Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet

Magyarország

Tartalomszolgáltató:
Magyarország

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1.) Mit jelent a perbehívás a magyar polgári eljárásjogban:

Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással nem csak valamelyik fél, hanem a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

2.) A perbehívás, mint eljárási cselekményre vonatkozó határidők:

Perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül, a felperes részéről az érdemi ellenkérelem vele való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén megfelelően irányadó.

A perindítás hatályának beálltát követően perbe lépett személy (azaz a beavatkozó és a perbehívott) részéről perbehívásnak a perbelépésétől számított 30 napon belül van helye. Az ún. kiemelt jelentőségű perek (400 millió forintot meghaladó pertárgy értékű perek) esetén a perbehívóra és a perbehívottra vonatkozó nyilatkozatok határideje nem 30 nap, hanem 15 nap. A határidőt követően tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan, azaz a bíróságnak úgy kell azt tekintenie, mintha azt a perbehívó nem tette volna meg.

3.) Miként történik a perbehívás:

A perbehívónak két feladata van a perbehívással kapcsolatban: egyrészről a perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. Másrészről a perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni a bíróság részére, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bíróságnak történő bejelentésekor okirattal igazolnia kell.

Ha a perbehívó által igazolt közlést követő 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.

Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti.

Egyébként a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

4.) A perbehívás jogkövetkezményei:

Ha a perbehívott elfogadja a perbehívást, akkor (nem önkéntes) beavatkozóként csatlakozhat a perbehívóhoz. A magyar polgári perjogi szabályozás kétféle beavatkozói jogállást szabályoz:

-  Ha a perben hozott ítélet jogereje nem terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, a beavatkozó (eredetileg perbehívott) önállóan végezhet minden olyan perbeli cselekményt, amelyet az általa támogatott fél is, kivéve az egyezséget, a jogelismerést, és a jogról való lemondást. Cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

-  Ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó (eredetileg perbehívott) önállóan végezhet minden olyan perbeli cselekményt, amelyet az általa támogatott fél is – kivéve az egyezséget, a jogelismerést, és a jogról való lemondást –, és a cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

Azt tehát, hogy az ítélet jogereje mikor terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára, nem bírói mérlegelésen alapul, hanem kizárólag jogszabály rendelkezéséből következhet.

Ilyen jogszabályi rendelkezés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32. § (2) bekezdése, amely alapján „A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.” (A hivatkozott 35. § (1) bekezdés: „A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.”)

A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony az alapeljárásban (abban a perben, amelybe behívatott a perbehívott) nem dönthető el.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

Kérejük, keresse fel a Határozatok végrehajtására irányuló eljárások elnevezésű adatlapot.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

Magyarországon a törvényszék székhelyén működő járásbíróság. Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

Magyarországon a Törvényszék. Budapesten a Fővárosi Törvényszék.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

- Magyarországon: a Kúria (az elsőfokú bírósághoz benyújtott, annak határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem révén).

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

- Magyarországon: a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 57. §-a.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

- Magyarországon:a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a harmadik fél perbehívásáról szóló 58. §– 60. §-a

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Szófiában, 1966. évi május 16.-án,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1981. november 30-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról, kelt Bratislavában, 1989. évi március 28-án, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tekintetében,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1979. október 8-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt 1968. március 7-én, a Horvát Köztársaság és a Szlovén Köztársaság tekintetében,
  • Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,
  • Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én.
Utolsó frissítés: 29/03/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.