Kis értékű követelések

Észtország

Tartalomszolgáltató:
Észtország

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

Észtországban a kis értékű követelések európai eljárásában az ítélethozatalra hatáskörrel rendelkező bíróságok az illetékes megyei bíróságok.

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

Észtországban a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a kis értékű követelések európai eljárásának céljára elfogadott és a bíróságok rendelkezésére álló kommunikációs eszközök a közvetlen és a postai úton történő kézbesítés, a fax, és az elektronikus úton történő kézbesítés. Iratok kézbesítésénél figyelembe kell venni a polgári perrendtartás 334–336. szakaszában foglalt alaki követelményeket.

E rendelkezéseknek megfelelően a bírósághoz a kérelmet jól olvashatóan, gépírással, A4-es formátumban kell benyújtani. Ez a kézírással aláírt dokumentumokra vonatkozik. A törvény értelmében amennyiben lehetséges, az eljárásban részes felek a bírósághoz írásban benyújtott dokumentumokat elektronikus másolat formájában is benyújtják. Ez digitális aláírás vagy bármely egyéb hitelesítés nélküli, egyszerű e-mail küldését jelenti, hogy ilyen módon is egyszerűsödjön a bíróság iratkezelése.

Amennyiben az iratokat fax vagy e-mail útján, illetve bármely egyéb, írásbeli rögzítésre alkalmas formában juttatják el a megfelelő címre, az irat eredetijét szintén, haladéktalanul, illetve legkésőbb a bírósági tárgyaláson vagy írásbeli eljárásnál az iratok benyújtásra meghatározott határidőn belül be kell nyújtani a bíróságnak. Ez esetben az írásbeli kérelem vagy fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt teljesítettnek tekintik.

Az írásbeli formában benyújtandó kérelmeket és egyéb iratokat elektronikus formában is be lehet nyújtani a bíróságnak, feltéve, hogy a bíróság az iratokat ki tudja nyomtatni és másolatot tud róluk készíteni. Ez esetben az iraton szerepelnie kell a feladó elektronikus aláírásának, illetve olyan, hasonlóképpen biztonságos módon kell az iratot továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását. Elektronikus iratot akkor lehet a bírósághoz benyújtottnak tekinteni, ha iktatták a beérkező bírósági iratok nyilvántartásában. Az elektronikus iratok bírósághoz való benyújtására és az iratok alaki követelményeire vonatkozó részletesebb szabályokat az igazságügyi miniszter által kibocsátott rendelet tartalmazza.

A bíróság akkor is megfelelőnek ítélheti az eljárás résztvevője által e-mailben benyújtott kérelmet vagy egyéb eljárási iratot, ha az kézírással nincs aláírva vagy nem szerepel rajta elektronikus aláírás, amennyiben a bíróság számára nem kétséges a feladó személyazonossága vagy az irat beküldésének ténye, különösen ha a bírósághoz ugyanarról az e-mail-címről, ugyanabban az eljárásban, ugyanazon féltől már érkezett elektronikus aláírással ellátott irat, vagy, ha a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy kérelmeket és egyéb iratokat ilyen formában is be lehessen nyújtani.

Elektronikus úton történő benyújtásnak minősül a petíció benyújtása az e célból létrehozott információs rendszeren (az e-akta eljárási információs rendszeren) keresztül is, amely a https://www.e-toimik.ee/. Amennyiben a petíciót az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül nyújtották be, e-mailben nem kell megküldeni a bíróságnak.

A kis értékű követelések európai eljárásában a bíróság figyelmen kívül hagyhatja a polgári perrendtartásban az eljárási iratok kézbesítésére és az eljárás résztvevői által benyújtott iratok alakiságára előírt rendelkezéseket, kivéve ha az alperes idézésének kézbesítéséről van szó.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatban a bíróság hivatalától lehet gyakorlati segítséget kapni. A vonatkozó kapcsolattartási információk az a) pontban találhatók.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

A kis értékű követelések európai eljárásának céljára elfogadott és az észt bíróságok rendelkezésére álló kommunikációs eszközök: az e-akta eljárási információs rendszer (https://www.e-toimik.ee/), valamint a dokumentumok e-mail vagy fax útján történő kézbesítése.

