Mutual recognition of protection measures in civil matters

National information concerning Regulation No. 606/2013

General information

The Regulation (EU) No. 606/2013 on mutual recognition of protection measures in civil matters sets up a mechanism allowing for a direct recognition of protection orders issued as a civil law measure between Member States.

Thus if you benefit from a civil law protection order issued in the Member State of your residence you may invoke it directly in other Member States by presenting a certificate to competent authorities certifying your rights.

The Regulation applies as of 11 January 2015.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

More information on mutual recognition of protection measures can be found on the dedicated page.

Last update: 09/10/2020

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Belgium

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Az alábbi hatóságok illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére annak az ügynek a tárgya szerint, amelyben a védelmi intézkedést kérelmezték: a családjogi bíróság (tribunal de la famille), a munkaügyi bíróság (tribunal du travail) vagy az ügyészség (ministère public) a családjogi bíróság vagy az ifjúságvédelmi bíróság (tribunal de la jeunesse) utólagos jóváhagyásával.

A tanúsítványt a védelmi intézkedést elrendelő bíróság hivatalvezetője (greffier en chef) vagy, adott esetben, az ügyészség állítja ki.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Azon hely szerinti ügyészség, ahol a védett személyt felvették/fel fogják venni a népesség-nyilvántartásba, vagy ahol e személy szokásos tartózkodási helye található/lesz.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Azon hely szerinti ügyészség, ahol a védett személyt felvették/fel fogják venni a népesség-nyilvántartásba, vagy ahol e személy szokásos tartózkodási helye található/lesz. A kiigazítás ellen a 11. cikk (5) bekezdésével összhangban jogorvoslatot lehet benyújtani az elsőfokú bírósághoz (tribunal de première instance).

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Az elsőfokú bíróság.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

A 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében a végrehajtás helye szerinti hivatalos nyelvektől függően a francia, holland és/vagy német nyelvet fogadják el a belga joggal összhangban.

Utolsó frissítés: 27/03/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Bulgária

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A sértett fél állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti körzeti bíróság minősül a védelmi intézkedések elrendelésére jogosult illetékes hatóságnak. (A családon belüli erőszak elleni törvény 7. cikke).

Az ügyben eljárt körzeti bíróság az a hatóság, amely a védett személy írásbeli kérelmére kiállítja a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványt. (A családon belüli erőszak elleni törvény 26. cikkének (1) bekezdése).

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Az Európai Unió valamely tagállamában elrendelt védelmi intézkedés kedvezményezettje kérheti, hogy a szófiai városi bíróság állítson ki védelmi határozatot Bulgária területére. (A családon belüli erőszak elleni törvény 23. cikke.)

A Belügyminisztérium hatóságai és az Ügyészség rendelkeznek hatáskörrel az ilyen intézkedés végrehajtására.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A szófiai városi bíróság illetékes.

A bíróság ellenőrzi, hogy az intézkedés a bolgár jog által biztosított eszközökkel végrehajtható-e. Amennyiben a végrehajtása nem lehetséges, a bíróság a bolgár joggal összhangban helyettesítő védelmi intézkedést rendel el. (A családon belüli erőszak elleni törvény 24. cikkének (2) bekezdése).

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A veszélyeztető személy kérésére a szófiai városi bíróság dönt a védelmi intézkedés elismerésének vagy végrehajtásának megtagadásáról. (A családon belüli erőszak elleni törvény 25. cikke.)

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Az okiratokat Bulgáriában bolgár nyelvre kell lefordítani.

Utolsó frissítés: 10/09/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Észtország

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések a A link új ablakot nyit megkötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló törvény 1055. szakaszának (1) bekezdése szerint alkalmazhatók, amely rendelkezés kimondja, hogy folyamatos jogellenes károkozás esetén vagy jogellenes károkozással való fenyegetés esetén a sértett vagy a veszélyeztetett személy követelheti a károkozó magatartás megszüntetését, illetve az ilyen magatartással való fenyegetéstől való tartózkodást. Testi sérülés, az egészség károsodása, a magánélethez való jog vagy egyéb személyiségi jog megsértése esetén többek között kérni lehet, hogy a jogellenes cselekmény elkövetőjét tiltsák el más személyek megközelítésétől (távoltartó határozat útján), illetve kérni lehet a lakhatás vagy kapcsolattartás szabályozását vagy egyéb hasonló intézkedés elrendelését. A A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás 475. szakasza (1) bekezdésének 7. albekezdése állapítja meg a polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések alkalmazására irányuló eljárást, melynek értelmében a kérelemre indult eljárás magában foglalja a távoltartó határozat kibocsátását és a személyiségi jogok védelmét szolgáló egyéb hasonló intézkedések elrendelését az 55. fejezetben és az 544–549. szakaszban foglaltak szerint, amely rendelkezések meghatározzák a távoltartó határozat alkalmazására vonatkozó eljárás részleteit. A polgári perrendtartás 378. szakasza (1) bekezdésének 3. albekezdése, 546. szakasza és 551. szakaszának (1) bekezdése szerint a polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések valamely eljárási cselekmény biztosítására szolgáló intézkedésként vagy kérelemre indult eljárásban ideiglenes intézkedésként is alkalmazhatók.

A kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló törvény 1055. szakaszának (1) bekezdése szerint kérni lehet a jogellenes cselekmény elkövetőjének eltiltását más személyek megközelítésétől (vagyis távoltartó határozat kibocsátását), a lakhatás vagy kapcsolattartás szabályozását vagy egyéb hasonló intézkedés alkalmazását. A törvény tehát nem sorolja fel kimerítő jelleggel a személyiségi jogok védelme érdekében alkalmazható intézkedéseket, és a megfelelő és szükséges intézkedés meghozatalát a konkrét esetekben lehet kérni. A legfelsőbb bíróság a távoltartó határozatokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról szóló, 2008. évi elemzésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a veszélyben lévő személy és a veszélyeztető személy egymás közelében élnek (vagy dolgoznak), helyénvalóbb lenne a kapcsolattartásuk mikéntjét szabályozni, és az eltiltás (védelmi intézkedés) a tartalmát tekintve elsődlegesen a tiltott cselekmények listájából állhatna. A polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések alkalmazásának nem feltétele, hogy a veszélyben lévő személlyel szemben jogellenes cselekményt kövessenek el. Elegendő, ha a vádlott korábbi magatartása kellő alappal szolgál arra, hogy tartani lehessen attól, hogy a vádlott bántalmazza a sértettet, károsítja az egészségét vagy megsérti a sértett magánélethez fűződő vagy személyiségi jogait.

Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre statisztika, hogy az intézkedéseket átlagosan mennyi ideig alkalmazzák. Észtországban a kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló törvény 1055. szakasza alapján lehetőség van több intézkedést is alkalmazni a magánélethez való jog és a személyiségi jogok védelme érdekében, legfeljebb 3 évig. A legfelsőbb bíróság által a távoltartó határozatokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatról 2008-ban készített elemzés szerint a bíróságok jellemzően 3 évig terjedő időtartamra rendeltek el távoltartó határozatot.

A 606/2013/EU rendelet a polgári ügyekben alkalmazott védelmi intézkedésekre vonatkozik. A 606/2013/EU rendelet nem alkalmazandó a 2201/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedésekre.

A védelmi intézkedés végrehajtását a veszélyben lévő személy vagy a sérelmet szenvedett személy önálló eljárásban vagy akár más követeléssel együtt is kérelmezheti. A védelmi intézkedés végrehajtása érdekében a veszélyben lévő személynek be kell nyújtania egy kérelmet a veszélyt okozó személy tartózkodási helye vagy utolsó ismert tartózkodási helye szerinti A link új ablakot nyit megmegyei bíróságon, az általános területi illetékességgel összhangban. A bíróságok a kérelmeket a kérelemre indult eljárás szabályai szerint bírálják el. A bíróság a védelmi intézkedés alkalmazását megelőzően meghallgatja azt a személyt, akire vonatkozóan az intézkedést kérelmezték, valamint azt a személyt, akinek az érdekében az intézkedés alkalmazása iránti eljárás folyik. A bíróság szükség esetén a fent meghatározott személyekkel szoros kapcsolatban álló személyeket is meghallgat, illetve megkeresi az adott személy lakóhelye szerinti községi vagy városi önkormányzatot vagy rendőrhatóságot.

A kérelmeket a bíróság részére észt nyelven kell benyújtani, és a kérelmeknek teljesíteniük kell a polgári perrendtartás 338. és 363. szakaszában foglalt követelményeket. A polgári perrendtartás 338. szakaszával összhangban az eljárás résztvevője által a bíróságra benyújtott eljárási iratnak az alábbiakat kell meghatároznia:

  1. az eljárás résztvevőinek és az esetleges képviselőknek a neve, címe és távközlési száma;
  2. a bíróság neve;
  3. az ügy érdemi tartalma;
  4. az érintett kérdéssel kapcsolatos polgári ügyek száma;
  5. az eljárás résztvevője által benyújtott kérelem;
  6. a kérelem alapjául szolgáló körülmények;
  7. az eljárási irat mellékleteinek listája;
  8. az eljárás résztvevőjének vagy annak képviselőjének aláírása vagy elektronikusan továbbított irat esetén digitális aláírás vagy a polgári perrendtartás 336. szakaszának rendelkezéseivel összhangban lévő egyéb azonosítási mód.

Az eljárási iratnak tartalmaznia kell a személyi azonosító kódot vagy annak hiányában a természetes személy születési idejét.

Amennyiben az eljárás résztvevője nem ismeri az eljárás más résztvevőjének címét vagy egyéb adatait, az eljárási iratban meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyeket az eljárás résztvevője megtesz annak érdekében, hogy megszerezze ezeket az információkat.

