Jogi szakmák – Bevezetés

Romániában a következő jogi szakmák léteznek:

• ügyészek
• bírák
• ügyvédek
• jogtanácsosok
• közjegyzők
• bírósági végrehajtók
• bírósági tisztviselők

Az ügyészek

Szervezetük

A román ügyészi szervezet a következő szervekből áll:

• ítélőtáblák, törvényszékek, családjogi törvényszék, valamint kerületi bíróságok mellett létrehozott ügyészségek;
• katonai bíróságok mellett létrehozott ügyészségek.

1. A hierarchia csúcsán a Legfelső Semmítő és Ítélőszék mellett létrehozott ügyészség helyezkedik el, amely szakosított egységeket is magában foglal (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság, valamint a Szervezett Bűnözés és a Terrorizmus Felderítésére létrehozott Igazgatóság).
2. Első szint: a kerületi bíróságok (176) mellett működő ügyészségek;
3. Második szint: a törvényszékek (42) mellett működő ügyészségek, valamint a Kiskorú és Családügyi Törvényszék (1) mellett működő ügyészség;
4. Harmadik szint: az ítélőtáblák (15) mellett működő ügyészségek.

A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa az ügyészi szakma irányításáért felelős központi szervezet. A bírák és az ügyészek kezdeti és további szakmai képzését a Magisztrátusok Országos Intézete (a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa által felügyelt állami intézmény) biztosítja. Az ügyészség feladatait az ügyészségi hivatalokban dolgozó ügyészeken keresztül látja el. A hivatalok valamennyi bíróság mellett megtalálhatóak, a szakmai etikai törvényszékek kivételével.

Az ítélőtáblák, törvényszékek vagy a Kiskorú és Családügyi Törvényszék mellett működő ügyészségek által lefolytatott büntetőeljárások

Az ügyészségek intézményi hierarchiája a következő:

1. A hierarchia csúcsán a Legfelső Semmítő és Ítélőszék mellett létrehozott ügyészség (Legfőbb Ügyészség) helyezkedik el, a román legfőbb ügyész vezetésével. Ez a szervezeti egység hangolja össze a 15 ítélőtábla mellett működő ügyészség tevékenységét.
2. Az ítélőtáblák mellett működő ügyészségek a 43 törvényszék mellett működő ügyészség tevékenységét koordinálják (ideértve a Kiskorú és Családügyi Törvényszék mellett működő ügyészséget). Mindegyik egy-egy főügyész irányítása alatt áll.
3. A törvényszékek mellett működő ügyészségek a 176 kerületi bíróság mellett működő ügyészség tevékenységének összhangját biztosítja, mindegyik egy-egy vezető ügyész irányítása alatt áll.
4. A 176 kerületi bíróság mellett működő ügyészség képviseli a hierarchia első (legalsó) szintjét, mindegyik élén egy-egy vezető ügyész áll.

Két elkülönült speciális szervezet működik a Legfelső Semmítő és Ítélőszék mellett létrehozott ügyészségen belül. Ezek a következők:

• Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság, amelynek feladata a korrupciós bűncselekmények esetében a nyomozás és a vádképviselet. Élén egy főügyész áll.
• A Szervezett Bűnözés és a Terrorizmus Felderítésére létrehozott Igazgatóság, feladata a terrorcselekmények esetében a nyomozás és a vádképviselet. Élén egy, a román legfőbb ügyész irányítása alatt álló főügyész áll.

A katonai bíróságok mellett működő ügyészségek által lefolytatott büntetőeljárások

A katonák által elkövetett bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokat a katonai ügyészségek folytatják le, amelyek katonai egységek jogi státuszával rendelkeznek. A következő katonai bíróságok mellett működnek: Bukaresti Katonai Törvényszék és a Bukaresti Katonai Ítélőtábla.

Az ügyészek működési hierachiája

Az ügyészek tevékenységének meg kell felelnie a törvényesség, a pártatlanság és a hierarchikus ellenőrzés alapelveinek.

Hivatásukat jogszerűen kell gyakorolniuk, kötelesek tiszteletben tartani és megóvni az emberi méltóságot, valamint védelmezniük kell a személyek jogait.

Az ügyészek minden ügyészségen jelentést tesznek az adott ügyészség vezetőjének, aki pedig a hierarchiában felette elhelyezkedő ügyészség vezetőjének tesz jelentést.

A Legfelső Semmítő és Ítélőszék mellett működő ügyészségen a legfőbb ügyész, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság főügyésze és az ítélőtáblák mellett működő ügyészségek főügyésze az alájuk rendelt ügyészek ellenőrzését közvetlenül vagy kijelölt ügyészeken keresztül végzik.

Szerepük és kötelezettségeik

Romániában kétféle ügyész létezik:

1. polgári ügyészek, akik a polgári személyek által elkövetett bűncselekmények felderítéséért és vádképviseletéért felelnek.
2. katonai ügyészek, akik elsősorban a katonai személyi állomány által elkövetett bűncselekmények felderítéséért és vádképviseletéért felelnek.

Az országos szinten működő ügyészek a következők:

• a román legfőbb ügyész (a Legfelső Semmítő és Ítélőszék mellett működő ügyészség vezetője);
• az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot és a Szervezett bűnözés és a terrorizmus felderítésére létrehozott igazgatóságot vezető főügyész
• főügyészek (az ítélőtáblák mellett működő ügyészségek vezetői);
• vezető ügyészek (a törvényszékek vagy a kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek vezetői);
• főosztályvezető ügyészek (az ügyészségek belső főosztályainak vezetői);
• osztályvezető ügyészek (az ügyészségek belső osztályainak vezetői);
• csoportvezető ügyészek (az ügyészségek belső csoportjainak vezetői);
• ügyészek.

Szükség esetén az igazságügyi miniszter hivatalból vagy a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa kérésére a román legfőbb ügyész, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság vezető főügyésze vagy maga az igazságügyi miniszter által jelölt ügyészeket nevezhet ki az alábbiak ellenőrzésére:

• az ügyészek vezetői hatékonysága;
• az ügyészek teljesítménye és feladataik teljesítése; valamint
• az ügyészek szakmai kapcsolatainak jellege az állampolgárokkal és más, tevékenységükben érdekelt személyekkel.

Az ügyészek által a büntetőeljárás során alkalmazható intézkedések teljes köre, valamint az azok eredményeként születő határozatok nem tartoznak ezen ellenőrzés alá.

Az igazságügyi miniszter kérheti a román legfőbb ügyészt, illetve adott esetben az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság főügyészét, hogy tegyen jelentést az ügyészségek tevékenységeiről, és adjon útmutatást a bűnmegelőzés és a hatékony bűnüldözés érdekében szükséges intézkedésekre nézve.

A Legfelső Semmítő és Ítélőszék mellett működő ügyészség éves jelentést nyújt be a tevékenységéről a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának és az igazságügyi miniszternek, aki a jelentéssel kapcsolatos észrevételeiről beszámol a román parlamentnek.

Bírák

Szervezetük

A bírói szakma irányításáért felelős központi igazságügyi szerv aMagisztratúra Legfelsőbb Tanácsa. A bírák és az ügyészek kezdeti és további szakmai képzését a Magisztrátusok Országos Intézete (a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa által felügyelt állami intézmény) biztosítja.

Szerepük és kötelezettségeik

Romániában a bírók az alábbi ügytípusokra szakosodnak:

• polgári és polgári végrehajtási ügyek;
• büntető és büntetés-végrehajtási ügyek;
• kereskedelmi ügyek (csődeljárásban eljáró bírák);
• családjogi és gyermekvédelmi ügyek;
• közigazgatási és adóügyi/pénzügyi perek;
• munkaügyi és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek;
• alkotmányjogi ügyek;
• katonai ügyek.

A jogi szakma szervezete: ügyvédek

Ügyvédek

Az ügyvédi szakma irányításáért felelős központi testület a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége, amely egy, az összes román ügyvédi kamarát magába foglaló köztestület. Ez biztosítja a védelem megfelelő jogi képzettséggel történő ellátását, a szakmai hozzáértést, a hivatásnak megfelelő magatartást és tagjai méltóságának és tisztességének védelmét. Valamennyi romániai ügyvédi kamara tagja a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének.

Jogi adatbázisok

A román ügyvédekről Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége honlapján lehet információkhoz jutni.

Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Jogi tanácsadók

A jogszabályok szerint a jogi tanácsadók megyei szintű kamarákat szervezhetnek szakmai tevékenységi körük vagy szakterületük szerint, vagy adott esetben nemzeti szintű kamarát, amelyre az alapítványokat és kamarákat szabályozó jogszabály vonatkozik. Az egyik, az alapítványokat és kamarákat szabályozó jogszabály alapján felállított szakmai kamara aRomániai Jogi Tanácsadók Kamarájának Szövetsége. Ennek a szövetség valamennyi megyei jogi tanácsadói kamara a tagja. A jogi tanácsadók másfajta szakmai kamarákat is létrehozhatnak. A jogi tanácsadók jegyzéke az interneten hozzáférhető.

Közjegyzők

Szervezetük

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a román Igazságügyi Minisztérium átadta a közjegyzői szolgáltatások ellátását a Közjegyzők Országos Szövetségének. A Közjegyzők Országos Szövetsége a közjegyzők képviseletét ellátó szakmai szervezet, amely felel a közjegyzői szakma szervezetéért, a tagok szakmai érdekeinek védelméért, valamint a szakma jó hírének és tekintélyének megőrzéséért. Minden közjegyző tagja ennek a szövetségnek. A közjegyzők 15, az ítélőtáblák mellett működő kamarába szerveződtek.

Szerepük és kötelezettségeik

Romániában a közjegyzők az alábbi területeken nyújtanak jogi szolgáltatásokat:

• törvényes öröklés és végrendeleti öröklés szükséges okiratainak elkészítése;
• szerződéskötések (adásvételi szerződés, csereszerződés, tartási szerződés, ajándékozási szerződés, jelzálog- és zálogszerződések, dologbérleti és ingatlanbérleti szerződések) és egyéb cselekmények (a különböző intézmények által vezetőiktől megkövetelt kezességvállalások);
• gazdasági társaságok, egyesületek és alapítványok alapszabályainak elkészítése;
• okiratok hitelesítése;
• aláírások, aláírási címpéldányok és bélyegzők hitelesítése;
• a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok.

Más jogi szakmák

Bírósági végrehajtók

A Romániai Bírósági Végrehajtók Országos Szövetsége az a szakmai testület, amely valamennyi bírósági végrehajtót képviseli. A szövetség felel a szakma jó hírének és tekintélyének megőrzéséért. Fő feladata tagjai szakmai érdekeinek képviselete és védelme. A bírósági végrehajtók 15 kamarába csoportosulnak, amelyek a megfelelő ítélőtábla mellett kerültek megszervezésre.

A Romániai Bírósági Végrehajtók Országos Szövetsége honlapján, valamint az Igazságügyi Minisztériumhonlapján megtalálható a bírósági végrehajtók jegyzéke. A két adatbázis azonban eltérő módon épül fel.

Bírósági tisztviselők

A bírósági tisztviselők igazságügyi szakmai szabályozó testülete a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa.

A Bírósági Tisztviselők Nemzeti Intézete köztestület, amely a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa irányítása alatt felelős a bírósági tisztviselők kezdeti és későbbi képzéséért.

A román igazságügyi rendszerben a bírósági tisztviselők több típusa is dolgozik:

• meghallgatási tisztviselő;
• statisztikus tisztviselő;
• kutatási tisztviselő;
• informatikai tisztviselő;
• irattári tisztviselő;
• nyilvántartás-vezető tisztviselő.

Erről a jogi szakmáról további információkat találhat a következő linken  (390 Kb) .