Amennyiben a bíróság az eljárási iratot az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül kézbesíti, a bejelentett e-mail-címre vagy telefonszámra értesítést küld a címzettnek arról, hogy az iratot a rendszerben hozzáférhetővé tették (a polgári perrendtartás 3111. cikkének (1) bekezdése). A bíróság arról a tényről, hogy az iratot a rendszerben hozzáférhetővé tették, értesítést küldhet az interneten talált telefonszámra vagy e-mail-címre, online közösségi hálózat feltételezetten a címzetthez tartozó felhasználói fiókjába, vagy más virtuális kommunikációs környezet olyan oldalára, amelyet a címzett az interneten elérhető információk alapján feltételezhetően használ, vagy ahol az ilyen információ feltételezhetően eljut a címzetthez. Amennyiben lehetséges, a bíróság az online közösségi hálózat feltételezhetően a címzetthez tartozó felhasználói fiókjában, vagy más virtuális kommunikációs környezet oldalán olyan módon teszi hozzáférhetővé az értesítést, hogy azt a címzetten kívül más személy ne lássa. Az eljárási iratot akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azt a címzett az információs rendszerben megnyitja, vagy az irat megnyitása nélkül megerősíti annak átvételét az információs rendszerben, valamint akkor is, ha ugyanezt olyan másik személy teszi, akinek a címzett a dokumentumok megtekintése céljából hozzáférést biztosított az információs rendszerben. Az információs rendszer automatikusan rögzíti az irat kézbesítését.

Ha a címzettől nem várható el, hogy képes legyen az eljárási iratok kézbesítésére szolgáló információs rendszer használatára, vagy ha az információs rendszeren keresztül történő kézbesítés technikailag lehetetlen, a bíróság az eljárási iratokat elektronikus úton, e-mailben vagy faxon is kézbesítheti a címzett számára. Ilyen esetekben az eljárási iratot akkor kell a címzett részére kézbesítettnek tekinteni, ha a címzett írásban, faxon vagy elektronikus úton igazolja az eljárási irat átvételét. Az igazolásnak tartalmaznia kell az irat átvételének napját, és a címzett vagy képviselőjének aláírását. Az elektronikus formában elkészített visszaigazoláson fel kell tüntetni a feladó digitális aláírását, vagy azt más olyan biztonságos módon kell továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását és a küldés időpontjának meghatározását, kivéve, ha a bíróságnak nincs oka kétségbe vonni, hogy a digitális aláírás nélküli megerősítést a címzett vagy képviselője küldte. Az elektronikus formában elkészített visszaigazolást elektronikus levél útján is el lehet küldeni a bíróságnak, ha a címzett e-mail-címe ismert a bíróság előtt, és feltételezhető, hogy ahhoz jogosulatlan személyek nem férnek hozzá, illetve ha a bíróság ugyanazon eljárás során már továbbította a dokumentumokat az említett e-mail-címre, vagy ha az eljárás résztvevője az e-mail-címét külön megküldte a bíróságnak.

A dokumentumok elektronikus úton történő kézbesítéséhez előzetes hozzájárulás adható az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül, e-mailben vagy faxon. Ezt a hozzájárulást a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelemben, vagy annak megválaszolásakor lehet a bíróság elé terjeszteni.

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

Az eljárási iratokat főszabály szerint csak az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, csődgondnokok, illetve az állami vagy helyi kormányzati szervek vagyonkezelői részére kell az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül kézbesíteni. . A dokumentumok más módszerekkel történő kézbesítése csak akkor megengedett, ha arra alapos okból szükség van. Más személyek esetében a jog nem ír elő semmilyen kötelezettséget az iratok kézbesítésének módjára vonatkozóan.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

A kis értékű követelések európai eljárásának megindítása illetékköteles, az illetéket a megyei bíróságnál kell megfizetni. Az illeték összege a polgári ügyben a pertárgy értéke alapján kerül meghatározásra. A pertárgy értékét a követelt összeg alapján kell meghatározni. A polgári ügy értékének meghatározásakor a főkövetelés összegét hozzá kell adni a kiegészítő igények összegéhez. A kis értékű követelések európai eljárásának alkalmazása esetében a késedelmes összeg után fizetendő, még nem felszámítható kamatok behajtása céljából a követelt összeget ki kell egészíteni a késedelmi kamatok egy évi összegének megfelelő összeggel. Az illeték összegének meghatározása a kapott végösszeg (a polgári peres eljárás költsége) alapján, valamint az illetékekről szóló törvény I. melléklete 59. szakaszának (1) bekezdésében foglalt táblázattal összhangban történik.

