Átdolgozott Brüsszel I. Rendelet

Ausztria

Tartalomszolgáltató:
Ausztria

65. cikk (3) bekezdés – Tájékoztatás arról, hogyan kell megállapítani – a nemzeti joggal összhangban – a határozatoknak a rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett joghatásait

1) Melyek a perbehívásra vonatkozó általános szabályok?

A „perbehívás” valamely függőben lévő vagy folyamatban lévő eljárásról való hivatalos értesítés, amellyel az eljárásban részt vevő egyik fél értesíti a harmadik felet, aki az eljárásban mindaddig nem vett részt. Az értesítés a perben való beavatkozásra vonatkozó kérelmet is tartalmazhat. A perbe hívó fél a vonatkozó iratot a bíróságnak nyújtja be, amely azt hivatalosan kézbesíti a harmadik fél számára. A perbehívás a harmadik felet nem kötelezi a beavatkozásra, így szabadon dönthet arról, hogy belép-e az eljárásba, illetve, hogy azt melyik fél oldalán teszi. Az eljárásba belépő harmadik fél a jogvitában nem válik féllé, hanem mindössze beavatkozóként jár el, akinek a nyilatkozatai és perbeli cselekményei nem lehetnek ellentétesek a fél nyilatkozataival és cselekményeivel. A beavatkozó költségek viselésére nem kötelezhető. A fél pernyertessége esetén azonban a beavatkozó jogosult megtéríttetni a költségeit az ellenérdekű féllel.

Bármely olyan személy, akinek a perbehívás következtében lehetősége volt arra, hogy beavatkozóként hatással legyen az eljárás menetére – akkor is, ha nem avatkozott be az eljárásba –, a kártérítési keresetét csak a beavatkozását megelőző bírósági eljárás tekintetében és csak az olyan érdemi kérdésekkel összefüggésben alapozhatja helytelen eljárásra, amelyeket beavatkozóként nem tudott megakadályozni vagy – amennyiben nem avatkozott be – nem tudott volna megakadályozni. A beavatkozó annak a félnek a támogatása révén, akinek az oldalán beavatkozik, hozzájárulhat e fél pernyertességéhez, és ezáltal elkerülheti az ellene később lefolytatandó visszkereseti eljárás megindítását, illetve legalább is javíthatja a helyzetét az ilyen eljárásban.

2) Melyek a határozatok főbb joghatásai a perbe hívott személyek tekintetében?

A perbehíváshoz elengedhetetlen, hogy a folyamatban lévő eljárásban részt vevő valamely fél jogosan tartson a per kedvezőtlen eredményétől, ugyanakkor indokoltan számíthasson arra, hogy a per kedvezőtlen kimenetele esetén a harmadik féllel szemben követeléssel élhet. Éppen ezért a perbe hívó fél érdekelt az eredeti eljárás megnyerésében (és ebben őt a beavatkozó is segítheti), illetve az eredeti eljárás elvesztése esetén érdekelt a veszteségei megtérítésében a harmadik féllel szemben ezt követően lefolytatott eljárás során.

A perbe hívó fél ugyanakkor a perbehívással megakadályozza, hogy a perbe hívott harmadik fél későbbi eljárásokban helytelen eljárásra hivatkozással bizonyos kártérítési követeléseket érvényesíthessen: A perbe hívott és ezáltal az eljárás végkimenetelét befolyásolni képes harmadik fél csak a beavatkozását megelőző bírósági eljárás tekintetében, illetve olyan érdemi kérdésekkel összefüggésben alapozhatja a kártérítési keresetét helytelen eljárásra, amelyeket nem tudott megakadályozni vagy nem tudott volna megakadályozni. A beavatkozó jogalapra vonatkozó hivatkozást tehet, illetve benyújthat eljárási iratokat, feltéve, hogy nem tesz olyat, amely ellentmond a félnek. A fél és a beavatkozó közti későbbi eljárás esetén az eredeti eljárás jogerős bírósági határozatának joghatásai kiterjednek a beavatkozóra, illetve azokra a személyekre is, akik perbehívás ellenére nem avatkoztak be az eljárásba, ennek következtében e személyek a későbbi eljárásban félként nem hivatkozhatnak olyan jogalapra, amely ellentétes az eredeti perben hozott határozat alapvető rendelkezéseivel.

