13 sz. alkotmánybírósági határozat, – 92/13 sz. alkotmánybírósági határozat, – 10/14 sz. alkotmánybírósági határozat, – 48/15 sz. alkotmánybírósági határozat, – 6/17 sz. alkotmánybírósági határozat, 10/17 sz. alkotmánybírósági határozat és 16/19. sz. alkotmánybírósági határozat, gazdasági ügyekben pedig a körzeti bíróságok (okrožna sodišča) (a polgári perrendtartás 32. cikke). A kereskedelmi jogvitákra vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartás 480–484. cikke tartalmazza. A polgári perrendtartás szövege megtalálható a Szlovén Köztársaság jogi információs rendszerének honlapján:

http://pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO1212

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

A kis értékű követelések európai eljárásának céljaira elfogadott, és a bíróságok rendelkezésére álló kommunikációs eszközök, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban a következők:

— Az egységesített „A” keresetlevelet (I. melléklet) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz postai úton, kommunikációs eszközzel (például faxon), közvetlenül a szervhez vagy pedig keresetbenyújtással hivatásszerűen foglalkozó személy útján írásban kell benyújtani (ZPP 105b. cikke).

Kérelmet elektronikusan egyelőre nem lehet előterjeszteni.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A 11. cikk szerinti gyakorlati segítségnyújtásra illetékes hatóságok vagy szervezetek a következők:

Az illetékes bíróság igazságügyi alkalmazottai ingyenes gyakorlati segítséget nyújtanak a formanyomtatvány kitöltéséhez, valamint általános tájékoztatást adnak az eljárásról. A fogyasztóknak az Európai Fogyasztói Központ is nyújt gyakorlati segítséget, Kotnikova 5, 1000 Ljubljana, e-mail: epc.mgrt@gov.si, tel.: (01) 400 37 29, honlap: https://www.epc.si/.

A fogyasztók ezen felül ingyenes jogi segítséget is kérhetnek és kaphatnak, feltéve, hogy teljesítik az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (UL RS 96/04. sz. – hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 23/05, 15/14 – alkotmánybírósági határozat és 19/15, a továbbiakban: ZBPP) foglalt feltételeket. Az ingyenes jogi segítségnyújtás keretében jogi tanácsadás, jogi képviselet és a ZBPP által biztosított egyéb jogi szolgáltatások nyújthatók, valamint kivételes esetekben a bírósági költségek alóli mentesség is biztosítható.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

Az elektronikus kézbesítéshez és kommunikációhoz rendelkezésre álló, illetve a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban megengedettnek minősülő eszközök, valamint a dokumentumok elektronikus kézbesítésének a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt előzetes elfogadásának kifejezésére szolgáló eszközök a következők:

Az 5. cikk (2) és (6) bekezdésében hivatkozott dokumentumokat és a 7. cikk alapján hozott ítéletet a ZPP szabályaival összhangban kézbesítik.

A dokumentumok kézbesítését és az iratbetekintést a ZPP 132–150. cikke szabályozza.

A ZPP 132. cikke különféle módokon teszi lehetővé a dokumentumok kézbesítését – postai úton, biztonságos e-mail vagy bírósági végrehajtó útján, magán a bíróságon vagy jogszabályban biztosított egyéb módon (kézbesítés a dokumentumok kézbesítésével hivatásszerűen foglalkozó jogi vagy természetes személy útján).

A polgári eljárásokban egyelőre nincsen lehetőség a dokumentumok elektronikus kézbesítésére, ezért a bírósági iratokat papír alapon, általában postai úton kézbesítik.

A dokumentumok kézbesítésének ideje és helye: napközben 6.00 és 22.00 óra között, vagy a nap 24 órájában e-mail útján (ZPP 139. cikkének (1) bekezdése)

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

Azon személyek vagy a szakmák azon típusai, amennyiben léteznek ilyenek, akik vagy amelyek tekintetében jogszabály kötelez az elektronikus úton történő kézbesítésnek vagy az elektronikus írásos kommunikáció egyéb formáinak az elfogadására, a 13. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban, a következők:

A polgári eljárásokban egyelőre nincsen lehetőség a dokumentumok elektronikus kézbesítésére, ezért a bírósági iratokat papír alapon, általában postai úton kézbesítik.