Minden kérelmet olvasható, gépelt formában kell a bíróság elé terjeszteni. Az írásban benyújtott eljárási iratokról lehetőség szerint elektronikus másolatot is csatolni kell a bíróságnak. A szerződéses képviselők, közjegyzők, bírósági végrehajtók, a csődeljárásban a vagyonkezelők, az állami és önkormányzati szervek és egyéb jogi személyek az okiratokat elektronikus formában nyújtják be a bíróságnak, kivéve, ha az ettől eltérő formában történő benyújtásnak kellő indoka van. Az elektronikus okiratok bírósághoz való benyújtására, a portálon keresztül benyújtandó okiratokra vonatkozó alaki követelményekre és a portálon keresztül benyújtandó okiratok listájára vonatkozó részletes szabályokat a területért felelős miniszter által hozott A link új ablakot nyit megrendelet tartalmazza. Az eljárás résztvevője a bíróságnak benyújtandó írásos dokumentumokat és annak mellékleteit az előírt példányszámban köteles benyújtani, hogy azok az eljárás többi résztvevője számára kézbesíthetőek legyenek, kivéve, ha a dokumentumokat elektronikus úton kell benyújtani.

A kérelemre indult eljárás során vizsgált ügyben előterjesztett kérelem vagy fellebbezés benyújtásakor 50 euró összegű illetéket kell fizetni. Valamely cselekmény biztosítása iránti kérelem benyújtásakor 50 euró összegű illetéket kell fizetni.

Az észt jog értelmében az eljárás résztvevői a polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések alkalmazásával kapcsolatos eljárásban nem kötelesek képviselő útján eljárni a bíróság előtt.

A távoltartó határozat vagy a személyiségi jogok védelmére szolgáló egyéb intézkedés alkalmazásáról vagy módosításáról hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújthat be az a személy, akire nézve az ítélet kötelezést tartalmaz. Amennyiben a bíróság visszautasítja a távoltartó határozat alkalmazására irányuló kérelmet vagy a személyiségi jogok védelmét szolgáló egyéb intézkedést, illetve visszavonja vagy módosítja az ilyen intézkedést, az intézkedés alkalmazását kérelmező vagy az intézkedés alkalmazásában érdekelt személy fellebbezhet a végzés ellen. A kerületi bíróságoknak szóló fellebbezéseket írásban kell benyújtani azon a megyei bíróságon keresztül, amelynek végzését a fellebbezés támadja. A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ítélet meghozatalától számított öt hónap elteltével a kereset tárgyában vagy a kérelemre indult eljárásban hozott ítélettel szemben fellebbezés nem terjeszthető elő. A bíróság a körülményekben bekövetkezett változás esetén a távoltartó határozatot vagy a személyiségi jogok védelmében hozott egyéb intézkedést megszüntetheti vagy módosíthatja. A bíróság az intézkedés megszüntetését vagy módosítását megelőzően meghallgatja a feleket. A távoltartó határozat vagy a személyiségi jogok védelmére szolgáló egyéb intézkedés alkalmazása iránti kérelem tárgyában hozott ítéletet azon személyeknek kézbesítik, akik tekintetében, illetve akik érdekében az intézkedést elrendelték.

A védelmi intézkedésekkel kapcsolatban hozott ítéleteket a kötelezett személynek (a veszélyeztető személynek) történő kézbesítés időpontjától kezdődően végre kell hajtani.

A védelmi intézkedést elrendelő ítélet végrehajtása iránt a bírósági végrehajtó intézkedik. A bírósági végrehajtó a védelmi intézkedés megsértéséről jellemzően a veszélynek kitett személytől értesül. Amennyiben a védelmi intézkedést a láthatási jog meghatározását megelőzően rendelték el, a bíróság a láthatási jog elbírálása során figyelemmel lehet a már alkalmazott védelmi intézkedésekre.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Észtországban a védelmi intézkedések elrendelésére a bíróságok illetékesek. Az 5. cikknek megfelelően az a megyei bíróság jogosult a védelmi intézkedésre vonatkozó tanúsítvány kiállítására, amelyik elrendelte a védelmi intézkedést. A tanúsítvány kiállítása iránt kérelemmel kell fordulni a megyei bírósághoz. Az észt bíróságok elérhetőségi adatai a bíróságok A link új ablakot nyit meghonlapján találhatók.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A valamely másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni kívánó személynek fel kell vennie a kapcsolatot az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósági végrehajtóval, vagy azzal a bírósági végrehajtóval, akinek az illetékességi területén az adós vagyona található. A bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárást a veszélyben lévő személytől származó kérelem és végrehajtható okirat alapján indítja meg. A bírósági végrehajtók elérhetőségi adatai a bírósági végrehajtók és a csődeljárásban eljáró vagyonkezelők kamarájának A link új ablakot nyit meghonlapján találhatók.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedést a védelmi intézkedés végrehajtására illetékességgel rendelkező bírósági végrehajtó szükség esetén alkalmazhatja. A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés végrehajtására az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósági végrehajtó, illetve az a bírósági végrehajtó illetékes, akinek az illetékességi területén az adós vagyona található. A bírósági végrehajtók elérhetőségi adatai a bírósági végrehajtók és a csődeljárásban eljáró vagyonkezelők kamarájának A link új ablakot nyit meghonlapján találhatók.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés elismerésének megtagadása és adott esetben a végrehajtásának megtagadása iránti kérelmet az adós lakóhelye szerinti bírósághoz vagy ahhoz a megyei bírósághoz kell benyújtani, amely a tervezett végrehajtási eljárásra illetékes. Az észt bíróságok elérhetőségi adatai a bíróságok A link új ablakot nyit meghonlapján találhatók.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Észt és angol nyelven

Utolsó frissítés: 17/02/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Görögország

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Védelmi intézkedést az egyesbíróként eljáró athéni elsőfokú bíróság (Monomelés Protodikeío Athinón) bírája rendelhet el ideiglenes intézkedés iránti eljárásban (diadikasía ton asfalistikón métron).

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Az illetékes hatóság a bírósági végrehajtók képviseletére alakult egyesület elnöke (Sýllogos Dikastikón Epimelitón), vagy annak helyettese.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Erre az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság bírája jogosult ideiglenes intézkedés iránti eljárásban.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Az illetékes hatóság az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság, amely nemperes eljárásban (ekoúsia dikaiodosía) jár el.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Görög nyelven.

Utolsó frissítés: 02/02/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Spanyolország

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

Nem alkalmazandó.

Spanyolországban nincsenek a 606/2013/EU rendeletben leírt védelmi határozatok. Ennélfogva nincs olyan spanyol igazságügyi hatóság, amely jogosult ilyen határozatok, valamint a rendelet 5. cikkében előírt tanúsítványok kibocsátására.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Nem alkalmazandó.

Spanyolországban nincsenek a 606/2013/EU rendeletben leírt védelmi határozatok. Ennélfogva nincs olyan spanyol hatóság, amely jogosult ilyen határozatok, valamint a rendelet 5. cikkében előírt tanúsítványok kibocsátására.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Az elsőfokú bíróság (Juzgado de Primera Instancia) vagy – adott esetben – az áldozat lakóhelye szerinti illetékes családjogi bíróság (Juzgado de Familia).

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Az elsőfokú bíróság vagy – adott esetben – az áldozat lakóhelye szerinti illetékes családjogi bíróság.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A tartományi bíróság (Audiencia Provincial).

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Spanyol.

Utolsó frissítés: 01/04/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Franciaország

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

Polgári ügyekben a nők és férfiak közötti valódi egyenlőségről szóló, 2014-873. számú törvénnyel módosított, 2010. július 9-i 2010-769. számú törvény bevezetése óta a családjogi bíróság (juge aux affaires familiales) védelmi határozatot (ordonnance de protection) állíthat ki. Ezt az intézkedést az alábbi rendelkezések támasztják alá:

A védelmi határozat kiállítására az alábbi helyzetekben kerül sor:

  • intim kapcsolaton belüli erőszak esetei;
  • a korábbi házastárs, partner vagy élettárs által elkövetett erőszak esetei;
  • kényszerházassággal fenyegetett felnőtt esetében.

Védelmi határozat akkor állítható ki, ha az erőszak következtében a pár valamely tagja és/vagy a gyermekük/gyermekeik veszélybe kerülnek. A bíróság akkor állít ki védelmi határozatot, ha úgy véli, hogy komoly oka van azt feltételezni, hogy az állítólagos erőszakos cselekményekre sor került, és az áldozat veszélyben van.

A családjogi bíróság válási eljárástól függetlenül és folyamatban lévő büntetőjogi eljárás szükségessége nélkül is kiállíthat védelmi határozatot.

A bíróság az alábbi intézkedéseket rendelheti el:

  • Végzés, amely bizonyos, konkrétan megnevezett személyek számára megtiltja, hogy találkozzanak és kapcsolatba lépjenek az áldozattal;
  • Végzés, amely megtiltja a fegyverbirtoklást vagy -viselést;
  • Házaspárok esetében: Engedély a házastársaknak arra, hogy külön lakjanak, annak meghatározásával, hogy kettejük közül ki élhet továbbra is a családi otthonban;
  • Élettársak vagy civil partnerségbe (PACS) lépett partnerek esetén: A családi otthon áldozathoz rendelése, kivéve különleges körülmények esetén;
  • A szülői felügyelet szabályainak megszervezése, valamint a gyermekek eltartásához és felneveléséhez való hozzájárulás, a házasélet költségeihez való hozzájárulás vagy civil partnerség esetén a partner számára nyújtott egyéb anyagi támogatás meghatározása;
  • Az áldozat számára annak engedélyezése, hogy titokban tartsa tartózkodási helyét vagy lakhelyét, és hogy az ügyvédje vagy az ügyész címét adja meg kézbesítési címként;
  • Az áldozat számára annak engedélyezése, hogy titokban tartsa tartózkodási helyét vagy lakhelyét, és a mindennapi szükségletekhez egy minősített jogi személy címét adja meg;
  • Az áldozat számára biztosított költségmentesség ideiglenes jóváhagyása.

Ezek az intézkedések (és különösen a bizonyos személyekkel való találkozásokat vagy kapcsolattartást tiltó végzés) mindenekelőtt preventív jellegűek. Ezért a 606/2013/EK rendelet hatálya alá tartozhatnak.

Ezek az intézkedések ideiglenesek: legfeljebb hat hónapos időtartamra rendelhetők el. Meghosszabbíthatók, ha az időtartam lejárata előtt házasság felbontására, különválásra irányuló vagy a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos kérelmet nyújtanak be.

Folyamat:

Az eljárás átlagos hossza 33 nap.

Bírósághoz fordulás: A felperes idézésre benyújtott vagy annak révén küldött kérelemmel indíthat eljárást a családjogi bíróságnál (assignation). Sürgős esetekben a felperes kérhet ideiglenes intézkedést. Az idézést az alperesnek és az ügyészségnek is kézbesíteni kell.

A felek idézése: A családjogi bíróság bármilyen megfelelő módon beidézheti a tárgyalásra a feleket.

Tárgyalás: Az eljárás szóbeli. A felek kifejtik az álláspontjukat, azonban ügyvéd is segítheti vagy képviselheti őket.

Értesítés: A védelmi határozatot kézbesítésére sor kerül (a bírósági végrehajtó [huissier de justice] révén), kivéve, amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy azt a nyilvántartónak kell kézbesítenie tértivevényes ajánlott küldeményként vagy közigazgatási csatornákon keresztül, amennyiben a védelmi határozattal érintett személy biztonságának súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, vagy nincs más kézbesítési mód.

A bíróság ezenkívül az ügyésszel is ismerteti a határozatot annak érdekében, hogy biztosítsa az elrendelt intézkedések nyomon követését. Az ügyész tájékoztatás céljából továbbítja a határozatot a megfelelő rendőrségnek vagy csendőrségnek. Továbbá amennyiben az eljárás feltárja, hogy gyermek van veszélyben, a bíróság az ügyet a tárgyalás után az ügyészség megfelelő szolgálataihoz továbbítja (fiatalkorúak osztálya).

Nyilvántartás: Nincs külön előírt intézkedés-nyilvántartás a védelmi határozatokkal kapcsolatban. Mindazonáltal, ha a bíróság a határozatában megtiltja, hogy a gyermek mindkét szülő engedélye nélkül elhagyja Franciaország területét, a határozatot nyilvántartásba kell venni a körözött személyek adatbázisában.

Fellebbezés: A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az alperes ezenkívül kérheti a védelmi határozat megszüntetését vagy módosítását, illetve az abban foglalt kötelezettségek egy része alóli ideiglenes felmentést.

A védelmi határozat végrehajtása:

A védelmi határozattal kapcsolatban elrendelt intézkedések végrehajthatók, azaz a határozat kézbesítését követően azonnal hatályossá válnak (akkor is, ha az alperes fellebbez), szükség esetén a bűnüldöző hatóságok segítségével.

A családjogi bíróság által elrendelt egy vagy több intézkedés megszegése esetén a védett személy az üggyel a rendőrséghez vagy a csendőrséghez fordulhat.

Az érintett intézkedéseknek való megfelelés elmulasztása a büntető törvénykönyv 227-4-2. cikke szerinti büntetendő cselekmény. A büntetendő cselekmény két év szabadságvesztéssel és 15 000 EUR bírsággal sújtandó.

Amennyiben a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, az áldozat címének eltitkolását engedélyező bíróságnak meg kell határoznia azokat az intézkedéseket is, amelyek alapján a veszélyt okozó személy és a gyermek közötti kapcsolatot fenn lehet tartani harmadik személyen vagy találkozóhely alkalmazásán keresztül, valamint amelyek révén az esetleges tartásdíj fizetése banki átutaláson keresztül lehetséges.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A családjogi bíróság minden védelmi intézkedést elrendel, és kiállítja az 5. cikkben meghatározott igazolásokat.

A területi illetékességgel rendelkező családjogi bíróság:

  • a család tartózkodási helye szerinti bíróság;
  • amennyiben a szülők külön élnek, annak a szülőnek a tartózkodási helye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermek életvitelszerűen él közös szülői felügyelet esetén; vagy annak a szülőnek a tartózkodási helye szerinti bíróság, aki egyedül gyakorolja a szülői felügyeletet;
  • más esetekben annak a személynek a tartózkodási helye szerinti bíróság, aki nem kezdeményezte az eljárást.

Az igazolás iránti kérelmet két példányban kell benyújtania, és tartalmaznia kell az alátámasztó iratok pontos megnevezését. Az ügyvéd általi képviselet nem kötelező. Az igazolás kiállításának elutasítása az általános hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) elnöke előtt támadható meg, mivel a fellebbezést nem kell ügyvéden keresztül benyújtani.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A hatóságok, amelyek előtt hivatkozni kell a másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre, és/vagy amelyek illetékesek az intézkedés végrehajtásában, a rendőrség és a csendőrség.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Az általános hatáskörű elsőfokú bíróság elnöke vagy az intézkedésre vonatkozó eljárásban részt vevő megbízottja szükség esetén módosítja a külföldi védelmi intézkedéseket. A kérelmet az eljárást megindító iraton keresztül kell benyújtani; amennyiben az ügy azonnali intézkedést igényel, az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelemről határozó bíróságok engedélyezhetik a tárgyaláson való, adott időben történő megjelenésre irányuló idézést, még állami ünnepnapokon vagy normális esetben nem munkanapnak számító napokon is. Az ügyvéd általi képviselet nem kötelező.

A területi hatállyal kapcsolatban a gondos igazságszolgáltatás követelményeinek elsőbbséget adó ítélkezési gyakorlat alkalmazandó. Ennek értelmében a védett személy tervezett tartózkodási helye szerinti, általános hatáskörű elsőfokú bíróság elnöke fogadhatja a kérelmeket.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Az elismerés vagy végrehajtás elutasítására irányuló kérelmet az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelemről határozó, általános hatáskörű elsőfokú bíróság elnökéhez kell benyújtani (az ügy jellegét figyelembe véve az ügy a családjogi bírósághoz is utalható).

A kérelmet az eljárást megindító iraton keresztül kell benyújtani; amennyiben az ügy azonnali intézkedést igényel, az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelemről határozó bíróságok engedélyezhetik a tárgyaláson való, adott időben történő megjelenésre irányuló idézést, még állami ünnepnapokon vagy normális esetben nem munkanapnak számító napokon is. Az ügyvéd általi képviselet nem kötelező.

A területi hatállyal kapcsolatban a gondos igazságszolgáltatás követelményeinek elsőbbséget adó ítélkezési gyakorlat alkalmazandó. Ezért a kérelmet a védett személy tervezett tartózkodási helye szerint illetékes, általános hatáskörű elsőfokú bíróság elnökéhez lehet benyújtani.

Utolsó frissítés: 12/01/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Olaszország

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Az olasz jog szerint a védett személy lakóhelye szerint illetékes bíróság illetékes a védelmi intézkedések elrendelésére, és ebből következően a tanúsítványok kiállítására az 5. cikknek megfelelően.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint a kérelem előterjesztésekor illetékes bíróság előtt lehet hivatkozni, illetve az ilyen intézkedés szükség szerinti végrehajtását e bíróság előtt lehet kérni.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság illetékes a védelmi intézkedések kiigazítására a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A iii. alpont szerinti bíróság.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Olasz nyelven.

Utolsó frissítés: 31/01/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Ciprus

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

A bíróságokról szóló 14/60. sz. törvény 32. szakasza kimondja, hogy minden bíróság jogosult a polgári ügyekben fennálló joghatósága gyakorlása során (ideiglenes, állandó vagy kötelező) eltiltást elrendelni.

A családjogi bíróságokról szóló 23/90. sz. törvény 16. szakasza értelmében a családjogi bíróságok azonos hatáskörrel rendelkeznek.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A védelmi intézkedések elrendelésére illetékes bíróság annak a kerületnek a kerületi bírósága Eparchiakó Dikastírio tis Dimokratías), amelynek a területén a felperes lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Családjogi jogvita esetén az illetékes hatóság annak a kerületnek a családjogi bírósága (Oikogeneiakó Dikastírio tis Dimokratías), amelynek a területén a kérdéses időben vagy a felperes, vagy az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye található. Amennyiben a jogvitában kiskorú is érintett, annak a kerületnek a családjogi bírósága jogosult eljárni, amelynek a területén a kiskorút megtalálták.

A tanúsítvány kiállítására illetékes hatóság az a kerületi bíróság vagy családjogi bíróság, amely a védelmi intézkedést elrendelte.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A hatóság, amely előtt a védelmi intézkedésre hivatkozni lehet:

Az illetékes hatóság minden esetben annak a kerületnek a kerületi bírósága, amelynek a területére a veszélyeztető személy állandó vagy ideiglenes jelleggel költözött. Amennyiben ismeretlen helyre költözött, az illetékes hatóság a nikosiai kerületi bíróság.

Az ilyen intézkedés végrehajtására illetékes hatóság:

Az illetékes hatóság minden esetben annak a kerületnek a kerületi bírósága, amelynek a területére a veszélyeztető személy állandó vagy ideiglenes jelleggel költözött. Amennyiben ismeretlen helyre költözött, az illetékes hatóság a nikosiai kerületi bíróság.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Az illetékes hatóság minden esetben annak a kerületnek a kerületi bírósága, amelynek a területére a veszélyeztető személy állandó vagy ideiglenes jelleggel költözött. Amennyiben ismeretlen helyre költözött, az illetékes hatóság a nikosiai kerületi bíróság.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Azon bíróság, amelyhez az elismerés megtagadása iránti kérelmet be kell nyújtani:

A kerületi bíróság vagy családjogi bíróság, amely előtt az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkoztak.