Bírósági ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelem (az alperes távollétében hozott ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem) esetén biztosítékot kell fizetni. A biztosíték az intézkedéssel érintett összeg fele után fizetendő illeték összegének felel meg. Az illeték összege nem lehet kevesebb, mint 100 EUR, és nem haladhatja meg az 1500 EUR-t.

A fellebbezés benyújtásakor ugyanolyan összegű illetéket kell megfizetni, mint a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelem megyei bírósághoz való eredeti benyújtásakor, figyelembe véve a fellebbezés terjedelmét.

Biztosítékot kell fizetni a megsemmisítés iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor is. A biztosíték kiszámítása a követelés összegén alapul, amelynek egy százaléka a polgári ügy költsége. Az illeték összege nem lehet kevesebb, mint 100 EUR, és nem haladhatja meg a 3000 EUR-t.

Fellebbezés benyújtásakor a körzeti bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság részére 50 EUR összegű illetéket kell megfizetni.

Az illeték a Pénzügyminisztérium bármely bankszámlájára, banki átutalással fizethető be: SEB Pank – bankszámlaszám: EE571010220229377229 (SWIFT: EEUHEE2X); Swedbank – bankszámlaszám: EE062200221059223099 (SWIFT: HABAEE2X); Danske Bank – bankszámlaszám: EE513300333522160001 (SWIFT: FOREEE2X); Nordea Bank – bankszámlaszám: EE221700017003510302 (SWIFT: NDEAEE2X).

Az illetéket minden esetben a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni. A kérelemmel együtt be kell nyújtani a bírósághoz az illeték befizetését igazoló dokumentumot, vagy olyan információt (például azt az időpontot, amikor a befizetést teljesítették, az illeték összegét, a befizető személy nevét stb.) kell közölni a bírósággal, amely lehetővé teszi számára az illeték megfizetésének ellenőrzését.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

A kis értékű követelések európai eljárásában hozott bírósági ítélet ellen fellebbezésnek akkor van helye a fellebbezési eljárás szerint, ha ennek a megyei bíróság ítéletében helyt adott. A megyei bíróság főszabály szerint akkor engedélyezi a fellebbezést, ha úgy ítéli meg, hogy fellebbviteli bíróság határozatára van szükség annak érdekében, hogy valamely jogkérdésben a körzeti bíróság álláspontja rendelkezésre álljon. Amennyiben a megyei bíróság ítélete nem engedélyez fellebbezést, azt ennek ellenére be lehet nyújtani a körzeti bírósághoz, amely azonban a fellebbezést csak akkor fogadja be, ha egyértelmű, hogy ítéletének meghozatalakor a megyei bíróság valamely anyagi jogi rendelkezést helytelenül alkalmazott, eljárásjogi követelményt sértett vagy helytelenül értékelt valamely bizonyítékot, és ez lényegesen befolyásolta az ítéletet.

A fellebbezést ahhoz a körzeti bírósághoz kell benyújtani, amelynek joghatósága alá a kis értékű követelések európai eljárásában eljárt megyei bíróság tartozik.

A fellebbezést az ítéletnek a fellebbező részére történő kézbesítését követő 30 napon belül lehet benyújtani, de legfeljebb az elsőfokú bíróság ítéletének közzétételét követő öt hónapon belül. Amennyiben a megyei bíróság ítélete nem tartalmazza az ítélet ismertetését és indokolását, és az eljárásban részes bármely fél a bíróságot az ítélet ilyen kiegészítésére kérte, a fellebbezési határidő a teljes ítélet kézbesítésekor újrakezdődik. Nincs lehetőség fellebbezésre, ha a bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról.

A fellebbezési eljárás keretében hozott bírósági ítélet megsemmisítése iránti kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz lehet benyújtani (a polgári perrendtartás 66. fejezete). Megsemmisítés iránti kérelmet az eljárásban részes felek nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz, amennyiben a körzeti bíróság súlyosan megsértett eljárásjogi követelményeket, vagy valamely anyagi jogi rendelkezést helytelenül alkalmazott.

