Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

A különböző jogi szakmák

Hollandia

Ez az oldal a hollandiai jogi szakmákról nyújt áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Hollandia
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Ügyészek

Szervezet

A főügyészség (Openbaar Ministerie, vagy OM) Hollandia minden régiójában hivatallal rendelkező nemzeti szervezet. Emellett van nemzeti államügyészségi hivatal is, amely a (nemzetközi) szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemre összpontosít, és egy operatív államügyészségi hivatal, amely a környezetvédelmi és pénzügyi bűnözés, valamint a csalás elleni harcol.

A 10 kerületi államügyészségi hivatal, ahol igazgatási és jogi szakértők segítik az államügyészek munkáját, évente több százezer ügyet dolgoz fel. Fellebbezés esetén az ügyet a négy regionális ügyészségi hivatal egyike kapja meg. A főügyészség e hivatalokba delegált képviselőjét főtanácsnoknak (Advocaat-Generaal) nevezik. E hivatalokat a vezető ügyészek és a vezető főtanácsnok irányítják. A főügyészséget nemzeti szinten a hágai székhelyű főügyészi testület (College van Procureurs-generaal) irányítja. A főügyészségért az igazságügyi miniszter viseli a politikai felelősséget. A miniszter a főügyészi testülettel együtt dönt a nyomozások és a büntetőeljárások prioritásairól.

A közjegyzők szerepe és feladatai

A főügyészség foglalkozik azokkal a személyekkel, akiket bűncselekmény elkövetésével vádolnak. A főügyészség az egyetlen hollandiai szerv, amely bíróság elé állíthatja a gyanúsítottat. Gondoskodik a bűncselekmények felderítéséről, és a büntetőeljárás lefolytatásáról.

E célból a főügyészség együttműködik a rendőrséggel és más nyomozó hatóságokkal. Az ügyészek felelnek a nyomozások irányításáért. Emellett a főügyészség felügyeli a bírósági határozatok megfelelő végrehajtását; a bírságok megfizetését, a szabadságvesztés letöltését és a közérdekű munka elvégzését. A főügyészség és a bírák az igazságszolgáltatás részét képezik. Bár holland elnevezése szó szerint „közminisztériumot” jelent, a főügyészség nem a szokásos értelemben vett minisztérium.

Bírák

Szervezet

A bírói tisztségre pályázónak többéves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. A követelményekkel kapcsolatos további információk itttalálhatók. A szakmai tapasztalat a bírói kar keretein belül szervezett belső képzésen vagy a jogrendszer más területén is megszerezhető. A szükséges képzést a bírósági rendszer biztosítja.

A bírákat az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt a király nevezi ki. Bírói tisztségre kizárólag holland állampolgár nevezhető ki. A jelölteknek holland egyetemen szerzett jogi végzettséggel kell rendelkezniük.

Az egyének kizárólag – a bíróságok tagjaiból, a Főügyészség tagjaiból és aktív közéleti szerepet játszó személyekből álló – valamely nemzeti felvételi bizottság ajánlásával jelölhetők bírói tisztségre.

A bírót egy adott bíróságon történő igazságszolgáltatási feladatra nevezik ki. A kinevezés kizárólag akkor lehetséges, ha a szóban forgó bíróság jelölte a leendő bírát. Az említett feltételeknek köszönhetően a kinevezési rendszer a lehető legobjektívebb.

A bírák különleges státuszú kormánytisztviselők. Kinevezésüket követően máshol nem fogadhatnak el kinevezést. A bírák 70. életévük betöltéséig maradhatnak hivatalban. Ezen életkor betöltése előtt akaratuk ellenére kizárólag az ország legmagasabb fokú bírósága, a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) mozdíthatja el őket hivatalukból, e bíróság főügyészének (procureur-general) kezdeményezésére.

A közjegyzők szerepe és feladatai

A bíró feladata részrehajlástól mentes határozat meghozatala a jogvitákban, azaz olyan ügyekben is, amelyekben a kormány az egyik részt vevő fél. A kormány vonatkozásában fennálló pártatlanságot különleges felvételi és kinevezési rendszerrel garantálják. A bírák jogállása ennélfogva különbözik az egyéb állami tisztviselők jogállásától.

