Kis értékű követelések

---

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A német szövetségi államokban (Länder) minden bíróság, amelyhezjoghatóságra, illetékességre és hatáskörre vonatkozó szabályok alapján lehet fordulni, joghatósággal rendelkezik a 861/2007/EK rendelet szerinti kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatos ügyekben (lásd https://e-justice.europa.eu/content_jurisdiction-85-de-de.do?member=1). Főszabályként a helyi bíróságok (Amtsgerichte) rendelkeznek hatáskörrel a jogvitákban.

Baden-Württemberg, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Szász-Anhalt és Schleswig-Holstein szövetségi államok esetében a következő bíróságok rendelkeznek hatáskörrel:

Baden-Württembergben:

Helyi bíróságok előtti ügyekben

1. Heidelbergi Helyi Bíróság

a Karlsruhei Regionális Felsőbíróság körzetében (Bezirk des Oberlandesgerichts),

2. Heilbronni Helyi Bíróság

a Stuttgarti Regionális Felsőbíróság körzetében.

Hessenben:

1. Frankfurt am Main-i Helyi Bíróság a hesseni helyi bíróságok alá tartozó körzetekben

2. Frankfurt am Main-i Regionális Bíróság (Landgericht) a hesseni regionális bíróságok alá tartozó körzetekben.

Észak-Rajna-Vesztfáliában:

Esseni Helyi Bíróság az észak-rajna-vesztfáliai helyi bíróságok alá tartozó körzetekben.

Szász-Anhaltban:

Hallei Helyi Bíróság (Saale).

Schleswig-Holsteinben:

A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben

1. Flensburgi Helyi Bíróság a flensburgi regionális bíróság alá tartozó körzetben (flensburgi, husumi, niebülli és schleswigi helyi bíróságok),

2. Itzehoei Helyi Bíróság az Itzehoei Regionális Bíróság alá tartozó körzetben (elmshorni, itzehoei, meldorfi és pinnebergi helyi bíróságok),

3. Kieli Helyi Bíróság a Kieli Regionális Bíróság alá tartozó körzetben (bad segebergi, eckernfördei, kieli, neumünsteri, norderstedti, plöni és rendsburgi helyi bíróságok) és

4. Lübecki Helyi Bíróság a Lübecki Regionális Bíróság alá tartozó körzetben (ahrensburgi, eutini, lübecki, oldenburgi, ratzeburgi, reinbeki és schwarzenbeki helyi bíróságok).

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

A következő kommunikációs eszközök mindenütt rendelkezésre állnak: postai út, beleértve a futárszolgálatot is, telefax, személyes kézbesítés, illetve a keresetlevélnek a bíróság kezelőirodáján (Rechtsantragstelle) történő benyújtása.

Ezenkívül a keresetlevél elektronikus formában is benyújtható valamennyi tartományban (Land) egyes bíróságokon és valamennyi szövetségi bíróságon. Ebben az esetben az elektronikus dokumentum benyújtásáért felelős személynek elektronikus aláírást kell csatolnia. Ehhez aláírási szoftverre és a megfelelő kártyaolvasóval ellátott aláírási kártyára van szükség. A résztvevő bíróságokkal az e‑CODEX-interfészen keresztül más tagállamokból is kapcsolatba lehet lépni. Az arra vonatkozó információk, hogy mely bíróságokkal lehet elektronikus úton kapcsolatba lépni, a http://www.justiz.de/ és a http://www.egvp.de/ honlapon, vagy az egyes bíróságok honlapján találhatók.

A felülvizsgált polgári perrendtartás 130a. szakasza értelmében 2018. január 1-jétől valamennyi tartományi és szövetségi bíróságnál lehetőség lesz elektronikus dokumentumok benyújtására, amennyiben az elektronikus dokumentumon szerepel az azért felelős személy hitelesített elektronikus aláírása, vagy az illető személy azt aláírja és biztonságos eszköz útján továbbítja. A „biztonságos eszközök” a következők:

1. a „De‑Mail” német e-kormányzati szolgáltatás, a feladó hitelesítésével (absenderbestätigt);

2. az ügyvédek számára fenntartott különleges elektronikus postafiók („beA”);

3. a hatóságok számára fenntartott különleges elektronikus postafiók („beBPo”).

Az elektronikus dokumentumok továbbításának műszaki paramétereit egy 2018. január 1-jéig hatályba lépő szövetségi kormányrendelet fogja meghatározni.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A módosított 861/2007/EK rendelet 11. cikke szerinti gyakorlati segítségnyújtásra a helyi bíróságoknak van hatásköre. A gyakorlati segítségnyújtást a szervezeti diagram szerinti megfelelő személyzet, elsősorban a kezelőiroda vagy a tájékoztatási iroda alkalmazottai biztosítják. A hatáskörrel rendelkező helyi bíróságokra és a kommunikációs eszközökre vonatkozó információk az Európai Igazságügyi Atlasz honlapján találhatók. Lásd a fenti a) pontot.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

A polgári perrendtartás 174. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az eljárási iratokat – az átvétel igazolása ellenében – faxon lehet eljuttatni az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók (Gerichtsvollzieher), adótanácsadók, vagy bármely más, a szakmájuk révén különös bizalmat élvező személyek, valamint a hatóságok, testületek, vagy közjogi intézmények részére.

A 174. szakasz (3) bekezdése értelmében ugyanezen személyek részére elektronikus dokumentumok is küldhetők. Ugyanez vonatkozik a jogi eljárásokban résztvevő többi félre is, amennyiben a dokumentumok elektronikus úton történő továbbításához kifejezetten hozzájárultak. A dokumentumot elektronikus úton kell aláírni, és meg kell akadályozni, hogy tartalmát arra jogosulatlan harmadik felek megismerjék. A dokumentumok a „De-Mail” szolgáltatáson keresztül is továbbíthatók.

2018. január 1-jei hatállyal lehetőség lesz az elektronikus dokumentumokat elektronikus aláírás használata helyett a polgári perrendtartás 130a. szakasza szerinti biztonságos továbbítási csatornán (sicherer Untermittlungsweg) keresztül továbbítani. A fent említett személyeknek biztonságos továbbítási csatornát kell majd létrehozniuk az elektronikus dokumentumok kézbesítése céljából. Az elektronikus kézbesítés bizonyítéka a strukturált, géppel olvasható formátumban kiállított e‑átvételi elismervény lesz. Ebből a célból a bíróság a dokumentum kézbesítésekor rendelkezésre bocsátja a szükséges adatokat.

A 13. cikk és a polgári perrendtartás 174. cikkének (3) bekezdése szerinti elfogadást a fenti b) pontban leírt eszközök útján lehet kifejezni.

További részletekért lásd a b) pontot.

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

A jogászi szakmákról szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: BRAO) 31a. szakasza (1) bekezdése első mondatának bevezetését követően a szövetségi ügyvédi kamarának minden németországi ügyvéd számára külön elektronikus postafiókot kell létrehoznia. A 31a. szakasz egyik célja annak biztosítása, hogy valamennyi német ügyvéd elérhető legyen az elektronikus csatornákon keresztül. Az ügyvédek számára fenntartott különleges elektronikus postafiókot 2016. november 28-án hozták létre.

Az irányelv alkalmazásában azonban jelenleg nem kötelező a használata. Az ügyvédi névjegyzéket és az ügyvédi postafiókot szabályozó rendelet (Rechtsanwaltsverzeichnis- und -postfachverordnung) 31. szakasza ehelyett úgy rendelkezik, hogy az ügyvédek számára biztosított különleges elektronikus postafiókon keresztül kapott információkat 2017. december 31-ig csak akkor lehet figyelembe venni, ha abba a postafiók tulajdonosa előzetesen beleegyezett. Ennek az önkéntes használati időszaknak a célja, hogy lehetővé tegye a jogászok számára az új technológia fokozatos bevezetését, és a kötelező használat előtt annak biztosítását, hogy a postafiók problémamentesen működik. 2018. január 1-jei hatállyal a BRAO 31a. szakasza egy új, (6) bekezdéssel egészül ki, amelynek alapján valamennyi ügyvéd köteles megfelelően tudomást venni a különleges elektronikus postafiókjába küldött információkról. Az erre irányuló jogszabály-módosítást, valamint a jogi szakmákra vonatkozó egyéb rendelkezések módosítását a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet átültető törvény tartalmazza (hivatkozási szám: a 18/9521. sz. 18/11442. sz. Bundestag-dokumentum, 9., valamint 107. és azt követő oldalak).

Egyebekben a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

A kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatos bírósági illetékről a bírósági eljárási költségekről szóló törvény (a továbbiakban: GKG) rendelkezik.

A bírósági illetéket a bíróságnak a bírósági illetékszámlán (Gerichtskostenrechnung) kell megfizetni. Az illeték a keresetlevél benyújtásának időpontjában fizetendő, bár az eljárás akkor is folytatódhat, ha az illeték befizetésére nem kerül sor.

Az illeték megfizetéséért a kérelmezőn kívül az a személy felelős, akivel szemben a bíróság illetékfizetési kötelezettséget állapított meg, vagy aki egyezség keretében azért felelősséget vállalt.

A konkrét összegeket a bírósági eljárási költségekről szóló törvény mellékletében található költségtáblázat (a továbbiakban: KV-GKG) határozza meg. A KV-GKG 1210. pontja 3,0 egységnyi díjtételben határozza meg a kis értékű követelések európai eljárásának költségét. Az eljárás gyors befejezése esetén a díj mértéke 1,0 egységre csökken (a KV-GKG 1211. pontja).

Az eljárási díjat az adott ügy tárgyát képező összegnek megfelelően kell megállapítani, amely összeg általában megegyezik a követelés összegével. Amennyiben a főkövetelésen felül járulékos követelések (kamat- vagy költségkövetelés) is vannak, ezeknek az összegét nem kell figyelembe venni.

A következő díjak alkalmazandók:

A követelés összege legfeljebb EUR	Díjtétel 3, 0 EUR	Díjtétel 1,0 EUR
500	105	35
1 000	159	53
1 500	213	71
2 000	267	89
3 000	324	108
4 000	381	127
5 000	438	146

Az eljárási díjakon kívül az egyéb költségeket, például a tanúk, szakértők vagy tolmácsok költségeit is meg kell fizetni.

A fizetés banki átutalással történhet. A banki adatokat a fizetési felszólítással együtt a bíróság pénztári hivatala közli.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

Az elsőfokú ítéletekkel szemben jogorvoslati kérelmet, így rendes fellebbezést (Berufungen) lehet benyújtani a polgári perrendtartásban (ZPO), különösen annak 511. és azt követő szakaszában foglalt rendelkezésekkel összhangban. A fellebbezést egy hónapon belül kell benyújtani; a határidő a teljes ítélet kézbesítésének napján kezdődik. A kis értékű követelések európai eljárásában a helyi bíróság (Amtsgericht) ítéletével szemben benyújtott fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság az a regionális bíróság (Landgericht), amelynek körzetében a helyi bíróság található.

A regionális bíróság által fellebbezés tárgyában hozott ítéletet – külön felhatalmazást követően – jogkérdések tekintetében lehet megtámadni (Revision) azon Regionális Felsőbíróság (Oberlandesgericht) előtt, amelynek körzetében a regionális bíróság található.

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

A polgári perrendtartás 1104. szakaszának (1) bekezdése értelmében, amennyiben az 18. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, és arra irányuló kérelem esetén, az eljárás az ítélet meghozatala előtti szakaszban folytatódik. A hatáskörrel rendelkező bíróság az a bíróság, amely az eredeti eljárást lefolytatta.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

Kizárólag a német nyelv használata megengedett. A szorb népesség illetőségi kerületeiben a szorbok jogosultak a bíróság előtt szorb nyelven beszélni.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

A végrehajtás tárgyában hatáskörrel rendelkező hatóságokra vonatkozó információkat lásd „A határozatok végrehajtására irányuló eljárások” linken található összefoglalót. A 23. cikk szerinti határozatok meghozatalára hatáskörrel rendelkező bíróság az alapeljárást lefolytató rendelkező bíróság.