A megsemmisítés iránti kérelmet az ítéletnek az eljárásban résztvevő fél részére történő kézbesítését követő 30 napon belül lehet benyújtani, de legfeljebb a körzeti bíróság ítéletének kihirdetését követő öt hónapon belül. Nem lehet megsemmisítés iránti kérelmet benyújtani, ha a bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról.

Kivételes esetben az eljárásban részes fél kérelmére, és új bizonyíték felmerülése esetén a polgári perrendtartás 68. fejezetében meghatározott eljárás szerint felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz olyan ítélettel szemben, amely már jogerőre emelkedett. Felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálatra alapot adó okról való tudomásszerzéstől számított két hónapon belül lehet benyújtani. Azon az alapon, hogy az eljárásban részes fél nem rendelkezett képviselettel az eljárás során, felülvizsgálati kérelmet attól az időponttól számított két hónapon belül lehet benyújtani, amikor a határozatot a fél, vagy ha ő polgári perbeli cselekvőképességgel nem rendelkezik, a fél törvényes képviselője részére kézbesítették. E rendelkezés alkalmazásában a hirdetményi kézbesítés nem vehető figyelembe. A felülvizsgálni kért bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő öt év eltelte után felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be. A bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 10 év elteltével felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be arra hivatkozással, hogy a fél az eljárásban nem vett részt, vagy nem rendelkezett képviselettel, valamint a polgári perrendtartás 702. szakasza (2) bekezdésének 8. albekezdésében foglalt esetben sem.

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

A bírósági ítélet felülvizsgálatának kérelmezésére vonatkozó eljárás megfelel az alperes távollétében hozott ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásnak (a polgári perrendtartás 415. szakasza). A felülvizsgálat iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelem tárgyában ítéletet hozott. A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia: hivatkozás a felülvizsgálni kért ítéletre; az ítélet felülvizsgálatának kérelmezése; az ítélet felülvizsgálatát szükségessé tévő körülmények és indokok. Ezt követően a bíróság kézbesíti a kérelmet az ellenérdekű fél részére, és határidőt szab számára az álláspontjának ismertetésére. A bíróság a benyújtott kérelemről történő határozathozatal céljából tárgyalást tarthat. A bíróság a kérelem tárgyában írásbeli határozatot hoz. Ha helyt adott a kérelemnek, a kis értékű követelések európai eljárása attól a ponttól folytatódik, ahol a határozat meghozatala előtt volt. A bírósági ítélet felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító bírósági határozat ellen a körzeti bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. A körzeti bíróság által hozott fellebbviteli határozatok ellen csak abban az esetben lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezést benyújtani, ha a körzeti bíróság a fellebbezést elutasította.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

A rendelet 21a. cikkének a) pontja szerinti elfogadott nyelvek az észt és az angol.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

A kis értékű követelések európai eljárásában Észtországban hozott ítéleteket független végrehajtók hajtják végre. A végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet az adós tartózkodási vagy lakóhelye, illetve a vagyontárgy helye szerint illetékes végrehajtóhoz kell benyújtani. A végrehajtói irodák jegyzéke az Észtországi Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara honlapján található.

Amennyiben a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet ellen fellebbezésre kerül sor, a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket az a körzeti bíróság rendeli el, amelyhez a fellebbezést benyújtották. A kérelem benyújtása után intézkedések elrendelését attól a bíróságtól kell kérni, amely a kérelem tárgyában határozatot hoz.

Amennyiben fellebbezést még nem nyújtottak be, a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket az a bíróság alkalmazza, amely az ügyben ítéletet hozott. A rendelet 23. cikkének c) pontjában foglalt intézkedések alkalmazására hatáskörrel rendelkező bíróság az a megyei bíróság, amelynek joghatósági területén végrehajtási eljárások folynak, illetve kellett volna, hogy folyjanak. A végrehajtási eljárásról szóló törvény 46. szakaszában foglalt esetekben a végrehajtási eljárást folytató végrehajtó vagy a bíróság határozatot hozhat a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről.

Utolsó frissítés: 15/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.