Azon bíróság, amelyhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet be kell nyújtani:

A kerületi bíróság vagy családjogi bíróság, amely előtt az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkoztak.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Az okiratokat görög nyelven kell benyújtani. Angol nyelvű fordítást szintén elfogadnak.

Utolsó frissítés: 07/09/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Lettország

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedésekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat a polgári perrendtartás szabályozza.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Lettországban a körzeti (vagy városi) bíróságok minősülnek a védelmi intézkedések elrendelésére és a tanúsítványok kiállítására illetékes hatóságoknak (a polgári perrendtartás 541.1. cikkének (4.5) bekezdése).

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Annak a helynek a körzeti (vagy városi) bírósága, ahol a határozat végrehajtandó, vagy az alperes bejelentett lakóhelye, vagy ilyen hely hiányában, az alperes tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti körzeti (vagy városi) bíróság tekintendő a másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedés végrehajtására illetékes hatóságnak (a polgári perrendtartás 651.3. cikkének (1) bekezdése).

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A védelmi intézkedés kiigazítására illetékes hatóságnak ugyanaz a körzeti (vagy városi) bíróság minősül, amelyik a szóban forgó védelmi intézkedés végrehajtására is illetékes (a polgári perrendtartás 651.5. cikkének (2) bekezdése).

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Ezek azok a körzeti (vagy városi) bíróságok, amelyeknek a joghatósága alá eső területen a külföldi bíróság határozatával elrendelt védelmi intézkedést végre kell hajtani (a polgári perrendtartás 644.3. cikkének (4.3) bekezdése).

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

A szóban forgó rendelet által megkövetelt bármely átiratot vagy fordítást a Lett Köztársaság hivatalos nyelvén, azaz lettül kell elkészíteni.

Utolsó frissítés: 16/04/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Litvánia

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Litvániában a rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedéseket a bíróságok rendelik el. A rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványt a védelmi intézkedést elrendelő bíróság állítja ki.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Litvániában a rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedések végrehajtására a bírósági végrehajtók illetékesek. Ha a rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedések végrehajtásában a bírósági végrehajtókat akadályozzák, a bírósági végrehajtóknak általános joguk van arra, hogy ezen akadályok eltávolítását kérjék a rendőrségtől.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedést a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban az a bírósági végrehajtó igazítja ki, aki a védelmi intézkedés végrehajtása iránt eljár.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A védelmi intézkedés elismerésének, vagy adott esetben végrehajtásának megtagadása iránti kérelmet Litvánia fellebbviteli bíróságán kell előterjeszteni.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Az illetékes litván hatóságokkal folytatott kommunikációhoz a rendelet alapján szükséges bármely átiratot vagy fordítást a Litván Köztársaság hivatalos nyelvén, azaz litván nyelven kell elkészíteni.

Utolsó frissítés: 21/10/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Luxemburg

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Azon hatóságok, amelyek illetékesek biztosítási intézkedések elrendelésére

A főügyész (Procureur d’Etat), a 2003. szeptember 8-i, kapcsolati erőszakról szóló módosított törvény értelmében, és a kerületi bíróság elnöke (Tribunal d’Arrondissement), az új polgári perrendtartás 1017-1–1017-12. cikkei értelmében.

Azon hatóságok, amelyek jogosultak tanúsítványok kiállítására:

A főügyész, a 2003. szeptember 8-i, kapcsolati erőszakról szóló módosított törvény értelmében, és a kerületi bíróság elnöke, az új polgári perrendtartás 1017-1–1017-12. cikkei értelmében.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt biztosítási intézkedésre hivatkozni lehet:

A főügyész és (bírságok esetében) a kerületi bíróság elnöke.

A szóban forgó intézkedés végrehajtására illetékes hatóságok:

A főügyész és (bírságok esetében) a kerületi bíróság elnöke.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Azon hatóságok, amelyek a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően illetékesek a védelmi intézkedés kiigazítására:

A kerületi bíróság elnöke, sürgősségi eljárásban.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Az elismerés megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően a sürgősségi eljárásban tárgyaló kerületi bíróság elnökéhez kell benyújtani.

A végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően a sürgősségi eljárásban tárgyaló kerületi bíróság elnökéhez kell benyújtani.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Luxemburg francia és német nyelven fogadja el a beadványokat.

Utolsó frissítés: 02/02/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Magyarország

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Járásbíróság.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Járásbíróságok, illetve a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), valamint a rendőrkapitányság.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Járásbíróság

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Járásbíróság

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Magyar.

Utolsó frissítés: 27/03/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Hollandia

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

Azon sértetteknek, akik Hollandiában védelmi intézkedésben akarnak részesülni, polgári eljárást kell indítaniuk (ideiglenes intézkedés iránti eljárás [kort geding]). Ezt ügyvéden keresztül kell megtenni, aki tájékoztatást nyújt a követendő eljárásról és az eljárás során eljár a sértett érdekében.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A védelmi intézkedés elrendelésére illetékes bíróságok: bíróságokPDF(167 Kb)nl

Amennyiben a védelmi intézkedést az ideiglenes távoltartást elrendelő határozatokról szóló törvény (Wet tijdelijk huisverbod) alapján rendelték el:
annak a helynek a polgármestere, ahol az ideiglenes távoltartást elrendelő határozatot alkalmazni kell.

A védelmi intézkedést elrendelő hatóság a tanúsítvány kiállítására is felhatalmazással rendelkezik.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

•             A bírósági végrehajtó (deurwaarder)

•             Az ideiglenes távoltartást elrendelő határozatokról szóló törvény alapján elrendelt védelmi intézkedés esetében: a rendőrség.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

Voorzieningenrechter Rechtbank Den Haag (az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket elbíráló bíró a hágai körzeti bíróságon)

Prins Clauslaan 60, 2595 AJ Den Haag

PO Box 20302, 2500 EH Den Haag

Gerechtshof Den Haag (hágai körzeti bíróság)

Prins Clauslaan 60, 2595 AJ Den Haag

PO Box 20302, 2500 EH Den Haag

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Voorzieningenrechter Rechtbank Den Haag (az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket elbíráló bíró a hágai körzeti bíróságon)

Prins Clauslaan 60, 2595 AJ Den Haag

PO Box 20302, 2500 EH Den Haag

Gerechtshof Den Haag (hágai körzeti bíróság)

Prins Clauslaan 60, 2595 AJ Den Haag

PO Box 20302, 2500 EH Den Haag

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Holland nyelven.

Utolsó frissítés: 24/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Ausztria

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

A rendeletnek az osztrák jogban megfelelő védelmi intézkedések különösen a családon belüli erőszak elleni védelemre (a végrehajtási törvény 382b. cikke [Exekutionsordnung, EO]), az erőszakkal szembeni általános védelemre (a végrehajtási törvény 382e. cikke), valamint a magánéletbe való beavatkozás elleni védelemre (a végrehajtási törvény 382g. cikke) vonatkozó ideiglenes intézkedések. A jogi rendelkezések a következők:

„Védelem a családon belüli erőszakkal szemben

382b. cikk (1) Ha valaki a tartós együttélést fizikai erőszakon vagy fizikai erőszakkal való fenyegetésen vagy bármilyen egyéb, a másik személy mentális egészségét súlyosan károsító viselkedésen keresztül elviselhetetlenné teszi a másik személy számára, a bíróságnak a másik személy kérelmére:












1.

el kell rendelnie, hogy az előbbi személy elhagyja tartózkodási helyét és annak közvetlen közelét, valamint

2.

meg kell tiltania az előbbi személy számára, hogy visszatérjen tartózkodási helyére és annak közvetlen közelébe,

ha a tartózkodási hely a kérelmező sürgős lakhatási szükségleteinek való megfelelést szolgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedések tekintetében a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidőt (391. cikk (2) bekezdése) nem kell meghatározni, ha az ideiglenes intézkedés legfeljebb hat hónapra szól.

(3) Az ügy érdemére vonatkozó, a 391. cikk (2) bekezdése értelmében vett eljárások lehetnek a házasság felbontására, érvénytelenítésére vagy érvénytelenségének kinyilvánítására irányuló eljárások, a házastársak vagyonának és megtakarításának elosztására irányuló eljárások, valamint a tartózkodási helyhez való hozzáférés jogának megállapítására irányuló eljárások.

Védelem általánosságban az erőszakkal szemben

382e. cikk (1) Ha valaki a rendszeres találkozásokat fizikai erőszakon vagy fizikai erőszakkal való fenyegetésen vagy bármilyen egyéb, a másik személy mentális egészségét súlyosan károsító viselkedésen keresztül elviselhetetlenné teszi a másik személy számára, a bíróságnak a másik személy kérelmére:












1.

meg kell tiltania, hogy az előbbi személy az egyértelműen meghatározott helyeken tartózkodjon, és

2.

el kell rendelnie, hogy előbbi személy elkerülje a kérelmezővel való találkozást és kapcsolattartást,

kivéve, ha ez ellentétes az alperes létfontosságú érdekeivel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedések tekintetében a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidőt (391. cikk (2) bekezdése) nem kell meghatározni, ha az ideiglenes intézkedés legfeljebb egy évre szól. Ugyanez alkalmazandó abban az esetben, ha az ideiglenes intézkedést az alperes szabálysértését követően meghosszabbítják.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedést a 382b. cikk (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedéssel együtt rendelik el, akkor a 382b. cikk (3) bekezdése és a 382c. cikk (4) bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó.

(4) A bíróság felhatalmazhatja a biztonsági hatóságokat arra, hogy végrehajtsák az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéseket. A 382d. cikk (4) bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó. Ellenkező esetben az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéseket az első rész harmadik szakaszában foglalt rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani.

