Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

Hollandia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Nem, nem kell minden esetben bírósághoz fordulni a vita rendezése érdekében. Egyes esetekben egyértelműen lehetőség van a jogvita alternatív rendezésére, például közvetítés vagy választottbíráskodás útján.

2 Van határideje a perindításnak?

Igen, nagyon gyakran van, de a keresetindítási határidő ügyenként változó, így e kérdésre nem lehet általánosságban válaszolni. Kérdés esetén érdemes ügyvédhez vagy a jogi segítségnyújtó szolgálathoz (Juridisch loket) fordulni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Főszabály szerint az alperest a lakóhelye szerinti tagállam bírósága idézi be.

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában az ügyet az alperes lakóhelye szerinti körzeti bíróság bírálja el. Amennyiben az alperesnek nincs ismert lakóhelye Hollandiában, az ügyben e személy tartózkodási helye szerinti bíróság is illetékes. Ennek megfelelően az alperesnek a valamely holland helyi önkormányzat területén lévő címét kell felderíteni. Ennek ismertté válását követően a a bírósági szervezetről szóló törvény (Wet op de rechterlijke indeling) alapján határozható meg, hogy mely körzeti bíróság a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti bíróság. Ennek alapján meghatározható, hogy mely körzeti bírósághoz kell a kérelmet benyújtani.

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

E kérdésre a válasz az előző kérdésre adott válaszban található. Az eljáró bíróság meghatározásával kapcsolatos további kérdések esetén érdemes felkeresni a De Rechtspraak weboldalát, amely felvilágosítást ad a holland bírósági rendszerről.

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Hollandiában főszabály szerint ügyvédi képviselet igénybe vételével kell eljárniuk a feleknek a polgári és kereskedelmi ügyekben. E tekintetben nincs különbség aközött, hogy az eljárások eljárást megindító irat vagy kérelem alapján indultak-e, egyszerűsített eljárásnak minősülnek-e, ideiglenes intézkedésre irányulnak-e, vagy például távolmaradás következtében lefolytatott marasztalási eljárásokról van-e szó.

Ez alól a szabály alól csak a 25 000 eurót meg nem haladó követelések és a nem meghatározható összegű, de egyértelműen 25 000 euró érték alatti követelések képeznek kivételt. Ezekben az esetekben a járásbíróság (kantonrechter) rendelkezik hatáskörrel, és a felek személyesen is eljárhatnak az eljárás során. Ennek megfelelően nem kötelező ügyvéd igénybe vétele. A járásbíróság jár el a munkajoggal, bérleti jogviszonyokkal, fogyasztási cikkek adásvételével és fogyasztói hitelekkel kapcsolatos ügyekben. Ezekben az ügyekben a követelés értéke nem bír jelentőséggel. A járásbíróság által elbírálandó egyéb ügyek: vagyonkezelés, gyámság, gondnokság és az örökség elfogadása vagy az arról való lemondás.

További információk az ügyvédi képviselet kötelező illetve nem kötelező eseteire vonatkozóan itt találhatók.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az eljárást megindító írásos dokumentumokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hivatala részére kell címezni. Fontos kiemelni az eljárást megindító irat alapján indított és a kérelemre indult eljárások közötti különbséget. Az eljárást megindító irat alapján indított eljárásokban az iratot először kézbesíteni kell az alperesnek, majd nyilvántartásba kell venni a bíróság hivatalában. Mindkét feladatot a bírósági végrehajtó látja el. Ezt követően az eljárások az ügyek jegyzékében (az ülésszak során tárgyalt ügyek jegyzéke) meghatározottak szerint folynak. A kérelemre indult eljárásokban a kérelmet közvetlenül a bíróság hivatalához kell benyújtani, és az eljárás további része szintén az illetékes bíróság hivatalán keresztül folyik. Lásd még: „Iratkézbesítés”.

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

Hollandiában a bírósági eljárások hivatalos nyelve a holland. Ennek megfelelően az eljárást megindító iratot vagy az (írásbeli) kérelmet szintén hollandul kell elkészíteni. Ez alól kivételt jelentenek a Fryslân (Frízföld) területén lévő bíróságok előtt folyó ügyekre vonatkozó eljárási dokumentumok, amelyeket fríz nyelven is el lehet készíteni.

A dokumentumokat faxon is el lehet küldeni a bíróság hivatalához. A bíróság hivatalához az utolsó napon 24:00 óra előtt faxon beérkezett dokumentumok határidőben benyújtottnak minősülnek. Ez alól kivétel: a családi ügyekre vonatkozó, faxon megküldött kérelmeket nem lehet befogadni. A dokumentumok e-mailben nem nyújthatók be.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

Az eljárást megindító irat alapján indított eljárások

Az eljárást megindító irat alapján indított eljárásokban az iratot először kézbesíteni kell az alperesnek, majd nyilvántartásba kell venni a bíróság hivatalában. Az eljárást megindító iratnak a következőket kell tartalmaznia: a felperes nevét, a követelést, az alperes nevét, a követelés jogalapját, valamint a felperes által benyújtott, követelést alátámasztó dokumentumokat. Az iratban emellett meghatározzák a tárgyalás időpontját és a bíróságot, amely az ügyet tárgyalni fogja.

Az aktának az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:

  1. Az eljárást megindító eredeti irat - szükség esetén: módosított irat és a polgári perrendtartásról szóló törvény (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 117. cikke szerinti engedélyezés;
  2. Amennyiben az iratot külföldre kell kézbesíteni, a megfelelő kézbesítést igazoló eredeti dokumentumok;
  3. Az állam által finanszírozott költségmentesség igazolása vagy jövedelemigazolás, vagy az állam által finanszírozott költségmentességre irányuló kérelem vagy jövedelemigazolás másolata;
  4. Az alperes lakóhelyének igazolása;
  5. Az eljárásba bevonandó iratok (dokumentumok);
  6. Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az eljárást megelőzően sor került-e közvetítésre, és a lent felsorolt esetekben az alábbi dokumentumokat is be kell nyújtani:
  7. amennyiben a követelés a zár alá vétel költségeinek megtérítésére irányul, a zár alá vételre vonatkozó dokumentumok;
  8. továbbutalás esetén a továbbutalásról szóló határozat és a továbbutalásnál figyelembe vett dokumentumok;
  9. amennyiben az iratot idegen nyelven kell közzétenni vagy idegen nyelvre kell lefordítani, annak bizonyítéka, hogy ez megtörtént.

Kérelemre indult eljárások

A kérelemre indult eljárásokban a kérelmet közvetlenül a bíróság hivatalához kell benyújtani, és az eljárás további része szintén az illetékes bíróság hivatalán keresztül folyik.

Az aktának az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:

  1. A kérelmező vezetékneve és utóneve, valamint lakóhelye, illetve Hollandia területén található lakóhely hiányában tényleges tartózkodási helye, valamint
  2. Az alperes és az érdekelt felek vezetékneve és utóneve, valamint lakóhelye, illetve Hollandia területén található lakóhely hiányában a kérelmező által ismert tényleges tartózkodási helye, valamint
  3. A kérelemnek és indokainak egyértelmű leírása, ideértve a bíróság illetékességének alapját is, valamint
  4. Az ügyben kirendelt ügyvéd neve és telefonszáma;
  5. Örökléssel kapcsolatos ügyekben a kérelemben meg kell jelölni az elhunyt személy utolsó lakóhelyét, vagy annak indokát, hogy ez az információ miért nem adható meg.

Az eljárást megindító iratban, írásos nyilatkozatban vagy beadványban bármelyik fél által hivatkozott dokumentumot másolatban csatolni is kell.

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

A bírósági eljárási illetékeket az eljárás megindításakor kell megfizetni. Annak összege a jogvita típusától és az érintett összegtől függ. A gyakorlatban az ügyvéd gyakran megelőlegezi ezt az összeget, és később számítja fel. Amennyiben az eljárás során szükségessé válik szakértő (például könyvvizsgáló, orvosszakértő vagy műszaki szakértő) meghallgatása, a bíróság a költségeket ellenkező rendelkezés hiányában (például családi ügyekben, amelyekben a költségeket az a fél viseli, aki miatt az intézkedés szükségessé vált) végső soron a pervesztes félre hárítja. Ugyanez vonatkozik a tanúkkal kapcsolatban vagy az egyéb típusú bizonyítékok következtében felmerült költségekre is.

Az ügyvédek óradíjon alapuló díjat szabnak ki tevékenységükért, kivéve, ha a fél állam által finanszírozott költségmentességre jogosult (lásd még a 11. kérdést). Főszabály szerint Hollandiában az ügyvédi díjak összege nem előre meghatározott. Javasolt erre vonatkozóan kellő időben további információkat beszerezni a képviseletet ellátó ügyvédtől vagy a holland ügyvédi kamarától (Nederlandse orde van Advocaten). A legtöbb ügyvéd először az előleget, majd az eljárás során ellátott munkájáért járó díjat számítja fel, és végül végleges számlát állít ki.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

Hollandiában lehetőség van állat által finanszírozott költségmentesség igénybevételére. Bizonyos esetekben hozzájárulás igényelhető a jogi tanácsadásra és az eljárás során nyújtott jogi segítségre vonatkozóan. Ha valaki nem tudja fedezni a teljes ügyvédi költséget, bizonyos körülmények között a jogi segítségnyújtás költségeihez való hozzájárulást igényelhet. Ezt követően a Költségmentességi Tanács (Raad voor rechtsbijstand) fizeti az ügyvéd költségeinek egy részét, a kérelmezőtől csak a jövedelmi helyzetéhez igazodó hozzájárulás követelhető. A kérelmet az ügyvéd nyújtja be a Költségmentességi Tanács részére. A költségmentességre vonatkozó további információk a Költségmentességi Tanács weboldalán érhetőek el.

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

Az eljárást megindító irat alapján megindított eljárások esetén a per akkor indul, amikor a bírósági végrehajtó kézbesítette az alperes részére az iratot. A felperesnek legkésőbb azon a napon kell benyújtania az eljárást megindító iratot a bíróság hivatala részére, amikor a bíróság hivatala utoljára nyitva tart az iratban a tárgyalandó ügyek jegyzékébe történő felvételre vonatkozóan meghatározott napot (a meghallgatás tervezett napja) megelőzően. Ha nem nyújtják be határidőben az iratot a bíróság hivatalához, az ügyet törlik a jegyzékből, kivéve, ha az iratban a tárgyalandó ügyek jegyzékébe történő felvételre vonatkozóan megjelölt napot követő két héten belül érvényesen pótolják azt.

A kérelemre induló eljárások esetén a per a kérelem bíróság hivatalához történt benyújtásával indul.

Főszabály szerint nem küldenek megerősítést arról, hogy a kérelem megfelelő formában került benyújtásra. Az eljárást megindító irat alapján megindított eljárásokban, ha az irat hiányos, a kérelmezőnek bizonyos esetekben lehetősége van hiánypótlásra. Ugyanez vonatkozik a kérelemre indult eljárásokra is. A bíróság hivatala azonban nem köteles felajánlani ezt a lehetőséget.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Az eljárások pontos ütemterve nem ismerhető meg azonnal a bíróság hivatalában vagy a kérelem benyújtásakor. Természetesen értesítik a kérelmezőt arról, hogy az ügyben mikor kerül sor a tárgyalásra. Mindkét felet értesíteni kell, hogy részt vehessenek a tárgyaláson a megadott időben és helyen.

Utolsó frissítés: 16/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.