Within the different legal and judicial systems of the Member States of the European Union (EU), there is a wide range of legal professions such as lawyers, notaries, judges, prosecutors and judicial officers. Members of legal professions do not hold the same titles in all Member States, and their role and status can vary considerably from one Member State to another.
This page provides you with general information (on the role and functions) on different legal professions.
Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.
If you need to consult or find a legal practitioner in any Member State of the European Union, you can visit the Find a legal professional section.
Apart from lawyers, European Union law does not regulate the conditions for exercising as a legal professional. Legal professions are generally regulated at national level. Although there may be natural similarities between them, these national regulations differ quite substantially from one country to another because they reflect the continuation of often ancient traditions.
The Committee of Ministers of the Council of Europe (COE) has issued a number of recommendations on the legal professions. One of these initiatives concerns the exercise of the profession of lawyer. Another concerns the independence of judges. COE recommendations and other information on this issue may be found on its website.
In addition, the European Convention on Human Rights states that everyone charged with a criminal offence has the right to defend himself in person or through legal assistance of his own choosing or, if he has not sufficient means to pay for legal assistance, to be given it free when the interests of justice so require. This clause mainly refers to criminal cases, but the European Court of Human Rights (ECHR) has extended it to cover also civil cases.
A judge, or arbiter of justice, is a lead official who presides over a court of law, either alone or as part of a panel of judges. The powers, functions, method of appointment, discipline, and training of judges vary widely across different jurisdictions. The judge is like an umpire in a game and conducts the trial impartially and in an open court. The judge hears all the witnesses and any other evidence presented by the parties of the case, assesses the credibility of the parties, and then issues a ruling on the matter at hand based on his or her interpretation of the law and his or her own personal judgment.
You can find more information about this profession at the following websites:
In criminal proceedings, the prosecution service or office of public prosecution plays a very important role. The Member States' systems are also very diverse as regards the role, tasks and powers of prosecutors.
The functions and titles of court staff can be very different, for example: "Greffier" in France, "Rechtspfleger" in Germany.
In addition, functions held by them vary widely from one legal system to another: assisting judges or prosecutors, management of courts, responsibilities in certain procedures. Depending on the country, they are subject to legal studies, can provide legal advice and/or benefit from continuous training.
In each case, they play an important part in courts, through their role in welcoming victims as well as defendants and in the overall efficiency of the justice system.
Members of this profession are represented at the European level by the European Union of Rechtspfleger (E.U.R), a non-governmental organization that brings together professional associations from the several countries. The E.U.R's objectives include participation in the creation, development and the harmonization of law on the European and international levels; working with the European institutions; representation of the professional interests of its members and promotion of the profession in the interest of a better functioning justice system.
The judicial officers' profession is regulated by the law of the individual Member State and these regulations differ from one Member State to another.
Members of this profession are represented at European level by the International Union of Judicial Officers (UIHJ). The purpose of UIHJ is to represent its members in international organisations and ensure collaboration with national professional bodies. It works to improve national procedural law and international treaties and makes every effort to promote ideas, projects and initiatives which help to move forward and elevate the independent status of judicial officers.
The European Chamber of Judicial Officers (whose French acronym is CEHJ) also represents judicial officers. A non-profit making association governed by Belgian law, the CEHJ aims to promote greater involvement of judicial officers in the concerted action of legal professionals in the European debate.
The lawyer’s role, whether retained by an individual, a corporation or the state, is as the client’s trusted adviser and representative, as a professional respected by third parties, and as an indispensable participant in the fair administration of justice. By embodying all these elements, the lawyer, who faithfully serves his or her own client’s interests and protects the client’s rights, also fulfils the functions of the lawyer in society - which are to forestall and prevent conflicts, to ensure that conflicts are resolved in accordance with recognised principles of civil, public or criminal law and with due account of rights and interests, to further the development of the law, and to defend liberty, justice and the rule of law.
In their activity, lawyers are governed by professional organisations or authorities within their Member State – the bars and law societies – which are responsible for the laying down of rules of professional conduct and the administration of discipline of lawyers.
European Union law does not regulate the conditions for exercising a legal profession. However, the 1998 Directive sets out the conditions in which a lawyer who has qualified in one Member State can exercise his or her profession on a permanent basis in another Member State.
At EU level, lawyers are represented by the Council of Bars and Law Societies of Europe (CCBE) - an international non-profit-making association founded in 1960. It acts as the liaison between the EU and Europe's national bars and law societies on all matters of mutual interest relating to the exercise of the profession of lawyer.
Notaries are legal practitioners specialised and authorised to act in certain legal matters. By virtue of their tasks and responsibilities, notaries play an important role in the State legislature in the 22 Member States where the legal order is based on Latin civil law. Ireland is the single Common Law Jurisdiction within the European Union also has a notarial profession whose practice extends across a wide range of legal services and whose functions and authority are principally exercised in relation to legal acts and instruments to be used in overseas jurisdictions. They have a significant role in the international trade and commerce of their domestic jurisdiction.
Notaries tasks in particular are:
Notaries are public officials – States delegate a portion of public power to allow them to fulfil a public service mission - exercising their functions within the framework of an independent profession.
Notaries are bound by professional confidentiality. The conditions of the notary’s nomination are similar to that of a magistrate and s/he is subject to the same independence, permanence of office, impartiality, conclusive power and enforceability of her/his actions in addition to the supervision of her/his activities by the Ministry of Justice.
There are approximately 35.000 notaries, throughout the 22 Member States of the European Union whose legal systems are based on Latin civil law.
In dealings with the European institutions, notaries in the Latin civil law jurisdictions of the European Union are represented by the Council of the Notariats of the European Union (CNUE) which was set up in 1993. The CNUE represents the Notariats of all EU Member States where the role of Latin Civil Law notary exists: Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Czech Republic, Estonia, France, Germany, Greece, Hungary, Italy, Latvia, Lithuania, Luxembourg, Malta, the Netherlands, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia and Spain. Ireland has its own national representative body, however internationally, it is represented by the "UK and Ireland Notarial Forum".
This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.
Ez a szakasz áttekintést nyújt a belga jogi szakmákról.
Ebben a részben a következő jogászi hivatásokkal kapcsolatban talál információkat:
Az ügyészséget vagy államügyészi hivatalt (ministère public/openbaar ministerie, más néven parquet/parket), amely alapvetően a büntetőeljárásokat kezdeményezi (lásd alább), bírói szakvizsgával rendelkező jogászok (magistrats/magistraten) alkotják, akik bíróságuk illetékességi területén látják el a tisztségükből eredő feladatokat.
Minden bírósági kerületben (arrondissement judiciare/gerechtelijk arrondissement) az elsőfokú bíróságon (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg), valamint az elsőfokú bíróság egyik osztályaként működő fiatalkorúak bíróságán is (tribunal de la jeunesse/jeugdrechtbank) az ügyészséget képviselő jogászok a következők: ügyész (procureur du Roi/procureur des Konings), első ügyészhelyettes (premiers substituts/eerste substituten) és ügyészhelyettes (substituts/subsituten). Ugyancsak ők járnak el az illetékességi területükhöz tartozó rendőrbíróság (tribunal de police/politierechtbank) és a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/handelsrechtbank) előtt.
A munkaügyi bíróságon (tribunaux de travail/arbeidsrechtbanken) ezt a feladatkört a munkaügyi ügyész (auditeur du travail/arbeidsauditeur) látja el, akit a fentiekhez hasonlóan helyettesek és esetleg vezető helyettesek segítenek. Ugyancsak ők járnak el a hatáskörükbe tartozó büntetőügyekben az elsőfokú bíróság osztályaként működő büntetőbíróság (tribunal correctionnel/correctionele rechtbank), valamint a rendőrbíróság előtt.
A fellebbviteli bíróságokon (cour d’appel/hof van beroep) és a munkaügyi bíróságokon (cour du travail/arbeidshof) ezt a szerepet a főügyész (procureur-général/procureur-generaal) képviseli, aki irányítja és felügyeli a fellebbviteli bíróságon működő főügyészségen (parquet général/parket-generaaal) és a munkaügyi bíróságon működő munkaügyi főügyészségen (auditorat général/arbeidsauditoraat-generaal) dolgozó ügyészek munkáját. A fellebbviteli bíróságon a főügyész munkáját egy főtanácsnok (premier avocat-général/eerste advocaat-generaal), főtanácsnokok (avocats-généraux/advocaten-generaal) és a helyettes főügyész (substituts généraux/substituten-generaal) segíti. A munkaügyi bíróságon a főügyészt szintén egy vezető főtanácsnok, főtanácsnokok és a helyettes főügyész segíti.
A Semmítőszéken (Cour de cassation/Hof van cassatie) az ügyészi feladatkört a semmítőszéki főügyész látja el egy vezető főtanácsnok és főtanácsnokok segítségével. Az ügyészség feladata ebben az esetben – az azonos megnevezés ellenére – teljesen eltérő. A Semmítőszék ugyanis nem ítélkezik érdemben, hanem a lefolytatott eljárás jogszerűségét és szabályosságát ellenőrzi.
Az ügyészség az egyes nyomozási és vádemelési feladatok ellátása során függetlenül jár el; mindez nem érinti az illetékes miniszter arra vonatkozó jogát, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen és büntetőpolitikai tárgyú kötelező iránymutatásokat bocsásson ki, ideértve a büntetőpolitikának a nyomozási és vádemelési feladatokkal kapcsolatos területeit is.
Az ügyészség feladatai és kötelezettségei sokrétűek. Munkája a büntető- és polgári ügyek kezelésére és nyomon követésére irányul.
E konkrét fő feladatokon kívül az ügyészség az illetékességi területén felel a büntetőpolitikai határozatok és iránymutatások nyomon követéséért és megfelelő végrehajtásáért.
A büntetőpolitikai iránymutatásokat az igazságügyi miniszter adja ki, miután kikérte a főügyészi kollégium (collège des procureurs généraux/college van procureurs-generaal) véleményét; a főügyészi kollégium a fellebbviteli bíróságok mellett eljáró öt főügyészből álló testület.
Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álló kollégium a büntetőpolitika lehető legegységesebb kidolgozása és megszervezése, valamint az ügyészség megfelelő általános működése érdekében hozza határozatait.
A kollégium illetékessége kiterjed az ország egész területére, és határozatai kötelező érvényűek a fellebbviteli bíróságok mellett eljáró főügyészek, valamint a felügyeletük és irányításuk alatt álló valamennyi ügyész számára.
További információk az ügyészség weboldalán találhatók.
A belga állam a hatalmi ágak szétválasztásának elvén, azaz a kormány törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatási ágának szétválasztásán alapszik. Az igazságszolgáltatás független.
Megkülönböztetnek „hivatalban lévő bírókat” (la magistrature assise/de zittende magistratuur), akik az eléjük kerülő ügyekben ítélkeznek, és „állandó bírókat” (la magistrature debout/de staande magistratuur), akik az ügyészségen (lásd fentebb) működnek.
A bírói kar jogi ügyekben ítélkező bíróságokból és törvényszékekből áll. Emellett a végrehajtó hatalom jogi aktusai jogszerűségének felülvizsgálata is a feladatkörébe tartozik.
Általánosságban véve az alsóbb szintű bíróságok bíráit a «juges/rechters», a fellebbviteli bíróságok bíráit pedig a «conseillers/raadsheren» elnevezéssel jelölik.
A bírók feladata a törvény alkalmazása az eléjük utalt polgári jogi helyzetre/jogvitára, valamint a jogsértést elkövető személyekre.
Bizonyos alacsonyabb fokú bíróságok munkájában a hivatásos bírák mellett nem hivatásos bírák is részt vesznek. A következő bíróságokon találhatunk nem hivatásos bírákat:
Az ügyészség az igazságszolgáltatáson belül konkrét társadalmi feladatot lát el, amely a büntetőjogi normák betartatása mellett polgári jellegű feladatokat is magában foglal a munkajog, az ifjúsági és a kereskedelmi jog területén.
A bíróságok és a törvényszékek az igazságszolgáltatás részét képezik. A jogállamiság keretében működő demokratikus államon belül független, pártatlan és szakszerű módon, a jogalkotó által rájuk ruházott hatásköröknek megfelelően járulnak hozzá konfliktusok megoldásához vagy megelőzéséhez. Betartják a jogszabályi előírásokat, és a lehető legmagasabb színvonalú minőség biztosítása érdekében használják fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A bírósági és törvényszéki kollégium (Collège des cours et tribunaux/College van de hoven en rechtbanken) az alábbiakkal segíti a bíróságokat és törvényszékeket fő feladatuk ellátásában:
Az ügyészségi kollégium (Collège du ministère public/College van het openbaar ministerie) az öt főügyész mellett a szövetségi ügyészből (procureur fédéral/federale procureur), három ügyészségi tanácsadóból (Conseil des procureurs du Roi/Raad van procureurs des Konings) és a munkaügyi ügyészek tanácsadójából (Conseil des auditeurs du travail/Raad van arbeidsauditeurs) áll. Együtt vizsgálják az ügyészség felelősségteljes irányításával kapcsolatos kérdéseket.
A főügyészi kollégium elnöke egyben az ügyészségi kollégium elnöke is.
Először is, az ügyészségi kollégium a főügyészi kollégium által meghatározott módon segíti a büntetőpolitika végrehajtását. Másodsorban a legmagasabb színvonalú kommunikációra, tudásmenedzsmentre, számítógépesítésre, munkaterhelés-mérésre, munkafolyamatokra, statisztikákra és stratégiai humánerőforrás-gazdálkodási normákra törekszik az ügyészségen belül. Végül igazgatási támogatást nyújt az igazságügyi szerveknek, nevezetesen a főügyésznek, a munkaügyi bíróságon működő főügyészségnek (auditorats généraux du travail/arbeidsauditoraten), az ügyészi osztálynak (parquets du Roi/parketten van de procureur de procureur des Konings), a munkaügyi bíróságon működő ügyészségnek (auditorats du travail/arbeidsauditoraten) és a szövetségi ügyészségnek (parquet fédéral/federaal parket).
E feladatok teljesítése érdekében az ügyészségi kollégium meghozza a szükséges intézkedéseket, emellett kötelező erejű ajánlásokat és irányelveket adhat ki.
A kollégium hetente egyszer ülésezik. Rendszeresen konzultál az Igazságügyi Minisztériummal.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsadó Testület (Conseil consultatif de la magistrature/Adviesraad van de magistratuur) képviseli a bírói kart a hatóságok előtt a bírák jogállásával, munkakörülményeivel és jogaival kapcsolatban.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (Conseil supérieur de la Justice/Hoge Raad voor Justitie) segítenie kell a belga igazságszolgáltatási rendszert a hatékonyabb működésben azáltal, hogy kulcsszerepet játszik a bírák kiválasztásában és kinevezésében, külső felülvizsgálatokat végez az igazságszolgáltatás működéséről, különösen ellenőrzések, egyéni vizsgálatok, panaszok feldolgozása és vélemények kiadása útján.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács független a parlamenttől, a kormánytól és a bírói kartól.
Igazságügyi Továbbképzési Intézet
Az Igazságügyi Továbbképzési Intézet (Institut de formation judiciaire/Instituut voor Gerechtelijke Opleiding) független szövetségi szerv, amely a bírák és az igazságszolgáltatási személyzet átfogó fejlesztési és képzési politikájának kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős, és hozzájárul a magas színvonalú működéshez.
A közjegyzők szerepe és feladatai
Az ügyvédek (avocats/advocaten) jogi és igazságügyi szakemberek. Munkájukat szakmai etikai szabályok alapján végzik, amelyek garantálják teljes függetlenségüket. Emellett az ügyvéd szakmai titoktartásra is köteles.
Képzettsége alapján különböző jogterületeken jár el, amelyek gyakran keverednek egymással (társasági jog, közigazgatási jog, várostervezési jog, adójog, családjog stb.). Pályája során az ügyvéd szakosodhat egy vagy több olyan jogterületre, amelyben különleges szakértelmet szerzett.
Az ügyvéd nemcsak a bíróságok előtt nyújt segítséget ügyfeleinek, hanem minden olyan helyzetben, amelyben az ügyfélnek – adott esetben – jogi segítségre, szószólóra, fogalmazóra, vagy akár lelki támogatásra van szüksége.
Általánosságban tehát hármas feladatot lát el:
Az ügyvéd ügyfele nevében és képviseletében az ország valamennyi bíróságán – rendőrbíróságon, békebíróságon (justice de paix/vredegerecht), elsőfokú bíróságon, kereskedelmi bíróságon, munkaügyi törvényszéken, fellebbviteli bíróságon, munkaügyi bíróságon, esküdtbíróságon és az Államtanács (Conseil d'État/Raad van State) előtt –, valamint az Európai Unió más országaiban is eljárhat.
Segítséget nyújt továbbá – alternatív vitarendezéssel – választottbírósági vagy közvetítési eljárásokban, illetve gyűléseken is.
Az ügyvéd nemcsak konfliktus esetén jár el. Tanácsaival, valamint az általa készített vagy módosított szerződésekkel gyakran segít elkerülni a pereskedést.
Akkor is segíthet Önnek, ha ingatlant kíván bérelni vagy vásárolni, ha társaságot kíván alapítani, ha adóssággal küzd, ha szerződést kíván kötni új munkáltatójával, ha baleset vagy támadás érte, ha bíróság elé idézték, vagy ha elválik házastársától.
Mindenki által igénybe vehető ügyvéd:
Az alacsony jövedelmű személyek számára a törvény lehetővé teszi a (korábban „pro deo” néven ismert) költségmentesség (assistance judiciaire/rechtsbijstand) és jogi segítségnyújtás (aide juridique/juridische bijstand) igénybevételét:
A költségmentesség teljesen vagy részben ingyenes ügyvédi szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé. Két szinten vehető igénybe:
A perköltség-kedvezmény azt jelenti, hogy az eljárás során felmerült díjakat – bejegyzési illetékeket (droit de greffe/griffierechten or droits d’enregistrement/registratierechten), végrehajtói díjakat (huissiers de justice/rechtsdeurwaarders), közjegyzői díjakat (notaires/notarissen), szakértői díjakat – nem vagy csak részlegesen számítják fel. A költségmentességre irányuló kérelmet az ügyfélnek közvetlenül vagy ügyvédje útján a költségmentességi irodához kell benyújtania.
Felelős hatóságok
Minden ügyvéd tagja valamelyik ügyvédi kamarának (barreau/balie). Belgiumban jelenleg 25 ügyvédi kamara működik.
A francia- és németajkú ügyvédi kamarák szövetsége (Ordre des barreaux francophones et germanophone/Kammer der französischsprachigen und deutschsprachigen Rechtsanwaltschaften [AVOCATS.BE]) az ország francia- és németajkú közösségeinek összes ügyvédi kamaráját (11 francia- és 1 németajkú ügyvédi kamarát) tömörítő szervezet.
A flamand ügyvédi kamarák szövetsége (Orde van Vlaamse Balies [OVB]) az ország holland nyelvű közösségének ügyvédi kamaráit (13 kamarát) egyesíti.
Az ügyvédi szakmára vonatkozó információk a következő weboldalakon olvashatók:
Az adatbázisokhoz való hozzáférés ingyenes.
A közjegyzők a király által kinevezett köztisztviselők, feladatuk az előttük aláírt jogi okiratok hitelesítése. Egyes dokumentumok esetében kötelező jogszabályi előírás, hogy a felek közötti megállapodást közjegyző közreműködésével rögzítsék („közokiratok”, actes authentiques/authentieke akten). Így például közjegyző közreműködése szükséges ingatlan eladásakor. Az okiratok hitelesítésén kívül a közjegyző lefolytatja a hagyatéki eljárást, magánokiratnak minősülő megállapodást szerkeszt, jogi vélemény ad stb.
A közjegyzők hatásköre elsősorban három fontos területet érint:
Belgiumban Országos Közjegyzői Kamara (Chambre nationale des notaires/Nationale Kamer van Notarissen) működik. Fő célkitűzései a következők:
Tartományi szinten is működnek közjegyzői kamarák. Fő feladatuk a szakmai etikai szabályok tiszteletben tartásának biztosítása és a szakmai viták rendezése (például a panaszkezelés). Ami a panaszokat illeti, a közjegyzők számára is létrehoztak egy nemzeti közvetítő szolgálatot (www.ombudsnotaire.be).
Létezik továbbá a Belga Közjegyzők Királyi Szövetsége (Fédération Royale du Notariat Belge (Fednot)/Koninklijke Federatie van het Belgisch Notariaat (Fednot)); a Fednot egy olyan szakmai szövetség, amely a közjegyzők munkáját segíti jogi véleményekkel, tanácsokkal és ajánlásokkal a közjegyzői irodák irányítására, az informatikai megoldásokra, a képzésre és a nyilvánossággal való kommunikációra vonatkozóan. A Fednot hálózatban 1150 közjegyzői iroda található, amelyek keretébe 1550 közjegyző és 8000 tag tartozik.
További információk a Belga Közjegyzők Királyi Szövetségének honlapján találhatók.
A bírósági végrehajtók olyan közhivatalnokok, akik szabadfoglalkozásúként látják el feladatukat. Ez azt jelenti, hogy kettős szakmai jogállással rendelkeznek: egyrészt köztisztviselők, másrészt függetlenül gyakorolják hivatásukat.
Közhivatalnokok, mivel az állam közhatalmi jogosítványokat ruházott rájuk. Ezért a bírósági végrehajtók nem tagadhatják meg a kapott megbízatás teljesítését, kivéve, ha a szakmai etikai szabályok vagy a törvény értelmében nem járhatnak el (például összeférhetetlenség vagy jogellenes felkérés esetében). A bírósági végrehajtók tehát soha nem saját kezdeményezésük alapján járnak el, hanem mindig harmadik személy kérelmére, akitől hivatalos felkérést kapnak. Feladataik végrehajtása közben különböző törvényi előírásokat kell követniük. A bírósági végrehajtók eljárásukért – költségeik részleges vagy teljes fedezésére – fizetséget kérhetnek.
Szabadfoglalkozásúként a bírósági végrehajtók függetlenül és pártatlanul járnak el. Szakmai tapasztalatukat a köz szolgálatába állítják. Ez azt is jelenti, hogy a hatóságoktól nem kapnak semminemű illetményt, költségtérítést vagy egyéb ellátást. Minden költséget maguknak kell állniuk.
A bírósági végrehajtók eljárásának eseteit két nagy csoportba oszthatjuk: az ún. bíróságon kívüli intézkedések (interventions extrajudiciaires/buitengerechtelijke tussenkomsten, mint például kintlévőségek peren kívüli behajtása, hivatalos ténymegállapítás) és az ún. „bírósági” intézkedések (interventions judiciaires/gerechtelijke tussenkomsten, azaz határozatok kézbesítése, végrehajtása). Az eljárások folyamán gyakran a bírósági végrehajtók feladata, hogy tájékoztassák az állampolgárokat a joggyakorlás módjairól, és válaszoljanak a feladatukra vonatkozó kérdésekre. A bírósági végrehajtók eljárását nem befolyásolja az, hogy az intézkedést az állampolgár kérelmére vagy vele szemben foganatosítják-e.
Minden bírósági kerületben működik egy kamara (chambre/kamer), amelybe a kerületben működő összes bírósági végrehajtó beletartozik. A kamara fő feladata egyrészt annak ellenőrzése, hogy a kerület bírósági végrehajtói betartják-e a fegyelmi szabályokat, valamint a rájuk vonatkozó törvényeket és rendeleteket, másrészt a végrehajtók között esetlegesen felmerülő jogviták rendezése.
Belgiumban országos bírósági végrehajtói kamara (Chambre nationale des huissiers de justice de Belgique/Nationale Kamer van Gerechtsdeurwaarders van België) is működik, amelynek fő célkitűzései a következők:
További információk a belga Országos Bírósági Végrehajtói Kamara weboldalán olvashatók.
A bírák és ügyészek munkáját számos adminisztratív és jogi szakember segíti: hivatalvezetők, bírósági fogalmazók, ügyvédek, titkárok és igazgatási munkatársak.
A bírót minden egyes tárgyaláson hivatalvezető (greffier/griffier) segíti. A hivatalvezető előkészíti a bíró feladatait, például összeállítja a tárgyalási aktát. A tárgyaláson rögzíti a tárgyalás menetét és az ott elhangzottakat, továbbá biztosítja, hogy minden szükséges okirat megfelelően elkészüljön. Emellett biztosítja és összehangolja a bírósági hivatal (greffe/griffie) igazgatási és számviteli feladatainak elvégzését. Minden bíróságnak van egy hivatala, amelyet a hivatalvezető (greffier en chef/hoofdgriffier) irányít. A bírósági hivatalban – a bíróság méretétől függően – egy vagy több hivatalvezető dolgozik. A bírósági hivatalvezetőket munkájuk során adminisztratív személyzet segítheti.
A bírósági fogalmazók (référendaires/referendarissen) olyan jogászok, akik az ítéletek elkészítésében segítik a bírákat. Egy vagy több bíró utasításai alapján, illetve irányítása alatt közreműködnek az ügyek feldolgozásában. Tanulmányozzák az ügyeket, megvizsgálják a jogi problémákat, és ítélettervezeteket készítenek.
Az ügyek jogi előkészítése érdekében az ügyészek is igénybe vehetik jogászok segítségét. Ezek a jogászok „juristes du parquet/parketjuristen” néven ismertek. Ők elsősorban – egy vagy több ügyész utasításai alapján, illetve irányítása alatt – jogi kutatómunkát végeznek, információkat szereznek be vagy jogi szempontból előkészítik a megkereséseket és az idézéseket.
Minden ügyészség rendelkezik titkársággal, amelynek az élén a titkárságvezető áll. Az ügyészségi titkárok elsősorban a dokumentációs és kutatómunkában, valamint az akták összeállításában segítik az ügyészeket. Naprakészen tartják az ügyészség dokumentumait és nyilvántartásait, kezelik az irattárat stb. A titkárok száma az ügyészség méretétől függ. A titkárok munkáját igazgatási munkatársak segítik.
Sok igazgatási munkatárs dolgozik a bírósági hivatalokban és az ügyészségeken. Ők gondoskodnak az ügyekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról, valamint az adatok nyilvántartó rendszerekbe történő beviteléről. Az igazgatási munkatársak kezelik a postázást és az iktatást is, valamint fogadják az ügyészségre érkező látogatókat.
Ezekről a szakmákról további információk találhatók ebben a dokumentumban (378 Kb).
Minden állampolgár részesülhet ingyenes jogi tanácsadásban, amelyet jogász szakember biztosít. Ez elsődleges jogi segítségnyújtás néven ismert (lásd fentebb), és a következőket foglalja magában:
Az ügyet nem rendezik azonnal, de az ügyfél előzetes iránymutatást kap. Számos jogász áll rendelkezésre a bíróságokon, a közösségi jogi központokban (maisons de justice/justitiehuizen), egyes települési önkormányzatoknál (administrations communales/gemeentelijke diensten), a legtöbb állami szociális jóléti központban (centres publiques d'action sociale/openbare centra voor maatschappelijk welzijn) és különféle, jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél.
További információk a következő tájékoztatóban találhatók: Költségmentesség: Az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés.
Tájékoztatás a Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat (Igazságügyi Minisztérium) weboldalán olvasható.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a Bulgáriában gyakorolt jogi szakmákról közöl információkat.
Bulgáriában a főbb jogi szakmák a következők: ügyész, nyomozó, bíró, ügyvéd, közjegyző, magánvégrehajtó, állami végrehajtó és nyilvántartási bíró. Az e szakmákkal kapcsolatos előírásokat a Bolgár Köztársaság Alkotmánya és az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény állapítja meg.
A bolgár ügyészség felépítése a következő: a legfőbb ügyész, a Legfőbb Semmítőszék melletti ügyészség, a Legfőbb Közigazgatási Ügyészség, a Nemzeti Nyomozószolgálat, a fellebbviteli ügyészségek, a szakosított fellebbviteli ügyészség, a katonai fellebbviteli ügyészség, a regionális ügyészségek, a szakosított ügyészség, a regionális katonai ügyészségek és a kerületi ügyészségek. A regionális ügyészségek szervezetén belül regionális nyomozóosztályok találhatók, valamint a szakosított ügyészségen belül is működik egy nyomozóosztály. A regionális ügyészségek közigazgatási osztályain dolgozó ügyészek közigazgatási ügyekben járnak el.
Az ügyészség egységes és központosított szervezet. Minden ügyész és nyomozó a legfőbb ügyész irányítása alá tartozik. Mindegyik ügyész felettes ügyészének tartozik jelentéstételi kötelezettséggel, és minden ügyész és nyomozó az adott ügyészség igazgatási vezetőjének irányítása alá tartozik. A katonai ügyészek és nyomozók szolgálati kötelezettségeik ellátásakor függetlenek a katonai hatóságoktól.
A legfőbb ügyészt a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Vissh Sadeben Savet) (VSS) javaslatára a Bolgár Köztársaság elnöke nevezi ki hét évre (és menti fel), mandátuma nem megújítható.
Az ügyészeket a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács döntése alapján nevezik ki, léptetik elő, fokozzák le, helyezik át vagy mentik fel.
Az ügyészi beosztások és a betöltésükhöz szükséges szakmai tapasztalat a következő:
Az ügyészeket pozitív teljesítményértékelés esetén, öt év szolgálati idő után a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács határozattal nevezi ki.
Az ügyészség élén a legfőbb ügyész áll, aki utasításokat és iránymutatásokat bocsát ki az ügyészség tevékenységére nézve; a minisztériumok és állami intézmények vezetőivel együtt szakosított intézményközi egységeket állít fel az általa kinevezett ügyész eljárási irányítása alatti nyomozásokban való közreműködésre. A legfőbb ügyész az Alkotmánybíróság elé utalhat ügyeket.
Az ügyész nyomozásfelügyelő ügyészként irányítja a nyomozást. A jogszabály által meghatározott időkereteken belül és feltételeknek megfelelően kifogásokat nyújthatnak be és jogellenes intézkedések visszavonását vagy módosítását kérhetik. Egy intézkedés végrehajtását a kifogás elbírálására illetékes hatóság döntéséig felfüggeszthetik. Az ügyészség minden aktusa és döntése ellen a közvetlen felettes ügyészségen lehetőség van fellebbezésre, kivéve, ha azokat bíróság vizsgálhatja felül. A felettes ügyész vagy a felettes ügyészségen tevékenykedő ügyész elláthatja az alárendelt ügyészek hatáskörébe tartozó feladatokat, és a jogszabályban meghatározott esetekben döntéseiket írásban felfüggesztheti vagy visszavonhatja.
Feladataik ellátása során az ügyészek függetlenek és a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Politikailag semlegesek, döntéseiket a jogszabályokra és az adott ügyben összegyűjtött bizonyítékokra alapozzák, lelkiismeretük és belső meggyőződésük szerint járnak el.
További információk a Bolgár Köztársaság ügyészségének (Prokuraturata na Republika Bulgaria) honlapján találhatók.
Az Ügyészek Országos Szövetsége a bolgár ügyészség jelenlegi és korábbi tagjainak önkéntes, nem politikai jellegű szövetsége. A Szövetség célja országszerte az ügyészségek tagjainak összefogása, és az ügyészségi munkához szükséges információk, valamint az ahhoz kapcsolódó kérdéskörökben folytatott eszmecsere biztosítása, továbbá az ügyészség és az ügyészek nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztése. További információk a Szövetség honlapján találhatók: http://ecocrime.bg.
Az igazságszolgáltatási törvény értelmében a Bolgár Köztársaság nyomozói magisztrátusi (bírói és ügyészi) jogállással rendelkeznek.
A nyomozószervek a következők: Nemzeti Nyomozószolgálat, a regionális ügyészségek regionális nyomozóosztályai, valamint a szakosított ügyészség nyomozóosztálya. A szófiai városi ügyészség nyomozóosztálya regionális nyomozóosztály jogállásával rendelkezik.
A Nemzeti Nyomozószolgálat vezetője a legfőbb ügyész; ezt a feladatát közvetlenül vagy a Szolgálat igazgatóján keresztül látja el, aki nyomozati kérdésekben a legfőbb ügyész helyettese. A Nemzeti Nyomozószolgálat igazgatója felelős a Szolgálat nyomozóinak és alkalmazottainak adminisztratív és szervezeti irányításáért, továbbá módszertani iránymutatást biztosít a regionális ügyészségek regionális nyomozószolgálatainak nyomozói számára.
A regionális ügyészségek regionális nyomozóosztályai és a szakosított ügyészség nyomozóosztálya nyomozókból áll.
A regionális ügyészségek regionális nyomozóosztályainak és a szakosított ügyészség nyomozóosztályának nyomozói az adott ügyészség igazgatási vezetője által rájuk szignált ügyekben nyomoznak.
Amikor büntetőeljárási feladataikat látják el, a nyomozó hatóságok ügyész irányítása és felügyelete alatt járnak el.
A nyomozás során a nyomozók által kibocsátott utasítások minden állami szervre, jogi személyre és állampolgárra kötelezőek.
Bulgáriában a bírákat a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács döntése alapján nevezik ki, léptetik elő, fokozzák le, helyezik át vagy mentik fel.
A megfelelő tapasztalattal rendelkező bírák a következő beosztásokat tölthetik be:
A pozitív teljesítményértékeléstől függően a bírák beosztását öt év szolgálati idő után a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács határozza meg.
A bulgáriai bírák egyesületét (SSB) 1997. március 28-án alapította 30 alapító tagja, ideértve a Legfelsőbb Semmítőszék, valamint különböző regionális és kerületi bíróságok bíráit is.
A bulgáriai bírák egyesülete az 1919-es alapítású, 1945-ig működött bolgár bírói egyesület jogutódjaként, informális szakmai szervezetként fogja össze a bírák közösségét, célja pedig szakmai érdekeik védelme, valamint a problémák megvitatása és megoldások keresése.
További információk a bulgáriai bírák egyesülete (Sayuzat na Sadiite v Bulgaria) honlapján találhatók.
A bolgár bírói szövetséget annak érdekében hozták létre, hogy biztosítsák a tisztességes eljárást, az átláthatóságot és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
Az igazságszolgáltatási rendszer keretében a Szövetség az Alkotmánynak és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően működve tevékenykedik, miközben a szakmai etika szabályait is követi. További információk a bolgár bírói szövetség honlapján találhatók: https://judgesbg.org.
A bulgáriai bírák egyesülete aktákat állít össze, többek között a bírák ellen folyó fegyelmi eljárásokról, továbbá viták esetén közvetít a bírák és más köztisztviselők között, segítséget nyújt a jogalkotónak a jogalkotási folyamat során, nyilvántartásokat vezet és saját kiadványt ad ki.
Bírósági asszisztenseket a regionális és közigazgatási bíróságokon, a fellebbviteli bíróságokon, a Legfelsőbb Semmítőszéken és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon alkalmaznak.
Ügyészségi asszisztenseket a regionális és fellebbviteli ügyészségeken, a Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészségen és a Legfelsőbb Közigazgatási Ügyészségen alkalmaznak.
A bírói, ügyészi vagy nyomozói pozíciók betöltésére vonatkozó feltételeknek megfelelő azon személyek, akik letették az igazságügyi tisztviselői versenyvizsgát, bírósági vagy ügyészségi asszisztensnek nevezhetők ki.
A bírósági asszisztenseket az adott bíróság igazgatási vezetője nevezi ki. Az ügyészségi asszisztenseket a legfőbb ügyész vagy az adott ügyészség igazgatási vezetője nevezi ki.
Bulgáriában az ügyvédi hivatásról az Alkotmány rendelkezik. Csak azok a személyek lehetnek ügyvédek, akik letették a megfelelő esküt, és akiket az ügyvédi kamara nyilvántartásba vett. Minden regionális bírósághoz tartozó bírósági körzetben működik egy ügyvédi kamara. Ezek a Legfelsőbb Ügyvédi Kamarai Tanács irányítása alatt működnek, amelynek székhelye Szófiában található. Az ügyvédek helyzetét, jogait és kötelezettségeit a bolgár ügyvédi kamarai törvény szabályozza.
A Legfelsőbb Kamarai Tanács a kamarák képviselőiből álló jogi személy, amelyben 40 ügyvédre jut egy delegált képviselő.
A Legfelsőbb Kamarai Tanács hívja össze és szervezi meg a Bolgár Ügyvédek Közgyűlésének üléseit, végrehajtja határozatait, előkészíti és benyújtja jelentéseit a közgyűlésnek, meghatározza az ügyvédek kezdeti és éves hozzájárulását a költségvetéséhez, a kamarai törvénnyel összhangban rendeleteket bocsát ki, elbírálja az ügyvédi kamarák közgyűléseinek jogellenes határozatai, valamint a kamarai tanácsi választások jogszerűsége elleni fellebbezéseket, elbírálja a kamarai tanácsok ügyvédjelöltek felvételére vonatkozó határozatai elleni, valamint az ügyvédi regisztráció megtagadása elleni fellebbezéseket és kifogásokat, biztosítja és jóváhagyja a Legfőbb Felügyelő Bizottság és a Legfőbb Fegyelmi Törvényszék működésével kapcsolatos kiadásokat.
A Legfelsőbb Kamarai Tanács vezeti az ügyvédek, az ügyvédjelöltek és az ügyvédi irodák, valamint a bolgár bíróságok előtt védőügyvédként fellépni jogosult külföldi ügyvédek nyilvántartását.
További információk a Legfelsőbb Kamarai Tanács (Visshiya Advokatski Savet) honlapján találhatók.
A közjegyző olyan személy, akit az állam a jogszabályi rendelkezések szerinti közjegyzői tevékenységek ellátásával bízott meg. A közjegyző feladatai teljesítésekor függetlenül jár el, és kizárólag a jogszabályokat kell tiszteletben tartania. Az igazságügyi miniszter a jogszabályok és a közjegyzői kamara alapszabályának tiszteletben tartása tekintetében felügyeli valamennyi közjegyző tevékenységét.
A közjegyzők helyzetét, jogait és kötelezettségeit a bolgár közjegyzőkről és közjegyzői tevékenységekről szóló törvény szabályozza.
A közjegyzői kamara (Notarialnata Kamara) a Bolgár Köztársaság közjegyzőinek szervezete, amelyet a közjegyzőkről és közjegyzői tevékenységekről szóló törvény alapján hoztak létre. Jog szerint valamennyi közjegyző tagja a bulgáriai közjegyzői kamarának, amely jogi személy, székhelye Szófiában található
A közjegyzői kamara irányító szervei a közgyűlés, a közjegyzői tanács, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság. A közjegyzői kamarát a közjegyzői tanács elnöke képviseli.
A közjegyzői tanács szervezi meg a közjegyzők tevékenységét és biztosítja az ehhez szükséges támogatást, védi és erősíti a szakma tekintélyét, valamint kapcsolatokat tart fenn a hasonló tevékenységet folytató nemzetközi szervezetekkel.
További információk a közjegyzői kamara (Notarialnata Kamara) honlapján találhatók.
A magánvégrehajtó olyan személy, akit az állam a magánjogi követelések végrehajtásával és az állami követelések behajtásával bízott meg. A magánvégrehajtó illetékessége megegyezik az adott regionális bíróság illetékességével.
A magánvégrehajtók kamarájának feladata, hogy előmozdítsa a magánvégrehajtói szakma tekintélyét, továbbá a közérdek védelme és tagjainak támogatása révén javítsa Bulgáriában a végrehajtási eljárást.
A magánvégrehajtók kamarája (Kamarata na Chastnite Sadebni Izpalniteli) vezeti a magánvégrehajtók nyilvántartását.
A nyilvántartás nyilvános és a kamara honlapján keresztül hozzáférhető. Bárki jogosult a nyilvántartással kapcsolatban információkat, illetve a nyilvántartásból kivonatot kérni (a magánvégrehajtókról szóló törvény alapján).
A magánvégrehajtóknak tevékenységükről félévente és évente jelentéseket kell benyújtaniuk az igazságügyi minisztériumnak, amelyeket egy igazságügyi végrehajtási információs rendszer kialakításához, fenntartásához és fejlesztéséhez használnak fel. Az információs rendszer használatáért az igazságügyi minisztérium díjat szed, amelynek mértékét a miniszterek tanácsa által jóváhagyott díjjegyzék határozza meg. Az információs rendszerhez való, hivatalból történő hozzáférés az állami hatóságok, a helyi önkormányzati és a helyi közigazgatási szervek, valamint a közfeladat ellátásával megbízott személyek részére díjtalan.
Az állami végrehajtók feladata a magánjogi követelések végrehajtása. Az állam jogszabály által meghatározott, konkrét ügyekben az állami követelések behajtásával is megbízhatja az állami végrehajtókat.
Az állami végrehajtók számát az igazságügyi miniszter állapítja meg.
Az állami végrehajtóval nem rendelkező kerületi bíróságokon ezeket a feladatokat az adott bíróság elnöke által kijelölt kerületi bíró látja el, mely tényről az igazságügyi minisztert értesítik.
Az állami végrehajtókat versenyvizsgát követően az igazságügyi miniszter nevezi ki. Az igazságügyi miniszter valamely kerületi bíróság elnökének javaslatára is kiírhat versenyvizsgát.
A Bolgár Állami Végrehajtók Szövetsége (Asotsiatsiyata na Darzhavnite Sadebni Izpalniteli v Bulgaria) független és önkéntes szakmai szervezet, amely védi a bolgár állami végrehajtók szakmai, szellemi, kulturális, szociális és anyagi érdekeit, valamint az ország és a társadalom egészében hozzájárul a szakma és tekintélye előmozdításához.
Az állami végrehajtók nyilvántartása (Registarat na Darzhavnite Sadebni Izpalniteli) szintén megtalálható az Állami Végrehajtók Szövetsége honlapján.
A nyilvántartási bírák a kerületi bíróságokon látják el feladataikat az alábbiak szerint.
Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéseket, feljegyzéseket, illetve törléseket rendelnek el vagy utasítanak el, kivonatok és igazolások kiadásáról döntenek, valamint közjegyzői és jogszabályban meghatározott egyéb okiratok alapján járnak el. A nyilvántartási bírák kizárólag saját kerületükben járhatnak el.
A nyilvántartási bírák számát az igazságügyi miniszter állapítja meg.
Azokon a kerületi bíróságokon, ahol nincs nyilvántartási bíró, vagy ahol a nyilvántartási bíró feladatai ellátásában akadályoztatva van, e feladatokat egy kerületi bíró látja el, mely tényről az igazságügyi minisztert értesítik.
Az igazságügyi miniszter az adott bíróságon működő állami végrehajtót is megbízhat a nyilvántartási bírói feladatok ellátásával.
A nyilvántartási bírákat versenyvizsgát követően az igazságügyi miniszter nevezi ki. Az igazságügyi miniszter valamely kerületi bíróság elnökének javaslatára is kiírhat versenyvizsgát.
A Bolgár Nyilvántartási Bírák Szövetsége független és önkéntes szakmai szervezet, amely védi a bolgár nyilvántartási bírák szakmai, szellemi, kulturális, szociális és anyagi érdekeit, valamint az ország és a társadalom egészében hozzájárul a szakma és tekintélye előmozdításához. További információk a Szövetség honlapján találhatók: http://www.basv.free.bg
A bírósági alkalmazottakról további információk itt(378 Kb) találhatók.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez a szakasz a csehországi jogi szakmákról ad áttekintést.
A jogi szakmák közé a következők tartoznak: bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók.
Az ügyészek olyan jogi szakemberek, akik az ügyészségen folytatják tevékenységüket. Az ügyészség olyan állami szervek rendszere, melyek meghatározott ügyekben az államot képviselik a közérdek védelmében. Az ügyészség hatáskörébe tartozó ügyeket az ügyészek intézik; más hatóságok vagy személyek nem avatkozhatnak bele tevékenységükbe, vagy azok teljesítésekor nem helyettesíthetik vagy képviselhetik őket.
Az ügyészségek felépítése azonos a bíróságok felépítésével (kerületi, regionális és legfelső szint). A rendszer élén a Brno-i székhellyel rendelkező Legfőbb Ügyészség áll, amely betölti a központi ügyészi hivatal szerepét és ellátja az ügyészi szervezet felügyeletét. A legfőbb ügyész kinevezése és felmentése az igazságügyi miniszer javaslatára a kormány hatáskörébe tartozik.
A Cseh Köztársaság Ügyészi Egyesülete (Unie státních zástupců České republiky) az ügyészek önkéntes szakmai szervezete, melynek célja az ügyészség tevékenységének segítése és a jogszerűség érvényre juttatása a döntéshozatalban, mindennemű befolyásolástól függetlenül. Az egyesület részt vesz az ügyészek és ügyészségi fogalmazók képzésében, valamint az ügyészek érdekeinek védelmében is.
A szakmai előírásokat az ügyészek szakmai magatartási kódexe (Kodex profesionální etiky státního zástupce) tartalmazza.
Az államügyészek jegyzéke – hivataluk szerinti bontásban – az Igazságügyi Minisztérium (Ministerstvo spravedlnosti) honlapján érhető el: Igazságügyi Minisztérium.
Az ügyészek közhivatalnokok, akiknek feladata az állam képviselete a közérdek védelmében, így különösen a büntetőeljárás során történő vádemelés, továbbá a jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése a fogvatartás, a szabadságvesztés, a kényszergyógykezelés, a fiatalkorúak fogháza és az ellátóközpontok tekintetében, valamint a bűnmegelőzési cselekmények foganatosítása és a bűncselekmények sértettjei részére történő segítségnyújtás.
Az ügyészek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a büntetőeljárás minden szakaszában bűnüldöző hatóságként járjanak el. Az ügyészt megilletik bizonyos eljárási jogok, és ennek megfelelő eljárási kötelezettségek vonatkoznak rá.
Az ügyészség hatáskörét, tevékenységének feltételeit és módját a 283/1993 Sb. számú törvény írja elő. Az ügyészség tehát elsősorban vádat emel büntetőeljárás esetén, emellett a Büntető eljárásjogi törvénykönyv alapján további feladatokat is ellát. Ezenfelül végzi a jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzését az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a kényszergyógykezelés, a biztonsági őrizet, a fiatalkorúak fogháza és az ellátóközpontok tekintetében, és más olyan esetekben, amikor jogszerűen korlátozzák a személyi szabadságot; emellett az ügyészség büntetőeljáráson kívül is eljár, és külön jogszabályok által előírt egyéb feladatokat is ellát.
A büntetőeljárást megelőző fázisban az ügyész a jogszabályok betartását felügyeli. Ebben a fázisban – a Büntető eljárásjogi törvénykönyv (141/1961. sz. törvény) értelmében – kizárólag az ügyész jogosult bizonyos lépések végrehajtására.
A büntetőeljárás megkezdése előtt az ügyészt tájékoztatni kell a bűncselekmény elkövetését alátámasztó információkról (a Büntető eljárásjogi törvénykönyv 158. §-ának (2) bekezdése).
A vádemelés benyújtásával (büntetés kiszabására irányuló javaslat) az ügyész kezdeményezi a bírósági eljárás megkezdését az illetékes bíróságnál. Az ügyész köteles részt venni a tárgyaláson, melynek kezdetén ismerteti a vádat, végezetül pedig záróbeszédet mond.
Az ügyész jogkörébe tartozik a bűnösségről és a büntetésről szóló megállapodás megvitatása is.
Az ügyész jogosult a határozat ellen, az ítélet bármely részének helytelensége okán fellebbezni. Az ügyész a vádlott javára és hátrányára is fellebbezhet.
A felülvizsgálatra irányuló javaslat benyújtása a legfőbb ügyész jogkörébe tartozik.
Az ügyész továbbá jogosult az eljárás megismétlésére irányuló javaslat benyújtására, a vádlott javára vagy hátrányára egyaránt.
Fiatalkorú elleni eljárásban az ügyész köteles végig jelen lenni, tehát nem csak a tárgyaláson, hanem a nyilvános ülésen is (a fiatalkorúak bíróságairól szóló 218/2003 Sb. sz. törvény).
A tárgyalás előtti alternatív szankciók tárgyában történő döntéshozatal az ügyész kizárólagos döntéshozatali jogkörébe tartozik.
Az ügyészség törvény által előírt esetekben jogosult polgári jogi eljárás megindítására, vagy beavatkozhat egy már folyamatban lévő polgári jogi eljárásba is.
Az ügyészség polgári jogi eljárásokkal kapcsolatos hatáskörének alapjául a Cseh Köztársaság Alkotmányának 80. cikke szolgál, amely megállapítja, hogy az ügyészség törvény alapján a vádemelésen kívül más feladatokat is ellát. Az ügyészségi törvény (Zákon o státním zastupitelství) továbbá megállapítja, hogy az ügyészség a büntetőjogi eljáráson kívül egyéb eljárásokban is részt vesz. Az ügyészség e hatáskörét részletesen a Polgári perrendtartás szabályozza, amely előírja, hogy mely esetekben avatkozhat be az ügyészség a folyamatban lévő polgári eljárásokba.
A polgári eljárásokba való beavatkozás joga mellett az ügyészség maga is javaslatot tehet a legfőbb ügyésznek eljárás megindítására, például a családjogi törvény szerinti, apaság megtagadásával kapcsolatos ügyekben.
Az ügyészi tisztség kinevezés útján jön létre. Az ügyészeket a legfőbb ügyész javaslatára az igazságügyi miniszter nevezi határozatlan időre. Az ügyész kinevezését követően az igazságügyi miniszter előtt ügyészi esküt tesz.
Ügyészi tisztséget a Cseh Köztársaság azon állampolgára tölthet be, aki:
Az ügyészeket határozatlan időre nevezik ki; az igazságügyi miniszter azonban határozatával felfüggesztheti őket tisztségükből. Az ügyész tisztsége megszűnik, ha az ügyész betölti 70. életévét, meghal vagy hivatalosan holttá nyilvánítják, elveszíti cselekvőképességét vagy cselekvőképességét korlátozzák, megtagadja az eskütételt, elveszti cseh állampolgárságát, az ügyészi tisztséggel összeegyeztethetetlen hivatalt vállal, bűncselekmény elkövetése miatt elítélik, hivatalának betöltésére alkalmatlannak minősítik, illetve egészségi állapota miatt hosszú távon nem tudja ellátni feladatait. Az ügyész fegyelmi eljárásban is felmenthető tisztségéből, illetőleg lemondhat tisztségéről.
Az ügyészség költségvetéséért az igazságügyi miniszter felelős. Az ügyészek jogállását a 283/1993. sz. törvény szabályozza.
Az ügyészek a jogszabályban foglalt kivételektől eltekintve nem járhatnak el választottbíróként vagy közvetítőként jogviták rendezése során, nem képviselhetnek peres felet bírósági eljárásban, illetve nem járhatnak el a kérelmező vagy valamelyik fél megbízottjaként bírósági vagy közigazgatási eljárásban. Az ügyészek továbbá – ügyészi, főügyészi és főügyészhelyettesi tisztségükön, valamint a minisztériumok vagy a Bírósági Akadémia ideiglenes megbízásához kapcsolódó tevékenységen kívül – semmiféle más fizetett hivatalt nem viselhetnek, valamint saját vagyonuk kezelésén és tudományos, oktatói, irodalmi, publicisztikai és művészeti tevékenységen, illetőleg a kormány vagy a minisztériumok tanácsadó testületeiben vagy parlamenti szervben végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak.
Az ügyészek díjazását jogszabály rögzíti; az ügyészek jövedelmét az állam fizeti.
Az állam külön jogszabályban foglaltak szerint felelős az ügyész jogellenes határozatával vagy helytelen hivatali eljárásával okozott kárért.
Az ügyészek az általuk elkövetett fegyelmi vétségekért is felelősek.
A bírák jogállásának alapvető szabályát a Cseh Köztársaság Alkotmánya 82. cikkének (1) bekezdése tartalmazza. E cikk értelmében a bírák tisztségük betöltésekor függetlenek maradnak, pártatlanságukat senki sem veszélyeztetheti. A bírák jogállását továbbá a bíróságokról és bírákról szóló 6/2002 Sb. sz. törvény szabályozza.
A bírákat – valamennyi szükséges feltétel teljesítése esetén – a köztársasági elnök nevezi ki, és a bíró eskütételt követően lép hivatalba. A bírói kinevezésre azonban senkinek nincs joga.
A bíróvá történő kinevezés felkészülési ideje alatt a jelölt három éves bírósági fogalmazói szolgálatot teljesít valamely bíróságon. A felkészülési időszak végén a bírósági fogalmazók bírói szakvizsgát tesznek.
A bírói kinevezés határozatlan időre vonatkozik; a bírákat azonban az igazságügyi miniszter ideiglenesen felfüggesztheti tisztségükből. A bíró hivatali ideje azon év végéig tart, amelyben 70. életévét betölti, illetőleg a bíró haláláig vagy hivatalos holttá nyilvánításáig, a bíró hivatalának ellátására való képtelenségéről szóló határozat meghozataláig, illetőleg a bíró lemondásáig terjed.
A kinevezés feltételei a következők:
A bírósági ülnököket a lakosság soraiból nevezik ki (feltéve, hogy büntetlen előéletűek). A bíróság elnöke előtt tesznek esküt és négy évig teljesítenek szolgálatot.
A bírák saját vagyonuk kezelésén, valamint tudományos, oktatói, irodalmi, publicisztikai és művészeti tevékenységen, illetőleg minisztériumok vagy a kormány tanácsadó testületeiben vagy parlamenti szervben végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak (kivéve a bírósági elnöki és elnökhelyettesi tisztséget).
A bírák díjazásáról jogszabály rendelkezik.
A bírák feladatuk ellátásával kapcsolatos alapvető joga és kötelezettsége, hogy függetlenségüket megőrizzék, valamint hogy határozataikkal kapcsolatban kizárólag a jogszabályokat kövessék, amelyeket legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint kötelesek értelmezni; nem engedhetik például, hogy politikai pártok érdekei, a közvélemény vagy a média befolyásolja őket. A bírák függetlenségének és pártatlanságának megsértése vagy veszélyeztetése tilos.
A bírák kötelesek a határozatokat ésszerű határidőn belül, indokolatlan késedelem nélkül meghozni, és kötelesek módot adni az eljárásban részt vevő feleknek és képviselőiknek jogaik gyakorlására; nem vitathatják meg azonban velük az adott ügy érdemét vagy olyan eljárási kérdéseket, amelyek befolyásolhatják az ügyet.
A bíró tisztségének megszűnése után is köteles bizalmasan kezelni a hivatali ideje alatt tudomására jutott tényeket; e kötelezettsége alól kizárólag kivételes esetben kaphat felmentést.
A bírák és bíróságaik jegyzéke az Igazságügyi Minisztérium honlapján található: Igazságügyi Minisztérium.
A Bírák Szövetsége (Soudcovská unie) nem képviseli az összes bírót, mivel a tagság önkéntes. a szövetség közgyűlésén elfogadásra került a bírói magatartás etikai szabályzata (Etické zásady chování soudce), amely a bírói tevékenység erkölcsi alapelveit tartalmazza.
A bírák – ítélkezési tevékenységükön kívül – kinevezhetők valamely bíróság elnöki, illetve alelnöki tisztségére. A köztársasági elnök (a Legfelsőbb Bíróság és a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság esetében) vagy az igazságügyi miniszter (felső, regionális és kerületi bíróságok esetében) nevezi ki őket e tisztségre. E tisztviselők feladata a bíróságok állami igazgatásának ellátása.
A bíró a Legfelsőbb Bíróság valamely kollégiumának vagy a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság valamely kollégiumának, illetve valamely bírósági tanácsnak az elnökévé is kinevezhető.
A kerületi, regionális és felső bíróságok belső szervezete – az egyes eljárásfajtákhoz igazodva – büntető, polgári és közigazgatási ügyszakokra bomlik.
Az állam felelős a bíró jogellenes ítélete vagy őrizetbe vételt elrendelő végzése, határozata vagy ideiglenes intézkedése által okozott károkért, illetve az eljárási szabálytalansággal okozott kárért; az állam kizárólag abban az esetben követelheti vissza a kifizetett kártérítést a bírótól, ha a bírát fegyelmi vagy büntetőeljárásban bűnösnek találják. A bírák igazságszolgáltatási feladataik teljesítésével kapcsolatban szakmai hozzáértésükért elszámoltathatók
Bírósági/ügyészségi fogalmazó (374 Kb)
Felsőbb fokú bírósági/ügyészségi titkár (372 Kb)
A közjegyzőket és tevékenységüket (a közjegyzői eljárásokat) a közjegyzőkről és tevékenységükről szóló 358/1992 Sb. számú törvény (közjegyzői törvénykönyv) szabályozza.
A közjegyzők számára kötelező a tagság a Közjegyzői Kamarában (Notářská komora), amely a szakmai igazgatásért felelős szervezet. A Kamara szervezi a közjegyzőjelöltek szakmai képzését és vizsgáztatását is. A közjegyzők névjegyzéke – régiónkénti bontásban – a Közjegyzői Kamara honlapján található.
A megüresedett közjegyzői tisztségre a közjegyzőket az igazságügyi miniszter nevezi ki nyílt versenyvizsgát követően, a Kamara javaslata alapján. A közjegyző a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája (Notářská komora ČR) által vezetett közjegyzői névjegyzékbe történő felvétele után lép hivatalba.
A közjegyzőjelöltek közjegyző felügyelete alatt eltöltött gyakorlati idő során készülnek fel jövőbeni hivatásukra. A felkészülési időszak következő állomásaként, három év gyakorlat megszerzése és a közjegyzői szakvizsga letétele után közjegyzőhelyettessé lépnek elő.
Kinevezését követően a közjegyző határozatlan ideig hivatalában marad, azonban felfüggeszthető. A közjegyzői tisztség megszűnik, ha a közjegyző betölti 70. életévét, meghal vagy hivatalosan holttá nyilvánítják, felmentik, elveszti cseh állampolgárságát, elveszti cselekvőképességét, vagy ha a kinevezett közjegyző megtagadja az eskütételt, illetve egészségi állapota miatt közjegyzői feladatait nem tudja megfelelően ellátni.
A közjegyzői irodák számát minden egyes kerületi bíróság kerületében a Közjegyzői Kamara állásfoglalását követően az igazságügyi miniszter állapítja meg.
Közjegyzői jogkörének gyakorlásakor a közjegyző független; tevékenységét kizárólag jogszabályok kötik. A közjegyzői tevékenység más jövedelemszerző tevékenységgel – a jogszabályban foglalt kivételektől eltekintve – összeegyeztethetetlen.
A kinevezés feltételei a következõk:
A közjegyzői tevékenység megkezdésének feltételei:
A közjegyzői hivatal a közjegyző saját vagyonának kezelésén kívül más jövedelemszerző tevékenységgel összeegyeztethetetlen; a közjegyző végezhet azonban tudományos, publicisztikai, oktatói, tolmácsolási, szakértői és művészeti tevékenységet ellenszolgáltatás fejében.
A közjegyzői törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a közjegyző ellenszolgáltatás fejében végzi tevékenységét, ami elsősorban díjból, valamint az időráfordítás és a költségek megtérítéséből áll. A költségeket a közjegyző tevékenységét igénylő fél fedezi; a közjegyző jogosult ésszerű mértékű előleget kérni a díjból és a költségekből. A közjegyzői díjak részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A közjegyzőknek feladataik ellátása során be kell tartaniuk a jogszabályokat és más általánosan alkalmazandó jogi rendelkezéseket; a jogi segítségnyújtás során ügyfeleik utasításai is kötik őket. Csak akkor utasíthatják vissza a jogi segítségnyújtást, ha az ellentétes az általánosan alkalmazandó joggal; ha ők vagy közeli hozzátartozójuk érintett az ügyben; ha ugyanabban az ügyben már nyújtottak jogi segítséget egy másik, ellentétes érdekű személynek; vagy ha a segítséget kérő személy alapos ok nélkül nem fizet megfelelő összegű előleget. A közjegyző elállhat az ügyféllel kötött szerződéstől, illetve elutasíthatja a jogi segítségnyújtásra irányuló kérelmet, ha az ügyféllel fennálló kölcsönös bizalmi viszony megrendült.
A közjegyző továbbá köteles bizalmasan kezelni a hivatali ideje alatt tudomására jutott, az ügyfél vagy a jogi segítségnyújtást kérelmező jogos érdekét esetlegesen befolyásoló tényeket; e kötelezettsége alól kizárólag az érintett személyek adhatnak felmentést.
A közjegyzők az alábbi területeken nyújtanak jogi és egyéb szolgáltatásokat:
Kivonatokat állítanak ki a Cseh Köztársaság ingatlan-nyilvántartásából, stb.
A közjegyzők felelősséggel tartoznak az ügyfelekkel, a tanácsot kérő személyekkel és más érintett személyekkel szemben minden olyan kárért, egészségkárosodásért vagy veszteségért, amelyet adott esetben feladataik ellátása során okoznak; az alkalmazottaik felé is felelősséggel tartoznak az alkalmazottak által a munkájuk során esetlegesen elszenvedett károkért, egészségkárosodásért vagy veszteségekért. A közjegyző köteles e tekintetben felelősségbiztosítást kötni.
A közjegyző ellen fegyelmi eljárás indítható.
A közjegyzők tevékenységének állami felügyelete az Igazságügyi Minisztérium, a Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája és a közjegyzői kamarák feladata.
Az egyes regionális bíróságok és a prágai Fővárosi Bíróság illetékességi területén jogszabály alapján létrehozott közjegyzői kamarák az adott területen működő valamennyi közjegyzőt tömörítik. A közjegyzői kamara saját szervekkel és bevétellel rendelkező jogi személy.
A Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája (Notářská komora ČR) a közjegyzői kamarákból álló autonóm szakmai szervezet. saját bevétellel és szervekkel rendelkező jogi személy, amelynek feladatai közé tartozik a végrendelet-nyilvántartás vezetése és kezelése. A végrendelet-nyilvántartás a végrendeleteknek, az örökségből való kizárásról szóló okiratoknak és e cselekményt visszavonó iratoknak, a végrendeleti végrehajtók kinevezési és felmentési okiratainak stb. elektronikus, nem nyilvános listája. A Cseh Köztársaság Közjegyzői Kamarája a zálogjogokról is nyilvántartást vezet.
Az ügyvédek részére kötelező a tagság a Cseh Ügyvédi Kamarában (Česká advokátní komora), amely a szakmai igazgatásért felelős, központi, nem kormányzati, autonóm szervezet.
Az ügyvédi szolgáltatások nyújtását az ügyvédekről szóló 85/1996. számú törvény szabályozza.
Ügyvéd kizárólag a Cseh Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet. Az Ügyvédi Kamara írásos kérvény alapján felvesz minden olyan személyt a jegyzékbe, aki teljesíti a következő feltételeket:
A Cseh Köztársaságban a jogi szolgáltatásokat szisztematikusan és ellenérték fejében kizárólag az alábbiak nyújthatják:
A Cseh Köztársaságban csak egyetlen ügyvédi kategória van, mindendféle megkülönböztetés nélkül; az ügyvéd tevékenységének gyakorlása során kiépíti saját szakterületét egy bizonyos jogterületen.
Az ügyvéd az ügyvédi névjegyzékbe történő felvételt követően kezdheti meg működését.
A szakmai felkészülést az ügyvédjelölti időszak jelenti, amely egy ügyvéd felügyelete alatt eltöltött gyakorlati idő.
Az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzékbe történő felvételére vonatkozóan nincs előírt határidő; az ügyvéd azonban a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, illetve a cseh Ügyvédi Kamara határozata alapján felfüggeszthető tevékenységéből.
Az ügyvédi tevékenység végzésének joga megszűnik, ha az ügyvédet jogszabályban meghatározott okból törlik az ügyvédi névjegyzékből. Az ügyvédi névjegyzékből való törlés főbb okai többek között a következők: az ügyvéd halála, holttá nyilvánítása, cselekvőképességének elvesztése vagy korlátozása, az ügyvédi névjegyzékből való törléssel járó fegyelmi intézkedés foganatosítása az ügyvéddel szemben, az ügyvéd csődhelyzete, illetve az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzékből való törlésére irányuló kérelem. A cseh Ügyvédi Kamara is dönthet az ügyvédnek az ügyvédi névjegyzékből való törléséről.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az ügyvédek ügyvédi működésük ideje alatt nem állhatnak munkaviszonyban, illetve más hasonló jogviszonyban (az egyetemi óraadó tanárként történő foglalkoztatás kivételével), és az ügyvédi működéssel nem összeegyeztethető más tevékenységet nem folytathatnak.
Az ügyvéd rendszerint az ügyfél által fizetett díj ellenében nyújt jogi szolgáltatásokat; az ügyvéd jogosult ésszerű mértékű előleget kérni a díjból. A jogi szolgáltatásokért fizetendő ügyvédi díj megállapításának módját, valamint a költségek és az időráfordítás megtérítését általánosan kötelező rendelet állapítja meg. A jogi szolgáltatások teljesítéséért járó ügyvédi díjra alapvetően az ügyvéd és az ügyfél között fennálló szerződés az irányadó (szerződéses díj); ha nem kötnek ki szerződéses díjat, a díjazást a szerződésen kívüli díjak mértékét megállapító rendelkezésekkel összhangban határozzák meg. Ha az ügyvédet az állam rendeli ki jogi szolgáltatások nyújtására, az ügyvéd díjazását az állam fizeti.
A prágai székhelyű és Brnóban kirendeltséggel rendelkező cseh Ügyvédi Kamara valamennyi ügyvéd autonóm szakmai szervezete; saját szervei vannak, és az ügyvédekre nézve kötelező szakmai rendelkezéseket ad ki, amelyeket a cseh Ügyvédi Kamara lapjában tesz közzé.
Az egyik ilyen rendelkezés a Cseh Köztársaság ügyvédeinek szakmai etikai és versenyszabályzata.
Az ügyvéd felel az ügyféllel szemben az általa, alkalmazottja vagy képviselője által a jogi szolgáltatások nyújtása kapcsán az ügyfélnek okozott kárért. E felelősség vonatkozásában az ügyvéd köteles biztosítást kötni.
Az ügyfél fegyelmi vétség elkövetése esetén (kötelezettségeinek súlyos vagy ismételt megszegése) is felelősséggel tartozik.
Az ügyvédek jegyzéke a Cseh Ügyvédi Kamara honlapján található. Ezen a honlapon az ügyvédek a földrajzi terület mellett szakterületük és nyelvtudásuk szerint is kereshetők.
Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.
A Cseh Köztársaságban csak egyetlen ügyvédi kategória van.
A bírósági végrehajtó szabad jogi foglalkozás; a végrehajtók végrehajtások teljesítését végzik a Végrehajtási törvénykönyv szerint. Valamennyi bírósági végrehajtó számára kötelező a tagság az autonóm Bírósági Végrehajtói Kamarában.
Jogállásukat a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről szóló 120/2001 Sb. számú törvény (végrehajtási törvénykönyv) szabályozza.
A végrehajtókat az igazságügyi miniszter nevezi ki.
A Cseh Köztársaságban a bírósági végrehajtó közhivatalnok, tevékenysége bírósági tevékenységnek minősül.
Bírósági végrehajtónak azon cseh állampolgárok nevezhetők ki, akik:
A bírósági végrehajtókat – nyilvános kiválasztási eljárás alapján – eskütételt követően az igazságügyi miniszter nevezi ki. Kinevezésük napján a Bírósági Végrehajtók Kamarájának (Exekutorská komora) tagjává válnak. A bírósági végrehajtóvá történő kinevezéshez bírósági végrehajtójelöltként eltöltött, bírósági végrehajtó felügyelete alatt teljesítendő szakmai gyakorlat szükséges; A következő fokozat a végrehajtójelölt; a jelölteknek a bírósági végrehajtók névjegyzékébe történő felvételük előtt legalább három év szakmai gyakorlatot kell szerezniük a végrehajtás területén, és le kell tenniük a bírósági végrehajtói szakvizsgát.
A bírósági végrehajtói kinevezés korlátlan időre szól; az igazságügyi miniszter azonban felfüggesztheti a bírósági végrehajtót tisztségéből. Felfüggesztése esetén a bírósági végrehajtó nem végezheti végrehajtási tevékenységét, és helyére helyettest neveznek ki; ugyanez érvényes minden más időszakra is, amikor a bírósági végrehajtó más ok miatt (például betegség, szabadság) nem tudja ellátni a tevékenységét.
A bírósági végrehajtó tisztsége megszűnik, ha megszűnik a Bírósági Végrehajtók Kamarájában fennálló tagsága; ez az alábbi okok miatt következhet be: a bírósági végrehajtó halála vagy hivatalos holttá nyilvánítása, a bírósági végrehajtó felmentése, ha a bírósági végrehajtó elveszti cseh állampolgárságát, illetve amennyiben elveszíti cselekvőképességét, vagy azt korlátozzák.
A bírósági végrehajtó végrehajtási tevékenysége a saját vagyonának kezelésén kívül más jövedelemszerző tevékenységgel összeegyeztethetetlen. a közjegyző végezhet azonban tudományos, publicisztikai, oktatói, tolmácsolási, szakértői és művészeti tevékenységet ellenszolgáltatás fejében.
A bírósági végrehajtó díjazás ellenében végez végrehajtási és más tevékenységet, a díjazás elsősorban a bírósági végrehajtói díjból, a végrehajtás során felmerült költségek és az időráfordítás megtérítéséből, valamint az iratok kézbesítési díjából áll. A bírósági végrehajtó díja a bírósági végrehajtó és a jogosult személy közti megállapodásban rögzíthető; ilyen megállapodás hiányában a díj összegét általánosan kötelező rendelet határozza meg. A bírósági végrehajtó jogosult ésszerű mértékű előleget kérni a végrehajtási eljárás költségeire.
A bírósági végrehajtók felelősek a végrehajtási tevékenység során általuk vagy alkalmazottaik által okozott kárért. Számukra a biztosítás e károk vonatkozásában kötelező.
A bírósági végrehajtók és a bíróságivégrehajtó-helyettesek fegyelmi eljárásban felelnek jogi kötelezettségeik megszegéséért, illetve a bírósági végrehajtói hivatás méltóságának súlyos vagy ismételt megsértéséért.
További információ a Bírósági Végrehajtói Kamara weboldalán található.
Számos nem kormányzati szervezet kínál általános jogi segítségnyújtást különböző területeken: például Környezetvédelmi Jogi Szolgálat, Iuridicum remedium.
Meghatározott esetekben a Cseh Ügyvédi Kamara (Česká advokátní komora) ingyenes jogi tanácsadási szolgáltatásokat nyújt.
A cseh Bírósági Végrehajtói Kamara ingyenes jogi tanácsadást nyújt a végrehajtással kapcsolatos kérdésekben.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez a szakasz a dániai jogászi hivatásokról nyújt áttekintést.
A Dán Ügyészség (den danske anklagemyndighed) az Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik. Az ügyészség az ügyészség igazgatójából (rigsadvokaten), az államügyészekből (statsadvokaterne) és a rendőrbiztosokból (politidirektørerne) áll.
Az ügyészség igazgatója a Legfelsőbb Bíróság előtt vesz részt büntetőeljárásban, és a különös hatáskörű vád- és felülvizsgálati bíróság (Den Særlige Klageret) bírósági tárgyalásain is részt vesz.
Az ügyészség igazgatója a többi ügyész hierarchikus felettese, és felügyeli munkájukat. Az ügyészség igazgatója intézi az ügyészek első fokon hozott határozatai elleni fellebbezéseket is.
Az ügyészség funkcióit és szervezetét a bíróságok igazgatásáról szóló törvény (retsplejeloven) 10. fejezete határozza meg (§§95–107).
Az ügyészség feladata a rendőrséggel együttműködve a bűncselekmények üldözése a bíróságok igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint. A §96. (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyészség az ügy jellege által megkívánt gyorsasággal folytat le minden eljárást. Ezzel összefüggésben az ügyészségi szolgálatnak biztosítania kell, hogy a bűnösöket megbüntessék, de az ártatlanokat ne üldözzék („tárgyilagosság elve”).
Hat regionális ügyész folytat büntetőeljárást – fellebbezési és esküdtszéki tárgyalást – a Legfelsőbb Bíróság előtt, és felügyeli a büntetőügyek rendőrbiztosok általi kezelését. A regionális ügyészek a rendőrkapitányok büntetőeljárással kapcsolatos határozatai elleni fellebbezésekkel is foglalkoznak. Végül az ügyészség foglalkozik a büntetőeljárásokkal és a rendőrség elleni panaszokkal kapcsolatos kártérítési ügyekkel.
A súlyos gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó államügyész (Statsadvokaten for Særlig Økonomisk Kriminalitet) végzi – egész országra kiterjedő illetékességgel – a jelentős gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos vádemelést.
A különleges nemzetközi büntetőügyek államügyésze (Statsadvokaten a Særlige Internationale Straffesager számára) a külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekményeket üldözi, beleértve a népirtást, az emberiesség elleni bűncselekményeket és a háborús bűncselekményeket.
A rendőrségi biztosok járnak el a vád képviseletében a kerületi bíróságokon (első fokon), és ekként – a rendőrség irányítása mellett – felelnek a rendőrkörzet által lefolytatott nyomozásokért és vizsgálatokért, valamint a helyi ügyészség működéséért.
A bírói kinevezési tanács (Dommerudnævnelsesrådet) felelős az igazságügyi miniszter részére a bírói kinevezésekre vonatkozó javaslatok benyújtásáért, a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezése kivételével. A gyakorlatban az igazságügyi miniszter minden esetben követi a Tanács ajánlásait.
A bírák és a bíróságokon foglalkoztatott egyéb jogászok fegyelmi ügyeivel a különös hatáskörű vád- és felülvizsgálati bíróság (Den Særlige Klageret) foglalkozik.
A Dán Bírósági Igazgatás (Domstolsstyrelsen) tartozik átfogó felelősséggel a bíróságok igazságügyi személyzetének képzéséért.
Általánosságban Dániában a hivatásos bírák nem szakosodnak konkrét jogterületekre. A bírák állandó vagy ideiglenes (helyettes) beosztásra nevezhetők ki. A bírósági fogalmazók (retsassessorer) és bírósági titkárok(dommerfuldmægtige) általában kisebb jelentőségű ügyekkel foglalkoznak (pl. végrehajtók).
Néhány fontos kivételtől eltekintve ülnökök (lægdommere) vesznek részt az első- és másodfokú bíróságok által lefolytatott valamennyi büntetőeljárásban. Polgári ügyekben szakértők (sagkyndige domsmænd) első és másodfokon is igénybe vehetők. Az ülnökök és szakértők kinevezése négy évre szól.
Jogi adatbázisok
További információkért látogasson el
a Dán Bírák Szövetsége (Den Danske Dommerforening) weboldalára
a Bírósági Titkárok Szövetségének (Dommerfuldmægtigforeningen) weboldalára
Információk a hivatali bírósági alkalmazottakról (361 Kb)
Szabadfoglalkozású ügyvédek
Minden dán ügyvéd tagja a Dán Ügyvédi Kamarának és Jogászegyletnek (Advokatsamfundet), amelyet 1919-ben alapítottak.
Jogtanácsosok és ügyvédgyakornokok (advokatfuldmægtige)
Az ügyvédek és ügyvédjelöltek az Ügyvédek és Ügyvédgyakornokok Szövetségében szerveződnek (Foreningen af Advokater og Advokatfuldmægtige – FAAF), amely része a Dán Jogászok és Közgazdászok Szövetségének (Danmark Jurist- og Økonomforbund – Djøf). A Djøf a jogi, közigazgatási, államigazgatási, kutatási, oktatási, kommunikációs, közgazdasági és politikai területen tevékenykedő diákok és szakemberek legnagyobb dániai szakszervezete és érdekképviseleti szerve. A szakszervezet mintegy 50 000, e területeken dolgozó tagot számlál. A FAAF mintegy 1500 tagjából körülbelül 900 magánpraxist folytató ügyvéd.
Vállalati jogtanácsosok
A vállalati jogtanácsosok a Dán Ügyvédi Kamarában és Jogászegyletben tevékenykednek, de dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak a Dán Vállalati Jogtanácsosok Szövetségéhez is (Danske Virksomhedsjurister – DVJ). Jelenleg a DVJ tagjainak hozzávetőleg kétharmada dán praxisengedéllyel rendelkező ügyvéd. Általánosságban elmondható, hogy a DVJ a vállalati jogtanácsosok szakmai érdekeit képviseli. A szervezet célja továbbá, hogy elősegítse a vállalati jogtanácsosok munkájának elismerését és megértését, valamint annak növekvő fontosságát a vállalkozások, a hatóságok, a civil szervezetek és a társadalom számára. A DVJ tagja az Európai Vállalati Jogtanácsosok Szövetségének (European Company Lawyers’ Association – ECLA).
Különbség a magánpraxist folytató ügyvédek és a vállalati jogtanácsosok között
Dániában a dán praxisengedéllyel rendelkező vállalati jogtanácsosokra pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magánügyvédekre. A bíróságok igazgatásáról szóló törvény nem tesz megkülönböztetést az ügyvédek e két kategóriája között, és mindannyian tagjai a Dán Ügyvédi Kamarának és Jogászegyletnek.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a vállalati jogtanácsosok a szakmai etikai kódex (advokatetiske regler), szakmai titoktartás, ügyfél és ügyvéd közötti titoktartás stb. tekintetében a többi ügyvéddel azonos jogállással rendelkeznek. A szakmai etikai kódex azonban módosult, hogy a vállalati jogtanácsosokat is magában foglalja, figyelembe véve tevékenységük sajátos körülményeit.
Az ügyfél és az ügyvéd közötti titoktartás elve a vállalati jogtanácsosokra vonatkozólag tehát ugyanazokból a szabályokból következik, mint a magánpraxist folytató ügyvédekre vonatkozó szabályok. Azt még értékelték a bíróságok, hogy a vállalati jogtanácsosok esetében a mérce megegyezik-e a többi ügyvédével vagy alacsonyabb.
Az egyetlen kivétel azon szabály alól, hogy a vállalati jogtanácsosok a többi ügyvédével azonos jogállással rendelkeznek, az az, hogy a vállalati jogtanácsos kit képviselhet ügyvédként. A vállalati jogtanácsosi tevékenységre jogszabályban biztosított lehetőség hallgatólagos kivételnek minősül a bírósági igazgatásról szóló törvény §124. alapján, hogy milyen típusú cégnél dolgozhat egy ügyvéd.
Következésképpen a vállalati jogtanácsosok – amennyiben nincs magánpraxisuk is – csak akkor használhatják az „ügyvéd” címet, ha azt a céget vagy szervezetet képviselik, amelynek alkalmazottai. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató felkéri a vállalati jogtanácsost, hogy ügyvédi tanácsot adjon ügyfelének vagy tagjának, a vállalati jogtanácsos nem járhat el ügyvédként, kivéve, ha magánpraxisa is van, és ezen a praxison keresztül ad az ügyfélnek vagy tagnak tanácsot.
Ha a vállalati jogtanácsos nem folytat magánpraxist és ügyvédi tanácsot ad fogyasztónak minősülő ügyfélnek vagy tagnak, továbbá ha a tanácsadás kereskedelmi céllal történik, a vállalati jogtanácsosra a jogtanácsosokról szóló törvény (lov om juridisk rådgivning) vonatkozik, egy kivétellel: a törvény nem vonatkozik a szakszervezetek és civil szervezetek által nyújtott jogi tanácsadásra. Ennek a kivételnek az az oka, hogy az ilyen tanácsadást nem kereskedelmi célból nyújtják, és általában olyan szolgáltatásnak tekintik, amely túlmutat azon az általános szolgáltatáson, amelyet a szakszervezet fő céljainak elérése érdekében a tagjainak nyújt.
A szakszervezet praxisengedéllyel rendelkező munkavállalója által fogyasztó számára történő jogi tanácsadásra ezért kizárólag a károkozásra, jogellenes károkozásra vagy a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményre vonatkozó általános szabályok az irányadók, és a szakmai etikai kódex csak közvetve. Ez utóbbi szerint – vö. a bíróságok igazgatásáról szóló törvény §126. (4) bekezdésével – az ügyvéd (nem szakmai minőségében) nem viselkedhet az ügyvédhez nem illő módon kereskedelmi vagy pénzügyi ügyekben eljáráskor.
Törvény a jogtanácsosról
2006 júliusa óta a fogyasztóknak kereskedelmi céllal nyújtott jogi tanácsadásra külön szabályozás vonatkozik, amely nem veszi figyelembe a jogi tanácsadó végzettségét. A törvény kifejezetten rögzíti, hogy nem vonatkozik az ügyvédek által a független ügyvédi hivatás gyakorlása során nyújtott jogi tanácsadásra. A jogszabály nem vonatkozik a szakszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek által nyújtott jogi tanácsadásra, mivel az ilyen tanácsadási tevékenységet nem tekintik kereskedelmi jellegűnek (lásd fent). Ezen túlmenően a törvény nem terjed ki a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozások által nyújtott jogi tanácsadásra, feltéve, hogy a gazdasági és üzleti ügyekért felelős miniszter a szóban forgó terület helyes gyakorlatára vonatkozó szabályokat adott ki.
Azonban – amint azt már említettük – ez nem egyenértékű azzal, hogy az ügyvédi praxisengedéllyel rendelkező személy által nyújtott jogi tanácsadást jogszabály nem szabályozza. Ha ügyvédi praxisengedéllyel rendelkező vállalati jogtanácsos fogyasztónak (azaz a munkáltatójától eltérő személynek) nyújt jogi tanácsot, és a vállalati jogtanácsos magánpraxissal sem rendelkezik, ez a szolgáltatás a jogtanácsosról szóló törvény hatálya alá tartozik, ha a tanács kereskedelmi céllal nyújtottnak minősül.
A jogi tanácsadókra vonatkozó jogszabály főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatóak össze:
Jogi adatbázisok
Ezek az információk megtalálhatók a Dán Ügyvédi Kamara és Jogászegylet weboldalán.
A weboldal információkat tartalmaz a dániai ügyvédi hivatásról, valamint a gyakorló ügyvédek névjegyzékéről.
Jogi segítséget nyújtó szervezetek rendelkezésre állnak egész Dániában. Aki jogi segítségnyújtást szeretne igénybe venni, a Civil Ügyek Osztályához (Civilstyrelsen) fordulhat, ahol a legközelebbi intézményhez irányítják. A szervezet címe:
Department of Civil Affairs
Toldboden 2, 2. floor.
8800 Viborg.
Tel.: +45 33 92 33 34
E-mail: civilstyrelsen@civilstyrelsen.dk
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a németországi jogi szakmákról nyújt tájékoztatást.
Az ügyészség (Staatsanwaltschaft) a büntető igazságszolgáltatási rendszer független szerve, amely a bíróságokkal egyenrangú. Az ügyészség feladata a nyomozás lefolytatása, a vádemelés és a vád képviselete a tárgyaláson. Az ügyészség a büntetések végrehajtásáért is felelős. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyészség büntetőeljárás keretében szabálysértési ügyekben is eljár.
Üldözendő cselekmények esetén az ügyészség köteles fellépni, ha erre elegendő alapot lát (jogszerűség elve). Ez azt jelenti, hogy annak eldöntése előtt, hogy büntetőeljárást kell-e indítani, az ügyészségnek minden tudomására jutott tény ügyében nyomozást kell folytatnia, és mindezen tényeket jogi szempontból is vizsgálnia kell. Ezt objektív és pártatlan módon kell megtennie: mind a gyanúsítottat terhelő, mind a gyanúsított javára szolgáló tényeket ki kell vizsgálnia. Ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, az ügyész köteles vádat emelni. Ha az eljárás kisebb súlyú bűncselekményre vonatkozik, az ügyészség eltekinthet a büntetőeljárástól, ha a vétkesség mértéke alacsony, és az elkövető büntetőeljárás alá vonásához nem fűződik közérdek. A törvényben meghatározott bizonyos feltételek fennállása esetén az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság hozzájárulása is szükséges. Előfordulhat, hogy az elkövetőnek bizonyos feltételeknek is meg kell felelnie és bizonyos utasításokat kell követnie ahhoz, hogy az ügyet lezárják.
A büntetőeljárásban végzett nyomozáshoz az ügyészség más személyeket is igénybe vehet, így többek között rendőröket, adóellenőröket és vámtiszteket. E személyek kötelesek követni az ügyészség utasításait.
Ahhoz, hogy büntetőeljárás során bírósági tárgyalásra kerüljön sor, az szükséges, hogy a terhelt ellen vádat emeljenek. A csekély súlyú bűncselekmények kapcsán érvényesülő néhány kivételtől eltekintve mindig az ügyészségnek kell vádat emelnie. Az ezt követő bírósági tárgyaláson rendszerint részt vesz a vádhatóságot képviselő ügyész.
Az ügyészség mind az elsőfokú, mind a fellebbezési eljárásban (ténykérdésekben és jogkérdésekben benyújtott fellebbezések) részt vesz.
A tárgyaláson az ügyésznek fel kell olvasnia a vádat. Jogában áll kikérdezni az alperest és bármelyik tanút, emellett saját bizonyításfelvételi kérelmet benyújtani. A tárgyalás végén az ügyész záró érvelést ad elő, amelynek keretében értékeli az anyagi és jogi tényeket, és gyakran arra kéri a bíróságot, hogy bizonyos büntetést szabjon ki a vádlottra, vagy mentse fel a vádlottat.
Az ügyészség, a bíróság és az alperes egyetértése esetén az ügy az eljárás e szakaszában lezárható. Ez akkor lehetséges például, ha a tárgyalást követően a vádlott vétkességének mértéke alacsonynak tekinthető.
Ha az ügyészségnek szilárd meggyőződése, hogy a bíróság döntését ténybeli vagy jogi okokból felül kell vizsgálni, fellebbezést nyújthat be. Akár az alperes javára is fellebbezhet.
Ügyészségi iroda működik minden tartományi bíróságon (Landgericht), a tartományi fellebbviteli bíróságokon (Oberlandesgericht) és a Szövetségi Bíróságon (Bundesgerichtshof) belül. Az ügyészség szervezete hierarchikus felépítésű.
A németországi szövetségi rendszer miatt különbséget kell tenni a szövetségi kormány és a tartományok (Länder) hatáskörei között.
A tartományi ügyészségek hatáskörébe a Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze (Generalbundesanwalt beim Bundesgerichtshof) által büntetőeljárás alá vont bűncselekményeken kívüli bűncselekmények tartoznak. A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze és a tartományi ügyészségek egymástól elkülönülten, önállóan működnek. A szövetségi ügyészség és a tartományi ügyészségek között nincs hierarchikus kapcsolat. Kivételes esetekben azonban a Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze a hatáskörébe tartozó ügyeket átadhatja a tartományi ügyészségeknek, vagy azok hatáskörébe tartozó ügyeket átvehet tőlük.
A 16 tartomány mindegyike rendelkezik saját ügyészséggel. Az ügyészségi szervezetet az alábbiakban ismertetjük.
Minden tartományi bírósághoz (Landgericht) tartozik egy ügyészség, amely az adott tartományi bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok (Amtsgerichte) mellett is ellátja az ügyészi feladatokat.
A tartományi bíróságokon működő ügyészségek az adott tartomány fellebbviteli bírósága mellett működő főügyészségnek (Oberlandsgericht) vannak aláredelve, utóbbiakat pedig a székhelyük szerinti tartomány (Land) igazságügyi minisztériuma felügyeli.
A főügyészségek (Generalstaatsanwaltschaften) feladatkörébe a tartományi fellebbviteli bíróságokon zajló, jogkérdésekre vonatkozó fellebbezések tartoznak. Ha egy ilyen eljárás a Szövetségi Bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészi feladatokat a szövetségi főügyész látja el.
Az ügyészségekkel kapcsolatos további információkért lásd a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium weboldalánakBíróságok és ügyészségek (Gerichte und Staatsanwaltschaften) című menüpontját. Számos ügyészség saját weboldallal is rendelkezik, amely a tartományok igazságügyi portálján keresztül érhető el.
A Németországi Szövetségi Köztársaságban az igazságszolgáltatás főszabály szerint a tartományok hatáskörébe tartozik (az Alaptörvény 30., 92. és 96. cikke értelmében). A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyészének hivatala a szövetségi kormány egyetlen ügyészsége. Szövetségi ügyészségnek (Bundesanwaltschaft) is nevezik. A szövetségi főügyész mellett más szövetségi ügyészek, vezető ügyészek, ügyészek és egyéb alkalmazottak is dolgoznak. A szövetségi főügyész vezeti a Szövetségi Bíróságon működő szövetségi ügyészséget.
A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze képviseli a vádat minden olyan súlyos, állam elleni bűncselekmény esetében, amely jelentősen veszélyezteti Németország belső biztonságát (ilyenek különösen a terrorcselekmények) vagy a külső biztonságot (hazaárulás és kémkedés). A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze a Bírósági alaptörvény (Gerichtsverfassungsgesetz, GVG) 120. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett egyéb állam elleni bűncselekmények esetében is átveheti a vádeljárás lefolytatását. Ezt nevezik a „saját hatáskörbe vonás jogának”. A szövetségi főügyész feladata továbbá a nemzetközi jogot sértő bűncselekményekről szóló törvénykönyv (Völkerstrafgesetzbuch) hatálya alá tartozó bűncselekmények üldözése, valamint a Szövetségi Bíróság (Bundesgerichtshof) büntetőtanácsai előtt folyó fellebbezési és jogorvoslati eljárásokban való közreműködés is.
A szövetségi főügyészt a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter jelöli, és a köztársasági elnök nevezi ki. A jelölést a Bundesratnak (a német parlament felsőházának) jóvá kell hagynia. A szövetségi főügyész munkáját a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter felügyeli. A miniszter azonban a tartományi ügyészek felett nem rendelkezik felügyeleti joggal, és nem is utasíthatja őket.
A bírói hivatást szövetségi és tartományi szinten is a bírákról szóló német törvény Deutsches Richtergesetz, DRiG) szabályozza. További rendelkezéseket találhatunk az egyes tartományok bírákra vonatkozó jogszabályai között is.
A tartományok bíráinak felügyeletét az egyes tartományok igazságügyi minisztériumai látják el. A szövetségi bíróságokon működő bírák felügyeletét – a Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) bíráinak kivételével – a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező szövetségi minisztérium látja el.
A hivatásos bírák (Berufsrichter) szövetségi vagy tartományi bíróságokon működnek. A tartományi szinten működő bírák pl. helyi bíróságon (Amtsgericht), tartományi bíróságon (Landgericht) vagy tartományi fellebbviteli bíróságon (Oberlandesgericht) teljesítenek szolgálatot. A legtöbb bíró a tartományok bíróságain dolgozik.
Szövetségi bírák (Bundesrichter) működhetnek a Szövetségi Alkotmánybíróságon (Bundesverfassungsgericht), a Szövetségi Bíróságon (Bundesgerichtshof), a Szövetségi Munkaügyi Bíróságon (Bundesarbeitsgericht), a Szövetségi Adóügyi Bíróságon (Bundesfinanzhof), a Szövetségi Szociális Bíróságon (Bundessozialgericht), a Szövetségi Közigazgatási Bíróságon (Bundesverwaltungsgericht) és a Szövetségi Szabadalmi Bíróságon (Bundespatentgericht).
A büntetőeljárásban a hivatásos bírák mellett ülnökök (Laienrichter) is részt vesznek. E tiszteletbeli pozíciót az állampolgárok hatósági kijelölés útján tölthetik be; az ülnökök nem kapnak fizetést a munkájukért. Az ülnöki kinevezés elméletileg a kinevezett személy hozzájárulása nélkül is megtörténhet; a tisztség ellátása csak különleges körülmények között tagadható meg. Ülnökök a helyi bíróságokon, valamint a tartományi bíróságok büntetőügyekkel és fiatalkorúakkal foglalkozó tanácsaiban működnek.
Az ülnökök főszabály szerint a hivatásos bírákkal azonos szavazati joggal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a hivatásos bírák és az ülnökök közösen döntenek a vádlott bűnösségének kérdéséről és a kiszabott büntetésről.
A Bírósági alaptörvény (GVG) 36. §-a értelmében az ülnököket ötévente választják. Ülnök csak német állampolgár lehet (a GVG 31. §-a); a következő személyek ki vannak zárva a tisztség betöltéséből (a GVG 33. §-a):
A következő személyek nem járhatnak el ülnökként:
Az ülnökök fizetéskiesés miatt díjazásra jogosultak, mely díjazás összegét az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz) határozza meg (a GVG 55. §-a). A tartományok kiadványokban tájékoztatják az ülnököket feladataikról. Ezek a kiadványok online is elérhetők. A tartományok képzéseket is szerveznek az ülnökök számára.
A bírósági titkárok (Rechtspfleger) a német igazságszolgáltatás tisztviselői. A „harmadik hatalmi ág második pilléreként” elsősorban a peren kívüli eljárások körében látnak el feladatokat (egyebek mellett hagyatékkal, felügyeleti joggal, gyermekekkel és örökbefogadással, ingatlan-nyilvántartással, cégekkel, szövetkezetekkel és társas vállalkozásokkal, egyesületek nyilvántartásával, házassági vagyonjogi nyilvántartással, hajólajstrommal stb. kapcsolatos ügyekben). Emellett azonban számos további bírósági tevékenységben is közreműködnek, pl. a fizetési meghagyásos eljárás, a költségmentesség, a végrehajtási eljárás, árverés és zárgondnokság, fizetésképtelenség körében, továbbá a költségek megállapításával és a büntetések végrehajtásával kapcsolatban, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság előtti eljárásban, valamint a nemzetközi jogi eljárásokban.
A helyi bíróságokon a bírósági titkárok száma ma már meghaladja a bírák számát. A bírósági titkárok feladatait és felelősségi körét a bírósági titkárokról szóló törvény (Rechtspflegergesetz – RPflG) szabályozza. Feladataik ellátása és döntéseik meghozatala során a bírósági titkárok – a bírákhoz hasonlóan – teljesen függetlenek; csak a törvényeknek és az egyéb jogszabályoknak vannak alárendelve. Döntéseik ellen főszabály szerint az általános eljárásjogi szabályok szerint nyújtható be fellebbezés.
Az igazságügyi hivatásokról szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatbázisok az alábbiak:
Információk elérhetők továbbá a Német Bírói Egyesület (Deutscher Richterbund) és a Német Bírósági Titkárok Egyesülete(Bund Deutscher Rechtspfleger) weboldalain is.
Németországban körülbelül 166 000 ügyvéd van. A bírákkal azonos jogi képzésben kell részesülniük, és minden jogi kérdésben jogosultak tanácsot adni és képviselni ügyfeleiket. Bíróság előtt és bíróságon kívül is eljárhatnak: a német jogban nincs olyan különleges ügyvédi kategória, amely a bírósági eljárásokra szakosodott volna. Az ügyvédek elvben bármelyik németországi bíróságon jogosultak ügyfeleik képviseletére; ez alól kivételt egyedül polgári ügyekben a Szövetségi Bíróság előtti képviselet jelent, amelyre különleges feltételek vonatkoznak. A vállalati jogászok (Syndikusanwälte) esetében is van egy kivétel – a vállalati jogászok nem jogász alkalmazásában álló ügyvédek, akiket arra vettek fel, hogy munkáltatójuk részére jogi ügyekben tanácsadást végezzenek, és jogi ügyekben képviseljék a munkáltatójukat; a vállalati jogászok bizonyos bíróságok előtt nem képviselhetik munkáltatójukat.
Az ügyvédek tevékenységére a Szövetségi ügyvédi rendtartás (Bundesrechtsanwaltsordnung, BRAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. Emellett az ügyvédek önigazgatás útján további szakmai szabályzatokat fogadnak el; ilyen az Ügyvédi etikai kódex (Berufsordnung der Rechtsanwälte, BORA) és a Szakjogászi etikai kódex (Fachanwaltsordnung, FAO). Az ügyvédek díjazását az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz, RVG) szabályozza.
Az ügyvédek a 27 területi ügyvédi kamara (Rechtsanwaltskammern) egyikéhez vagy a Szövetségi Bíróság ügyvédi kamarájához tartozhatnak. Az ügyvédi tevékenység végzésének engedélyezése az ügyvédi kamarák jogkörébe tartozik. A kamarák felelősek többek között annak ellenőrzéséért is, hogy az ügyvédek betartják-e szakmai kötelezettségeiket.
Az ügyvédi hivatásról átfogó tájékoztatás található a Szövetségi Ügyvédi Kamara (Bundesrechtsanwaltskammer, BRAK) weboldalán. Emellett a legnagyobb német önkéntes ügyvédi érdekképviseleti szerv, a Német Ügyvédi Egyesület (Deutscher Anwaltverein, DAV) weboldala is számos információt kínál az ügyvédi hivatásról (angol és francia nyelven is elérhető).
Ügyvédkeresésben a következő weboldalak segítenek: a német hivatalos ügyvédi névjegyzék (Bundesweites Amtliches Anwaltsverzeichnis), amelyben az összes ügyvéd szerepel (a tartalom német és angol nyelven is elérhető), valamint a szövetségi ügyvédi tájékoztató szolgálat (Deutsche Anwaltauskunft).
Németországban mintegy 3500 gyakorló szabadalmi ügyvivő működik. Általában természettudományos vagy műszaki tárgyban szerzett egyetemi diplomával és jogi kiegészítő képesítéssel rendelkeznek. Jogkörük az iparjogvédelmi jogok (elsősorban szabadalmak, használati minták, védjegyek és formatervezési minták) területén történő tanácsadásra és képviseletre korlátozódik, különös tekintettel ezek bejelentésére és az eljárások figyelemmel kísérésére. Jogosultak megbízóikat a Német Szabadalmi és Védjegyhivatal előtt, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság, valamint – kivételes esetekben – a Szövetségi Bíróság előtt képviselni. A tartományi bíróságok és a tartományi fellebbviteli bíróságok előtt azonban a szabadalmi ügyvivők csak állásfoglalást adhatnak ügyfeleik ügyével kapcsolatban, kérelmet nem nyújthatnak be.
A szabadalmi ügyvivők tevékenységére a Szabadalmi ügyvivői rendtartás (Patentanwaltsordnung, PAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. A szabadalmi ügyvivőket a Szabadalmi Ügyvivői Kamara (Patentanwaltskammer) tömöríti.
A Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja tájékoztatást nyújt a szakmáról. A német szabadalmi ügyvivők hivatalos névjegyzéke (Bundesweites Amtliches Patentanwaltsverzeichnis) itt is megtalálható.
Németországban jelenleg közel 7000 közjegyző működik. Főszabály szerint ugyanolyan jogi képzésben kell részesülniük, mint a bíráknak. A közjegyzők független, pártatlan és objektív tanácsadást végeznek és támogatást nyújtanak a fontos jogügyleteknél, valamint jogi kérdések olyan kezelése során, amelyben a cél a pereskedés elkerülése. Legfontosabb feladatuk a jogi aktusok hitelesítése.
Németország szövetségi felépítése miatt különböző közjegyzői kategóriák léteznek. A közjegyzők a legtöbb tartományban főállásban dolgoznak (független közjegyzői iroda; Nurnotariat). Néhány tartományban azonban a közjegyzők úgy is elláthatnak közjegyzői feladatokat, hogy közben ügyvédként dolgoznak („ügyvéd közjegyzők”, Anwaltsnotariat). A közjegyzők kinevezését és felügyeletét minden esetben az adott tartomány igazságügyi hatósága (Landesjustizverwaltung) látja el.
A közjegyzői szakmára vonatkozó rendelkezések a Szövetségi közjegyzői rendtartásban (Bundesnotarordnung, BNotO) találhatók. A közjegyzők díjazását a költségrendelet (Kostenordnung, KostO) szabályozza.
Minden közjegyző az illetékes regionális közjegyzői kamara tagja.
A közjegyzőkhöz kapcsolódó különféle témákról átfogó információk találhatók a Szövetségi Közjegyzői Kamara (Bundesnotarkammer) honlapján. Az e honlapon található közjegyzői névjegyzék (Verzeichnis der Notare) szintén segítséget nyújt a közjegyzőkeresés során. Az információk németül, angolul, franciául és spanyolul is lekérhetők.
A jogi szolgáltatásokról szóló törvény (RDG) lehetővé teszi követelésbehajtók, nyugdíjtanácsadók és a külföldi jogra szakosodott jogi tanácsadók számára, hogy bíróságon kívüli ügyekben jogi szolgáltatásokat nyújtsanak. A követelésbehajtók és a nyugdíjtanácsadók meghatározott ügyekben bíróságon is képviselhetik ügyfeleiket. Ehhez nyilvántartásba kell vetetniük magukat (az engedélyt a bíróságtól kell beszerezni). Valamennyi nyilvántartásba vett személy neve szerepel a jogi szolgáltatások nyilvántartásában.
E jogi szolgáltatók vonatkozásában nem áll fenn kamarai vagy egyéb szakmai szervezeti tagságot előíró jogszabályi kötelezettség. Néhány követelésbehajtó és nyugdíjtanácsadó szakmai szervezethez tartozik, amelyek közül a legnagyobbak a Német Követelésbehajtó Vállalkozások Szövetségi Egyesülete (Bundesverband Deutscher Inkassounternehmen), a Német Jogi Tanácsadók/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Egyesülete (Bundesverband Deutscher Rechtsbeistände/Rechtsdienstleister) és a Német Nyugdíjtanácsadók Szövetségi Egyesülete (Bundesverband der Rentenberater).
A jogi szolgáltatások nyilvántartása – amelynek a jogi szolgáltatók névjegyzéke és a nyilvántartást végző bíróságok jegyzéke is részét képezi – elérhető a német igazságügyi portálon keresztül. Számos további információ áll rendelkezésre a következő szervezetek honlapjain: a Német Követelésbehajtó Vállalkozások Szövetségi Egyesülete, a Német Jogi Tanácsadók/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Egyesülete és a Német Nyugdíjtanácsadók Szövetségi Egyesülete.
Németországban (a jogi szolgáltatásokról szóló törvény (Rechtsdienstleistungsgesetz) 6. és 8. §-a alapján) számos jótékonysági szervezet nyújt ingyenes jogi tanácsadást. Az ilyen tanácsadást végző főbb szervezetek a következők:
Szövetségi és tartományi igazságügyi portál
Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
Hamburgi Igazságügyi Minisztérium
Berlini Igazságügyi Minisztérium
Bajorországi Igazságügyi Minisztérium
Német hivatalos ügyvédi névjegyzék
Szövetségi ügyvédi tájékoztató szolgálat
Jogi szolgáltatások nyilvántartása
Német Munkavállalók Jóléti Egyesülete
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal az észtországi jogi szakmák struktúrájáról nyújt áttekintést.
Az ügyészség az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kormányzati szerv. Két szintje van: a Legfőbb Ügyészség (mint felügyeletet gyakorló ügyészség) és négy körzeti ügyészség.
A Legfőbb Ügyészség illetékessége Észtország egész területére kiterjed, míg a körzeti ügyészségek illetékessége a rendőrségi prefektúrák illetékességi területével esik egybe. Az ügyészi szervezet élén a legfőbb ügyész áll, akit az igazságügyi miniszter javaslatára – az észt parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének meghallgatása után – az észt kormány nevez ki öt évre.
A legfőbb ügyész minden évben, a parlament tavaszi ülésszakán áttekintő jelentést terjeszt a parlament alkotmányügyi bizottsága elé arról, hogy az ügyészség az előző naptári évben hogyan teljesítette a jogszabályban előírt feladatait.
A körzeti ügyészségek élén a főügyészek állnak, akiket szintén öt évre nevez ki az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész javaslatára.
Észtországban az ügyészeknek összesen nyolc típusa van: a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészségen működő főügyészek, ügyészek és ügyészségi fogalmazók, valamint a körzeti ügyészségeken működő főügyészek, vezető ügyészek, különleges ügyészek, körzeti ügyészek és ügyészségi fogalmazók.
Lásd még az ügyészségről szóló törvényt (ügyészségi törvény).
Az ügyészségi törvény értelmében az ügyészség:
Az ügyészség függetlenül látja el az ügyészségi törvényben meghatározott feladatait.
A büntetőeljárás vezetőjeként az ügyész irányítja a nyomozást végző szervet a bizonyítékok összegyűjtése során, és a megállapított tények alapján dönt arról, vádat emel-e egy személy ellen.
Az ügyészségi törvény értelmében a Legfőbb Ügyészség:
a Legfőbb Ügyészség:
Bíró csak olyan észt állampolgár lehet, aki államilag elismert, mesterfokozatú jogi diplomával, vagy az Észt Köztársaság oktatási törvénye 28. szakasza (22) bekezdésének értelmében azzal egyenértékű képesítéssel, vagy azzal egyenértékű külföldi képesítéssel rendelkezik, felsőfokon beszéli az észt nyelvet, erkölcsileg feddhetetlen, és rendelkezik azokkal a képességekkel és jellemvonásokkal, amelyek a bírói hivatás ellátásához szükségesek. A bírák élethosszig tartó kinevezést kapnak. Az igazságügyi miniszter a bírák felett nem gyakorol irányítási és fegyelmi jogkört. A bírót hivatalából kizárólag jogerős bírói ítélet alapján lehet elmozdítani. A bírák 67 éves korukig maradhatnak hivatalukban, a korhatár azonban felemelhető.
Nem nevezhető ki bíróvá:
Megyei vagy közigazgatási bíróság bírájává bárki kinevezhető, aki a vonatkozó képesítés megszerzését követően legalább 5 éves jogi tapasztalatot szerzett, vagy aki legalább 3 évig jogtanácsosként vagy bírósági titkárként dolgozott, és letette a bírói vizsgát, vagy mentesül e vizsga letétele alól.
Körzeti bírósági bíróvá a bírói vizsgát letett, tapasztalt és elismert jogászok nevezhetők ki. Annak, aki közvetlenül kinevezése előtt bíróként dolgozott, nem kell bírói vizsgát tennie.
A Legfelsőbb Bíróság bírájává tapasztalt és elismert jogászok nevezhetők ki.
A bírákat nyílt versenyvizsga alapján nevezik ki.
A bíró – az oktatói vagy kutatói minőségben történő munkavégzés kivételével – kizárólag bíróként végezhet munkát. A bíró köteles a bíróság elnökét tájékoztatni a bírói tisztségen kívüli valamennyi munkavégzésére irányuló tevékenységéről. A bírói tisztségen kívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a bíró hivatali kötelezettségeinek teljesítését vagy a bíró igazságszolgáltatás során tanúsított pártatlanságát. A bíró nem lehet a Riigikogu tagja vagy önkormányzati képviselő, városi tanács tagja, politikai párt tagja, gazdasági társaság alapítója, ügyvezetést ellátó tagja, illetve igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagja, külföldi vállalkozás fióktelepének igazgatója, csődbiztos, hitelezői választmány tagja, kirendelt ingatlankezelő, vagy a vitában érintett felek valamelyike által felkért választottbíró.
A bíró csak bírósági határozat alapján mozdítható el hivatalából. Az első- vagy másodfokú bíróság bírája ellen annak hivatali ideje alatt csak a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének javaslatára, a köztársasági elnök hozzájárulásával lehet vádat emelni. A Legfelsőbb Bíróság bírája ellen annak hivatali ideje alatt csak az igazságügyi kancellár javaslatára, az országgyűlési képviselők többségének hozzájárulásával lehet vádat emelni.
A bírákra, a felkészítő időszakukra és kötelezettségeikre vonatkozó követelményeket a bírósági törvény határozza meg.
A bírói tevékenységre jogi szabályozás vonatkozik. Az észt bíróságok valamennyi bírája együttes ülésen (en banc) elfogadott egy etikai kódexet. További információk találhatók az észtországi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság weboldalán.
A bíró szerepe, hogy – az Alkotmánnyal és a jogszabályokkal összhangban, azok alapján az ügyben részt vevő felek számára igazságos megoldásról határozva – igazságot szolgáltasson. A bíró a jogi aktusok értelmezése és kutatómunka útján előmozdítja a jogfejlődést.
A bíró a hivatalos kötelezettségeit pártatlanul, önös érdekek nélkül végzi, és a szolgálati érdekeket még a szakmai tevékenységén kívül is szem előtt tartja. A bírónak feddhetetlen viselkedést kell tanúsítania mind a szakmai tevékenysége során, mind azon kívül, és tartózkodnia kell az olyan cselekményektől, amelyek sérthetik a bíróság hírnevét. A bíró nem fedhet fel olyan információkat, amelyek zárt bírósági tárgyalás vagy egyezség elérése érdekében tartott megbeszélések során jutottak a birtokába. A titoktartási kötelezettség mindenkor érvényes, még a bíró nyugdíjazása után is. A bírónak felügyelnie kell a kevesebb mint 3 éves tapasztalattal rendelkező elsőfokú bírákat, a felkészítő időszakukat töltő ülnököket, valamint az egyetemi hallgató gyakornokokat. A bíró felügyelete alatt egyszerre legfeljebb két személy állhat. A bírónak kötelessége, hogy rendszeresen fejlessze szakmai ismereteit és készségeit, és képzéseken vegyen részt.
A bírák a törvény alapján különböző szociális juttatásokban részesülnek. Ezek közé tartozik egyebek mellett az alapilletmény, a pótlék, a bírói nyugdíj, a szabadság és a bírói talár.
A bírák hivatalos illetményét a vezető köztisztviselők illetményéről szóló törvény határozza meg.
A bírák nyugdíja megállapításának alapjául szolgáló tényezőket a bírósági törvény határozza meg.
A bírói nyugdíj a következőkből áll: öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a bíró családtagjainak járó hozzátartozói nyugdíj. A bírói nyugdíj a bíróként történő munkavégzés ideje alatt nem jár. Ha a nyugállományba vonult bírót máshol alkalmazzák, keresetétől függetlenül megkapja a bírói nyugdíj teljes összegét. Nem kap bírói nyugdíjat az, akit fegyelmi vétség miatt mentenek fel tisztségéből, vagy akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélnek. Megvonják a bírói nyugdíjat attól, akit az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény miatt elítélnek.
A bíró éves szabadságra jogosult. Az éves szabadság időtartama 35 naptári nap, ezenfelül a bírói szolgálatban töltött idő után összesen legfeljebb 7 naptári nap kiegészítő szabadság jár, a bírósági törvényben meghatározott feltételekkel.
Az ülnökök a legsúlyosabb bűncselekményeket érintő büntetőügyekben, a megyei bíróságokon vesznek részt az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás során az ülnök ugyanolyan jogállással, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy bíró. Az ülnök legfeljebb négy évre nevezhető ki; az ülnöknek 25 és 70 év közötti cselekvőképes észt állampolgárnak kell lennie, Észtországban lakóhellyel kell rendelkeznie, a nyelvtörvényben meghatározott C1 vagy azzal egyenértékű szinten kell beszélnie az észt nyelvet, és erkölcsileg is alkalmasnak kell lennie az ülnöki feladatok ellátására. Ugyanazon személy egymást követően legfeljebb kétszer nevezhető ki ülnöknek.
Nem nevezhető ki ülnökké: akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, aki csődhelyzetben van, aki egészségügyi okokból alkalmatlan a feladat ellátására, aki egy évnél rövidebb ideje rendelkezik állandó lakcímmel (azaz a lakcímnyilvántartásba bejegyzett címmel) annak a helyi önkormányzatnak a területén, amely őt ülnöknek jelölte, továbbá a bíróságon, ügyészségen és a Belbiztonsági Szolgálatnál dolgozó személyek, a fegyveres erők tagjai, az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók, az észt kormány, önkormányzat vagy városi tanács tagjai, továbbá a köztársasági elnök vagy a Riigikogu tagja. A bűncselekmény elkövetésével vádolt személy a büntetőeljárás időtartama alatt nem nevezhető ki ülnökké.
Az ülnök szerepe alapvetően az, hogy az igazságszolgáltatásban az átlagember szemléletmódját jelenítse meg, aki az eljárást a jogi nézőpont helyett inkább emberi oldalról figyeli. Az ülnökjelöltek megválasztása a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladata.
A bírósági fogalmazó olyan bírósági tisztviselő, aki törvényben meghatározott feladatokat lát el. A bírósági fogalmazó független, de a törvényben meghatározott mértékben eleget kell tennie a bíró utasításainak. A bírósági fogalmazó jogosult a nyilvántartásokba (például az ingatlan-nyilvántartásba és a cégnyilvántartásba) történő bejegyzés megtételére, valamint a nyilvántartások vezetése körében végzések – köztük bírságot kiszabó végzések – kibocsátására. A bírósági fogalmazók lefolytathatják a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló gyorsított eljárást. A bírói tisztség viselésével kapcsolatos korlátozások a bírósági fogalmazókra is irányadók.
Bírósági fogalmazó az lehet, aki államilag elismert, mesterfokozatú jogi diplomával, vagy az Észt Köztársaság oktatási törvénye 28. szakasza (22) bekezdésének értelmében azzal egyenértékű képesítéssel, vagy azzal egyenértékű külföldi képesítéssel rendelkezik, a nyelvtörvényben meghatározott C1 vagy azzal egyenértékű szinten beszéli az észt nyelvet, erkölcsileg feddhetetlen, és teljesítette a bírósági fogalmazói gyakornoki időt, kivéve, ha a vizsgabizottság mentesítette őt az említett gyakornoki idő teljesítése alól. Azok a személyek is kinevezhetők bírósági fogalmazóvá, akik letették a bírói szakvizsgát.
Nem nevezhető ki bírósági fogalmazóvá: az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek; akit bírói, közjegyzői vagy végrehajtói hivatalából felmentettek; akit az Észt Ügyvédi Kamarából kizártak; akit a közszolgálatból fegyelmi vétség miatt felmentettek; aki csődhelyzetben van; akinek könyvvizsgálói szakmai tevékenysége megszűnt, kivéve, ha a megszűnés a könyvvizsgáló kérelmére történt; akitől megvonták a jogot szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, kivéve, ha ez a szabadalmi ügyvivő kérelmére történt; továbbá akitől a hiteles fordítókról szóló törvény 28. szakasza (3) bekezdésének 3. pontja alapján megvonták a jogot a hiteles fordítói tevékenység gyakorlására; akit a bírói tisztségből azért mentenek fel, mert nem alkalmas a hivatal betöltésére – a kinevezésétől számított 3 évig.
A bírósági fogalmazókat nyílt versenyvizsga alapján nevezik ki.
A bírósági titkárokra vonatkozó követelményeket a bírósági törvény határozza meg.
Bírósági titkár az a bírósági tisztviselő, aki önállóan vagy bírói felügyelet alatt a bírósági eljárásról szóló törvényben meghatározott mértékig részt vesz az ügyek előkészítésében és az ügyintézésben. A bírósági titkár jogosult mindazokat a cselekményeket elvégezni és határozatokat meghozni, amelyeket a bírósági eljárásról szóló törvény értelmében a bírósági fogalmazó vagy más bírósági tisztviselő elvégezhet. A bírósági titkár feladatainak ellátása során függetlenséget élvez, de a jogszabályban előírt mértékben eleget kell tennie a bírói utasításoknak.
A bírósági titkárokra vonatkozó követelmények megegyeznek a bírósági fogalmazókra vonatkozó követelményekkel. A bírósági titkári álláshely megüresedése esetén nyílt versenyvizsgát írnak ki.
Nem nevezhető ki bírósági titkárrá: akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; akit szándékosan elkövetett államellenes cselekmény miatt elítéltek, függetlenül attól, hogy az elítéléssel kapcsolatos adatokat törölték-e vagy sem; akinek a bírósági titkári feladat ellátására való jogosultságát jogerős bírósági ítélet visszavonta; aki bírósági titkárt közvetlenül felügyelő személy közeli hozzátartozója vagy élettársa.
A bírósági titkárokon (521 Kb) és bírósági fogalmazókon (373 Kb) felül az egyéb bírósági tisztviselők közé tartoznak a bíróságigazgatók (367 Kb) és a bírósági tárgyaláson közreműködő irodai alkalmazottak (364 Kb).
Az ügyvédek közé tartoznak a kinevezett ügyvédek és az ügyvédjelöltek is.
Az ügyvédek az Észt Ügyvédi Kamara tagjai, tevékenységüket az Ügyvédi Kamaráról szóló törvény szabályozza. Az Ügyvédi Kamarának bárki a tagja lehet, aki megfelel az Ügyvédi Kamaráról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, és letette az ügyvédi szakvizsgát.
Az Észt Ügyvédi Kamara önkormányzattal rendelkező szakmai szövetség, amelyet arra alapítottak, hogy köz- és magánérdekű jogi szolgáltatásokat nyújtson, és védje az ügyvédek szakmai jogait. Az Észt Ügyvédi Kamara figyelemmel kíséri tagjai szakmai tevékenységét és azt, hogy a tagok megfelelnek-e a szakmai etikai követelményeknek. Az Ügyvédi Kamara szervezi továbbá az ügyvédek szakmai továbbképzését és az ingyenes állami jogi segítségnyújtás biztosítását. Tagjai útján az Ügyvédi Kamara biztosítja az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtást.
Az Észt Ügyvédi Kamara különböző szervein keresztül jár el. Ezek közé tartozik a közgyűlés, az elnökség, az elnök, a vizsgálóbizottság, az etikai bizottság és a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság.
Az ügyvédek jogosultak:
Az ügyvédjelöltek a jogszabályokban megszabott határokon belül ügyvédi hatáskörrel járhatnak el.
Az ügyvédjelöltek nem jogosultak választottbíróként, vagy a békéltetésről szóló törvényben meghatározott eljárásban békéltetőként eljárni. Nincs joguk ügyfeleket képviselni vagy védeni a Legfelsőbb Bíróság előtt, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az ügyvédjelöltek nem járhatnak el csődbiztosként sem.
Az ügyvédjelölt csak a pártfogója, egy ügyvéd felügyelete alatt nyújthat jogi szolgáltatásokat.
A jogi szolgáltatások nyújtása során az ügyvéd függetlenül és a jognak, az Észt Ügyvédi Kamara szervei által elfogadott jogi aktusoknak és határozatoknak, az ügyvédi szakmai etikai követelményeknek, a bevált gyakorlatnak és saját lelkiismeretének megfelelően jár el.
Az ügyvéddel közölt információk bizalmas jellegűek. Azt az ügyvédet, észt ügyvédi kamarai alkalmazottat vagy ügyvédi irodai alkalmazottat, akit tanúként hallgatnak meg, nem lehet kihallgatni és nem lehet tőle felvilágosítást kérni olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről jogi szolgáltatások nyújtása során szerzett tudomást.
Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó adathordozók sérthetetlenek.
Az ügyvéd szakmai kötelezettségeinek teljesítése nem eredményezheti azt, hogy az ügyvédet azonosítják egy ügyféllel vagy az ügyfél bírósági ügyével.
Szakmai tevékenységéből eredő okok miatt az ügyvédet kizárólag megyei bírósági végzés alapján lehet fogva tartani, megmotozni vagy őrizetbe venni. Abban az ügyvédi irodában, amelyen keresztül az ügyvéd jogi szolgáltatásokat nyújt, nem végezhető házkutatás az ügyvéd szakmai tevékenységéből eredő okok miatt.
Az ügyvédek és ügyvédi irodák listája, valamint egyéb hasznos információk megtalálhatók az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán. Az „Ügyvédkereső” funkció azonban az Európai Unió egész területén lehetővé teszi a keresést.
A fent említetteken kívül nincsenek egyéb adatbázisok.
A jogtanácsosok szakmai tevékenységére vonatkozóan Észtországban nincs jogi szabályozás.
Észtországban minden közjegyző egyenlő hatáskörrel rendelkezik. A közjegyzők szakmai tevékenységét a közjegyzői törvény szabályozza. A közjegyzők szakmai tevékenységének szabályozásáért és irányításáért az Igazságügyi Minisztérium és a Közjegyzői Kamara együttesen felelős. A Közjegyzői Kamara közjogi jogi személy, amelynek valamennyi kinevezett közjegyző tagja. Az általa ellátott feladatok közé tartozik annak ellenőrzése, hogy a közjegyzők szakmai tevékenységüket lelkiismeretesen és szabályszerűen látják-e el, valamint a közjegyzők szakmai tevékenységének összehangolása, képzések szervezése a közjegyzők számára, a szakmai gyakorlat megszervezése, a közjegyzőkkel kapcsolatos elektronikus információs rendszer kezelése és fejlesztése, továbbá felügyeleti tevékenységével kapcsolatban az igazságügyi miniszternek való segítségnyújtás stb. A közjegyzőkről és a közjegyzői feladatokról a Közjegyzői Kamara weboldala nyújt tájékoztatást.
A közjegyző közjogi értelemben véve hivatalos személy. Az állam arra hatalmazza fel, hogy valaki kérelmére igazolja a jogilag releváns tényeket és eseményeket, valamint hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében más közjegyzői cselekményeket végezzen el.
A közjegyzőnek a tevékenysége során pártatlannak, megbízhatónak és függetlennek kell lennie. A közjegyzők kötelesek megbizonyosodni az ügyletekben részt vevő felek tényleges szándékáról és a lebonyolított ügylet hibátlanságához szükséges feltételekről, valamint el kell magyarázniuk a feleknek az ügylet lebonyolításának különböző módjait és az ügylet következményeit.
A közjegyzők kérelemre a következő közjegyzői feladatokat látják el:
Az ügyfélnek ezekért az ügyletekért a törvényben meghatározott díjat kell fizetnie a közjegyző részére.
A közjegyzők a következő hivatalos szolgáltatásokat kínálhatják:
A közjegyzők által kínált hivatalos szolgáltatásokról a Közjegyzői Kamara weboldalán találhatók információk. A közjegyzői szolgáltatások díjában az ügyfél és a közjegyző állapodik meg a szolgáltatások nyújtása előtt.
Észtországban ez egy önállóan végzett jogi foglalkozás: a végrehajtók saját nevükben járnak el, és cselekményeikért felelősséggel tartoznak. A végrehajtóknak pártatlanul és felelősen kell kötelezettségeiket teljesíteniük. A végrehajtók hatósági tevékenységét a végrehajtási törvény szabályozza.
2010 januárja óta működik a végrehajtók és csődbiztosok közös szakmai szervezete, a Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara (a továbbiakban: Kamara). A végrehajtók hivatalos tevékenységeit, a felügyeletüket, fegyelmi felelősségüket és szakmai szervezeti tevékenységeiket a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A Kamara szerepe az önállóan végzett jogi foglalkozások fejlesztése és támogatása – ideértve a bevált hivatalos és szakmai gyakorlatok fejlesztését és az azoknak való megfelelés figyelemmel kísérését –, ajánlások kidolgozása a szakmai tevékenységek harmonizálására, képzések szervezése, információs rendszerek fejlesztése stb. A Kamaránál etikai bizottság is működik. A Kamara tevékenységéről további információ a weboldalán található.
A végrehajtó szakmai feladatai a következők:
A végrehajtót e hivatalos kötelezettségei teljesítéséért megillető díjat a végrehajtókról szóló törvény határozza meg.
A végrehajtó valamely személy kérelmére szakmai szolgáltatásként a következőket végezheti:
A végrehajtók megtagadhatják a szakmai szolgáltatás nyújtását.
A szakmai szolgáltatások nyújtásának feltételeiről és a díjazási eljárásról a szolgáltatás nyújtását megelőzően írásban meg kell állapodni a szolgáltatást kérő személlyel. A megállapított feltételeknek és díjazásnak összhangban kell állniuk a helyes szakmai gyakorlattal.
Szakmai szolgáltatások nyújtása során a végrehajtók nem gyakorolhatják azokat a jogokat, amelyeket törvény a végrehajtóknak szakmai feladataik ellátásához biztosít, vagy amelyek a hivatalukból erednek.
A végrehajtók által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos információk megtalálhatók a Kamara weboldalán.
A végrehajtók hivatalos feladatainak állami felügyeletét az igazságügyi minisztérium és a Kamara látja el.
A végrehajtók helytállási kötelezettséggel tartoznak a szakmai tevékenységük során helytelen magatartásukkal okozott károkért, ideértve azt az esetet is, ha a kárt irodájuk alkalmazottja okozta. Ha a végrehajtó szakmai cselekményével okozott kár megtérítése iránti igény nem téríthető meg a végrehajtó vagy a kárért felelős más személy vagyonából, vagy ha e követelések nem elégíthetők ki teljes mértékben, a Kamara köteles az okozott kárt megtéríteni. A végrehajtók cselekményeiért a végső helytállási kötelezettséget az állam viseli. Mind a Kamara, mind az állam visszkereseti joggal rendelkezik a kárért felelős személlyel szemben; ezenfelül az állam a Kamara ellen is visszkereseti joggal rendelkezik.
A csődbiztos egy bíróság által kinevezett személy, aki a szerepe alapján ügyleteket köt és egyéb cselekményeket végez egy csődvagyonnal kapcsolatban, és képviseli az adóst a bíróságon a csődvagyonhoz kapcsolódó vitákban. A csődbiztos fő kötelezettsége, hogy védje minden hitelező, valamint az adós jogait és érdekeit, és biztosítsa a jogszerű, gyors és pénzügyileg észszerű csődeljárást. A csődbiztos személyesen látja el a feladatait. Csődbiztosként járhatnak el: olyan természetes személyek, akiket a Kamara, az ügyvédek, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a végrehajtók csődbiztosként eljárásra felhatalmaztak. A Kamara jegyzéket vezet a csődbiztosokról. A Kamara weboldalán nyilvánosan hozzáférhető jegyzék adatokat tartalmaz mindenkiről, aki jogosult csődbiztosként eljárni. A jegyzékben szereplő csődbiztosnak biztosítania kell, hogy az adatok pontosak legyenek.
A csődbiztos fő feladatai:
A csődbiztosok tevékenységének közigazgatási felügyeletét az Igazságügyi Minisztérium látja el, a neki megküldött, a biztost érintő panaszok és más adatok alapján, amelyek arra engednek következtetni, hogy a biztos nem teljesítette a kötelezettségeit. A biztos tevékenységének nyomon követése során az Igazságügyi Minisztérium jogosult ellenőrizni a biztos szakmai tevékenységének megfelelőségét és jogszerűségét. Az igazságügyi miniszter fegyelmi intézkedéseket hozhat az olyan biztossal szemben, aki nem teljesíti a csődbiztosok szakmai tevékenységét meghatározó jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A csődbiztosként eljáró ügyvédekkel szemben az igazságügyi miniszter nem tehet fegyelmi intézkedéseket. Joga van azonban etikai bizottsági eljárást kezdeményezni az Ügyvédi Kamarán belül.
A közigazgatási felügyelet mellett a csődbiztosok tevékenységét a saját hatáskörén belül nyomon követi a csődbizottság, a hitelezők közgyűlése, a bíróság és a Kamara is.
Jogászok érdekképviseleti szervezete – nonprofit szervezet
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal az Írországban gyakorolt jogászi hivatásokról nyújt áttekintést.
Az állam bírói hatalmát a bíróságok gyakorolják az Alkotmány 34. cikkével és más jogszabályokkal – elsősorban a bíróságok létrehozásáról és szervezetéről szóló, módosított 1961. évi törvénnyel (Courts [Establishment and Constitution] Act), valamint e törvény módosított, 1961. évi kiegészítő rendelkezéseivel (Courts [Supplemental Provisions] Act 1961) – összhangban. A bírákat jogászként dolgozó pályázók közül nevezik ki. A bírák feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek. Ezt a függetlenséget az Alkotmány rögzíti. A jogászok két nagy csoportját jelentik az elsősorban az ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó solicitorok, valamint a peres és egyéb képviseletre szakosodott barristerek.
A Judicial Appointments Advisory Board (a bírák kinevezésével foglalkozó tanácsadó testület) megállapítja a bírói tisztségre jelölt személyek alkalmasságát, és erről tájékoztatja a kormányt. A testületet a bíróságokról és a bírósági tisztviselőkről szóló, 1995. évi törvény (Court and Courts Officers Act 1995) alapján hozták létre. A testület tagjai a Legfelsőbb Bíróság elnöke (Chief Justice), a Felsőbíróság (High Court), a körzeti bíróság (Circuit Court) és a kerületi bíróság (District Court) elnöke, a főtanácsnok (Attorney General), továbbá az Ügyvédi Kamara Tanácsa (Bar Council) és a Jogászegylet (Law Society) kinevezett képviselői, valamint az igazságügyért és a jogi reformokért felelős miniszter által kinevezett három személy. A bírákat a kormány javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki. A bírói testület független, kizárólag az Alkotmánynak és a jogszabályoknak van alárendelve. Az Alkotmány értelmében a bírák számát időről időre jogszabályban határozzák meg.
A Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) tagjai a következők: a Legfelsőbb Bíróság elnöke (Chief Justice), aki az egész bíróság vezetője, valamint hét rendes bíró, akik a Legfelsőbb Bíróság bírája (Judge of the Supreme Court) címet viselik. A Felsőbíróság (High Court) elnöke hivatalból tagja a Legfelsőbb Bíróságnak. A Felsőbíróság tagjai: a Felsőbíróság elnöke, akinek feladata a Felsőbíróság munkájának általános szervezése, valamint a Felsőbíróság bírája (Judge of the High Court) címet viselő rendes bírák. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a körzeti bíróság elnöke szintén hivatalból tagja a Felsőbíróságnak. A Felsőbíróság egy elnökből és 35 bírából áll. A körzeti bíróság tagjai: a körzeti bíróság elnöke és a körzeti bíróság rendes bírája (Judge of the Circuit Court) címet viselő 37 rendes bíró. A kerületi bíróság elnöke szintén hivatalból tagja a körzeti bíróságnak. A kerületi bíróság tagjai: a kerületi bíróság elnöke és a kerületi bíróság bírája (Judge of the District Court) címet viselő 63 másik bíró. A bírák illetményét időről időre jogszabályban határozzák meg.
A bírákat meghatározott idejű – kutatási tevékenységen kívüli – szakmai gyakorlattal rendelkező, szakképzett jogtanácsosok és ügyvédek közül nevezik ki. A bíróságokról szóló, 1961. évi törvény kiegészítő rendelkezései (Courts [Supplemental Provisions] Act 1961) 29. szakaszának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kerületi bíróság bírói tisztségére legalább tízéves ügyvédi vagy jogtanácsosi gyakorlatot szerzett személy jelölhető. A bíróságokról és a bírósági tisztviselőkről szóló, 1995. évi törvény (Courts and Courts Officers Act 1995) 30. szakasza értelmében legalább tízéves gyakorlattal rendelkező jogtanácsos vagy ügyvéd jelölhető a körzeti bíróság bírói tisztségére. A bíróságokról és a bírósági tisztviselőkről szóló 2002. évi törvény (Courts and Courts Officers Act 2002) értelmében a Felsőbíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság bírói tisztségére jogtanácsos vagy ügyvéd minőségben legalább 12 éves gyakorlatot szerzett személy jelölhető. Amint azt fentebb már említettük, a bírói testület független, a bírák e minőségükben kizárólag az Alkotmánynak és a jogszabályoknak vannak alárendelve, és hivatalba lépésük alkalmával az Alkotmány 34.5.1 cikkének megfelelően a következő nyilatkozatot teszik:
„A Mindenható színe előtt ünnepélyesen és őszintén kijelentem és fogadom, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökeként (a megfelelő tisztség beírandó) betöltött tisztségemben jogszerűen és becsületesen, legjobb tudásom és képességeim szerint, félelem, részrehajlás és rosszindulat nélkül járok el, továbbá betartom az Alkotmányt és a jogszabályokat. Isten vezéreljen és tartson meg engem ebben.”
Az Alkotmány értelmében a Felsőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság bírái hivatalukból kizárólag akkor mozdíthatók el, ha helytelen magatartásuk vagy alkalmatlanságuk bebizonyosodott, és erről az ír parlament (Oireachtas) mindkét háza határozatot hozott. Az 1924. évi bírósági törvény (Courts of Justice Act 1924) és az 1946. évi kerületi bírósági törvény (Courts of Justice [District Court] Act 1946) a körzeti és kerületi bíróságok bíráira vonatkozóan is hasonló törvényi rendelkezéseket tartalmaz.
Az Alkotmány 30. cikke értelmében a főtanácsnok (Attorney General) a „kormány tanácsadója jogi kérdésekben és jogi szakvélemények ügyében”. A főtanácsnokot a Taoiseach (ír miniszterelnök) jelölése alapján a köztársasági elnök nevezi ki; ha a Taoiseach elhagyja hivatalát, a főtanácsnok is köteles tisztségéről lemondani. A főtanácsnok általában gyakorló ügyvéd és vezető jogtanácsos. Nincs olyan szabály, amely a főtanácsnok részére kötelezően előírná magánpraxisának szüneteltetését, az utóbbi években azonban ez volt a gyakorlat.
A főtanácsnok – mint a kormány jogi tanácsadója – a kormány által az Oireachtas (országgyűlés) két háza elé terjesztendő valamennyi törvényjavaslatot megvizsgálja. A főtanácsnok tanácsadással segíti továbbá a kormányt nemzetközi ügyekben, például nemzetközi megállapodások megerősítése esetén. A főtanácsnok további feladata a közérdek érvényesítése. Ezt különböző eljárások során felperesként vagy alperesként is elláthatja. Bár a főtanácsnokot a Taoiseach nevezi ki, a főtanácsnok független a kormánytól. Az Alkotmány értelmében a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára irányuló ügyben mindig a főtanácsnok az elsőrendű alperes.
1976 előtt valamennyi súlyos bűncselekmény esetében a főtanácsnok nevében emeltek vádat. Az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy e feladatot a törvény által erre felhatalmazott más személy is elláthatja. Ezért a büntetőeljárásról szóló – 1976-ban hatályba lépett – 1974. évi törvény (Prosecution of Offences Act 1974) 2. szakasza létrehozta a legfőbb ügyész (Director of Public Prosecutions) tisztségét; az elgondolás a fenti feladat ellátására irányuló, politikai kapcsolatoktól mentes tisztség létrehozása volt. A legfőbb ügyészt a kormány nevezi ki, ő azonban köztisztviselő, tehát a kormány távozása esetén – a főtanácsnoktól eltérően – nem kell lemondania. Így biztosított a folyamatos bűnüldözés. Az 1974. évi törvény értelmében a legfőbb ügyész feladatainak ellátása során független. A legfőbb ügyészt a kormány elmozdíthatja hivatalából, azonban kizárólag abban az esetben, ha a Legfelsőbb Bíróság elnökéből, a Felsőbíróság egyik bírájából és a főtanácsnokból álló bizottság a legfőbb ügyész egészségi állapotáról vagy magatartásáról szóló jelentést készített.
Ezért a legfőbb ügyész (DPP) hoz döntést arról, hogy valamely személyt meg kell-e vádolni valamely súlyos bűncselekmény elkövetésével, és ha igen, mi legyen a vád. Valamennyi bűncselekmény üldözése a legfőbb ügyész nevében történik, azonban a kevésbé súlyos bűncselekmények ügyében a Gardaí (ír rendőrség) legtöbbször anélkül is nyomozhat, hogy az aktát megküldené a legfőbb ügyész részére. Ilyen esetben a legfőbb ügyész az ügy kezelésére vonatkozó tanácsot adhat a Gardaí részére. Bár a legfőbb ügyész a bűnüldözés terén átvette a főtanácsnok szerepét, nemzetközi vonatkozású ügyekben – például kiadatás esetén – továbbra is a főtanácsnok látja el ezt a feladatot.
A bírósági szolgálat (Courts Service) alkalmazottai a bírósági hivatalvezetők (Court Registrars) és a bírósági titkárok (Court Clerks).
A bírósági titkárok felelnek a bíróságok igazgatási jellegű feladatainak általános ellátásáért. A bírósági hivatalvezető fő feladata, hogy segítse a bírót a bírósági tárgyalás során, valamint biztosítsa a bíróság zökkenőmentes működtetéséhez szükséges, igazgatási jellegű feladatok hatékony ellátását.
A bírósági szolgálatot önálló jogi személyként a kormány 1999 novemberében hozta létre, a bírósági szolgálatról szóló 1998. évi törvény (Courts Service Act, 1998) alapján. A bírósági szolgálat az igazságügyi és esélyegyenlőségi miniszternek, valamint – a miniszteren keresztül – a Kormánynak tartozik elszámolással.
A bírósági szolgálatnak öt feladatköre van:
Írországban minden megyében rendőrkapitány (sheriff) működik, aki köztisztviselő; feladatai közé tartozik, hogy bírósági ítélet meghozatalát követően – tartozás rendezése érdekében – bizonyos javakat lefoglaljon és értékesítsen. A sheriffet a bírósági tisztviselőkről szóló 1945. évi törvény (Court Officers Act 1945) alapján nevezik ki; a törvény 12. szakaszának (5) bekezdése értelmében csak azok a személyek nevezhetők ki e tisztségre, akik legalább öt éve ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenységet folytatnak, illetőleg akik legalább öt évig sheriff vagy sheriff-helyettes mellett irodavezetőként vagy titkárságvezetőként dolgoztak. A törvény 12. szakasza (6) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy a törvény előző szakaszainak hatálya alá tartozó sheriff alkalmazásának feltételeit időről időre a pénzügyminiszter határozza meg, az igazságügyi és esélyegyenlőségi miniszterrel folytatott konzultációt követően.
Az Írországi Jogászegylet (Law Society of Ireland) felügyeli a jogtanácsosnak készülő diákok képzését, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol a végzett jogtanácsosok felett. A jogtanácsossá váláshoz le kell tenni az évente kétszer, általában tavasszal és ősszel tartott záróvizsgákat (FE-1 vizsgák). Az FE-1 vizsgán a következő nyolc tárgyból kell írásbeli vizsgát tenni: társasági jog, alkotmányjog, szerződési jog, büntetőjog, méltányos jogszolgáltatás, európai közösségi jog, ingatlanjog, deliktuális felelősségi jog. Ezt követően az egyéneknek az I. szakmai gyakorlati tanfolyam (PPC I) megkezdéséhez megfelelő (gyakorló) ügyvédet kell találniuk, aki képző ügyvédként tevékenykedik. A PPC I szeptembertől márciusig tart, és a kurzus a következő tárgyakat fedi le: alkalmazott földjog, hagyatéki és adójog, üzleti jog, alapítványi tanfolyam, peres ügyek (polgári és büntetőjogi), ír joggyakorlat (LPI), készségekkel együtt (polgári és érdekképviselet, kikérdezés és tanácsadás, jogi kutatás, jogi prezentációs készségek, jogi írás és szövegezés, tárgyalás és szakmai fejlődés). A jelöltek képzési szerződése a PPC I záróvizsga után 14 nappal kezdődik. A PPC II tanfolyamra felvétel előtt az Oktatási Bizottságnak ki kell nyilvánítania, hogy a jelölt a PPC I-et teljesítette. A gyakornok a 24 hónapos képzési időszak 11. hónapjában visszatér a jogi karra a PPC II elvégzéséhez. A PPC II-ben lefedett tantárgyak a szakmai gyakorlat, magatartás és menedzsment (kötelező), valamint számos választható tárgy az üzleti tevékenység, gyakorlat és eljárás, valamint magánügyfél témakörben. A képzés általában minden év áprilisában kezdődik, és 11 hétig tart, beleértve a vizsgákat is. A PPC II elvégzése után az egyéneknek vissza kell térniük a képző ügyvéd irodájába, és le kell tölteniük a hátralévő időt, amely tíz hónap, ha a gyakornoknak nem számították be a PPC I előtt végzett munkát, vagy hat hónap, ha kreditet szerzett.
A gyakornokok akkor kérhetik felvételüket az ügyvédi névjegyzékbe, ha:
Végül praxisigazolás akkor kérhető, amint az illetőt felvették a jogtanácsosi névjegyzékbe.
A fegyelmi jogkört minden végzett jogtanácsos felett a Jogászegylet gyakorolja. Az 1954 és 1994 közötti jogtanácsosokról szóló törvény értelmében a Jogászegylet Fegyelmi Tanácsa rendelkezik hatáskörrel az olyan állítólagos kötelességszegések kivizsgálására, mint például a pénzeszközök hűtlen kezelése. Ha kötelességszegést állapítanak meg, a tanács maga is szankciót szabhat ki az ügyvédre (aminek része lehet minden sértett vonatkozásában egy legfeljebb 15 000 eurós összeg visszafizetésére vonatkozó kötelezés), vagy a tanács megállapítását és ajánlását a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez terjesztheti, aki végül dönt a jogtanácsosra kiszabandó szankció jellegéről. Az elnök jogosult a jogtanácsost a jogtanácsosi tevékenység folytatásától bizonyos időre eltiltani (felfüggesztés), valamint ezt a felfüggesztést megszüntetni. Ha a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy a jogtanácsos túl magas összeget számított fel szolgáltatásaiért, kötelezheti őt meghatározott összeg ügyfélnek történő visszafizetésére.
A 2003. évi 732. jogszabály – a jogászi tevékenység folytatásáról szóló, 2003. évi európai közösségi rendeletek (European Communities [Lawyers' Establishment] Regulations 2003) – szerint a tagállamok ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenységet folytatni kívánó állampolgárai kötelesek az Ügyvédi Kamara Tanácsánál (Bar Council), illetőleg a Jogászegyletnél (Law Society) kérni a névjegyzékbe való felvételüket. A jelentkezést elbírálják, és elfogadás esetén igazolást adnak ki a névjegyzékbe történt felvételről. Az Ügyvédi Kamara Tanácsa, illetőleg a Jogászegylet elutasító határozata elleni fellebbezést a Felsőbírósághoz kell benyújtani.
Az Honorable Society of King’s Inns nevű társaság kínál olyan posztgraduális jogi képzést, amelynek sikeres elvégzését követően az ügyvédi kamarában (Bar) ügyvédi gyakorlatot folytatni kívánó jelölt ügyvédi címet (barrister-at-law) szerez. A King’s Inns önkéntes alapon működő társaság, amelynek vezető szerve a választmány; a választmány tagjai bírák és rangidős ügyvédek közül kerülnek ki. Az ügyvédi címhez szükséges képzésre felvételi vizsgával lehet bekerülni, a vizsgán a King’s Inns jogi diplomájával vagy más jogi végzettséggel rendelkező jelöltek vehetnek részt. A jogi diploma megszerzéséhez szükséges tanfolyam hossza két év (esti tagozaton), a Barrister-at Law Course pedig egy nappali tagozatos egyéves képzés vagy moduláris kétéves képzés. A kurzus sikeres befejezése után a hallgatókat a Legfelsőbb Bíróság elnöke behívja a Legfelsőbb Bíróság ügyvédi kamarájába, és a behívott ügyvédek az ünnepség után feliratkoznak az ügyvédi kamara tagjainak névjegyzékébe. A díjazás ellenében végzett ügyvédi munka megkezdéséhez azonban további előírásoknak kell eleget tenniük.
Az ügyvédi tevékenység folytatásához az ügyvédnek be kell iratkoznia a jogi könyvtárba (Law Library). A jogi könyvtár forráshely az ügyvédi munkához, továbbá – éves díj ellenében – hozzáférést biztosít a különböző jogi szövegekhez és anyagokhoz. Mielőtt az ügyvédet felveszik a jogi könyvtárba, mentort (legalább ötévi gyakorlattal rendelkező ügyvédet) kell választania. Amíg a frissen végzett ügyvéd a mentor mellett dolgozik (általában egy évig), a „devil” (segédügyvéd) névvel jelölik. A mentor megismerteti a segédügyvédet az ügyvédi munka gyakorlati vonatkozásaival, és rendszerint perbeszédek megfogalmazásával, jogi kutatómunka elvégzésével, valamint bíróságon történő eljárással is megbízza.
Az Írországi Ügyvédi Kamara Általános Tanácsa (General Council of the Bar of Ireland) – egy törvény által nem szabályozott testület – ellenőrzi az ügyvédek életvitelét. A tanácsot az ügyvédi kamara tagjai választják évente. A tanács szakmai etikai kódexet ad ki, amelyet a kamara tagjai időről időre módosítanak. Ez az etikai kódex az ügyvédekkel szemben támasztott követelményeket tartalmazza.
Az etikai kódex megsértésével kapcsolatos állításokat az Ügyvédi Kamara Tanácsának Szakmai Gyakorlati Bizottsága vizsgálja, amelynek tagjai között vannak kamarán kívüli tagok is. A bizottságnak hatásköre van bírság és figyelmeztetés kiszabására, valamint a tag Jogi Könyvtárból való felfüggesztésére vagy kizárására. Döntése ellen a fellebbviteli tanácshoz (Appeals Board) lehet fellebbezni, amelynek tagjai között szerepel a körzeti bíróság egy bírája, valamint egy bírósági ülnök is.
Korábban az ügyvédnek jogtanácsostól kellett utasítást kapnia, és az ügyvéddel való közvetlen kapcsolattartás tilos volt. A tisztességes kereskedelem bizottsága (Fair Trade Commission) ezt a gyakorlatot felülvizsgálta, 1990. évi beszámolójában a közvetlen kapcsolatteremtés általános tilalmát korlátozó gyakorlatnak minősítette, és javaslatot tett az etikai kódexből történő törlésére. A bizottság egyetértett azzal, hogy bizonyos esetekben kívánatos lehet a jogtanácsos bevonása az ügybe. A bizottság ajánlása szerint nem szükséges törvényben vagy más jogszabályban előírni az ügyvédet utasító jogtanácsos fizikai jelenlétét a bíróságon. Ezeket az ajánlásokat teljeskörűen nem hajtották végre, azonban bizonyos elismert szakmai szervezetek közvetlen hozzáférése érdekében az etikai kódexet több ponton módosították.
Az ügyvéd kevesebb szakmai tapasztalattal bíró junior counsel vagy rangidős (vezető) senior counsel lehet. Az ügyvédi kamara (Bar) tagjai szokás szerint néhány évig junior counsel minőségben dolgoznak, majd eldöntik, szeretnének-e vezető ügyvéddé válni. A vezető ügyvéddé történő előlépés nem automatikus; néhány junior counsel soha nem pályázik e címre. Általánosságban 15 év gyakorlatot követően a legtöbb ügyvéd vezető ügyvéddé lép elő. A vezető ügyvédi címre pályázók a főtanácsnokhoz fordulnak jóváhagyásért, de a tényleges kinevezést a főtanácsnok ajánlása alapján a kormány végzi el; a főtanácsnok a kinevezés kérdésében egyeztet a Legfelsőbb Bíróság elnökével, a Felsőbíróság elnökével, valamint az ügyvédi kamara tanácsának (Bar Council) elnökével.
Általában a junior counselek dolgozzák ki és szerkesztik meg a beadványokat, és bizonyos bírósági ügyeket folytatnak le, általában az alsóbb szintű bíróságokon, de nem kizárólagosan. A senior counsel feladatai közé tartozna a junior counsel által készített beadványtervezetek áttekintése, valamint a nehezebb ügyek vitele a Felsőbíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon.
A megyei hivatalvezetők (County Registrars) képesítéssel rendelkező jogtanácsosok, akiket a kormány nevez ki. A körzeti bíróságnál igazságügyi jellegű funkciót látnak el és a körzeti bíróság hivatalának irányításáért felelnek.
A megyei hivatalvezetők (Dublin és Cork kivételével) egyúttal a megyei sheriff tisztségét is ellátják.
A közjegyzőket (notary public) a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki nyílt eljárás során. A közjegyző a következő főbb feladatokat látja el:
A kinevezésre irányuló kérelemben meg kell jelölni a kérelmező állandó lakhelyét és foglalkozását, az adott kerületben működő közjegyzők számát, a kerület lakosainak számát, a közjegyzői működés szükségességét alátámasztó körülményeket és/vagy az álláshely megüresedésének módját. A kérelmet a kérelmező írásbeli nyilatkozatával kell megerősíteni, amelyhez a kérelmezőnek hat helyi jogtanácsos, valamint a helyi közösség hat vezetője által aláírt alkalmassági nyilatkozatot kell csatolnia. A kérelem indítvány útján kerül a Legfelsőbb Bíróság elnöke elé; az indítványt a Legfelsőbb Bíróság Hivatalán (Supreme Court Office) keresztül kézbesítik az Írországi Közjegyzői Testület (Faculty of Notaries Public in Ireland) nyilvántartója, a Jogászegylet titkára, valamint a kérelmező megyéjében és a szomszédos megyékben működő valamennyi közjegyző részére.
Az általános gyakorlat szerint kizárólag jogtanácsosokat neveznek ki közjegyzővé. Ha olyan személy pályázik közjegyzői tisztségre, aki nem jogtanácsos, a Jogászegylet felhívására olyan nyilatkozatot kell benyújtania a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, melyben vállalja, hogy nem foglalkozik ingatlanátruházással, továbbá nem végez általános jogtanácsosi tevékenységet. A közjegyzői kinevezéshez a kérelmezőnek az Írországi Közjegyzői Testület előtt vizsgát kell tennie.
A főtanácsnok, a legfőbb ügyész, a bírósági titkárok és a rendőrkapitányok jelenlegi díjazásával kapcsolatos kérdéseiket az alábbi módon tehetik fel:
Az ügyvédek önálló vállalkozási tevékenységet végeznek, jövedelmük között nagyok az eltérések.
A jogtanácsosok lehetnek önálló vállalkozók, ha saját praxisuk van, de lehetnek alkalmazottak is; jövedelmük között szintén nagyok az eltérések.
A közjegyzők a hitelesített okiratok után díjat számítanak fel. Jogszabály nem írja elő a közjegyző által felszámítható díj mértékét; a közjegyzők általában az idő, az utazási költség és a szakember által nyújtott szolgáltatások elvárható ára alapján határozzák meg a díjat.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon a görögországi jogi szakmák áttekintése található.
Igazságügyi hatóságként az ügyészségek (eisangelíes) a kormány „igazságügyi ágához” tartoznak, és részt vesznek az igazságszolgáltatásban. Az ügyészek (eisangeleís) működési és személyes függetlenséget élveznek.
A szabálysértésekkel foglalkozó bíróságok kivételével minden bíróság mellett működik ügyészség, amely független igazságügyi hatóságként jár el. Hatásköre alapvetően a büntetőeljárás előkészítéséhez kapcsolódik. Az ügyész fő feladata büntetőeljárások indítása, a nyomozások felügyelete és a fellebbezések benyújtása.
Görögországban az ügyészek nem szakosodnak szakterületekre.
Az Igazságügyi Minisztérium felel az ügyészek munkavégzéséhez szükséges általános feltételek biztosításáért.
Az ügyészeknek nincs külön weboldala. A szolgálati viszonyukra vonatkozó adatokat az Igazságügyi Minisztérium tárolja.
Az ügyészek a következőkért felelősek:
Az ügyészeket a Legfelsőbb Bíróság bírái és a törvényben meghatározott vezető ügyészek vizsgálják felül.
Az igazságszolgáltatás keretei között rendes bírákból (taktikoí dikastés) álló bíróságok ítélkeznek, a bírák működési és személyi függetlenséget élveznek.
Feladataik ellátása során a bírák (dikastés) csak az Alkotmány és a törvények hatálya alá tartoznak, és nem kötelesek eleget tenni az Alkotmányt sértő rendelkezéseknek.
A rendes bírákat a törvényi előírások szerint a vezető bírák, valamint a Legfelsőbb Bíróság (Áreios Págos) mellett működő Legfőbb Ügyész és annak helyettesei (antieisangeleís) vizsgálják felül.
Az Igazságügyi Minisztérium felel a bírák munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításért.
A bíráknak nincs külön weboldala. A szolgálati viszonyukra vonatkozó adatokat az Igazságügyi Minisztérium tárolja.
Görögországban az ügyvédek (dikigóroi) fizetetlen köztisztviselők; a szakosodás nem kötelező számukra.
Az Igazságügyi Minisztérium felel az ügyvédek munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításáért.
Görögországban 63 ügyvédi kamara (dikigorikoí sýllogoi) működik, minden elsőfokú bíróság (protodikeío) székhelyén egy.
Görögországban az igazságügyi miniszter felügyeli az ügyvédi kamarákat.
Jogi adatbázisok
Az információk az Ügyvédi Kamarák Közgyűlésének honlapján érhetők el, de az adatokhoz csak az egyes kamarák tagjai férhetnek hozzá.
Görögországban az ügyvédek jogi tanácsadóként (nomikoí sýmvouloi) is működnek.
Jogi adatbázisok
Az információk az Ügyvédi Kamarák Közgyűlésének honlapján érhetők el, de az adatokhoz csak az egyes kamarák tagjai férhetnek hozzá.
A közjegyzők (symvolaiográfoi) fizetetlen köztisztviselők, akiknek fő feladata a jogi aktusnak vagy az érdekelt felek nyilatkozatának minősülő vagy annak bizonyítékául szolgáló dokumentumok elkészítése és tárolása, amennyiben az ilyen dokumentumokat jogszabály kötelezően előírja, vagy ha a felek ezeket az okiratokat hivatalossá kívánják tenni.
Görögországban a közjegyzők nem szakosodnak szakterületekre.
Minden elnöki rendelettel létrehozott kerületi polgári bíróság (eirinodikeío) székhelyén legalább egy közjegyzői álláshely van.
Az Igazságügyi Minisztérium felel a közjegyzők munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításáért.
Görögországban kilenc közjegyzői kamara (dikigorikoí sýllogoi) működik, amelyek a fellebbviteli bíróságok (protodikeío) székhelyén találhatók.
A közjegyzői kamarákat az Igazságügyi Minisztérium felügyeli.
A közjegyzőkre vonatkozó információk az Athéni, Pireuszi, Égei-tengeri és Dodekanészoszi Fellebbviteli Bíróság mellett működő Közjegyzői Kamara honlapján és a Közjegyzők Európai Jegyzéke weboldalán találhatók, mely utóbbi az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) égisze alatt működik.
A bírósági végrehajtók (dikastikoí epimelités) fizetetlen köztisztviselőnek minősülnek.
A bírósági végrehajtók a következőkért felelősek:
Az Igazságügyi Minisztérium felel a bírósági végrehajtó munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításáért.
Görögországban nyolc Bírósági Végrehajtói Kamara (sýllogoi dikastikón epimelitón) van.
Az Igazságügyi Minisztérium felel a görög bíróságon dolgozó alkalmazottak munkavégzéséhez szükséges feltételek biztosításáért.
Adminisztratív dolgozók (376 Kb)
A Theszaloniki Fellebbviteli Bíróság mellett működő Közjegyzői Kamara
A Trákiai Fellebbviteli Bíróság mellett működő Közjegyzői Kamara
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Spanyolországban a jogi szakma olyan szakmát jelent, amelyet csak speciális jogi képzésben részesült személy végezhet, tekintettel arra, hogy munkája során jogot alkalmaz.
Spanyolországban a jogi szakma olyan szakmát jelent, amelyet csak speciális jogi képzésben részesült személy végezhet, tekintettel arra, hogy munkája során jogot alkalmaz.
A főbb jogi szakmák Spanyolországban a következők: ügyészek (fiscales), bírák (jueces) és vezető bírák (magistrados), ügyvédek (abogados), közjegyzők (notarios), bírósági tisztviselők (letrados de la administración de justicia), ingatlan- és cégnyilvántartók, valamint jogi képviselők (procuradores).
Az igazság a néptől származik, az igazságszolgáltatást az uralkodó nevében a bírói kart alkotó bírák és vezető bírák gyakorolják. Az igazságszolgáltatás kizárólag a bírák feladata, vagyis csak ők hozhatnak ítéleteket és biztosíthatják azok végrehajtását.
A bírák és a vezető bírák az állam más hatalmi ágaitól függetlenek, és kizárólag az alkotmánynak és a törvényeknek vannak alárendelve.
Az igazságszolgáltatási karrier alapjait az érdem és a képesség alapelvei képezik. A kiválasztási eljárás objektív és átlátható, egyenlő esélyeket biztosít minden, az előfeltételeknek megfelelt személy számára, aki rendelkezik a szükséges készségekkel, szakmai kompetenciával és képesítéssel a bírói feladatok ellátásához.
A bírói hatalomról szóló sarkalatos törvény háromfajta szakmai előmeneteli kategóriát fektet le:
A legtöbb jelölt a bírói kategóriára jelentkezik. A bírói hatalomról szóló sarkalatos törvény értelmében a bíróvá válás érdekében a végzett jogász jelölteknek versenyvizsgát kell tenniük, és el kell végezniük egy jogi iskolai (Escuela Judicial) képzést.
A jelöltek kisebb számban a vezető bírói és legfelsőbb bírósági bírói úton is beléphetnek a bírói karba.
Végezetül a Legfelsőbb Bíróság bíráit a legalább 15 éves szolgálati idővel – ebből 10 éves vezető bírói tevékenységgel – rendelkező felsőbírósági bírák közül nevezi ki a spanyol általános bírói tanács (Consejo General del Poder Judicial), míg a legfelsőbb bírósági bírák ötödét a legalább 15 éves tapasztalattal rendelkező, elismert ügyvédek közül nevezik ki.
A bíróságok és a törvényszékek csak olyan ügyekben járnak el, amelyekre nézve a bírói hatalomról szóló sarkalatos törvény vagy más jogszabály megállapítja hatáskörüket.
A különböző hatáskörökről többet megtudhat a „Spanyol bíróságok” részben.
A bírák és vezető bírák bírói hatalmukat a bírói kar igazságügyi és igazgatási szerveitől függetlenül gyakorolják.
A bírák és a vezető bírák a jogszabályban meghatározott ügyekben és módon polgári és büntetőjogi felelősséggel bírhatnak, valamint a bírói hatalomról szóló sarkalatos törvény fegyelmi szabályokat is lefektet.
További információkat az általános bírói tanács honlapján találhat.
Az ügyészség (Ministerio Fiscal) alkotmányos jelentőségű, jogi személyiséggel rendelkező szerv, amely az igazságszolgáltatáson belül funkcionális autonómiával bír. Feladatait saját szervezetein keresztül látja el, az egységes fellépés és a hierarchikus alárendeltség alapelveinek megfelelően, és minden ügyben a jogszerűség és pártatlanság alapelvei szerint jár el.
A legfőbb ügyész (Fiscal General del Estado) az ügyészség vezetője, aki egész Spanyolországban képviseli a szervezetet. Ő adja ki a szükséges utasításokat és instrukciókat az ügyészségre és annak belső munkájára nézve, továbbá felelősségi körébe tartozik az általános irányítás és ellenőrzés.
Az ügyészek olyan köztisztviselők, akiket a jogi egyetemi végzettséggel és a jogi szakvizsgával rendelkezők számára tartott versenyvizsga alapján választanak ki. Szervezeti szempontból a Legfőbb Ügyészség és az autonóm közösségek adott ügyészségei alá tartoznak.
Az 1978. évi spanyol alkotmány 124. cikke kimondja, hogy „a más szervek hatáskörébe utalt feladatok sérelme nélkül, az ügyészség feladata az igazságszolgáltatás működésének elősegítése a jogállamiság, az állampolgárok jogai és a jogszabályok által meghatározott közérdek védelme érdekében, hivatalból vagy az érdekelt felek kérelmére, továbbá a bíróságok függetlenségének védelme és a bíróságok előtt folytatott eljárásokban a társadalmi érdek érvényre juttatása”.
Feladatai közé tartozik:
További információkat az ügyészség honlapján találhat.
A bírósági tisztviselők vezető szervet képeznek az igazságügyi igazgatási rendszerben; az Igazságügyi Minisztériumhoz beosztott köztisztviselők, akik saját jogon hatósági minőségben járnak el.
A bírósági tisztviselők jogi végzettséggel rendelkeznek, és – versenyvizsgákat követően – el kell végezniük a Jogi Tanulmányok Központja (Centro de Estudios Jurídicos) által szervezett képzést, amelyre a felvételit szintén versenyvizsga képezi.
A bírósági tisztviselők az Igazságügyi Minisztérium és az egyes felsőbíróságok hivatalainak (Secretario de Gobierno) keretein belül alkotnak hierarchikus szervezeti egységet, és gyakorlatilag a bírákkal azonos összeférhetetlenségi szabályok és tilalmak vonatkoznak rájuk.
Feladatuk ellátása során a bírósági tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a felelősségi körükbe tartozó bírói vagy bírósági határozatok végrehajtása megtörténik. Kötelesek mindenkor betartani a jogszerűség és pártatlanság elvét, a bírósági eszközök hitelesítése során az önállóság és a függetlenség elvét, más – jogszabályban meghatározott – feladataik ellátásakor pedig az eljárás egységessége és a hierarchikus alárendeltség elvének megfelelően járnak el.
A bírósági tisztviselők feladata az iratkezelés és nyilvántartás-vezetés. Kötelesek vezetni a bírósági határozatok nyilvántartását, továbbá feladatuk a jogi eljárások gyors megindításának és megfelelő lefolytatásának biztosítása, valamint a bírósági alkalmazottak irányítása. A bírósági tisztviselők felelősek a más szervezetekkel és közigazgatási szervekkel folytatott közreműködésért és együttműködésért, továbbá a bírósági statisztikák készítéséért.
A spanyolországi bírósági alkalmazottakról további információkat a következő linkeken talál:
Az ügyvédek olyan független szabadfoglalkozású személyek, akik a társadalom számára szolgáltatást nyújtanak. Nem köztisztviselők; szabad és tisztességes verseny alapján praktizálnak (a spanyol ügyvédekre vonatkozó alapszabály – Estatuto General de la Abogacía Española – 1. cikke).
Az ügyvédek szerepe alapvetően a felek minden fajta jogi eljárásban történő irányítása és védelmének ellátása, jogi tanácsadás nyújtása, valamint ügyfeleik képviselete, hacsak ezt jogszabály nem utalja más szakma hatáskörébe.
Az ügyvédkénti praktizáláshoz egy adott személynek a következőknek kell megfelelnie:
Az ügyvédek az általuk nyújtott szolgáltatásoknak megfelelő díjat számolnak fel, amely lehet egyösszegű, óradíj vagy periodikus fizetség. A díj összegéről az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg, feltéve, hogy az nem sérti a szakmai etikai kódexet vagy a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat.
További információkat a spanyol ügyvédek általános tanácsa honlapján találhat.
Jogi adatbázisok
Igen, a hozzáférés ingyenes.
Lásd az ügyvédekről szóló részt.
A közjegyzők két elválaszthatatlan szerepkörrel rendelkeznek: köztisztviselők és jogi szakemberek, akiknek elsődleges közfeladata a jogi eszközök és más bíróságon kívüli iratok hitelesítése; e dokumentumokat a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelelően készítik el, ellenőrzik és értelmezik, miközben a feleket azok joghatásairól tájékoztatják.
A közjegyző köztisztviselői szerepköre azt jelenti, hogy az általa hitelesített okiratok (közjegyzői okiratok – escrituras publicas; kereskedelmi megállapodások – pólizas mercantiles; vagy hitelesített másolatok – testimonios) speciális igazságügyi vagy bíróságokon kívüli joghatásokkal járnak, az okirat típusától függően.
A spanyolországi közjegyzők szerepkörének minden aspektusa szigorúan szabályozott (a kinevezést az Igazságügyi Minisztérium végzi; a felvételi versenyvizsgák útján zajlik; a helyek száma korlátozott; az ellentételezés a kormányzat által rögzített díjazás formájában történik; nyugdíj; fegyelmi intézkedések). Az előléptetés szenioritás vagy az Igazságügyi Minisztérium által a közjegyzők részére szervezett versenyvizsgák alapján történik.
A közjegyzővé válásért tett versenyvizsgákon csak végzett jogászok vagy posztgraduális jogi végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
A közjegyzők autonóm közösségenkénti közjegyzői szövetségek (Colegios Notariales) tagjai, amelyeket a közjegyzői általános tanács (Consejo General del Notariado) szervezete fog át. Ez utóbbi szervre az állam bizonyos szakmai felügyeleti jogköröket ruházott.
A közjegyzők közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium alá tartoznak a Nyilvántartók és Közjegyzők Főigazgatósága (Dirección General de los Registros y del Notariado) keretében, amely a közjegyzői szolgáltatások ellenőrzéséért és felügyeletéért felel.
További információkat a spanyol közjegyzők általános tanácsa honlapján (www.notariado.org) találhat.
Az ingatlan-, cég- és ingó-nyilvántartások bizonyos jogok, jogi eszközök vagy cselekmények közhiteles nyilvántartásaként funkcionálnak, erga omnes anyagi hatállyal, amely lehetővé teszi az adatok jogszerűségének, helyességének, teljességének és pontosságának vélelmét. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jogok fennállásának bizonyítására semmilyen más biztosítékra (tulajdoni lapokra, kezességre stb.) nincs szükség; ezért ez biztosabb és költséghatékonyabb rendszert biztosít, mivel csak egyszeri regisztrálási díjat jelent, és azonnali, állandó hatással jár.
Az ingatlan-, cég- és ingó-nyilvántartók köztisztviselők, akik az ingatlan-, cég- és ingó-nyilvántartások vezetéséért felelnek Spanyolországban. Köztisztviselők és jogi szakemberek egyszerre: saját felelősségi körükben a jog – különösen a jelzálog-, a cég- és a közigazgatási jog – által rájuk ruházott bizonyos közfeladatokat látnak el; valamint a jelzálogjogról szóló törvény (Ley Hipotecaria) értelmében köztisztviselőként a közigazgatási jog által rájuk ruházott hatáskört gyakorolnak.
A felvételükhöz, a helyek számához, az ellentételezéshez, a fegyelmi intézkedésekhez és a nyugdíjhoz kapcsolódó kérdéseket a kormányzat szabályozza. A nyilvántartóvá váláshoz végzett jogászok vagy posztgraduális jogi végzettséggel rendelkezők állami versenyvizsgákon vesznek részt.
Ellentételezésük a kormányzat által rögzített díjazás formájában történik.
Az ingatlan-, cég- és ingó-nyilvántartók testületileg a spanyolországi nyilvántartók nemzeti szövetségéhez tartoznak (Colegio Nacional de Registradores de España), amelyre az állam egyes szakmai felügyeleti feladatokat ruházott.
Közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium alá tartoznak a Nyilvántartók és Közjegyzők Főigazgatósága (Dirección General de los Registros y del Notariado) keretében, amely a nyilvántartások ellenőrzéséért és felügyeletéért felel.
A nyilvántartók a következő feladatokat látják el: a felelősségi körükbe tartozó, nyilvántartásokba való bejegyzésre benyújtott okiratok osztályozása; tanácsadás a nyilvánosság számára a nyilvántartásokhoz kapcsolódó ügyekben, valamint a bevitt információkhoz nyilvános hozzáférés biztosítása; szükség esetén annak ellenőrzése, hogy a hozzáférést kérő személynek fennáll-e erre nézve jogos érdeke, továbbá az érzékeny adatok megfelelő védelme.
További információkat a spanyolországi nyilvántartók nemzeti szövetsége honlapján találhat.
A jogi képviselők (procuradores) az e célra megadott felhatalmazás alapján a bíróságok előtt képviselik a felek jogait és érdekeit, és biztosítják, hogy a bíróságok és a felek közötti kommunikáció megfelelően hitelesített legyen, továbbá a jogszabályok által előírt bármely más feladatot is ellátnak.
A jogi képviselőként való tevékenység feltételei: jogi képviselői vagy (az ügyvédi vagy bírósági jogi képviselői szakmák gyakorlásáról szóló, 2006. október 30-i 34/2006. törvény értelmében) bírósági jogi képviselői végzettség, a jogi képviselők szövetségénél (Colegio de Procuradores) való nyilvántartásba vétel, biztosíték letétbe helyezése, továbbá eskü- vagy fogadalomtétel.
A jogi képviselők a jogi képviselők szövetségének felügyelete alatt állnak, amelynek irányító szerve biztosítja, hogy tagjai megfelelően és hatékonyan látják el feladataikat.
Ellentételezésük az Igazságügyi Minisztérium által előzetesen rögzített díjazás formájában történik.
További információkat a spanyol jogi képviselők általános tanácsa honlapján találhat.
A munkajogi és társadalombiztosítási tanácsadók (graduados sociales) olyan szakértők, akik munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben járhatnak el a peres eljárásokban.
Az alacsonyabb és magasabb fokú bíróságok előtti eljárásokban egyaránt részt vehetnek, és fellebbezéseket is benyújthatnak. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróságra benyújtott fellebbezéshez ügyvéd jelenléte szükséges.
Spanyolországban több mint 25 000 munkajogi és társadalombiztosítási tanácsadó található, akik cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt tanácsot adnak.
A SPANYOL IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
A SPANYOL BÍRÁK ÁLTALÁNOS TANÁCSA
A SPANYOLORSZÁGI BÍRÓSÁGI TISZTVISELŐK NEMZETI SZÖVETSÉGE
A SPANYOL ÜGYVÉDEK ÁLTALÁNOS TANÁCSA
A SPANYOL JOGI KÉPVISELŐK ÁLTALÁNOS TANÁCSA
A SPANYOL KÖZJEGYZŐK ÁLTALÁNOS TANÁCSA
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Franciaországban a bírák (magistrats) hivatásos bírák, és egyrészt ügyeket tárgyaló ítélőbírák, másrészt az Államügyészségnél (ministère public vagy parquet) tevékenykedő ügyészek. Az ítélkező bírák gyakori elnevezése „ítélőbíró” (magistrat du siège), míg az Államügyészségnél tevékenykedő tisztviselőké „állandó bírák”, vagy „ügyészek”(magistrats du parquet).
Az ítélőbírák az eléjük terjesztett jogvitákban döntenek; az Államügyészség feladata, hogy képviselje a közérdeket, és biztosítsa a jog megfelelő alkalmazását. A bírói hivatásra irányadó szabályokat a bírói kar jogállásáról szóló organikus törvényt (loi organique) kihirdető, 1958. december 22-i 58-1270. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance) állapítja meg. E rendelet 1. cikke szerint egy bíró a pályafutása különböző szakaszaiban ítélőbírává vagy az ügyészségre nevezhető ki. Ez a bírói kar egységességének elve, melyet az Alkotmánytanács az 1993. augusztus 11-i határozatában erősített meg. Valamennyi bíró a bírói kar tagja; ezt az Alkotmány 66. cikke írja elő az egyéni szabadságjogok védelme érdekében. A bírákra irányadó szabályok azonban bizonyos eltéréseket mutatnak: az ítélőbírákat felsőbb hatóság nem utasíthatja, továbbá elmozdíthatatlanságuk garantált, azaz a beleegyezésük nélkül nem helyezhetők át más tisztségbe. A kinevezésük módja szintén eltér: az ítélőbírák kinevezésére a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Conseil supérieur de la magistrature) hozzájárulásával vagy a Semmítőszék ítélőbírái, a fellebbviteli bíróságok első elnökei és a bíróságok elnökei esetén a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára kerül sor; végezetül a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács fegyelmi hatáskörrel rendelkezik valamennyi ítélőbíró felett. Az Államügyészség bíráinak kinevezésére azonban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal való konzultációt követően kerül sor, az igazságügyi miniszter pedig a jelölések előterjesztéséért és a fegyelmi jogkörök gyakorlásáért felelős.
A bírák többségének felvétele versenyvizsga (concours) útján történik. Az egyetemi hallgatók számára nyitott első versenyvizsga letételéhez a pályázóknak legalább négy év felsőoktatási képzés (azaz mesterképzés) elvégzését igazoló oklevéllel kell rendelkezniük. A sikeres jelölteket bírósági gyakornokká (auditeurs de justice) nevezik ki, ezt követően pedig mindannyian az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskola (École nationale de la magistrature – ENM) képzésében részesülnek. Van lehetőség a bírói karba való közvetlen bekerülésre is. Az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskola képzésének elvégzését követően a bírósági gyakornokokat rendelet (décret) útján nevezik ki valamely bírósághoz vagy az Államügyészséghez.
Igazságszolgáltatási feladataik mellett a bírósági vezetők (az elnök és az államügyész vagy a bíróságtól függően az első elnök és a főügyész) adminisztratív feladatokat is ellátnak, például a tárgyalások ütemezését illetően.
2018. január 1-jén 8412 bíró volt, akik közül 7881-en tevékenykedtek bíróságokon vagy az Államügyészségnél.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (Conseil supérieur de la magistrature – CSM) az Alkotmány 65. cikke rendelkezik. A 2008. július 23-i alkotmánytörvény módosította a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács összetételét és a kinevezésekkel kapcsolatos hatásköreit, továbbá arról rendelkezett, hogy az ügyeket a peres felek terjesszék a Tanács elé. A köztársasági elnök immár nem tagja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak.
A Tanács ítélőbírák tekintetében illetékes testületének elnöke a Semmítőszék (Cour de cassation) első elnöke. A Tanács további tagjai: öt ítélőbíró, egy ügyész, az Államtanács (Conseil d’État) egy, az Államtanács által kijelölt tagja, egy ügyvéd (avocat), valamint hat – sem a törvényhozó testülethez, sem a rendes bíróságokhoz, sem a közigazgatási bíróságokhoz nem tartozó – szakképzett személy. A köztársasági elnök, a Nemzetgyűlés (Assemblée nationale) Alsóházának elnöke és a Szenátus elnöke is két-két szakképzett személyt jelöl ki.
A Tanács ügyészek tekintetében illetékes testületének elnöke a Semmítőszék mellett működő főügyész (procureur général). A Tanács további tagjai: öt ügyész, egy ítélőbíró, valamint a már említett egy Államtanács-tag, egy ügyvéd és hat szakképzett személy.
A Tanács ítélőbírák tekintetében illetékes testülete kinevezési javaslatokat tesz a Semmítőszék ítélőbírói tisztségeire, a fellebbviteli bíróságok (courts d’appel) első elnöki tisztségére és a megyei bíróságok (tribunaux de grande instance) elnöki tisztségeire. Más ítélőbírák csak a Tanács hozzájárulásával nevezhetők ki.
A Tanács e testülete az ítélőbírák tekintetében illetékes fegyelmi tanácsként jár el. Ebben a minőségében tagjai között ott van az ügyészek tekintetében illetékes testületben ülésező ítélőbíró is.
A Tanács ügyészek tekintetében illetékes testülete véleményezi az említett ügyészek kinevezését. Emellett véleményt nyilvánít az ügyészek tekintetében hozott fegyelmi intézkedésekről. Ebben a minőségében a 65. cikk harmadik bekezdésében említett tagokon kívül szerepel a tagjai között a Tanács ítélőbírák tekintetében illetékes testületében ülésező ügyész is.
Az Államügyészség ügyészeinek a társadalom érdekében kell eljárniuk, amelyet a törvény alkalmazására irányuló törekvésük során képviselnek.
A Semmítőszék mellett működő, különálló főügyészség (parquet général) kivételével a franciaországi ügyészségek „az igazságügyi miniszter felügyelete alatt álló” hierarchikus piramist alkotnak. A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 30. cikke úgy rendelkezik, hogy az igazságügyi miniszter irányítja a kormány által meghatározott büntető igazságszolgáltatási politikát. A miniszter köteles biztosítani ennek a politikának a következetes alkalmazását az ország egész területén. E célból általános utasításokat adhat az ügyészeknek a büntető igazságszolgáltatási politikára vonatkozóan.
Minden megyei bíróság (tribunal de grande instance) mellett működik egy ügyészség, amely az államügyész (procureur de la République) vezetése alatt áll, és amelynek több, neki alárendelt ügyész a tagja. Az államügyész irányítja az ügyészséget, elosztja a feladatokat és a szervezeti egységeket a helyettes ügyészek (procureurs adjoints), az alügyészek (vice-procureurs) és a segédügyészek (substituts) között. Az ügyészséget vezető államügyész a főügyész (procureur général) felügyelete és irányítása alatt jár el.
E hierarchikus szervezet ellenére az ügyészség oszthatatlan egységnek minősül: a segédügyésznek nem kell felhatalmazást szereznie a felettesétől ahhoz, hogy eljárhasson, és minden cselekedete az Államügyészség egészére nézve kötelező.
Az ügyészség jogkörei alapvetően a büntetőjog érvényesítésével kapcsolatosak: Vizsgálatokat folytat, és végrehajtja vagy végrehajtatja a bűnüldözéshez szükséges valamennyi intézkedést. Az ügyészség a belátása szerint dönt arról, hogy milyen intézkedésre kerüljön sor büntetőügyekben, például előzetes vizsgálatot indíthat (ouverture d’une information judiciaire), az ügyet ítélőbíróság elé utalhatja (renvoi devant une juridiction de jugement), vagy megszüntetheti az eljárást (classement sans suite). Jelen kell lennie a bírósági tárgyaláson; a részt vevő ügyész szabadon tehet olyan szóbeli észrevételeket (a tényállásra, a vádlott személyére és az ítéletre vonatkozóan), amelyekkel megítélése szerint a leginkább hozzájárul az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez. Az ügyészség az ítéletek érvényesítéséről is gondoskodik.
Az ügyészség felelős a veszélyeztetett kiskorúak védelméért, és rendelkezik bizonyos polgári jogi jogkörökkel (például a magánszemélyek születési, házasságkötési és halotti anyakönyvében szereplő családi állapota tekintetében), közigazgatási jogi jogkörökkel (az italmérések, az időszaki sajtótermékek vagy a direkt marketing tekintetében), valamint kereskedelmi jogi jogkörökkel is (például egyes fizetésképtelenségi eljárások tekintetében).
Az ítélőbírák szerepét és jogköreit a rendes bíróságokról szóló oldal fejti ki.
Annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás közelebb kerüljön a közösséghez, a civil társadalom egy képviselője ideiglenesen kinevezett ülnökként (magistrat exerçant à titre temporaire – MTT) alkalmazható annak érdekében, hogy a bírói hivatásra irányadó szabályokat a bírói kar jogállásáról szóló organikus törvényt (loi organique) kihirdető, 1958. december 22-i 58-1270. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance) 41-10. és későbbi cikkei értelmében ideiglenes segítséget nyújtson az igazságszolgáltatási rendszernek.
E szerep sajátossága, hogy az ideiglenesen kinevezett ülnök bizonyos ideig elláthatja a kerületi bíróság bírójának, a rendőrbíróság bírójának és/vagy ülnökének kötelezettségeit azokban az ügyekben, amelyeket három bíróból álló panel tárgyal a regionális bíróságokon, valamint a bírósági kötelezettségeivel összeegyeztethető professzionális tevékenységet is végezhet.
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök számának nemrégiben bekövetkezett növekedése közvetlen következménye annak, hogy eltűntek a helyi békebíróságok (juges de proximité), amelyeket eredetileg a 2002. szeptember 9-i törvény hozott létre az igazságszolgáltatási rendszer 21. századi modernizációjáról szóló, 2016. november 18-i 2016-1547. számú törvény 15. cikke és a 2017. április 28-i 2017-683. számú rendelet alapján.
A 2017. július 1-jén hatályba lépett, 2016, augusztus 8-i 2016-1090. számú organikus törvény (loi organique) egyesítette a helyi békebíró és az ideiglenes kinevezett ülnök (MTT) szerepét.
Az ideiglenesen kinevezett ülnököket rendszeresen veszik fel a jelentkezési anyag alapján (és nem versenyvizsga alapján).
Az ideiglenesen kinevezett ülnök szerepéhez való hozzáférés feltételei
Francia állampolgárság, 35 és 75 év közötti életkor, teljes körű állampolgári jogok, tisztességes jellem, valamennyi nemzeti szolgálati követelménynek való megfelelés és fizikai alkalmasság a szükséges feladatok ellátására, figyelembe véve bármilyen segítséget, amelyet fogyatékosságok esetén alkalmazni lehet.
a jelentkezőknek a következő feltételek valamelyikét teljesíteniük kell:
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök jogállása
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírák felett hatáskörrel rendelkező részlege véleményt nyilvánít az igazságügyi miniszter által javasolt jelöltekről.
A köztársasági elnök rendeletével (décret) kinevezett, ideiglenesen kinevezett ülnökökre a hivatásos bírákra vonatkozó szabályok vonatkoznak.
Kinevezésük öt évre szól, amely egyszer megújítható, és 75 éves koruk után nem láthatják el feladataikat.
Bírósági feladataik mellett szakmai tevékenységet folytathatnak, feltéve, hogy az nem szerepel a jelentkezési anyagban szereplő összeférhetetlen tevékenységek listáján.
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök feladatai
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök a következő feladatokat látják el:
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök képzése
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök tíz nap elméleti képzést végeznek az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskolában (ENM).
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács határozata alapján hat hónapon belül 40–80 napos bírósági próbaidőt vagy 40 napos bírósági képzést teljesítenek, amely a pályázó szakmai tapasztalata alapján kivételesen csökkenthető.
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök díjazása
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök a szolgálati idő alapján végzett munkájukért díjazásban részesülnek.
Az egységár egy szolgálati időszakra bruttó 106,28 EUR (a közszféra béreire vonatkozó 2017. február 1-jei indexpont szerint), és egy évben legfeljebb 300 szolgálati időszakra kerülhet sor.
Az ideiglenesen kinevezett ülnökök nem kapnak utazási ellátmányt a lakóhelyük és azon bíróság közötti utazás után, amelyhez kirendelték őket.
Az 1806-ban létrehozott munkaügyi bíróságok a munkavállalók vagy gyakornokok és a munkáltatók között a szerződéseikkel kapcsolatban felmerülő egyéni jogviták rendezésére szakosodott elsőfokú bíróságok. A munkaügyi bíróságok bírái (tagjai) az ipar és a kereskedelem világából érkeznek.
A munkaügyi bíróságok rendszere azon az elven alapul, hogy a sajátos és összetett munkajogviszonyokat – akár munkavállalóként, akár munkáltatóként – az ilyen kapcsolatokban tapasztalattal rendelkező bírónak kell megvizsgálnia.
A munkaügyi bíróságok ezért szükségszerűen egyenlő számú munkavállalói és munkáltatói képviselőt (közös testületeket) foglalnak magukban. A bíróság tagjai két testületből (munkavállalók és munkaadók) és öt ügyszakból (ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, egyéb tevékenységek és igazgatás) állnak.
A 14 512 tag 210 munkaügyi törvényszéken látja el feladatait Franciaországban és a tengerentúli területeken, és évente mintegy 142 500 ügyet kezel.
Elsődleges feladatuk a felek közötti egyeztetés és ennek hiányában a közöttük fennálló jogviták eldöntése.
A kinevezés módja
1979-től kezdve a munkaügyi bíróságok tagjait kollégáik ötévente, általános választásokon, közvetlen és általános választójog alapján választották meg. Tekintettel a szavazók részvételi arányának csökkenésére és ebből következően a munkaügyi bírósági rendszer legitimitásának csökkenésére, megvizsgálták a bíróság tagjai kinevezésének új módszereit.
Ennek megfelelően a 2016. március 31-i 2016-388. sz. (ordonnance) törvényerejű rendelet, miközben megerősítette a munkaügyi bíróság rendszerének sajátos jellegét, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek javaslata alapján történő kinevezéssel váltotta fel a közvetlen szavazást, a szakszervezetek és munkáltatói szervezetek reprezentativitásának kiszámítására irányuló eljárás során a reprezentativitásuk kiszámítását követően.
Jelenleg négyévente általános kinevezési körre kerül sor a munkaügyi bíróságok tagjai tekintetében. A kinevezés az igazságügyi miniszter és a foglalkoztatási miniszter közös rendeletével (arrêté) történik. A hivatali idő alatt üresen maradt pozíciókat a kiegészítő kinevezési fordulók részeként teszik közzé, és ugyanolyan eljárás szerint töltik be, mint az általános fordulók esetében.
Továbbképzések
A növekedésről, a tevékenységről és az egyenlő gazdasági lehetőségekről szóló, 2015. augusztus 6-i 2015-990. sz. törvény célja a munkaügyi bíróság tagjai szakmai státuszának javítása, különösen a kötelező alap- és továbbképzés bevezetése révén.
A munkaügyi bíróságok tagjai így bírósági feladataik megkezdése előtt kötelező alapképzésen és továbbképzésen vesznek részt.
Az alapképzés a munkáltatókat képviselő tagok és a munkavállalókat képviselő tagok esetében azonos. A képzést az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskola (ENM) szervezi és biztosítja, és több elméleti és gyakorlati modulból áll, melyek teljes időtartama öt nap. A munkaügyi bíróság azon tagját, aki a kinevezést követő második hónap első napjától számított 15 hónapon belül nem fejezi be az alapképzést, úgy kell tekinteni, mint aki lemondott.
A munkaügyi bíróságok tagjai négyéves hivatali idejük alatt is kapnak hathetes folyamatos képzéssel. Ennek a képzésnek a biztosítása a Munkaügyi Minisztérium feladata.
Magatartási szabályok
A munkaügyi bíróságok tagjai esküt tesznek. A bírákra vonatkozó magatartási szabályok vonatkoznak rájuk: függetlenség, pártatlanság, méltóság és feddhetetlenség; és olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amely megszünteti az ezekkel kapcsolatos jogos kétségeket. A döntéshozatali folyamat titkos jellege is köti őket.
A növekedésről, a tevékenységről és az egyenlő gazdasági lehetőségekről szóló, 2015. augusztus 6-i 2015-990. sz. törvény alapján elfogadott, a munkaügyi bíróságok tagjaira vonatkozó szakmai etikáról és fegyelmi eljárásokról szóló, 2016. december 28-i 2016-1948. sz. rendelet a munka törvénykönyvébe beillesztett egy új R.1431-3-1. cikket, amely a Munkaügyi Bíróságok Tagjainak Legfelsőbb Tanácsát (Conseil supérieur de la prud’homie) bízza meg a bírósági tagok magatartási kódexének kidolgozásával, amelyet közzé kell tenni.
A magatartási kódexet a Munkaügyi Bíróságok Tagjainak Legfelsőbb Tanácsa 2018. január 26-án hagyta jóvá.
Jogállás
A munkaügyi bíróságok hivatalban lévő tagjai védett munkavállalói jogállással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a munkaügyi felügyelőség előzetes engedélye nélkül nem lehet felmenteni őket, és joguk van arra, hogy a munkaidejük alatt távol maradjanak.
Az ilyen távollétek tényleges munkaidőnek számítanak, és mint ilyeneket a munkáltató fizeti, és a társadalombiztosítás fedezi őket. A munkaügyi bíróság számára munkaidőben munkával töltött idő ennek megfelelően nem jár fizetéskieséssel vagy juttatásokkal. Az állam megtéríti a munkáltatónak a fizetést.
A munkáltatói képviselőket és a választottbíróság azon munkavállalóit, akik nem tartoznak a fenti kategóriába (munkakeresők, nyugdíjasok, a bíróságon a munkaidőn kívül szolgálatot teljesítő tagok), szolgálati idejükért a törvényrendeletben (décret) meghatározott mértékben fizetik.
Utazási költségeik szintén megtéríthetők.
134 elsőfokú kereskedelmi bíróság működik Franciaország kontinentális területén, kivéve Elzász-Moselle-t (amelyben a regionális bíróság egyik ügyszaka kezel kereskedelmi jogvitákat a helyi jog szerinti kivétel alapján), a tengerentúli területeken pedig kilenc vegyes kereskedelmi bíróság működik.
A kereskedelmi bíróságok a kereskedők közötti, illetve a kereskedők és a kereskedelmi társaságok közötti jogvitákat, valamint a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos vitákat tárgyalják.
A kereskedelmi bíróságok bírái (juges consulaires) kereskedők vagy vállalatvezetők. Ezért szakmai tapasztalattal rendelkeznek az üzleti életben.
Jelenleg több mint 3400 kereskedelmi bírósági bíró van.
Őket évente kétlépcsős választáson választják meg kollégáik.
Első hivatali idejük két évre szól. Négy évre újraválaszthatók ugyanazon bíróságon vagy bármely más kereskedelmi bíróságon, kivéve a leköszönő elnököt, akit csak a testület tagjaként lehet öt évre újraválasztani.
Esküt tesznek, és ugyanazon magatartási kódex hatálya alá tartoznak, mint a hivatásos bírák.
Önkéntesként működnek. A szolgálat érdekében rendelkezésre kell állniuk, és készen kell állniuk arra, hogy személyes kötelezettségvállalást tegyenek, különösen a nélkülözhetetlen alap- és továbbképzésben való részvétel révén.
Az igazságszolgáltatási rendszer 21. századi modernizációjáról szóló, 2016. november 18-i 2016-1547. sz. törvény jelentős reformot vezetett be a kereskedelmi bíróságok bíráinak jogállását illetően. Különösen a magatartási kódexre és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket vizsgálta felül, és az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskola által nyújtott kötelező alap- és továbbképzés bevezetésével javította szakmai státuszukat.
A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bíróságainak (tribunaux des affaires de la sécurité sociale) ülnökeit a fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki három évre az ifjúságért, a sportért és a társadalmi kohézióért felelős regionális igazgató által benyújtott listáról, amelyet a leginkább reprezentatív szakmai szervezetek kinevezési javaslatai alapján állítanak össze.
Az igazságszolgáltatási rendszer 21. századi modernizációjáról szóló, 2016. november 18-i törvény megszüntette a társadalombiztosítási bíróságokat, és 2019. január 1-jétől külön kijelölt regionális bíróságokra helyezte át ügyterhüket. Az értékelők ott hallgatják meg az ügyeket.
A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróságok (tribunaux du contentieux de l’incapacité) ülnökeit a területen illetékes fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki három évre az ifjúságért, a sportért és a társadalmi kohézióért felelős regionális igazgató által benyújtott listáról, amelyet a leginkább reprezentatív szakmai szervezetek kinevezési javaslatai alapján állítanak össze.
Az igazságszolgáltatási rendszer 21. századi modernizációjáról szóló, 2016. november 18-i törvény megszüntette a fogyatékosságügyi bíróságokat, és 2019. január 1-jétől külön kijelölt regionális bíróságokra helyezte át ügyterhüket. Az értékelők ott hallgatják meg az ügyeket.
A társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozó regionális bírósági testületek értékelői
2019. január 1-jétől ezek az értékelők a kifejezetten a társadalombiztosítással és a szociális segítségnyújtással kapcsolatos jogviták tárgyalására kijelölt regionális bírósági testületekben üléseznek.
A fellebbviteli bíróság első elnöke – a regionális bíróság elnökével folytatott konzultációt követően – hároméves időtartamra nevezi ki őket az adott bíróság számára a prefektus által a leginkább reprezentatív kereskedelmi és szakmai szervezetek jelölését követően összeállított listák alapján.
A pályázónak francia állampolgárnak és legalább 23 évesnek kell lennie, meg kell felelnie a bírói tagság feltételeinek, nem lehet bűnösnek találni a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv vagy a társadalombiztosítási törvénykönyv szerinti bűncselekményben, és nem lehet társadalombiztosítási szervezet vagy biztosítóegyesület igazgatóságának tagja. Feladatai összeegyeztethetők a munkaügyi bíróság tagjainak feladataival.
A fiatalkorúak bíróságainak (tribunaux pour enfants) értékelőit az igazságügyi miniszter nevezi ki négy évre az azon fellebbviteli bíróság első elnöke által benyújtott jelöltek listájáról, amelyhez a fiatalkorúak bírósága tartozik.
A pályázónak francia állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie, és bármilyen minőségben különösen érdeklődnie kell a fiatalokat érintő ügyek iránt.
A földhaszonbérletek paritásos bíróságának ülnökeit (tribunaux paritaires des baux ruraux) a fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki hatéves időtartamra az adott bíróság számára a prefektus által a leginkább reprezentatív szakmai vagy földtulajdonosi szervezetek jelölését követően összeállított listák alapján.
Ide tartoznak azok a bérbeadók, akik nem bérlők, valamint a bérbeadónak nem minősülő bérlők is, adott esetben a közös bíróság két részlegére osztva, amelyek közül az egyik a bérleti szerződés szerinti bérbeadókból és bérlőkből, a másik pedig a megosztásalapú mezőgazdasági megállapodások szerinti bérbeadókból és bérlőkből áll.
A pályázónak francia állampolgárnak és legalább 26 évesnek kell lennie, nem lehet polgári, állampolgári vagy szakmai jogaitól megfosztott személy, és legalább öt éve bérbeadónak vagy bérlőnek kell lennie bérleti szerződés vagy megosztásalapú mezőgazdasági megállapodás alapján.
A bírósági jegyzők (greffiers) a bírósági eljárások szakértői, akik segítik a bírákat a bírósági iratok elkészítésében, és – amennyiben a törvény úgy rendelkezik – a bíróság jogi aktusainak hitelesítéséért felelősek.
A bírósági jegyző a bíró közeli munkatársa, akinek segítséget nyújt az ügyek tárgyalásra való előkészítésében és feldolgozásában, valamint a jogi kutatásban. A bírák utasításának megfelelően határozattervezeteket és jogalapokat dolgoznak ki. A nyilvánosságnak nyújtott tájékoztatási és segítségnyújtási szolgáltatások részeként a jegyzők megbízhatók azzal, hogy tájékoztatást, iránymutatást vagy segítséget nyújtsanak a felhasználóknak a bírósági formaságok vagy eljárások elvégzéséhez. Szakmai képzési feladatokat is elláthatnak.
A bírósági jegyző a feladatköreinek túlnyomó részét a bíróságok különböző hivatalaiban látja el. A bíróság méretétől és szervezetétől függően a bírósági jegyző – hivatalvezetőként, helyettesként vagy osztályvezetőként – vezetői felelősségi körökkel is felruházható.
Adminisztratív dolgozó (375 Kb)
2018. január 1-jén az Igazságügyi Minisztériumnak a bírósági nyilvántartások emberi erőforrásokért felelős osztálya 10 931 alkalmazottat irányított, akik közül 9368 személyt a bíróságokhoz rendeltek.
Az ügyvédek (avocats) az igazságszolgáltatást segítő személyeknek minősülnek, akik szabad és független hivatást gyakorolnak. Az ügyvédekre irányadó szabályokat az egyes bírói és jogi hivatások reformjáról szóló, 1971. december 31-i 71-1130. sz. törvény, valamint az ügyvédi hivatás szervezetéről szóló, 1991. november 27-i 91-1197. sz. rendelet (décret) állapítja meg. Az 1971. évi törvényt módosító, 1990. december 31-i 90-1259. sz. törvény és annak végrehajtási rendeletei a meglévő ügyvédi (avocat) és a jogi tanácsadói (conseil juridique) hivatás összevonásával létrehozták az új ügyvédi (avocat) hivatást. A fellebbviteli bíróságok előtti jogi képviselet reformjáról szóló 2011. január 25-i törvény pedig összevonta a fellebbviteli bíróságon az ügyvédi és jogi képviselői funkciókat (avoué près les cours d’appel).
Napi tevékenységeik során az ügyvédek két feladattal rendelkeznek: az egyik az ügyfelek segítése és képviselete a bíróságon (igazságszolgáltatási feladatkör), a másik pedig a jogi tanácsadás nyújtása és a jogi okiratok elkészítése (jogi feladatkör).
Az 1971. december 31-i törvény 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az ügyvédek gyakorlatilag monopóliumhelyzetben vannak a felek segítése és képviselete, a bíróságok, valamint bármilyen jellegű igazságügyi, illetve fegyelmi szerv előtti eljárás és védelem tekintetében.
Nincs nemzeti ügyvédi szövetség, mivel az ügyvédek azt szeretnék, hogy valamennyi ügyvédi kamara megfelelően képviselve legyen. Franciaország kontinentális és tengerentúli területein 16 kamara (barreaux) létezik, melyek mindegyike egy megyei bírósághoz (tribunal de grande instance) tartozik, és mindegyik kamarát egy elnök (bâtonnier) vezeti és egy igazságszolgáltatási tanács (conseil de l’ordre) igazgatja; az igazságszolgáltatási tanácsnak az a feladata, hogy foglalkozzon a hivatás gyakorlását érintő valamennyi kérdéssel, továbbá az, hogy felügyelje az ügyvédek kötelezettségeinek betartását és jogaik védelmét.
Az 1990. december 31-i törvény (15. cikke) által létrehozott Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa (Conseil national des barreaux – CNB) jogi személyiséggel rendelkező közhasznú intézmény (établissement d’utilité publique); az a feladata, hogy ellássa az ügyvédi hivatás hatóságok előtti képviseletét, és törekedjen a hivatásra vonatkozó szabályok és szokások összehangolásának biztosítására.
Az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsának van egy honlapja, ahol bárki ingyenesen hozzáférhet a hivatás szervezetére vonatkozó információkhoz, a hivatást érintő aktuális kérdésekhez, valamint a francia ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező valamennyi ügyvédet tartalmazó névjegyzékhez. A nagyobb kamarák többségének van saját – ingyenes és bárki számára hozzáférhető – honlapja; címük az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsának honlapján található névjegyzékben szerepel.
Az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa a Hivatalos Közlönyben közzétett és az ügyvédekre közvetlenül alkalmazandó szabályozási határozatok útján alkotja meg a nemzeti magatartási szabályokat.
A két franciaországi legfelsőbb bíróság – az Államtanács és a Semmítőszék – ügyvédei külön hivatást alkotnak: ők köztisztviselők, akiket az igazságügyi miniszter nevez ki hivatalukba, és kizárólag ők biztosítják a felek legfelsőbb bíróságok előtti képviseletét, amikor az kötelező. A legfelsőbb bíróságok ügyvédeire irányadó szabályokat alapvetően az Államtanács és a Semmítőszék ügyvédi kamaráját létrehozó, 1817. szeptember 10-i törvényerejű rendelet (ordonnance), a hivatásrendbe történő belépés feltételeiről szóló, 1991. október 28-i 91-1125. sz. rendelet (décret), valamint a hivatásra irányadó fegyelmi szabályokról szóló, 2002. január 11-i 2002-76. sz. rendelet (décret) határozza meg.
A legfelsőbb bíróságok ügyvédei különálló ügyvédi kamarát alkotnak, amelynek élén egy elnök áll, akit a 11 tagból álló kamarai tanács segít. Ez a testület felel a szakmai fegyelem biztosításáért és képviseli a hivatást.
További információk az Államtanács és a Semmítőszék Ügyvédi Kamarájának internetes honlapján találhatók.
Létezik olyan adatbázis, amelyet az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa tart fenn az összes franciaországi ügyvédi kamara névjegyzékében szereplő ügyvédek jegyzéke alapján.
Az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa internetes honlapján található adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.
A közjegyző (notaire) közhivatalnok, akit az igazságügyi miniszter rendelet (arrêté) útján nevez ki. A közjegyzők mindazonáltal önfoglalkoztató, független szakmát gyakoroló szakemberekként tevékenykednek. A hivatásra irányadó szabályokat elsősorban a – közjegyzői hivatás szervezetére vonatkozó – (a francia forradalmi naptár keltezése szerinti) XI. évi szelek hónap 25. napján született törvény (loi), az 1945. november 2-i 45-2590. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance), a közjegyzői szakma szervezéséről szóló, 1945. december 19-i 45-0117 sz. rendelet (décret), a közjegyzői szakképzésről és a közjegyzői hivatáshoz való hozzáférésről szóló, 1973. július 5-i 73-609. sz. rendelet (décret), valamint a közjegyzők díjazásának megállapításáról szóló, 1978. március 8-i 78-262. sz. rendelet (décret) állapítja meg.
A hivatás megyei közjegyzői kamarákba, valamint regionális szintű tanácsokba szerveződik, amelyek a hatáskörükbe tartozó közjegyzők szabályozásáért és fegyelmi ügyeiért felelnek. A hivatás nemzeti hatóságok előtti képviseletét a Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa (Conseil supérieur du notariat) látja el.
A Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa a hatóságok előtti képviseleti szerepén kívül a különböző regionális tanácshoz tartozó közjegyzők közötti szakmai jellegű viták megelőzésének és megoldásának feladatát is ellátja. A Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa ingyenes internetes honlappal rendelkezik, amely ismerteti a hivatás főbb jellemzőit, és tartalmazza a megyei és regionális kamarákhoz illetve tanácsokhoz tartozó közjegyzők névjegyzékét.
A közjegyzők közjegyzői okiratokat állíthatnak ki, amelyek a későbbiekben bírósági ítélet nélkül is végrehajthatóak.
Az okiratok szövegezésével összefüggésben, illetve attól függetlenül feladatuk a magánszemélyek és vállalkozások részére biztosított tanácsadás, továbbá fő tevékenységük mellett részt vehetnek a vagyonkezelési és az ingatlanügyletekben.
A bírósági végrehajtók (huissiers de justice) közhivatalnokok, akiket az igazságügyi miniszter rendelet (arrêté) útján nevez ki. A bírósági végrehajtók mindazonáltal önfoglalkoztató, független szakmát gyakoroló szakemberekként tevékenykednek. A szakmára irányadó szabályokat elsősorban az 1923. december 27-i törvény, az 1945. november 2-i 45-2592. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance), az 1956. február 29-i 56-222. sz. rendelet (décret), valamint az 1975. augusztus 14-i 75-770. sz. rendelet (décret) állapítja meg.
Kizárólag ők jogosultak kézbesíteni az eljárási okiratokat és végrehajtani a bírósági határozatokat, valamint a végrehajtható határozatokat vagy intézkedéseket. Ezen túlmenően – a bíróságok megbízásából vagy magánszemélyek kérésére tényállást is felvehetnek. Fő tevékenységük mellett közvetítőként, vagyonkezelőként és biztosítási ügynökként is eljárhatnak, amennyiben erről előzetesen értesítik a regionális végrehajtói kamarájukat és a területen illetékes fellebbviteli bíróságnál működő főügyészt (procureur général).
A hatáskörükbe tartozó polgári és kereskedelmi ügyekben a végrehajtók az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendeletben (décret) meghatározott mértékű illetményben részesülnek.
A hivatást a megyei és regionális kamarák képviselik az egyes fellebbviteli bíróságok földrajzi illetékességi területén. A hivatás egészét a hatóságok előtt egy országos kamara képviseli, amely rendezi a kamarák közötti, valamint a különböző regionális kamarához tartozó végrehajtók közötti jogvitákat. A Végrehajtók Országos Kamarája ingyenes honlappal rendelkezik, amely ismerteti a hivatás főbb jellemzőit és tartalmazza a végrehajtók névjegyzékét.
A 2016. június 2-i törvényerejű rendelet (ordonnance) létrehozta a bírósági végrehajtói tisztviselői szakmát (commissaire de justice), amely 2022. július 1-jétől felváltja a bírósági végrehajtói és bírósági árverezői szakmát (commissaire-priseur judiciaire).
A törvényerejű rendelet meghatározza a bírósági végrehajtói tisztviselőkre vonatkozó szabályokat, és előírja, hogy az új szakmát átmeneti rendelkezések révén 2022. július 1-jéig fokozatosan be kell vezetni. Mivel a bírósági végrehajtó és a bírósági árverező szerepe részben hasonló és egymást kiegészítő jellegű, az a döntés született, hogy észszerűsítik a szakmák jelenlegi szervezését, és egyetlen bírósági végrehajtói tisztviselői szakmává egyesítik őket.
A bírósági végrehajtói tisztviselőkre vonatkozó szabályok 2022. július 1-jétől lesznek teljes körűen alkalmazandók. 2026. július 1-jétől teljes mértékben felváltja a korábbi szakmákat: azok a bírósági végrehajtók és bírósági árverezők, akik nem vettek részt a bírósági végrehajtói képesítés megszerzésére irányuló speciális képzésben, nem praktizálnak többé. 2019. január 1-jétől a Bírósági Végrehajtói Tisztviselők Országos Kamarája (Chambre nationale des commissaires de justice) váltja fel a Végrehajtók és Bírósági Árverezők Országos Kamaráját annak érdekében, hogy előkészítse a két szakma fokozatos összehangolását, majd egyesítését.
A kereskedelmi bíróságok jegyzői (greffiers de tribunaux de commerce) olyan közhivatalnokok, akiknek elsődleges feladata a kereskedelmi bíróságok tagjainak segítése a tárgyalásokon, valamint a bíróság elnökének segítése a hatáskörébe tartozó valamennyi feladat ellátása során. Ők kezelik a bírósági nyilvántartást, valamint gondoskodnak a cégnyilvántartás (registre du commerce et des sociétés – RCS), valamint a bírósági nyilvántartások és ügyiratok megfelelő karbantartásáról. Hiteles másolatokat állítanak ki, felelősek a bírósági pecsét elhelyezéséért, őrzik a hivatalhoz eljuttatott pénzt, továbbá megszövegezik a hivatal okiratait és hatáskörükbe tartozó hivatalos okiratokat.
A hivatást a kereskedelmi törvénykönyv L.741-1–R.741-1. cikke szabályozza.
A hivatás hatóságok előtti képviseletét a Kereskedelmi Bíróságok Jegyzőinek Országos Tanácsa (Conseil national des greffiers des tribunaux de commerce – CNGTC) látja el. Ez a testület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú intézmény (établissement d’utilité publique), amely a hivatás közös érdekeinek képviseletéért felel. A testület megszervezi a jegyzők és a hivatali személyzet alap- és folyamatos továbbképzését, a szakvizsgákat, megkönnyíti és felügyeli a szakmai gyakorlatokat. A Kereskedelmi Bíróságok Jegyzőinek Országos Tanácsa honlapja további információkkal szolgál ezekről a kérdésekről.
A kereskedelmi bíróságok jegyzői (366 Kb)
A kereskedelmi bíróságok munkaszerződéssel rendelkező jegyzői (366 Kb)
A jogi tanácsadói (conseil juridique) szakmát az 1990. december 31-i 90-1259. sz. törvény egyesítette az ügyvédi (avocat) hivatással.
Azokra a jogászokra (juristes), akik nem folytatnak független ügyvédi (avocat) tevékenységet, hanem vállalati jogtanácsosként tevékenykednek, nem vonatkozik külön szakmai szabályozás.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az igazságszolgáltatási szervek alkalmazottai bírósági tisztviselők, köztisztviselők és kisegítő alkalmazottak.
A bírák állandó tisztséget betöltő bírósági tisztviselők. Bíróvá horvát állampolgárságú személyek nevezhetők ki.
A bírósági tisztviselők állami képzési intézeténél (Državna škola za pravosudne dužnosnike) diplomát szerző vagy már bírói feladatokat ellátó személy bíróvá nevezhető ki városi bíróságra (općinski sudovi) kereskedelmi bíróságra (trgovački sud) vagy közigazgatási bíróságra (upravni Sud).
Az a személy, aki legalább 10 éve bírósági tisztviselőként dolgozik, kinevezhető a megyei bíróság (županijski sud) bírájává.
Az a személy, aki bírósági tisztviselőként legalább 12 évet dolgozott, bíróvá nevezhető ki a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Szabálysértési Bíróságára (Visoki prekršajni sud Republike Hrvatske), a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságára (Visoki trgovački sud Republike Hrvatske) valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságára (Visoki upravni sud Republike Hrvatske).
A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságára (Vrhovni sud Republike Hrvatske) történő bírói kinevezés előfeltétele, hogy a jelölt előzőleg legalább 15 éven át igazságügyi tisztviselői, ügyvédi, közjegyzői vagy jogi tárgyat oktató egyetemi tanári munkakörben dolgozott (ez utóbbi esetben releváns szakmai tapasztalatként a sikeres szakvizsgát követő időszak vehető figyelembe), vagy a jelölt komoly szakmai hírnévvel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkező ügyvéd, aki legalább 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, és egy adott szakterületen végzett kimagasló szakmai és tudományos munkája révén bizonyította képességeit.
Bíróságokról szóló törvény (Zakon o sudovima)
az Országos Bírói Tanácsról szóló törvény (Zakon o Državnom sudbenom vijeću)
a bírák és egyéb igazságügyi tisztviselők javadalmazásáról szóló törvény (Zakon o plaćama sudaca i drugih pravosudnih dužnosnika)
A szakmai, adminisztratív, és technikai feladatok ellátásához szükséges szakmai, kisegítő és technikai bírósági köztisztviselők létszámát az igazságügyi miniszter határozza meg.
A bírósági köztisztviselők és kisegítő személyzet alkalmazásával, a szakmai gyakorlatokkal, az állami szakvizsga eljárásával, módszerével és programjával, a javadalmazással és a munkaviszonnyal összefüggő egyéb jogokkal, kötelezettségekkel, felelősséggel, valamint a szakmai kötelességszegésből eredő felelősséggel kapcsolatos kérdéseket a köztisztviselőkre és a kisegítő alkalmazottakra vonatkozó rendeletek, valamint az általános munkajogi rendeletek szabályozzák.
Megüresedő bírósági állásokat kizárólag az Igazságügy minisztérium jóváhagyásával lehet betölteni.
Amennyiben a bírósági köztisztviselők és a kisegítő alkalmazottak felvétele során ügyelni kell arra, hogy megfelelően képviseltetve legyenek a különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek.
A bírósági tisztviselőkre és kisegítő alkalmazottakra vonatkozó oktatási követelményekről szóló rendeleteket az igazságügyi miniszter fogadja el.
Bírósági tanácsosok (sudski savjetnici; egyes számban: sudski savjetnik), bírósági főtanácsosok (viši sudski savjetnici; egyes számban: viši sudski savjetnik), bírósági szakmai főtanácsosok (viši sudski savjetnici – specijalisti; egyes számban: viši sudski savjetnik – specijalist)
Bírósági tanácsosként olyan személy működhet, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik.
Bírósági főtanácsossá vagy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági tanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább két éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább öt éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.
Bírósági szakmai főtanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább négy éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább nyolc éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.
A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági tanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább négy éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább nyolc éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.
A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági szaktanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább hat éven át bírósági tanácsosi, ügyészi tanácsosi vagy bírósági tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább tíz éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.
A bírósági tanácsos, a bírósági főtanácsos és a bírósági szakmai főtanácsos részt vesz a bírósági tárgyalásokon, valamint jogosult bizonyos bírósági eljárások önálló lefolytatására, bizonyítékok értékelésére és tényállás megállapítására. Az eljárás lefolytatását követően tervezetet nyújtanak be a bírónak, amely a határozat alapjául szolgál, és az elfogadott határozatot a bíró engedélyével közzéteszik.
A bíróságokról szóló törvény irányadó rendelkezései szerint a bírósági tanácsos, a bírósági főtanácsos és a bírósági szakmai főtanácsos az alábbi ügyekben jogosult eljárni és határozattervezetet javasolni:
Bírósági tanácsos, bírósági főtanácsos vagy bírósági szakmai főtanácsos különösen olyan eljárásokban járhat el és hozhat határozatot, amelyek vonatkozásában külön jogszabály így rendelkezik.
Másodfokú eljárásban és rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bírósági tanácsos, bírósági főtanácsos vagy bírósági szakmai főtanácsos beszámol az ügy előrehaladtáról és határozattervezetet készít.
Az Igazságügyi Minisztérium évente dönt a bírósági fogalmazói álláshelyek számáról a bíróságok számára elkülönített költségvetési források mértékére tekintettel.
A bírósági fogalmazók felvételének feltételeit, a felvétel módját, valamint a fogalmazói idő hosszát és a fogalmazói munkakör tartalmát külön törvény szabályozza.
A bíróságokon alkalmazásban állhatnak olyan személyek is, akik megfelelő szakmai képzettséggel vagy egyetemi alapszintű vagy posztgraduális végzettséggel, valamint a szükséges mértékű munkatapasztalattal rendelkeznek a gyógypedagógia, szociológia, oktatás, közgazdaságtan, számvitel területén, pénzügyi vagy egyéb releváns területen.
A szakértők és szakértői asszisztensek (stručni pomoćnici; egyes számban: stručni pomoćnik) a bírákat segítik olyan ügyekben, amelyek különleges szakértelmet igényelnek.
A bírósági ülnök olyan horvát állampolgárok, akik részt vesznek bizonyos eljárásokban, és akik rendes foglalkozásukként nem bírói tisztséget töltenek be. A bírósági tanács tagjaiként sokkal inkább a bírákkal azonos helyzetben vannak, amikor olyan kérdésekről döntenek, amelyekről a büntetőeljárás során határozatot kell hozni.
Ülnökké az nevezhető ki, aki nagykorú horvát állampolgár, és alkalmas ilyen tisztség betöltésére.
A bírósági ülnököket négy éves időtartamra nevezik ki, amely annak lejártakor meghosszabbítható.
A fővárosi és megyei bíróságokon működő ülnököket a megyei közgyűlés (županijska skupština) – vagy, Zágráb esetében a Zágráb városi közgyűlés (Gradska skupština Grada Zagreba) – nevezi ki a fővárosi vagy városi közgyűlés, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, és a Gazdasági Kamara által előzetesen beterjesztett ajánlások alapján.
A bírósági ülnökök kinevezését megelőzően az érintett bíróság elnökének jóvá kell hagynia a jelöltek személyét.
Azon a bíróságon, ahol 15-nél több bíró dolgozik, adminisztratív igazgató működik.
A bíróság adminisztratív igazgatója segíti a bíróság elnökét a bírósági igazgatási feladatok ellátásában, különösen az alábbiak révén:
Az adminisztratív igazgató a munkája tekintetében a bíróság elnökének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A bíróság adminisztratív igazgatójává olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel vagy integrált alap-/mesterképzési jogi egyetemi végzettséggel vagy gazdasági egyetemi végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, és legalább ötéves tapasztalata van a kapcsolódó munka terén.
Minden bíróságnak saját szóvivője van.
A bírósági szóvivő bíró, bírósági tanácsos vagy olyan személy lehet, akit erre a feladatra a bíróság elnöke az éves munkaprogramban kijelölt.
A megyei bíróság elnöke kijelölhet egy megyei bírósági bírót a szóvivői feladatok ellátására e bíróságon, és az annak illetékességi területén található városi bíróságokon. Helyettes szóvivő is kijelölhető.
A bírósági szóvivő tájékoztatást ad a bíróság munkájáról a bíróságokról szóló törvény, a bírósági eljárásról szóló törvény (Sudski poslovnik), valamint az információszabadságról szóló törvény (Zakon o pravu na pristup informacijama) rendelkezéseivel összhangban.
A Horvát Köztársaság főügyészévé (Glavni državni odvjetnika Republike Hrvatske) az a személy nevezhető ki, aki megfelel a Horvát Köztársaság helyettes főügyészévé (zamjenik Glavnog državnog odvjetnika Republike Hrvatske) való kinevezéséhez szükséges általános és speciális feltételeknek.
A megyei ügyészeket (županijski državni odvjetnici) olyan ügyészek, helyettes főügyész, szakosodott helyettes ügyészek és megyei helyettes ügyészek közül nevezik ki, akik legalább két éve ellátják a megyei helyettes ügyészi feladatokat.
A megyei ügyészeket az Ügyészségi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće) nevezi ki négy évre, a Horvát Köztársaság főügyészének javaslata alapján és azt követően, hogy a Horvát Köztársaság Főügyészségének testülete (Kolegij Državnog odvjetništva Republike Hrvatske) véleményt nyilvánított.
Az önkormányzati ügyészeket (općinski državni odvjetnici) ügyészi és helyettes ügyészi tisztséget betöltő személyek közül nevezik ki.
Az önkormányzati ügyészeket a Tanács nevezi ki négy évre, a Horvát Köztársaság főügyészének javaslata alapján és azt követően, hogy a megyei főügyészség testülete és a megyei főügyész véleményt nyilvánított.
A helyettes ügyészeket az ügyészi feladatok ellátásához szükséges szakértelmüket, függetlenségüket és képességüket biztosító módon, feltételekkel és eljárás során nevezik ki.
Az a horvát állampolgár, aki sikeresen teljesítette a nemzeti ügyvédi szakvizsgát, és megfelel az Ügyészségi Tanácsról szóló törvényben (Zakon o državnoodvjetničkom vijeću) meghatározott feltételeknek, kinevezhető helyettes ügyésznek.
A bírósági tisztviselők állami képzési intézeténél diplomát szerző személy önkormányzati helyettes ügyésznek nevezhető ki.
Az a személy, aki legalább 10 éve bírósági tisztviselőként dolgozik, kinevezhető megyei helyettes ügyésznek.
A Horvát Köztársaság helyettes főügyészének való kinevezés előfeltétele, hogy a jelölt előzőleg legalább 15 éven át igazságügyi szervnél igazságügyi tisztviselői, ügyvédi, közjegyzői vagy jogi tárgyat oktató egyetemi tanári munkakörben dolgozott és sikeresen teljesítette az ügyvédi szakvizsgát (ez utóbbi esetben releváns szakmai tapasztalatként a sikeres szakvizsgát követő időszak vehető figyelembe), vagy legalább 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, és egy adott szakterületen végzett kimagasló szakmai és tudományos munkája révén bizonyította képességeit.
Ahhoz, hogy az érintett személyt főügyészségi helyettes ügyészi tisztségre lehessen kinevezni, és megfeleljen a törvényben meghatározott feltételeknek, a legutóbbi értékelése során olyan eredményt kell elérnie, amely szerint legalább »sikeresen látja el feladatait«.
Egy vagy több helyettes ügyészt neveznek ki az ügyészségbe, és feladataikat állandó jelleggel látják el.
Az ügyészeknek és a helyettes ügyészeknek úgy kell eljárniuk, hogy elkerüljék saját hírnevük sérelmét, ne keltsék az ügyészség rossz hírét, és ne ébresszenek kétségeket a pártatlanságukkal vagy az ügyészség autonómiájával és függetlenségével kapcsolatban.
Amennyiben az ügyészek és a helyettes ügyészek képviseleti feladatokat látnak el, valamint az állami szervekkel és jogi személyekkel fenntartott kapcsolataikban kötelesek betartani a jogszerűség, a professzionalizmus és a pártatlanság elvét, tiszteletben tartva az egyes eljárásokra vonatkozó határidőket és az ügyek kezelése során az elsőbbségre vonatkozó szabályokat.
Amikor az ügyészek és a helyettes ügyészek bíróság vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban jelennek meg, tiszteletben kell tartaniuk és meg kell őrizniük az érintett bíróság vagy szerv méltóságát, saját személyes méltóságukat és az ügyészség méltóságát.
Az ügyészeknek és a helyettes ügyészeknek meg kell őrizniük minden olyan személyes adatot és a felek és más személyek magánéletével és családi életével kapcsolatos egyéb információt, amelyet feladataik ellátása során szereznek meg, és amelyek a jogszabályokban nem minősülnek hivatali titoknak, amennyiben ez nem minősül bűncselekménynek, és bizalmasan kell kezelniük minden olyan adatot, amely nem nyilvános.
Az ügyészek és a helyettes ügyészek nem lehetnek politikai pártok tagjai, és nem vehetnek részt a politikában.
A Horvát Köztársaság főügyésze, a Horvát Köztársaság helyettes főügyésze, az ügyészek és a helyettes ügyészek nem vonhatók felelősségre a hozzájuk rendelt ügyben kifejtett jogi véleményekért, kivéve, ha törvénysértést és bűncselekményt követtek el.
Az ügyészi tanácsosok, az ügyészi főtanácsosok (viši državnoodvjetnički savjetnici) és az ügyészi szaktanácsosok (viši državnoodvjetnički savjetnici – specijalisti) segítik az ügyészt és annak helyettesét a munkájukban, jelentésekről, beadványokról és a meghallgatott személyektől származó nyilatkozatokról jegyzőkönyvet készítenek, önállóan vagy felügyelet mellett ellátják a jogban és a végrehajtási rendeletekben meghatározott egyéb szakfeladatokat, az ügyész vagy helyettes ügyész utasításaival összhangban.
Az ügyészségek bűnözés elleni osztályán vádat emelhetnek olyan bűncselekmények miatt indított eljárásokban, amelyek pénzbüntetéssel vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.
Az ügyészségek polgári és közigazgatási osztályain megjelenhetnek a bíróságok, a közigazgatási és egyéb szervek előtt az illetékes ügyész által kiadott külön meghatalmazás alapján, az alábbiak szerint:
A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal különleges ügyészség, amely Horvátország egész területére kiterjed, és amely a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel és a szervezett bűnözéssel foglalkozik.
A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal
Gajeva 30a
10 000 Zágráb
tel.: +385 4591 874
fax: + 385 1 4591 878
email: tajnistvo@uskok.dorh.hr
A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatalról szóló törvény (Zakon o Uredu za suzbijanje korupcije i organiziranog kriminaliteta)
Az USKOK munkáját az igazgató irányítja, akit a főügyész nevez ki, miután az igazságügyi miniszter és a Horvát Köztársaság Főügyészségének testülete véleményt nyilvánított. Az igazgató kinevezése négy évre szól, és megújítható.
Az ügyvédi hivatás független és önálló jogi tanácsadást biztosító szolgáltatás természetes és jogi személyek részére annak érdekében, hogy azok gyakorolhassák és megvédhessék jogaikat és jogos érdekeiket.
Ügyvédek bármilyen típusú jogi segítséget nyújthatnak.
Különösen jogi tanácsadást nyújthatnak, megírhatják dokumentumok (szerződések, végrendeletek, nyilatkozatokat stb.) tervezeteit, keresetleveleket, panaszokat, indítványokat, kérelmeket, rendkívüli jogorvoslati kérelmeket és más beadványokat készíthetnek, és képviselhetik ügyfeleiket.
Jogi gyakorlatukat önállóan vagy közös irodában vagy ügyvédi irodában végezhetik, és tartózkodniuk kell az ügyvédi hírnévvel és függetlenséggel összeegyeztethetetlen tevékenységek végzésétől.
Az ügyvédeknek bizalmasan kell kezelniük az ügyfeleik által szolgáltatott valamennyi információt és minden olyan ismeretet, amelyet más módon, képviseletük során szereznek meg. Ezt a titoktartást minden más olyan személynek is be kell tartania, aki az ügyvédi irodában dolgozik vagy dolgozott.
Az ügyvédek a Horvát Ügyvédi Kamara (Hrvatska odvjetnička komora) által megállapított és az igazságügyi miniszter által jóváhagyott díjszabás szerint a jogi szolgáltatások ellenében díjazásra és az elvégzett munkával kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére jogosult.
Ha az ügyvéd hivatalból nyújt védelmet, az ilyen munkák díjának mértékét az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg.
A vádlottat csak ügyvéd képviselheti a megyei bíróság (županijski sud) előtt, ami azt jelenti, hogy a hosszú távú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért az állam által fizetett ex officio védelmet vagy védelmet csak olyan ügyvéd képviselheti, aki legalább nyolcéves ügyvédi vagy igazságügyi szervben dolgozó tisztviselői tapasztalattal rendelkezik.
Az ügyvédeknek a szolgáltatás teljesítését követően számlát kell kiállítaniuk ügyfeleik számára. A meghatalmazás visszavonása vagy felmondása esetén az ügyvéd a meghatalmazás visszavonásának vagy felmondásának napjától számított 30 napon belül számlát bocsát ki.
Az ügyvédek kötelezően tagjai a Horvát Ügyvédi Kamarának, amely jogi személyiséggel rendelkező, önálló és független szervezet. A Horvát Ügyvédi Kamara a Horvát Köztársaság területén működő valamennyi ügyvédet egységesen képviseli.
A Horvát Köztársaságban történő ügyvédi működésre való jogosultság az ügyvédi névjegyzékbe való felvétellel nyílik meg.
Horvát Ügyvédi Kamara
Koturaška 53/II
10 000 Zágráb
tel.: +385 1 6165 200
fax: +385 1 6170 686
hok-cba@hok-cba.hr
http://www.hok-cba.hr/
A jogi szakmákról szóló törvény
A közjegyzők közbizalommal felruházott személyek, akiket a Horvát Közjegyzői Kamara (Hrvatska javnobilježnička komora) által szervezett pályázatot követően az igazságügyi miniszter nevez ki.
A közjegyzők szakképzett jogászok, akik sikeresen teljesítették a nemzeti ügyvédi kamara vizsgáját és a közjegyzői szakmára vonatkozó államvizsgát, rendelkeznek a szükséges tapasztalattal, valamint önálló és független közszolgáltatók, továbbá az ügyfelek által megbízott pártatlan szakértők.
A következőkre jogosultak:
Az a tény, hogy a felek az öröklési eljárásban nem változtathatják meg a bíróság joghatóságát, azt jelenti, hogy nem választhatnak közjegyzőt bíróság által kirendelt vagyonkezelőnek.
Ha a közjegyző bíróság vagy más közjogi szerv előtt képviseli a felet, akkor ügyvédi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
A közjegyzők csak akkor tagadhatják meg a hivatali feladatok ellátását, ha megalapozott indokuk van, és titokban kell tartaniuk azokat az ismereteket, amelyeket munkájuk végzése során szereznek.
A közjegyzők a közjegyzők ideiglenes díjszabására vonatkozó szabályok (Pravilnik o privremenoj javnobilježničkoj tarifi), az öröklési eljárások során a bíróság által kinevezett vagyonkezelőként eljáró közjegyzők díjszabására és költségtérítésére vonatkozó szabályok (Pravilnik o visini nagrade i naknade troškova javnog bilježnika kao povjerenika suda u ostavinskom postupku), valamint a végrehajtási eljárások során eljáró közjegyzők díjszabásáról és költségtérítéséről szóló szabályok (Pravilnik o nagradama i naknadi troškova javnih bilježnika u ovršnom postupku) szerint az illetékességi területükön belüli hivatalos intézkedések elvégzéséért közjegyzői díjra és költségtérítésre jogosultak.
A Horvát Köztársaságban a közjegyzők kötelező jelleggel a Horvát Közjegyzői Kamara tagjai.
A közjegyzők munkáját a Horvát Közjegyzői Kamara és az Igazságügyi Minisztérium felügyeli, saját illetékességi területükön belül.
A közjegyzőnek az öröklési eljárásban bíróság által kirendelt vagyonkezelőként végzett munkáját az őt kirendelő bíróság felügyeli.
Horvát Közjegyzői Kamara
Koturaška 34/II
10 000 Zágráb
tel.: +385 1 4556 566
fax: +385 1 4551 544
e-mail: hjk@hjk.hr
http://www.hjk.hr/Uredi
közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o javnom bilježništvu)
a közjegyzői díjakról szóló törvény (Zakon o javnobilježničkim pristojbama)
Az Igazságügyi Akadémia független közintézmény, amely alapfokú oktatást és képzést nyújt a jelöltek számára az igazságszolgáltatási feladatok önálló, felelős és független módon történő ellátásáról; szakképzés a gyakornokok, az igazságügyi szervek tanácsadói és egyéb igazságügyi alkalmazottak számára; valamint a bírósági tisztviselők továbbképzése. Az Akadémia élén egy igazgató áll, amelyet egy kilenc tagból álló irányítótanács irányít. Az Akadémia oktatói a bírói, ügyészi és helyettes ügyészi, felsőoktatási oktatói pozíciót betöltő személyek és szükség esetén egyéb szakmák képviselői lehetnek.
Az Akadémia aktívan előmozdítja a nemzetközi együttműködést, és kedvezményezettként vagy résztvevőként részt vesz az Európai Unió projektjeiben. E projektek célja az Akadémia mint intézmény megerősítése és célcsoportjai szakmai fejlődésének biztosítása.
Az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény (Zakon o Pravosudnoj akademiji)
Az Országos Bírói Tanács autonóm és független szerv, amely biztosítja a bírói kar függetlenségét és önállóságát a Horvát Köztársaságban. A Bírói Tanács önállóan, az Alkotmány és a jogszabályok alapján határoz a bírák és a bírósági elnökök kinevezése, előléptetése, áthelyezése, felmentése és fegyelmi felelőssége tárgyában, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének kivételével. Az Országos Bírói Tanács 11 tagból áll, akik közül hét bíró, kettő jogi tárgyat oktató egyetemi tanár, kettő pedig parlamenti képviselő, egyikük az ellenzék soraiból.
Zakon o državnom sudbenom vijeću
Az Országos Ügyészi Tanács autonóm és független szerv, amely biztosítja a közjegyzők függetlenségét és önállóságát a Horvát Köztársaságban.
Feladata a helyettes ügyészek, valamint a megyei és önkormányzati ügyészek kinevezése és felmentése, a helyettes ügyészek fegyelmi felelősségével kapcsolatos eljárások lefolytatása és döntéshozatal, a helyettes ügyészek áthelyezése, az ügyészek és a helyettes ügyészek vagyonnyilatkozatainak kezelése és ellenőrzése, valamint a törvény szerinti egyéb feladatok ellátása.
Az Országos Ügyészi Tanács 11 tagból áll, akik közül hét helyettes ügyész, kettő jogi tárgyat oktató egyetemi tanár, kettő pedig parlamenti képviselő, egyikük az ellenzék soraiból.
Az Országos Ügyészi Tanács tagjait négyéves időtartamra választják, és senki sem tölthet be egymást követően két ciklust.
Az Országos Ügyészi Tanácsról szóló törvény (Zakon o Državnoodvjetničkom vijeću)
Az Alkotmánybíróság létrehozását, szervezetét és joghatóságát a Horvát Köztársaság alkotmánya (Ustava Republike Hrvatske) és a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányos törvény (Ustavni zakon o Ustavnom sudu Republike Hrvatske) határozza meg.
A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága 13 bíróból áll, akiket a horvát parlament választ meg az összes parlamenti képviselő kétharmados többségével, az alkotmánytörvényben meghatározott módon és eljárás szerint a kiemelkedő jogi szakértők, különösen bírák, ügyészek, ügyvédek és egyetemi professzorok közül. Az alkotmánybírósági bíró hivatali ideje nyolc évig tart, és kivételes esetekben legfeljebb hat hónappal meghosszabbodik, amennyiben az új bíró kinevezése vagy hivatalba lépése előtt lejár. Az Alkotmánybíróság leendő bírái pályázatainak benyújtására és a jelöltek horvát parlament általi megválasztására irányuló javaslatra vonatkozó eljárást az alkotmányügyekért felelős parlamenti bizottság folytatja le. A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága választja meg a Bíróság elnökét négyéves időtartamra.
A Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányos törvény meghatározza az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztására és hivatali idejük megszüntetésére vonatkozó feltételeket és eljárást, a törvény Alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének, valamint más rendelkezéseknek az Alkotmánnyal és a törvénnyel való összeegyeztethetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításának feltételeit és határidejét, az Alkotmány által biztosított emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, valamint az Alkotmánybíróság feladatainak és munkájának szempontjából jelentőséggel bíró egyéb kérdéseket.
Az Alkotmánybíróság biztosítja a Horvát Köztársaság alkotmányának tiszteletben tartását és alkalmazását, és intézkedéseit az Alkotmány és a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányos törvény rendelkezéseire alapozza.
Az Alkotmánybíróság független minden állami hatóságtól, és önállóan dönt arról, hogy miként használja fel a nemzeti költségvetésben számára előirányzott forrásokat, az éves költségvetésével és a törvénnyel összhangban, működésének biztosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság belső szervezetét a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának eljárási szabályzata szabályozza. Az Alkotmánybíróság munkája nyilvános, bírái pedig a horvát parlamenthez hasonlóan mentelmi joggal rendelkeznek.
A Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága
Trg Svetoga Marka 4
10 000 Zágráb
tel.: +385 1 640 02 50
Fax: +385 1 455 10 55
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon az olaszországi jogi szakmák áttekintése található.
Olaszországban a főbb jogi szakmák a következők: hivatásos bírák (magistrati), beleértve az ítélkező bírákat (giudici), valamint ügyészségen dolgozó jogi tisztviselők (pubblici ministeri), ügyvédek és közjegyzők.
Az Alkotmány határozza meg azt a rendszert, amelynek keretében a bírák és az ügyészségi alkalmazottak ellátják igazságszolgáltatási feladataikat.
Az igazságszolgáltatás a nép nevében történik. A bírák kizárólag a törvénynek vannak alávetve (az Alkotmány 101. cikke).
A rendszert, amelynek keretében a bírák ellátják igazságszolgáltatási feladataikat, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló jogszabályok határozzák meg és szabályozzák.
„Rendkívüli” vagy „különleges” bíróságok nem hozhatók létre, csak rendes bíróságokhoz tartozó különtanácsok alakíthatók. A törvény meghatározza, hogy a nagyközönség hogyan és mikor vehet részt közvetlenül az igazságszolgáltatásban.
A bírói karba való felvétel nyilvános versenyvizsgával történik. Tiszteletbeli bírák azonban az egyesbírók által ellátott összes feladatra kinevezhetők.
Az igazságszolgáltatás önálló, más hatalmi ágaktól független hatalmi ág (az Alkotmány 104. cikke).
Ezt a függetlenséget a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Consiglio Superiore della Magistratura), a bírói kinevezésekkel, a feladatok beosztásával és átruházásával, az előléptetésekkel és a fegyelmi intézkedésekkel megbízott autonóm testület tartja fenn (az Alkotmány 105. cikke).
A bírák közötti egyetlen különbség az, hogy milyen jellegű munkát végeznek.
Kinevezésük állandó jellegű, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács erre vonatkozó határozata vagy az érintett bíró hozzájárulása nélkül – az igazságszolgáltatásról szóló törvények szerint, az azokban meghatározott garanciákkal – nem bocsáthatók el vagy függeszthetők fel.
Az Alkotmány rögzíti továbbá az ügyészség függetlenségének és autonómiájának elvét (107. cikk).
A 112. cikk megállapítja a bűncselekmények kötelező üldözésének elvét: ha az illetékes ügyészt bűncselekményről tájékoztatják, nyomozást kell folytatnia, és a nyomozás eredményét a megfelelő kérelmekkel együtt bíró elé kell terjesztenie értékelésre. A büntetőeljárás megindítására vonatkozó kötelezettség hozzájárul ahhoz, hogy biztosítsák az ügyészség munkájának függetlenségét, és elősegíti a törvény előtti egyenlőséget is.
Az ügyészségi hivatalok a Semmítőszékhez, a fellebbviteli bíróságokhoz, a rendes bíróságokhoz és a fiatalkorúak bíróságaihoz tartoznak.
Az ügyészség valamennyi büntetőeljárásban részt vesz, és az állam nevében jár el. Az ügyészség tisztviselői részt vesznek a polgári eljárásokban, amennyiben ezt jogszabály írja elő (pl. családi vitákban, cselekvőképességgel nem rendelkező személyeket érintő ügyekben stb.).
A bírósági nyilvántartók és az ügyészségi titkárságok különböző kategóriákba tartozó adminisztratív személyzetet alkalmaznak (hivatalvezetők, tisztviselők, fogalmazók, könyvelők, helyettesek stb.), akiket nyilvános versenyvizsgát követően vettek fel, és akik a minisztériumokra vonatkozó nemzeti kollektív szerződés hatálya alá tartozó köztisztviselőnek minősülnek.
Az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szervezeti, Személyzeti és Szolgáltatási Főosztályának
(Dipartimento dell’organizzazione giudiziaria, del personale e dei servizi) alkalmazásában állnak, és a nyilvántartások és akták kezelésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látnak el, valamint segítséget nyújtanak a bíróságoknak és az ügyészségeknek az eljárások valamennyi típusában.
Képzésükért az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Képzési Főigazgatósága (Direzione Generale del Personale e della Formazione) a felelős.
Az ügyvéd olyan független szakember, akit arra kérnek fel, hogy polgári, büntető- vagy közigazgatási bíróság előtt képviselje és segítse ügyfeleit – akik lehetnek magánszemélyek, vállalatok vagy kormányzati szervek.
Az ügyvéd az ügyfél képviseletére vonatkozó megállapodás alapján, díjazás ellenében védi az ügyfelet.
Az egyes bíróságokhoz helyi ügyvédekből álló tanács (Consiglio dell'ordine) tartozik.
Nemzeti szinten Nemzeti Ügyvédi Kamara (Consiglio Nazionale Forense) működik.
A 2012. december 31-i 247. sz. törvény új rendelkezéseket vezetett be az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozóan.
A közjegyző olyan független szakember, aki közfeladatot lát el: szerepe az, hogy hitelesítse a jelenlétében aláírt okiratokat.
A közjegyzői hivatást a közjegyzői hivatásra és a közjegyzői levéltárra vonatkozó szabályokról szóló, 1913. február 16-i 89. sz. törvény szabályozza.
A nemzeti szerv a Nemzeti Közjegyzői Tanács (Consiglio Nazionale del Notariato).
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Cipruson nincsenek olyan kapcsolódó szakmák, mint a közjegyzői szakma. A jogi ügyekkel kapcsolatos valamennyi ügy jogi ügy, és azokkal a vonatkozó jogszabályok értelmében csak a Ciprusi Ügyvédi Kamara (Pankýprios Dikigorikós Sýllogos) tagjai foglalkozhatnak. Természetesen a nyugdíjba vonult ügyvédek belső jogi tanácsadóként a működő ügyvédi irodákban és egyéb szervezeteknél is folytathatják tevékenységüket.
Az a szakma, amely esetleg kapcsolódó szakmának tekinthető, a jogi asszisztensek (dikigorikoí ypálliloi) szakmája, amelyre külön szabályozás vonatkozik. Jogi asszisztens az lehet, aki középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, folyamatosan legalább hat hónapig dolgozott ügyvédi irodában, erkölcsileg feddhetetlen, és kérelmet nyújt be azon körzeti bíróság (Eparchiakó Dikastírio) hivatalához (Protokollitís), amelynek körzetében az őt foglalkoztató ügyvédi iroda található.
Általános előírások
Az „állam jogi képviselője” feladatának betöltése mellett a Köztársaság Legfőbb Ügyésze (Genikós Eisangeléas) egyben a Jogi Hivatal (Nomikí Ypiresía) elnöke és az Ügyészség (Ypéfthynos tis Ypiresías Diacheírisis Poinikón Ypothéseon) vezetője is.
A legfőbb ügyész vezetésével működő Köztársasági Jogi Hivatal személyi állományát ügyvédek alkotják; némelyikük szakterülete a büntetőjog, és a büntetőbíróságok (Kakourgiodikeía) hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkoznak. A legfőbb ügyészt minden ügyről tájékoztatják, ő pedig kiadja a vonatkozó iránymutatásokat.
A Jogi Hivatal tagjain kívül a Ciprusi rendőrség (Astynomikí Dýnami Kýprou) jogi diplomával és ügyvédi képesítéssel rendelkező tagjai is eljárnak közvádlóként. Noha e személyek rendőrtisztek, a közvádlói minőségben történő eljárásuk alatt a legfőbb ügyésznek kötelesek beszámolni és neki tartoznak beszámolással. Az e személyek által végzett munkával kapcsolatban a legfőbb ügyész ugyanazokkal a hatáskörökkel rendelkezik, mint a Jogi Hivatal ügyvédjeinek munkája tekintetében.
Kivételes esetekben a Legfőbb Ügyésznek jogában áll bizonyos ügyeket jó nevű, gyakorló ügyvédekre bízni.
Az ügyészek szerepe és kötelezettségei
A büntetőügyekben eljáró körzeti bíróságok mellett az ügyészi szolgálatot (Katigoroúsa Archí) a rendőrségek nyomozási osztályán dolgozó ügyvédek (jogászok) látják el, noha ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy e munka elvégzésére bizonyos esetekben a Jogi Hivatal valamely tagját utasítsák. A büntetőbíróságok mellett az ügyészi szolgálatot a Jogi Hivatal ügyvédjei látják el. Függetlenül attól, hogy az ügyészi hatásköröket ki gyakorolja, mindannyian a legfőbb ügyész irányítása alá tartoznak, aki bármely ügybe bármikor beavatkozhat, és adott esetben felfüggesztheti a büntetőeljárást.
A Jogi Hivatal vezetője a legfőbb ügyész, munkáját a legfőbb ügyész helyettese (Voithós Genikós Eisangeléas) segíti; őket követik a köztársasági ügyészek (Eisangeleís tis Dimokratías), a köztársasági főügyészek (Anóteroi Dikigóroi tis Dimokratías) és a közvállalati jogtanácsosok (Dikigóroi tis Dimokratías). Az államügyészek egyike vezeti a Büntetőjogi Osztályt (Poinikó Tmíma), amely szintén a legfőbb ügyésznek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A tárgyalási rendszer kontradiktórius jellegű. Az ügyészi szolgálat előterjeszti bizonyítékait, majd az általa meghallgatott tanúkhoz először az ügyészi szolgálat, utána az eljárásban részt vevő esetleges többi fél, végül ismét az ügyészi szolgálat intézhet kérdéseket. Ha az ügyészi szolgálat mindegyik tanút meghallgatta, a bíróság eldönti, hogy az ügyészség által szolgáltatott bizonyítékok elegendőek-e az ítélet meghozatalához. Ha igen, akkor a vádlottat felhívják, hogy nyilatkozzon a vádakról, és a bíróság tájékoztatja, hogy kérheti saját tanúinak a meghallgatását, és eskü alatt maga is vallomást tehet, mely esetben az ügyészi szolgálat mind a vádlott tanúinak, mind a vádlottnak kérdéseket tesz fel. A vádlott eskü nélkül is tehet vallomást, ez esetben az ügyészi szolgálat nem tesz fel kérdéseket.
A bíróság a tárgyalás végén ítéletet hoz. Felmentő ítélet esetén a vádlottat felmentik és szabadon engedik. A vádlott elítélése esetén a védelem kérheti a büntetés enyhítését, a bíróság pedig az eljárás végén meghozza a megfelelő ítéletet.
A ciprusi bíróságok felépítése nagyon egyszerű.
A Legfelsőbb Bíróságot a bíróságok igazgatásáról (vegyes rendelkezések) szóló 1964. évi törvény [O perí Aponomís tis Dikaiosínis (Poikílai Diatáxeis) Nómos tou 1964] (1964/33. sz. törvény) rendelkezései alapján hozták létre, miután a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Legfelsőbb Alkotmánybíróság (Anótato Syntagmatikó Dikastírio) elnökének lemondása következtében e két bíróság lényegében megszűnt, mivel a török közösség képviselői nem jelentek meg a különböző állami szervek ülésein és nem járultak hozzá a szükséges döntések meghozatalához.
A Legfelsőbb Bíróság tagjait a Ciprusi Köztársaság elnöke nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróságnak jelenleg 13 tagja van, egyikük a bíróság elnöke. A Legfelsőbb Bíróság tagjává az nevezhető ki, aki erkölcsileg feddhetetlen, és legalább 12 évig elkötelezett szolgálatot teljesített a jogi hivatásban.
A büntetőbíróság a köztársaság legfelsőbb elsőfokú büntetőbírósága, és három bíróból áll [az elnök (Próedros), vezető kerületi bíró (Anóteros Eparchiakós Dikastís) és egy kerületi bíró (Eparchiakós Dikastís)]. A büntetőbíróság tagjait a Legfelsőbb Bíróság nevezi ki két évre, a kerületi bírósági elnökök, a rangidős kerületi bírák, illetve a kerületi bírák sorából.
A Ciprusi Köztársaság minden egyes tartományában működő kerületi bíróságok korlátlan hatáskörrel járnak el, kivéve természetesen a Legfelsőbb Bíróság és az alább említett különös hatáskörű bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket. A körzeti bírósági bírák a körzeti bíróságok elnökei, a körzeti bíróságok vezető bírái és a körzeti bíróságok bírái. A körzeti bírósági bírákat a Legfelsőbb Bíróság nevezi ki, helyezi át és lépteti elő.
A családjogi bíróságokról szóló törvény (O perí Oikogeneiakón Dikastiríon Nómos) (1990. évi 23. sz. törvény) alapján létrehozott családjogi bíróságok három tagból (az elnök és két társbíró) állnak, akik mindegyikének rendelkeznie kell jogi képzettséggel, és kinevezése előtti sikeres jogi gyakorlattal.
Ez a különös hatáskörű bíróság három tagú: egy elnökből és két társbíróból áll. A bíróság elnökének olyan jogásznak kell lennie, aki legalább annyi éve gyakorolja sikeresen a jogászi hivatást, mint amennyi a kerületi bíróság bírájává történő kinevezéshez szükséges.
A bérleti jogviták bíróságához hasonlóan a munkaügyi bíróság is három tagú, az elnökből és két társbíróból áll. Az elnök olyan jogász lehet, aki bíróvá történt kinevezését megelőzően 5 évig gyakorolta a hivatást.
Az utolsó különös hatáskörű bíróság a katonai bíróság, amelynek elnöke olyan elismert ügyvéd, aki kinevezésekor rendelkezik a kerületi bíróságra való kinevezéshez szükséges képesítéssel. A katonai bíróság elnöke legalább ezredesi rendfokozatú, hivatásos katonatiszt lehet. A katonai bíróság társbírái a hadsereg hivatásos állományú tagjai lehetnek.
A Legfelsőbb Bíróság weboldalán megtalálható a bíróságok névjegyzéke, amely általános információkat tartalmaz a ciprusi bíróságokról.
Legfelsőbb Bíróság (Anótato Dikastírio)
A Legfelsőbb Bíróság bírálja el másodfokon a Ciprusi Köztársaság alacsonyabb szintű bíróságainak ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket, bizonyos – például közigazgatási jogi és haditengerészeti – ügyekben első fokon jár el. Ezenkívül certiorari (felsőbírósági utasítás alsóbb fokúhoz az akták átkérésére), mandamus (hivatalos funkció ellátásának kikényszerítése) és egyéb végzéseket is kibocsát, továbbá felügyeli a Ciprusi Köztársaság összes többi bíróságát azok zavartalanul működésének biztosítása érdekében, valamint fegyelmi jogkört gyakorol a bírói hatalom felett.
Büntetőbíróságok (Kakourgiodikeía)
Egyes igen súlyos bűncselekmények kivételével első fokon mindegyik büntetőbíróság elbírálhatja a büntető törvénykönyv (Poinikós Kódikas) vagy más törvény hatálya alá tartozó összes olyan bűncselekményt, amelyet a Köztársaság határain belül vagy ciprusi felségterületen ciprusi állampolgár követett el vagy ciprusi sértett sérelmére követtek el, vagy amelyet bármely egyéb országban akkor követtek el, amikor a terhelt vagy a sértett a Köztársaságot szolgálta, vagy amelyet a Köztársaság területén tartózkodó hajón vagy repülőgépen, vagy a jogszabályban szabályozott más helyen és körülmények között követtek el.
Kerületi bíróságok (Eparchiaká Dikastíria)
Az elnök által vezetett körzeti bíróságok első fokon az illetékességükbe tartozó valamennyi ügyet elbírálják.
Bizonyos kivételektől eltekintve mindegyik körzeti bírósági vezető bíró vagy körzeti bíró jogosult elbírálni minden olyan pert, amelyben a pertárgy értéke nem haladja meg az 500 000 euró értéket (körzeti bírósági felsőbírák esetén), illetve 100 000 euró értéket (körzeti bírósági bírák esetén).
A körzeti bíróságok büntetőjogi hatásköre minden olyan bűncselekményre kiterjed, amelyet a bíróság körzetének határain belül követtek el, és amely a törvény értelmében legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel vagy 50 000 euró összegű pénzbüntetéssel büntethető, és/vagy amely esetében a bíróság legfeljebb 6000 euró összegű kártérítést ítélhet meg a sértett számára.
A körzeti bíróságok által hozott valamennyi ítélet ellen – polgári és büntetőügyekben is – korlátozás nélkül lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bírósághoz.
Különös hatáskörű bíróságok
A családjogi bíróságok hatásköre szinte valamennyi házassági jogvitára kiterjed. A bérleti jogviták bíróságának hatásköre a bérleti díj szabályozásának hatálya alá tartozó épületekkel kapcsolatos jogvitákra korlátozódik. A munkaügyi bíróság hatásköre csak a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyokra, különösen a munkaviszony állítólagos jogellenes megszüntetése miatt indított perekre terjed ki. A katonai bíróságnak azon büntetőügyek elbírálására van hatásköre, amelyekben a Nemzeti Gárda (Ethnikí Frourá) tagjai érintettek, vagy amelyek tárgya a Nemzeti Gárdára vonatkozó jogszabályok megsértése.
A fenti bíróságok által hozott valamennyi ítélet ellen fellebbezni lehet a Legfelsőbb Bírósághoz.
A Ciprusi Köztársaságban a jogi szolgáltatások nyújtásának van egy általánosan kötelező rendszere, és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó valamennyi személy ügyvédnek minősül, függetlenül attól, hogy melyik országban folytatta tanulmányait, és hogy jogi tanulmányai végén milyen egyetemi diplomát szerzett.
Az interneten elérhető az ügyvédek névjegyzéke, amelyhez az ügyvédek és a bírák ingyenesen, az állampolgárok pedig előfizetési díj fizetésével férhetnek hozzá.
Nincs az ítéletek közzétételére szolgáló hivatalos weboldal. Néhány kiválasztott közelmúltbeli ítéletet közzétesznek a Legfelsőbb Bíróság weboldalán.
Számos magánweboldal kínál hozzáférést az ítélkezési gyakorlathoz, akár fizetés ellenében, akár ingyenesen. A leginetcy weboldal törvényeket, rendeleteket és bírósági határozatokat is tartalmaz, és az ügyvédek, bírák és kormányzati tisztviselők számára ingyen hozzáférhető. Más személyek előfizetés ellenében férhetnek hozzá az oldalhoz. A cylaw bírósági ítéleteket tartalmaz, és mindenki ingyenesen hozzáférhet.
Ahogy fentebb említettük, Cipruson az ügyvédek/jogi tanácsadók szabványos rendszerben praktizálnak.
A közjegyzői szakma Cipruson ismeretlen. A máshol rendszerint közjegyzők által végzett munkát ügyvédek végzik.
A Ciprusi Köztársaságban a következő szakmák kapcsolódnak a jogi hivatáshoz.
A hivatalvezetőket a Legfelsőbb Bíróság nevezi ki. Általában erős jogi háttérrel rendelkező ügyvédek köréből kikerülő bírósági tisztviselők. A hivatalvezetők konkrét feladatait a vonatkozó törvény határozza meg. A legmagasabb rangú hivatalvezető, aki általános felügyeleti jogkört gyakorol a bírósági személyzet felett. Erre a célra a Legfelsőbb Bíróság is kijelölhet hivatalvezetőt.
A végrehajtóknak két típusa van: magánvégrehajtók, akiknek tevékenysége különböző bírósági iratok kézbesítésére korlátozódik, és a bíróság állományába tartozó végrehajtók, akik főként a bírósági ítéletek végrehajtásában vesznek részt.
A jogi asszisztensi (dikigorikós ypállilos) címet akkor lehet megszerezni, ha az illető személy hat hónapig dolgozik egy ügyvédi irodában, és kérelmet nyújt be azon körzeti bíróság hivatalához, amelynek körzetében az őt foglalkoztató ügyvédi iroda található.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez a szakasz a Lettországban gyakorolt különböző jogi szakmákról ad áttekintést.
A Lett Köztársaság Ügyészsége (Prokuratūra) egységes, központosított, háromszintű igazságügyi hatóság. Az Ügyészség élén a legfőbb ügyész (ģenerālprokurors) áll. Az Ügyészség célja, hogy reagáljon a jogsértésekre, és biztosítsa, hogy azokat a jogszabályokkal összhangban rendezzék. Az Ügyészség a következő szintű intézményekből áll:
A Legfőbb Ügyészség szükség esetén járási vagy területi ügyészséggel azonos jogállású, különös hatáskörű ágazati ügyészséget hozhat létre. Lettországban jelenleg öt különös hatáskörű ügyészség működik:
A Legfőbb Ügyészség felügyelheti azon állami szervek munkáját is, amelyek – bár maguk nem járnak el ügyészi szervként – hatáskörükön belül segítséget nyújtanak a büntetőeljárásokkal kapcsolatos bizonyos feladatok ellátásában. Ezeket a szerveket a legfőbb ügyész hozza létre, szervezi át és szünteti meg. A legfőbb ügyész az állami költségvetésből elkülönített forrásoknak megfelelően strukturális és személyzeti döntéseket is hoz ezeknél a szerveknél. Eddig egyetlen ilyen testületet hoztak létre, nevezetesen a pénzmosás elleni szolgálatot.
Az ügyészségek a bírósági rendszer részét képezik, ami azt jelenti, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól függetlenül működnek. A Saeima (lett parlament), a kormány és az elnök utasíthat egy ügyészséget valamely jogsértéssel kapcsolatos tények kivizsgálására, és felvilágosítást kérhet a Legfőbb Ügyészségtől. A szóban forgó ügyészség munkájába azonban nem avatkozhat bele, még nemzeti szempontból nagy jelentőségű jogsértések kivizsgálása esetén sem.
Az ügyészek óvást nyújthatnak be a kormány vagy az állami hatóságok által elfogadott jogszabályokkal szemben, ha azok törvénybe ütköznek. A legfőbb ügyész és a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészei részt vehetnek a kormány ülésein, és a megvitatott kérdésekről kifejthetik véleményüket.
Az ügyészségi törvény 2. cikke határozza meg a tárgyalást megelőző nyomozás során ellátandó ügyészségi feladatokat.
Az ügyészség:
A büntetőeljárási törvény 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban büntetőeljárásban az ügyész nyomozásfelügyelettel, nyomozással, büntetőeljárással, állami bűnüldözés fenntartásával kapcsolatos és egyéb feladatokat lát el.
A felettes ügyész felügyeli a konkrét büntetőügyekben folytatott nyomozást, és:
A felettes ügyész (illetve a főügyész utasítása alapján más ügyész) válhat az eljárás vezetőjévé (procesa virzītājs). Ennek keretében magához vonhatja a büntetőeljárás lefolytatását, valamint határozhat arról, hogy büntetőeljárást kezdeményez-e. Kivételes körülmények között a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség Büntetőjogi Osztálya vagy valamely regionális bíróság főügyésze már a nyomozati szakban kinevezhet egy ügyészt az eljárás vezetőjévé.
Az ügyész az eljárás vezetője minőségében:
Az eljárás vezetője bármilyen eljárási döntést meghozhat és bármilyen eljárási cselekményt elvégezhet, illetve ilyen feladatokkal megbízhatja a nyomozócsoport valamelyik tagját vagy eljárási feladatokat ellátó személyt.
A jogszabályi eljárásnak megfelelően a főügyész ellenőrzi, hogy az ügyész teljesíti-e a rábízott feladatokat, illetve dönt a felettes ügyész és az eljárást vezető ügyész/tisztviselő döntéseivel vagy cselekményeivel kapcsolatos panaszok és kifogások tárgyában. A felettes ügyész javaslatára például a főügyész egy nyomozót más közvetlen felettes irányítása alá vagy más nyomozó szervhez helyezhet át, illetve dönthet arról, hogy a vád ejtése indokolt és törvényes-e.
A főügyész:
A főügyész döntése alapján egy ügyész valamely nyomozócsoport tagjává válhat; az eljárás vezetője megbízhatja az ügyészt az eljáráshoz kapcsolódó egy vagy több feladat ellátásával.
A bíróságok működésének alkotmányos alapját a Lett Köztársaság Alkotmányának (Latvijas konstitūcija) 82–86. cikke jelenti; amely szerint az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok feladata. A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bíróságokra az igazságszolgáltatásról szóló törvény vonatkozik. A lett jogszabályok értelmében a bírák köztisztviselők.
Az állami hatóságok, a társadalmi és politikai szervezetek, valamint az egyéb természetes és jogi személyek kötelesek tiszteletben tartani és figyelembe venni a bíróságok függetlenségét és a bírák mentelmi jogát. Senki sem jogosult arra, hogy egy bírától egy adott ügy elbírálásával kapcsolatban nyilatkozatot vagy magyarázatot kérjen, vagy az igazságszolgáltatásba bármilyen okból beavatkozzon. A bírákat az igazságszolgáltatással kapcsolatos feladataik teljesítése során a bírói mentelmi jog védi. A bírói funkció nem egyeztethető össze sem politikai pártban, sem bármilyen más politikai szervezetben való tagsággal.
A bíró feladata, hogy polgári, közigazgatási és büntetőügyekben a törvény alapján igazságot szolgáltasson.
Polgári ügyekben a bírák tárgyalják és rendezik a természetes és jogi személyek jogainak (polgári, foglalkoztatási, családi stb.) és jogos érdekeinek védelmével kapcsolatos jogvitákat.
Bűnügyekben a bírák tárgyalják a személyek ellen emelt vádakat, és érdemben döntenek. A bíró felmentheti az ártatlan személyeket, illetve valamely bűncselekmény elkövetéséért megállapíthatja valaki bűnösségét és büntetést szabhat ki vele szemben.
Közigazgatási ügyekben a bíró bírósági felülvizsgálatot gyakorol a végrehajtó hatalom cselekményeinek (hatóságok igazgatási intézkedései vagy konkrét intézkedései) jogszerűségével kapcsolatban, és elbírálja a közjog által szabályozott bármely jogviszonyból eredő jogvitákat. A bíró emellett megállapítja a magánszemélyek közjogi jogait és kötelezettségeit is. Közigazgatási jogsértési ügyekben a bírák tárgyalják és elbírálják a közigazgatási jogsértések elkövetésével kapcsolatos ügyeket is.
A bírák szakmai kötelezettségei lefedik az eljárásjogi szabályokban a bírák vagy bíróságok számára előírt valamennyi kötelezettséget.
Az igazságszolgáltatás saját portállal rendelkezik, ez a Lett Nemzeti Bírósági Portál, amely jelenleg csak lett nyelven érhető el. A portál tájékoztatást nyújt a lett bírósági rendszerről, tartalmazza a lett bíróságok és bírák jegyzékét, a bírósági statisztikákat, a különféle bírósági eljárások rövid leírását (kiemelve azok fő jellegzetességeit és eltéréseiket), továbbá tájékoztatást nyújt arról, hogy miként indítható eljárás az igazságügyi hatóságok előtt.
A lett bíróságok e-szolgáltatási portálja a maga részéről hozzáférést biztosít az anonimizált bírósági határozatokhoz, az ítélkezési gyakorlathoz, a tárgyalási jegyzékhez és egyéb információkhoz. A „Tiesvedības gaita” [az eljárás állása] részbe az ügy vagy az idézés hivatkozási számának beírásával tájékoztatás kapható az eljárás pontos állásáról, és megadja, hogy melyik bíróság és milyen szinten tárgyalja az ügyet, valamint a közelgő tárgyalások időpontját, az elfogadott határozatokat, a benyújtott kifogásokat és a bírósági eljárás kimenetelét.
A bíróságok jelentéseit a Bírósági Hivatal weboldalán is közzéteszik.
A bírósági rendszerrel kapcsolatos aktuális szabályozási kérdésekre vonatkozó információkat az Igazságügyi Minisztérium weboldalán is közzéteszik. A portál angol nyelven is elérhető.
A Legfelsőbb Bírósággal és annak tevékenységeivel kapcsolatos elektronikus információk a Legfelsőbb Bíróság weboldalán érhetők el. A portál angol nyelven is elérhető.
Az ügyvédek (advocates) független jogi szakemberek, akik jogi segítséget nyújtanak, védik és képviselik a magánszemélyek jogos érdekeit a bíróságon és a tárgyalást megelőző nyomozásban, jogi tanácsot adnak, jogi iratokat készítenek és egyéb jogi feladatokat látnak el.
Az ügyvédek (advocates) az igazságszolgáltatási rendszer azon tagjai, akik a Lett Köztársaság bármely bíróságán vagy nyomozati szervénél eljárnak, miután a jogvita felei, az alperesek és más érdekelt felek (ügyfelek) kiválasztják és megbízzák őket, továbbá a jogszabályban előírt esetekben a bíróság vezető bírája, az előzetes vizsgálati szerv vezetője vagy a Lett Hites Ügyvédek Tanácsa megbízásából. Az ügyvédek (advocates) egyéb jogi segítséget is nyújtanak a jogszabályban meghatározott eljárás szerinthttp://www.likumi.lv/doc.php?id=59283.
Lettországban a következő személyek dolgozhatnak ügyvédként:
Az összes hites ügyvéd (advocates) a jogi hivatás független tagja, akiket a Lett Hites Ügyvédek Kollégiuma (Latvijas Zvērinātu advokātu kolēģija) tömörít, amely a hites ügyvédek független nemzeti szakmai testülete. A Hites Ügyvédek Lettországi Kollégiumát alkotó szervek a hites ügyvédek közgyűlése, a hites ügyvédek lettországi tanácsa, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság.
A Hites Ügyvédek Lett Kollégiumának és a Hites Ügyvédek Lettországi Tanácsának tevékenységéről, a törvényekről és rendeletekről, az ügyvédekről (advocates) és a bíróságokról, amelyeken praktizálnak (az elérhetőségekkel együtt), valamint a lett ügyvédi hivatással kapcsolatos egyéb kérdésekről a Lett Hites Ügyvédek Tanácsának weboldalán találhatók információk.
Az igazságügyi hatóságok felügyelete alá tartozó közjegyzői ügyekkel a hites közjegyzőket bízzák meg a közjegyzőkről szóló törvényben megállapított eljárásnak megfelelően. A hites közjegyzők az igazságszolgáltatás területi bíróságokhoz tartozó és a törvényben meghatározott feladatokat ellátó tagjai. Feladataik ellátása során azonban a közjegyzők a köztisztviselőkkel egyenrangúnak minősülnek. Szakmájuk gyakorlása során a közjegyzők pénzügyileg függetlenek, díjazásukat a kormány határozza meg.
A közjegyzőkről szóló törvény értelmében a hites közjegyzők a következőkre jogosultak:
A közjegyzőkről szóló törvény alapján a hites közjegyzők jogosultak továbbá a következőkre:
Lettország összes hites közjegyzőjét a Lett Hites Közjegyzők Kollégiuma (Latvijas Zvērinātu notāru kolēģija) tömöríti, amely a hites közjegyzők független országos testülete. A Lett Hites Közjegyzői Tanács (Latvijas Zvērinātu notāru padome) a közjegyzők képviseleti és felügyeleti szerve, valamint a Lett Hites Közjegyzői Kamara igazgatási és végrehajtó szerve. Feladatait a közjegyzőkről szóló törvény 230. cikke rögzíti.
A hites közjegyzők tevékenységeiről és számáról, irodájuk címéről, valamint a lettországi közjegyzői rendszerrel kapcsolatos egyéb kérdésekről a lett közjegyzők hivatalos weboldalán találhatók információk.
A hites bírósági végrehajtók (Zvērināti tiesu izpildītāji) az igazságszolgáltatási rendszer tagjai. A hites bírósági végrehajtók regionális bíróságok mellett működnek, végrehajtják a bíróságok és egyéb intézmények határozatait, valamint elvégzik a jogszabályokban meghatározott egyéb tevékenységeket.
A hites bírósági végrehajtók a jogi hivatás független tagjai, de bírósági végrehajtói feladataik ellátásakor köztisztviselőnek minősülnek. A hites bírósági végrehajtók feladataik ellátása során függetlenek és kizárólag a törvénynek vannak alárendelve. A hites bírósági végrehajtók által szakmai feladataik ellátása során támasztott igények és végzések az ország területén minden félre kötelezőek.
A hites bírósági végrehajtók feladataikat azon regionális bíróságok illetékességi területén látják el, amely mellett működnek. A hites bírósági végrehajtók számát, álláshelyét, működési körzetét és ezek elhatárolását a kormány határozza meg.
Feladataik ellátása során a hites bírósági végrehajtók a polgári eljárásról szóló törvényt és más jogszabályokat alkalmaznak, és a Lett Hites Bírósági Végrehajtók Tanácsa (a lettországi hites bírósági végrehajtók képviseleti és felügyeleti szerve) által jóváhagyott módszertan, valamint az ítélkezési gyakorlatból eredő ajánlások alapján működnek.
A hites végrehajtói praxisok helyéről, valamint a hites bírósági végrehajtói hivatást és a Lett Hites Bírósági Végrehajtók Tanácsának tevékenységét szabályozó jogszabályok részletei a Lett Hites Végrehajtók Tanácsának weboldalán találhatók. A portál jelenleg csak lett nyelven érhető el.
A Lettországban működő ilyen szervezetek jegyzéke nem áll rendelkezésre.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a litvániai jogi szakmákról nyújt áttekintést.
Litvániában a jogi szakmák körébe az alábbiak tartoznak:
Litvániában 56 területi ügyészségi hivatal működik:
A területi ügyészségi hivatalokért (teritorinės prokuratūros) a Legfőbb Ügyész Hivatala (Generalinė prokuratūra) felelős. A legfőbb ügyészt a Litván Köztársaság elnöke (Lietuvos Respublikos Prezidentas) nevezi ki hétéves időtartamra, a Parlament (Seimas) egyetértésével.
A legfőbb ügyész a Parlamentnek és az elnöknek felel. Az ügyészek kategóriái a következők:
Az Igazságügyi Minisztérium és az ügyészségi szervezet között nincsen – alárendeltségi, közös hatásköri vagy más, sajátos jellegű – kapcsolat.
Az ügyészségi hivatalok feladatai:
Az ügyész minden büntetőügyben közreműködik, polgári és közigazgatási ügyekben pedig a kérelem tartalmának megfelelően járhat el.
Litvániában a bírói karon belül nincsenek különböző kategóriák, minden bíró hivatásos bíró (profesionalūs teisėjai).
A bírói karra vonatkozó általános elveket az Alkotmány és a bíróságokról szóló törvény állapítja meg. A bíróságok függetlenek, és az alábbi önkormányzati szervekkel rendelkeznek:
A bíróságok tevékenységét a Bíróságok Országos Igazgatósága (Nacionalinė teismų administracija) támogatja.
Litvániában ügyvédek (advokatai) és ügyvédjelöltek (advokatų padėjėjai) működnek: Az ügyvédjelöltek polgári ügyekben elláthatják a képviseletet, büntetőügyekben viszont csak a felettes ügyvéd engedélyével és jogszabályban meghatározott esetekben láthatják el a védelmet.
Az ügyvédek és ügyvédjelöltek között nincs további különbségtétel. Az ügyvédek maguk választhatják meg azt a jogterületet, amelyre (szakjogászként) szakosodni kívánnak.
Jogi adatbázisok
Bővebb információkat a Litván Ügyvédi Kamara (Lietuvos advokatūra) internetes oldala közöl.
Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?
Igen, a Litván Ügyvédi Kamara internetes oldala ingyenesen elérhető.
Litvániában nincsenek jogtanácsosok és jogi tanácsadók.
Litvániában a közjegyzők (notarai) között nem tesznek megkülönböztetést. A közjegyzők és a közjegyzői irodák számát és illetékességi területüket az igazságügyi miniszter (Teisingumo ministerija) határozza meg. A közjegyzőket a miniszter nevezi ki és menti fel.
A közjegyzők a Közjegyzői Kamarába (Notarų rūmai) tömörülnek. A Közjegyzői Kamara tevékenységéről minden évben részletes éves jelentést nyújt be az Igazságügyi Minisztériumnak, a következő évi közjegyzői tevékenységre vonatkozó tervekkel és iránymutatásokkal együtt.
A közjegyzőkre vonatkozó szabályozói aktusokat az igazságügyi miniszter hagyja jóvá, a Közjegyzői Kamara elnökségének (Notarų rūmų prezidiumas) véleményét figyelembe véve.
Ha az igazságügyi miniszter véleménye szerint a Közjegyzői Kamara állásfoglalása vagy határozata a Litván Köztársaság jogszabályaiba ütközik, keresetet nyújthat be a Vilniusi Regionális Bíróságra (Vilniaus apygardos teismas) az állásfoglalás vagy a határozat megsemmisítése iránt.
Bővebb információkat a Litván Közjegyzői Kamara internetes oldala közöl.
A Közjegyzői Kamara főbb feladatai:
Litvániában a végrehajtók (antstoliai) között nem tesznek megkülönböztetést.
A végrehajtókra vonatkozó információk a végrehajtói szakma internetes oldalán és a Végrehajtói Kamara (Antstolių rūmai) internetes oldalán találhatóak meg.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ebben a szakaszban áttekintést talál a különböző jogi szakmákról.
Ez a fejezet a jogi szakmákról ad tájékoztatást (a szakmák leírását, az egyes szakmákhoz való hozzáférés feltételeit stb. tartalmazza).
Luxemburg jogszolgáltatási rendszere két ágra válik, ezek a rendes bíráskodás, valamint a közigazgatási bíráskodás. A jogvita jellege határozza meg, hogy melyik ág tárgyalja az ügyet.
A rendes bíróságok (l’ordre judiciaire) a három békebíróságból (Justices de Paix), a két kerületi bíróságból (Tribunaux d’arrondissement), valamint a Fellebbviteli Bíróságból (Cour d’Appel) és a Semmítőszékből állnak (Cour de Cassation). Ezen igazságszolgáltatási szervek hatásköre alapvetően polgári jogi, kereskedelmi jogi, büntetőjogi és munkajogi viták elbírálására terjed ki. A bírák (magistrats du Siège) és ügyészek vagy helyettes ügyészek (magistrature debout) egyaránt ebbe az ágba tartoznak.
A közigazgatási ághoz (l'ordre administratif) egy Közigazgatási Bíróság (Tribunal administratif) és egy Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság tartozik (Cour administrative). Ezen igazságszolgáltatási szervek a közigazgatási és az adózási (impôts directs) jogvitákat bírálják el.
Az Alkotmánybíróság (Cour constitutionnelle) a rendes és a közigazgatási igazságszolgáltatás bírói testületének tagjaiból áll. Feladata annak biztosítása, hogy a törvények megfeleljenek az Alkotmánynak, amely az ország legmagasabb szintű jogforrása.
Bíróvá kétféleképpen válhat valaki:
A leendő bírákat, azaz a bírósági titkárokat (attachés de justice), versenyvizsga útján toborozzák. A versenyvizsgán való részvételhez a pályázónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:
A bírák állományának megújítását célzó versenyvizsgákat a bírósági titkárok felvételével és képzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) szervezi, amely kizárólag bírákból áll. Ez a versenyvizsga három írásbeli vizsgából áll, amelyek tárgya a polgári jog és polgári eljárásjog, a büntetőjog és a büntető eljárásjog, valamint a közigazgatási jog és a közigazgatási jogviták. A vizsgák lényegében egy ítélet vagy végzés megszövegezéséből állnak. A sikeres versenyvizsgához a pályázóknak a három vizsga összpontszámának legalább háromötödét és az egyes vizsgák maximális pontszámainak legalább a felét kell megszerezniük. A bizottság a kapott végleges pontszámok alapján rangsorolja a pályázókat. A sikeres pályázók a rangsoruk szerint nyernek felvételt.
Ez egy alternatív felvételi eljárás, amelyet kizárólag abban az esetben alkalmaznak, amennyiben a bírósági titkárok száma a versenyvizsgát követően nem éri el az évente az igazságügyi miniszter által meghatározott számot.
A pályázat benyújtásához a jelöltnek a következőket kell teljesítenie:
A bizottság a pályázókat egyéni interjúra hívja be. Az interjún részt vesz egy pszichológus szakértő és indokolással ellátott véleményt ad az egyes pályázókról. A pályázók kiválasztásának szempontjai a következők: a luxemburgi jog területén végzett kiegészítő tanulmányok záróvizsgáinak, valamint a szakmai gyakorlat záróvizsgáinak eredményei, a szakmai tapasztalat, az esetleges további képesítések, valamint esetleges publikációk. A pályázókat a bizottság választja ki.
Az Alkotmány garantálja a bírák politikai függetlenségét. Kinevezésük végleges. Ítélkező bírát csak ítélettel lehet tisztségétől megfosztani vagy abból felfüggeszteni. Emellett áthelyezése csak új álláshelyre kinevezéssel, a bíró hozzájárulásával lehetséges. Szakmai alkalmatlanság vagy súlyos kötelességszegés esetén azonban az ítélkező bírák törvényben meghatározott feltételekkel állásukból felfüggeszthetők, visszahívhatók vagy áthelyezhetők.
A bírói funkció összeegyeztethetetlen a kormányban való tagsággal, a parlamenti, polgármesteri, polgármester-helyettesi vagy önkormányzati képviselői megbízatással, minden fizetett köz- vagy magánhivatallal, a közjegyzői és a végrehajtói tisztséggel, a katonai beosztással és egyházi tisztséggel, valamint az ügyvédi hivatással. A bírák pártatlanok, és szakmai titoktartás köti őket. Javadalmazásukat törvény rögzíti.
Tovább információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalán a bírói hivatást ismertető oldalra.
Az ügyvédi hivatást (avocat) az ügyvédi hivatásról szóló módosított, 1991. augusztus 10-i törvény szabályozza.
Az ügyvédi hivatás független, szabad foglalkozás. Az ügyvédek hivatásukat egyénileg gyakorolhatják. Alapíthatnak jogi személyiséggel rendelkező ügyvédi irodákat is. Csak az ügyvédek jogosultak a felek segítésére vagy képviseletére, a felek nevében a bíróság előtti eljárásra, a bíróságnak történő bemutatás végett a felek iratainak és okmányainak átvételére, a szükséges eljárási iratok elkészítésére és aláírására, valamint a periratok összeállítására.
Csak az ügyvédek végezhetnek rendszeres jelleggel és javadalmazás ellenében jogi tanácsadást és készíthetnek mások számára magánokiratokat. Az ügyvédek ügyfeleiket a nemzetközi bíróságok – így például az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága – előtt is képviselik vagy segítik. Az ügyvédeket szakmai titoktartás köti, mely közrendi jellegű kötelezettség, és megsértése bűncselekmény.
Az ügyvédi hivatás Luxemburgban történő gyakorlásához az ügyvédnek fel kell vetetnie magát a Luxemburgi Nagyhercegség valamely ügyvédi kamarájának a névjegyzékébe. Ez vonatkozik azokra az uniós tagállamokból származó azon ügyvédekre is, akik a saját tagállamukban megszerzett szakmai címet használva kívánnak Luxemburgban praktizálni.
Az ügyvédi kamara (ordre des avocats) nyilvántartásában hat névjegyzék szerepel:
1. névjegyzék: teljes jogú ügyvédek (avocats à la Cour)
2. névjegyzék: ügyvédek
3. névjegyzék: tiszteletbeli ügyvédek (avocats honoraires)
4. névjegyzék: uniós tagállamokból származó ügyvédek, akik a származási országukban megszerzett cím alapján praktizálnak
5. névjegyzék: teljes jogú ügyvédnek minősülő ügyvédi irodák
6. névjegyzék: egyéb ügyvédi irodák
A Luxemburgi Nagyhercegség valamely ügyvédi kamarájának névjegyzékébe való felvételhez a következő feltételeket kell teljesíteni:
A nyelvhasználat szabályaihoz kapcsolódó követelmények részletesebb ismertetése:
A fentiek sérelme nélkül bármely névjegyzékbe egyénileg felvett ügyvédeknek szakmai tevékenységük gyakorlásához igazolniuk kell, hogy a nyelvhasználatról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében megfelelő szinten ismerik a jogszabályok nyelvét, és a szakmai tevékenységükhöz szükséges minden más nyelvet.
A II. névjegyzékbe felvett ügyvédeknek továbbá olyan szinten ismerniük kell a luxemburgi közigazgatásban és igazságszolgáltatásban használt nyelveket, amely a jogi szakmai gyakorlattal járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges.
Minden ügyvédnek, aki elvállal egy ügyet, rendelkeznie kell a szükséges szakmai és nyelvi ismeretekkel, ennek hiánya fegyelmi intézkedéseket eredményezhet.
Az ügyvédi kamara tanácsa az igazságügyi miniszter véleményének kikérését követően a nem európai uniós tagállamok tekintetében fennálló viszonosság bizonyítéka alapján a nem uniós állampolgárságú jelöltet felmentheti az állampolgársági követelmény alól. Ugyanez vonatkozik a Luxemburgi Nagyhercegségben politikai menekültstátuszt kapott és a menedékjogot élvező jelöltekre is.
Csak az I. névjegyzéken szereplő ügyvédek jogosultak a teljes jogú ügyvéd (avocat de la Cour) címének használatára. Az I. névjegyzékbe való felvételhez a következő feltételeket kell teljesíteni:
Kizárólag a teljes jogú ügyvédek jogosultak olyan cselekmények megtételére, amelyek vonatkozásában a törvények és rendeletek teljes jogú ügyvéd közreműködését írják elő, azaz a felek Alkotmánybíróság, közigazgatási bíróságok, Legfelsőbb Bíróság és polgári ügyekben ítélkező kerületi bíróságok előtti képviseletére, ügyfelük nevében történő nyilatkozattételre, bíróságnak történő bemutatás végett a felek okmányainak és bizonyítékoknak az átvételére, a szükséges eljárási iratok elkészítésére és aláírására, valamint a periratok összeállítására.
A II. névjegyzékbe felvett ügyvédek, valamint a saját országuk szakmai címe alatt praktizálásra jogosult, a IV. névjegyzékbe felvett európai ügyvédek nem láthatják el ezeket a feladatokat az I. névjegyzékbe felvett teljes jogú ügyvéd segítsége nélkül. Mivel nem kötelező jogi képviselet esetében a felek bíróságon történő képviseletét illetően korlátozás nincs, a II. vagy IV. névjegyzékbe felvett ügyvédek a feleket e bíróságokon teljes jogú ügyvéd segítsége nélkül képviselhetik.
Az ügyvédi képzéshez való hozzáférés – amelyet a jogi szakmai gyakorlat szervezéséről és a közjegyzői hivatáshoz való hozzáférés szabályozásáról szóló 2009. június 10-i nagyhercegi rendelet szabályoz – szakmai gyakorlaton keresztül lehetséges, amely a luxemburgi jogra vonatkozó kiegészítő tanulmányokból, valamint ezt követő szakmai gyakorlatból áll.
A gyakornokok a luxemburgi jogi kiegészítő képzést tanúsító bizonyítvány megszerzése után jogot szereznek valamely luxemburgi ügyvédi kamara II. névjegyzékébe történő felvételre.
A jogi szakmai gyakorlat célja az ügyvédi hivatás gyakorlásának elsajátítása. Az egyetemi tanulmányok lehetővé teszik a jelölt számára elmélyült jogi ismeretek megszerzését, a luxemburgi jogi kiegészítő képzés (CCDL) pedig ezen ismereteket a luxemburgi jog sajátosságainak elsajátíttatásával egészíti ki. A szakmai gyakorlat során a hangsúly alapvetően az ügyvédi hivatás gyakorlásának elsajátításán van, amely egyrészt ennek a szakmának egy gyakorlatvezető irányítása alatt történő gyakorlása formájában, másrészt olyan kurzusok teljesítése formájában valósul meg, amelyek konkrét célja a hivatás elsajátíttatása.
A legalább két éves szakmai gyakorlat egy záróvizsgával fejeződik be. A vizsga sikeres letételét követően a jelölt teljes jogú ügyvéddé válik, és felveszik az I. névjegyzékbe.
A gyakornok indokolt és igazolt kérésére az irányítóbizottság engedélyezheti a gyakornok számára, hogy jogi szakmai gyakorlatából legalább három, de legfeljebb hat hónapot az Európai Unió más tagállamában teljesítsen egy ügyvédi irodában. Ez a szabályszerűen engedélyezett szakmai gyakorlati időszak beleszámít a jogi szakmai gyakorlat idejébe.
Az ügyvédek kamarába (ordre des avocats) tömörülnek, amely a hatóságoktól és a bírói hatalomtól független testület. Működik ügyvédi kamara Luxembourg városban és Diekirch-ben. Az ügyvédi kamarák jogi személyiséggel rendelkeznek. Az ügyvédi kamarák szervei: a közgyűlés, az ügyvédi kamara tanácsa, az ügyvédi kamara elnöke, és az egész hivatásrendre hatáskörrel bíró fegyelmi és igazgatási tanács.
További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalán az ügyvédi hivatást ismertető oldalra.
A közjegyzőség (notaire) szervezetéről szóló 1976. december 9-i módosított törvény 13. cikkének értelmében a közjegyzők számát nagyhercegi rendelet határozza meg. Jelenleg az egész országban összesen 36 közjegyző működik.
A közjegyzők olyan tisztviselők, akik jogosultak minden olyan okirat vagy szerződés nyilvántartásba vételére, amelyet a felek a közokiratokhoz kapcsolódó hitelességgel kötelesek vagy kívánnak felruházni, valamint azok keltezésének hitelesítésére, megőrzésére és hiteles másolatok és másodpéldányok kiadására.
A közjegyző számára tilos – akár személyesen, akár közvetítő útján – közvetlen vagy közvetett módon: kereskedelmi tevékenység folytatása; gazdasági társaság, ipari vagy kereskedelmi szervezet ügyvezetői, tulajdonosi, igazgatósági elnökségi vagy felszámolói tisztségének a betöltése; közreműködés olyan gazdasági társaságok, vállalkozások vagy ügynökségek irányításában és felügyeletében, melyeknek célja ingatlanok adás-vétele, kialakítása vagy építése, valamint érdekeltség tartása ilyen vállalkozásokban; a nevezett társaságokkal, vállalkozásokkal vagy ügynökségekkel olyan folyamatos kapcsolat fenntartása, melyek a feleket akadályoznák a szabad közjegyző-választásban; üzletszerűen banki, leszámítolási és ügynöki ügyletek vagy tőzsdespekuláció folytatása, a közjegyzői hivatal ellátása során teljesítendő cselekményekkel összefüggő leszámítolási ügyletek kivételével; pénz letétbe vétele, a feladataik ellátása során, illetve hagyatéki eljárás során elfogadott letét kivételével; szolgáltatás nyújtása olyan ügyben, melyben érdekeltek lehetnek; részvétel más személy neve alatt olyan ügyletekben, amelyben részvételük egyébként tilos; üzleti ügynök vagy ingatlanügynökök megbízása a nevükben bármely minőségben történő eljárásra.
A közjegyzői okiratok a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint minősülnek hitelesnek; végrehajthatóak, amennyiben végrehajtási záradékkal vannak ellátva. A közjegyzőknek az okiratokat a felek utasításától függően francia vagy német nyelven kell elkészíteniük.
A közjegyzők az ország egész területén gyakorolják feladataikat. Feladataik ellátása során a közhatalom gyakorlásában működnek közre.
A Közjegyzői Kamara (Chambre des Notaires) a közjegyzők közgyűlése által az ország közjegyzői közül választott hét tagból áll.
A Közjegyzői Kamarának a törvények és rendeletek által ráruházott hatáskörökön túlmenően az alábbi feladatkörei vannak:
A fegyelmi tanács elnöke a Luxembourgi Kerületi Bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő bíró, négy tagját a Közjegyzői Kamara jelöli ki a hivatásban eltöltött idő alapján.
A fegyelmi tanács valamennyi közjegyző felett a következők tekintetében gyakorolja a fegyelmi jogkört: a hivatás gyakorlásával kapcsolatos jogi és szabályozási követelmények megsértése; szakmai kötelességszegés és gondatlanság; a szakmai diszkrécióba és méltóságba, valamint a becsületbe és tisztességességbe ütköző cselekmények; mindegyik esetben az említett magatartás esetleges jogi következményeinek sérelme nélkül. A fegyelmi tanács határozatai ellen az elmarasztalt közjegyző vagy a főügyész élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsához kell benyújtani, amely jogerősen elbírálja azt.
A közjegyzői hivatás gyakorlásának feltételei:
További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalának a közjegyzői szakmát bemutató oldalára.
A bírósági végrehajtó (huissiers de justice) igazságügyi közhivatalnok, aki kizárólagosan jogosult az alábbiakra:
A bírósági végrehajtó közreműködhet az alábbiakban:
A bíróság kirendelheti a végrehajtót a következők foganatosítására:
A bírósági végrehajtók díját nagyhercegi rendelet rögzíti.
A Bírósági Végrehajtói Kamara (Chambre des huissiers de justice) országos szinten képviseli a szakmát. A kamarát háromtagú vezetőség irányítja: egy elnök, egy titkár és egy kincstárnok. A Kamarát jogi és egyéb ügyekben az elnök képviseli.
További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalának a bírósági végrehajtói hivatást bemutató oldalára.
A hivatalvezető (greffier en chef) irányítja a hivatalt és a bíróság személyi állományát. A hivatalvezető adminisztratív feladatai közé tartozik másolatok kiadása ügyvédeknek és magánszemélyeknek (pl.: a házasság felbontására vonatkozó okiratok külföldi átirat céljából), eljárási iratok másolatának kiadása, holográf végrendeletek letétbe helyezésének és örökléshez kapcsolódó nyilatkozatoknak az átvétele, a bírósági hivatali tisztviselők eskütételének lebonyolítása, közgyűlések előkészítése és statisztikák készítése, valamint az irattár felügyelete. A hivatalvezető fogadja a bírák elfogultságával kapcsolatos kifogásokat is.
A bírósági hivatali tisztviselők feladata, hogy segítsék a bírákat valamennyi jogcselekményben és nyilvántartásban, ideértve a tárgyalásokat, a felek megjelenését, a nyomozásokat, a helyszíni szemléket, a kórbonctani vizsgálatokat, a csődleltárakat, ítéletek megszövegezését, a gyámság vagy gondnokság alá helyezett személyek ügyében a meghallgatásokat. A bíró nem járhat el hivatali tisztviselő nélkül.
A bírósági hivatali tisztviselők feladatairól az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló 1980. március 7-i módosított törvény 78. és azt követő cikkei rendelkeznek.
A hivatás gyakorlásának feltételeit a köztisztviselők általános személyzeti szabályzatáról szóló 1979. április 16-i törvény szabályozza.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a magyarországi jogi szakmákról ad áttekintést.
A jogi szakmák – bevezetés
Az ügyészek
Bírák
Jogászok
Közjegyzők
Más jogi szakmák
Ez a fejezet a magyarországi jogi szakmákról, az ügyészekről, bírákról, ügyvédekről, jogtanácsosokról, közjegyzőkről és végrehajtókról nyújt áttekintést.
Magyarországon a jogi szakmák képviselői (az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók) függetlenül tevékenykednek, de kamarákból álló szakmai önkormányzattal is rendelkeznek. A kamarai tagság az adott tevékenység végzésének előfeltétele, és a kamarák a tagjaik felett szakmai irányítást is jogosultak gyakorolni annak biztosítása érdekében, hogy a szakmák képviselői megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtsanak.
A magyar alkotmányos szabályok meghatározzák, hogy az ügyészség gyakorolja a törvényben meghatározott jogokat a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket, és törvénysértés esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében.
Az ügyészség központosított szervezet, vezetője a legfőbb ügyész, aki az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki és menti fel.
Az ügyészeket első alkalommal három évre, azt követően pedig határozatlan időre nevezik ki.
Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
Az ügyészek feladatait, felelősségi körét és jogállását törvény szabályozza. Az ügyészség egységes szervezet, valamennyi ügyész jogállása azonos.
Az ügyészség:
Jogi adatbázisok
További információk a Magyar Köztársaság Ügyészsége honlapján találhatók.
Az Alkotmány a bírák függetlenségét írja elő. A bírák a törvények alapján és saját meggyőződésüknek megfelelően hozzák meg döntéseiket, ítéleteik meghozatalakor nem befolyásolhatók és nem irányíthatók.
A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
A bírói kinevezésre pályázó személynek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
Az alkotmányos szabályok szerint nem hivatásos bírák/ülnökök is részt vehetnek a bírósági eljárásokban.
Ülnök büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, 30 év fölötti magyar állampolgár lehet. A katonai ülnököknek ezen kívül a Magyar Honvédségnél vagy rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban kell állniuk.
Az ülnököket négy évre választják meg.
Büntetőügyekben a helyi bíróságok egy hivatásos bíróból és két ülnökből állnak abban az esetben, ha az adott bűncselekmény nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő. Az elsőfokú bíróságként eljáró megyei bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el.
Polgári ügyekben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács járhat el a törvényben meghatározott ügyekben.
A jogi egyetemen végzetteket bírósági fogalmazói, titkári beosztásban foglalkoztatják a bíróságokon, hogy ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek jövőbeni bírói pályafutásukhoz. Csak a törvényben meghatározott eljárásokban és feltételekkel járhatnak el bíróként.
Az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó információs adatlapok az alábbi linkekre kattintva érhetőek el:
Az ügyvédek a hivatásuk gyakorlásával elősegítik megbízójuk jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Az ügyvédek minden ügyben és valamennyi hatóság előtt elláthatják a jogi képviseletet. Az ügyvédek hivatásuk gyakorlása során függetlenek, ami azt jelenti, hogy senki nem befolyásolhatja őket, és nem vállalhatnak olyan kötelezettségeket, amely ezt a függetlenséget veszélyeztetné.
A csak ügyvéd által ellátható díjköteles tevékenységek közé tartoznak a következők:
Bár nem esnek az ügyvédek kizárólagos tevékenységi körébe, a mai gazdasági élet követelményeire tekintettel az ügyvédek olyan szolgáltatásokat is nyújthatnak, mint az adótanácsadás, az ingatlanközvetítés és a peren kívüli közvetítés.
Az alkalmazottként dolgozó ügyvédeken kívül ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja és az ügyvédi esküt letette.
A kamarai tagság feltételei:
Az Európai Unió tagállamaiból származó ügyvédek három fő formában végezhetnek ügyvédi tevékenységet Magyarországon: eseti jellegű szolgáltatásnyújtás formájában, rendszeres szolgáltatásnyújtás formájában és kamarai tagként. Az eseti jellegű szolgáltatást nyújtóknak be kell jelenteniük a szolgáltatás nyújtását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes ügyvédi kamaránál, a rendszeres ügyvédi szolgáltatást nyújtani kívánóknak pedig regisztrálniuk kell az illetékes ügyvédi kamaránál.
A nyilvántartásba vett európai közösségi ügyvédek akkor kérhetik kamarai felvételüket, ha megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek [például a törvényben előírt gyakorlati idő letelt, bizonyítják a magyar (valamint az európai uniós) jogban való jártasságukat, a tevékenységük folytatásához szükséges szinten beszélik a magyar nyelvet stb.].
Az ügyvédi kamarába felvett európai közösségi ügyvéd jogosult az ügyvédi cím használatára, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a magyar ügyvédekre.
Az ügyvédeket titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot és tényt illetően, amelyről a hivatásuk gyakorlása során szereztek tudomást.
Az ügyvédi megbízási díj általában az ügyvédek és az ügyfelek közötti szabad megállapodás tárgyát képezi. Az ügyvédi díjakat csak akkor szabályozzák, ha az ügyvédek bírósági eljárásokban kirendelt védőként tevékenykednek.
Jogi adatbázisok
További információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatók.
A jogtanácsosok alapvető feladata azon szervezet működésének az elősegítése, amelynek alkalmazásában állnak. A jogtanácsosok az őket foglalkoztató szervezeten belül látnak el jogi képviseletet, jogi tanácsokat és tájékoztatást adnak, kérelmeket, szerződéseket és más okmányokat készítenek, továbbá részt vesznek a jogi munka megszervezésében. Az ügyvédekkel ellentétben a jogtanácsosok általában alkalmazottként látják el feladataikat (amelyek nem olyan széleskörűek, mint az ügyvédeké). A jogtanácsosok fizetése a munkaügyi szabályokon alapszik.
A megyei bíróság – Budapesten a Fővárosi Bíróság – által vezetett nyilvántartásba felvett személyek válhatnak jogtanácsosokká. A pályázókkal kapcsolatos követelmények a következők:
Bizonyos esetekben az igazságügyért felelős miniszter mentességet adhat az állampolgársággal kapcsolatos feltétel alól.
A törvényben meghatározott hatáskörben eljárva a közjegyzők az állami igazságszolgáltatási rendszer részeként hivatalos igazságszolgáltatási feladatokat látnak el.
Tevékenységük célja a jogviták kialakulásának megelőzése, és csak akkor működhetnek ezen a területen, ha a Közjegyzői Kamara tagjává váltak. A törvény alapján a közjegyzőket az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre, meghatározott székhelyen történő munkavégzésre.
Szakmai tevékenységük ellátásának ideje alatt a közjegyzőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.
A közjegyzők kizárólagos tevékenységi területe jogügyletek, jognyilatkozatok és tények közokiratban történő rögzítését foglalja magában. A közjegyzők egyik hagyományos feladata hagyatéki eljárások és egyéb nemperes eljárások lefolytatása. A közjegyzők egy másik fontos feladata az ingó jelzálogjogi nyilvántartás vezetése, valamint letétek kezelése, amelynek keretében pénzt, értéktárgyakat és értékpapírokat vesznek át a felektől kapott megbízás alapján, a jogosult fél részére történő átadás céljából.
Az időtartam, a jogi megítélés és a felelősség szempontjából átlagosnak tekinthető, hivatalukban végzett tevékenységükért a közjegyzők jogszabályban meghatározott mértékű díjra jogosultak. Kivételes esetekben (például nagyobb szakismeretet igénylő bonyolult esetekben) a díj eltérhet a szokásos összegtől. Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke megállapítható, akkor a közjegyzői díjat annak alapján határozzák meg. Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor a közjegyzői díjat a szakmai munkára fordított idő alapján kell meghatározni. Az okiratmásolatok közjegyzők által történő hitelesítésének díja rögzített.
Mivel a magyar állampolgárság alapvető követelmény a bírák, ügyészek, bírósági fogalmazók, végrehajtók és közjegyzők esetében, külföldi állampolgárok nem nevezhetők ki e tisztségekre Magyarországon.
Jogi adatbázisok
További információk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján találhatók.
A végrehajtási intézkedéseket a végrehajtók (önálló bírósági végrehajtók és törvényszéki végrehajtók) foganatosítják.
A polgári ügyekben hozott bírósági határozatokban foglalt követeléseket általában önálló bírósági végrehajtók hajtják végre. Az önálló bírósági végrehajtókat az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre, meghatározott székhelyre és meghatározott járásbíróság mellé.
Az önálló bírósági végrehajtókat nem az állam alkalmazza, bevételeiket az ügyfelektől kapják munkájuk ellenértékeként.
Az önálló bírósági végrehajtók tevékenységi köre a következő:
A törvényszékivégrehajtók a törvényszékeken és a Fővárosi Törvényszéken tevékenykednek. A törvényszéki végrehajtót a törvényszék elnöke határozatlan időre nevezi ki meghatározott törvényszéken történő szolgálatteljesítésre. A törvényszéki végrehajtói álláshelyre a pályázatot a törvényszék elnöke írja ki. A törvényszéki végrehajtó a törvényszék alkalmazásában álló bírósági tisztviselő, aki e szolgálati viszonya alapján részesül juttatásokban.
A törvényszéki végrehajtók „bírósági követeléseket” (olyan követeléseket, amelyek jogosultja az állam) hajtanak végre; a bírósági követelések közé tartozik a polgári és büntető eljárásokban az állam által előlegezett költség. A bűnügyi költség behajtása, a vagyonelkobzás és egyéb pénzügyi jellegű büntetések végrehajtása. A bíróság által előlegezett gyermektartásdíj is bírósági követelésnek minősül, és ennek végrehajtása is a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozik. Emellett a törvényszéki végrehajtó jár el abban az esetben is, ha a követelés a bíróságot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országos IBírósági Hivatalt, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot illeti meg.
A végrehajtók illetékességi területe megegyezik a bíróság illetékességi területével.
Jogi adatbázisok
További információk a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapján találhatók.
Jogi klinikák az egyetemeken, valamint néhány, ezen a területen tevékenykedő, magyar és nemzetközi nem kormányzati szervezetnél működnek.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapja
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapja
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon a máltai jogi szakmák áttekintése található.
Jogi szakmák – bevezető
Máltán az ügyvédi, a közjegyzői és a segédügyvédi hivatás tartozik a jogászi hivatások körébe.
A jogászi hivatások tekintetében Máltán egységes rendszer működik, az ügyészeket pedig a gyakorló ügyvédek köréből nevezik ki.
Szervezet
A legfőbb ügyész az Alkotmány 91. cikke szerinti alkotmányos feladatokat látja el, és a Legfőbb Ügyészi Hivatal a legfőbb ügyészről szóló rendelet (máltai jogszabályok gyűjteményének 90. fejezete) alapján kormányzati szervnek minősül.
A máltai Alkotmány rendelkezéseinek értelmében a legfőbb ügyészi tisztség állandó jellege ugyanúgy biztosított, mint a bíráké, és a legfőbb ügyész független hatáskört gyakorol a bűnüldözésben, valamint ellátja a büntető törvénykönyv által meghatározott büntetőeljárási feladatokat.
A legfőbb ügyészt munkájában a legfőbb ügyész helyettese és más jogi tisztviselők segítik.
A közjegyzők szerepe és feladatai
A legfőbb ügyész a büntetőbíróságok előtt a vezető ügyész. A 2020. október 1-jén hatályba lépett, a büntetendő cselekmények szabályzatának 2020. évi átmeneti rendelkezései (2020. évi 378. jogi közlöny) értelmében a legfőbb ügyészt felhatalmazták annak eldöntésére, hogy a törvényszéken mint vizsgálati bíróságon kell-e büntetőeljárást indítani súlyos bűncselekmények kategóriák esetében, beleértve az alábbiakat:
A legfőbb ügyész a büntetőeljárás megindítására, lefolytatására vagy befejezésére vonatkozó, az ilyen jogkör gyakorlására felhatalmazó törvényben számára biztosított hatáskör gyakorlása során nem áll semmilyen személy vagy más hatóság irányítása vagy ellenőrzése alatt, kivéve, ha adott jogszabály előírja az alábbiakat:
Szervezet
Az Állami Jogtanácsosi Hivatal 2019. december 18-án önálló jogi személyként jött létre, és ellátja a korábban a legfőbb ügyészség hatáskörébe tartozó bizonyos funkciókat és feladatokat. Az Alkotmány 91A. cikkével összhangban az állami jogtanácsosnak vannak alkotmányos feladatai. Az Állami Jogtanácsosi Hivatalt kormányzati szervként hozták létre a máltai törvények 603. fejezetében szereplő állami jogtanácsosi törvénynek megfelelően.
A máltai alkotmány értelmében az állami jogtanácsos ugyanolyan biztos hivatali idővel rendelkezik, mint a legfőbb ügyész, és feladatai gyakorlása során az állami jogtanácsosnak saját egyéni megítélése szerint kell eljárnia, és más személy vagy hatóság nem utasíthatja vagy ellenőrizheti.
Az állami jogtanácsost helyettes állami jogtanácsos és más jogi tisztviselők segítik.
A közjegyzők szerepe és feladatai
Az állami jogtanácsos a kormány fő jogi tanácsadója, míg az Állami Jogtanácsosi Hivatal jogi tisztviselői képviselik a kormányt a polgári bíróságok és az alkotmánybíróság előtt.
Az Állami Jogtanácsosi Hivatal képviseli a Máltai Köztársaságot nemzetközi bíróságok előtt, köztük az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, és tisztviselői képviselik a kormányt a jogi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó nemzetközi találkozókon.
Ezen túlmenően a Hivatal segítséget nyújt a jogszabályalkotásban, valamint a jogszabályok parlamenti megerősítésében.
Szervezet
A bírák és törvényszéki bírák kinevezése az Alkotmány 96A. cikke alapján létrehozott bírói kinevezési bizottság javaslatára a köztársasági elnök határkörébe tartozik. A főbírót a köztársasági elnök nevezi ki a képviselőház képviselőinek legalább kétharmada által megszavazott határozatával.
A bírák és törvényszéki bírák függetlenek a végrehajtó hatalmi ágtól, és biztosított tisztségük állandó jellege. Bírónak olyan személy nevezhető ki, aki legalább hét évig ügyvédi gyakorlatot folytatott Máltán, a törvényszéki bírói kinevezéshez pedig legalább tizenkét évi gyakorlat szükséges. Az Igazságszolgáltatási Bizottság előjoga a bírói kart érintő fegyelmi intézkedések meghozatala, amelyek nem vezethetnek valamely bírói tag hivatalából való felmentéséhez. A fentiekkel kapcsolatos határozatok ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fellebbezni. Feladatainak ellátása során a Bizottság a polgári hatáskörű bíróságok minden jogkörével rendelkezik. Ha a Bizottság úgy találja, hogy a vizsgált magatartás valamely bíró felmentését eredményezheti, úgy kell eljárnia, hogy a köztársasági elnöknek tanácsot ad a bíró hivatalából való felmentésére, bizonyított kötelességszegés vagy a hivatali feladatok ellátására való bizonyított alkalmatlanság alapján. Ezen ajánlás ellen a bíró az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
A közjegyzők szerepe és feladatai
Az ügyvédek jogi tanács- és véleményadásra feljogosított jogászok, akik képviselhetik is ügyfeleiket a bíróságok, törvényszékek és más jogi fórumok előtt.
Ahhoz, hogy valaki Máltán ügyvédként praktizálhasson, a köztársasági elnök által kiadott, Málta állami pecsétjével ellátott engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedély megszerzését követően, a gyakorlati munka megkezdése előtt az illetőnek hivatali és hűségesküt kell tennie a fellebbviteli bíróság nyilvános ülésén.
Szervezet
A Máltai Ügyvédi Kamara képviseli a máltai kamarába felvett ügyvédeket. A kamara önkéntes, nem politikai és nem kormányzati szerv, amely a tagjai által fizetett tagdíjakból és az általa szervezett tevékenységek bevételeiből tartja fenn magát; az igazságszolgáltatással és annak szervezetével kapcsolatos ügyekben a kamara az ügyvédek jogilag elismert tanácsadó és képviseleti szerve.
Máltán csak egyféle típusú ügyvéd létezik, és a „lawyer” és „advocate” kifejezés szabadon felcserélhető. A szakmát a Málta köztársasági elnökét, a főbírót, az Ügyvédi Kamara elnökét, valamint más bírákat és egyéb jogászokat tömörítő Igazságszolgáltatási Bizottság szabályozza. Az ügyvédek elleni panaszokat egy öt ügyvédből álló bizottság vizsgálja meg, amely az Igazságszolgáltatási Tanácsnak tesz javaslatot a szükséges fegyelmi intézkedésre vonatkozóan. Az öt ügyvédből hármat az Ügyvédi Kamara jelöl, így a Kamara hatékonyan képes ellátni a szakma szabályozásának feladatát.
Az Ügyvédi Kamara az ügyvédi hivatásról tájékoztató weboldalt működtet, amely névjegyzéket is tartalmaz. A névjegyzék két részből áll: a nyilvános rész az összes kamarai tag ügyvéd adatait tartalmazza, míg a csak tagok számára hozzáférhető rész az Ügyvédi Kamara által ismert valamennyi ügyvéd adatait tartalmazza.
Az elmúlt években a Kamara számos tudományos konferenciát és szemináriumot szervezett, valamint havi rendszerességgel előadássorozatot tart, hogy támogassa valamennyi ügyvéd folyamatos jogi továbbképzésének kultúráját.
A kormány lawyersregister.gov.mt weboldalán szerepel azon ügyvédek nevét és egyéb adatait feltüntető hivatalos névjegyzék, akik hozzájárultak szakmai adataik adott nyilvántartásban való közzétételéhez. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető.
A közjegyzők szerepe és feladatai
A közjegyzők az élők közötti jogügyleteket rögzítő okiratok, valamint a végrendeletek átvételére és hitelesítésére jogosult köztisztviselők. E kötelezettségükből eredően e dokumentumok megőrzéséért is felelősek, illetve azokról másolatokat adhatnak ki. A közjegyzők további jogköreit és feladatait a máltai jogszabálygyűjtemény (Laws of Malta) 55. fejezetét alkotó, a közjegyzői hivatásról és a közjegyzői levéltárakról szóló törvény (Notarial Profession and Notarial Archives Act) határozza meg.
Hivatásuk gyakorlásának megkezdése előtt a közjegyzők hivatali és hűségesküt tesznek a fellebbviteli bíróság előtt.
A közjegyzők, a közjegyzői levéltárak és az állami nyilvántartás felett a Court of Revision of Notarial Acts (a közjegyzői aktusok felülvizsgálati bírósága) elnevezésű különös hatáskörű bíróság gyakorol felügyeletet. A bíróság tagjait a közjegyzői ügyekért felelős miniszter nyugalmazott bírák és törvényszéki bírák, valamint ügyvédek és közjegyzők közül nevezi ki.
Amennyiben a bíróság célszerűnek tartja, úgy előzetes értesítés nélkül látogatást tehet és ellenőrzést végezhet a levéltárban, az állami nyilvántartásban vagy bármely közjegyzői irodában.
A Máltán tevékenykedő valamennyi közjegyző adatait minden év januárjában a máltai kormányzati közlöny („Malta Government Gazette”) teszi közzé.
Szervezet
A Közjegyzői Tanács a közjegyzők felett általános felügyeletet gyakorló testület, amely jogosult akár saját kezdeményezésére, akár panasz alapján bármely olyan közjegyző ellen vizsgálatot folytatni, akinek viselkedése a közjegyzői hivatás méltóságát sérti. A Tanács vizsgálja meg továbbá a közjegyzők elleni olyan, kötelezettségszegéssel és visszaéléssel kapcsolatos vádakat, amelyek szakmai tevékenységük gyakorlásával vagy szakmai kérdésekkel függenek össze, kivéve ha ezt a jogkört a máltai jogszabálygyűjtemény (Laws of Malta) 55. fejezetét alkotó, a közjegyzői hivatásról és a közjegyzői levéltárakról szóló törvény (Notarial Profession and Notarial Archives Act) 85. és 94. cikke vagy más jogszabály más hatóságra ruházza.
Jogi adatbázisok
A máltai közjegyzői tanács hivatalos weboldala a Közjegyzői Tanácsra vonatkozó információkat tartalmaz: a nyilvánosság és a közjegyzők számára hasznos általános információkat, valamint a Máltán működő közjegyzők elérhetőségeit tartalmazó névjegyzéket. Az adatbázis nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes.
Ahhoz hogy valaki Máltán segédügyvédként praktizálhasson, a köztársasági elnök által kiadott, Málta állami pecsétjével ellátott engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedély megszerzését követően, a gyakorlati munka megkezdése előtt az illetőnek hivatali és hűségesküt kell tennie a fellebbviteli bíróság nyilvános ülésén.
A segédügyvéd fő feladata, hogy segítse annak az ügyvédnek a munkáját, aki mellett a bírósági eljárásokban dolgozik. Így részt vesz az ügyfelek nevében a bíróságokhoz intézett írásbeli beadványok benyújtásában, és általában közreműködik a perek ügyvédek általi előkészítésével kapcsolatos egyéb feladatokban.
A segédügyvédek a törvényszékek, a különleges törvényszékek és testületek előtt is eljárhatnak. Tanácsot is adhatnak.
Máltán az Igazságszolgáltatási Bizottság felelős e jogászi hivatás szabályozásáért.
A Bírósági Szolgáltató Hivatal feladata a máltai bíróságok igazgatása. A Hivatal felel a bíróságok által vezetett nyilvántartásokért és az ott dolgozó tisztviselőkért, a bírósági dokumentumok iktatásáért és kézbesítéséért, a végrehajtandó határozatok – például az ítéletek és végzések – bíróság által kinevezett tisztviselők útján történő végrehajtásáért, a bírósági árverésekért, az esküdtszéki tárgyalásokért és más büntetőeljárásokért.
Hivatalvezető-helyettes (489 Kb)
Nyilvántartó bírósági titkár (390 Kb)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
A főügyészség (Openbaar Ministerie, vagy OM) Hollandia minden régiójában hivatallal rendelkező nemzeti szervezet. Emellett van nemzeti államügyészségi hivatal is, amely a (nemzetközi) szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemre összpontosít, és egy operatív államügyészségi hivatal, amely a környezetvédelmi és pénzügyi bűnözés, valamint a csalás elleni harcol.
A 10 kerületi államügyészségi hivatal, ahol igazgatási és jogi szakértők segítik az államügyészek munkáját, évente több százezer ügyet dolgoz fel. Fellebbezés esetén az ügyet a négy regionális ügyészségi hivatal egyike kapja meg. A főügyészség e hivatalokba delegált képviselőjét főtanácsnoknak (Advocaat-Generaal) nevezik. E hivatalokat a vezető ügyészek és a vezető főtanácsnok irányítják. A főügyészséget nemzeti szinten a hágai székhelyű főügyészi testület (College van Procureurs-generaal) irányítja. A főügyészségért az igazságügyi miniszter viseli a politikai felelősséget. A miniszter a főügyészi testülettel együtt dönt a nyomozások és a büntetőeljárások prioritásairól.
A főügyészség foglalkozik azokkal a személyekkel, akiket bűncselekmény elkövetésével vádolnak. A főügyészség az egyetlen hollandiai szerv, amely bíróság elé állíthatja a gyanúsítottat. Gondoskodik a bűncselekmények felderítéséről, és a büntetőeljárás lefolytatásáról.
E célból a főügyészség együttműködik a rendőrséggel és más nyomozó hatóságokkal. Az ügyészek felelnek a nyomozások irányításáért. Emellett a főügyészség felügyeli a bírósági határozatok megfelelő végrehajtását; a bírságok megfizetését, a szabadságvesztés letöltését és a közérdekű munka elvégzését. A főügyészség és a bírák az igazságszolgáltatás részét képezik. Bár holland elnevezése szó szerint „közminisztériumot” jelent, a főügyészség nem a szokásos értelemben vett minisztérium.
A bírói tisztségre pályázónak többéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. A követelményekkel kapcsolatos további információk itttalálhatók. A szakmai tapasztalat a bírói kar keretein belül szervezett belső képzésen vagy a jogrendszer más területén is megszerezhető. A szükséges képzést a bírósági rendszer biztosítja.
A bírákat az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt a király nevezi ki. Bírói tisztségre kizárólag holland állampolgár nevezhető ki. A jelölteknek holland egyetemen szerzett jogi végzettséggel kell rendelkezniük.
Az egyének kizárólag – a bíróságok tagjaiból, a Főügyészség tagjaiból és aktív közéleti szerepet játszó személyekből álló – valamely nemzeti felvételi bizottság ajánlásával jelölhetők bírói tisztségre.
A bírót egy adott bíróságon történő igazságszolgáltatási feladatra nevezik ki. A kinevezés kizárólag akkor lehetséges, ha a szóban forgó bíróság jelölte a leendő bírát. Az említett feltételeknek köszönhetően a kinevezési rendszer a lehető legobjektívebb.
A bírák különleges státuszú kormánytisztviselők. Kinevezésüket követően máshol nem fogadhatnak el kinevezést. A bírák 70. életévük betöltéséig maradhatnak hivatalban. Ezen életkor betöltése előtt akaratuk ellenére kizárólag az ország legmagasabb fokú bírósága, a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) mozdíthatja el őket hivatalukból, e bíróság főügyészének (procureur-general) kezdeményezésére.
A bíró feladata részrehajlástól mentes határozat meghozatala a jogvitákban, azaz olyan ügyekben is, amelyekben a kormány az egyik részt vevő fél. A kormány vonatkozásában fennálló pártatlanságot különleges felvételi és kinevezési rendszerrel garantálják. A bírák jogállása ennélfogva különbözik az egyéb állami tisztviselők jogállásától.
A holland Alkotmány a jogvitákban történő ítélethozatalra utasítja a bírákat, és rendelkezéseket tartalmaz a bírói kar tagjainak jogállásával kapcsolatban.
A mindenkori jogszabályoknak megfelelően a bírák mérlegelési jogkörükben tárgyalhatják az ügyeket. Emellett nagymértékben meghatározhatják továbbá az eljárás gyakorlati lefolyását (például az eljárás egyes részeinek időtartamát).
A bírák magatartását számos törvényi rendelkezés szabályozza. E rendelkezések célja annak garantálása, hogy a bírák pártatlanul végezzék munkájukat. Ha az eljárásban részt vevő valamelyik félnek az eljárás során kétsége támad a bíró pártatlansága felől, a jog lehetőséget biztosít az ügyet tárgyaló bíró kifogásolására. Előfordul, hogy valamelyik peres fél elégedetlen a bíró munkájával. Ekkor különbséget kell tenni a bíróság által hozott határozat és a bíró magatartása között.
A bíráknak legalább két területen kell szakértelemmel rendelkezniük. Általában egy bizonyos jogterületen bírálnak egy ügyet, majd váltanak egy másikra. E rendszer célja annak megakadályozása, hogy a bírák túlságosan hosszú ideig egy szakterületre összpontosítsanak.
A bírák körzeti bíróságokon (rechtbanken) dolgoznak. Ezek legalább négy ügyszakot foglalnak magukban: a polgári jogi ügyszakot, a büntetőjogi ügyszakot, a közigazgatási jogi ügyszakot és a körzeti albírósági ügyszakot. Az utóbbi ügyszakban dolgozó bírák elnevezése „kantonrechter”; a többi ügyszakban dolgozó bíráké „rechter”. A fellebbviteli bíróságokon (gerechtshoven) és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák elnevezése: raadsheer.
Az ügyek tárgyalásakor a bíróságok összetételét az alábbiakban ismertetjük.
A szakma szabályozásáért az Igazságszolgáltatási Tanács (Raad voor de rechtspraak) felelős.
További információkért látogasson el a holland igazságszolgáltatás általános honlapjára, amely a nagyközönség számára is elérhető.
A jogi szakmák szervezete
A Holland Ügyvédi Kamara (Nederlandse Orde van Advocaten) valamennyi hollandiai ügyvéd szakmai közjogi testülete. A Holland Ügyvédi Kamara jogszabályban meghatározott fő feladata az ügyvédek által nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása. Az ügyvédi szolgáltatások minőségét többek között a következők biztosítják:
Az ügyvédekről szóló törvény (Advocatenwet) szerint minden ügyvédnek be kell lépnie a Holland Ügyvédi Kamarába. A Kamara jelenleg több mint 18 000 bejegyzett ügyvédet számlál.
E szakmát szabályozó központi szerv nincs.
A Királyi Közjegyzői Szakmai Testület (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie) a hollandiai közjegyzők érdekeit védi, és biztosítja számukra a megfelelő munkavégzés lehetőségét.
A közjegyzők szerepe és feladatai
A törvény számos megállapodás és jogügylet esetében ír elő közjegyzői okiratot. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
Gyakorlati okok miatt a közjegyző gyakran végez más típusú jogügyleteket is, emellett más típusú megállapodásokat is megszövegezhet. Ezek között szerepelnek például (kereskedelmi, polgári és korlátozott) partnerségi megállapodások, élettársak közötti megállapodások, valamint korlátolt felelősségű társaságok harmadik felektől való védelmét szolgáló rendelkezések.
A Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezetét (Koninklijke Beroepsorganisatie van Gerechtsdeurwaarders, KBvG) a bírósági tisztviselőkről szóló törvény szabályozza (Gerechtsdeurwaarderswet). Ez a törvény azzal a feladattal bízza meg a KBvG-t – amelybe Hollandiában minden bírósági tisztviselő köteles belépni –, hogy segítse elő a szakmán belüli helyes gyakorlatot.
A holland bírósági tisztviselők – a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK tanácsi rendelettel összhangban – felelősek az iratok kézhezvételéért és továbbításáért. A Hollandiában kézbesítendő iratokat közvetlenül valamelyik bírósági tisztviselőhöz kell eljuttatni. Az említett kézbesítés iránti kérelmeket hollandul vagy angolul kell benyújtani. A kérelmeket nem lehet a holland központi szervhez, a Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezetéhez intézni. E szervezethez csak a fent említett európai uniós rendelet 3. cikkének c) pontjában meghatározott rendkívüli körülmények között lehet fordulni.
Elsődleges jogi tanácsadásért kérheti a jogszolgálati pultok (Het Juridisch Loket) egyikének segítségét. Itt kérhet tájékoztatást, tanácsot és felvilágosítást jogi kérdésekben. A jogszolgálati pultok az elsődleges fórum a jogi segítségnyújtás biztosítása terén.
A szolgálat szükség esetén Önt a jogi segítségnyújtás másodlagos fórumaként eljáró egyéni ügyvédhez vagy közvetítőhöz utalja.
A jogszolgálati pultok valamennyi információs szolgáltatását ingyenesen, a helyszínen vagy a konzultáció részeként biztosítják. E pultokhoz polgári jogi, közigazgatási jogi, büntetőjogi, valamint bevándorlási jogi problémákkal fordulhat.
Összesen 44 jogszolgálati pultot hoztak létre. A szolgálatokat Hollandia területén kiegyensúlyozott elosztásban állították fel annak érdekében, hogy a jogszolgálatot minden holland állampolgár könnyen igénybe vehesse.
További információ tekintetében lásd a jogszolgálati pultok weboldalát.
Holland igazságszolgáltatás és Hollandia Legfelsőbb Bírósága
Királyi Közjegyzői Szakmai Testület
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal az ausztriai jogi szakmákról nyújt áttekintést.
Jelenleg (2023-ban) mintegy 1850 hivatásos bíró dolgozik a „rendes bíróságokon”, azaz a polgári, a büntető-, a munkajogi és a szociális ügyek területén (ez az adat az aktív állományú, teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő állásokat mutatja, a Legfelsőbb Bíróságot is beleértve). Az igazságszolgáltatás jelentős részéért mintegy 700 igazságügyi szakember felel. Ezenkívül mintegy 600 hivatásos bíró dolgozik a közigazgatási bíróságokon.
Emellett bizonyos ügyek elbírálásában – önkéntes alapon – laikusok is közreműködnek. Közéjük tartoznak a büntetőügyekben eljáró ülnökök vagy esküdtek, valamint a kereskedelmi, a munkajogi és a szociális jogi ügyekben, valamint bizonyos közigazgatási eljárásokban közreműködő, különleges szakértelemmel rendelkező laikus bírók.
Körülbelül 480 ügyész dolgozik az országban (2023-as adat, amely az aktív állományú, teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő állásokat mutatja, ideértve a Legfőbb Ügyészséget is, azonban ide nem értve a központi hatóságot).
A büntetés-végrehajtási rendszerben összesen 3799 fő dolgozik (a 2019. szeptember 1-jei állapotot tükröző adat, amely az aktív állományú, teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő állásokat mutatja, beleértve a Büntetés-végrehajtási Igazgatóságot is); ez az adat magában foglalja az összesen 3214 fegyőrt is (köztük a képzés területén dolgozó személyeket is).
A rendes bíróságokon a bírói kinevezés feltétele a legalább 4 éves jogi tapasztalat és a jogi tanulmányok befejezését követően a bírói vizsga sikeres letétele.
A szakmai tapasztalat részét képezi a bíróságon eltöltött legalább 7 hónapos szakmai gyakorlat (bírósági gyakorlat, korábbi nevén „bírósági év”), amelyen azok a személyek vehetnek részt, akik befejezték az egyetemi tanulmányaikat, és amelyet azoknak is teljesíteniük kell, akik ügyvédek vagy közjegyzők szeretnének lenni. A kötelező szakmai gyakorlat fennmaradó részét általában bírósági fogalmazóként, igazságügyi képzés keretében történő külön bírói előkészítő képzés révén teljesítik, ez azonban más jogi tevékenység során, például ügyvédjelöltként is teljesíthető.
Évente körülbelül 100 bírósági fogalmazót vesznek fel az előkészítő képzésre. A bírósági előkészítő szolgálat (beleértve a bírósági gyakorlatot is) főszabály szerint 4 évig tart, és körzeti bíróságon, tartományi bíróságon, ügyészségen, büntetés-végrehajtási intézetnél, áldozatvédelmi vagy áldozatsegítő központban, valamint ügyvédi vagy közjegyzői irodánál, illetve a Pénzügyi Ügyészségen teljesíthető. A képzés egy része teljesíthető tartományi felsőbíróságon, a Legfelsőbb Bíróságnál, a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumnál, a Büntetés-végrehajtási Igazgatóságon, pártfogó szolgálatnál, vagyonkezelő egyesületnél vagy gyámhivatalnál, a jogvédelemért felelős biztos hivatalánál vagy a pénzügyi ágazatban (például megfelelő vállalkozásoknál). A bírósági előkészítő szolgálat a bírói vizsgával zárul. A képzési idő megfelelően csökken azon személyek esetében, akik pályát módosítanak azt követően, hogy más jogi szakmákban már tapasztalatot szereztek. Azoknak, akik már sikeresen letették az ügyvédi vagy a közjegyzői vizsgát, nem kell bírói vizsgát tenniük, hanem csupán egy kiegészítő vizsgán kell részt venniük.
A bírói vizsga sikeres letételét követően az érintett személynek pályáznia kell egy betöltetlen bírói vagy ügyészi álláshelyre.
A közigazgatási bíróságokon nincs bírósági előkészítő szolgálat, a közigazgatási bíráknak azonban legalább 5 éves (például közigazgatási hatóságnál megszerzett) szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, és nem kell vizsgát tenniük.
A rendes bíróságok bírái átmehetnek a közigazgatási bíróságokhoz. 5 év közigazgatási bírósági megbízatást követően a közigazgatási bíróságok bírái is kinevezhetők rendes bírósági bíróvá.
A bírói és az ügyészi tisztségekre általában a szövetségi igazságügyi miniszter nevezi ki a jelölteket. A szövetségi elnök csak bizonyos tisztségek esetében gyakorolja a kinevezési jogot. Ezzel szemben a Tartományi Közigazgatási Bíróság bíráit az adott tartományi kormány nevezi ki. Bírónak vagy ügyésznek csak osztrák állampolgárok nevezhetők ki.
A szövetségi rendes bíróságokra és közigazgatási bíróságokra kinevezett bírák szövetségi köztisztviselők. A szövetségi alkotmánytörvény (Bundes-Verfassungsgesetz [B-VG]) mellett a bírák képzésére és foglalkozási viszonyára vonatkozó fő jogforrás a bírák és az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény (Richter- und Staatsanwaltschaftsdienstgesetz [RStDG]). A törvény számos rendelkezést tartalmaz mind a bírák, mind az ügyészek tekintetében (ideértve például a fegyelmi jogot és a szolgálati leírásokat).
A tartományi közigazgatási bíróságok (Landesverwaltungsgerichte) bírái az adott tartomány köztisztviselői. Foglalkozási viszonyukat a szövetségi alkotmánytörvény és az egyes tartományi jogszabályok szabályozzák.
A hivatásos bírák kinevezése határozatlan időre szól, nyugállományba annak a hónapnak a végén vonulnak, amelyben betöltik 65. életévüket.
A szövetségi alkotmánytörvény 87. és 88. cikke értelmében a bírók a jogértelmezés és az ítélkezés során az állam független képviselőiként járnak el. Ez a függetlenség egyrészt abban jelenik meg, hogy a bíró nem utasítható (tárgyi függetlenség), másrészt pedig abban, hogy nem mozdítható el és nem helyezhető át (személyi függetlenség). A bíró csak a jogszabályokhoz van kötve, és saját jogi meggyőződése alapján határoz. Más bíróságok hasonló jogi ügyekben hozott határozatai (precedensek) sem kötik.
A törvényes nyugdíjkorhatár betöltését követő nyugdíjba vonulás kivételével a bírák akaratuk ellenére csak a jogszabályban előírt körülmények között és módon, alakszerű bírósági határozat alapján távolíthatók el hivatalukból, helyezhetők át más pozícióba vagy nyugdíjazhatók (a szövetségi alkotmánytörvény 88. cikke).
A bírák csak az igazságszolgáltatási feladataik ellátása (a törvényben és az ügyelosztás által előírt igazságszolgáltatási tevékenységek végzése) során rendelkeznek különleges alkotmányos jogállással, azonban a bíróságok igazgatása terén – amelyet szintén bírák látnak el – nincs ilyen jogállásuk. Ez alól kivételt képeznek azok a bírósági igazgatási ügyek, amelyekről valamely tanácsnak vagy bizottságnak kell döntést hoznia (például az ügyek elosztása, kinevezési javaslatok). Ettől eltérő esetekben a bírónak felettesei utasításait kell követnie. Az ügyek meghatározott elosztása biztosítja a törvényes bíróhoz való alkotmányos jog érvényesülését.
A bírák polgári és büntetőügyekben ítélkeznek. Közigazgatási és alkotmányjogi ügyekben a közigazgatás ellenőrzése és az alkotmány védelme a feladatuk.
Fegyelmi bíróság: azok a bírák, akik a szakmai és az etikai kötelezettségeiket vétkesen megszegik, a fegyelmi bíróság előtt felelősségre vonhatók. Rendes bírósági bírák esetében a fegyelmi bíróság a regionális felsőbíróságokon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon működik, és kizárólag bírákból áll. A fegyelmi bíróság jár el az ügyészek foglalkozási kötelezettségszegési ügyeiben is. Néhány kivétellel ugyanezen fegyelmi rendelkezések alkalmazandók a szövetségi közigazgatási bíróságok bíráira is. Ezzel szemben a regionális közigazgatási bíróságok bíráira vonatkozó fegyelmi szabályokat a vonatkozó tartományi jogszabályok határozzák meg.
Büntetőbíróság: ha a szakmai kötelezettségek vétkes megszegése egyúttal bűncselekményt is megvalósít, a bíró (és az ügyész) büntetőbíróság előtt kerül felelősségre vonásra (például hivatali visszaélés esetén).
Polgári bíróság: azok a felek, akik valamely bíró (vagy ügyész) jogellenes és vétkes magatartása következtében kárt szenvedtek el, kártérítési igényt érvényesíthetnek az állammal szemben. Az állam szándékos cselekmény vagy súlyos gondatlanság esetén megtérítést követelhet a bírótól (vagy ügyésztől).
Az ügyészség hierarchikus szervezete általánosságban megegyezik a bírósági szervezettel.
Mind az 16, büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróságon van ügyészség. Emellett Ausztria egész területén hatáskörrel rendelkezik a gazdasági és korrupciós bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség (Wirtschafts- und Korruptionsstaatsanwaltschaft). Minden tartományi felsőbíróságon főügyészség, a Legfelsőbb Bíróságon pedig a Legfőbb Ügyészség működik. A Legfőbb Ügyészség és a főügyészségek a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium közvetlen alárendeltségében működnek.
Az ügyészi képzés megfelel a hivatásos rendes bírósági bírák képzésének.
Ügyésszé csak az nevezhető ki, aki teljesíti a bíróvá történő kinevezés feltételeit.
A megüresedő ügyészi állásokat a bírói állásokhoz hasonlóan nyilvános pályázat útján lehet betölteni. Az ügyészek kinevezésére a szövetségi államfő jogosult, aki azonban a bírákhoz hasonlóan a kinevezési jogot a legtöbb álladó ügyészi állás tekintetében a szövetségi igazságügyi miniszterre ruházta át.
Az ügyészségek különálló, de nem független igazságügyi hatóságok. Hierarchikus felépítéssel rendelkeznek, és kötik őket a főügyészségek és végső soron a szövetségi igazságügyi miniszter utasításai.
A jogszabályok részletesen szabályozzák az utasítási jogot. A főügyészség és a szövetségi igazságügyi miniszter köteles utasításait írásba foglalni és indokolással ellátni. Az utasításokat ezenkívül csatolni kell a büntetőügy irataihoz. Az utasítás kiadása előtt a szövetségi miniszternek konzultálnia kell az utasításokkal foglalkozó tanácsadó testülettel (Weisungsrat). A szövetségi igazságügyi miniszter miniszteri felelősséggel tartozik, valamint elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli a Parlament felé.
Az egyes ügyészségek munkavállalói kötelesek eleget tenni a vezető ügyész utasításainak. Ha azonban az ügyész jogellenesnek tartja az utasítást, kérheti annak írásba foglalását vagy akár mentesítését is az érintett büntetőügy intézése alól.
Az ügyészségek a bíróságoktól elkülönülő különleges szervek. Szerepük a büntető igazságszolgáltatáshoz fűződő közérdek védelme. Ez magában foglalja a bűnügyi nyomozási feladatok ellátását is. Felelősek továbbá a vádemelések büntetőeljárásban történő benyújtásáért és bemutatásáért is. Az ügyészségeket ezért vádhatóságnak is nevezik.
Az ügyészek feladata a vádemelés és a vád képviselete mind a tartományi bíróságon, mind pedig az annak illetékességi területén működő körzeti bíróságokon. A körzeti bíróságon a vádat rendszerint a körzeti ügyész (Bezirksanwalt) képviseli. A körzeti ügyészek olyan különleges szaktudással rendelkező tisztviselők, akik esetében az egyetemi végzettség nem kötelező.
Különleges feladatot lát el a gazdasági és korrupciós bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség, amelynek illetékessége az ország egész területére, hatásköre pedig elsősorban a hivatali és korrupciós bűncselekményekre, valamint az 5 000 000 EUR-t meghaladó összeget érintő gazdasági bűncselekményekre terjed ki. Ezenkívül szintén a hatáskörébe tartoznak az 5 000 000 EUR-t meghaladó összeget érintő pénzügyi bűncselekmények, a társadalombiztosítási csalás minősített esetei, a csődeljárásssal kapcsolatos bűncselekmények minősített esetei (kridaträchtiges Verhalten), valamint a részvénytársaságokról szóló törvény, illetve a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény szerinti bűncselekmények, a megfelelő nagyvállalkozások (legalább 5 000 000 EUR törzstőke vagy több mint 2000 alkalmazott) általi elkövetés esetében.
A főügyészségek – amelyek a hierarchiában az ügyészségek felett helyezkednek el – a bécsi, a grazi, a linzi és az innsbrucki tartományi felsőbíróság mellett működnek. A főügyészségek amellett, hogy a tartományi felsőbíróságokon képviselik a vádat, az illetékességi területükön működő ügyészségek felügyeletét is ellátják, és közvetlenül a szövetségi igazságügyi miniszternek vannak alárendelve.
A Legfelsőbb Bíróságon létrehozott Legfőbb Ügyészség pedig különleges pozíciót tölt be. Közvetlenül a szövetségi igazságügyi miniszter alá tartozik, és nem jogosult utasítást adni az ügyészségeknek és a főügyészségeknek. Ezenkívül nem képviseli a vádat az eljárásokban, hanem a Legfelsőbb Bíróság támogatása a feladata. Elsősorban semmisségi kérelmek benyújtására jogosult annak érdekében, hogy biztosítsa a jog érvényesülését azokban a büntetőügyekben, amelyekben a felek már kimerítették a jogorvoslati lehetőségeiket. A Legfőbb Ügyészség tehát fontos szerepet játszik a jogegység és a jogbiztonság büntetőügyekben történő biztosításában.
Az ügyészek fegyelmi, büntetőjogi és polgári jogi felelőssége a rendes bíróságok bíróiéval azonos módon került szabályozásra.
Ausztriában az önálló bírósági tisztviselők (Diplomrechtspfleger*innen) az igazságszolgáltatási rendszer alapvető támaszai. A polgári ügyekben jelenleg az elsőfokú bírósági határozatok több mint 80%-át több mint 700 önálló bírósági tisztviselő hozza meg.
Csak olyan személyek vehetnek részt az önálló bírósági tisztviselők képzésén, akik sikeresen leérettségiztek, vagy szakmai képesítést szereztek. A képzés 3 évig tart, és magában foglalja a bírósági munkát, beleértve az adott munkaterületre vonatkozó intézkedések előkészítését, az általános és a munkaterület-specifikus képzéseken való részvételt, valamint a vonatkozó vizsgák letételét. Az önálló bírósági tisztviselői vizsga letételét követően, amennyiben az önálló bírósági tisztviselőkről szóló törvény (Rechtspflegergesetz) 3. szakaszában felsorolt egyéb feltételek teljesülnek, az önálló bírósági tisztviselőjelölt oklevelet kap a szövetségi igazságügyi minisztertől. Az oklevélben fel kell tüntetni a munkaterületet. Ezen oklevél megszerzését követően az önálló bírósági tisztviselőjelölt felhatalmazást kap arra, hogy a szövetségi területen belül igazságügyi tevékenységet folytasson, és így önálló bírósági tisztviselőként is dolgozhat.
A tartományi felsőbíróság elnöki tisztét betöltő bírónak ezt követően meg kell határoznia, hogy az érintett bírósági alkalmazottat mely bíróságon foglalkoztassák önálló bírósági tisztviselőként, és adott esetben azt is, hogy milyen időszakra. Az elnöki tisztet betöltő bíró által meghatározott bíróságon a bíróság vezetését ellátó személy (a bíróság elnöke vagy vezetője) beosztja az önálló bírósági tisztviselőt egy bíró által irányított bírósági részleghez, vagy adott esetben több bírósági részleghez.
Az önálló bírósági tisztviselők különleges képzettséggel rendelkező bírósági tisztviselők, akikre az osztrák szövetségi alkotmánytörvény 87a. cikke és az önálló bírósági tisztviselőkről szóló törvény alapján át lehet ruházni egyes pontosan meghatározott polgári ügyek első fokú elintézését. E funkciójában az önálló bírósági tisztviselőt kizárólag az adott ügyért a bírósági ügyek elosztása szerint felelős bíró utasításai kötik. A bírák bármikor fenntarthatják maguknak az ügy tárgyalásához való jogot, vagy lefoglalhatják az ügyet. Az önálló bírósági tisztviselők által hozott határozatok a bírói határozatokhoz hasonlóan megtámadhatók.
A gyakorlatban az önálló bírósági tisztviselők többnyire függetlenül dolgoznak. A bírák általi utasítás nem szokásos, arra rendkívül ritkán kerül sor.
Önálló bírósági tisztviselőket az alábbi munkaterületeken neveznek ki:
E munkaterületek mindegyike különleges képzést és az adott munkaterület tekintetében történő önálló bírósági tisztviselői kinevezést igényel.
Az önálló bírósági tisztviselő tevékenységi köre nem foglalja magában a fent említett munkaterületekkel kapcsolatos összes feladatot és határozatot. Az önálló bírósági tisztviselő tevékenységi körébe tartozó ügyeket az önálló bírósági tisztviselőkről szóló törvény kifejezetten meghatározza, és a tevékenységi kör terjedelme az egyes munkaterületeken eltérően alakul.
Az önálló bírósági tisztviselőkről szóló törvény meghatározza az egyes munkaterületekre vonatkozó tevékenységi köröket, amelyek konkrét felelősségi köröket ruháznak az önálló bírósági tisztviselőkre (például a fizetésképtelenségi ügyekben ez a tevékenységi kör a körzeti bíróságok előtt folyó csődeljárásokat foglalja magában). Természetesen bizonyos feladatok a bíráknak vannak fenntartva.
Ezen túlmenően minden tevékenységi terület magában foglalja többek között a „fizetési meghagyásos” eljárások lefolytatását, az adott munkaterületen hozott bírósági határozatok joghatásának és végrehajthatóságának megerősítését, a jogi segítségnyújtás iránti kérelmek tárgyában az önálló bírósági tisztviselői eljárás során hozott határozatokat, valamint a hivatalos feladatok ellátását a nemzeti bíróságok vagy nemzeti hatóságok általi jogsegély iránti kérelmek alapján.
Az ügyvédek szakképzettséggel és felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy valamennyi peres és nemperes, továbbá valamennyi közjogi és magánjogi ügyben eljárjanak a felek képviseletében Ausztria összes bírósága és hatósága előtt.
Az ügyvédi tevékenység Ausztriában történő folytatásához nincs szükség hatósági kinevezésre, feltétele azonban az alábbi követelmények teljesítése. A főbb jogalapok között szerepel az ügyvédekről szóló törvény (Rechtsanwaltsordnung), RGBl.
A fő jogalapok a következők: az ügyvédekről szóló törvénykönyv (Rechtsanwaltsordnung [RAO]), Birodalmi Törvénytár (RGBl.) 96/1896. sz.; az ügyvédek és ügyvédjelöltek fegyelmi szabályzata (Disziplinarstatut für Rechtsanwälte und Rechtsanwaltsanwärter [Dst]), Szövetségi Törvénytár (BGBl.) 474/1990. sz.; az ügyvédi díjszabásról szóló szövetségi törvény (Bundesgesetz über den Rechtsanwaltstarif [RATG]), BGBl. 189/1969. sz.; az ügyvédi vizsgáról szóló törvény (Rechtsanwaltsprüfungsgesetz [RAPG]), BGBl. 556/1985. sz.; és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról és az európai ügyvédek ausztriai letelepedéséről, valamint a nemzetközi tevékenységet folytató ügyvédek által Ausztriában nyújtott jogi szolgáltatásokról szóló szövetségi törvény (Bundesgesetz über den freien Dienstleistungsverkehr und die Niederlassung von europäischen Rechtsanwältinnen und Rechtsanwälten sowie die Erbringung von Rechtsdienstleistungen durch international tätige Rechtsanwältinnen und Rechtsanwälte in Österreich [EIRAG]), BGBl. I., 27/2000. sz.
Aki ügyvédi tevékenységet kíván folytatni, annak az osztrák jogi tanulmányokat követően összesen ötéves jogi szakmai gyakorlatot kell igazolnia, amelyből legalább hét hónapot bíróságon vagy ügyészségen, három évet pedig osztrák ügyvéd mellett ügyvédjelöltként kell eltölteni.
Az ügyvédi vizsga – amelynek letétele az ügyvédi tevékenység gyakorlásának feltétele – három év gyakorlati munkaviszonyt követően tehető le, amelyből legalább hét hónapot bíróságon, legalább két évet pedig ügyvéd mellett kell teljesíteni. A vizsga letételéhez a pályázóknak az ügyvédi kamara által ügyvédjelöltek számára kötelezően előírt képzésen kell részt venniük.
Azok, akik megfelelnek a követelményeknek, felvehetők annak az ügyvédi kamarának az ügyvédi névjegyzékébe, amelynek a bírósági körzetében a tevékenységüket folytatni kívánják.
Bizonyos körülmények között azok a külföldi ügyvédek, akik az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes másik államnak vagy Svájcnak az állampolgárai, szintén jogosultak a következőkre:
Bizonyos körülmények között valamely GATS tagállam ügyvédi kamarájának a tagja ideiglenes jelleggel szintén végezhet Ausztriában bizonyos pontosan meghatározott ügyvédi tevékenységeket.
Az az ügyvéd, aki a szakmai kötelezettségeket megszegi vagy az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja, a helyi ügyvédi kamara által választott fegyelmi tanács előtt felelősségre vonásra kerül. A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések köre kiterjed az érintett személy ügyvédi névjegyzékből való törlésére is. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság jár el négy tagból álló tanácsban, amelyet két legfelsőbb bírósági bíró és két ügyvéd alkot.
Emellett az ügyvédeket természetesen büntetőjogi és polgári jogi felelősség is terheli.
A tartomány névjegyzékébe felvett ügyvédek ügyvédi kamarát (Rechtsanwaltskammer) alkotnak. Az ügyvédi kamarák autonóm önkormányzattal rendelkező közjogi testületek.
Szövetségi szinten az osztrák ügyvédek érdekeit általában az Osztrák Ügyvédi Kamara (Österreichischer Rechtsanwaltskammertag) képviseli. Ez a szervezet Ausztria kilenc ügyvédi kamarájából áll, és képviselői gyűlésén az ügyvédi kamarák küldöttei vesznek részt (http://www.rechtsanwaelte.at/).
A közjegyzők megelőző igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, független és pártatlan intézményként állnak a jogkereső polgárok rendelkezésére magánjogi viszonyaik rendezése érdekében.
Fő feladatuk a jogi eljárásokban való részvétel és a jogi segítségnyújtás a lakosságnak. A közjegyzők közokiratokat állítanak ki, ellátják harmadik felek tulajdonának bizalmi őrzését, magánokiratokat készítenek, és – elsősorban nemperes ügyekben – képviselik a feleket. A közjegyzők emellett a nemperes eljárásokban bírósági szervként is eljárnak. Így úgynevezett bírósági megbízottként (Gerichtskommissär) különösen hagyatéki eljárások lefolytatását látják el.
A közjegyzők gondoskodnak az elhunyt vagyonának biztosításáról és a jogosultak részére történő átadásáról. Ez a tevékenység az öröklési jog és a nemperes eljárás különleges ismeretét követeli meg, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a közjegyzőket a polgárok gyakran keresik meg végrendeletek elkészítésében való közreműködés, valamint öröklési jogi ügyekben való általános tanácsadás és képviselet ellátása céljából.
A közjegyzők közhivatalt töltenek be, azonban nem köztisztviselők. Viselik a közjegyzői iroda működtetésének gazdasági kockázatát, azonban nem folytatnak üzleti tevékenységet. A szabad foglalkozások gyakorlóihoz hasonlóak, bírósági megbízottként azonban bírósági tisztviselők. A közjegyzői tevékenység főfoglalkozás, és nem kapcsolható össze ügyvédi tevékenységgel.
A közjegyzői helyek számát és a közjegyzői irodák székhelyét a szövetségi igazságügyi miniszter rendelettel módosíthatja. Ausztriában jelenleg (2023 áprilisában) 536 közjegyzői álláshely van.
E tevékenység legfontosabb jogalapjai a következők: a közjegyzőkről szóló törvény (Notariatsordnung [NO]), RGBI. 75/1871. sz.; a közjegyzői okiratokról szóló törvény (Notariatsaktsgesetz), RGBI. 76/1871. sz.; a közjegyzői díjszabásról szóló törvény (Notariatstarifgesetz [NTG]), BGBI. 576/1973. sz.; a közjegyzői vizsgáról szóló törvény (Notariatsprüfungsgesetz [NPG]), BGBI. 522/1987. sz.; a bírósági megbízottakról szóló törvény (Gerichtskommissärsärsgesetz [GKG]), BGBI. 343/1970. sz.; és a bírósági megbízottak díjszabásáról szóló törvény (Gerichtskommissionstarifgesetz [GKTG]), BGBI. 108/1971. sz.
Annak, aki befejezte a jogi tanulmányait (az osztrák jogi tanulmányait), és érdeklődik a közjegyzői szakma iránt, keresnie kell egy közjegyzőt, aki alkalmazza őt, valamint gondoskodnia kell arról, hogy felvegyék a közjegyzőjelöltek névjegyzékébe.
A közjegyzőjelöltek illetékes közjegyzői kamara által vezetett névjegyzékébe csak az a személy vehető fel, aki bíróságon vagy ügyészségen teljesített, 7 hónapos jogi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a jelöltek névjegyzékébe való első felvételekor még nem töltötte be a 35. életévét.
A közjegyzői vizsgára bocsátáshoz a közjegyzőjelöltnek a közjegyzői kamara által kötelezően előírt képzésen kell részt vennie.
A közjegyzői vizsgát két részletben kell letenni:
A megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői álláshelyeket a betöltésük előtt nyilvánosan meg kell hirdetni. A törvény (a közjegyzői rendtartás 6. §-a) a közjegyzői állásra pályázókkal szemben többek között a következő követelményeket támasztja:
Ezek az alapvető követelmények azonban nem jogosítanak fel a közjegyzőként történő kinevezésre. A felvételi eljárás során a pályázókat a területileg illetékes közjegyzői kamara, majd ezt követően az illetékes tartományi bíróság és tartományi felsőbíróság személyzeti ügyi tanácsa értékeli és rangsorolja, amelynek során a gyakorlati tapasztalat döntő jelentőséggel bír. A közjegyzői kamara és a két személyzeti ügyi tanács külön-külön három személyt tartalmazó javaslatot terjeszt a szövetségi igazságügyi miniszter elé. Bár a javaslat nem köti a minisztert, a gyakorlatban csak a javasolt jelölteket nevezi ki.
A közjegyző a 70. életévét követő naptári év január 31-ig gyakorolhatja tevékenységét. A közjegyző másik közjegyzői állásba hivatalból történő áthelyezése nem megengedett.
Közokirat-kiállítási és bírósági megbízotti kötelezettségeikre figyelemmel a közjegyzők különleges felügyelet alatt állnak. A közjegyzők felügyelete a szövetségi igazságügyi miniszter, az igazságügyi igazgatási osztály és közvetlenül a közjegyzői kamarák feladata.
A közjegyzőkre különleges fegyelmi törvény vonatkozik. A fegyelmi vétségeket első fokon a közjegyzői fegyelmi bíróságként eljáró tartományi felsőbíróság, másodfokon a közjegyzői fegyelmi bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Az eljáró tanácsoknak közjegyző tagokkal is kell rendelkezniük. A fegyelmi bíróság által kiszabható fegyelmi büntetések köre kiterjed a hivatalból való elmozdításra is. A szabálysértésekért járó büntetéseket a közjegyzői kamara szabja ki.
Fegyelmi felelősségük mellett a közjegyzőket természetesen büntetőjogi és polgári jogi felelősség is terheli.
Amikor a közjegyző bírósági megbízottként jár el, büntetőjogi szempontból köztisztviselőnek tekintendő, így úgynevezett hivatali visszaélésekért is felelősségre vonható, amelyek között szerepel többek között a hivatali hatáskörrel való visszaélés. A közjegyzők polgári jogi felelőssége eltérően került szabályozásra. Amikor a közjegyzők bírósági megbízottként járnak el, ugyanazok a felelősségi rendelkezések vonatkoznak rájuk, mint a bírákra és az ügyészekre. Így tehát a felek nem indíthatnak keresetet közvetlenül velük szemben, hanem ehelyett az államhoz kell fordulniuk kártérítési igényükkel. Az állam szándékos cselekmények vagy súlyos gondatlanság esetén megtérítést követelhet. Bírósági megbízotti tevékenységük körén kívül a közjegyzőket közvetlen polgári jogi felelősség terheli a felekkel szemben.
Azok a közjegyzők, akiknek székhelye egy szövetségi tartományban található, a közjegyzőjelölti névjegyzékbe felvett közjegyzőjelöltekkel együtt alkotják a közjegyzői kollégiumot (Notariatskollegium). Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland szövetségi tartomány közös kollégiummal rendelkezik, valamint Tirol és Vorarlberg szövetségi tartomány is.
A kollégium feladata a közjegyzői kar tisztességének és méltóságának megőrzése, valamint érdekeinek képviselete.
Minden közjegyzői kollégium köteles közjegyzői kamarát választani a tagjai közül. A közjegyzői kamara tagja az elnöki tisztséget betöltő közjegyző, valamint hat (Bécsben 12) közjegyző és három (Bécsben hat) közjegyzőjelölt.
Az Osztrák Közjegyzői Kamara (Österreichische Notariatskammer) a tartományi közjegyzői kamarákból áll. Az Osztrák Közjegyzői Kamara feladata – az osztrák közjegyzői kar egészét érintő, vagy az egyes közjegyzői kamarák hatáskörét meghaladó kérdésekben – a közjegyzők képviselete, valamint jogaik és érdekeik védelme.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az alábbi leírás a 2009. október 9-i törvény keretében az ügyészségre és más releváns szervezeti egységekre vonatkozik.
A lengyel ügyészséget az alábbiak alkotják:
Az ügyészi szervezeti hierarchia élén a legfőbb ügyész áll, akit a lengyel köztársasági elnök nevez ki a Nemzeti Bírósági Tanács és a Nemzeti Ügyészségi Tanács által javasolt jelöltek közül. A legfőbb ügyész az ügyészség tevékenységéről éves jelentést nyújt be a miniszterelnöknek. A rendes és katonai ügyészeket a legfőbb ügyész a Nemzeti Ügyészségi Tanács által javasolt jelöltek közül nevezi ki.
Az ügyészségi szervezet rendes egységei négy szintet alkotnak:
Az ügyészségi szervezet katonai egységei három szintet alkotnak:
A Nemzeti Emlékezet Intézete és a lengyel nemzet ellen elkövetett bűncselekmények feltárására létrehozott bizottság ügyészei az alábbi szervezeti keretek között dolgoznak:
A lengyel jogrendszer különbséget tesz a legfőbb ügyész által kinevezett hivatásos ügyészek és a magánvádlók között, akik félként vesznek részt a büntetőeljárásban, és az eljárási szabályoknak megfelelően segíthetik az ügyészek munkáját.
A jogrendszer keretében különböző szakmai szövetségek is működnek. Ilyen a Legfőbb Ügyészség keretein belül működő Nemzeti Ügyészi Tanács, az ügyészi gyűlések, valamint a regionális szintű fellebbviteli ügyészségi testületek. E szervek azonban kizárólag belső, szervezeti jellegűek, nincs weboldaluk és nem nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat sem.
A lengyel ügyészségről a Legfőbb Ügyészség weboldalán találhat további információkat.
Az ügyészség fő feladata a jogszabályok betartásának biztosítása és a büntetőügyekben a nyomozások felügyelete.
Az ügyészek feladataikat különösen az alábbiak révén látják el:
Az ügyészek jogai és kötelezettségei:
Az ügyész köteles a jogszabályoknak megfelelően eljárni, a pártatlanság és az állampolgárokkal szembeni egyenlő bánásmód elvei alapján. Az ügyész – az ügyészség hierarchikus felépítése ellenére – feladatainak ellátása során független. Az ügyész nem folytathat politikai tevékenységet, nem állhat további munkaviszonyban, és köteles folyamatosan továbbképezni magát.
Az ügyész elsősorban büntetőügyekkel foglalkozik. Ugyanakkor bizonyos esetekben polgári ügyekben is részt vesz, különösen az alábbi területeken: apaság megállapítása iránti keresetek, szülői felügyeleti jog megvonása, cselekvőképtelenség, valamint általában ingatlanokkal vagy építési joggal kapcsolatos közigazgatási ügyek. Minden regionális hivatalban dolgozik egy, a nemzetközi bűnügyi együttműködés területére szakosodott ügyész.
A rendes bíróságok Lengyelországban a következők:
A rendes bíróságok ellátják az igazságszolgáltatás feladatát (a közigazgatási, katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság hatáskörén kívül eső ügyekben), valamint más, a jogszabályok által rájuk ruházott, igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatokat látnak el. A bírósági ítéleteket a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályokkal összhangban felügyeli.
A kerületi bíróság illetékességi területe egy vagy több településre terjed ki (indokolt esetekben egy település – például nagyváros – területén több kerületi bíróság is illetékes lehet).
A regionális bíróság a kerületi bíróság fellebbviteli bírósága, valamint meghatározott ügyekben az elsőfokú bíróság. Legalább két kerületi bíróságra (bírósági adminisztratív kerületére) terjed ki illetékessége.
Ha az ügyet első fokon a regionális bíróság tárgyalja, a fellebbezések a fellebbviteli bíróságra kerülnek. A fellebbviteli bíróság illetékessége legalább két regionális bíróságra (a fellebbviteli területére) terjed ki.
A bíróság élén a bírósági elnök áll. Határozott időre (kerületi bíróságok esetében négy évre, regionális és fellebbviteli bíróságok esetén hat évre) nevezik ki.
Lengyelországban a rendes bíróságok ellátják az igazságszolgáltatás feladatát (a közigazgatási, katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság hatáskörén kívül eső ügyekben), valamint más, a jogszabályok által rájuk ruházott, igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatokat látnak el. Az igazságszolgáltatás biztosítása a bírák feladata. Az igazságszolgáltatáson kívüli igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatokat bírósági tisztviselők és vezető bírósági tisztviselők látják el (és adott esetben a bírák is, ha a bírósági tisztviselők nem tudják ellátni).
A lengyel jogrendszer hivatásos bírákat és ülnököket különböztet meg.
A bírói feladatok az igazságszolgáltatás biztosításához kapcsolódnak. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslata alapján.
A bírák feladataik ellátása során függetlenek, kizárólag az alkotmánynak és a törvényeknek vannak alárendelve.
Bírói függetlenségüket az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (amely alkotmányos szerv) biztosítja.
A bírói függetlenséget az alkotmányban rögzített mentelmi jog és hivatali idő biztosítja.
A bírák szakmai kötelezettségük bármely megsértéséért fegyelmi felelősséggel tartoznak. A bírákkal kapcsolatos fegyelmi ügyeket első fokon a fellebbviteli bíróságokon, másodfokon a Legfelsőbb Bíróságon tárgyalják.
Az ülnökök igazságszolgáltatási szerepét a lengyel alkotmány rögzíti. Az ülnökök a hivatásos bírákhoz hasonlóan függetlenek, kizárólag az alkotmánynak és a törvényeknek vannak alárendelve. Az ülnökök az ügyek megoldása során a bírákkal egyenlő jogokkal rendelkeznek. A bírákkal ellentétben azonban az ülnökök nem vezethetnek tárgyalást vagy ülést, és nem láthatnak el (főszabály szerint) tárgyaláson kívüli feladatokat.
Főszabály szerint polgári és büntető eljárásokban egyaránt a tárgyalásokra egyesbíró jelenlétében kerül sor, vagyis ülnökök részvétele nélkül. Ugyanakkor a mindkét típusú eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkeznek olyan ügykategóriákról, amelyeket – társadalmi jelentőségükre tekintettel – ülnöki közreműködéssel tárgyalnak.
Az ülnököket az érintett bíróságok illetékességi területén belül működő önkormányzatok képviselőtestülete választja ki. Hivatali idejük négy év.
A bírósági tisztviselőket a kerületi és regionális bíróságokon alkalmazzák, hogy a bíróságokra jogszabály által ruházott igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatokat lássanak el. A bírósági tisztviselők kinevezése a kinevezési okiratban feltüntetett időponttól hatályos. A fellebbviteli bíróság elnöke nevezi ki őket.
A polgári eljárásokban a bírósági tisztviselők a bíróság hatáskörét a rájuk ruházott feladatok keretében látják el, kivéve, ha jogszabály ellenkezően rendelkezik. Ugyanakkor a büntetőügyekkel, szabálysértésekkel és adóbűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban a bírósági tisztviselők ajánlásokat adhatnak ki, valamint a jogszabályban meghatározott ügyekben határozatokat és végzéseket hozhatnak.
A bírósági tisztviselők igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott bírósági alkalmazottak, akik a rájuk ruházott feladatkörök keretén belül a bíróságok nevében járhatnak el. Feladatkörük keretein belül a bírósági tisztviselők függetlenek, ami a bírósági határozatok és végzések jogszabályban rögzített érdemi részét illeti. Ez a függetlenség magában foglalja, hogy igazságügyi tevékenységük szervezetileg és funkcionálisan elkülönül a más szervekéitől annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályban rögzített tevékenységüket független módon tudják ellátni.
A bírósági tisztviselőkről szóló tájékoztató oldal (374 Kb)
A bírósági asszisztensek a bírósági tárgyalások előkészítésével és a bíróságok zavartalan belső ügymenetének biztosításával kapcsolatos feladatokat látják el a bíróságokon (ideértve az igazságszolgáltatási és más igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatokat). A jelölteket versenyvizsga útján választják ki.
A bírósági asszisztensekről szóló tájékoztató oldal(374 Kb)
A bírósági titkárokat minden rendes bíróságon alkalmaznak, és a bíróságok adminisztratív támogatásával kapcsolatos azon feladatokat látják el, amelyeket nem más szakmai csoportokra ruháznak, pl. ők vezetik a tárgyalási jegyzőkönyveket, támogatják a bírákat és megszervezik a bírósági titkárságot. Jogaikat, kötelezettségeiket és foglalkoztatási feltételeik a bírósági alkalmazottakról szóló törvény és az ügyész határozza meg. A jelölteket versenyvizsga útján választják ki.
A bírósági titkárokról szóló tájékoztató oldal(379 Kb)
Lengyelországban az ügyvédek az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelméhez kapcsolódó jogi szolgáltatásokat nyújtanak. Az ügyvédek jogi segítséget nyújtanak és jogi állásfoglalásokat fogalmaznak meg. A felek képviseletét is ellátják büntető-, polgári, családjogi, fiatalkorúakkal kapcsolatos, munkaügyi és társadalombiztosítási ügyekben, valamint a legfelsőbb közigazgatási bíróság előtti eljárás során.
Lengyelországban nincs hivatalos szakmai specializáció, minden ügyvéd maga választja ki szakterületét. Ugyanakkor, mivel a lengyel jog a hátrányos anyagi helyzetben lévő felek részére hivatalból kirendelt jogi képviselőt biztosít, az ügyvédeknek megfelelő jártassággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy többféle típusú ügyben is jogi szolgáltatást tudjanak nyújtani.
Lengyelországban 24 regionális ügyvédi kamara és egy Országos Ügyvédi Kamara működik. Ezek az önkormányzattal rendelkező szervek ellátják az ügyvédek képviseletét és szakmai jogaik védelmét, gondoskodnak az ügyvédek szaktudásának fejlesztéséről és az ügyvédjelöltek szakmai képzéséről, megállapítják és megismertetik a szakmai magatartási szabályokat, valamint gondoskodnak azok betartásáról.
Jogi adatbázisok
További információkat az Országos Ügyvédi Kamara weboldalán talál.
A jogtanácsosok gazdasági társaságok, egyéb vállalkozások, szervezetek és természetes személyek részére nyújtanak jogi szolgáltatást. Jogi segítséget nyújtanak és jogi állásfoglalásokat fogalmaznak meg. Az ügyvédekkel ellentétben a másik fél alkalmazásában is állhatnak. 2015. július 1-je óta az ügyvédek és a jogi tanácsadók azonos eljárási jogokkal rendelkeznek. A jogi tanácsadók büntetőeljárásokban is elláthatják a védelem képviseletét, hacsak nem a másik fél alkalmazottai. Eljárhatnak szabálysértési ügyekben is, valamin fegyelmi eljárásokban is elláthatják a védelem képviseletét.
A jogtanácsosok szakmai testülete 19 regionális kamarákból és az országos kamarából épül fel. Ezek az önkormányzattal rendelkező szervek ellátják a jogtanácsosok képviseletét és szakmai jogaik védelmét, gondoskodnak az ügyvédek szaktudásának fejlesztéséről és a jelöltek szakmai képzéséről, megállapítják és megismertetik a szakmai magatartási szabályokat, valamint gondoskodnak azok betartásáról.
Jogi adatbázisok
További információkat a jogi tanácsadók országos kamarája weboldalán talál.
Az igazságügyi miniszter nevezi ki a közjegyzőket, valamint kijelöli illetékességi területüket a pályázatot benyújtott személyek közül, miután konzultált a közjegyzők illetékes kamarai tanácsával. Az igazságügyi miniszter rendelkezik a közjegyzők felmentésének jogkörével is.
Az igazságügyi miniszter vezeti a közjegyzők nyilvántartását, és rögzíti a maximális közjegyzői díjakat.
A közjegyzők 11 közjegyzői kamarából és a közjegyzők országos kamarájából álló szervezetbe tömörülnek.
A közjegyzők mint közbizalmat élvező személyek szerkesztik azon okiratokat, amelyeket a felek közjegyzői okirat formájában kívánnak vagy kötelesek elkészíttetni (például ingatlan-átruházás esetén).
A közjegyzői hivatás közbizalmon alapuló szakma. Az állam nevében eljáró, közbizalommal felruházott személyként a közjegyzők biztosítják az ingatlanügyletek biztonságát.
A közjegyzők feladatai közé tartozik a közjegyzői okiratok kiállítása, az öröklési és más tanúsítványok kiállítása, nyilatkozatok készítése, jegyzőkönyvek, váltóval és csekkel kapcsolatos kifogások készítése, készpénz, értékpapírok, iratok és adathordozó médiumokon tárolt adatok letéti őrzése, a felek kérésére bejegyzések és kivonatok készítése okiratokról, a felek kérésére okiratok, nyilatkozatok és más okiratok készítése, valamint különálló rendelkezések értelmében más feladatok ellátása.
A közjegyző által a jogszabály értelmében kiállított közjegyzői okirat közokiratnak minősül.
A közjegyzők egyéni közjegyzői irodákban látják el feladataikat. A közjegyző csak egy irodában járhat el, míg több közjegyző közösen működtethet egy irodát a polgári jogi társaságokra vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ebben az esetben ugyanakkor mindegyik közjegyző a saját nevében látja el feladatait, és az általa kiállított okiratokért felel.
Jogi adatbázisok
További információkat a közjegyzők országos kamarája weboldalán talál (angol nyelven nem elérhető).
A lengyel jog a következő jogi szakmákról rendelkezik: bírósági végrehajtók.
A bírósági végrehajtók a lengyel jog értelmében igazságszolgáltatási végrehajtási tisztviselők. Közalkalmazotti státuszuk is van, mivel önmagában ez a státusz megfelelő jogszerűséget biztosít az általuk ellátott feladatokhoz, amely jelentős mértékben csorbíthatja a polgári jogokat és szabadságokat. E kötelezettségek közé tartoznak elsődlegesen a bírósági ítéletek végrehajtásához, valamint a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog biztosításához szükséges kényszerintézkedések.
A bírósági végrehajtók feladatai közé tartozik a polgári ügyekben a végrehajtási eljárások lefolytatása.
A bírósági végrehajtókat az igazságügyi miniszter nevezi a bírósági végrehajtókról és a végrehajtásról szóló törvényben lefektetett követelményeknek megfelelő jelöltek listájáról. E követelmények közé tartozik a jogi diploma, a gyakornokság elvégzése, a bírósági végrehajtói szakvizsga letétele, valamint egy legalább kétéves próbaidő letöltése próbaidős végrehajtási értékelőként.
A bírósági végrehajtók felügyeletét az Igazságügyi Minisztérium, valamint azon bíróságok elnökei látják el, ahol a bírósági végrehajtók tevékenykednek, továbbá a bírósági végrehajtók szövetségei – a Bírósági Végrehajtók Országos Tanácsa, valamint a bírósági végrehajtói kamarák tanácsai.
Lásd az Igazságügyi Minisztérium és a Bírósági Végrehajtók Országos Tanácsa holnapjait.
Sok szervezet nyújt ingyenes jogi szolgáltatásokat Lengyelországban. Ezek közé tartoznak a következők:
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon a portugáliai jogi szakmák áttekintése található.
A portugál Alkotmány értelmében a bírák a független bírósági szervezet tagjai.
Ítéleteket hoznak a nép nevében, és kizárólag a jogszabályoknak vannak alárendelve.
A bírák jogállását az Alkotmány és a Bírák szervezeti szabályzata (Estatuto dos Magistrados Judiciais) szabályozza. A bíróságok szervezeti hierarchiája alapján a bírák három kategóriája különböztethető meg:
A közigazgatási és adóügyi bíróságok bíráit az Alkotmány, a Közigazgatási és adóügyi bíróságok szervezeti szabályzata (Estatuto dos Tribunais Administrativos e Fiscais), másodlagosan pedig a Bírák szervezeti szabályzata szabályozza. A bíróságok szervezeti hierarchiája alapján a közigazgatási és adóügyi bírák három kategóriája különböztethető meg:
A bírói kinevezés folyamata három szakaszból áll, amely a következőket foglalja magában: nyilvános versenyvizsga; az Igazságügyi Tanulmányok Központjában (Centro de Estudos Judiciários) tartott elméleti és gyakorlati képzés; valamint gyakornoki idő teljesítése. Azok, akik mind a három szakaszt sikeresen teljesítik, „Juízes de Direito” kinevezést kapnak.
A bírák szakmai pályafutásuk során folyamatos továbbképzésben részesülnek.
Az elsőfokú bíróságok bíráinak munkáját (a rendes bírák esetében) a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Conselho Superior da Magistratura), illetve (a közigazgatási és adóügyi bírák esetében) a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsa (Conselho Superior dos Tribunais Administrativos e Fiscais) rendszeres időközönként vizsgálja. Minden egyes vizsgálatot követően a bírákat szakmai teljesítményük alapján besorolják az alábbi kategóriák valamelyikébe: „kitűnő”, „kiváló”, „jó”, „megfelelő” és „gyenge”. A „gyenge” kategóriába sorolt bírákat tisztségükből felfüggesztik, szakmai alkalmasságuk tekintetében pedig vizsgálatot indítanak.
A bírák, valamint a közigazgatási és adóügyi bírák kinevezése, beosztása, áthelyezése, előléptetése és a velük szembeni fegyelmi eljárások lefolytatása a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsának hatáskörébe tartozik.
A bírák függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében az Alkotmány a következőket írja elő: a gyakorló bírák sem köz-, sem magánfeladatot nem láthatnak el, kivéve a fizetés nélküli oktatási tevékenységet vagy tudományos kutatást jogi területen. A bírák áthelyezése, felfüggesztése, nyugállományba helyezése vagy felmentése csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges; a bírák – a törvényben meghatározott kivételekkel – döntéseikért nem vonhatók felelősségre.
További információk a https://www.csm.org.pt/ és a https://www.cstaf.pt/ oldalon találhatók.
Az ügyészek az állam képviseletét látják el, közreműködnek a büntetőeljárásokban, továbbá fellépnek a demokratikus jogállamiság és a törvényben meghatározott érdekek védelme érdekében. Az ügyészek saját alapszabállyal és törvényben megállapított autonómiával rendelkeznek.
Ahhoz, hogy valaki ügyészi tevékenységet folytasson, sikeresen teljesítenie kell az Igazságügyi Tanulmányok Központja (Centro de Estudos Judiciários) által szervezett nyilvános versenyvizsgát, amely a szakmai ismereteket felmérő tesztekből, a szakmai életút értékeléséből és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.
A sikeres pályázókat fogalmazónak (auditores de justiça) nevezik ki. Miután a fogalmazók sikeresen elvégezték az Igazságügyi Tanulmányok Központjában szervezett elméleti és gyakorlati képzést, alügyész-gyakornoki kinevezést kapnak.
Az ügyészek hivatali előmenetele ötlépcsős, amely a hierarchia csúcsától az alábbi fokozatokból áll:
A Legfőbb Ügyész Hivatala (Procuradoria-Geral da República) az ügyészség legmagasabb szintű szerve, amelynek elnöki tisztét a legfőbb ügyész látja el. A Legfőbb Ügyész Hivatalához tartozik az Ügyészség Főtanácsa (Conselho Superior do Ministério Público), a Konzultatív Tanács, valamint hivatalos jogi tanácsadók és támogató szolgálatok is.
Az Ügyészség Főtanácsának feladata az ügyészek kinevezése, beosztása, áthelyezése és előléptetése, valamint az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások lefolytatása.
További információk a következő weboldalon találhatók: http://www.ministeriopublico.pt/
Az ügyvéd az Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett jogász, akinek tevékenysége jogi képviseletre, valamint harmadik felek felkérésére a jogszabályok értelmezését és alkalmazását is magában foglaló jogi tanácsadásra terjed ki.
Portugáliában kizárólag a portugál Ügyvédi Kamara (Ordem dos Advogados) nyilvántartásába felvett személyek végezhetnek ügyvédi tevékenységet.
Az ügyvédi hivatás gyakorlása az alábbi feltételekhez kötött:
A Portugáliában jogi diplomát szerző külföldi állampolgárok kamarai nyilvántartásba vételére ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint a portugál állampolgárok nyilvántartásba vételére, feltéve, hogy az adott személy származási országa azonos jogokat biztosít a portugál állampolgárok számára.
Azoknak a más uniós tagállamból származó, állandó jelleggel letelepedni kívánó ügyvédeknek, akik származási országukban megszerzett szakmai képesítésükkel szeretnének Portugáliában praktizálni, nyilvántartásba kell vetetniük magukat a portugál Ügyvédi Kamaránál. Ilyen esetekben kizárólag a portugál Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett ügyvéd felügyelete mellett léphetnek fel bíróság előtt jogi képviselőként. Amennyiben a portugáliai ügyvédekével teljesen azonos jogok és kötelezettségek mellett kívánnak praktizálni, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az Ügyvédi Kamaránál, továbbá írás- és szóbeli vizsgát kell tenniük portugál nyelven.
A portugál Ügyvédi Kamara olyan közjogi szervezet, amely az ügyvédi hivatást a Kamara alapszabálya szerint gyakorló szakembereket képviseli. Feladata, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat alkosson, valamint hogy – az erre hatáskörrel rendelkező egyetlen szervként – fegyelmi eljárást folytasson le az ügyvédekkel, illetve ügyvédgyakornokokkal szemben. A Kamara emellett védi a szakma társadalomban betöltött szerepét, méltóságát és tekintélyét, továbbá elősegíti az ismeretszerzést és a jogalkalmazást.
További információk a következő weboldalon találhatók: https://portal.oa.pt/
A portugál jogrendszer nem tesz különbséget az ügyvédi és a jogtanácsosi hivatás között.
A jogi ügyvivők független szakemberek, akik jogi tanácsadást és jogi képviseletet biztosítanak ügyfeleik számára a bíróságon, az alapszabályuk és eljárási jogszabályaik által megszabott korlátokon belül. A feleket bíróság előtt képviselhetik, amennyiben az ügyvéd (advogado) általi jogi képviselet nem kötelező.
A jogi ügyvivők emellett az állampolgárok és vállalkozások bíróságon kívüli jogi képviseletét is elláthatják, például az adóhatóság, közjegyzői iroda, nyilvántartóhivatal és közigazgatási szervek előtt.
E szakma gyakorlása az alábbi feltételekhez kötött:
A más uniós tagállamból vagy az Európai Gazdasági Térségből származó szakembereket a Jogi Ügyvivők Kollégiuma (Colégio dos Solicitadores) nyilvántartásba veszi a 2009. március 4-i, módosított 9/2009. sz. törvénynek megfelelően.
A Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarája (Ordem dos Solicitadores e dos Agentes de Execução – OSAE) az e jogi szakmákat képviselő köztestület. Hatásköre többek között az alábbiakra terjed ki: a fegyelmi jogkör gyakorlása a tagok felett, valamint a hatásköréhez kapcsolódó jogszabály-tervezetek véleményezése.
További információ: http://www.osae.pt/
A végrehajtók olyan szakemberek, akik országos hatáskörükben eljárva polgári jogi jogérvényesítés keretében végrehajtási tevékenységeket végeznek. Független és pártatlan szakemberek, egyik felet sem képviselik, feladatuk, hogy foganatosítsák a végrehajtáshoz kapcsolódó összes előírást, így többek között a lefoglalásokat, valamint kézbesítsék az okiratokat, átadják az értesítéseket és értékesítsék a lefoglalt vagyontárgyakat. Meghatározott esetekben a végrehajtói feladatokat bírósági tisztviselő is elláthatja.
A végrehajtót a végrehajtást kérő fél vagy a bíróság jelöli ki.
A végrehajtói hivatás kizárólag olyan jogi ügyvivői végzettséggel vagy jogi diplomával rendelkező személyek előtt áll nyitva, akik:
A szakma szabályozása a Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarájának, valamint a Végrehajtók Szakmai Testületének (Colégio de Especialidade dos Agentes de Execução) hatáskörébe tartozik.
A végrehajtók felügyeletét, valamint a végrehajtókkal kapcsolatos fegyelmi jogkörök gyakorlását a Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Kamarájától függetlenül működő CAAJ látja el.
További információk a következő weboldalakon érhetők el: http://www.osae.pt/ és https://caaj.justica.gov.pt/
A közjegyzők bizonyos jogi keretek között egyes feladatok ellátására felhatalmazott szakemberek. Mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fontos szerepet játszanak a kereskedelemben.
A közjegyzők hatásköre az alábbiakra terjed ki:
A közjegyzői szakma reformja, valamint a terület ebből adódó privatizációja a közjegyzőket kettős szerepkörrel ruházta fel: egyfelől hivatalos személyek, egyben szabad foglalkozású jogi szakemberek is, akik már nem tagjai a köztisztviselői karnak.
A közjegyzők mint hivatalos személyek a portugál Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartoznak, amely az ő vonatkozásukban szabályozói és fegyelmi hatáskörrel egyaránt rendelkezik. Tekintettel a szakma új, szabad foglalkozású jogállására, 2006 óta a Közjegyzői Kamara szabályozza a közjegyzők tevékenységét az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve, biztosítva, hogy a közjegyzők betartsák az rájuk kötelezően vonatkozó etikai kódexet, garantálva továbbá a közérdek érvényesítését, ahogyan ez a kötelezettség őket terheli; ez nem érinti a Minisztérium beavatkozási jogkörét, amelyet a szakma jellegére tekintettel törvény biztosít számára.
További információ: http://www.notarios.pt/OrdemNotarios/pt
A hivatalvezetők az ingatlanokkal, nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó ingó vagyonnal, gazdasági tevékenységekkel, illetve az emberek életében előforduló eseményekkel kapcsolatos jogcselekmények és jogi tények nyilvántartásáért és közzétételéért felelős köztisztviselők. Szerepük alapvetően a fentiek és a kapcsolódó dokumentumok jogi ellenőrzésére, valamint annak biztosítására irányul, hogy a bejelentendő tényeket igazoló dokumentumokban foglalt jogok pontosan meg legyenek határozva, és megfeleljenek a jogszabályban előírt nyilvántartási rendnek; ezen információk közzétételéért is felelősek, és eldönthetik, hogy a jogi dokumentumot vagy tényt bejegyzik-e a nyilvántartásba.
Feladatkörüktől függően a hivatalvezetők alábbi kategóriái különböztethetők meg:
A szakma gyakorlásához egy portugál egyetemen szerzett jogi diploma vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat szükséges. A pályázóknak alkalmassági vizsgát kell tenniük, és részt kell venniük egy hat hónapos posztgraduális kurzuson, amely a hivatalvezetők számára szükséges jogi és a nyilvántartással kapcsolatos témákra összpontosít. Ezt követően egyéves szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelyet nyilvános versenyvizsga követ. A pályázókat e folyamat minden szakaszában értékelik, és a pályázó kizárható, ha valamelyik szakaszban nem felel meg. Az eljárás utolsó fordulójában a jelöltek a Hivatalvezetők és Közjegyzők Intézete (Instituto dos Registos e do Notariado) által szervezett nyilvános versenyvizsgán mérettetnek meg.
A Hivatalvezetők és Közjegyzők Intézetének feladata a nyilvántartó hivatalok tevékenységének irányítása, koordinálása, támogatása, értékelése és felügyelete.
További információ: https://irn.justica.gov.pt/
A bírósági tisztviselők az igazságügyi tisztviselők (funcionário de justiça) kategóriájába tartoznak, akik eljárási segítséget nyújtanak a bíróságon vagy az ügyészségen. Az igazságügyi tisztviselők fogalmába azonban emellett még az informatikai technikusok, az adminisztratív, műszaki, kisegítő és karbantartó személyzet is beletartozik.
A bírósági tisztviselői szakma gyakorlása pályakezdőként a bírósági kisegítő titkári (escrivão auxiliar) állással, illetve az ügyészségi szervezetben betöltött kisegítő jogi referensi (técnico de justiça auxiliar) pozíció betöltésével kezdődik. A pálya azok számára nyitott, akik szakmai képzésen vettek részt, és akiket felvételi eljárás keretében jóváhagytak.
Az igazságügyi tisztviselőkre az 1999. augusztus 26-i 343/1999. sz. módosított törvényerejű rendelet (Estatuto dos Funcionários de Justiça) vonatkozik. Az igazságügyi tisztviselők fontos szerepet játszanak a nemzetközi igazságügyi együttműködésben, különösen az európai irányelvek és rendeletek végrehajtása tekintetében.
Az igazságügyi tisztviselők kinevezése, irányítása és igazgatása a portugál Igazságügyi Minisztérium szerveként működő Igazságszolgáltatási Főigazgatóság (Direção-Geral da Administração da Justiça) hatáskörébe tartozik.
A bírósági tisztviselők szakmai értékelését a Bírósági Tisztviselők Tanácsa (Conselho dos Oficiais de Justiça) végzi, és ugyancsak e szerv gyakorolja felettük a fegyelmi jogkört.
További információk a következő weboldalon találhatók: https://dgaj.justica.gov.pt/
A 2013. április 19-i 29/2013. számú törvény 2. cikkének b) pontja értelmében a közvetítő olyan „[...] pártatlan és független harmadik személy, aki anélkül, hogy a közvetítésben részt vevő feleket bármilyen lépésre kötelezné, segítséget nyújt abban, hogy a jogvita tárgyát képező kérdésben létrejöjjön közöttük a végső megállapodás”. Ez a törvény a Portugáliában dolgozó közvetítők jogállását is védi, és rendelkezéseket állapít meg az egyes állami közvetítői szolgálatok listájára való felvételükre vonatkozóan; erre kiválasztási eljárás útján kerül sor, amelyet a 2010. május 25-i 282/2010 végrehajtási rendelet (Portaria) szabályoz.
A közvetítők különösen fontos feladatot látnak el, hiszen azáltal, hogy közreműködésükkel az érdekelt felek megállapodásra jutnak, hozzájárulnak a társadalmi béke fenntartásához és – bizonyos esetekben – helyreállításához. Portugáliában szakosodott közvetítők foglalkoznak a családügyi, munkaügyi és büntetőügyekkel. Ugyan a közvetítés területén nem működnek nem kormányzati szervezetek, egyes magánegyesületek nyújtanak közvetítői szolgáltatásokat, illetve foglalkoznak a közvetítők képzésével.
A közvetítőknek nincs országos etikai kódexe, de a közvetítésről szóló fent említett törvény tartalmaz egy fejezetet a közvetítők jogairól és kötelezettségeiről, akiknek a közvetítők európai magatartási kódexében meghatározott elveknek megfelelően kell eljárniuk, amely a képzés részét képezi.
A közvetítők magatartását állami közvetítői szolgálat ellenőrzi, amely három részre tagolódik; az egyes részek a polgári, munkaügyi és büntetőügyekkel foglalkoznak. A közvetítői szolgáltatás mindegyik részét egy hatóság irányítja, ez az irányítás szerepel az adott hatóság alapszabályában.
Portugáliában a közvetítők nem részesülnek állami szerv által nyújtott képzésben; ehelyett a képzést az Igazságpolitikai Főigazgatóság (Direção Geral da Política de Justiça, DGPJ) által a 2013. november 27-i 345/2013. sz. végrehajtási rendelettel összhangban tanúsított magánszervezetek tartják meg számukra, különös hangsúlyt fektetve a minőségi keret betartására.
A DGPJ az alternatív vitarendezési hivatalán (GRAL) keresztül irányítja az állami közvetítői szolgáltatásokat. Bár nem nyújt tájékoztatást arról, hogyan kell közvetítőt találni, a DGPJ vezeti a közvetítők jegyzékét, és a közvetítők a 2010. május 25-i 282/2010. sz. végrehajtási rendelettel jóváhagyott szabályok szerinti kiválasztási eljárásban való részvétellel kerülhetnek fel ezekre a jegyzékekre.
További információk a következő weboldalon találhatók: http://www.dgpj.mj.pt/
A fizetésképtelenségi szakértők feladata a különleges behajtási eljárás (processo especial de revitalização) részét képező cselekmények felügyelete és koordinálása; fizetésképtelenségi eljárás keretében kezelik vagy felszámolják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont, és ellátják az alapszabály vagy a jogszabályok által rájuk ruházott valamennyi feladatot. Az eljárás során elvégzendő feladatok függvényében fizetésképtelenségi szakértőt, felszámolót vagy vagyonkezelőt neveznek ki.
A fizetésképtelenségi szakértők feladatkörét a 2013. február 26-i 22/2013. számú törvény szabályozza.
A fizetésképtelenségi szakértőknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
A fizetésképtelenségi szakértők felvételi eljárásának lebonyolítása, valamint tevékenységük ellenőrzése a Birósági Alkalmazottak Bizottsága (Comissão para o Acompanhamento dos Auxiliares da Justiça – CAAJ) hatáskörébe tartozik.
További információ: https://caaj.justica.gov.pt/
Az iparjogvédelmi tisztviselők az iparjog területén jártas szakemberek, akiktől a vállalatok és a magánszemélyek segítséget kérhetnek ezen a területen meglévő jogaik és érdekeik védelmében.
Az iparjogvédelmi tisztviselők olyan, a Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet (Instituto Nacional da Propriedade Industrial) által elismert hivatalos tisztségviselők, akik ügyfeleik nevében és érdekében – meghatalmazás nélkül – iparjogvédelemmel kapcsolatos ügyekben járnak el.
Portugáliában e tevékenység gyakorlását az 1995. január 24-i 15/95. sz. (módosított) törvényerejű rendelet és a 2013. július 25-i 239/2013. sz. végrehajtási rendelet szabályozza.
További információk a következő weboldalon találhatók: https://inpi.justica.gov.pt/
A portugál Igazságügyi Minisztérium – az Ügyvédi Kamarával és a helyi hatóságokkal együttműködve – Portugália egész területén biztosítja olyan jogi tanácsadó irodák (Gabinetes de Consulta Jurídica) működését, ahol jogi szakértők térítésmentesen adnak jogi tanácsot az állampolgároknak. Ezeknek az irodáknak a listája az elérhetőségi adataikkal együtt megtalálható az interneten, többek között az Igazságpolitikai Főigazgatóság honlapján (weboldal).
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon a romániai jogi szakmák áttekintése található.
Romániában a következő jogi szakmák léteznek:
A román ügyészség a következőket foglalja magában:
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül az ügyészi szakma szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács. A bírák és ügyészek szakmai alap- és továbbképzését az Országos Bírói Intézet biztosítja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinálása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv.Az ügyészség ügyészségi hivatalokban dolgozó ügyészeken keresztül látja el feladatait. Ügyészségi hivatal a szakmai etikai bíróságok kivételével valamennyi bíróság mellett működik.
A fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, gyermek- és családjogi bíróságok mellett működő ügyészségek közreműködésével lefolytatott büntetőeljárások.
Az ügyészségek intézményi hierarchiája a következő:
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészségen belül két külön szakosodott osztály működik. Ezek a következők:
A katonai bíróságok mellett működő ügyészségek által lefolytatott büntetőeljárások
A katonai személyzet által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat katonai ügyészségek folytatják le, amelyek a katonai szervezetek jogállásával rendelkeznek. Ezek a katonai törvényszékek, a Bukaresti Katonai Bíróság vagy a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróság mellett működnek.
Az ügyészek funkcionális hierarchiája
Az ügyészek a jogszerűség, a pártatlanság és a hierarchikus ellenőrzés elvével összhangban járnak el.
A törvénynek megfelelően működnek, tiszteletben tartják és védik az emberi méltóságot, és védik az egyének jogait.
Az egyes ügyészségeken dolgozó ügyészek az adott ügyészség vezetőjének beosztottai, a vezető ügyész pedig a hierarchiában felette álló ügyészség vezetőjének van alárendelve.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség legfőbb ügyésze, a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot vezető főügyész és a fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség vezető ügyésze közvetlenül vagy kijelölt ügyészeken keresztül gyakorolhatja az ellenőrzést a felügyelete alá tartozó ügyészek felett.
Romániában az ügyészeknek két kategóriája van:
Az országban működő ügyészek kategóriái a következők:
Amennyiben szükséges, az igazságügyi miniszter – hivatalból vagy a Legfelsőbb Bírói Tanács kérésére – a Románia főügyésze, a DNA főügyésze vagy maga a miniszter által kijelölt ügyészeken keresztül ellenőrzést gyakorolhat az ügyészek felett a következők ellenőrzése érdekében:
Sem az ügyészek által a büntetőeljárások során meghozható intézkedések körét, sem a kapcsolódó határozatokat nem ellenőrzik.
Az igazságügyi miniszter felkérheti Románia legfőbb ügyészét vagy adott esetben a DNA főügyészét, hogy számoljon be az ügyészségek tevékenységéről, és utasításokat adhat a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség éves tevékenységi jelentéseket nyújt be a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak és az igazságügyi miniszternek, akik pedig benyújtják a jelentéssel kapcsolatos következtetéseiket a román parlamentnek.
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bírói szakma szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács. A bírák és ügyészek szakmai alap- és továbbképzését az Országos Bírói Intézet biztosítja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinálása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv.
A romániai bírák a következő ügytípusokra szakosodtak:
Az ügyvédi hivatásért felelős központi szerv a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége (UNBR), amely a Romániában működő valamennyi ügyvédi kamarát tömörítő közérdekű jogi személy. Biztosítja a védelemhez való jog megfelelő gyakorlását, a szakmai hozzáértést és a fegyelmet, valamint az uniós tagállamok ügyvédei méltóságának és becsületének védelmét. Romániában valamennyi ügyvédi kamara tagja az UNBR-nek.
A román ügyvédekre vonatkozó információk a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége honlapján találhatók.
Igen
A törvény értelmében a jogtanácsosok ágazatonként vagy tevékenységi területenként és szakmai érdekeik szerint megyei szintű egyesületeket, vagy adott esetben országos egyesületeket hozhatnak létre, az egyesületekről és alapítványokról szóló törvényre figyelemmel. Az e törvény alapján létrehozott szakmai szervezetek egyike a Román Jogtanácsosi Kamara (OCJR). A Román Jogtanácsosi Kamara az összes megyében működő jogtanácsosi egyesületeket tömöríti. A jogtanácsosok más szakmai szövetségeket is létrehozhatnak. A jogtanácsosok megyei jegyzékei az OCJR tagszervezeteinek honlapján érhetők el. (a linkek elérhetők az OCJR honlapján)
A jogszabályok értelmében a román Igazságügyi Minisztérium a közjegyzői szolgáltatások nyújtásával az Országos Közjegyzői Szövetséget (UNNP) bízta meg.Az UNNP a közjegyzőket képviselő szakmai szervezet, amely felelős a szakma szervezéséért, védi tagjainak érdekeit és a szakma tekintélyét. Valamennyi közjegyző tagja az Országos Közjegyzői Szövetségnek. A közjegyzők 15 közjegyzői kamarába szerveződtek, amelyek egy-egy fellebbviteli bíróság mellett működnek.
Romániában a közjegyzők a következő jogi szolgáltatásokat nyújtják:
A Román Végrehajtók Nemzeti Szövetsége (UNEJ) jogi személyiséggel rendelkező szakmai testület, amelybe valamennyi végrehajtó beletartozik. Az UNEJ felel a szakma tekintélyének és rangjának megőrzéséért; fő feladata tagjai szakmai érdekeinek képviselete és védelme. A végrehajtók 15 kamarába szerveződtek, amelyek mindegyike az illetékes fellebbviteli bíróság mellett működik.
Az UNEJ honlapja tartalmazza a végrehajtók jegyzékét,
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bírósági titkárok szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács.
A Bírósági Titkárok Továbbképző Intézete (SNG) jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet, amelyet a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinál, és amelynek feladata a bírósági titkárok alap- és továbbképzése.
A román igazságszolgáltatási rendszer több kategóriába sorolja a bírósági titkárokat:
További információk e szakmával kapcsolatban ebben a dokumentumban (354 Kb) olvashatók.
A fogalmazók az elsőfokú munkaügyi és társadalombiztosítási jogvitákban eljáró bírói tanács tagjai.
Tanácsadói szavazati joggal részt vesznek a tanácskozásokon, aláírják az ítéleteket, véleményüket rögzítik az ítéletben, különvéleményüket pedig megindokolják. Amennyiben a bírói tanácsban fogalmazók is részt vesznek, az elnök megbízhatja egyiküket az ítélet szerkesztésével.
A fogalmazókat az Igazságügyi Minisztérium jelöli, és a Gazdasági és Szociális Tanács javasolja ötéves időtartamra; legalább ennyi idő gyakorlattal már rendelkezniük kell, és meg kell felelniük a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.
Hivatali idejük alatt a fogalmazók nem mozdíthatók el, csak a törvénynek vannak alárendelve, leteszik a törvényben meghatározott bírói esküt, és a bírákra és ügyészekre vonatkozó kötelezettségekre, tilalmakra, összeférhetetlenségre, kivételekre, fegyelmi szankciókra és felmentési okokra vonatkozó jogi rendelkezések alkalmazandók rájuk.
A fogalmazói álláshelyek számát és azok bíróságokhoz való hozzárendelését – a munka nagyságától függően – igazságügyi minisztériumi rendelet határozza meg.
A fogalmazók Igazságügyi Minisztérium általi jelölésére vonatkozó feltételeket, a Gazdasági és Szociális Tanács kiválasztási és javaslattételi eljárását, valamint a fogalmazók megbízásának, beosztásának és áthelyezésének feltételeit kormányhatározat állapítja meg.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken működik egy, az Ítélőszék tárgyalásain részt vevő helyettes bírákból álló csapat.
A helyettes bírák feladatai közé tartoznak a következők:
A helyettes bírák munkájának részletes ismertetését lásd a következő dokumentumban (126 Kb).
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a szlovéniai jogi szakmákról nyújt áttekintést.
A Szlovén Köztársaságban ha valaki jogi diplomával rendelkezik vagy a Bolognai rendszer első és második ciklusa szerinti jogi tanulmányokat végzett, az igazságszolgáltatás számos területén elhelyezkedhet, beleértve a bíróságokat, ügyészségeket, az állam jogi képviselőit, az ügyvédi és közjegyzői irodákat.
A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 135. cikke értelmében az ügyészek (državni tožilci) büntetőügyekben vádat emelnek és képviselik a vádat az eljárás során, egyéb hatáskörüket pedig törvény jelöli ki. Hatásköreikről és szervezeti felépítésükről az ügyészségről szóló törvény (Zakon o državnem tožilstvu) és a büntetőeljárásról szóló törvény (Zakon o kazenskem postopku) rendelkezik.
Szlovéniában 11 körzeti ügyészség (okrožno državno tožilstvo) (Celje, Koper, Kranj, Krško, Ljubljana, Maribor, Murska Sobota, Nova Gorica, Novo Mesto, Ptuj, Slovenj Gradec), egy országos hatáskörű Kiemelt Ügyek Ügyészsége (Specializirano državno tožilstvo), és a Ljubljanában székelő Legfőbb Ügyészség (Vrhovno državno tožilstvo Republike Slovenije) működik.
A Kiemelt Ügyek Ügyészsége hatáskörébe tartozik a bűnszervezetben elkövetett gazdasági és egyéb bűncselekmények, terrorizmus, korrupció és minden olyan bűncselekmény üldözése, amely speciálisan képzett és szervezett ügyészségi nyomozást és vádemelést igényel. A Legfőbb Ügyészségen belül a Speciális Felhatalmazással Rendelkező Tisztviselőkkel szembeni Nyomozásért és Vádemelésért Felelős Osztály (Odelek za preiskovanje in pregon uradnih oseb s posebnimi pooblastili, azaz posebni oddelek vagy „különleges nyomozási osztály”) független szervezetként működik a Kiemelt Ügyek Ügyészségén belül. Az ezen a különleges nyomozati osztályon dolgozó ügyészek feladata a hivatásos rendőrök, rendőrségi hatáskörrel rendelkező belügyi szerveknél foglalkoztatott tisztviselők, a katonai rendőrség tisztviselői, a Belügyminisztérium hírszerzési és biztonsági szolgálatának tisztviselői, valamint a szlovén hírszerzési és nemzetbiztonsági ügynökség tisztviselői által elkövetett bűncselekmények esetében nyomozás folytatása és a vád képviselete. Továbbá iránymutatással szolgálnak az osztályon dolgozó rendőrtisztek számára.
A Legfőbb Ügyészség a legmagasabb szintű ügyészség az államszervezetben, amelyen belül a következő ügyészek dolgoznak:
Szlovéniában a felsőbb bíróságok (višja sodišča) előtti fellebbezési eljárásokban a felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek képviselik a vádat. Rendkívüli jogorvoslat esetében a felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek képviselik az államot a Szlovén Legfelsőbb Bíróság (Vrhovno sodišče Republike Slovenije) előtt büntető-, polgári- és közigazgatási ügyekben.
A Legfőbb Ügyészség szervezeti felépítése:
Az ügyészek legfőbb feladata és kötelezettsége a vád képviselete büntetőügyekben. E területen belül a következőkért felelnek:
A jelenlegi büntető jogszabályok meghatározott feltételek esetén biztosítják az ügyésznek jogot, hogy alternatív jogorvoslati javaslattal éljen esetén bűncselekmények egyes formái esetében. E körben az ügyész az ügyet alternatív vitarendezési eljárásra utalhatja, és feltételesen felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha a terhelt hajlandó az ügyész által előírt magatartási szabályok betartani és az ügyész utasításainak eleget tenni. Ha az egyezség létrejön, vagy a feltételes felfüggesztés eredményes, az ügyész mellőzheti a vádemelést, vagyis az ügy bíróságon kívüli elintézést nyer. Az ügyész büntetés kiszabását is javasolhatja a bíróságnak, ilyenkor a bíróság tárgyalás tartása nélkül szabja ki az egyedileg javasolt büntetést vagy intézkedést.
Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészség a büntetőjog területén kívül is ellát feladatokat. A Legfőbb Ügyészség három osztályából a polgári és közigazgatási ügyek osztályán dolgozó ügyészek nyújtják be a fellebbezés során eljáró bíróság (pritožbeno sodišče) határozatai ellen peres, nemperes és egyéb polgári eljárások esetén a jogszerűség védelme iránti kereseteket (zahteva za varstvo zakonitosti). Ezen rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem csak a közérdek védelmében nyújtható be, amely kérdésben csak a legfőbb ügyész dönthet. Ez alapján maguk az eljárásban részt vevő felek nem nyújthatnak be jogszerűség védelme iránti keresetet.
A bírák a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 125–134. cikke és az igazságügyi alkalmazottakról szóló törvény (Zakon o sodniški službi) rendelkezik. A bírák olyan köztisztviselők, akiket az Országgyűlés (Državni zbor) választ az Igazságszolgáltatási Tanács (Sodni svet) ajánlása alapján. A bírói kinevezés állandó, a megválasztáshoz szükséges életkort és egyéb feltételeket törvény határozza meg.
A bíróvá választáshoz a következő általános feltételeknek kell teljesülniük:
Azok a bírák, akik nyomozati vagy bírósági eljárásban alapvető emberi jogokat és szabadságokat sértő határozatot vagy ítéletet hoztak, hivatali idejük lejártát követően már nem felelnek meg a bíróvá választás feltételeinek.
A bírói hivatal közszolgálati jogviszony, amelyet az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően kell ellátni. A bírói hivatal betöltése összeférhetetlen más állami vagy önkormányzati szervnél vagy politikai pártnál betöltött tisztség, vagy és törvényben meghatározott egyéb hivatal betöltésével illetve tevékenység gyakorlásával. A bírók nem szakosodnak külön hivatalos oktatás alapján. Az egyes bíróságok belső szervezetrendszere határozza meg azt a területet, amelyen az adott bíró főként dolgozik. A bíróságokon belül az egyes ügyek elbírálása érdekében különböző jogterületekkel foglalkozó osztályok vannak, amelyekhez a bírák a bíróság éves munkaprogramjának megfelelően vannak beosztva. A Szlovén Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsa dönt a bírák előléptetéséről és magasabb fizetési fokozatba sorolásáról. Ugyanez a Tanács él az Országgyűlés felé javaslattal az egyes bírák visszahívásáról, amennyiben az adott bíró feladatai ellátása során megsértette az Alkotmányt vagy súlyos jogszabálysértést követ el, vagy bírói hatáskörével visszaélve, szándékosan, súlyos bűncselekményt követ el. A bírói előléptetés rendje a szlovén bírósági rendszerhez illeszkedik. A bírák lehetnek: helyi bírák (okrajni sodniki), körzeti bírák (okrožni sodniki), felsőbírósági bírák (višji sodniki) vagy legfelsőbb bírósági bírák (vrhovni sodniki).
A bírák tagjai a Szlovén Bírói Egyesületnek, amely tagja a Bírák Nemzetközi Egyesületének. Az egyesületi tagság önkéntes.
A bírói tanácsok hivatásos bírákat (poklicni sodniki) és ülnököket (sodniki porotniki) egyaránt magukban foglalhatnak. Ha a jogszabály tanácsban történő ítélkezést ír elő, és jogszabály másként nem rendelkezik, a tanács elnöki tisztjét hivatásos bíró tölti be, két ülnök pedig a tanács tagja lesz. Ha a jogszabály öttagú tanácsban történő ítélethozatalt ír elő, és jogszabály másként nem rendelkezik, a tanács elnöki tisztjét hivatásos bíró látja el, még egy hivatásos bíró és három ülnök pedig a tanács tagja lesz. Bármely, legalább 30. életévét betöltött szlovén állampolgár, akit nem ítéltek el jogerősen hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt, aki alkalmas a bírói tisztség viselésére és jó általános egészségi állapotban van, valamint aktív szlovén nyelvismerettel rendelkezik. Az ülnökök kinevezése öt évre szól és megújítható. A felsőbb bíróság elnök bírája nevezi ki és menti fel azon körzeti bíróságok ülnökeit, amelyek a felsőbb bíróság illetékességi területébe tartoznak.
A Szlovén Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsa (Sodni svet RS) a szakmára irányadó szabályok kialakításáért felelős központi szerv.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsnak 11 tagja van.
Öt tagját a Szlovén Köztársaság elnökének javaslatára az Országgyűlés választja egyetemi jogászprofesszorok, ügyvédek és jogtanácsosok közül, hat tagot pedig a teljes munkaidőben bírói tisztséget ellátó bírák által javasolt személyek közül választanak. A Tanács tagjai maguk közül választják az elnököt.
Az Igazságszolgáltatási Tanács, hatásköre alapján:
Az Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságokra és az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályok alapján a következő hatáskörökkel rendelkezik:
1. a bírák, valamint a bírósági elnökök és alelnökök kiválasztásával, kinevezésével és felmentésével kapcsolatban:
2. a bírói karral kapcsolatos egyéb személyzeti ügyek tekintetében a következőkről való döntéshozatal során:
3. a fegyelmi eljárások tekintetében:
négy másik feladat:
Az Igazságszolgáltatási Tanács nyilvános szavazással és valamennyi tagjának többségi szavazatával hozza határozatait, kivéve, ha a törvény vagy az eljárási szabályzat másként rendelkezik.
Az Igazságszolgáltatási Tanács a következő esetekben tagjainak kétharmados többségével határoz:
Az Igazságszolgáltatási Tanács az eljárási szabályzatában az összes tagjának kétharmados többségével egyéb ügyekben is határozhat.
A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 137. cikke értelmében az ügyvédi hivatás (odvetništvo) önálló és független szakma az igazságszolgáltatási rendszeren belül, amelyet törvények szabályoznak. Az ügyvédekről szóló törvény (Zakon o odvetništvu) szerint feladataik teljesítése során az ügyvédek jogi tanácsadást végeznek, ellátják ügyfeleik képviseletét és védelmét bíróságok és állami szervek előtt, okiratokat készítenek és képviselik ügyfeleiket különböző jogviszonyaikban. Díjfizetés ellenében bíróság előtti képviseletet csak ügyvéd láthat el; bizonyos ügyekben ügyvédjelöltek is elláthatják az ügyvéd szerepét.
Büntetőeljárás során csak ügyvéd járhat el a vádlott képviseletében.
Polgári ügyekben helyi bíróság előtt bármely cselekvőképes személy elláthatja a fél képviseletét, de körzeti, vagy magasabb szintű bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság előtt csak ügyvéd vagy ügyvédi szakvizsgával rendelkező személy járhat el képviselőként. A rendkívüli jogorvoslati eljárásokban kötelező az ügyvédi képviselet (kivéve akkor, ha az érintett fél vagy törvényes képviselője jogi szakvizsgával rendelkezik).
A mentális egészségről szóló törvény (Zakon o duševnem zdravju) szerinti eljárások során szintén kötelező az ügyvédi képviselet.
Az a külföldi ügyvéd, aki származási országában jogosult ügyvédi tevékenység folytatására, az ügyvédekről szóló törvény értelmében a Szlovén Köztársaság területén jogosult:
Az ügyvéd származási országa az az ország, ahol az illető személy ennek az országnak a jogszabályai szerint megszerzett cím használatával ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
A jelen törvény értelmében az Európai Unió más tagállamából származó ügyvéd jogosult bármely más tagállamban olyan szakmai cím alatt eljárni, amelyre őt származási országának joga feljogosította. Az Európai Unió más tagállamából származó ügyvédet, amennyiben teljesíti a törvényben előírt feltételeket és sikeres vizsgát tesz a szlovén nemzeti jogszabályokban való jártasságát illetően, bejegyzik azon külföldi ügyvédek névjegyzékébe, akik ügyvédként működhetnek a Szlovén Köztársaság területén, az ezzel együtt járó jogokkal és kötelességekkel. A vizsga további részleteit és a vizsgaeljárást a más országokból származó ügyvédek vizsgáztatásáról szóló rendelet (Uredba o preizkusnem izpitu za odvetnike iz drugih držav) állapítja meg.
Az ügyvédek szolgáltatásaikat bizonyos feltételek mellett hirdethetik, mivel a vonatkozó törvény meghatározza a hirdetés engedélyezett formáit. Az ügyvéd egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként működhet. Az ügyvédek szakmai szervezete a Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Slovenije), amelynek saját alapokmánya és szabályzata van. Az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultság a Szlovén Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi névjegyzékébe történő felvétellel keletkezik. Azok az ügyvédek, akik meghatározott szakképzési szintet elérnek vagy valamilyen területen speciális képesítést szereznek, meghatározott feltételek mellett kérhetik a szakjogászkénti elismerésüket a Szlovén Ügyvédi Kamaránál. Az ügyvédek munkadíját az igazságügyi miniszter jóváhagyásával Szlovénia Ügyvédi Kamarája állapítja meg az ügyvédi munkadíjak hivatalos jegyzékében.
Az ügyvédeket érintő alapvető jogszabályok az Ügyvédi Kamara honlapján angol nyelven elérhetők.
Az Ügyvédi Kamara keresőmotort működtet (szlovénul és angolul), amelynek segítségével ügyvédek kereshetők a következők alapján:
A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 137. cikkének (2) bekezdése értelmében a közjegyzői hivatal (notarji) törvény által szabályozott közhivatal. A közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o notariatu) értelmében a közjegyzők: mint közhiteles személyek, jogügyletekkel t, jogkeletkeztető szándéknyilatkozatokkal vagy ténymegállapításokkal kapcsolatos közokiratokat készítenek; harmadik személyek vagy állami szervek részére történő átadás céljából okiratot, pénzösszeget és biztosítékot vesznek letétbe; bírósági utasításra elvégzik a jogszabályok alapján hozzájuk delegálható feladatokat.
A közjegyzői kinevezéshez a következő feltételek teljesülése szükséges:
Az előző bekezdés 1. pontjától függetlenül jogi és tényleges viszonosság alapján olyan személy is kinevezhető közjegyzőnek, aki nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, a Svájci Államszövetségnek vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamának állampolgára.
A közjegyzői hivatás összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel és minden más fizetett tevékenységgel vagy hivatallal.
A közjegyző nem jogosult olyan feladatok végzésére, amelyek összeegyeztethetetlenek a közjegyzői feladatok végzéséhez szükséges jó hírnévvel és feddhetetlenséggel, vagy amelyek aláássák a közjegyző pártatlanságába vagy az általa kiadott okmányok hitelességébe vetett bizalmat.
A közjegyzőt a megüresedett közjegyzői tisztségre az igazságügyi miniszter nevezi ki. A közjegyző kinevezése előtt a miniszter a jelöltekre vonatkozóan kikéri a Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Slovenije) véleményét. A közjegyzők száma korlátozott, a létszám meghatározása az Igazságügyi Minisztérium által készített feltételrendszer alapján történik. Jogszabály által meghatározott szabálytalanság esetén a közjegyzőt az igazságügy miniszter felmenti tisztsége alól. A közjegyzők szakmai szervezete a Közjegyzői Kamara.
A szlovén közjegyzői kamarai tagság törvényben előírt kötelezettségük.
A közjegyzők főleg köz- és magánokiratokat szerkesztenek, amely tevékenység a jogügyletek biztonságának szempontjából rendkívüli fontossággal bír.
A közjegyző által készített közokiratok rendszerint közjegyzői okiratok, illetve közjegyzői jegyzőkönyvek. Noha a közjegyző a felek számára mindenféle írásbeli szerződést elkészíthet, egyes szerződéstípusok, valamint a nyilvánosan és a zártkörűen működő részvénytársaságok alapító okirata a szlovén jog szerint csak akkor érvényesek, ha közjegyzői okiratként készítik el őket. A közjegyző végrendeleteket is készíthet. Néhány dokumentum esetében továbbá szükség van közjegyző által hitelesített másolatra vagy aláírásra ahhoz, hogy azok a bíróság előtt érvényesnek minősüljenek. A közjegyzőnél okiratok és értékpapírok helyezhetők letétbe.
A Közjegyzői Kamara honlapján található a szlovéniai közjegyzők listája elérhetőségeikkel és egy egyszerű keresőmotorral.
A Közjegyzői Kamara három jegyzéket vezet ezzel kapcsolatban, amelyek elérhetők a honlapjáról:
Bírósági asszisztens (Sodniški pomočnik) (372 Kb)
Az állam jogi képviselőinek szerepét az állam jogi képviselőiről szóló, új törvény határozza meg, amely 2017. november 20-án lépett hatályba, és átfogóan módosította az állam jogi képviselőinek intézményét.
Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala szakmai feladatokat lát el az állam tulajdonának, valamint egyéb jogainak és érdekeinek védelme terén a Szlovén Köztársaság bíróságai és közigazgatási szervei, a külföldi bíróságok és választottbírósági bizottságok, valamint a nemzetközi bíróságok és választottbírósági testületek előtti jogi képviselet révén, valamint jogi tanácsadást nyújt, a pert megelőző eljárásokban levezeti a viták békés rendezését, és az e vagy más jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat végez.
Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala feladatait az állam vezető jogi képviselője és az állam helyettes vezető jogi képviselője látja el tisztviselőként, valamint az állam rangidős jogi képviselői, az állam jogi képviselői és az állam jogiképviselő-jelöltjei, akik jelenleg köztisztviselői státusszal rendelkeznek. A politikai kinevezések megakadályozása érdekében az állam vezető jogi képviselőjének és az állam rangidős jogi képviselőinek kiválasztási eljárása előírja, hogy a jelöltek alkalmasságának értékelésével megbízott független szakértőkből álló bizottság véleményére van szükség.
Az állam vezető jogi képviselőjét a Szlovén Köztársaság kormánya nevezi ki az igazságügyi miniszter indokolással ellátott javaslata alapján, a jelöltek alkalmasságának értékelésével megbízott bizottság véleményének kikérését követően. Az állam helyettes vezető jogi képviselőjét a Szlovén Köztársaság kormánya nevezi ki az állam vezető jogi képviselőjének javaslata alapján, az igazságügyi miniszter egyetértésével, és őt az állam rangidős jogi képviselői közül kell kinevezni. Az állam vezető jogi képviselőjének és helyettesének megbízatása hat évre szól, és megújítható. Az állam vezető jogi képviselője, jogi képviselője vagy jogiképviselő-jelöltje feladatainak ellátásához olyan munkaviszonyt kell létesíteni, amelyben az állam jogi képviselőiről szóló törvényben meghatározott különös feltételek mellett a közszolgálati rendszerre vonatkozó törvényben meghatározott feltételeknek is teljesülniük kell.
Az állam jogi képviselője a jogi képviseleti feladatokat független módon lát el.
A jogi szakmákra vonatkozó információk
A szlovén igazságszolgáltatásról szóló honlapon a jogászi hivatásokról elérhető információk
A Szlovén Ügyvédi Kamara honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk
A szlovén Közjegyzői Kamara honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk
Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezen az oldalon a szlovákiai jogi szakmák áttekintése található.
Jogi szakmák – bevezető
Szervezet
A Szlovák Köztársaság Ügyészsége független állami hatóság, amelynek élén a legfőbb ügyész áll. A Szlovák Köztársaság ügyészsége a hatáskörén belül védi a természetes és jogi személyek, valamint az állam törvény által védett jogait és érdekeit.
A Szlovák Köztársaság Ügyészsége az állami költségvetésben önálló költségvetési fejezettel rendelkezik.
Az ügyészség és a legfőbb ügyész helyzetét és szerepét a Szlovák Köztársaság Alkotmánya (149. cikk) és az ügyészségről szóló 153/2001. sz. törvény szabályozza, amelyek közül az utóbbi a legfőbb ügyész és más ügyészek hatáskörét is szabályozza. A törvény az Ügyészség szervezetéről és irányításáról is rendelkezik. Az ügyészek jogállását, jogait és kötelezettségeit az ügyészekről és ügyészjelöltekről szóló 154/2001. sz. törvény tartalmazza.
Hierarchikus rendszer
Az ügyészség mint jogvédő hatóság szerepének ellátásához hierarchikus szervezet szükséges. E hierarchia teszi lehetővé a törvények és egyéb jogilag kötelező erejű rendeletek, valamint a büntetőpolitika egységes végrehajtását.
Az ügyészség hierarchikus rendszerén belül az egyes ügyészek főügyészeknek vannak alárendelve, és minden ügyész alá van rendelve a legfőbb ügyésznek.
Hatáskör
Az ügyészség hatáskörébe tartoznak az alábbiak:
Feladatok
A legfőbb ügyész és az illetékes ügyészek a jogszabályokkal összhangban végrehajtanak minden olyan feladatot, amely az ügyészség hatáskörébe tartozik, és feladataik és kötelességeik teljesítése során minden rendelkezésre álló, jogszabályban meghatározott eszközt felhasználnak. Az ügyészek kötelessége, hogy:
Hierarchia
A Szlovák Köztársaság Ügyészségének szervezeti rendszere a következő szervekből áll:
A Legfőbb Ügyészség a legmagasabb szintű hatóság, amely az ügyészi rendszer élén áll. A Legfőbb Ügyészség az alábbi szervezeti egységekből áll:
A Legfőbb Ügyészség központja Pozsonyban (Bratislava) található.
Az alárendelt ügyészségek központjai és terület alapján meghatározott körzetei megegyeznek a megfelelő bíróságok központjával és körzetével. A székhely és a területi illetékesség azonban nem felel meg az ország közigazgatási területi felosztásának.
Az ügyészek közszolgálati jogviszonyban látják el feladataikat, amely jogviszony az ügyész kinevezésével jön létre. A legfőbb ügyész az ügyészeket időbeli korlátozás nélkül nevezi ki az adott ügyészi pozícióba. Az ügyészeknek hivatalba lépéskor fenntartások nélküli esküt kell tenniük.
Képesítések
Ügyésznek csak olyan szlovák állampolgárságú személy nevezhető ki, aki megfelel az alábbi feltételeknek :
Ügyészi vizsgára kizárólag a valamely ügyészségen ügyészségi fogalmazóként tevékenykedő személy jelentkezhet. Az üres ügyészségi fogalmazói helyeket szelektív felvételi vizsga segítségével töltik be.
A bírói szakvizsga, ügyvédi és közjegyzői szakvizsga szintén ügyészi vizsgának minősül.
Legfőbb ügyészi vagy magasabb beosztásba való előléptetés csak kiválasztási eljárást és az Ügyészek Tanácsával folytatott konzultációt követően lehetséges.
Valamely ügyész ideiglenes kirendeléséhez egy másik ügyészségen történő munkavégzésre a felek hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás hiányában az ügyészek naptári évenként legfeljebb 60 munkanapra ideiglenesen más ügyészséghez rendelhetők ki, ha ez az ügyészség feladatainak megfelelő ellátásához szükséges.
Valamely ügyész másik ügyészségen történő munkavégzésre áthelyezéséhez szintén a hozzájárulása, valamint az áthelyezési kérelem vagy a fegyelmi bizottság ilyen áthelyezésre vonatkozó határozata szükséges.
A legfőbb ügyész felfüggesztheti azt az ügyészt, aki ellen ügyészi feladatok ellátása során szándékos bűncselekmény vagy gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás, vagy aki ellen olyan cselekmény miatt indult fegyelmi eljárás, amely az ügyészi tisztségből való felmentést vonhatja maga után.
Az ügyészek szolgálati jogviszonya csak a törvényben meghatározott okokból szűnhet meg.
Az ügyész a jogszabályok betartását felügyeli a büntetőeljárás előtt és az előzetes eljárás során egyaránt. Felügyeleti hatásköre gyakorlása közben az ügyész jogosult az alábbiakra:
Kizárólag az ügyész hatáskörébe tartoznak az alábbiak:
Az annak biztosítását szolgáló felügyeleti jogkör gyakorlása során, hogy a szabadságuktól megfosztott vagy szabadságában korlátozott személyek fogva tartásának helye a jogszabályoknak megfelelő legyen, az ügyésznek biztosítania kell, hogy az említett személyeket csak bírósági határozat vagy más erre felhatalmazott állami szerv határozata alapján tartsák fogva, és az érintett helyeken betartsák a törvényeket és más általános hatályú aktusokat.
Polgári eljárásban az ügyész az alábbiakra jogosult:
A törvények és a közigazgatási hatóságok egyéb jogilag kötelező erejű rendeletei betartásának felügyelete során az ügyész jogosult ellenőrizni az alábbiak jogszerűségét:
Szervezet
Bírósági alkalmazottak
Jogi adatbázisok
További információk a szlovák Ügyvédi Kamara weboldalán olvashatók.
Jogi adatbázisok
További információért látogasson el a szlovák jogi segítségnyújtási központ weboldalára.
A Szlovák Köztársaságban a közjegyzőknek felsőfokú jogi diplomával kell rendelkezniük.
A közjegyző feladata megelőző igazságügyi feladatok végrehajtása és hitelesített hivatalos okiratok kiállítása.
A közjegyzők felügyeletére az Igazságügyi Minisztérium jogosult.
A közjegyzőnek a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarája tagjának kell lennie.
Jogi adatbázisok
A Közjegyzői Kamara weboldala csak a közjegyzők számára elérhető, intranetes rendszert támogat. Az oldal szabadon hozzáférhető, de az információk lekérése korlátozott.
Az adatbázis az alábbiakhoz biztosít hozzáférést:
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a finnországi jogi szakmákról ad áttekintést.
Finnországban a jogi szakmák közé tartoznak a bírósági bírák, ügyészek, állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek, ügyvédek, engedéllyel rendelkező jogi tanácsadók, közjegyzők és bírósági végrehajtók.
A Nemzeti Ügyészi Hivatal mintegy 550 főt foglalkoztat. Közülük mintegy 400-an ügyészek. Emellett a Hivatal mintegy 150 főt foglalkoztat különböző támogató és szakértői munkakörökben.
A Nemzeti Ügyészi Hivatal a központi igazgatási egységként eljáró Legfőbb Ügyészségből, illetve öt ügyészségi körzetből áll: Dél-Finnország, Nyugat-Finnország, Észak-Finnország, Kelet-Finnország és Åland. Finnországban 34 irodája van.