Védelem a magánéletbe való beavatkozással szemben

382g. cikk (1) A magánéletbe való be nem avatkozáshoz való jog különösen az alábbi intézkedéseken keresztül biztosítható:












1.

a veszélyeztetett féllel való személyes kapcsolatfelvétel és a veszélyeztetett fél követésének tilalma,

2.

a levélben, telefonon vagy más módon történő kapcsolatfelvétel tilalma,

3.

az egyértelműen meghatározott helyeken való tartózkodás tilalma,

4.

a veszélyeztetett fél személyes adatai és fényképei továbbításának és terjesztésének tilalma,

5.

a veszélyeztetett fél személyes adatai áruk vagy szolgáltatások harmadik felektől való megrendelése céljából történő felhasználásának tilalma,

6.

annak tilalma, hogy harmadik felet arra ösztönözzenek, hogy kapcsolatba lépjen a veszélyeztetett féllel.

(2) Az (1) bekezdés 1–6. pontja szerinti ideiglenes intézkedések tekintetében a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidőt (391. cikk (2) bekezdése) nem kell meghatározni, ha az ideiglenes intézkedés legfeljebb egy évre szól. Ugyanez alkalmazandó abban az esetben, ha az ideiglenes intézkedést az alperes szabálysértését követően meghosszabbítják.

(3) A bíróság felhatalmazhatja a biztonsági hatóságokat arra, hogy végrehajtsák az (1) bekezdés 1. és 3. pontja szerinti ideiglenes intézkedéseket. A 382d. cikk (4) bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó. Ellenkező esetben az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéseket az első rész harmadik szakaszában foglalt rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani.”

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A védelmi intézkedéseket a kerületi bíróságok (Bezirksgerichte) rendelik el. Ritka esetekben a védelmi intézkedéseket a regionális bíróság (Landesgericht) mint első fokon eljáró bíróság is elrendelheti, ha a fő eljárások előtte vannak folyamatban. A fellebbviteli eljárások során a védelmi intézkedéseket a regionális bíróságok is, valamint a regionális felsőbíróságok (Oberlandesgerichte) vagy a legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof) mint fellebbviteli bíróságok is elrendelhetik.

A körzeti bíróságok ezenkívül igazolást állítanak ki az általuk elrendelt védelmi intézkedésekről. Ha kivételes esetben a védelmi intézkedést regionális bíróság, regionális felsőbíróság vagy a legfelsőbb bíróság rendeli el, akkor az adott bíróság felelős az igazolás kiállításáért is. Ennek értelmében mindig az a bíróság, amelyik az intézkedést elrendelte, felelős az intézkedésre vonatkozó igazolás kiállításáért.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

Kerületi bíróságok. A végrehajtási törvény 86b. cikkének (1) bekezdése szerint a külföldi védelmi intézkedés ausztriai végrehajtásának elrendelése és a védelmi intézkedés alapján a végrehajtás alkalmazásával kapcsolatos döntés meghozatala tekintetében területi illetékességgel rendelkező bíróság az a kerületi bíróság, amely a védett személy esetében a viták kapcsán általános illetékességgel rendelkezik (ennek megállapítása a tartózkodási hely alapján történik). Amennyiben ez utóbbi bíróság nem Ausztriában található, a Bécs belvárosi kerületi bíróság (Bezirksgericht Innere Stadt Wien) rendelkezik illetékességgel.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A kerületi bíróságok hasonlóképpen illetékesek a külföldi védelmi intézkedések módosítása terén is. A területi illetékesség ebben az esetben is a viták esetében a védett személyre vonatkozó általános illetékességen alapul (tartózkodási hely szerint), kivéve, ha az Ausztrián kívül található, amely esetben a Bécs belvárosi kerületi bíróság rendelkezik illetékességgel (a végrehajtási törtvény 86b. cikkének (1) bekezdése).

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A végrehajtási törvény 86b. cikkének (2) bekezdése szerint a külföldi védelmi intézkedés végrehajtásának vagy elismerésének elutasítására irányuló kérelmeket, amelyekre nem alkalmazandó határidő, annak a kerületi bíróságnak kell benyújtani, amelyik elrendelte vagy jóváhagyta a védelmi intézkedés végrehajtását.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

A német az egyetlen nyelv, amelyet el lehet fogadni.

Utolsó frissítés: 25/03/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Lengyelország

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A védelmi intézkedések elrendelésére illetékes hatóságok:

Kerületi bíróságok, regionális bíróságok, fellebbviteli bíróságok

A tanúsítványok kiállítására jogosult hatóságok:

Az a kerületi bíróság, regionális bíróság, illetve fellebbviteli bíróság, amely a védelmi intézkedést elrendelő határozatot meghozta

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A kerületi bíróságok

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A kerületi bíróságok

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A regionális bíróságok

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Lengyel nyelven

Utolsó frissítés: 15/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Portugália

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

A portugál jogrendszerben a védelmi intézkedések jellegüket tekintve alapvetően büntetőjogiak, és azokról a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvénykönyv, valamint a családon belüli erőszak megelőzésére és a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére és segítésére alkalmazandó jogi keretet meghatározó, 2009. szeptember 16-i 112/2009. számú törvény rendelkezik.

Mindazonáltal a polgárjog területén is lehet védelmi intézkedéseket alkalmazni a személyiségi jogok általános védelmén keresztül. A polgári törvénykönyv 70. cikkének (2) bekezdése szerint: „Bármilyen polgári felelősségtől függetlenül a megfenyegetett vagy megtámadott személy kérheti a körülményeknek megfelelő eltiltó határozat elrendelését annak érdekében, hogy megakadályozza a fenyegetést vagy csökkentse a már elkövetett cselekmény hatását.”

Ennek megfelelően a polgári eljárásjog lehetővé teszi a konkrét eltiltó intézkedések elfogadását a természetes vagy jogi személlyel szembeni jogellenes és közvetlen fenyegetés megelőzése vagy a már elkövetett cselekmény hatásainak csökkentése vagy megszüntetése érdekében (a polgári perrendtartásról szóló törvény 874. cikke).

A polgári perrendtartásról szóló törvény 875. és 876. cikke szabályozza az ilyen típusú eljárás egyes eljárási aspektusait. Röviden a polgári perrendtartás szerint egy eltiltó intézkedésre irányuló kérelem elfogadását követően a bíróság megállapítja az alperes magatartásának konkrét körülményeit, és adott esetben a megfelelésre vonatkozó határidőt, valamint a késedelmes megfeleléssel érintett napok vagy az egyes szabálysértések után fizetendő kötelező pénzbírságot, attól függően, hogy az adott ügyben melyik a megfelelőbb.

Létezik rendelkezés az ideiglenes végzés kiállítására is, amellyel szemben nem lehet fellebbezni, és amely a tényleges eljárás során a későbbiekben módosítható vagy megerősíthető olyan esetekben, ahol az eltiltó intézkedést kérelmező személy által benyújtott bizonyítékok vizsgálata a természetes vagy jogi személyükkel szembeni közvetlen és visszafordíthatatlan kár lehetőségét tárja fel, és ha:

a) a bíróság nem képes biztos véleményt formálni a fenyegetés vagy az okozott cselekmény meglétéről, mértékéről vagy súlyosságáról;

b) az eltiltó intézkedéseket különleges sürgősséggel kapcsolatos okok teszik szükségessé az ellenérdekelt fél meghallgatása nélkül.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Nem alkalmazandó.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A portugál hatóságok, amelyek előtt hivatkozni kell a másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre, és/vagy amelyek illetékesek az intézkedés végrehajtásában, az alábbiak: Az adott bíróság általános hatáskörű (Juízo de Competência Genérica) vagy (Juízo local cível) helyi polgári részlege.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A 11. cikk (1) bekezdésével összhangban a védelmi intézkedések módosítása terén illetékes portugál hatóságok az alábbiak: Az illetékes körzeti bíróság általános hatáskörű vagy helyi polgári részlege.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A 13. cikk értelmében az alábbi bíróságokhoz kell benyújtani az elismerés és adott esetben a végrehajtás elutasítására irányuló kérelmeket: Az illetékes körzeti bíróság általános hatáskörű vagy helyi polgári részlege.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

A nyelv, amelyen a 16. cikk (1) bekezdésében hivatkozott fordítások elfogadottak, a portugál.

Utolsó frissítés: 08/02/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Románia

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

Ideiglenes védelmi határozat

Az ideiglenes védelmi határozatot az a rendőr bocsátja ki, aki a tények értékelése alapján megállapítja a kockázat fennállását. A rendőr ideiglenes védelmi határozatot ad ki, ha a vonatkozó feltételek teljesülnek. Ha a feltételek nem teljesülnek, az érintett rendőrök kötelesek tájékoztatni az áldozatokat a védelmi határozat kiadása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről. A határozat kiadása nem zárja ki, hogy a Büntető Törvénykönyv alapján megelőző intézkedést hozzanak.

A panaszok ellenőrzése érdekében a rendőröknek joguk van bizonyítékokat gyűjteni és az érintett hozzájárulása nélkül bármely lakásba belépni. A rendőrök az ingatlanba való bejutás érdekében megfelelő és arányos módon használhatnak erőszakot és eszközöket.

Az ideiglenes védelmi határozat az alábbiakat tartalmazza: a kibocsátás napja, időpontja és helye; vezetéknév/nevek, utónév/nevek, beosztás és rendőri egység; az agresszor azonosítása; az áldozat azonosítása; a tényállás és a bizonyítékok; a határozat kibocsátásának jogalapja; Az intézkedések alkalmazása kezdetének és befejezésének napja és időpontja; a végzés megtámadásának joga, e jog gyakorlásának határideje és az a bíróság, amely előtt fellebbezést lehet benyújtani.

