Európai fizetési meghagyás

Románia

Tartalomszolgáltató:
Románia

ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Románia

Határokon átnyúló európai eljárások – Európai fizetési meghagyás


*kötelező választás

29. cikk (1) bekezdés a) pont - Hatáskörrel rendelkező bíróságok

Az európai fizetési meghagyás kibocsátására hatáskörrel rendelkező bíróság az a bíróság, amelyik az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír:

– a körzeti bíróság (amely konkrét, legfeljebb 200 000 RON összegű pénzkövetelések elsőfokú elbírálására rendelkezik hatáskörrel) vagy

– a törvényszék (amely valamennyi, jogszabály által más bíróság hatáskörébe nem utalt elsőfokú kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezik, ideértve a 200 000 RON-t meghaladó összegű pénzköveteléseket is) – az új polgári perrendtartás 94. cikk (1) bekezdésének 1j. pontja, valamint 95. cikkének 1. pontja (a fizetési meghagyások tekintetében lásd az új polgári perrendtartás 1015. cikkét, amely előírja, hogy a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújthat be az ügy pertárgyára elsőfokon illetékes bírósághoz).

29. cikk (1) bekezdés b) pont - Felülvizsgálati eljárás

– általános jog szerinti eljárás:

– a jogerős határozatokat megsemmisítés iránti rendkívüli fellebbezés útján lehet megtámadni, amikor a fellebbezőt nem idézték megfelelően és nem volt jelen a tárgyaláson; az ilyen megsemmisítés iránti fellebbezést a határozatról való értesítés napját követő 15 napon belül lehet benyújtani, de legkésőbb a határozat jogerőssé válásának napjától számított egy évig; a fellebbezés jogalapját a fent hivatkozott 15 napon belül meg kell határozni, máskülönben a fellebbezés semmis lesz (az új polgári perrendtartás 503. cikkének (1) bekezdése és 506. cikke);

– az ügy érdemében vagy arra hivatkozással hozott határozat felülvizsgálata iránti rendkívüli kérelem csak akkor nyújtható be, ha az érintett felet önhibáján kívüli körülmények megakályozták a tárgyaláson való megjelenésben és a bíróság erről való tájékoztatásában; ha ilyen körülmények fennállnak, a nem az ügy érdemére hivatkozással hozott határozatok is felülvizsgálhatóak; a felülvizsgálat iránti kérelem határideje 15 nap az akadályozó körülmények megszűnésétől számítva (az új polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 9. pontja és (2) bekezdése, valamint 511. cikkének (2) bekezdése);

– az eljárási határidőt elmulasztó fél csak akkor kaphat új határidőt, ha megfelelően bizonyított alapos okra hivatkozással kimenti késedelmét; e célból a félnek az új határidő kérelmezéséhez előírt eljárásjogi okiratot az akadályozó körülmények megszűnésétől számított legkésőbb 15 napon belül ki kell töltenie; fellebbezési eljárás esetén ez a határidő a szokásos fellebbezésre nyitva álló határidővel azonos; az új határidő iránti kérelmet a nem időszerűen gyakorolt jogokra vonatkozó kérelmekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező bíróság fogja elbírálni (az új polgári perrendtartás 186. cikke).

különleges fizetési meghagyásos eljárás:

- az új polgári perrendtartás (1013–1024 cikke) határozza meg a fizetési meghagyásokra vonatkozó különeljárást;

– az adós a fizetési meghagyás megsemmisítése iránti kérelmét az iratkézbesítést vagy értesítést követő 10 napon belül nyújthatja be (az új polgári perrendtartás 1023. cikkének (1) bekezdése);

– a hitelező 10 napon belül (az új polgári perrendtartás 1023. cikkének (2) bekezdése) az új polgári perrendtartás 1020. cikkének (1) és (2) bekezdése[1] szerint a határozat megsemmisítése iránti kérelmet, vagy az 1021. cikkének (2) bekezdése[2] szerinti fizetési meghagyást nyújthat be;

– a megsemmisítés iránti kérelmet a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság bírálja el, két bíróból álló tanácsban (az új polgári perrendtartás 1023. cikkének (4) bekezdése);

– ha az ügyben ítélkező bíróság részben vagy egészben befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a határozatot értelemszerűen részben vagy egészben megsemmisíti, és jogerős határozatot bocsát ki; ha az ügyben ítélkező bíróság befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a fizetési meghagyást kibocsátó jogerős határozatot bocsát ki; a megsemmisítés iránti kérelmet elutasítő határozat jogerős (az új polgári perrendtartás 1023. cikke (6) bekezdésének első mondata, (7) és (8) bekezdése);

– az érintett fél a fizetési meghagyás végrehajtása ellen fellebbezést nyújthat be a rendes eljárás szabályainak megfelelően; a fellebbezés csak a végrehajtási eljárás szabálytalanságaira vagy a fizetési meghagyás jogerőssé válást követően keletkezett, a kötelmet megszüntető jogalapra (az új polgári perrendtartás 1024. cikkének (2) bekezdése) hivatkozhat.


