ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK KERESÉSE
A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.
65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait
1. Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?
Lengyelországban a perbehívást a polgári perrendtartás 84. és 85. cikke szabályozza. Ezen intézményt lengyelül „przypozwanie”-nek nevezik. A perbehívás során a fél egy jövőbeli ellenérdekű felet felhívhat arra, hogy vegyen részt az eljárásban, mivel a fél számára hátrányos döntés következtében e harmadik félnek (például garanciamegállapodás alapján) követelése merülhet fel vele szemben. Ennek érdekében a fél kérelmet nyújt be, amelyet kézbesítenek a harmadik félnek, aki ezt követően nyilatkozhat, hogy segítő beavatkozó félként részt vesz-e az eljárásban.
2. Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?
A perbehívás nem jelenti, hogy a kérelem címzettje automatikusan féllé válik a folyamatban lévő eljárásban. Az eljárásban való részvétel segítő beavatkozás formájában valósul meg (a polgári perrendtartás 76–78. cikke). A felek hozzájárulásával a segítő beavatkozó fél átveheti annak a félnek a helyét, akinek az oldalán belépett az eljárásba. Ellenkező esetben a határozat közvetlenül alkalmazandó (perbehívás esetén ez azonban csak akkor érvényesül, ha összhangban áll a vitatott jogviszony jellegével vagy a vonatkozó jogi rendelkezéssel).
3. Rendelkezik-e kötőerővel az alapeljárás jogi értékelése?
Amennyiben a harmadik fél a felhívás ellenére nem lép be az eljárásba, a későbbi eljárások tekintetében lemond annak lehetőségéről, hogy az első eljárás tekintetében eljárási hibára hivatkozzon (a polgári perrendtartás 85. cikkel összefüggésben értelmezett 82. cikke).
4. Bírnak-e kötőerővel a megállapított tények, amelyeket a harmadik fél az alapeljárásban nem tudott megtámadni, például mivel azokat az eljárásban részt vevő felek nem vitatták?
A harmadik fél perbehívása és felkérése az eljárásban való részvételre a harmadik fél érdekét is szolgálja, mivel elősegítheti az eljárás pozitív kimenetelét, amely feleslegessé teheti további eljárások lefolytatását.
5. A perbehívás a harmadik fél alapeljárásban való részvételére tekintet nélkül kifejti a hatását?
Amennyiben a harmadik fél a felhívás ellenére nem lép be az eljárásba, a későbbi eljárások tekintetében lemond annak lehetőségéről, hogy az első eljárás tekintetében eljárási hibára hivatkozzon (a polgári perrendtartás 85. cikkel összefüggésben értelmezett 82. cikke).
6. Hatással van a perbehívás a harmadik fél és a perbehívó fél ellenérdekű fele közti kapcsolatra?
Amennyiben az erre felhívott fél belép az eljárásba, segítő beavatkozó féllé válik, és a felek hozzájárulásával átveheti annak a félnek a helyét, akinek az oldalán az eljárásba belépett.
74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása
74. cikk – A végrehajtásra vonatkozó nemzeti szabályozás és eljárások leírása a Procedury służące wykonaniu orzeczenia (A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások) című tájékoztatóban található.
A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani
Az adós lakóhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti regionális bíróság (sąd okręgowy), illetve ennek hiányában az a regionális bíróság, amelynek területén a végrehajtás folyamatban van.
Az elismerés megtagadására irányuló kérelem esetén:
A határozatban elbírált ügy szerint illetékes regionális bíróság (sąd okręgowy) vagy az a regionális bíróság, amelynek területén az illetékes kerületi bíróság (sąd rejonowy) található, ennek hiányában pedig a varsói regionális bíróság.
A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint
A regionális bíróságon (sąd okręgowy) keresztül a fellebbviteli bíróság (sąd apelacyjny).
A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint
A fellebbviteli bíróságon (sąd apelacyjny) keresztül a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy).
A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek
Nem alkalmazandó.
A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok
A polgári perrendtartás 1103. cikkének7 (4) bekezdése és a polgári perrendtartás 1110. cikke, amennyiben a lengyel bíróságok kizárólagos joghatóságát írja elő a felperesre vonatkozó alábbi körülmények egyike alapján: lengyel állampolgárság, lengyelországi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy létesítő okirat szerinti székhely.
A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok
A polgári perrendtartás harmadik fél értesítéséről szóló 84. és 85. cikke.
A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények
- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,
- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án, jelenleg is hatályos Lengyelország és Szlovénia, valamint Lengyelország és Horvátország között,
- Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. december 4-én,
- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,
- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1979. október 24-én,
- Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, továbbra is hatályos Lengyelország és a Cseh Köztársaság, valamint Lengyelország és Szlovákia között,
- Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Varsóban, 1989. április 28-án,
- Megállapodás a Lengyel Köztársaság és a Litván Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án,
- Megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Rigában, 1994. február 23-án,
- Egyezmény a Ciprusi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1996. november 14-én,
- Megállapodás az Észt Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én,
- Szerződés Románia és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári ügyekben, kelt Bukarestben, 1999. május 15-én.
