Hogyan lehet bírósághoz fordulni?

Belgium
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?

Egyes esetekben az „alternatív vitarendezés” igénybevétele kedvezőbb lehet (lásd a vonatkozó témakört).

2 Van határideje a perindításnak?

A perindítás határideje az ügytől függően változik. A határidőkkel kapcsolatos kérdésekkel ügyvédhez vagy az állampolgároknak az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos tájékoztatást nyújtó irodákhoz lehet fordulni.

3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?

Lásd „A bíróságok hatásköre és illetékessége” témakört

4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?

Lásd „A bíróságok hatásköre és illetékessége – Belgium” témakört

5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?

Lásd „A bíróságok hatásköre és illetékessége – Belgium” témakört

6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?

Fő szabály szerint – a belga perrendtartás (Gerechtelijk Wetboek) 728. szakaszának (1) bekezdése értelmében – a feleknek személyesen kell megjelenniük vagy ügyvéd képviseli őket.

A semmítőszék (Hof van Cassatie) előtt folytatott eljárások kivételével (a perrendtartás 478. és 1080. szakasza) a felek így személyesen megjelenhetnek a rendes bíróságok előtt, és maguk terjeszthetik elő a nyilatkozatukat és a védekezésüket. A bíróság ugyanakkor megtilthatja e jog gyakorlását, ha úgy véli, hogy a felek az indulatosságuk vagy a tapasztalatlanságuk folytán nem képesek megfelelően vagy teljes mértékben képviselni az ügyüket (a perrendtartás 758. szakasza).

Ha valamely fél úgy dönt, hogy nem személyesen indít pert, ügyvédet fogadhat.

A perrendtartás fő szabályként az ügyvédek számára tartja fenn a felek bíróság előtti képviseletét. A perrendtartás 440. szakasza rögzíti, hogy a képviselet kizárólagosságával járó előjogok az ahhoz való jogra vonatkoznak, hogy a bíróság előtt harmadik fél szólaljon fel, jelenjen meg és terjesszen elő védekezést. Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a kamarai tagok szintén kizárólagosságot élveznek az egyoldalú keresetek aláírására (a perrendtartás 1026. szakaszának (5) bekezdése).

A semmítőszék előtt folytatott eljárások esetében a törvény előírja, hogy a semmítőszéknél bejegyzett ügyvédnek kell közreműködnie. Ez a követelmény nem vonatkozik a büntetőügyekben részt vevő magánfélre (a perrendtartás 478. szakasza).

A törvény ugyanakkor számos kivételt meghatároz a perrendtartás 728. szakaszában megfogalmazott elv alól, amely szerint a feleknek személyesen vagy ügyvédi képviselet útján kell megjelenniük az eljárás megindításakor és a későbbiek során (a perrendtartás 728. szakaszának (1) és (2) bekezdése).

A felek eljárás során történő képviseletének joga magában foglalja az eljárás megindításához való jogot is.

A békebíróság, a kereskedelmi bíróság és a munkaügyi bíróság előtt a feleket nemcsak ügyvéd képviselheti, hanem a házastársuk, a vérrokonuk vagy valamely házassági rokonuk, aki a bíróság által jóváhagyott írásbeli meghatalmazással rendelkezik (a perrendtartás 728. szakaszának (2) bekezdése).

A munkaügyi bíróságok előtt (a perrendtartás 728. szakaszának (3) bekezdése):

  • a munkavállalót (a fizikai munkát végző vagy szellemi munkát végző dolgozót) a munkavállalók képviseleti szervezetének írásos meghatalmazással rendelkező képviselője (szakszervezeti képviselő) képviseli. A szakszervezeti képviselő a munkavállaló nevében valamennyi olyan tevékenységet elvégezhet, amelyre a képviselet vonatkozik, felszólalhat a bíróság előtt, illetve megkaphatja a jogvita kezelésével és eldöntésével kapcsolatos valamennyi adatközlést;
  • az önálló vállalkozót a vállalkozói jogaival és kötelezettségeivel vagy a fogyatékossággal élő személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jogvitákban az önálló vállalkozók képviseleti szervének képviselője is képviselheti;
  • a létminimumhoz való jogról szóló, 1974. augusztus 7-i törvény alkalmazásával, illetve a szociális jóléti központokról (openbare centra voor maatschappelijk welzijn – OCMW) szóló, 1976. július 8-i sarkalatos törvény alkalmazásával kapcsolatos jogvitákban az érdekelt felet olyan szociális szervezet képviselője is segítheti vagy képviselheti, amely a jogszabályokban meghatározott személyek érdekeit képviseli.