Az ideiglenes védelmi határozat öt napos időtartamra határoz meg a rendelkezésre álló következő védelmi intézkedések (kötelezettségek vagy tilalmak) közül egyet vagy többet, amelyek célja a megállapított kockázat csökkentése; az agresszor eltávolítása a lakásból; az áldozat biztonságos visszatérésének lehetővé tétele; az agresszor kötelezése arra, hogy egy bizonyos minimális távolságot tartson az áldozattól; az agresszor elektronikus megfigyelőeszköz viselésére való kötelezése; bármely fegyver átadása;

Az agresszorra kiszabott kötelezettségek és tilalmak azonnal hatályba lépnek, előzetes értesítés vagy határidő nélkül. Az ötnapos időszakot órák alapján számolják, és az a határozat kibocsátásának pillanatától kezdődik.

A határozat egy példányát vagy másolatát a kibocsátás helyén azonnal át kell adni az agresszornak és az áldozatnak, akiknek azt annak kiadása után alá kell írniuk.

A kibocsátástól számított 24 órán belül az a rendőrség, amelyhez a kibocsátó rendőr tartozik, benyújtja a végzést ahhoz az illetékes bírósághoz tartozó ügyészségéhez, amelynek illetékességi területén a határozatot kibocsátották.

Az ideiglenes védelmi határozatot megküldik az illetékes ügyészségnek. Az ügyész a határozat kiadásától számított 48 órán belül dönt az intézkedések fenntartásának szükségességéről, adott esetben megerősítve azok szükségességét. Ha az intézkedések fenntartása szükségtelennek bizonyul, az ügyész elrendelheti azok megszüntetését, és ennek megfelelően értesíti a benyújtó rendőrségi egységet, amely ezután gondoskodik az érintett személyek tájékoztatásáról. Az intézkedések fenntartása szükségességének megerősítése után az ügyész a határozatot egy határozathozatali kérelemmel együtt benyújtja ahhoz az illetékes bírósághoz, amelynek illetékességi területén azt kibocsátották. Az ilyen módon benyújtott határozat esetén az az időtartam, amelyre azt eredetileg elrendelték meghosszabbodik a bírósági határozat-kibocsátási eljárás befejezéséhez szükséges idővel.

A határozat ellen az értesítéstől számított 48 órán belül lehet fellebbezni az illetékes bíróság előtt. Az érintettel feleket idézik a fellebbezési tárgyalásra. A fellebbezést sürgősséggel – de legkésőbb az ideiglenes védelmi határozat lejáratának napjáig – zárt ülésen, a kibocsátó szerv idézésével tárgyalják. Az ügyész részvétele kötelező. A fellebbezés tárgyában hozott határozat jogerős.

Védelmi határozat

Veszély megszüntetése érdekében az áldozat védelmi határozat kibocsátását kérheti a bíróságtól, amely elrendeli: az agresszor eltávolítását a lakóhelyről; az áldozat lakóhelyre való biztonságos visszatérésének lehetővé tételét; azt, hogy az agresszor használati jogát a lakóhely egy részére korlátozzák; hogy az áldozatot egy segítő központban helyezzék el/szállásolják el; hogy az agresszor köteles egy bizonyos minimális távolságot tartani az áldozattól; hogy az agresszor számára tilos bizonyos helyszínek vagy kijelölt területek látogatása; hogy az agresszor elektronikus megfigyelőeszköz állandó viselésére köteles; hogy az áldozattal való bármilyen kapcsolatfelvétel tilos; hogy az agresszor köteles bármely fegyverét átadni a rendőrségnek; a kiskorú gyermekek felügyeleti jogának és elhelyezésének rendezését.

A bíróság elrendelheti, hogy az agresszor pszichológiai tanácsadáson/pszichoterápián vegyen részt, vagy vegyen részt egy segítő programban, és javasolhatja/kérheti az agresszor szakintézményben történő elhelyezését.

A bíróság elrendelheti, hogy hozzanak intézkedéseket a védelmi határozat betartásának ellenőrzése és megsértésének megakadályozása érdekében: rendszeres jelentéstétel a határozat végrehajtásának felügyeletéért felelős rendőrkapitányságon; új lakcímről való értesítés kilakoltatás esetén; az agresszor tartózkodási helyének rendszeres és/vagy bejelentés nélküli ellenőrzése.

A határozat rendelkező része tartalmaz egy arra vonatkozó kikötést, hogy az intézkedések bármelyikének be nem tartása bűncselekménynek minősül.

A védelmi határozatban meghatározott intézkedések időtartamát a bíró határozza meg, de az a végzés kibocsátásának időpontjától számítva nem haladhatja meg a hat hónapot.

A védelmi határozat kibocsátására irányuló kérelmek annak a bíróságnak a hatáskörébe tartoznak, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye vagy tartózkodási helye van. A védelmi határozat kiadása iránti kérelmet az áldozat személyesen vagy törvényes képviselője útján nyújthatja be, illetve az áldozat nevében benyújtható az ügyész, az illetékes hatóság képviselője vagy bármelyik szociális szolgáltató képviselője útján.

A kérelmet a szabványos formanyomtatványonWord(31 Kb)ro kell benyújtani és az mentes az illeték alól. A kérelmeket zárt ülésen bírálják el, amelyen az ügyész részvétele kötelező. Kérésre az érintett személy ügyvéd útján segítségben vagy képviseletben részesülhet. Kötelező segítséget nyújtani annak a személynek, akivel szemben a védelmi határozatot kérik. A határozathozatalra sürgősséggel és elsőbbséggel kerül sor. A kérelmeket a benyújtástól számított 72 órán belül el kell bírálni, kivéve azokat az eseteket, amikor már korábban kibocsátottak egy ideiglenes védelmi határozatot.

A védelmi határozat végrehajtható. A végzést értesítés és határidő nélkül hajtják végre. A védelmi határozat betartása az áldozat számára is kötelező. A határozat ellen csak annak közlésétől (ha azt az idézett felek részére adták át), vagy az arra vonatkozó értesítéstől (ha azt az idézésük nélkül bocsátották ki) számított három napon belül lehet fellebbezni. A fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást a fellebbezési döntésig, de csak biztosíték megfizetése ellenében. Az érintettel feleket idézik a fellebbezési tárgyalásra. Az ügyész részvétele kötelező.

A döntés napján a végzés rendelkező részének másolatát közlik a román rendőrség azon egységeivel, amelyek illetékességi területén az áldozat és az agresszor lakóhelye található. A határozatot a rendőrség késedelem nélkül végrehajtja vagy felügyeli annak végrehajtását. A rendőr a jelen lévő védett személy vagy a család bármely más tagjának beleegyezésével léphet be az érintett családi lakóhelyre. A rendőrség köteles felügyelni a bírósági határozat betartását, és annak be nem tartása esetén értesíti a bűnüldöző szervet.

Ha az agresszor nem tesz eleget a védelmi határozat alapján elrendelt intézkedéseknek, az bűncselekménynek minősül, és egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az intézkedések lejártakor az áldozat új védelmi határozatot kérelmezhet. Az a személy, akivel szemben védelmi határozat alapján a lehető leghosszabb időtartamra szóló intézkedést szabnak ki, kérheti a végzés visszavonását vagy a kiszabott intézkedés helyett más intézkedés alkalmazását.

A bíróság haladéktalanul értesíti a gyermekvédelemért felelős helyi hatóságot, ha a kérelem elbírálásakor olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely különleges védelmi intézkedést igényel a gyermek számára.

Ezután sürgősségi beavatkozásra kerül sor, melynek során a szükséges szociális szolgáltatások biztosításáról az állami szociális segélyszolgálat (SPAS) képviselőiből álló mobil csoport gondoskodik.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló újraközölt 217/2003 törvény 22/1. cikke értelmében az a rendőr, aki feladatainak ellátása során valamely személy életét, testi épségét vagy szabadságát fenyegető, családon belüli erőszak formájában jelentkező közvetlen veszélyt azonosít, ideiglenes védelmi határozatot adhat ki e veszély csökkentése érdekében.

A védelmi határozatok kiadására azok a helyi bíróságok illetékesek, amelyek illetékessége alá tartozik az áldozatok lakóhelye vagy tartózkodási helye, a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló újraközölt 217/2003 törvény 25. cikkével összhangban.

A módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I/5. cikkének 3. cikke értelmében a bíróságok zárt ülésen hozott határozatok kibocsátásával, a felek idézése nélkül határoznak a tanúsítványok kibocsátására irányuló kérelmekről.

A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelmet elutasító határozat ellen csak az erre vonatkozó értesítést követő öt napon belül nyújtható be fellebbezés.

Az tanúsítványt a védett személynek adják ki, és annak másolatát kézbesítik a fenyegetést jelentő személynek, akit tájékoztatnak arról, hogy az így tanúsított védelmi intézkedést az Európai Unió minden tagállamában elismert és végrehajtható.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellen való küzdelemről szóló újraközölt 217/2003 sz. törvény 22/5. és 31. cikke értelmében az ideiglenes védelmi határozatot vagy a védelmi határozatot haladéktalanul végrehajtja a rendőrség, vagy adott esetben felügyeli annak végrehajtását.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I/5. cikkének 8. cikke szerint az Európai Unió egy másik tagállamában hozott, a román jogban ismeretlen vagy az ott előírtaktól eltérő védelmi intézkedéseket elrendelő ítélet végrehajtása érdekében az illetékes román bíróságok a 606/2013/EU rendelet 11. cikkével összhangban a védelmi intézkedések ténybeli elemeit úgy módosítják, hogy azok Romániában a román joggal összhangban végrehajthatók legyenek, és azonos hatású, hasonló célokat és érdekeket szolgáló intézkedéseket rendelnek el. A származási tagállam bírósága által hozott ítéletben megállapított intézkedés esetén a román bíróság által hozott intézkedés nem eredményezhet a származási tagállam jogában előírtakon túlmenő hatásokat.