A holland Alkotmány a jogvitákban történő ítélethozatalra utasítja a bírákat, és rendelkezéseket tartalmaz a bírói kar tagjainak jogállásával kapcsolatban.

A mindenkori jogszabályoknak megfelelően a bírák mérlegelési jogkörükben tárgyalhatják az ügyeket. Emellett nagymértékben meghatározhatják továbbá az eljárás gyakorlati lefolyását (például az eljárás egyes részeinek időtartamát).

A bírák magatartását számos törvényi rendelkezés szabályozza. E rendelkezések célja annak garantálása, hogy a bírák pártatlanul végezzék munkájukat. Ha az eljárásban részt vevő valamelyik félnek az eljárás során kétsége támad a bíró pártatlansága felől, a jog lehetőséget biztosít az ügyet tárgyaló bíró kifogásolására. Előfordul, hogy valamelyik peres fél elégedetlen a bíró munkájával. Ekkor különbséget kell tenni a bíróság által hozott határozat és a bíró magatartása között.

  1. Ha az elégedetlenség az ítélettel kapcsolatos, a panaszos fél rendszerint fellebbezést nyújthat be.
  2. A bíró magatartásával kapcsolatos panaszok azon bíróság tanácsához nyújthatók be, ahol a szóban forgó bíró hivatalban van. Minden bíróságnál létezik panaszeljárás, amely a panaszok kezelésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.

A bíráknak legalább két területen kell szakértelemmel rendelkezniük. Általában egy bizonyos jogterületen bírálnak egy ügyet, majd váltanak egy másikra. E rendszer célja annak megakadályozása, hogy a bírák túlságosan hosszú ideig egy szakterületre összpontosítsanak.

A bírák körzeti bíróságokon (rechtbanken) dolgoznak. Ezek legalább négy ügyszakot foglalnak magukban: a polgári jogi ügyszakot, a büntetőjogi ügyszakot, a közigazgatási jogi ügyszakot és a körzeti albírósági ügyszakot. Az utóbbi ügyszakban dolgozó bírák elnevezése „kantonrechter”; a többi ügyszakban dolgozó bíráké „rechter”. A fellebbviteli bíróságokon (gerechtshoven) és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák elnevezése: raadsheer.

Az ügyek tárgyalásakor a bíróságok összetételét az alábbiakban ismertetjük.

  • A körzeti albíróságokon dolgozó bírák önállóan tárgyalják az ügyeket.
  • A körzeti bírósági bírák rendszerint egyesbíróként tárgyalják az ügyeket, bizonyos ügyeket azonban három bíróból álló tanácsban kell tárgyalni.
  • A fellebbviteli bíróságok bírái három bíróból álló tanácsban tárgyalják az ügyeket, kivéve, ha egy ügyet egy bíró is tárgyalhat. Ennek szabályait az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Wet op de rechterlijke organisatie) határozza meg.
  • A Legfelsőbb Bíróság előtt minden egyes ügyet öt bíró tárgyal.

A szakma szabályozásáért az Igazságszolgáltatási Tanács (Raad voor de rechtspraak) felelős.

Jogi adatbázis

További információkért látogasson el a holland igazságszolgáltatás általános honlapjára, amely a nagyközönség számára is elérhető.

A jogi szakmák szervezete

Ügyvédek

Holland Ügyvédi Kamara (Nederlandse Orde van Advocaten) valamennyi hollandiai ügyvéd szakmai közjogi testülete. A Holland Ügyvédi Kamara jogszabályban meghatározott fő feladata az ügyvédek által nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása. Az ügyvédi szolgáltatások minőségét többek között a következők biztosítják:

  • átfogó képzési program az ügyvédek számára,
  • szabályzatok és az ügyvédekre kötelező más szabályok kidolgozása,
  • fegyelmi eljárások,
  • a tagok tájékoztatása és a tagok részére nyújtott szolgáltatások, valamint
  • ajánlások a kormány felé a szakpolitikák tervezésével és a jogszabálytervezetekkel kapcsolatban.

Az ügyvédekről szóló törvény (Advocatenwet) szerint minden ügyvédnek be kell lépnie a Holland Ügyvédi Kamarába. A Kamara jelenleg több mint 18 000 bejegyzett ügyvédet számlál.

Jogtanácsosok

E szakmát szabályozó központi szerv nincs.

Közjegyzők

Szervezet

Királyi Közjegyzői Szakmai Testület (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie) a hollandiai közjegyzők érdekeit védi, és biztosítja számukra a megfelelő munkavégzés lehetőségét.

A közjegyzők szerepe és feladatai

A törvény számos megállapodás és jogügylet esetében ír elő közjegyzői okiratot. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

  1. Hollandián belüli ingatlanátruházás,
  2. jelzálog létrehozása vagy törlése,
  3. részvénytársaságok (NV) vagy korlátolt felelősségű társaságok (BV) bejegyzése, létesítő okiratuk módosítása,
  4. alapítványok vagy egyesületek (beleértve a szövetkezeteket is) létrehozása, vagy alapító okiratuk módosítása,
  5. végrendeletek kidolgozása, módosítása és végrehajtása,
  6. házassági szerződések (azaz általában házasságkötés előtti megállapodások) és bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó megállapodások kidolgozása és módosítása,
  7. névre szóló részvények átruházása, valamint
  8. ajándékozásról és adományozásról közjegyzői okiratban való rendelkezés.

Gyakorlati okok miatt a közjegyző gyakran végez más típusú jogügyleteket is, emellett más típusú megállapodásokat is megszövegezhet. Ezek között szerepelnek például (kereskedelmi, polgári és korlátozott) partnerségi megállapodások, élettársak közötti megállapodások, valamint korlátolt felelősségű társaságok harmadik felektől való védelmét szolgáló rendelkezések.

Egyéb jogászi hivatások

Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezetét (Koninklijke Beroepsorganisatie van Gerechtsdeurwaarders, KBvG) a bírósági tisztviselőkről szóló törvény szabályozza (Gerechtsdeurwaarderswet). Ez a törvény azzal a feladattal bízza meg a KBvG-t – amelybe Hollandiában minden bírósági tisztviselő köteles belépni –, hogy segítse elő a szakmán belüli helyes gyakorlatot.

A holland bírósági tisztviselők – a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK tanácsi rendelettel összhangban – felelősek az iratok kézhezvételéért és továbbításáért. A Hollandiában kézbesítendő iratokat közvetlenül valamelyik bírósági tisztviselőhöz kell eljuttatni. Az említett kézbesítés iránti kérelmeket hollandul vagy angolul kell benyújtani. A kérelmeket nem lehet a holland központi szervhez, a Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezetéhez intézni. E szervezethez csak a fent említett európai uniós rendelet 3. cikkének c) pontjában meghatározott rendkívüli körülmények között lehet fordulni.

Pro bono jogi szolgálatok

Elsődleges jogi tanácsadásért kérheti a jogszolgálati pultok (Het Juridisch Loket) egyikének segítségét. Itt kérhet tájékoztatást, tanácsot és felvilágosítást jogi kérdésekben. A jogszolgálati pultok az elsődleges fórum a jogi segítségnyújtás biztosítása terén.

A szolgálat szükség esetén Önt a jogi segítségnyújtás másodlagos fórumaként eljáró egyéni ügyvédhez vagy közvetítőhöz utalja.

A jogszolgálati pultok valamennyi információs szolgáltatását ingyenesen, a helyszínen vagy a konzultáció részeként biztosítják. E pultokhoz polgári jogi, közigazgatási jogi, büntetőjogi, valamint bevándorlási jogi problémákkal fordulhat.

Összesen 44 jogszolgálati pultot hoztak létre. A szolgálatokat Hollandia területén kiegyensúlyozott elosztásban állították fel annak érdekében, hogy a jogszolgálatot minden holland állampolgár könnyen igénybe vehesse.

További információ tekintetében lásd a jogszolgálati pultok weboldalát.

Kapcsolódó linkek

Főügyészség

Holland igazságszolgáltatás és Hollandia Legfelsőbb Bírósága

Holland Ügyvédi Kamara

Királyi Közjegyzői Szakmai Testület

Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezete

Jogszolgálati pultok

Utolsó frissítés: 11/01/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.