3) A perbehívás az alapeljárás során jogkérdésekben hozott határozat tekintetében nem bír kötőerővel.

4) Az eredeti eljárás kimenetele nem bír kötőerővel, ha a beavatkozó az eljárás beavatkozáskori helyzete vagy a fél nyilatkozatai és cselekményei következtében akadályoztatva volt az álláspontja kifejtésében (például mivel a fél nem vitatott egyes tényeket vagy követeléseket).

5) Miként az korábban már említésre került, a perbehívás joghatásai attól függetlenül érvényesülnek, hogy a harmadik fél részt vesz-e beavatkozóként az (alap-) eljárásban.

6) A perbehívás nem vált ki joghatást a harmadik fél és a perbe hívó féllel ellenérdekű fél között, kivéve, ha a harmadik fél az ellenérdekű fél érdekében avatkozik be.

74. cikk – A nemzeti végrehajtási jogszabályok és eljárások leírása

E tekintetben az Ausztria által az európai igazságügyi portál „Bírósághoz fordulás”, „Határozatok végrehajtása”, „A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások” pontjában rendelkezésre bocsátott információk irányadók, amelyek a következő linken érhetők el.

A 75. cikk a) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a 36. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és a 47. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmeket be kell nyújtani

- Ausztriában a folyamatban lévő végrehajtási eljárás szerinti kerületi bíróság (Bezirksgericht). Az elismerés megtagadására szolgáló jogalap hiányát megállapító döntésre irányuló kérelem (36. cikk (2) bekezdés), valamint az elismerés megtagadás iránti kérelem (45. cikk) esetén az a kerületi bíróság illetékes, amelynek a területén a határozat által kötelezett felet nyilvántartják, vagy ahol bejegyzett székhelye található.

A 75. cikk b) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot érintő jogorvoslatot be kell nyújtani a 49. cikk (2) bekezdése szerint

- Ausztriában a magasabb fokú regionális bíróság (Landesgericht) a kerületi bíróságon (Bezirksgericht) keresztül, amely előtt a végrehajtási eljárás folyamatban van.

A 75. cikk c) pontja – Azon bíróságok neve és elérhetőségei, amelyekhez bármely további jogorvoslatot be kell nyújtani az 50. cikk szerint

- Ausztriában a Legfelsőbb Bíróság (Oberste Gerichtshof) a kerületi bíróságon (Bezirksgericht) keresztül, amely előtt a végrehajtási eljárás folyamatban van.

A 75. cikk d) pontja – A határozatokkal, a közokiratokkal és a perbeli egyezségekkel kapcsolatos tanúsítványok lefordítására elfogadott nyelvek

A német az egyetlen elfogadott nyelv.

A 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkének (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

- Ausztriában: a bírósági joghatóságról szóló törvény (Jurisdiktionsnorm) 99. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A rendelet 65. cikkében említett perbehívási szabályok

- Ausztriában: a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 21. cikke.

A 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A rendelet 69. cikkében említett egyezmények

  • Egyezmény Németország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án;
  • Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári ügyek és iratok tekintetében nyújtott jogsegélyről, kelt Szófiában, 1967. október 20-án,
  • Egyezmény Belgium és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án,
  • Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, az 1970. március 6-án Londonban kelt módosító jegyzőkönyvvel együtt,
  • Egyezmény Hollandia és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1963. február 6-án,
  • Egyezmény Franciaország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1966. július 15-én,
  • Egyezmény Luxemburg és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Luxemburgban, 1971. július 29-én,
  • Egyezmény Olaszország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában 1971. november 16-án,
  • Egyezmény Ausztria és Svédország között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Stockholmban, 1982. szeptember 16-án,
  • Egyezmény Ausztria és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1984. február 17-én,
  • Egyezmény Finnország és Ausztria között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1986. november 17-én,
  • Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,
  • Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,
  • Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okmányok érvényességéről és kezeléséről, és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv, kelt Bécsben, 1965. november 17-én.
Utolsó frissítés: 14/01/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.