A módosítást hivatalból vagy az érintett fél kérésére hajtják végre a végrehajthatóság megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, az ítélet elismerésének vagy végrehajtásának elutasítása vagy az alapeljárás során.

Az eljárásra a helyi bíróság illetékes.

Ha a bíróság megállapítja a módosítás szükségességét, elrendeli a felek idézését. Az ügyész jelenléte kötelező.

Az értesítéstől számított tíz napon belül lehet fellebbezni az olyan ítélet ellen, amelyben a bíróság módosította a másik tagállamban hozott ítéletet. A fellebbezés alapján hozott ítélet ellen nem lehet fellebbezni.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított és jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I/5. Cikkének 1. cikke szerint az Európai Unió egy másik tagállamában hozott, védelmi intézkedéseket tartalmazó ítéletek elismerésének elutasítására és az ezek végrehajtásának elutasítására irányuló kérelmek a helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak, a 606/2013/EU rendelettel összhangban.

Utolsó frissítés: 04/03/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Szlovákia

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

1. Biztosítási intézkedés tárgyát képező kötelezettség/tiltás típusai (a biztosítási intézkedés tartalma):

a) A A link új ablakot nyit megpolgári perrendtartás (324. és az azt követő cikk) alapján biztosítási intézkedés rendelhető el. Biztosítási intézkedés alapján a fél például a következőkre utasítható:

(i) ideiglenesen tartózkodjon attól, hogy belépjen egy olyan házba vagy lakásba, amelyben az a személy lakik, akivel szembeni erőszak elkövetésével a felet alaposan gyanúsítják; ne lépjen be vagy csak korlátozottan lépjen be olyan házba vagy lakásba, munkahelyre vagy más helyre, ahol az a személy él, rendszeresen jelen van, vagy rendszeresen ellátogat, akinek a testi épségét vagy pszichológiai integritását a fél a magatartásával fenyegeti; ne vegye fel a kapcsolatot, teljesen vagy részben, írásban, telefonon, elektronikus kommunikáció útján vagy más módon, olyan személlyel, akinek testi épségét vagy pszichológiai integritását veszélyeztetheti az ilyen magatartás; egy meghatározott távolságon belül ne közelítse meg, vagy csak korlátozottan közelítse meg az olyan személyt, akinek testi épségét vagy pszichológiai integritását veszélyeztetheti a fél magatartása.

(ii) A polgári perrendtartás 325. cikke (2) bekezdésének e)-h) pontjai felsorolják a biztosítási intézkedések leggyakoribb típusait. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban szereplő biztosítási intézkedések felsorolása nem teljes, és a bíróság más típusú biztosítási intézkedéseket is előírhat. A bíróság így a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló 606/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírtakhoz hasonló, valamint bármely más szükségesnek és megfelelőnek ítélt biztosítási intézkedést vezethet be.

(b) A A link új ablakot nyit megrendőrségi törvény alapján a rendőrség például elrendelheti, hogy az adott személy:

(i) bizonyos helyekre ne lépjen be vagy maradjon ott, illetve előírhatja, hogy egy adott helyen tartózkodjon (27. cikk). E kötelezettség időtartama nem haladhatja meg a szükséges (ami azt jelenti, hogy a feltétlenül szükséges) időt.

(ii) hagyja el a közös lakást (27a. cikk). A rendőrségi törvény lehetővé teszi a rendőrök számára, hogy a lakás vagy ház, illetve a veszélyeztetett személlyel közösen lakott helyiség (közös lakás) és ezek közvetlen közelének elhagyására utasítsanak egy személyt, ha tényszerűen megalapozott annak feltételezése, hogy ez a személy valószínűleg a veszélyeztetett személy élete, egészsége vagy szabadsága elleni támadást, vagy az emberi méltóság elleni különösen súlyos támadást követne el, különös tekintettel a korábbi ilyen támadásokra. A közös lakás elhagyására vonatkozó végzés magában foglalja az adott személy számára a közös lakásba való visszatérés tilalmát a távozás elrendelését követően 10 napig. A rendőr az adott személy távollétében is elrendelheti, hogy hagyja el a közös lakást. Amíg az adott személy a közös lakás elhagyására vonatkozó végzés hatálya alatt áll, 10 méternél közelebb nem közelítheti meg a veszélyeztetett személyt.

2. Az intézkedést hozó hatóság jellege:

a) Az előzetes döntést az igazságügyi hatóság (polgári bíróság) bocsátja ki.

b) A közös lakás elhagyására vonatkozó végzést a közigazgatási hatóság bocsátja ki – de nem az a közigazgatási hatóság, amely a pártatlanságot és valamennyi fél meghallgatásra vonatkozó jogát szavatolja. A közös lakás elhagyására vonatkozó végzés ellen igazságügyi hatóság előtt nem nyújtható be fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem.

3. Az intézkedés maximális lehetséges időtartama:

a) a biztosítási intézkedésekre általában nem vonatkozik időkorlát. A polgári perrendtartás 330. cikkének (1) bekezdése és 336. cikke (1) bekezdésének első mondata alapján azonban a bíróság időben korlátozhatja a döntést. A biztosítási intézkedést vissza kell vonni, ha a védett személy nem tesz lépéseket az ügy érdemi elbírálása érdekében (nem indít keresetet), vagy ha az érdemi döntés iránti kérelmet visszautasítják vagy elutasítják, illetve ha a keresetet visszautasították vagy elutasították, vagy az alapeljárást megszüntették (a polgári perrendtartás 336. cikkének (3) és (4) bekezdése). Az intézkedést akkor is vissza kell vonni, ha a bíróság az alapügyben helyt adott a keresetnek (a polgári perrendtartás 337. cikkének (3) bekezdése).

b) Az időtartam korlátozott: a feltétlenül szükséges idő 48 órát jelent őrizetbe vétel esetén és 10 napot a közös lakás elhagyására vonatkozó végzés esetén. A rendőrség azonban biztosítási intézkedés alkalmazásával meghosszabbíthatja a közös lakás elhagyásának elrendelését (lásd alább). A közös lakás elhagyására vonatkozó végzést visszavonják, ha biztosítási intézkedést hoznak, vagy a polgári bíróság elutasítja a keresetet.

4. A védelmi intézkedések végrehajtásának nemzeti végrehajtási rendszere:

a) A biztosítási intézkedés (szükség esetén) végrehajtható mihelyt azt a gyanúsított személlyel közlik. A határozat érvényesítéséhez végrehajtó részvétele szükséges. A végrehajtó pénzbüntetést szabhat ki azzal a gyanúsított személlyel szemben, aki az ideiglenes intézkedést nem teljesíti (A link új ablakot nyit megvégrehajtási törvénykönyv, 192. cikk).

b) A rendőrség erőszakot alkalmazhat az erőszakos személyek ellenállásának leküzdése és a személy közös otthonból történő eltávolításának végrehajtása céljából (rendőrségi törvény, 51. cikk), vagy más rendőri utasítások végrehajtása céljából a személyek biztonságának biztosítása érdekében.

5. Az intézkedés be nem tartása esetén kiszabható büntetések:

a) Biztosítási intézkedés be nem tartása esetén a gyanúsított személy egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (A link új ablakot nyit megBüntető Törvénykönyv, 349. cikk). Bizonyítani kell azonban, hogy a bűncselekményt szándékosan követte el (a védelmi intézkedés által előírt kötelezettség megszegése). Lásd a 4a. kérdésre adott választ.

b) Lásd a 4(b) kérdésre adott választ.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A Szlovák Köztársaságban a helyi bíróságok rendelhetik el a védelmi intézkedéseket. Valamennyi helyi bíróság egyformán jogosult a rendelet 5. cikke szerinti tanúsítvány kibocsátására.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A más tagállamban kibocsátott védelmi intézkedéseket a Pozsonyi III. Kerületi Bírósághoz kell benyújtani. A rendőrség és a végrehajtó rendelkeznek hatáskörrel az ilyen intézkedések végrehajtására.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A Pozsonyi III. Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a védelmi intézkedéseket a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően módosítsa.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

Az elismerés elutasítása vagy a végrehajtás iránti kérelmeket a Pozsonyi III. Kerületi Bírósághoz kell benyújtani.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Az elfogadott nyelvek a szlovák és a cseh nyelv

Utolsó frissítés: 04/02/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Finnország

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

Finnországban a 2011/99/EU irányelvben és a 606/2013/EU rendeletben hivatkozott védelmi intézkedéseket a távoltartást elrendelő határozatokról szóló törvény (898/1998) szabályozza.

A törvény lehetővé teszi távoltartás elrendeléséről szóló határozat meghozatalát az élet, egészség, szabadság és a magánélet elleni bűncselekmények megelőzése, az ilyen bűncselekmény veszélyének megelőzése vagy bármely egyéb súlyos zaklatás megelőzése érdekében. Amennyiben a magát veszélyben érző személy és az a személy, akivel szemben a távoltartás elrendeléséről szóló határozatot kérelmezik, állandó jelleggel azonos lakóingatlanban élnek, az élet, egészség vagy szabadság elleni bűncselekmény vagy az ilyen bűncselekmény veszélyének megelőzése érdekében távoltartás elrendeléséről szóló határozat bocsátható ki (családon belüli távoltartó határozat).

A 2011/99/EU irányelv a Finnországban hozott távoltartó határozatokra abban az esetben alkalmazandó, ha a távoltartás elrendeléséről szóló határozatot bűncselekmény vagy állítólagos bűncselekmény következményeként hozták meg. A távoltartás elrendeléséről szóló határozat, amennyiben nem kapcsolódik bűncselekményhez az említett irányelvben meghatározottak szerint, a 606/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik.

Az adott ítéletben részletesen meghatározottaknak megfelelően a távoltartás elrendeléséről szóló határozat hatálya alá tartozó személy nem találkozhat a védelem alatt álló személlyel, nem léphet vele kapcsolatba, illetve nem próbálhat meg vele kapcsolatba lépni (távoltartó alaphatározat). A védelem alatt álló személy követése vagy figyelése szintén tilos. A családon belüli távoltartó határozat hatálya alá tartozó személynek el kell hagynia azt a lakóingatlant, amelyben ő és a védelem alatt álló személy állandó jelleggel élnek, és oda nem térhet vissza. A távoltartás elrendeléséről szóló határozat kiterjeszthető, amennyiben alappal feltételezhető, hogy a távoltartó alaphatározat nem elegendő. Ebben az esetben a távoltartás elrendeléséről szóló határozat a védelem alatt álló személy állandó lakóhelyének, nyaralójának vagy munkahelyének környékén, vagy más ehhez hasonló külön meghatározott hely környékén való tartózkodásra is kiterjed (kiterjesztett távoltartó határozat). Nem vonatkozik azonban a távoltartás elrendeléséről szóló határozat az olyan kapcsolatfelvételre, amelynek megfelelő oka van, vagy amely nyilvánvalóan szükséges. Az esetlegesen szükségessé váló kapcsolatfelvétel feltételeit lehetőség szerint már magában a távoltartást elrendelő határozatban meg kell állapítani.

A távoltartást legfeljebb egy évre lehet elrendelni. A családon belüli távoltartás legfeljebb három hónapra rendelhető el. A távoltartás a körzeti bíróság távoltartás elrendeléséről hozott határozatát követően lép hatályba. A határozatban foglaltakat fellebbezésre tekintet nélkül be kell tartani, kivéve ha az ügyben eljáró magasabb fokú bíróság ettől eltérően határoz. A távoltartás elrendelése megújítható. Megújítása esetén a távoltartás legfeljebb két évre rendelhető el. A családon belül elrendelt távoltartás legfeljebb három hónapra újítható meg.

A távoltartás elrendelését bárki kérheti, aki megalapozottan érzi úgy, hogy őt más személy veszélyezteti vagy zaklatja. A kérelmet az ügyészség, a rendőrség vagy a szociális hatóság is előterjesztheti. A kérelmet szóban vagy külön formanyomtatványon írásban is elő lehet terjeszteni.

A távoltartás elrendelésével kapcsolatos ügyeket a körzeti bíróság bírálja el. Az ügy elbírálására a védendő személy lakóhelye szerinti körzeti bíróság, vagy az a körzeti bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a távoltartás elsődlegesen érvényesülne. Amennyiben az a személy, akivel szemben a távoltartást kérelmezték, olyan bűncselekmény gyanúsítottja, amely a távoltartás elrendelésével kapcsolatos ügy szempontjából jelentőséggel bírhat, az illetékes büntetőbíróság a távoltartás elrendelésével kapcsolatos ügyben is illetékes.

A büntetőeljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő mértékben irányadók a távoltartás elrendelésével kapcsolatos ügy bíróság előtti elbírálására. A finn ítélkezési gyakorlatban a távoltartást szinte kivétel nélkül a büntetőügy elbírálásától függetlenül, önálló intézkedésként rendelik el, habár a jogszabályok alapján a büntetőeljárással összefüggésben is elbírálható.

Távoltartás rendelhető el, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az a személy, akivel szemben a távoltartást kérelmezik, a magát veszélyben érző személy sérelmére vélhetően élet, egészség, szabadság vagy magánélet elleni bűncselekményt követhet el vagy a magát veszélyben érző személyt súlyosan zaklathatja.

Családon belüli távoltartás rendelhető el, ha arról a személyről, akivel szemben a távoltartás elrendelését kérelmezik, az általa tett fenyegetések vagy bármely korábbi bűncselekmény vagy egyéb magatartás megítélése alapján feltételezhető, hogy a magát veszélyben érző személy sérelmére élet, egészség vagy szabadság elleni bűncselekményt követhet el, és a távoltartás elrendelése a fenyegető bűncselekmény súlyosságára, az azonos háztartásban élő személyek körülményeire vagy az ügyben előadott egyéb tényekre tekintettel indokolt.

A távoltartás elrendelésére vonatkozó előfeltételek értékelése során figyelemmel kell lenni az érintett személy körülményeire, bármely általa korábban elkövetett bűncselekmény vagy zaklatás jellegére, arra, hogy az ilyen cselekményt többször követte-e el, továbbá szintén figyelemmel kell lenni annak valószínűségére, hogy a személy, akivel szemben a távoltartás elrendelését kérik, folytatni fogja-e a magát veszélyben érző személy zaklatását vagy fog-e ellene bűncselekményt elkövetni.

Ideiglenes távoltartásról rendelkező határozat is hozható. Az ideiglenes távoltartás elrendeléséről letartóztatási jogkörrel rendelkező tisztviselő vagy bíróság hoz döntést. A letartóztatási jogkörrel rendelkező tisztviselő haladéktalanul, legkésőbb három napon belül köteles megfontolás céljából felterjeszteni a döntését az illetékes körzeti bírósághoz.

Főszabály szerint a felek maguk viselik a távoltartás elrendelésével kapcsolatos ügy elbírálásával összefüggésben felmerült költségeket. A bíróság azonban nyomós indokból kötelezheti valamelyik felet, hogy részben vagy egészben fizesse meg az ellenérdekű fél oldalán felmerült indokolt eljárási költségeket. Bírósági illetéket nem kell fizetni.

A felek igénybe vehetnek ügyvédet, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (257/2002) foglalt feltételek teljesülése esetén ingyenes jogi segítségnyújtásra is jogosultak.

A távoltartás elrendeléséről, visszavonásáról vagy módosításáról hozott ítéletet a bíróság azonnal köteles rögzíteni a rendőrség számítógépes rendszerében.

Az ítéletről a kérelmezőt, a védendő személyt és azt a személyt is tájékoztatják, akivel szemben a távoltartás elrendelését kérték. Az ítéletet ellenőrizhető módon kell kézbesíteni annak a személynek, akivel szemben a távoltartást elrendelték, kivéve ha az ítéletet ezen személy jelenlétében hirdették ki vagy hozták meg.

Az elrendelt távoltartás végrehajtását a rendőrség felügyeli.

Az elrendelt távoltartás megsértése a büntető törvénykönyv (39/1889) 16. fejezetének 9a. szakasza szerint büntetendő.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A védelmi intézkedések elrendelésére illetékes hatóságok

Általános bíróságok (a körzeti bíróságok, fellebbviteli bíróságok és a legfelsőbb bíróság)

Az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására illetékes hatóságok

Általános bíróságok (a körzeti bíróságok, fellebbviteli bíróságok és a legfelsőbb bíróság)

A tanúsítványt az a bíróság állítja ki, amelyik a rendelet hatálya alá tartozó és a távoltartást elrendelő határozatokról szóló törvényben (898/1998) hivatkozott, a távoltartás elrendeléséről szóló határozatot meghozta.

A tanúsítványt a rendelet 5–7. cikkének megfelelően állítják ki. A veszélyeztető személyt a rendelet 8. cikkével és a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény (227/2015) 5. szakaszával összhangban értesítik a tanúsítványról.

A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/tuomioistuimet/fi/index.html

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A helsinki körzeti bíróság.

Elérhetőségek: A link új ablakot nyit meghttp://www.oikeus.fi/karajaoikeudet/helsinginkarajaoikeus/fi/index.html

A másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedést Finnországban a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban külön eljárás nélkül elismerik a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény (227/2015) 4. szakaszában foglaltak szerint. Az ilyen védelmi intézkedést a Finnországban hozott távoltartó határozattal azonos módon bejegyzik a távoltartó határozatokról szóló törvény (898/1998) 15. szakaszában hivatkozott nyilvántartásba.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A helsinki körzeti bíróság.

Elérhetőségek: A link új ablakot nyit meghttp://www.oikeus.fi/karajaoikeudet/helsinginkarajaoikeus/fi/index.html

A védelmi intézkedés kiigazítását a rendelet 11. cikkében előírt módon végzik el a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény (227/2015) 3. szakaszában hivatkozott írásbeli eljárással összhangban.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A helsinki körzeti bíróság.

Elérhetőségek: A link új ablakot nyit meghttp://www.oikeus.fi/karajaoikeudet/helsinginkarajaoikeus/fi/index.html

Az ítélet elismerését vagy végrehajtását a rendelet 13. cikkében foglaltak alapján tagadják meg a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény (227/2015) 3. szakaszában hivatkozott írásbeli eljárással összhangban.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Az elfogadott nyelvek a finn, a svéd és az angol. A más nyelven benyújtott tanúsítvány szintén elfogadható, feltéve, hogy az elfogadásának nincs egyéb akadálya.

Utolsó frissítés: 22/03/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése - Svédország

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

A svéd jogban nem találhatók a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben hivatkozott típusú, polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések. Ebből következően nincsen az ilyen intézkedések elrendelésére vagy a rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványok megfelelő kiállítására illetékességgel rendelkező hatóság.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet azon ügyészség (åklagaren) előtt, amely azon az illetékességi területen jár el, ahol az intézkedés alkalmazandó vagy elsődlegesen alkalmazandó.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A védelmi intézkedéseknek a rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti kiigazítására az az ügyészség jogosult, amely az intézkedés alkalmazási helye vagy elsődleges alkalmazási helye szerint területileg illetékes.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A rendelet 13. cikke szerinti, az elismerés megtagadása iránti kérelmet a stockholmi körzeti bíróságon (tingsrätt) kell benyújtani.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Svéd nyelven.

Utolsó frissítés: 30/09/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.