ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK KERESÉSE
A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.
65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait
1) Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?
A perbehívás (litis denuntiatio) valamely harmadik személy hivatalos értesítése egy folyamatban lévő peres eljárásról. A harmadik fél értesítése az e személyt az eljárásba való belépésre irányuló meghívást is tartalmazhat. Az értesítés célja a felperes vagy az alperes polgári jog szerint elismert jogainak és az általuk elérni kívánt joghatásoknak a biztosítása. A perbe hívó fél (az eljárásban részt vevő fél) megküldi az értesítést a bíróságnak, amely azt kézbesíti a harmadik személynek, aki szabadon dönthet arról, hogy részt vesz-e az eljárásban. A szlovén jog szerint a bíróság nem határoz arról, hogy a fél harmadik személy hivatalos értesítésére irányuló kérelme jogos-e. A harmadik fél az eljárásba való belépése esetén sem válik peres féllé, és e személynek az alapeljárásban részt vevő felekhez fűződő viszonyáról ebben az eljárásban nem lehet határozni. A harmadik személy az alapeljárásban részt vevő bármelyik felet támogathatja. Amennyiben eleget tesz a feltételeknek, e személy beavatkozóként részt vehet az eljárásban. Ennek segítségével hozzájárulhat a per megnyeréséhez, amely segíthet elkerülni, hogy vele szemben később eljárást (visszkeresetet) indítsanak, illetve javíthatja a pozícióját az ilyen későbbi eljárásban. A harmadik személy nem nyújthat be a már megindult eljárás megszüntetésére, a határidők meghosszabbítására, illetve a tárgyalások elhalasztására irányuló kérelmet.
2) Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?
A perbehívás megvédi a perbe hívó felet az olyan kártérítési követelésektől, amelyeket egyébként a harmadik fél vele szemben érvényesíthetne. Az a (harmadik) személy, aki a perbehívás következtében befolyásolhatta a per végkimenetelét, főszabály szerint később nem érvényesíthet a perbe hívó fél elégtelen perbeli eljárására alapított kártérítési követelést. Ezen túlmenően, amennyiben a perbe hívó fél és azon személy között, akit az eljárásról értesítettek, később visszkereseti eljárás indul, ez utóbbi személy a perbe hívó személlyel szemben nem hivatkozhat olyan érvekre vagy tényekre, amelyek ellentétesek az alapeljárásban hozott határozatban megállapított érdemi (ténybeli) elemekkel.
3) Az alapeljárás jogi értékelése ugyanakkor nem bír kötőerővel.
4) Szintén nem rendelkeznek kötőerővel azok a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem tudott megtámadni, például mivel azokat a felek nem támadták meg.
5) A perbehívás a harmadik fél alapeljárásban való részvételére tekintet nélkül kifejti a hatását.
6) A perbehívás nincs hatással a harmadik fél és a perbe hívó féllel ellenérdekű fél közti kapcsolatra, kivéve, ha a harmadik fél úgy döntött, hogy ezen ellenérdekű fél oldalán lép be az eljárásba.
A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani
– Szlovéniában: a körzeti bíróság.
A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint
– Szlovéniában: a körzeti bíróság.
A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint
– Szlovéniában: a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága.
A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek
– Szlovéniában: a következő bíróságokon a szlovén nyelv mellett az alábbi nemzeti kisebbségi nyelveket is elfogadják hivatalos nyelvként:
- a koperi körzeti bíróságon: olasz nyelv;
- a koperi helyi bíróságon: olasz nyelv;
- a pirani helyi bíróságon: olasz nyelv;
- a lendvai helyi bíróságon: magyar nyelv.
A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok
- Szlovéniában: a nemzetközi magánjogi és eljárási törvény (Zakon o mednarodnem zasebnem pravu in postopku) 58. cikke.
A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok
– Szlovéniában: a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku) harmadik fél értesítésére vonatkozó 204. cikke.
A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények
- Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,
- Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről polgári és közigazgatási ügyekben, kelt Rómában, 1960. december 3-án,
- Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Királyság között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1959. június 18-án,
- Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án,
- Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án,
- Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1984. szeptember 19-én,
- Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án,
- Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1960. október 18-án, és annak jegyzőkönyve,
- Szerződés a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1968. március 7-én,
- Szerződés a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Zágrábban, 1994. február 7-én,
- Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1971. május 18-án.