A jogi személyek, mint például a kereskedelmi társaságok csak személyesen jelenhetnek meg (azaz az illetékes szervek közreműködése révén), vagy ügyvéddel képviseltethetik magukat. Nem hivatkozhatnak a perrendtartás 728. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott kivételre, amely az alábbiakban kerül részletes ismertetésre.

A fent említett kivételeken túl számos egyéb törvényi kivétel létezik a gyermekek felügyeletére és jogellenes elvitelére vonatkozóan.

Ezek az alábbiak alapján indított ügyekre vonatkoznak:

  • a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i hágai egyezmény, amely rendelkezik a gyermek visszaviteléről, valamint a másik országban fennálló felügyeleti és láthatási jog betartásáról, illetve a láthatási jog megszervezéséről, és
  • a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1980. május 20-i európai egyezmény.

Ezekben az esetekben a felperest az ügyészség képviselheti (a perrendtartás 1322d. szakasza), amennyiben a felperes a központi hatósághoz fordult.

Annak megállapításával kapcsolatban, hogy indíthat-e valaki önállóan pert vagy ügyvédi közreműködésre van szüksége, fent található általános leírás. Emellett különbséget kell tenni a perindítás módja szerint.

A belga jog értelmében többféle módon indítható per. A perindítás történhet idézéssel, önkéntes megjelenéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel (lásd alább). A perindításra a kérelem benyújtásával, azaz a jogok védelme érdekében indított keresettel kerül sor.

Fő szabály szerint a perindítás az idézést tartalmazó értesítés bírósági végrehajtó általi kézbesítésével történik (a perrendtartás 700. szakasza). Az önkéntes megjelenés, a kontradiktórius kereset és az egyoldalú kereset kivételt képez ezen általános szabály alól.

Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy a perindítás módjának függvényében ki indítja a pert, illetve szükség van-e ügyvédi képviseletre.

A per megindítója a perindítás módjának függvényében:

A perindítás módja

A per megindítója

Idézés (a perrendtartás 727–730. szakasza).

A felperes (vagy az ügyvédje) felkéri a bírósági végrehajtót, hogy kézbesítse az idézést.

Önkéntes megjelenés (a perrendtartás 706. szakasza).

A jogvitában részt vevő felek (vagy az ügyvédjeik) megjelennek a bíróság előtt.

Kontradiktórius kereset (a perrendtartás 1034a.–1034e. szakasza).

A felperes (vagy az ügyvédje) maga indítja meg a pert.

Egyoldalú kereset (a perrendtartás 1025–1034. szakasza).

A jogszabályokban kifejezetten megjelölt rendkívüli esetek kivételével kötelező az ügyvédi közbenjárás a kereset aláírása és benyújtása során (a perrendtartás 1026. szakaszának (5) bekezdése és 1027. szakaszának első mondata).

Az ügyvédi képviselet vagy annak hiánya a perindítás módjának függvényében:

A perindítás módja

Ügyvédi képviselet

Idézés (a perrendtartás 727–730. szakasza).

A közbenjárás lehetséges, de nem kötelező.

Önkéntes megjelenés (a perrendtartás 706. szakasza).

A közbenjárás lehetséges, de nem kötelező.

Kontradiktórius kereset (a perrendtartás 1034a–1034e. szakasza).

A közbenjárás lehetséges, de nem kötelező.

Egyoldalú kereset (a perrendtartás 1025–1034. szakasza).

A jogszabályokban kifejezetten megjelölt rendkívüli esetek kivételével kötelező az ügyvédi közbenjárás a kereset aláírása és benyújtása során (a perrendtartás 1026. szakaszának (5) bekezdése és 1027. szakaszának első mondata).

A kereset tartalma a perindítás módjának függvényében:

A perindítás általában idézéssel történik; a kereset tárgyát illetően nincsenek korlátozások.

A kontradiktórius kereset (a perrendtartás 1034a–1034e. szakasza) számos, a törvény által meghatározott esetben alkalmazható. A kontradiktórius keresettel indított eljárásra vonatkozó legfontosabb rendelkezések az alábbiak: a perrendtartás 704. szakasza, 813. szakasza, 1056. szakaszának (2) bekezdése, az 1193a., 1239., 1253b., 1254., 1320., 1344a., 1371a. szakasza, valamint az 1454. szakasz második mondata, továbbá a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 331., 331a. és 340f. szakasza.

Ezek a rendelkezések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

  • önkéntes beavatkozás;
  • fellebbezés;
  • bizonyos ingatlaneladások;
  • tartás (tartási kérelmek, valamint a tartás összegének növelése vagy csökkentése, illetve a tartás megszüntetése iránti kérelmek);
  • bérleti/haszonbérleti megállapodásokra vonatkozó kérelmek;
  • a személyek védelme;
  • a családi kapcsolatokból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos keresetek;
  • a házasság felbontása;
  • a lefoglalás ideiglenes költségei.

A perindításra a bíróság hivatalvezetőjéhez benyújtott vagy a bíróság hivatalának címzett ajánlott küldeményben megküldött keresettel kerül sor. A bíróság hivatalvezetője beidézi a feleket a bíró által kitűzött tárgyaláson való megjelenésre.

Egyoldalú kereset (a perrendtartás 1025–1034. szakasza) csak a törvény, különösen a perrendtartás 584., 585., 588., 594., 606., 708., 1149., 1168., 1177., 1186–1189., 1192. és 1195. szakasza által kifejezetten meghatározott esetekben nyújtható be. Az egyoldalú keresetet olyan esetekben is alkalmazzák, amikor a kontradiktórius eljárás ellenérdekű fél hiányában nem folytatható le.

Az egyoldalú keresetet így főként az egyoldalú eljárásokban használják, például a feltétlenül szükséges esetekben.

Az egyoldalú keresetet az érvénytelenség terhe mellett ügyvédnek kell aláírnia, ha a törvény másként nem rendelkezik.

Ezért fő szabály szerint az egyoldalú kereset alapján történő perindítás esetén kötelező az ügyvéd általi képviselet.

A felek önkéntes megjelenés céljából önként megjelenhetnek az alábbi bíróságok előtt, ha a jogvita tárgya e bíróságok hatáskörébe tartozik:

  • az elsőfokú bíróság;
  • a munkaügyi bíróság;
  • a kereskedelmi bíróság;
  • a békebíróság, vagy
  • a polgári ügyekben eljáró rendészeti bíróság.

Önkéntes megjelenés esetén a bírósági határozatot kérő felek aláírják a nyilatkozatukat a bíróság által készített jegyzőkönyv alján.

Minden peres ügyben lehetőség van ilyen módon fordulni az illetékes bírósághoz, amivel csökkenthetők a költségek és idő takarítható meg.

7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?

Az a személy, aki pert kíván indítani, ezt a bíróság kezelőirodájában vagy a bíróság hivatalában teheti meg.

Ha az eljárást megindító irat idézés, akkor a bírósági végrehajtó gondoskodik a kézbesítéséről, és felkéri a bíróság hivatalát, hogy az eredeti példány vagy adott esetben a kézbesített idézés másolatának bemutatását követően vegye fel az ügyet a tárgyalási jegyzékbe (a perrendtartás 718. szakasza). A bíróság hivatala nyilvántartást (tárgyalási jegyzéket) vezet, amelybe minden ügyet felvesznek. A tárgyalási jegyzékbe történő felvétel csak akkor érvényes, ha arra legkésőbb a kézbesített idézésben megjelölt tárgyalási napot megelőző napon sor került. Az általános tárgyalási jegyzék nyilvános (a perrendtartás 719. szakasza). Az alperesek így ellenőrizhetik, hogy az ügy, amelyre vonatkozóan idézést kaptak, szerepel-e az általános tárgyalási jegyzékben.

Önkéntes megjelenés esetén a felek vagy az ügyvédjeik a bíróság hivatalától az ügy felvételét kérik a tárgyalási jegyzékbe.

A kontradiktórius keresetet a felperes vagy az ügyvédje az érdekelt felek számának megfelelő példányban nyújtja be a bíróság hivatalához vagy küldi meg ajánlott küldeményként a bíróság hivatalvezetőjének címezve (a perrendtartás 1034d. szakasza).

Az egyoldalú keresetet az ügyvéd a kereset ügyében eljáró bírósághoz címezi két példányban. A keresetet a bíróság hivatalához is el kell juttatni (a perrendtartás 1027. szakasza).

8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?

A nyelvek használatának tekintetében figyelembe kell venni a bírósági eljárásokban történő nyelvhasználatról szóló, 1935. június 15-i törvényt (wet van 15 juni 1935 op het gebruik de talen in gerechtszaken) (amelyet 1935. június 22-én hirdettek ki a Moniteur belge-ben/Belgisch Staatsbladban). E törvény szabályozza a belga polgári és kereskedelmi bíróságok előtti nyelvhasználatot.

A nyelvet fő szabály szerint az illetékes bíróság földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Az említett törvény 42. szakasza értelmében három nyelvi régió létezik: a francia, a holland és a német nyelvi régió. Emellett létezik egy kétnyelvű (francia/holland) brüsszeli agglomeráció, amely a fenti törvény alkalmazásában az alábbi településeket foglalja magában: Anderlecht, Auderghem, Berchem-Sainte-Agathe, Brüsszel, Etterbeek, Evere, Forest, Ganshoren, Ixelles, Jette, Koekelberg, Molenbeek-Saint-Jean, Saint-Gilles, Saint-Josse-ten-Noode, Schaerbeek, Uccle, Watermael-Boitsfort, Woluwé-Saint-Lambert és Woluwé-Saint-Pierre.

Bizonyos körülmények között azonban olyan bíróság elé utalható az ügy, ahol más eljárási nyelvet használnak. Bizonyos feltételek mellett, általában az eljárás kezdetén, kérhető az eljárás nyelvének megváltoztatása.

A követelés előterjesztése: az idézéssel, kontradiktórius keresettel vagy egyoldalú keresettel előterjesztett követelést írásban kell benyújtani, és annak teljesítenie kell bizonyos eljárási követelményeket. Miután felvették az ügyet a bíróság általános tárgyalási jegyzékébe, a bíróság hivatalvezetője eljárási ügyiratot hoz létre. Az eljárási ügyiratot megküldik annak a bíróságnak, amely előtt a pert megindították; illetve a másodfokú bíróság előtti fellebbezés vagy a semmítőszék előtti kereset esetében a felsőbb bíróság hivatalához is.

Jelenleg nem lehetséges a fax vagy e-mail útján történő perindítás.

9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?

A törvény nem rendelkezik perindításra szolgáló formanyomtatványokról. A keresetnek ugyanakkor számos adatot kötelezően tartalmaznia kell; ezek mellőzése esetén a kereset a törvény erejénél fogva érvénytelen lesz.

Az idézésnek, a kontradiktórius keresetnek és az egyoldalú keresetnek az érvénytelenség terhe mellett meg kell felelnie számos, a perrendtartásban meghatározott törvényi előírásnak. Ezek a kötelezően feltüntetendő információk elsősorban az érintett felek személyes adataira, a kereset tárgyára, az illetékes bíróság megjelölésére és a tárgyalás időpontjára vonatkoznak.

Az idézésnek így többek között az alábbi információkat kell tartalmaznia (a perrendtartás 43. és 702. szakasza):

  • a bírósági végrehajtó aláírása;
  • a felperes családi neve, utóneve(i) és lakóhelye, valamint adott esetben a felperes nemzeti nyilvántartási száma vagy cégjegyzékszáma;
  • a beidézett személy családi neve, utóneve(i) és lakóhelye, illetve állandó lakóhely hiányában az aktuális címe;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az ügyben eljáró bíróság;
  • a kézbesítés helye és ideje (év, hónap, nap), és
  • a bírósági tárgyalás helye, ideje és időpontja.

A kontradiktórius kereset az alábbiakat tartalmazza (a perrendtartás 1034b. szakasza):

  • dátum (év, hónap, nap);
  • a felperes családi neve, utóneve és lakóhelye, valamint adott esetben a jogállása és nemzeti nyilvántartási száma vagy cégjegyzékszáma;
  • a beidézendő személy családi neve, utóneve, lakóhelye és adott esetben a jogállása;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az ügyben eljáró bíróság;
  • a felperes vagy az ügyvédje aláírása.

Az egyoldalú keresetnek az alábbi információkat kell tartalmaznia (a perrendtartás 1026. szakasza):

  • dátum (év, hónap, nap);
  • a felperes családi neve, utóneve és lakóhelye, valamint adott esetben a jogállása és nemzeti nyilvántartási száma vagy cégjegyzékszáma;
  • a kérelem tárgya és a jogalap rövid összefoglalása;
  • az eljáró bíróság megjelölése;
  • a fél ügyvédjének aláírása, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Önkéntes megjelenés esetén első fokon (az elsőfokú bíróság, a munkaügyi bíróság, a kereskedelmi bíróság, a polgári bíróság és a polgári ügyekben eljáró rendészeti bíróság előtt) a kereset a felek közös kérelme útján is előterjeszthető. A feleknek a kérelmet annak alján alá kell írniuk és keltezéssel kell ellátniuk, ellenkező esetben az érvénytelen lesz. A kérelmet a hivatalvezetőhöz kell benyújtani, vagy azt a bíróság hivatalának címzett ajánlott küldeményben kell megküldeni. A kérelem benyújtása a bíróság hivatalvezetőjénél vagy annak ajánlott küldeményben való megküldése kézbesítésnek minősül. A kérelmet – adott esetben – a nyilvántartásba vételi illeték megfizetését követően veszik fel a tárgyalási jegyzékbe. A felek vagy az egyik fél erre irányuló kérése esetén, vagy ha azt a bíróság szükségesnek látja, a bíróság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül tárgyalást tűz ki. A bíróság hivatalvezetője ezután közönséges levélben idézi a feleket és adott esetben az ügyvédjeiket, hogy jelenjenek meg a bíróság által kitűzött ülésen (a perrendtartás 706. szakasza).

10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?

Igen, kell bírósági illetéket fizetni.

A kérelem benyújtásakor a felperes köteles megfizetni a másodlagos jogi segítségnyújtásra szolgáló költségvetési alap létrehozásáról szóló 2017. március 19-i törvény (Wet van 19 maart 2017 tot instelling van een begrotingsfonds voor tweedelijnsrechtsbijstand) 4. szakaszának (2) bekezdésében hivatkozott hozzájárulást, amelynek összege jelenleg 20 euró.

Az eljárás során a feleknek meg kell fizetniük az eljárással kapcsolatos bizonyos költségeket, amelyek a bíróság eljárási intézkedéseitől függnek (nyomozati intézkedések, a szakértők díja és költségei, utazási költségek, stb.).

Az eljárást követően a bíróság a pervesztes felet, vagy – pervesztes fél hiányában – a felperest kötelezi a perindítási illeték megfizetésére, amelynek összege esetről esetre változik. A nyilvántartásba vételi, jelzálogbejegyzési és bírósági illetékekről szóló törvénykönyv (Wetboek der registratie-, hypotheek- en griffierechten) 2691. szakasza az alábbi összegeket írja elő:

  • békebíróságok és rendészeti bíróságok: 50 euró összegű illeték;
  • elsőfokú bíróságok és kereskedelmi bíróságok: 165 euró összegű illeték;
  • fellebbviteli bíróságok: 400 euró összegű illeték;
  • semmítőszék: 650 euró összegű illeték.

Bizonyos ügyekben nem kell perindítási illetéket fizetni, különösen a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozó, illetve a csődeljárással vagy bírósági reorganizációval kapcsolatos ügyekben.

Továbbá a jogerős határozatban fő szabály szerint a költségek, természetesen csak indokolt esetben, a perrendtartás 1017. szakasza értelmében a pervesztes félre hárulnak. Ezeket a költségeket meg kell fizetni vagy vissza kell téríteni a másik fél számára. Az eljárási költségek az alábbiakat foglalják magukban (a perrendtartás 1018. szakasza):

