Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése

---

17. cikk - Nyilvánosságra hozott információk

A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések a kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló törvény 1055. szakaszának (1) bekezdése szerint alkalmazhatók, amely rendelkezés kimondja, hogy folyamatos jogellenes károkozás esetén vagy jogellenes károkozással való fenyegetés esetén a sértett vagy a veszélyeztetett személy követelheti a károkozó magatartás megszüntetését, illetve az ilyen magatartással való fenyegetéstől való tartózkodást. Testi sérülés, az egészség károsodása, a magánélethez való jog vagy egyéb személyiségi jog megsértése esetén többek között kérni lehet, hogy a jogellenes cselekmény elkövetőjét tiltsák el más személyek megközelítésétől (távoltartó határozat útján), illetve kérni lehet a lakhatás vagy kapcsolattartás szabályozását vagy egyéb hasonló intézkedés elrendelését. A polgári perrendtartás 475. szakasza (1) bekezdésének 7. albekezdése állapítja meg a polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések alkalmazására irányuló eljárást, melynek értelmében a kérelemre indult eljárás magában foglalja a távoltartó határozat kibocsátását és a személyiségi jogok védelmét szolgáló egyéb hasonló intézkedések elrendelését az 55. fejezetben és az 544–549. szakaszban foglaltak szerint, amely rendelkezések meghatározzák a távoltartó határozat alkalmazására vonatkozó eljárás részleteit. A polgári perrendtartás 378. szakasza (1) bekezdésének 3. albekezdése, 546. szakasza és 551. szakaszának (1) bekezdése szerint a polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések valamely eljárási cselekmény biztosítására szolgáló intézkedésként vagy kérelemre indult eljárásban ideiglenes intézkedésként is alkalmazhatók.

A kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló törvény 1055. szakaszának (1) bekezdése szerint kérni lehet a jogellenes cselekmény elkövetőjének eltiltását más személyek megközelítésétől (vagyis távoltartó határozat kibocsátását), a lakhatás vagy kapcsolattartás szabályozását vagy egyéb hasonló intézkedés alkalmazását. A törvény tehát nem sorolja fel kimerítő jelleggel a személyiségi jogok védelme érdekében alkalmazható intézkedéseket, és a megfelelő és szükséges intézkedés meghozatalát a konkrét esetekben lehet kérni. A legfelsőbb bíróság a távoltartó határozatokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról szóló, 2008. évi elemzésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a veszélyben lévő személy és a veszélyeztető személy egymás közelében élnek (vagy dolgoznak), helyénvalóbb lenne a kapcsolattartásuk mikéntjét szabályozni, és az eltiltás (védelmi intézkedés) a tartalmát tekintve elsődlegesen a tiltott cselekmények listájából állhatna. A polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések alkalmazásának nem feltétele, hogy a veszélyben lévő személlyel szemben jogellenes cselekményt kövessenek el. Elegendő, ha a vádlott korábbi magatartása kellő alappal szolgál arra, hogy tartani lehessen attól, hogy a vádlott bántalmazza a sértettet, károsítja az egészségét vagy megsérti a sértett magánélethez fűződő vagy személyiségi jogait.

Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre statisztika, hogy az intézkedéseket átlagosan mennyi ideig alkalmazzák. Észtországban a kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló törvény 1055. szakasza alapján lehetőség van több intézkedést is alkalmazni a magánélethez való jog és a személyiségi jogok védelme érdekében, legfeljebb 3 évig. A legfelsőbb bíróság által a távoltartó határozatokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatról 2008-ban készített elemzés szerint a bíróságok jellemzően 3 évig terjedő időtartamra rendeltek el távoltartó határozatot.

A 606/2013/EU rendelet a polgári ügyekben alkalmazott védelmi intézkedésekre vonatkozik. A 606/2013/EU rendelet nem alkalmazandó a 2201/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedésekre.

A védelmi intézkedés végrehajtását a veszélyben lévő személy vagy a sérelmet szenvedett személy önálló eljárásban vagy akár más követeléssel együtt is kérelmezheti. A védelmi intézkedés végrehajtása érdekében a veszélyben lévő személynek be kell nyújtania egy kérelmet a veszélyt okozó személy tartózkodási helye vagy utolsó ismert tartózkodási helye szerinti megyei bíróságon, az általános területi illetékességgel összhangban. A bíróságok a kérelmeket a kérelemre indult eljárás szabályai szerint bírálják el. A bíróság a védelmi intézkedés alkalmazását megelőzően meghallgatja azt a személyt, akire vonatkozóan az intézkedést kérelmezték, valamint azt a személyt, akinek az érdekében az intézkedés alkalmazása iránti eljárás folyik. A bíróság szükség esetén a fent meghatározott személyekkel szoros kapcsolatban álló személyeket is meghallgat, illetve megkeresi az adott személy lakóhelye szerinti községi vagy városi önkormányzatot vagy rendőrhatóságot.

A kérelmeket a bíróság részére észt nyelven kell benyújtani, és a kérelmeknek teljesíteniük kell a polgári perrendtartás 338. és 363. szakaszában foglalt követelményeket. A polgári perrendtartás 338. szakaszával összhangban az eljárás résztvevője által a bíróságra benyújtott eljárási iratnak az alábbiakat kell meghatároznia:

1. az eljárás résztvevőinek és az esetleges képviselőknek a neve, címe és távközlési száma;
2. a bíróság neve;
3. az ügy érdemi tartalma;
4. az érintett kérdéssel kapcsolatos polgári ügyek száma;
5. az eljárás résztvevője által benyújtott kérelem;
6. a kérelem alapjául szolgáló körülmények;
7. az eljárási irat mellékleteinek listája;
8. az eljárás résztvevőjének vagy annak képviselőjének aláírása vagy elektronikusan továbbított irat esetén digitális aláírás vagy a polgári perrendtartás 336. szakaszának rendelkezéseivel összhangban lévő egyéb azonosítási mód.

Az eljárási iratnak tartalmaznia kell a személyi azonosító kódot vagy annak hiányában a természetes személy születési idejét.

Amennyiben az eljárás résztvevője nem ismeri az eljárás más résztvevőjének címét vagy egyéb adatait, az eljárási iratban meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyeket az eljárás résztvevője megtesz annak érdekében, hogy megszerezze ezeket az információkat.

Minden kérelmet olvasható, gépelt formában kell a bíróság elé terjeszteni. Az írásban benyújtott eljárási iratokról lehetőség szerint elektronikus másolatot is csatolni kell a bíróságnak. A szerződéses képviselők, közjegyzők, bírósági végrehajtók, a csődeljárásban a vagyonkezelők, az állami és önkormányzati szervek és egyéb jogi személyek az okiratokat elektronikus formában nyújtják be a bíróságnak, kivéve, ha az ettől eltérő formában történő benyújtásnak kellő indoka van. Az elektronikus okiratok bírósághoz való benyújtására, a portálon keresztül benyújtandó okiratokra vonatkozó alaki követelményekre és a portálon keresztül benyújtandó okiratok listájára vonatkozó részletes szabályokat a területért felelős miniszter által hozott rendelet tartalmazza. Az eljárás résztvevője a bíróságnak benyújtandó írásos dokumentumokat és annak mellékleteit az előírt példányszámban köteles benyújtani, hogy azok az eljárás többi résztvevője számára kézbesíthetőek legyenek, kivéve, ha a dokumentumokat elektronikus úton kell benyújtani.

A kérelemre indult eljárás során vizsgált ügyben előterjesztett kérelem vagy fellebbezés benyújtásakor 50 euró összegű illetéket kell fizetni. Valamely cselekmény biztosítása iránti kérelem benyújtásakor 50 euró összegű illetéket kell fizetni.

Az észt jog értelmében az eljárás résztvevői a polgári ügyekre vonatkozó védelmi intézkedések alkalmazásával kapcsolatos eljárásban nem kötelesek képviselő útján eljárni a bíróság előtt.

A távoltartó határozat vagy a személyiségi jogok védelmére szolgáló egyéb intézkedés alkalmazásáról vagy módosításáról hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújthat be az a személy, akire nézve az ítélet kötelezést tartalmaz. Amennyiben a bíróság visszautasítja a távoltartó határozat alkalmazására irányuló kérelmet vagy a személyiségi jogok védelmét szolgáló egyéb intézkedést, illetve visszavonja vagy módosítja az ilyen intézkedést, az intézkedés alkalmazását kérelmező vagy az intézkedés alkalmazásában érdekelt személy fellebbezhet a végzés ellen. A kerületi bíróságoknak szóló fellebbezéseket írásban kell benyújtani azon a megyei bíróságon keresztül, amelynek végzését a fellebbezés támadja. A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ítélet meghozatalától számított öt hónap elteltével a kereset tárgyában vagy a kérelemre indult eljárásban hozott ítélettel szemben fellebbezés nem terjeszthető elő. A bíróság a körülményekben bekövetkezett változás esetén a távoltartó határozatot vagy a személyiségi jogok védelmében hozott egyéb intézkedést megszüntetheti vagy módosíthatja. A bíróság az intézkedés megszüntetését vagy módosítását megelőzően meghallgatja a feleket. A távoltartó határozat vagy a személyiségi jogok védelmére szolgáló egyéb intézkedés alkalmazása iránti kérelem tárgyában hozott ítéletet azon személyeknek kézbesítik, akik tekintetében, illetve akik érdekében az intézkedést elrendelték.

A védelmi intézkedésekkel kapcsolatban hozott ítéleteket a kötelezett személynek (a veszélyeztető személynek) történő kézbesítés időpontjától kezdődően végre kell hajtani.

A védelmi intézkedést elrendelő ítélet végrehajtása iránt a bírósági végrehajtó intézkedik. A bírósági végrehajtó a védelmi intézkedés megsértéséről jellemzően a veszélynek kitett személytől értesül. Amennyiben a védelmi intézkedést a láthatási jog meghatározását megelőzően rendelték el, a bíróság a láthatási jog elbírálása során figyelemmel lehet a már alkalmazott védelmi intézkedésekre.

18. cikk a)(i) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek védelmi intézkedések elrendelésére és az 5. cikknek megfelelően tanúsítványok kiállítására

Észtországban a védelmi intézkedések elrendelésére a bíróságok illetékesek. Az 5. cikknek megfelelően az a megyei bíróság jogosult a védelmi intézkedésre vonatkozó tanúsítvány kiállítására, amelyik elrendelte a védelmi intézkedést. A tanúsítvány kiállítása iránt kérelemmel kell fordulni a megyei bírósághoz. Az észt bíróságok elérhetőségi adatai a bíróságok honlapján találhatók.

18. cikk a)(ii) pontja - azon hatóságok, amelyek előtt egy másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni lehet és/vagy amelyek illetékesek az ilyen intézkedés végrehajtására

A valamely másik tagállamban elrendelt védelmi intézkedésre hivatkozni kívánó személynek fel kell vennie a kapcsolatot az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósági végrehajtóval, vagy azzal a bírósági végrehajtóval, akinek az illetékességi területén az adós vagyona található. A bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárást a veszélyben lévő személytől származó kérelem és végrehajtható okirat alapján indítja meg. A bírósági végrehajtók elérhetőségi adatai a bírósági végrehajtók és a csődeljárásban eljáró vagyonkezelők kamarájának honlapján találhatók.

18. cikk a)(iii) pontja - azon hatóságok, amelyek illetékesek a védelmi intézkedés 11. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiigazítására

A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedést a védelmi intézkedés végrehajtására illetékességgel rendelkező bírósági végrehajtó szükség esetén alkalmazhatja. A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés végrehajtására az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósági végrehajtó, illetve az a bírósági végrehajtó illetékes, akinek az illetékességi területén az adós vagyona található. A bírósági végrehajtók elérhetőségi adatai a bírósági végrehajtók és a csődeljárásban eljáró vagyonkezelők kamarájának honlapján találhatók.

18. cikk a)(iv) pontja - azon bíróságok, amelyekhez az elismerés és adott esetben a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet a 13. cikknek megfelelően be kell nyújtani

A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés elismerésének megtagadása és adott esetben a végrehajtásának megtagadása iránti kérelmet az adós lakóhelye szerinti bírósághoz vagy ahhoz a megyei bírósághoz kell benyújtani, amely a tervezett végrehajtási eljárásra illetékes. Az észt bíróságok elérhetőségi adatai a bíróságok honlapján találhatók.

18. cikk b) pontja - azon nyelv vagy nyelvek, amelyeket a 16. cikk (1) bekezdésében említett fordítások esetében elfogadnak

Észt és angol nyelven