Amint a bírósági iratok elektronikus kézbesítése technikailag kivitelezhetővé válik, a bíróságok a bírósági iratokat minden esetben elektronikusan (biztonságos postafiókba) fogják kézbesíteni a nemzeti hatóságok, ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, szakértők, értékbecslők, tolmácsok, fizetésképtelenségi szakértők vagy bármely olyan egyéb magánszemély vagy szerv részére, akiknek a munkája annak jellegéből fakadóan nagyobb fokú megbízhatósággal jár.

Azon személyek vagy szervek listáját, akiknek a munkája annak jellegéből fakadóan nagyobb fokú megbízhatósággal jár, a Szlovén Köztársaság legfelsőbb bírósága állítja össze és a honlapján (portal e-Sodstvo) közzéteszi. A listában szereplő személyek és szervek kötelesek biztonságos postafiókot készíteni és annak címét megküldeni a Szlovén Köztársaság legfelsőbb bírósága részére; ezen személyek és szervek kötelesek értesíteni a legfelsőbb bíróságot, ha e cím megváltozik. A listában közzétett cím a biztonságos postafiók hivatalos címének minősül.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

A kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó eljárási illetékek, és azok számítási módja, valamint a 15a. cikkel összhangban az eljárási illetékek megfizetésére elfogadott fizetési módok a következők:

Az eljárási illetékek összegét az eljárási illetékekről szóló törvény (UL RS 37/08. sz., 97/10, 63/13, 58/14 – alkotmánybírósági határozat, 19/15 — alkotmánybírósági határozat, 30/16, 10/17 — ZPP-E, 11/18 — ZIZ-L és 35/18 — alkotmánybírósági határozat, a továbbiakban: ZST-1) határozza meg. A kis értékű követelések európai eljárására vonatkozó eljárási illetékek megegyeznek az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó nemzeti eljárási illetékekkel.

A kis értékű követelések európai eljárása vonatkozásában egyszeri illetéket kell megfizetni, amelynek összege a pertárgy értékétől függ:

Amennyiben a pertárgy értéke ............ EUR vagy kevesebb	az eljárási illeték összege .................. EUR
300	54
600	78
900	102
1 200	126
1 500	150
2 000	165
2 500	180
3 000	195
3 500	210
4 000	225
4 500	240
5 000	255

A felperesnek a fenti eljárási illetéket a kis értékű követelések európai eljárásának elején kell megfizetnie. Az illeték megfizethető előre, vagyis a keresetlevél bírósághoz való benyújtásával egyidejűleg; vagy a kereset előzetesen a bíróság elé terjeszthető, amely esetben a felperesnek meg kell várnia, amíg a bíróság megküldi a fizetési felhívást, amely nem csak az illeték összegéről, hanem a fizetéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókról is tájékoztatást nyújt (mint például a fizetési határidőről).

Az eljárási illetékek távolról is megfizethetők, ezáltal a felek a bíróság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamból is teljesíthetik a kifizetést az alábbi fizetési módok legalább egyikének alkalmazásával:

a) banki átutalás;

b) hitelkártyás vagy betéti kártyás fizetés; vagy

c) a felperes bankszámlájának közvetlen megterhelése.

A ZST-1 6. cikke alapján a kis értékű követelések európai eljárásában az eljárási illetékek készpénzben, elektronikusan vagy bármely egyéb érvényes fizetési mód igénybevételével megfizethetők.

A gyakorlatban jelenleg kizárólag a banki átutalás használatos az eljárási illetékek megfizetésére, ugyanakkor a bíróság pénztárában kártyás fizetésre is lehetőség van.