A Nemzeti Ügyészi Hivatal élén az ország legfelsőbb ügyészeként a Legfőbb Ügyész áll.
A Legfőbb Ügyészség feladata a Nemzeti Ügyészi Hivatal központi igazgatása, irányítása és felügyelete, valamint működtetése általánosságban. Az ügyészségi körzetek végzik a tényleges ügyészi munkát.
A Nemzeti Ügyészi Hivatal az Igazságügyi Minisztérium igazgatási hatáskörébe tartozik.
A független Nemzeti Ügyészi Hivatal állami hatóság és az igazságszolgáltatás része. Feladata annak biztosítása, hogy a büntetőjogi felelősség fennálljon, vagyis hogy a bűncselekmény a törvény értelmében büntetendő legyen. Az ügyészek a vádemelési határozataikat függetlenül hozzák meg, és független igazságszolgáltatási szervek.
A büntetőeljárásban a hatóságok közül az ügyésznek van a leglényegesebb szerepe, amely az eljárási láncban a tárgyalást megelőző nyomozástól a bírósági eljárásig terjed. Az ügyész kihágások esetén pénzbírságot is kiszabhat.
Az ügyész feladatai elsősorban a bűnüldözésre és a bírósági eljárásra összpontosulnak. A vádemelés során az ügyészek döntik el, hogy a felhozott vádak alapján mely ügyeket viszik bíróság elé. A perben az ügyész feladata annak bizonyítása, hogy elkövették a bűncselekményt, amellyel a vádlottat vádolja.
Az ügyész gondoskodik arról is, hogy a tárgyalást megelőző nyomozást kellő részletességgel folytassák le. Az ügyész a bonyolultabb büntetőügyeket már a tárgyalás előtti nyomozás megkezdésekor megismeri, és a nyomozásvezető javaslatára a tárgyalás előtti nyomozást a vádemelési szak előtt is befejezheti.
Az ügyész szerepe a tárgyalás előtti nyomozásban különösen akkor fontos, ha rendőrt gyanúsítanak bűncselekmény elkövetésével. Ilyen esetben az ügyész vezeti a tárgyalás előtti nyomozást is.
Jogi adatbázisok
További információk a Nemzeti Ügyészi Hivatal weboldalán találhatók.
Finnországban a legtöbb ítéletet hivatásos bíró hozza. A körzeti bíróságoknál működnek ülnökök is. A bírák a független bírói kar tagjai. Hivatalukat a Legfelsőbb Bíróságnál, fellebbviteli bíróságoknál és körzeti bíróságoknál, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnál és a közigazgatási bíróságoknál, valamint a Biztosítási Ügyekkel Foglalkozó Bíróságnál, a Munkaügyi Bíróságnál és a Piaci Ügyekkel Foglalkozó Bíróságnál töltik be. A bírák állami tisztviselők, nem mozdíthatók el hivatalukból. A bírák hivatalukból csak bírósági ítélettel mozdíthatók el. Ezen túlmenően bíró beleegyezése nélkül nem helyezhető át.
A köztisztviselőkről szóló törvény 12. fejezete külön jogi rendelkezéseket tartalmaz a bírákra mint köztisztviselőkre vonatkozóan. A törvény értelmében a szabadságra, a fegyelmi kérdésekre, valamint az ideiglenes foglalkoztatásra és a jogviszony megszűnésére vonatkozó, a többi köztisztviselőre irányadó rendelkezések a bírákra nem vonatkoznak. A központi kormányzati tisztviselőkről szóló törvény értelmében egy bíró köteles hivataláról lemondani, ha eléri a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatárt (a bírák esetében ez a 68. életév), vagy ha tartósan munkaképtelenné válik.
Bírák
A bírói hivatásra pályázó személynek egyetemi szintű jogi diplomával kell rendelkeznie, és egyéves képzésben kell részt vennie egy elsőfokú bíróságnál. A bírói szakmához vezető szokásos út első lépcsőfoka a fellebbviteli bíróságoknál betöltött előadói (vezető titkári) beosztás, amelyet egy körzeti bíróságon vagy fellebbviteli bíróságon történő bírói kinevezés követ. A jövőben a jelöltek külön képzésben részesülnek majd. Az üresedéseket a fellebbviteli bíróság teszi közzé, a jelöltek alkalmasságát pedig a Bírói Kinevezési Tanács értékeli. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Ülnökök
A körzeti bíróságoknak ülnök tagjai (bírósági ülnökök) is vannak, akik bizonyos ügyekben részt vesznek a döntéshozatalban. A bírósági ülnököket főként büntetőügyekben veszik igénybe, de polgári ügyekben és bérleti jogvitákban is eljárhatnak. A körzeti bíróságnál az ügyeket a tanács elnökeként eljáró főállású bíró és három ülnök tárgyalja. A bírósági ülnökök önálló felhatalmazással rendelkeznek, és – szükség esetén – szavazás útján hoznak döntést; a többség véleménye dönt az ítéletről. Szavazategyenlőség esetén büntetőügyekben a vádlottra nézve legelőnyösebb véleményt fogadják el; polgári ügyekben az elnök szavazata döntő.
A bírósági ülnököket az önkormányzati képviselőtestület nevezi ki négy évre. Minden önkormányzatnál legalább két-két ülnöknek kell működnie; a nagyobb önkormányzatoknál viszont ennél sokkal több van. Az ülnökök kiválasztásakor a lehető legteljesebb mértékben érvényesülnie kell az adott település életkori, nemi, nyelvi és foglalkoztatási összetételének.
Az ülnöknek finn állampolgárnak kell lennie. 25 év alatti és 63 évnél idősebb személyeket nem lehet ülnöknek kinevezni. A bíróságoknál vagy büntetés-végrehajtási intézményeknél dolgozó személyek nem lehetnek ülnökök, ugyanúgy, ahogy az ügyészek, az ügyvédek, illetve a rendőrök sem. Az ülnök bírói esküt, vagy ünnepélyes fogadalmat tesz hivatalának elfoglalása előtt.
A cél az, hogy minden egyes ülnök havonta legalább egyszer, illetve évente legalább tizenkétszer részt vegyen egy tárgyaláson. A körzeti bíróság tárgyalási díjat fizet az ülnököknek, és megtéríti jövedelemkiesésüket.
Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek az állami jogsegélyirodák alkalmazásában álló jogászok vagy ügyvédek. Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek az igazságügyi miniszter által kinevezett állami tisztviselők. A jogsegélyirodákat az Igazságügyi Minisztérium irányítja.
Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek esetében alkalmazhatósági feltétel a jogi diploma (oikeustieteen kandidaatti vagy oikeustieteen maisteri) és az ügyvédi vagy bírói pályán szerzett megfelelő tapasztalat. Sok állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvéd a varatuomari (jogi végzettség bírósági képzéssel) tiszteletbeli címmel is rendelkezik.
Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédeket a bíróságok előtt történő eljárás céljából alkalmazzák. Tevékenységeik során kötelesek betartani az ügyvédekre vonatkozó, megfelelő szakmai magatartás szabályait. E tekintetben a finn Ügyvédi Kamara fegyelmi jogköre alá tartoznak. A finnországi állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek több mint fele tagja az Ügyvédi Kamarának. Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek megbízatásaik ellátása során mindenkitől függetlenek.
Az „asianajaja” vagy (svédül) „advokat” szakmai cím viselésére csak az Ügyvédi Kamara tagjai jogosultak. A Finn Ügyvédi Kamarába tagként jelentkezőknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
Büntetőjogi vagy kártérítési felelősségi szempontból az ügyvéd felelőssége elméletileg nem tér el más állampolgárok felelősségétől. Minden ügyvédnek felelősségbiztosítást kell azonban kötnie a szándékosságon vagy a súlyos gondatlanságon kívüli okból felmerülő károk fedezésére. Az Ügyvédi Kamara kártérítési alapot hozott létre az ügyvédek büntetőjog hatálya alá tartozó magatartásából felmerülő károk fedezésére.
Az ügyvédet továbbá szakmai felelősség is terheli. Az Ügyvédi Kamara elnöksége biztosítja, hogy az ügyvédek feladataikat a szakmai etika szabályainak megfelelően lássák el. Amennyiben ez nem így van, az Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indít, amely legtöbbször írásbeli panasszal vagy figyelmeztetéssel kezdődik. Az igazságügyi kancellárt értesítik az Ügyvédi Kamara határozatairól, és ő e határozatokat a Helsinki Fellebbviteli Bíróságnál megfellebbezheti.
A Finn Ügyvédi Kamara a közjog hatálya alá tartozó szervezet, amelyre az ügyvédekről szóló 1958. évi törvény az irányadó. E szervezet elődje az ugyanilyen nevet viselő, bejegyzett szövetség volt. Mindkét szervezet kizárólag ügyvédeket vesz (vett) fel tagjai közé.
Az Ügyvédi Kamarának körülbelül 1850 ügyvédnek (finnül: „asianajaja”, svédül „advokat”) nevezett tagja van. Az ügyvédi irodák körülbelül 600 társult ügyvédet foglalkoztatnak. Körülbelül 120 ügyvéd állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvéd. A jogsegélyirodák szintén több mint 100 olyan állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédet alkalmaznak, akik nem tagjai az Ügyvédi Kamarának.
Az Ügyvédi Kamarából fegyelmi intézkedések következtéből kizárt ügyvéd más szakmai címet viselve tovább gyakorolhatja. Ez esetben azonban az ügyvédeket terhelő kötelezettségek nélkül és az Ügyvédi Kamara felügyeleti körén kívül jár el.
Finnország vagy az Európai Gazdasági Térség bármely más országának 25. életévét betöltött polgára akkor lehet ügyvéd, ha közismerten tisztességes, valamint más jellemvonásai és életvitele tekintetében alkalmas az ügyvédi hivatás betöltésére. Teljesítenie kell a Finnországban az igazságszolgáltatás területén hivatal betöltéséhez előírt, a végzettségre vonatkozó követelményeket, meg kell szereznie az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges készségeket, és az érdekérvényesítés terén munkatapasztalattal kell rendelkeznie. Emellett nem lehet fizetésképtelen, és teljes cselekvőképességgel kell rendelkeznie.
A Finnországban hatályba lépett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban az a személy, aki nem teljesíti a végzettségre vonatkozó feltételeket, és nem szerezte meg a Finnországban előírt munkatapasztalatot, de az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában ügyvédi szakmai képesítéssel rendelkezik, az ügyvédi névjegyzékbe felvehető. Ez esetben a kérelmezőnek az Ügyvédi Kamara által szervezett vizsga keretében bizonyítania kell, hogy megfelelően ismeri a finn jogszabályokat és a finnországi joggyakorlatot.
Ezen túlmenően az, aki az Európai Unió valamely tagállamában ügyvédi szakmai képesítéssel rendelkezik, ügyvédként vizsga nélkül a névjegyzékbe felvehető. A vizsga nélküli felvételhez az szükséges, hogy a kérelmező legalább három éve szerepeljen az Ügyvédi Kamara által vezetett névjegyzékben, a származási tagállama szerinti megfelelő szakmai címet használja, és az ügyvédi hivatás másik tagállamban történő gyakorlására képesítést szerzett (uniós névjegyzék). Ezenfelül az érintettnek bizonyítania kell, hogy legalább az említett időszak tartama alatt Finnországban rendszeresen gyakorolta az ügyvédi szakmát.
Jogi adatbázisok
További információk a Finn Ügyvédi Kamara weboldalán találhatók.
Az engedéllyel rendelkező jogi tanácsadó olyan ügyvéd, aki a Jogi Tanácsadói Testülettől a jogi tanácsadói tevékenységre engedélyt kapott. Az engedéllyel rendelkező jogi tanácsadók a bíróságon tanácsadóként vagy ügyvédként eljárva kötelesek betartani az etikai kódexben foglaltakkal egyenértékű szakmai magatartási szabályokat. E tekintetben az engedéllyel rendelkező jogi tanácsadókat a Finn Ügyvédi Kamara Felügyelő Bizottsága, a Jogi Tanácsadói Testület és az Igazságügyi Kancellár felügyeli.
Jogi adatbázisok
A jogi tanácsadók névjegyzékéről további információk a finn igazságügyi minisztérium weboldalán találhatók.
Finnországban a közjegyzők feladatait törvény szabályozza. Közjegyzőket a helyi anyakönyvi hivatalok és az igazságügyi kerületi irodák alkalmaznak. A közjegyzői hivatal betöltésének feltétele a jogi diploma (oikeustieteen kandidaatti vagy oikeustieteen maisteri).
A sok hasonlóság ellenére a közjegyzők feladatai Finnországban nagyban eltérnek az Európa többi részén és az Egyesült Államokban működő közjegyzőkétől. Finnországban a közjegyző minden esetben állami tisztviselő. A közjegyzők azonban nem teljes munkaidőben dolgoznak; a közjegyzői feladatokat ellátó tisztviselők többsége a helyi anyakönyvi hivataloknál dolgozó körzeti anyakönyvvezető. A polgári ügyekben a szerződéskötési módok szabadsága miatt Finnországban a szerződések érvényességének nem előfeltétele a közjegyzői hitelesítés. Finnországban az adásvételhez kapcsolódik az egyetlen olyan polgári jogi szerződés, amelyhez közjegyzői hitelesítés szükséges.
A közjegyzők többek között aláírások, igazolványok másolatai és önéletrajzok hitelesítését végzik. A közjegyzők ún. apostille tanúsítványokat is kiállíthatnak, amely megerősíti, hogy egy adott okiratot aláíró személy valóban az azon feltüntetett beosztással rendelkezik és jogosult az adott okirat kiadására.
A finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó szerv, feladata a jogszabályban előírt végrehajtási feladatok független és pártatlan ellátása. A végrehajtás az igazságszolgáltatási rendszer része, és törvényen alapul. A végrehajtási feladatok közé tartozik a követelések behajtása, a kilakoltatás és a biztosítási intézkedések. A végrehajtó hatóság pártatlanul jár el, és egyaránt figyelembe veszi a hitelező és az adós jogait. A Nemzeti Végrehajtó Hatóság 64 irodából álló hálózata lefedi egész Finnországot.
A végrehajtó a végrehajtási feladatokat ellátó kormányzati tisztviselők gyűjtő megnevezése. A bírósági végrehajtó önálló végrehajtási jogkörrel rendelkezik.
A jogszabályok értelmében a végrehajtó:
A Nemzeti Végrehajtó Hatóságnál más jogi címek is léteznek, ilyen a gazdasági tanácsadó, szakosodott közigazgatási végrehajtó és vezető közigazgatási végrehajtó.
A végrehajtási igények többségét elektronikus behajtási eszközök segítségével intézik az Országos Végrehajtási Alapegységnél, és ehhez nincs szükség az adóssal való személyes kapcsolattartásra.
Saját területén a kibővített végrehajtás érdekében az öt regionális végrehajtó egység feladata például a lefoglalt vagyon értékesítése (lefoglalás) és egyéb, szigorúbb végrehajtási feladatok ellátása.
Az Országos Különleges Végrehajtási Egység rengeteg nyomozati és időigényes végrehajtási feladatot lát el, részt vesz a hivatalok közötti együttműködésben, valamint az árnyékgazdaság és a gazdasági bűnözés elleni küzdelemben.
A Nemzeti Végrehajtási Hatóság Központi Igazgatása a végrehajtói szolgálat igazgatási felügyeletéért, fejlesztéséért és ellenőrzéséért felel. A Központi Igazgatás felel a Hatóság egészének teljesítményéért és hatékonyságáért is.
A Hatóság Központi Igazgatása egyedi végrehajtási feladatokban nem vesz részt; valamennyi végrehajtó egység függetlenül jár el. Az egyedi végrehajtási ügyek mindig az ügyet irányító bírósági végrehajtó/végrehajtási tisztviselő hatáskörébe tartoznak, és az egyedi végrehajtási ügyekben hozott határozatokat például a központi igazgatás nem vizsgálhatja felül.
További információk a Finnországi Nemzeti Végrehajtó Hatóság weboldalán olvashatók.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez a szakasz a svédországi jogi szakmákról nyújt áttekintést
Az ügyészi szervezet a svéd ügyészségből (Åklagarmyndigheten) és a Gazdasági Bűnözés Elleni Küzdelem Hivatalából (Ekobrottsmyndigheten) áll. Mindkét hatóság közvetlenül a kormány (igazságügyi minisztérium) alá rendelt. A svéd ügyészség vezetője a legfőbb ügyész, a Gazdasági Bűnözés Elleni Küzdelem Hivatalának élén pedig főigazgató áll. A legfőbb ügyész (Riksåklagare) az ország legmagasabb beosztású ügyésze, aki felelős az ügyészségi szervezetért és irányítja azt.
A legfőbb ügyész felel a jogfejlődésért, a Legfelsőbb Bíróság működéséért, továbbá igazgatási feladatokat lát el. Vezető ügyészek felelnek az ügyészségi munka meghatározott területeiért. A legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészeket, akik a körzeti ügyészekkel működő ügyészségi körzetekben tevékenykednek. Egyes körzeti ügyészek meghatározott szakterületekre szakosodnak. Svédországban 32 körzeti ügyészség működik. Van három nemzetközi és négy országos ügyekkel foglalkozó ügyészi hivatal is, amelyek különleges típusú ügyeket kezelnek. A körzeti ügyészségek élén a főügyészek állnak.
Az ügyészségen belül minden ügyész teljes mértékben függetlenül hozza meg a döntéseit, ami azt jelenti, hogy a felettes ügyész nem határozhatja meg, hogy a beosztott ügyész milyen döntéseket hozhat az ügyben, amelyben eljár. Csak svéd állampolgár lehet ügyész. Az ügyészi tevékenység előfeltétele a svéd jogi diploma, és az azt követő, körzeti vagy közigazgatási bíróságon töltött, kétéves tisztviselői szakmai gyakorlat. Bizonyos körülmények között a más skandináv országban elvégzett jogi képzés is elismerhető jogi diplomával egyenértékűnek. Az ügyészek pályájukat ügyészségi fogalmazóként kezdik kilenc hónapon át, amely idő alatt mentor segíti őket munkájukban. Ezt követően az ügyész kétéves képzésben vesz részt, miközben ügyészként dolgozik, ezután nevezik ki körzeti ügyésznek.
Svédországban három ügyészségi fejlesztőközpont működik, ezek Stockholmban, Göteborgban és Malmőben találhatók, élükön vezető ügyész áll. A központok feladata az egyes büntetőjogi területeken a módszertani és jogi ismertek fejlesztése, valamint tudásközpontként működnek a hatáskörükbe tartozó szakterületeken. Végeznek jogi nyomon követést és felülvizsgálatot is; erre példa, hogy az ügyészek határozatai elleni összes jogorvoslati kérelmet a fejlesztőközpontok kezelik.
Az ügyész három legfontosabb kötelezettsége a következő:
Az ügyész vezeti az előzetes nyomozást a kisebb súlyúnak nem tekinthető bűncselekmények esetén, ha egy adott személy megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. Vezetheti ügyész a nyomozást más esetekben is, ha ezt különleges okok indokolják. Az előzetes nyomozás vezetőjeként az ügyésznek kell biztosítania a bűncselekmény optimális felderítését. Kisebb súlyú bűncselekmények esetén a nyomozást teljes egészében rendőrtisztek végzik.
Ha ügyész vezeti az előzetes nyomozást, őt a rendőrség segíti a nyomozásban. Az ügyész folyamatosan figyelemmel kíséri a nyomozást, és annak minden szakaszában dönt a szükséges nyomozati cselekményekről és meghozza a szükséges határozatokat. Az előzetes nyomozás befejezését követően az ügyész dönt a bírósági eljárás megindításáról. (Ez azokra az előzetes nyomozásokra is igaz, amelyeket a rendőrség végez.)
Az ügyészi munka másik fontos területe az ügyek előkészítése és a bíróság előtti megjelenés. A vádemelésre vonatkozó határozat és a bűncselekmény minősítése útján az ügyész meghatározza a bíróság előtt zajló büntetőeljárás kereteit. A legtöbb ügyész hetente legalább egy-két napot a bíróságon tölt.
Kizárólag a legfőbb ügyész jogosult a Legfelsőbb Bíróságon eljárást indítani vagy lefolytatni. A legfőbb ügyész ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróságon való képviselete céljából kijelölhet egy, a Legfőbb Ügyészségen dolgozó helyettes ügyészt vagy egy másik ügyészt.
Az ügyészekről további tájékoztatás található a svéd ügyészség honlapján.
Az állandó bírákat (ordinarie domare) a kormány nevezi ki egy független állami tanácsadó szerv, a bírói ajánló testület (Domarnämnd) javaslatára. A bírák főszabály szerint kizárólag csak a Kormányzati Okirat (regeringsformen) elnevezésű alkotmányos dokumentumban meghatározott körülmények között mozdíthatók el.
Csak svéd állampolgár lehet bíró. A bírói tisztség betöltésének előfeltétele, hogy a jelölt rendelkezzen svéd jogi diplomával. Bizonyos körülmények között a más skandináv országban elvégzett jogi képzés is elismerhető jogi diplomával egyenértékűnek. A legtöbb állandó bíró körzeti vagy közigazgatási bírósági bíróként dolgozik, esetleg a fellebbviteli vagy közigazgatási fellebbviteli bíróságok bírájaként. A fellebbviteli vagy közigazgatási fellebbviteli bíróság elnökének megnevezése president, a körzeti bíróság vagy a közigazgatási bíróság elnökének megnevezése lagman. A Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság bíráinak svéd megnevezése justitieråd.
Az állandó bírónak kinevezettek közül sokan hagyományos szakmai pályát futottak be, vagyis két évet tisztviselőként tevékenykedtek körzeti(329 Kb) vagy közigazgatási bíróságon(281 Kb), majd ezután titkári (fiskal) pozícióra pályáztak egy fellebbviteli vagy közigazgatási fellebbviteli bíróságra. Legalább egy ilyen bíróságon eltöltött év után a bírósági fogalmazónak legalább két évig körzeti vagy közigazgatási bíróságon kell bírósági titkárként dolgoznia. Ezt legalább egy évi szolgálat követi megbízott helyettes bíróként fellebbviteli vagy közigazgatási fellebbviteli bíróságon. A bírói képzés sikeres lezárását követően a bírósági fogalmazót helyettes fellebbviteli bírónak nevezik ki fellebbviteli vagy közigazgatási fellebbviteli bíróságra. A bírósági titkárok vagy helyettes bírák olyan véglegesítés nélküli bírák, akikkel a bíróságon találkozhatunk. A bíróság továbbá számos szövegezésért felelős jogászt(280 Kb) és előadót(281 Kb) alkalmaz.
Minden körzeti bíróságon, fellebbviteli bíróságon, közigazgatási bíróságon és közigazgatási fellebbviteli bíróságon működnek ülnökök (nämndemän). Az ülnököket négy évre nevezi ki
A bírákról és ülnökökről bővebb információt a svéd bíróságok honlapján talál. A bírák vonatkozásában pedig a svéd bírószövetség honlapja nyújt további információkat.
A svéd jogszabályok szerint az advokat („ügyvéd”) megnevezést csak a svéd ügyvédi kamara (Sveriges Advokatsamfund) tagjai jogosultak használni. A kamarai tagság feltételei a következők:
További információ található a svéd ügyvédi kamara honlapján.
Aki nem ügyvéd, az is eljárhat jogi képviselőként a bírósági eljárásokban, amennyiben a bíróság erre alkalmasnak találja. Főszabály szerint azonban csak ügyvéd jelölhető ki kirendelt védőnek.
A közjegyzőkön (lásd alább) kívül Svédországban nincsenek speciális közjegyzői hivatások.
A közjegyzőket a megyei közigazgatási testület (länsstyrelsen) nevezi ki. A közjegyzőnek jogi képzettséggel kell rendelkeznie, beszélnie kell svédül, és egyéb tekintetben is alkalmasnak kell lennie hivatására.
Erre a hivatásra vonatkozóan nincs a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartás és/vagy honlap.
Egyes megyei közigazgatási testületek honlapjain azonban további információk találhatók a közjegyzőkről.
A közjegyző feladata különböző ügyekben segítséget nyújtani az állampolgároknak, így például:
Erre a hivatásra vonatkozóan nincs a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartás és/vagy honlap.
Egyes megyei közigazgatási testületek honlapjain azonban további információk találhatók a közjegyzőkről.
A végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) feladata az adósságok megfizetésének és az egyéb kötelezettségek teljesítésének kikényszerítése. A végrehajtó hatóság végrehajtókat (kronofogde) alkalmaz, akik felelnek a végrehajtás törvényességének biztosításáért. Van lehetőség Svédországban végrehajtói képzésben részesülni. A képzésben való részvétel feltétele a svéd állampolgárság, a jogi diploma vagy egyenértékű képesítés megléte, és a bírósági titkári (notarie) státusz. A bírósági titkári státusz kiváltható meghatározott idejű szolgálati képzésben való részvétellel vagy mentesítési eljárással.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal az Egyesült Királyság Anglia és Wales joghatósága alá tartozó területén gyakorolt főbb jogi hivatásokról nyújt áttekintést. Az oldalon a bírákra, az ügyészekre és az ügyvédek különböző típusaira vonatkozó információk szerepelnek.
Anglia és Wales bírósági rendszerében különféle bírói tisztségeket betöltő – teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott – bírák ítélkeznek Anglia és Wales különböző bíróságain (courts) és közigazgatási döntőbíróságain (tribunals). Az angliai és walesi bírákra vonatkozóan Anglia és Wales bírói karának weboldalán találhatók információk.
A részmunkaidőben dolgozó bírákat általában legalább öt évre nevezik ki – a vonatkozó felső korhatár betartása mellett. A részmunkaidős bírák főbb típusai a következők:
A közigazgatási döntőbíróságok évente mintegy 800 000 ügyben járnak el számos ügykörben – például adózási, nyugdíjjal kapcsolatos vagy bevándorlási jogvitákban.
A közigazgatási döntőbíróságok általában tanácsban járnak el, amelynek tagja egy jogi képesítéssel rendelkező közigazgatási döntőbírósági elnök vagy bíró, akit a tanács sajátos szakértelemmel rendelkező laikus tagjai segítenek. Esküdtszék nincs, és a közigazgatási döntőbírósági bíró nem jogosult a vádlottal szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabására. E bírák elsősorban a problémák sikeres rendezésének elősegítésére törekednek, egyes esetekben pedig döntést hoznak a pernyertesnek járó kártérítés vagy jóvátétel mértékéről.
Angliában és Walesben a büntetőügyek mintegy 95%-át a békebírák (magistrate, justice of the peace, JP) tárgyalják. A helyi körzetekben 30 000-nél több békebíró végzi feladatát, rendszerint évente legalább 26 félnapos tárgyalási napon. A békebírók számára nem előírás a jogi végzettség, és munkájukat díjazás nélkül végzik.
Rendszerint hármas tanácsban járnak el; egyikük elnöki képzésben részesül, hogy irányítani tudja a tanács tevékenységét, és a nevében nyilatkozni tudjon. A tanácsot anyagi és eljárásjogi kérdésekben minden esetben jogvégzett bírósági titkár segíti.
A békebírák a viszonylag kisebb súlyú büntetőügyekkel foglalkoznak. Ide tartozik a kisebb értékre elkövetett lopás, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, a közrend megzavarása és a közlekedési szabálysértések. Számos családjogi és gyermekekkel kapcsolatos ügyet, valamint engedélykérelmet is tárgyalnak.
A Koronaügyészi Szolgálat (Crown Prosecution Service, CPS) Anglia és Wales független hatósága; feladata a vádhatósági feladatok ellátása azon büntetőügyekben, amelyekben a rendőrség már lefolytatta a nyomozást. A szervezet a legfőbb ügyész (attorney general) irányítása alatt áll, aki a CPS munkája tekintetében a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Anglia és Wales 42 ügyészségi körzetre oszlik, amelyek mindegyike élén vezető koronaügyész (chief crown prosecutor) áll. Emellett négy szakosodott országos ügyészségi szolgálat is létezik: a szervezett bűnözéssel, a különleges bűnözéssel, a terrorizmusellenes tevékenységgel és a csalások üldözésével foglalkozó szolgálat. A hivatali órákon kívül Anglia és Wales rendőrei számára a CPS Direct elnevezésű telefonos szolgálat nyújt tanácsadást, illetve segíti a döntéshozatalt.
A CPS vezetője az Államügyészség igazgatója (Director of Public Prosecutions, DPP), aki a legösszetettebb és a legérzékenyebb ügyekben határoz, és tanácsot ad a rendőrségnek büntetőügyekben. A DPP általános felelősséggel bír a CPS vádemelési és bűnüldözési tevékenységéért, felettese a legfőbb ügyész.
A CPS ügyészeket (prosecutors) és ügyészhelyetteseket (associate prosecutors), valamint ügyvizsgálókat (caseworkers) és ügyintézőket (administrators) alkalmaz. A koronaügyészek tapasztalt ügyvédek vagy jogtanácsosok, feladatuk büntetőügyekben a Korona nevében a vád képviselete. Az ügyészhelyettesek a békebíróságokon járnak el, korlátozott ügykörben.
A CPS munkatársai:
A koronaügyészek köztisztviselők, felvételük nyílt versenyvizsga útján történik. A munkaköri alkalmassághoz a pályázónak az alábbi feltételeket kell teljesítenie:
A Tárgyalóügyvédi Kamara (Bar Council) Anglia és Wales összes tárgyalóügyvédének irányító testülete. A kamarát a szakma érdekképviselete, fontos szakpolitikai kezdeményezések megfogalmazása és végrehajtása, valamint a szakma normáinak, megbecsülésének és függetlenségének megőrzése érdekében hozták létre. A jogi szolgáltatásokról szóló, 2007. évi törvény (Legal Services Act 2007) szerint a kamara a szakmai szabályozási feladatot a tárgyalóügyvédi kamara szakmai normáival foglalkozó testületre (Bar Standards Board) ruházta, mely független, önálló szerv. A tárgyalóügyvédek önálló, szakosodott jogi tanácsadók és bírósági védőügyvédek lehetnek. Általában önfoglalkoztatóak, és „chamber” elnevezésű irodák tagjaiként („tenants” – bérlők) dolgoznak. A tárgyalóügyvédek képzése főként a védőügyvédi feladatokra, azaz az ügyfelek magasabb szintű bíróságok előtti képviseletére terjed ki. A tárgyalóügyvédek emellett sok időt fordítanak az ügyfeleiknek nyújtott tanácsadásra és az ügyekhez kapcsolódó kutatásra, valamint a szakterületükön folytatott kutatásokra. A gyakorló tárgyalóügyvédek mintegy 10%-a királyi jogtanácsosi (Queen’s Counsel, QC) címmel rendelkezik; ők foglalkoznak a legjelentősebb és legösszetettebb ügyekkel.
A solicitor feladata, hogy szakértő jogi tanácsot nyújtson az ügyfeleknek (magánszemélyek, vállalkozások, önkéntes szervezetek, jótékonysági szervezetek stb.), és ellássa képviseletüket, ideértve a bíróság előtti képviseletet is. Munkájuk rendkívül változatos. A legtöbb jogtanácsos magánpraxist folytat, amely az ügyfeleknek szolgáltatásokat kínáló jogtanácsosok társulása. Lehetséges, hogy számos jogterületet felölelő általános praxist folytatnak, de az is előfordulhat, hogy egy bizonyos területre szakosodnak. Mások a központi kormányzatnál vagy helyi önkormányzatoknál, a Koronaügyészi Szolgálatnál, a békebíróságoknál, kereskedelmi vagy ipari szervezeteknél, illetőleg más testületeknél állnak alkalmazásban jogtanácsosként. A jogtanácsosok megválaszthatják a számukra legmegfelelőbb munkakörnyezetet.
A solicitor általában jogi tanácsot nyújt az ügyfelek részére. Ha az ügyfél ezt követően Anglia és Wales magasabb szintű bíróságai előtti képviseletet igényel, a jogtanácsos az ügyben rendszerint egy tárgyalóügyvédet bíz meg a bírósági képviselettel. A tárgyalóügyvéd igénybevétele azonban nem minden esetben kötelező, mivel a megfelelő képzettségű jogtanácsosok a magasabb szintű bíróságok előtt is eljárhatnak (azaz jogosultak ügyfelek képviseletére).
A Jogászegylet (Law Society) Anglia és Wales jogtanácsosait képviseli. Feladatai a szakmai szabályozókkal, a kormányzattal és másokkal való tárgyalástól és a lobbitevékenységtől kezdve a képzések megszervezésén át a tanácsadásig terjednek. A Jogászegylet célja, hogy segítséget, védelmet és támogatást nyújtson Anglia és Wales jogtanácsosai számára.
A Jogtanácsosok Szabályozó Hatósága (Solicitors Regulation Authority, SRA) a szabályozási és fegyelmi ügyekkel foglalkozik, és megállapítja, figyelemmel kíséri és érvényesíti a jogtanácsosokra vonatkozó előírásokat Anglia és Wales területén. A korábban a Jogászegylet Szabályozó Tanácsának (Law Society Regulation Board) nevezett szervezet kizárólag közérdekből jár el.
A Jogi Panaszok Hivatala (Office for Legal Complaints) azon magánszemélyeket segíti, akik jogtanácsosok ellen kívánnak panaszt emelni. A korábban Jogi Panaszok Szolgálatának (Legal Complaints Service) nevezett testület független és pártatlan, célja az ügyek gyors és hatékony megoldása.
A közjegyzői kar az angliai és a walesi jogi hivatások harmadik, egyben legrégebbi ágát képviseli. A közjegyzők működési engedélyét a Közjegyzői Kamarai Hivatal (The Faculty Office) adja ki (első alkalommal ezt a canterburyi érsek tette meg, 1279-ben), szabályozó szervük pedig a Közjegyzői Kamarai Bíróság (Court of Faculties). A közjegyzők összekapcsolják a polgári jog és a szokásjog (common law) területét.
Valamennyi közjegyző jogi végzettségű, és bár legtöbbjük jogtanácsos is lehet, a közjegyzői képesítést külön vizsgákon kell megszerezniük. A szakképesítés megszerzéséhez minden közjegyzőnek ugyanazon alapképzésben kell részesülnie: a University College London közjegyzői gyakorlati képzését kell sikeresen elvégezniük. A képesítés megszerzését követően a közjegyzők Angliában és Walesben bárhol gyakorolhatják hivatásukat, és azonos jogkörökkel rendelkeznek. A közjegyzői okiratok elkészítése és kibocsátása mellett a közjegyzők végrendelet készítésével, öröklési ügyekkel és hagyatéki vagyonkezeléssel is adhatnak tanácsot, és lebonyolíthatják a hagyatékátadást.
A közjegyzői tevékenységet évszázadok óta világszerte elismerik, ami lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások szabad mozgását. Ily módon a közjegyzők elősegítik a kereskedelmet és a polgárok életét, észszerű költséggel és indokolatlan késedelem nélkül biztosítva számukra a mindennapi életvitelt és tevékenységük szabad folytatását.
A közjegyző hivatalos pecséttel rendelkezik, a közjegyzői okiratok Angliában és Walesben bizonyító erejűek. A közjegyzői okiratok magánokirati és közokirati formában készülhetnek; utóbbiak hiteles közjegyzői okiratként (notarial acts in authentic form) is ismertek. A közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott közjegyzői okiratokat a világ minden országában felelős jogi tisztviselőtől származó bizonyítékként ismerik el.
A közjegyzőkre a jogtanácsosokhoz hasonló szakmai szabályok vonatkoznak. Működési tanúsítványukat évente meg kell újítaniuk, emellett szakmai felelősségbiztosítással és kezesi biztosítással kell rendelkezniük. Az engedély megújításának feltétele a szabályok betartása. A közjegyzői kinevezés személyre szól. A Közjegyzői Egyesület (The Notaries Society) megközelítőleg 800 közjegyzőt képviselő szervezet. A Főfoglalkozású Közjegyzők Egyesülete mintegy 30 főfoglalkozású, elsősorban London központjában működő közjegyzőt tömörít, akiket a Scriveners Company nevű régi céh nevez ki.
A szabadalmi és védjegyügyvivők a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben adnak szaktanácsot. Jogi tanácsot adnak ügyfeleiknek ezen a téren, különösen a szabadalmakkal, a védjegyekkel, a formatervezési mintákkal és a szerzői jogokkal kapcsolatban. Emellett képviselik ügyfeleiket a szellemi tulajdonjogi ügyekben eljáró különös hatáskörű bíróságok előtt (némelyek pedig a perbeli képviseletre jogosító további képesítés megszerzését követően további jogokkal rendelkeznek). A legtöbb szabadalmi és védjegyügyvivő magánpraxist folytat. Sokuk irodája specializálódott, de némelyek jogtanácsosokkal együttműködésben is dolgoznak. Emellett sokan dolgoznak ipari vállalatoknál. A szabadalmi és védjegyperekben eljáró ügyvivők a jogtanácsosokkal azonos módon képviselhetik ügyfeleiket a bíróságon a szellemi tulajdonjogi ügyekben. Ennek keretében tárgyalóügyvédet is megbízhatnak az ügy ellátásával. A Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete (Chartered Institute of Patent Attorneys – CIPA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a szabadalmi ügyvivőket. Feladatai közé tartozik a Kormánnyal való együttműködés a szellemi tulajdonra vonatkozó jogalkotással kapcsolatban, a szabadalmi ügyvivők és a gyakornokok számára nyújtott oktatás és képzés, valamint a szakma szabályozóival való együttműködés. A CIPA célja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok és szakmák támogatása. A Védjegyügyvivők Intézete (Institute of Trade Mark Attorneys – ITMA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a védjegyügyvivőket és a szakmát. Feladatai közé tartozik a Kormánnyal, annak független szabályozói ágával (IPReg) és az egyéb érintett szervezetekkel való tárgyalás és a lobbitevékenység. A védjegyügyvivők hivatásához kapcsolódó oktatást, képzést és tanácsadást nyújt, és felelős a szakma és a szellemi tulajdon támogatásáért. A Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete (Intellectual Property Regulation Board – IPReg) foglalkozik valamennyi szabályozási és fegyelmi üggyel, továbbá megállapítja a szabadalmi és védjegyügyvivőkre az egész Egyesült Királyságban vonatkozó szabályokat, valamint nyomon követi és biztosítja e szabályok végrehajtását. Közérdekből jár el, és működteti a szabadalmi és védjegyügyvivők törvényes nyilvántartását (mind az egyéni ügyvivők, mind az irodák tekintetében).
A titkárok és más bírósági személyzet számára Anglia és Wales legtöbb bíróságán – a békebíróságok munkatársai kivételével – nem előírás a jogi szakképesítés. Ezek a munkavállalók köztisztviselők, akik adminisztratív feladatokat látnak el és a bírák munkáját segítik, ám jogi tanácsot nem adhatnak. Köztisztviselőként valamennyi bírósági alkalmazott Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálatának (Her Majesty’s Court Service) alkalmazásában áll.
A bírósági alkalmazottak kategóriáira vonatkozó bővebb információ itt(456 Kb) található.
A békebíróságon foglalkoztatott titkárok szerepe eltérő. A laikus békebírák nem rendelkeznek jogi szakképzettséggel, és ezért jogvégzett titkárok tanácsára hagyatkoznak. Az ilyen titkároknak két típusa létezik: bírói titkár (justices’ clerk) és jogi tanácsadó (legal adviser) (vagy bírósági titkár – court clerk).
A bírói titkár (justices’ clerk) a békebíró (magistrate) fő jogi tanácsadója. A bírói titkár legalább ötéves szakirányú képzettséggel rendelkező ügyvéd (barrister vagy solicitor). Jogi és eljárási kérdésekben tanácsot ad a békebíróknak, a bíróságon és azon kívül is. Feladatuk emellett a jogi tanácsadók (legal advisers) irányítása és képzése, a nyújtott jogi szolgáltatások minőségének felügyelete, és igazgatási területükön belül egységes jogi tanácsok nyújtásának biztosítása.
A jogi tanácsadók (legal advisers) részt vesznek a bírósági tárgyalásokon, és tanácsot adnak a békebírák részére a jogszabályokkal, a joggyakorlattal és az eljárási kérdésekkel kapcsolatban. Ők is jogvégzettek (rendszerint solicitorok vagy barristerek).
A felsőbírósági (High Court) bírói végzéseket jelenleg a lordkancellár (Lord Chancellor) vagy megbízottja által kinevezett és az egyes kerületekhez rendelt felsőbírósági végrehajtók (high court enforcement officers) juttatják érvényre. Feladatuk a bírósági határozatok érvényre juttatása a felsőbírósági ítélet, illetőleg a Felsőbíróság elé utalt megyei bírósági ítélet alapján fennálló pénztartozás behajtása útján. Jogosultak a tartozás összegét fedező értékű dolgok lefoglalására és értékesítésére. Emellett érvényesítik és felügyelik az ingatlanok birtokbaadását és dolgok visszaszolgáltatását is.
A megyei bírósági végrehajtók (county court bailiffs) Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálatának alkalmazásában álló köztisztviselők, akiknek feladata a megyei bíróságon hozott és nyilvántartott ítéletek és/vagy végzések végrehajtása. E köztisztviselők feladata a végrehajtási parancsok érvényre juttatása, az ingatlanok birtokviszonyainak helyreállítása, valamint dolgok visszavétele. A parancsokat érvényre juttató végrehajtókra vonatkozó szabályokat a megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény (County Courts Act 1984) 85–111. szakasza tartalmazza. A végrehajtási eljárást a polgári perrendtartás (civil procedure rules) szabályozza. A megyei bírósági végrehajtók emellett más feladatokat is ellátnak, ideértve az iratok és az őrizetbe vételről szóló végzések személyes kézbesítését. Az őrizetbe vételre vonatkozó szabályokat a megyei bíróságokról szóló törvény 118–122. szakasza tartalmazza.
Az okleveles végrehajtók (certified bailiffs) magánvégrehajtók, akik oklevelüket a bérbeadó törvényes zálogjogára vonatkozó szabályok alapján szerzik meg, és a megyei bíróság (county court) egyik körzeti bírája (circuit judge) jogosítja fel őket e tevékenység folytatására. A bérbeadó törvényes zálogjoga a bérbeadónak a bérlő dolgaira fennálló, a bérletidíj-hátralékok megfizetésének bírósági beavatkozás nélküli biztosítását célzó foglalási jogára utal. Az okleveles végrehajtók számos más törvény alapján is jogosultak egyéb tartozásfajták, úgymint az önkormányzati és a helyi adók behajtására.
Koronaügyészi Szolgálat,
Közjegyzői Kamarai Hivatal,
Közjegyzői Egyesület,
Anglia és Wales bírói kara,
Jogászegylet,
Jogtanácsosok Szabályozó Hatósága,
Jogi Panaszok Hivatala,
Jogi Szolgáltatások Bizottsága,
Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete;
Védjegyügyvivők Intézete,
Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete,
Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Észak-Írországban a következő jogi szakmák találhatók:
Észak-Írország joghatóságán belül a következő bírósági pozíciók találhatók:
Az észak-ír ügyészség az elsődleges vádhatóság Észak-Írországban. Az észak-ír rendőrség által nyomozott ügyekben történő vádemelésről való döntések mellett más hatóságok (például a Királyi Adó- és Vámhivatal – HM Revenue and Customs) által végzett nyomozások ügyében is eljár.
Az ügyészséget az észak-ír Államügyészség igazgatója (Director of Public Prosecutions) vezeti, aki mellett egy igazgatóhelyettes is tevékenykedik. Az igazgatóhelyettes az igazgató valamennyi hatáskörével rendelkezik, de ezeket az igazgató irányítása és ellenőrzése alatt gyakorolja. Mindkét pozícióra Észak-Írország legfőbb ügyésze (Attorney General for Northern Ireland) teszi meg a kinevezéseket.
Az Államügyészség nem minisztériumi kormányzati szerv. A 2002. évi igazságügyi törvénnyel (Észak-Írország) összhangban az igazgató funkcióit bármely más személytől függetlenül látja el. A 2002. évi törvény előírja az igazgató és az igazgatóhelyettes számára, hogy bármely olyan ügyről konzultáljanak egymással, amivel kapcsolatosan a legfőbb ügyészt az Észak-ír Nemzetgyűlés számon kérheti. Jelenleg egy sor ügyészségi kérdés a westminsteri Parlament számára van fenntartva. E kérdésekben a felelősséget az Észak-Írországért felelős jogi főtanácsos (Advocate General for Northern Ireland) viseli.
Az ügyészség elsődleges feladata a bűncselekmények elkövetéséért történő vádemelésről szóló döntés meghozatala, továbbá a pontos vád meghatározása.
Az ügyészség a bíróság előtti vádképviseletet is ellátja. Az ügyész a Korona nevében ismerteti a bíróságon a bizonyítékokat. Az ügyészek a Korona tanúit hívják be és hallgatják ki, valamint kérdéseket tesznek fel a védelem tanúinak. Az ügy lezárásaként a Korona nevében összegzik a bizonyítékokat a bíróság számára.
Észak-Írországban a barristerek között beosztott jogtanácsosokat és rangidős ügyvédeket (másként: királyi jogtanácsosokat – Queen's Counsel) különböztetnek meg. A kamara a tárgyalási gyakorlattal rendelkező ügyvédek testülete, amelyhez a nyilvánosság solicitorokon – és korlátozott körülmények között – közvetlen szakmai hozzáférésen keresztül jut el.
Az Észak-írországi Kamara (Bar of Northern Ireland) a belfasti Bar Library független barristereinek szövetsége. 2012. szeptember 1-jén közel 600 barrister dolgozott magánpraxisban.
Észak-Írországban a Jogászegylet (Law Society) az a szabályozó hatóság, amely a jogtanácsosok képzését, könyvelését, szabálykövetését és szakmai magatartását irányítja. Feladata a függetlenség, az etikai követelmények, a szakmai kompetencia és a nyilvánosság számára kínált szolgáltatások minőségének megőrzése. A solicitorok szakosodhatnak egy adott területre, vagy általános jogi tevékenységet folytathatnak.
Észak-Írországban minden jogtanácsos esketőbiztos (commissioner for oaths). Ez azt jelenti, hogy hivatalos okiratokat hitelesíthetnek (a saját maguk által vagy egy ügyben ellenfeleik által készítettek kivételével).
Ezen túlmenően egyes jogtanácsosok közjegyzők is egyben, ami azt jelenti, hogy külföldi felhasználásra is hitelesíthetnek okiratokat. Erről az Észak-Ír Jogászegylet honlapján található információ.
A szabadalmi és védjegyügyekkel foglalkozó ügyvédek a szellemi tulajdonjogok területén adnak szaktanácsot. Jogi tanácsot adnak ügyfeleiknek ezen a téren, különösen a szabadalmakkal, a védjegyekkel, a formatervezési mintákkal és a szerzői jogokkal kapcsolatban. Emellett képviselik ügyfeleiket a szellemi tulajdonjogi ügyekben eljáró különös hatáskörű bíróságok előtt (némelyek pedig a perbeli képviseletre jogosító további képesítés megszerzését követően további jogokkal rendelkeznek).
A legtöbb szabadalmi és védjegyügyekkel foglalkozó ügyvéd magánpraxisban dolgozik. Sokuk irodája specializálódott, de némelyek solicitorokkal együttműködésben is dolgoznak. Emellett sokan dolgoznak ipari vállalatoknál.
A szabadalmi és védjegyperekben eljáró ügyvédek a solicitorokkal azonos módon képviselhetik ügyfeleiket a bíróságon a szellemi tulajdonjogi ügyekben. Ennek keretében egy barristert is megbízhatnak az ügy ellátásával.
A Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete (Chartered Institute of Patent Attorneys) (CIPA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a szabadalmi ügyvivőket. Feladatai közé tartozik a kormánnyal való együttműködés a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályozással kapcsolatban, a szabadalmi ügyvivők és a gyakornokok számára nyújtott oktatás és képzés, valamint a szakma szabályozóival való együttműködés. A CIPA célja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok és hivatások támogatása.
A Védjegyügyekkel foglalkozó ügyvédek intézete (Institute of Trade Mark Attorneys) (ITMA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a védjegyügyekkel foglalkozó ügyvédeket és a szakmát. Feladatai közé tartozik a kormánnyal, annak független szabályozói ágával (IPReg) és az egyéb érintett szervezetekkel való tárgyalás és a lobbitevékenység. A védjegyügyekkel foglalkozó ügyvédek hivatásához kapcsolódó oktatást, képzést és tanácsadást nyújt, és felelős a szakma és a szellemi tulajdonjogok támogatásáért.
A Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete (Intellectual Property Regulation Board) (IPReg) foglalkozik valamennyi szabályozási és fegyelmi üggyel, továbbá megállapítja a szabadalmi és védjegyügyekkel foglalkozó ügyvédekre az egész Egyesült Királyságban vonatkozó szabályokat, figyelemmel kíséri ezek nyomon követését, és gondoskodik végrehajtásukról. Közérdekből jár el, és működteti a szabadalmi és védjegyügyekkel foglalkozó ügyvédek törvényes nyilvántartását, mind az egyéni ügyvédek, mind az irodák tekintetében.
Az észak-írországi bíróságij ügyintézői és más alkalmazottai képzett közalkalmazottak, akik adminisztratív ügyeket intéznek.
A bírósági ügyintézők biztosítják, hogy a bírák rendelkezésére állnak a tárgyalás levezetéhez szükséges iratok; jegyzőkönyvet készítenek a bíró ügyben hozott határozatáról és a bíró számára szükséges egyéb adminisztratív támogatást is nyújtanak. Bár a bírósági alkalmazottak tanácsot adhatnak a bírósági eljárásokról, nem nyújthatnak jgi tanácsot és arra sem tehetnek javaslatot, hogy a peres felek milyen lépéseket tegyenek. Minden bírósági alkalmazottat az Észak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat (Northern Ireland Courts and Tribunals Service) alkalmaz közalkalmazottként, amely szervezet az észak-ír igazságügyi minisztérium egyik hivatala.
A bírósági végrehajtók az Észak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat által alkalmazott közalkalmazottak, akik a polgári jogi ítéletek végrehajtásával foglalkoznak az Ítélet-végrehajtó Hivatalon (Enforcement of Judgements Office) keresztül. Ez a hivatal biztosítja, hogy a békebíróságok és a megyei bíróságok (ideértve a kis értékű követelések bíróságait is), valamint a Felsőbíróság polgári jogi ítéleteit végrehajtsák. A végrehajtásról szóló jogszabályok a következők: az ítélet-végrehajtásról (Észak-Írország) szóló 1981. évi rendelet és az ítélet-végrehajtás szabályairól szóló 1981. évi módosított rendelet.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ez az oldal a jogi hivatásnak az Egyesült Királyság Skócia joghatósága alá tartozó területén gyakorolt főbb formáiról nyújt áttekintést. Az oldalon a bírákra, ügyészekre és az ügyvédek különböző típusaira vonatkozó információk szerepelnek.
Skóciában nincs külön bírói hivatás. Bíróvá kizárólag gyakorlott jogtanácsosok (solicitor) és ügyvédek (advocate) válhatnak. Skócia joghatósági területén a bírói tisztségek közé tartoznak a következők:
Skóciában minden bűnvádi eljárás a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat (Crown Office and Procurator Fiscal Service) hatáskörébe tartozik. A Szolgálat vezetője a főügyész (Lord Advocate), aki egyúttal a skót kormány minisztere is, valamint helyettese, a főügyész-helyettes (Solicitor General).
A Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat kizárólagos hatáskörébe tartozik bűncselekmények esetében a vádemelés, hirtelen vagy gyanús körülmények között bekövetkezett haláleseteknél a nyomozás lefolytatása, valamint a rendőrséggel szemben benyújtott panaszok kivizsgálása.
A Skóciáról szóló, 1998. évi törvény (Scotland Act 1998) 48. szakasza értelmében a főügyész a bűnvádi rendszer, valamint a Skóciában bekövetkezett halálesetek ügyében folytatott nyomozások vezetőjeként minden más személytől függetlenül, egyedül hozza határozatait.
Ügyészek csak képzett jogászok vagy ügyvédek lehetnek.
A rendőrség (vagy más különös hatáskörű jelentéstételi jogkörrel rendelkező hatóság, mint például a Királyi Adó- és Vámhivatal [HM Revenue and Customs]) előzetes nyomozást folytat a bűncselekménnyel kapcsolatban, és jelentést nyújt be a helyi államügyésznek (Procurator Fiscal). Az államügyész megvizsgálja a jelentést, és dönt arról, hogy a közérdekre tekintettel szükséges-e intézkednie. Döntése meghozatalakor az államügyész figyelembe veszi, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre, és amennyiben igen, milyen intézkedés lenne megfelelő: vádemelés, közvetlen intézkedés (például bírság kiszabása), vagy nincs szükség intézkedésre. Azokban az ügyekben, amelyekben esküdtszék jár el, az államügyész a vádemelés tárgyában történő döntéshozatal előtt tanúkat hallgat meg, valamint összegyűjti és áttekinti a bírósági és egyéb bizonyítékokat. Ezt követően jelentést tesz a koronaképviselőnek (Crown Counsel), aki dönt a vádemelés szükségességéről.
Az ügyvédek a Skót Tárgyalóügyvédi Kamara (Scottish Bar) tagjai. Jogosultak valamennyi skót bíróság előtt eljárni, jóllehet munkájuk nagy részében a magasabb bírói fórumok (a Legfelsőbb Polgári Bíróság és a Legfelsőbb Büntetőbíróság) előtt járnak el, valamint szakvéleményt adnak jogi kérdésekben. A rangidős ügyvédeket királyi jogtanácsosnak (Queen's Counsel) is nevezik. Valamennyi ügyvéd az Ügyvédi Kamara (Faculty of Advocates) tagja.
A jogi szakemberek legnagyobb része jogtanácsos (solicitor). Ők valamennyi jogi ügyben adhatnak tanácsot és képviselhetik ügyfeleiket bíróságok előtt. A jogtanácsosok a Skóciai Jogászegylet tagjai, amelynek feladata a jogtanácsosi hivatás érdekeinek, valamint a hivatással kapcsolatos közérdeknek a képviselete.
Vannak jogtanácsos-ügyvédek is, akik szintén tagjai a Skóciai Jogászegyletnek. Ők az ügyvédekhez (advocates) hasonlóan (lásd fentebb) eljárhatnak a Legfelsőbb Polgári Bíróság és a Legfelsőbb Büntetőbíróság előtt.
A közjegyzők olyan jogtanácsosok, akik bizonyos ügyleteket nyilvántartásba vesznek, illetve meghatározott jogi dokumentumokat ellenjegyeznek. A közjegyzőség nem tekinthető a jogi hivatás önálló formájának.
A szabadalmi és védjegyügyvivők a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben adnak szaktanácsot. Jogi tanácsot adnak ügyfeleiknek ezen a téren, különösen a szabadalmak, a védjegyek és a formatervezési minták nyilvántartásba vételével és érvényesítésével, valamint a szellemi tulajdon egyéb vonatkozásaival – például a szerzői jogi védelemmel – kapcsolatban. Az általánosabb jellegű polgári jogtól és büntetőjogtól eltérően a szellemi alkotások joga az Egyesült Királyság egész területén alkalmazandó. Skóciában a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos pereket általában a Legfelsőbb Polgári Bíróság előtt kell lefolytatni, mivel ez a bíróság rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a szabadalmak és a nyilvántartásba vett egyéb szellemitulajdon-jogok (különösen a közösségi védjegyek és a lajstromozott közösségi formatervezési minták) legtöbbje ügyében. A bíróságon számos bíró foglalkozik kizárólag szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekkel, amelyekre külön ügykezelési szabályok vonatkoznak. A szabadalmi és védjegyügyvivők közvetlenül képviselhetik ügyfeleiket a megyei szabadalmi bíróság (Patents County Court) előtt, valamint az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalának (UK Intellectual Property Office) határozata ellen az Anglia és Wales felsőbíróságán belül működő szabadalmi bírósághoz (Patents Court of the High Court in England and Wales) benyújtott fellebbezések ügyében. A bíróság előtt eljárni jogosult szabadalmi ügyvivők a londoni felsőbíróság előtt is jogosultak pervitelre, azonban a skóciai bíróságok által elbírált, szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos perekben a szabadalmi és védjegyügyvivők jelenleg nem jogosultak ügyfeleik képviseletére. Így Skóciában a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos pereket jelenleg szellemi tulajdonra specializálódott ügyvédek viszik, gyakran szabadalmi és védjegyügyvivőkkel együttműködve.
A legtöbb skóciai szabadalmi és védjegyügyvivő magánpraxisban, specializálódott irodáknál, némelyikük pedig ipari vállalatoknál dolgozik.
A Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete (Chartered Institute of Patent Attorneys – CIPA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a szabadalmi ügyvivőket. Feladatai közé tartozik a Kormánnyal való együttműködés a szellemi tulajdonra vonatkozó jogalkotással kapcsolatban, a szabadalmi ügyvivők és a gyakornokok számára nyújtott oktatás és képzés, valamint a szakma szabályozóival való együttműködés. A CIPA célja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok és hivatások támogatása.
A Védjegyügyvivők Intézete (Institute of Trade Mark Attorneys – ITMA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a védjegyügyvivőket és a szakmát. Feladatai közé tartozik a Kormánnyal, annak független szabályozói ágával (IPReg) és az egyéb érintett szervezetekkel való tárgyalás és a lobbitevékenység. A védjegyügyvivők hivatásához kapcsolódó oktatást, képzést és tanácsadást nyújt, és felelős a szakma és a szellemi tulajdon támogatásáért.
A Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete (Intellectual Property Regulation Board – IPReg) foglalkozik valamennyi szabályozási és fegyelmi üggyel, továbbá megállapítja a szabadalmi és védjegyügyvivőkre az egész Egyesült Királyságban vonatkozó szabályokat, valamint nyomon követi és biztosítja e szabályok végrehajtását. Közérdekből jár el, és működteti a szabadalmi és védjegyügyvivők törvényes nyilvántartását (mind az egyéni ügyvivők, mind az irodák tekintetében).
A rendőrbíró hivatalnokai (sheriff officers) és a bírósági kézbesítők (messengers-at-arms) olyan bírósági tisztviselők, akik Skóciában a dokumentumok kézbesítéséért és a bírósági határozatok végrehajtásáért felelősek. A bírósági kézbesítők és a rendőrbíró hivatalnokai is magánvállalkozások alkalmazottai, díjazásukat jogszabály állapítja meg.
A csődeljárásról és a végrehajtási eljárásról szóló, 2007. évi skóciai törvény (Bankruptcy and Diligence [Scotland] Act 2007) 60. szakasza megszünteti a bírósági kézbesítők és a rendőrbíró hivatalnokának tisztségét, és helyettük létrehozza a bírósági tisztviselő (judicial officer) új tisztségét. A bírósági tisztviselőket a Legfelsőbb Polgári Bíróság elnöke fogja kinevezni az új Skót Polgári Végrehajtási Bizottság (Scottish Civil Enforcement Commission) ajánlása alapján.
Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat, Ügyvédi Kamara, Skóciai Jogászegylet, Jogi Központok Skót Egyesülete; Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete, Védjegyügyvivők Intézete, Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.