Szülői felelősség – gyermek feletti felügyelet, kapcsolattartási jog

Észtország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A szülői felelősség a kiskorú gyermek felügyeletét jelenti, amely a szülőnek a gyermek gondozására vonatkozó kötelezettségét és jogát foglalja magában. A szülői felelősség a gyermek személyéről való gondoskodásra (személy feletti felügyelet), a gyermek vagyonának kezelésére (vagyon feletti felügyelet), valamint a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben való döntésre vonatkozó jogból áll. A vagyon feletti felügyelet a gyermek vagyonának kezelésére, valamint a gyermek képviseletére vonatkozó jogot és kötelezettséget jelenti. Ez nem zárja ki a gyermek azon jogát, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben önállóan kezelje saját vagyonát.

A szülő döntéshozatali joggal rendelkezik a kiskorú gyermeke tekintetében, ami a gyermekre vonatkozó mindennapi (általános felügyelettel kapcsolatos) döntések meghozatalát teszi lehetővé. Főszabály szerint a mindennapi ügyekben való döntéshozatal az olyan általános döntések meghozatalát jelenti, amelyek gyakran előfordulnak és amelyek nincsenek hosszú távú hatással a gyermek fejlődésére. E döntéshozatali jog mellett a felügyeleti jogot gyakorló szülő jogosult a kiskorú gyermeke képviseletére. A közös felügyeletet gyakorló szülők közös képviseleti joggal rendelkeznek.

Mindkét szülőt megilleti a kapcsolattartási jog, amely a szülők a gyermekkel való közvetlen kapcsolat fenntartására irányuló kötelezettségét és jogát jelenti. A kapcsolattartási jog nem függ a szülői felügyelet fennállásától. A szülőket a kiskorú gyermekeik tekintetében emellett tartási kötelezettség is terheli.

2 Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülők és gyermekek kölcsönös jogai és kötelezettségei a származásból keletkeznek, amelyet a jogszabályban meghatározott eljárás segítségével lehet megállapítani. A gyermeknek életet adó nő a gyermek anyja. A gyermek nemzésében részt vevő férfi a gyermek apja. Vélelmezni kell, hogy a gyermek apja a gyermek születésekor a gyermek anyjával házasságban élő férfi, az apaságát elismerő férfi vagy az a férfi, akinek apaságát a bíróság megállapította.

A házasságban élő szülők közös szülői felelősséggel, vagyis a gyermekeik feletti közös felügyeleti joggal rendelkeznek. Amennyiben a gyermek születésekor a gyermek szülei nem házasok, őket közös szülői felelősség terheli, kivéve, ha az apaság vagy anyaság elismerésére irányuló szándéknyilatkozat benyújtásakor kijelentik, hogy a szülői felelősséget az egyik szülőre kívánják átruházni.

Amennyiben a kiskorú gyermek egyik szülője sem jogosult képviseletre vagy a gyermek származását nem lehet megállapítani, a gyermek számára törvényes gyámot kell kirendelni. Ebben az esetben a törvényes gyám rendelkezik felügyeleti joggal. A törvényes gyám feladata a gyermek nevelésének, valamint a gyermek személyes és vagyoni érdekei védelmének biztosítása.

Törvényes gyám teljesen cselekvőképes természetes személy (például a gyermek rokona vagy harmadik személy) vagy jogi személy (vállalkozás vagy helyi önkormányzat) lehet. Jogi személy akkor nevezhető ki törvényes gyámként, ha nincs megfelelő természetes személy, vagy ha a szülő végrendeletében vagy öröklési szerződésben meghatározta, hogy törvényes gyámként jogi személyt kell kijelölni. A jogi személy köteles a gyámsága alatt álló személyek számára természetes személy gyámokat keresni és biztosítani e gyámok számára a tanácsadást és a képzést.

A törvényes gyám kijelöléséig a gyám feladatait ideiglenesen a gyermek népesség-nyilvántartásba bejegyzett szokásos tartózkodási helye szerinti helyi vagy városi önkormányzat látja el, feltéve, hogy a gyámság elrendelésének feltételei fennállnak. A gyám feladatainak ellátása során a helyi vagy városi önkormányzatot a törvényes gyám jogai és kötelezettségei illetik meg.