[1] Az új polgári perrendtartás 1020. cikke értelmében:

„1020. cikk A követelés vitatása

(1) Ha az adós vitatja a követelést, a bíróságnak az ügy aktájában szereplő okiratok, valamint a felek által nyújtott magyarázatok és egyértelműsítések alapján vizsgálnia kell, hogy a kifogás megalapozott-e. Amennyiben az adós védekezése megalapozott, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező kérelmét.

(2) Ha az adós által előadott érdemi védekezés az (1) bekezdésben szereplőktől eltérő bizonyíték értékelését is magában foglalja, és ez a bizonyíték jogszabály szerint rendes eljárás keretében befogadható lenne, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott esetekben a hitelező az általános jog szabályai szerint indíthat eljárást.”

[2] Az új polgári perrendtartás 1021. cikke (2) bekezdésének értelmében: Ha a bíróság – az ügy bizonyítékainak megvizsgálását követően – úgy találja, hogy a hitelező követelése csak részben megalapozott, csak erre a részre vonatkozó fizetési meghagyást bocsát ki és feltünteti a fizetési határidőt is. Ilyen esetekben a hitelező az általános szabályok szerint indíthat eljárást azzal a céllal, hogy hogy az adóst kötelezzék az adósság hátralevő részének megfizetésére.”

29. cikk (1) bekezdés c) pont - Kommunikációs eszközök

általános jog szerinti eljárás:

– Az idézéseket és más eljárási okiratokat az új polgári perrendtartás 153–173. cikkében foglaltak szerint kell kézbesíteni/közölni. Az alábbi példák a kézbesítés/közlés lehetséges módjaira vonatkoznak:

– az idézést és minden eljárási okiratot hivatalból kézbesítenek az érintett bíróság eljárási ügynökei vagy más alkalmazottai, valamint azon más bíróságok eljárási ügynökei vagy alkalmazottai, amelyek illetékességi területén az okirat címzettje lakik (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (1) bekezdése);

– ha az okiratok a fenti módon nem kézbesíthetőek, azokat postai úton küldik meg ajánlott levélben, a tartalom feltüntetésével és tértivevénnyel, lepecsételt borítékban, amelyhez rögzítik a kézbesítési formanyomtatvány átvételi igazolását/ajánlott formanyomtatványát, valamint a jogszabály által előírt figyelmeztetést (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (4) bekezdése);

– az érdekelt fél kérelmére és költségére az eljárási okiratokat közvetlenül az eljárási jog által megkövetelt formaságok betartására kötelezett bírósági végrehajtók, vagy expressz kézbesítő szolgáltatások is kézbesíthetik (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (5) bekezdése);

– az idézéseket és más eljárási okiratokat a bírósági nyilvántartó telefax, e-mail vagy más, az okirat szövegének továbbítására és a kézhezvétel igazolására alkalmas eszköz útján is közölheti, amennyiben az érintett fél megadta a bíróságnak az ehhez szükséges adatait; az igazolás céljaira a bíróság az eljárási okirathoz csatol egy, a következőket feltüntető formanyomtatványt: a bíróság neve, a közlés dátuma, a közlést kezelő nyilvántartó neve, valamint a közölt okiratok; a formanyomtatványt a címzett tölti ki, akinek fel kell tüntetnie a kézbesítés dátumát és a levelezés kézhezvételéért felelős személy nevét és aláírását; ezt követően a formanyomtatvány faxon, e-mailben vagy más megfelelő módon vissza kell juttatni a bírósághoz (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (6) bekezdése).

különleges fizetési meghagyásos eljárás:

– a meghagyást a jelenlévő félnek kézbesíteni kell vagy minden felet haladéktalanul értesíteni kell róla a jogszabálynak megfelelően (az új polgári perrendtartás 1021. cikkének (5) bekezdése).

29. cikk (1) bekezdés d) pont - Használható nyelvek

A kérelmeket román nyelven kell kitölteni.

Utolsó frissítés: 19/07/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit