Kis értékű követelések

Észtország

Tartalomszolgáltató:
Észtország

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

Észtországban a kis értékű követelések európai eljárásában az ítélethozatalra hatáskörrel rendelkező bíróságok az illetékes megyei bíróságok (maakohus).

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

Észtországban a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a kis értékű követelések európai eljárásának céljára elfogadott és a bíróságok rendelkezésére álló kommunikációs eszközök a közvetlen és a postai úton történő kézbesítés, a fax, és az elektronikus úton történő kézbesítés. Iratok benyújtásánál figyelembe kell venni a polgári perrendtartás 334–336. szakaszában foglalt alaki követelményeket.

E rendelkezéseknek megfelelően a bírósághoz a kérelmet jól olvashatóan, gépírással, A4-es formátumban kell benyújtani. Ez a kézírással aláírt dokumentumokra vonatkozik. A törvény értelmében amennyiben lehetséges, az eljárásban részes felek a bírósághoz írásban benyújtott dokumentumokat elektronikus másolat formájában is benyújtják. Ez digitális aláírás vagy bármely egyéb hitelesítés nélküli, egyszerű e-mail küldését jelenti, hogy ilyen módon is egyszerűsödjön a bíróság iratkezelése.

Amennyiben az iratokat fax vagy e-mail útján, illetve bármely egyéb, írásbeli rögzítésre alkalmas formában juttatják el a megfelelő címre, az irat eredetijét szintén, haladéktalanul, illetve legkésőbb a bírósági tárgyaláson vagy írásbeli eljárásnál az iratok benyújtásra meghatározott határidőn belül be kell nyújtani a bíróságnak. Ez esetben az írásbeli kérelem vagy fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt teljesítettnek tekintik.

Az írásbeli formában benyújtandó kérelmeket és egyéb iratokat elektronikus formában is be lehet nyújtani a bíróságnak, feltéve, hogy a bíróság az iratokat ki tudja nyomtatni és másolatot tud róluk készíteni. Ez esetben az iraton szerepelnie kell a feladó elektronikus aláírásának, illetve olyan, hasonlóképpen biztonságos módon kell az iratot továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását. Elektronikus iratot akkor lehet a bírósághoz benyújtottnak tekinteni, ha iktatták a beérkező bírósági iratok nyilvántartásában. Az elektronikus iratok bírósághoz való benyújtására és az iratok alaki követelményeire vonatkozó részletesebb szabályokat az igazságügyi miniszter által kibocsátott rendelet tartalmazza.

A bíróság akkor is megfelelőnek ítélheti az eljárás résztvevője által e-mailben benyújtott kérelmet vagy egyéb eljárási iratot, ha az kézírással nincs aláírva vagy nem szerepel rajta elektronikus aláírás, amennyiben a bíróság számára nem kétséges a feladó személyazonossága vagy az irat beküldésének ténye, különösen ha a bírósághoz ugyanarról az e-mail-címről, ugyanabban az eljárásban, ugyanazon féltől már érkezett elektronikus aláírással ellátott irat, vagy, ha a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy kérelmeket és egyéb iratokat ilyen formában is be lehessen nyújtani.

Elektronikus úton történő benyújtásnak minősül a kérelem benyújtása az e célból létrehozott információs rendszeren (az e-akta eljárási információs rendszeren) keresztül is, amely a https://www.e-toimik.ee/ címen érhető el. Amennyiben a kérelmet az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül nyújtják be, az e-mailen történő benyújtás nem megengedett, kivéve, ha valamely jogos indok áll fenn. Az igazságügyi miniszter rendeletben szabályozta azon iratok listáját, amelyeket a portálon keresztül kell benyújtani.

A kis értékű követelések európai eljárásában a bíróság figyelmen kívül hagyhatja a polgári perrendtartásban az eljárási iratok kézbesítésére és az eljárás résztvevői által benyújtott iratok alakiságára előírt rendelkezéseket, kivéve ha az alperes idézésének kézbesítéséről van szó.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatban a bíróság hivatalától lehet gyakorlati segítséget kapni.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

Az elektronikus kézbesítés és kapcsolattartás észt bíróságokon műszakilag elérhető és elfogadható eszközei a nyilvános e-akta (https://www.e-toimik.ee/), valamint az iratok e-mailen vagy faxon történő kézbesítése.

Amennyiben a bíróság egy eljárási iratot a nyilvános e-akta eljárási információs rendszeren keresztül kézbesít, a címzett részére hivatalos értesítést küld arról, hogy az irat a rendszerben elérhető:

  1. a bíróság felé bejelentett e-mail-címre vagy telefonszámra;
  2. amennyiben a címzett egyszemélyes gazdasági társaság vagy jogi személy, valamely Észtországban fenntartott nyilvántartás információs rendszerében bejegyzett e-mail-címre vagy telefonszámra;
  3. a címzett és jogi képviselője népességnyilvántartás szerinti bejegyzett e-mail-címére vagy telefonszámára;
  4. a címzett és jogi képviselőjének valamely más nemzeti adatbázis szerinti e-mail-címére vagy telefonszámára, amelyben a bíróság elektronikus lekérdezés útján önállóan ellenőrizni tudja az információt;
  5. a címzett és jogi képviselője e-mail-címére (personal-identification-code@eesti.ee), amennyiben rendelkeznek észt személyazonosító számmal (a polgári perrendtartás 3111. szakaszának (1) bekezdése).

A bíróság értesítést küldhet arról is, hogy az iratot az interneten talált telefonszámon vagy e-mail-címen hozzáférhetővé tették, vagy közzéteheti egy virtuális közösségi oldal feltételezett felhasználói fiókjának vagy egy másik virtuális kommunikációs környezetnek az oldalára, amelyről az interneten elérhető információk alapján feltételezhető, hogy a címzett használja, vagy az ott közzétett információról feltételezhető, hogy eljut a címzetthez. Amennyiben lehetséges, a bíróság az online közösségi hálózat feltételezhetően a címzetthez tartozó felhasználói fiókjában, vagy más virtuális kommunikációs környezet oldalán olyan módon teszi hozzáférhetővé az értesítést, hogy azt a címzetten kívül más személy ne lássa. Az eljárási irat akkor tekintendő kézbesítettnek, ha a címzett megnyitja azt az információs rendszerben, vagy az irat megnyitása nélkül visszaigazolja annak átvételét az információs rendszerben, valamint ha ugyanezt egy másik személy teszi, akinek a címzett hozzáférést biztosított az információs rendszerben található iratok megtekintéséhez. Az információs rendszer automatikusan rögzíti az irat kézbesítését.

Ha a címzettől nem várható el, hogy használni tudja az e-akta eljárási információs rendszert, vagy ha az információs rendszeren keresztül történő kézbesítés technikailag lehetetlen, a bíróság az eljárási iratokat elektronikus úton, e-mailben vagy faxon is kézbesítheti a címzettnek. Ilyen esetekben az eljárási iratot akkor kell a címzett részére kézbesítettnek tekinteni, ha a címzett írásban, faxon vagy elektronikus úton igazolja az eljárási irat átvételét. A visszaigazoláson fel kell tüntetni az okmány kézhezvételének időpontját, és szerepelnie kell a címzett vagy képviselője aláírásának. Az elektronikus formában elkészített visszaigazoláson szerepelnie kell a feladó digitális aláírásának, vagy azt más olyan biztonságos módon kell továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását és a kiküldés időpontjának megállapítását, kivéve, ha a bíróságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a digitális aláírás nélküli visszaigazolást a címzett vagy annak képviselője küldte. Az elektronikus formában elkészített visszaigazolást e-mailben is el lehet küldeni a bíróságnak, ha a bíróság ismeri a címzett e-mail-címét, és feltételezhető, hogy jogosulatlan személyek nem férnek hozzá, továbbá ha a bíróság ugyanazon ügy során már továbbított dokumentumokat erre az e-mail-címre, vagy ha az eljárás résztvevője e-mail-címét önállóan adta meg a bíróságnak.

Az elektronikus iratkézbesítés alkalmazásához előzetes hozzájárulás adható az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül, e-mailben vagy faxon. Ezt a hozzájárulást a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelemben, vagy annak megválaszolásakor lehet a bíróság elé terjeszteni.

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

Az eljárási iratokat általában elektronikus úton, az e-akta eljárási információs rendszeren keresztül kell kézbesíteni az ügyvédeknek, a közjegyzőknek, a végrehajtóknak, a csődgondnokoknak és az állami vagy helyi önkormányzati szerveknek. Az iratok más módszerekkel történő kézbesítése csak akkor megengedett, ha arra alapos okból szükség van. Más személyek esetében a törvény nem ír elő kötelező iratkézbesítési módot.

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

A kis értékű követelések európai eljárása keretében a megyei bírósághoz benyújtott kérelem illetékköteles. Az illeték mértékét a polgári per értéke alapján állapítják meg, amelyet pedig a követelt összeg alapján határoznak meg. A polgári ügy értékének meghatározásakor a főkövetelés összegét hozzá kell adni a kiegészítő igények összegéhez. Abban az esetben, ha a kis értékű követelések európai eljárása keretében olyan késedelmi kamatok behajtása iránt nyújtanak be kérelmet, amelyek még nem váltak felszámíthatóvá, egy évi késedelmi kamatnak megfelelő összeget is hozzá kell adni az összeghez. Az illeték mértékét a kapott végösszeg (a polgári per költsége) alapján, az illetékekről szóló törvény 1. mellékletében szereplő táblázatnak megfelelően határozzák meg, az 59. § (1) bekezdésben említettek szerint.

Bírósági ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelem (az alperes távollétében hozott ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem) esetén biztosítékot kell fizetni. A biztosíték az intézkedéssel érintett összeg fele után fizetendő illeték összegének felel meg. Az illeték összege nem lehet kevesebb, mint 100 EUR, és nem haladhatja meg az 1500 EUR-t.

A fellebbezés benyújtásáért ugyanakkora összegű illetéket kell fizetni, mint a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelem megyei bíróságra való első benyújtásáért, figyelembe véve a fellebbezés terjedelmét.

Biztosítékot kell fizetni a megsemmisítés iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor is. A polgári eljárás költségeinek egy százalékát – legalább 100 EUR-t, de legfeljebb 3000 EUR-t – biztosítékként kell befizetni, figyelembe véve a fellebbezés terjedelmét.

A körzeti bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésért 50 EUR összegű illetéket kell fizetni.

Az illetéket banki átutalással lehet befizetni a Pénzügyminisztérium bármely bankszámlájára, amely a Bíróság honlapján található.

Az illetéket minden esetben a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni. A kérelemmel együtt be kell nyújtani a bírósághoz az illeték befizetését igazoló dokumentumot, vagy olyan információt (például azt az időpontot, amikor a befizetést teljesítették, az illeték összegét, a befizető személy nevét stb.) kell közölni a bírósággal, amely lehetővé teszi számára az illeték megfizetésének ellenőrzését.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

A kis értékű követelések európai eljárásában hozott bírósági ítélettel szemben fellebbezéssel lehet élni.

Ha a kereset értéke nem haladja meg a 2000 EUR-t a főkövetelésre vonatkozóan és a 4000 EUR-t a járulékos követelésekkel együtt, a megyei bíróság ítéletében megállapíthatja, hogy a fellebbezés megengedett. A bíróság főszabály szerint akkor engedélyezi a fellebbezést, ha úgy ítéli meg, hogy fellebbviteli bíróság határozatára van szükség annak érdekében, hogy valamely jogkérdésben a körzeti bíróság álláspontja rendelkezésre álljon. Amennyiben a megyei bíróság ítélete nem engedélyez fellebbezést, azt ennek ellenére be lehet nyújtani a körzeti bírósághoz, amely azonban a fellebbezést csak akkor fogadja be, ha egyértelmű, hogy ítéletének meghozatalakor a megyei bíróság valamely anyagi jogi rendelkezést helytelenül alkalmazott, eljárásjogi követelményt sértett vagy helytelenül értékelt valamely bizonyítékot, és ez lényegesen befolyásolta az ítéletet.

A fellebbezést ahhoz a körzeti bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területéhez a kis értékű követelések európai eljárásában eljárt megyei bíróság tartozik.

A fellebbezést az ítéletnek a fellebbező részére történő kézbesítését követő 30 napon belül lehet benyújtani, de legfeljebb az elsőfokú bíróság ítéletének közzétételét követő öt hónapon belül. Amennyiben a megyei bíróság ítélete nem tartalmazza az ítélet ismertetését és indokolását, és az eljárásban részes bármely fél a bíróságot az ítélet ilyen kiegészítésére kérte, a fellebbezési határidő a teljes ítélet kézbesítésekor újrakezdődik. Nincs lehetőség fellebbezésre, ha a bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról.

Megsemmisítési eljárás irányuló kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz lehet benyújtani fellebbezési eljárás keretében hozott bírósági ítélet ellen (a polgári perrendtartás 66. fejezete). Megsemmisítés iránti kérelmet az eljárásban részes felek nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz, amennyiben a körzeti bíróság súlyosan megsértett eljárásjogi követelményeket, vagy valamely anyagi jogi rendelkezést helytelenül alkalmazott.

Az ítélet megsemmisítése iránti kérelmet az ítéletnek az eljárásban résztvevő fél részére történő kézbesítését követő 30 napon belül lehet benyújtani, de legfeljebb a körzeti bíróság ítéletének közzétételét követő öt hónapon belül. Nem lehet megsemmisítés iránti kérelmet benyújtani, ha a bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról.

Kivételes esetben az eljárásban részes fél kérelmére, és új bizonyíték felmerülése esetén a polgári perrendtartás 68. fejezetében meghatározott eljárás szerint felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz olyan ítélettel szemben, amely már jogerőre emelkedett. Felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálatra alapot adó okról való tudomásszerzéstől számított két hónapon belül lehet benyújtani. Azon az alapon, hogy az eljárásban részes fél nem rendelkezett képviselettel az eljárás során, felülvizsgálati kérelmet attól az időponttól számított két hónapon belül lehet benyújtani, amikor a határozatot a fél, vagy ha ő polgári perbeli cselekvőképességgel nem rendelkezik, a fél törvényes képviselője részére kézbesítették. E rendelkezés alkalmazásában a hirdetményi kézbesítés nem vehető figyelembe. A felülvizsgálni kért bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő öt év eltelte után felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be. A bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 10 év elteltével felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be arra hivatkozással, hogy a fél az eljárásban nem vett részt, vagy nem rendelkezett képviselettel, valamint a polgári perrendtartás 702. szakasza (2) bekezdésének 8. albekezdésében foglalt esetben sem.

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

A bírósági ítélet felülvizsgálatának kérelmezésére irányuló eljárás megfelel a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásnak (a polgári perrendtartás 415. cikke). A felülvizsgálati kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelem ügyében határozatot hozott. A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia: hivatkozás a felülvizsgálni kért ítéletre; az ítélet felülvizsgálatának kérelmezése; az ítélet felülvizsgálatát szükségessé tévő körülmények és indokok. Ezt követően a bíróság kézbesíti a kérelmet az ellenérdekű fél részére, és határidőt szab számára az álláspontjának ismertetésére. A bíróság a kérelem tárgyában írásbeli határozatot hoz. Amennyiben szükséges, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet a bíróság tárgyalás keretében vizsgálja. Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, az eljárás újra indul, és a kis értékű követelések európai eljárása annak megfelelően folytatódik, ahogy azon eljárási cselekmény mulasztását megelőzően folyt, amely a mulasztási ítéletet eredményezte. A bírósági ítélet felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító bírósági határozat ellen a körzeti bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. A körzeti bíróság által hozott fellebbviteli határozatok ellen csak abban az esetben lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezést benyújtani, ha a körzeti bíróság a fellebbezést elutasította.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

A rendelet 21a. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott nyelv az észt és az angol.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

A kis értékű követelések európai eljárásában Észtországban hozott ítéleteket független végrehajtók hajtják végre. A végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet az adós tartózkodási vagy lakóhelye, illetve a vagyontárgy helye szerint illetékes végrehajtóhoz kell benyújtani. A végrehajtói irodák jegyzéke az Észtországi Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara honlapján található.

Amennyiben a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet ellen fellebbezésre kerül sor, a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket az a körzeti bíróság rendeli el, amelyhez a fellebbezést benyújtották. A kérelem benyújtása után intézkedések elrendelését attól a bíróságtól kell kérni, amely a kérelem tárgyában határozatot hoz.

Amennyiben fellebbezést még nem nyújtottak be, a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket az a bíróság alkalmazza, amely az ügyben ítéletet hozott. A rendelet 23. cikkének c) pontjában foglalt intézkedések alkalmazására hatáskörrel rendelkező bíróság az a megyei bíróság, amelynek joghatósági területén végrehajtási eljárások folynak, illetve kellett volna, hogy folyjanak. A végrehajtási eljárásról szóló törvény 46. szakaszában foglalt esetekben a végrehajtási eljárást lefolytató végrehajtó vagy a bíróság határozhat a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről.

Utolsó frissítés: 29/03/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.