3 Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők nem képesek vagy nem hajlandóak gyakorolni a gyermek felett a szülői felelősséget, hozzájárulhatnak a gyermek örökbeadásához. A szülő örökbefogadáshoz való hozzájárulása a gyermek születését követő nyolcadik hét elteltével lép hatályba és az örökbefogadási kérelmet kizárólag a szülő hozzájárulásának hatálybalépését követően lehet benyújtani a bírósághoz. A szülő hozzájárulásával a gyermeket az örökbefogadáshoz való hozzájárulási nyilatkozat hatálybalépését megelőzően is át lehet adni gondozásra az őt örökbe fogadni kívánó személynek.

Amennyiben a kiskorú gyermek egyik szülője sem rendelkezik képviseleti joggal, vagy a gyermek származását nem lehet megállapítani, a bíróság hivatalból, illetve a helyi vagy városi önkormányzat, valamint bármely érdekelt személy kérelmére kirendelheti a törvényes gyámot.

4 Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

Ha a szülők házasságukat felbontották vagy különváltak, dönteniük kell a további felügyelettel kapcsolatos kérdések rendezéséről. A felügyeleti joggal rendelkező szülők megállapodhatnak a közös képviseleti joguk gyakorlásának módjáról. A felügyeletre vonatkozó megállapodás megváltoztatásához – ideértve a közös felügyelet megszüntetését is – azonban a bíróság közbenjárására van szükség.

A kérelemre lefolytatott eljárásban bármelyik szülő jogosult kérelmezni a bíróságtól, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogot részben vagy egészben rá ruházzák. A bíróság keresetre indult eljárásban is határozhat a felügyeleti jogról, ha azt a házasság felbontásával vagy tartásdíj fizetésével együttesen kérik.

5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

A felügyeleti joggal rendelkező szülők szabadon dönthetnek a közös felügyelet gyakorlásáról. A felügyeletre vonatkozó megállapodás megváltoztatása – ideértve a közös felügyelet megszüntetését is – azonban kizárólag a bíróság előtt lehetséges. A felügyeleti jogra vonatkozó kérdéseket jogilag kötelező módon a bíróság rendezheti. A gyermekre vonatkozó ügyek tárgyalásakor a bíróságoknak elsősorban a gyermek érdekét kell szem előtt tartaniuk, figyelembe kell venniük ugyanakkor az érintett felek körülményeit és jogos érdekeit is. A felügyeleti jogra vonatkozó ügyek családjogi jogvitáknak minősülnek, amelyeket a bíróságok kérelem alapján tárgyalnak és határozatban döntenek el. Annak érdekében, hogy a gyermekre vonatkozó jogai megállapításra kerüljenek, a szülőnek kérelmet kell benyújtania a bírósághoz.

6 Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A felügyeleti joggal rendelkező szülők szabadon dönthetnek a közös felügyelet gyakorlásáról. A felügyeletre vonatkozó megállapodás megváltoztatása – ideértve a közös felügyelet megszüntetését is – azonban kizárólag a bíróság előtt lehetséges. A megállapodás létrejötte érdekében a szülők családjogi közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A szülőket a helyi önkormányzat irányítja a megfelelő intézményhez. A szülők például önállóan, illetve családjogi közvetítő segítségével is megegyezhetnek a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó eljárásban, de ha a megállapodást megsértik, bírósághoz kell fordulniuk végrehajtási eszköz (vagyis határozat) beszerzése érdekében.

A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó eljárás meghatározása során a bíróság a bírósági eljárás alatt békéltető szervként is eljár és a szülők közti, a gyermek láthatására vonatkozó megállapodásra törekszik. A bíróság a lehető leghamarabb meghallgatja a feleket és felhívja a figyelmüket a családi tanácsadói segítség igénybevételének lehetőségére, különösen annak érdekében, hogy a gyermek gondozására és a gyermekért való felelősségre vonatkozó közös álláspontot tudjanak kialakítani. A bíróság felfüggesztheti a gyermekre vonatkozó eljárást, feltéve, hogy az eljárás felfüggesztése nem károsítja a gyermek érdekét, és az érintett felek hajlandók a bíróságon kívüli tanácsadásban való részvételre, illetve, ha a bíróság álláspontja szerint a jogvitát más okból meg lehet oldani a felek közti megállapodással.

7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A bíróságok hatásköre a kapcsolattartási jogra, a felügyeleti jog megváltozására, a felügyeleti jog visszaállítására, a tartásdíjfizetési kötelezettségre, valamint a tartásdíj összegének a szülő kérelmére történő megváltoztatására vonatkozó ügyekre terjed ki.

8 Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A szülők és gyermekek kölcsönös jogai és kötelezettségei a gyermekek származásán alapulnak, ami azt jelenti, hogy a szülő, akitől a gyermek származik, köteles gondoskodni a gyermekéről. A szülő és gyermek kölcsönös jogai és kötelezettségei attól függnek, hogy a gyermek felett ki gyakorol felügyeleti jogot, vagyis, ha a gyermek felett csak egy szülő gyakorol felügyeleti jogot, e szülő a másik szülő megkérdezése nélkül dönthet a gyermekre vonatkozó minden kérdésben.

A szülő a felügyeleti jogot gyakorolhatja önállóan a gyermek születésétől fogva, például, ha az apaság vagy anyaság elismerésére irányuló szándéknyilatkozat benyújtásakor a szülők kijelentik, hogy a szülői felelősséget az egyik szülőre kívánják átruházni. Az egyik szülő később is megszerezheti a felügyelet egyedüli gyakorlására vonatkozó jogot, például a következő három esetben.

A szülő megszerzi a felügyelet egyedüli gyakorlására vonatkozó jogot, ha a kérelemre lefolytatott eljárásban kérte a bíróságtól, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogot részben vagy egészben rá ruházzák. A szülő általában akkor kérelmezi a felügyeleti jog egyedüli gyakorlását, ha a közös felügyeletet gyakorló szülők tartósan külön élnek vagy más okból nem kívánják a továbbiakban közösen gyakorolni a felügyeletet.

A szülő emellett egyedül gyakorolhat felügyeletet azokban az esetekben is, amelyekben a szülők közös felügyeletet gyakoroltak, de az egyik szülő felügyeleti jogának gyakorlását felfüggesztették. Amennyiben a gyermek feletti, jogszabály vagy bírósági határozat alapján fennálló egyedüli felügyeleti jogot felfüggesztik és a felfüggesztés okai várhatóan nem fognak megszűnni, a bíróság a másik szülőt bízza meg a felügyeleti joggal, ha ez a gyermek érdekének megfelel.

A bíróság akkor is a másik szülőt bízza meg a felügyeleti joggal, ha az egyedüli felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal vagy megvonják tőle a felügyeleti jogot, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekével.

9 Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

Amennyiben a szülők közös felügyelettel rendelkeznek, a gyermek felett közösen gyakorolják a felügyeletet, valamint közösen és együttesen viselik a felügyelettel járó kötelezettségeket, figyelembe véve a gyermek általános jóllétét. A közös felügyeletet gyakorló szülők közös képviseleti joggal is rendelkeznek.

Amennyiben a közös felügyeletet gyakorló szülők a gyermek szempontjából fontos kérdésben nem értenek egyet, a bíróság – a szülő kérelmére – e kérdés eldöntésére feljogosíthatja az egyik szülőt. A döntéshozatali jog átengedése esetén a bíróság korlátozhatja a jogot gyakorló szülő döntéshozatali jogát, vagy további kötelezettségeket írhat elő számára.

10 Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

A felügyeleti jogra vonatkozó jogvitákról a megyei bíróságok határoznak. Felügyeleti jogra vonatkozó vita esetén a felperesnek kérelmet kell benyújtania a megyei bírósághoz a kérelemre induló eljárásban történő tárgyalása érdekében. A kérelmet a gyermek lakóhelye szerinti megyei bírósághoz kell benyújtani.

A kérelemben meg kell jelölni a bíróság nevét, a kérelmező személyes adatait, az érintett személyeket és gyermekeiket, valamint a kérelmező kifejezett követelését. Emellett a kérelemben szerepelniük kell a tényeknek, és a kérelmezőnek fel kell sorolnia és be kell mutatnia a rendelkezésére álló bizonyítékokat. A kérelmet a kérelmezőnek vagy a kérelmező képviselőjének alá kell írnia. Képviselővel való eljárás esetén a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást vagy a képviseleti jogosultságot igazoló más iratot.

A kérelmet és az írásbeli bizonyítékokat a bírósághoz észt nyelven, írásban kell benyújtani. Amennyiben az ügyben benyújtott kérelem, kereset, panasz vagy ellentmondás nem észt nyelven készült, a bíróság felszólítja az e dokumentumot benyújtó személyt, hogy a bíróság által meghatározott határidőn belül gondoskodjon annak fordításáról.

A szülők gyermekre vonatkozó jogainak megállapítására és a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyeket – vagyis a felügyeleti joggal kapcsolatos ügyeket – kereset alapján is tárgyalni lehet, ha ezt a házasság felbontására vagy tartásdíj megfizetésére vonatkozó keresetben kérik.

11 Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A bíróságok a keresetre vonatkozó rendelkezések alapján tárgyalják a kérelemre indult, felügyeleti joggal kapcsolatos ügyeket, figyelembe véve a kérelemre indult eljárások tekintetében meghatározott különbségeket (lásd a polgári perrendtartást [1]).

A sürgősségi eljárásban a bíróság csak a kiskorú gyermektől külön élő szülő által fizetendő tartásdíjra vonatkozó követelésről határozhat. A felügyeleti jogra vonatkozó ügyeket nem lehet egyszerűsített eljárásban tárgyalni. A felügyeleti jogra vonatkozó eljárások azonban kérelemre induló eljárások, ennek megfelelően különböznek a rendes eljárástól. A kérelemre indult eljárásban – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a bíróság maga állapítja meg a tényeket és gyűjti össze a bizonyítékokat. A bíróságot jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában nem kötik az eljárásban részt vevő felek által előadott kérelmek és tények, valamint a tények felek általi értékelése. A tárgyalásokon a jegyzőkönyv készítésére, valamint az iratkézbesítésre vonatkozó szabályok szintén kevésbé szigorúak. A felügyeleti jogra vonatkozó ügyekben a bíróságok a felügyelet eljárás alatti gyakorlását, vagy az eljárás alatt a gyermekkel való kapcsolattartást szabályozó, illetve a megállapodások későbbi betartását biztosító intézkedéseket is alkalmazhatnak.

A bíróság akkor alkalmazhat megelőző vagy ideiglenes intézkedéseket, ha jogosan feltételezhető, hogy az intézkedések alkalmazásának elmaradása esetén a határozat végrehajtása nehéz vagy lehetetlen lenne. A kérelemre induló családjogi ügyekben minden olyan bíróság alkalmazhat ideiglenes intézkedéseket, amelynek illetékességi területén az intézkedést meg kell hozni. Az ilyen intézkedések közé tartozik például a gyermek visszavitele a másik szülőhöz vagy a törvényes tartási kötelezettség teljesítése; a bíróságok többek között elrendelhetik, hogy az alperes az eljárás időtartama alatt fizesse meg a tartásdíjat vagy nyújtson biztosítékot a fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan.

[1] Polgári perrendtartás (RT I 2005, 26, 197; RT I, 2014.06.21., 58). Online: https://www.riigiteataja.ee/en/eli/513122013001/consolide.

12 Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Amennyiben a bíróság úgy véli, hogy a természetes személy a pénzügyi helyzetéből kifolyólag nem képes viselni az eljárás költségeit, részben vagy egészben mentesítheti a személyt a jogi segítségnyújtás költségeinek és az illetéknek a megfizetése alól.

13 Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

A kérelemre lefolytatott eljárásban hozott ítélet olyan határozat, amelyre jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a kereset alapján meghozott határozat szabályait kell alkalmazni. A felügyeleti jog tárgyában hozott határozattal szemben a fellebbezési eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések szerint lehet fellebbezni, ha a fellebbező fél álláspontja szerint az első fokon eljáró bíróság határozatát jogszabályi rendelkezés megsértésére alapozta (például, ha az első fokú bíróság helytelenül alkalmazott egy anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabályi rendelkezést). A fenti okokból semmisségi panaszt is be lehet nyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz.