  1. a különböző bírósági hivatali és nyilvántartásba vételi illetékek, valamint az illetékbélyegekről szóló törvénykönyv (Wetboek der zegelrechten) hatályon kívül helyezését megelőzően illetékbélyeggel lerótt illetékek;
  2. a bírósági iratokkal összefüggő díjak, javadalmazások és ellentételezések;
  3. az ítélet kézbesítési díja;
  4. a nyomozati intézkedésekkel összefüggő költségek, beleértve a tanúk és a szakértők díját;
  5. a békebírók, a bírósági tisztviselők és a felek utazási és szállásköltségei, ha a bíróság elrendelte az utazásukat, és az okiratok költségei, ha azok kizárólag az eljárás céljából készültek;
  6. a másik fél jogi képviseletének költségeihez való törvényben előírt hozzájárulás, amelyről a 1022. szakasz rendelkezik;
  7. az 1734. szakasszal összhangban kirendelt közvetítő díja, javadalmazása és kiadásai;
  8. a másodlagos jogi segítségnyújtásra szolgáló költségvetési alap létrehozásáról szóló 2017. március 19-i törvény 4. szakaszának (2) bekezdésében hivatkozott hozzájárulás. Az ügyvédi díjak és költségek mint olyanok nincsenek benne a bírósági költségekben. Ezek az ügyvéd és az ügyfél közötti megállapodás tárgyát képezik. Így minden fél maga fizeti az ügyvédje díját és költségeit.
    A pervesztes fél törvényben előírt hozzájárulást köteles fizetni a másik fél jogi képviselete költségeinek fedezéséhez (a perrendtartás 1018. és 1022. szakasza). Ez az átalányösszeg a pernyertes fél ügyvédjének fizetendő költségekhez és költségalapú díjazáshoz járul hozzá. Az ügyvéd költségalapú díjazásának összegét, valamint annak kiszámítási és kifizetési módját a 2007. október 26-i királyi rendelet (koninklijk besluit van 26 oktober 2007) tartalmazza.

11 Kérelmezhetek költségmentességet?

(Lásd a „Költségmentesség” témakört.)

12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?

A kereset akkor tekintendő benyújtottnak – önkéntes megjelenés esetén is –, ha felvették az általános tárgyalási jegyzékbe.

A kereseti kérelmeket és a közbenső eljárás során benyújtott kérelmeket különleges tárgyalási jegyzékbe veszik fel, ami azt jelenti, hogy benyújtották őket.

Az érintett felek erről nem kapnak visszaigazolást, de megtekinthetik az általános tárgyalási jegyzéket, és meggyőződhetnek róla, hogy az ügy valóban szerepel benne. A tárgyalási jegyzékbe történő felvételt követően a bíróság köteles határozatot hozni az ügyben.

13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?

Ha a felet ügyvéd képviseli, az eljárás menetére vonatkozó információkról általában az ügyvéd ad tájékoztatást. Az ügyben eljáró bíróság hivatalánál is lehet tájékoztatást kérni. Az idézés is tartalmaz információkat a tárgyalás időpontjáról és az eljáró bíróságról.

Első lépésként az első tárgyalásról nyújtanak konkrét tájékoztatást.

Idézés esetén a bírósági végrehajtó értesíti a felperest az első tárgyalás időpontjáról, ami az eljárás első szakaszát jelenti.

Kontradiktórius kereset és önkéntes megjelenés esetében a hivatalvezető értesíti a feleket.

Egyoldalú kereset esetében nem tartanak tárgyalást. A hivatalvezető azonban beidézheti a felperest, ha a bíró kérdéseket akar feltenni neki.

A második szakaszban előkészítik az ügyet a tárgyalásra. Minden fél számára törvényben előírt határidőt (a perrendtartás 747. szakaszának (1) bekezdése) szabnak az okiratok és ténymegállapítások (írásbeli érvelés és védekezés) benyújtására. E határidők elmulasztása esetén a perrendtartás 747. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott szankciók alkalmazhatók.

Miután az ügyet előkészítették a tárgyalásra, a felek kérik, hogy tűzzék ki a tárgyalás időpontját. Az az időszak, amelyen belül a tárgyalás napja kitűzhető, függ a bíróság munkaterhétől és az ügyre szánható időtől. A néhány esetben felmerülő eljárási cselekmények (szakértői vélemény, a felek és a tanúk meghallgatása, stb.) miatt nehéz lehet előre meghatározni az eljárás teljes időtartamát. Az eljárási cselekmények az eljárás megszakításához, felfüggesztéséhez vagy akár megszüntetéséhez is vezethetnek.

A tárgyalás végén a vitákat lezárják, és a bíróság visszavonul tanácskozásra. A bíróságnak fő szabály szerint ettől a naptól számított egy hónapon belül kell meghoznia a határozatát (a perrendtartás 770. szakasza).

Utolsó frissítés: 23/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.