Minden bank kínál online fizetési szolgáltatást az elektronikus fizetések lehetővé tételére. Az online banki szolgáltatások útján történő elektronikus fizetés esetén az eljárási illetéket a bíróságoknak a kifejezetten az eljárási illetékek befizetésére létrehozott számlájára kell befizetni, az egyes bíróságok honlapján közzétett adatok szerint. Az illetékes bíróságok honlapjára mutató linkek az a) pont szerinti egyes bíróságok elérhetőségi adatai között találhatók, e honlapok tartalmazzák a bíróságok számlaadatait, valamint az eljárási illetékek megfizetésével kapcsolatos egyéb információkat.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

A 17. cikk szerint rendelkezésre álló jogorvoslatok, az e jogorvoslatok benyújtására nyitva álló határidők, és a bíróságok, amelyekhez az ilyen jogorvoslatok benyújthatók a következők:

A jogorvoslatot az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni (ZPP 458. cikk). A jogorvoslatot ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyik meghozta az elsőfokú ítéletet (helyi bíróság) (ZPP 342. cikk).

Kereskedelmi ügyekben a jogorvoslatot az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni (a ZPP 480. és 496. cikkével összefüggésben értelmezett 458. cikk). A jogorvoslatot ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyik meghozta az elsőfokú ítéletet (körzeti bíróság) (ZPP 342. cikk).

A jogorvoslatot a felsőbíróságok bírálják el (ZPP 35. és 333. cikk).

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

A 18. cikk szerinti felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok a következők:

A fél bírósági jogorvoslatként az eredeti állapot helyreállítása iránti keresetet terjeszthet elő (ZPP 116. cikk). Amennyiben a bíróság e keresetnek helyt ad, a per visszaáll a jogsértést megelőző állapotába, és a bíróság valamennyi, e jogsértés következtében hozott ítéletét hatályon kívül helyezik.

A jogsértéstől számított hat hónap elteltével a fél bírósági jogorvoslatként perújrafelvétel iránti keresetet terjeszthet elő a ZPP 394. cikkének (3) bekezdésével összhangban, amely révén a jogerős határozattal lezárt eljárás ismételten megindítható.

Mindkét bírósági jogorvoslat esetében az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik meghozta az ítéletet.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

A 21a. cikk (1) bekezdésének értelmében az elfogadott nyelvek a következők:

A hivatalos nyelvek közé a szlovén nyelv és az a két nemzeti kisebbségi nyelv tartozik, amelyet hivatalosan használnak az azokon a területeken működő bíróságok, ahol e nemzeti kisebbségek élnek (ZPP 6. és 104. cikk). A nemzeti kisebbségi nyelvek az olasz és a magyar.

A vegyes nemzetiségű települések a települések létrehozásáról és a településhatárokról szóló törvény (UL RS 108/06. sz. — hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt szöveg és 9/11. sz.; a továbbiakban: ZUODNO) hatálya alá tartoznak. A ZUODNO 5. cikke szerint vegyes nemzetiségű településnek azon települések minősülnek, amelyeket Lendva, Hodoš-Šalovci, Moravske Toplice, Koper, Izola és Piran közigazgatási egységek aktuális szabályozása annak tekint.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

A végrehajtásra illetékes hatóságok és a 23. cikk alkalmazására illetékes hatóságok a következők:

A végrehajtásra a helyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel és illetékességgel (a polgári jogi követelések végrehajtásáról és biztosítékkal való fedezéséről szóló törvény 5. cikke [UL RS 3/07. sz. — hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 93/07, 37/08 — ZST-1, 45/08 — a választottbírósági eljárásól szóló törvény »ZArbit«, 28/09, 51/10, 26/11, 17/13 — alkotmánybírósági határozat, 45/14 — alkotmánybírósági határozat, 53/14, 58/14 – alkotmánybírósági határozat, 54/15, 76/15 — alkotmánybírósági határozat, 11/18 és 53/19]). E bíróságok hatásköre a 23. cikk alkalmazására is kiterjed.