14 Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A felügyeleti jogra vonatkozó ügyeket kérelemre lefolytatott eljárásban kell tárgyalni. A kérelemre tárgyalt családjogi ügyben a bíróság által hozott határozat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a határozat hatálybalépésétől kezdve végrehajtható. A kérelemre indult eljárásban hozott határozat végrehajtható okirat. Amennyiben az adós önként nem tesz eleget a felügyeleti jogra vonatkozó határozatnak, a határozatot a kérelmező által benyújtott kérelem alapján végrehajtási eljárásban kell végrehajtani. Ennek érdekében a kérelmezőnek ahhoz a bírósági végrehajtóhoz kell benyújtania kérelmét, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye vagy székhelye, illetve az adós vagyona található. A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyben a bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárásban együttműködik a gyermek lakóhelye, vagy kivételes esetben a kötelezett lakóhelye szerinti helyi önkormányzat olyan képviselőjével, aki a gyermekekkel való kommunikáció területén szakértelemmel rendelkezik. Szükség esetén a bírósági végrehajtó javasolhatja a helyi önkormányzat számára, hogy a gyermeket ideiglenesen szociális intézményben helyezzék el. Amennyiben a kötelezett akadályozza a végrehajtást, pénzbírság fizetésére kötelezhető.

15 Mit kell tennem az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat e tagállamban történő elismerése és végrehajtása érdekében?

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet értelmében az egyik tagállamban meghozott határozatot a másik tagállamban külön eljárás nélkül el kell ismerni. A rendeletet Dánia kivételével minden európai uniós tagállamban alkalmazni kell.

A mindkét fél közös gyermeke tekintetében a szülői felelősség gyakorlásáról valamely tagállamban hozott határozat, amely az adott tagállamban végrehajtható, és amelyet kézbesítettek, más tagállamban akkor kerül végrehajtásra, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították. Ennek érdekében végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelmet kell benyújtani a bírósághoz.

Az a bíróság, amelyhez a kérelmet be kell nyújtani itt található.

Az elismerést kérelmező vagy vitató, illetve a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező félnek be kell nyújtania:

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b) a szülői felelősségre vonatkozó határozatra vonatkozó igazolást.

A formanyomtatványt itt találja.

A szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el:

a) ha az ilyen elismerés – a gyermek érdekeit figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik;

b) ha – a sürgős eseteket kivéve – a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik;

c) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

d) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget;

e) ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik;

f) ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik;

vagy

g) nem tartják be a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 56. cikkében meghatározott eljárást.

16 E tagállamban mely bírósághoz kell fordulnom az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének megtámadása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Az a bíróság, amelyhez a kérelmet be kell nyújtani itt található.

Az elismerést kérelmező vagy vitató, illetve a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező félnek be kell nyújtania:

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b) a szülői felelősségre vonatkozó határozatra vonatkozó, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 39. cikkében meghatározott igazolást.

A formanyomtatványt itt találja.

17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősségről szóló eljárásban, ahol a gyermek vagy a felek nem e tagállamban élnek vagy eltérő állampolgársággal rendelkeznek?

Az észt nemzetközi magánjogi törvény [1] szerint a gyermek és szülő közötti kapcsolatra a gyermek lakóhelye szerinti ország jogát kell alkalmazni.

Emellett a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló 1996. évi hágai egyezményt is alkalmazni kell az egyezmény aláíró államaiban.

Az alkalmazandó jog meghatározását a jogi segítségnyújtásra vonatkozó egyezmények is befolyásolhatják. Az Észt Köztársaság a következő országokkal kötött a jogi segítségnyújtásra vonatkozó megállapodásokat:

  • megállapodás az Észt Köztársaság, a Litván Köztársaság és a Lett Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról (1993);
  • megállapodás az Észt Köztársaság és az Orosz Föderáció között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi és büntetőügyekben (1993);
  • megállapodás az Észt Köztársaság és Ukrajna között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári és büntetőügyekben (1995);
  • megállapodás az Észt Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, munkajogi és büntetőügyekben (1999).

Mivel a Litvániával, Lettországgal és Lengyelországgal a jogi segítségnyújtás területén kötött megállapodások aláírói felei az 1996. évi hágai egyezménynek is aláíró felei, a felek úgy döntöttek, hogy az alkalmazandó jog meghatározása során az egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák.

[1] Nemzetközi magánjogi törvény (RT I 2002, 35, 217). Online: https://www.riigiteataja.ee/en/eli/513112013009/consolide.

Utolsó frissítés: 05/07/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit