Ügyészek
Szervezet
A főügyészség (Openbaar Ministerie, vagy OM) minden régióban hivatallal rendelkező nemzeti szervezet. Emellett van nemzeti államügyészségi hivatal is, amely a (nemzetközi) szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemre összpontosít, és egy operatív államügyészségi hivatal, amely a környezetvédelmi és pénzügyi bűnözés, valamint a csalás elleni harcol.
A 10 kerületi államügyészségi hivatal, ahol igazgatási és jogi szakértők segítik az államügyészek munkáját, évente több százezer ügyet dolgoz fel. Fellebbezés esetén az ügyet a négy regionális ügyészségi hivatal egyike kapja meg. A főügyészség e hivatalokba delegált képviselőjét főtanácsnoknak (Advocaat-Generaal) nevezik. E hivatalokat a vezető ügyészek és a vezető főtanácsnok irányítják. A főügyészséget nemzeti szinten a hágai székhelyű főügyészi testület (College van Procureurs-generaal) irányítja. A főügyészségért az igazságügyi miniszter viseli a politikai felelősséget. A miniszter a főügyészi testülettel együtt dönt a nyomozások és a büntetőeljárások prioritásairól.
Szerepkör és kötelezettségek
A főügyészség foglalkozik azokkal a személyekkel, akiket bűncselekmény elkövetésével vádolnak. A főügyészség az egyetlen hollandiai szerv, amely bíróság elé állíthatja a gyanúsítottat. Gondoskodik a bűncselekmények felderítéséről, és a büntetőeljárás lefolytatásáról.
A főügyészség együttműködik a rendőrséggel és más nyomozó hatóságokkal. Az ügyészek felelnek a nyomozások irányításáért. Emellett a főügyészség felügyeli a bírósági határozatok megfelelő végrehajtását; a bírságok megfizetését, a szabadságvesztés letöltését és a közérdekű munka elvégzését. A főügyészség a bírákhoz hasonlóan az igazságszolgáltatás részét képezi, ezért a neve ellenére (Openbaar Ministerie) egyáltalán nem tekinthető minisztériumnak.
Bírák
Szervezet
A bírói tisztségre pályázónak legalább hét éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Ez a tapasztalat a bírói kar keretein belül szervezett belső képzésen vagy a jogrendszer más területén is megszerezhető. A szükséges képzést a bírósági rendszer biztosítja.
A bírákat az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt a királynő nevezi ki. Bírói tisztségre kizárólag holland állampolgár nevezhető ki. A jelölteknek holland egyetemen szerzett jogi végzettséggel kell rendelkezniük.
Az egyének kizárólag – a bíróságok tagjaiból, az ügyészi hivatal tagjaiból és aktív közéleti szerepet játszó személyekből álló – valamely nemzeti felvételi bizottság ajánlásával jelölhetők bírói tisztségre.
A bírót egy adott bíróságon történő igazságszolgáltatási feladatra nevezik ki. A kinevezés kizárólag akkor lehetséges, ha a szóban forgó bíróság jelölte a leendő bírát. Az említett feltételeknek köszönhetően a kinevezési rendszer a lehető legobjektívebb.
A bíró különleges jogállású állami tisztviselő. Az első kinevezést követően a bíró nem köteles máshova szóló kinevezést elfogadni.
A bírák 70. életévük betöltéséig maradhatnak hivatalban. Ezen életkor betöltése előtt akaratuk ellenére kizárólag a Hollandiában működő legmagasabb fokú bíróság, a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) mozdíthatja el őket hivatalukból, e bíróság főügyészének (procureur-general) kezdeményezésére. Ez a rendszer megfelelő védelmet biztosít a kinevezésre és a hivatalból történő elmozdításra nehezedő politikai befolyással szemben.
Szerepkör és kötelezettségek
A bíró feladata részrehajlástól mentes határozat meghozatala a jogvitákban, azaz olyan ügyekben is, amelyekben a kormány az egyik részt vevő fél. A kormány vonatkozásában fennálló pártatlanságot különleges felvételi és kinevezési rendszerrel garantálják. A bírák jogállása ennélfogva különbözik az egyéb állami tisztviselők jogállásától.
A holland Alkotmány a jogvitákban történő határozathozatalra utasítja a bírákat, és rendelkezéseket tartalmaz a bírói kar tagjainak jogállásával kapcsolatban.
A mindenkori jogszabályoknak megfelelően a bírák mérlegelési jogkörükben tárgyalhatják az ügyeket. Emellett nagymértékben meghatározhatják továbbá az eljárás gyakorlati lefolyását (például az eljárás egyes részeinek időtartamát).
Ha az eljárásban részt vevő valamelyik félnek az eljárás során kétsége támad a bíró pártatlansága felől, a jog lehetőséget biztosít az ügyet tárgyaló bíró kifogásolására. Előfordul, hogy valamelyik peres fél elégedetlen a bíró munkájával. Ekkor különbséget kell tenni a bíróság által hozott határozat és a bíró magatartása között. Ha az elégedetlenség az ítélettel kapcsolatos, a panaszos fél rendszerint fellebbezést nyújthat be
- A bíró magatartásával kapcsolatos panaszok azon bíróság tanácsához nyújthatók be, ahol a szóban forgó bíró hivatalban van.
- Minden bíróságnál létezik panaszeljárás, amely a panaszok kezelésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.
A bírák magatartását számos törvényi rendelkezés szabályozza. E rendelkezések célja annak garantálása, hogy a bírák pártatlanul végezzék munkájukat.
A bíráknak legalább két területen kell szakértelemmel rendelkezniük. Ezért rendszerint, miután egy adott szakterülethez tartozó ügyet tárgyaltak, ezt követően egy másik szakterülethez tartozó ügyre váltanak. E szabály célja annak megakadályozása, hogy a bírák túlságosan hosszú ideig, túlságosan egy szakterületre összpontosítsanak.
A bírák kerületi bíróságokon (rechtbanken) dolgoznak. Ezek minimum négy ügyszakból állnak: a polgári jogi ügyszak, a büntetőjogi ügyszak, a közigazgatási jogi ügyszak és a kerületi albírósági ügyszak. Az utóbbi ügyszakban dolgozó bírák elnevezése: „kantonrechter”; a többieké: „rechter”. A fellebbviteli bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírák elnevezése: raadsheer.
Az ügyek tárgyalásakor a bíróságok összetétele a következő:
- A kantonrechter-ek egyesbíróként tárgyalják az ügyeket.
- A kerületi bírósági bírák rendszerint egyesbíróként tárgyalják az ügyeket, bizonyos ügyeket azonban három bíróból álló tanácsban kell tárgyalni.
- A fellebbviteli bíróságok bírái három bíróból álló tanácsban tárgyalják az ügyeket, kivéve, ha egy ügyet egy bíró is tárgyalhat. Erről a jogszabályok rendelkeznek.
- Legfelsőbb Bíróság minden ügyet öt bíróból álló tanácsban tárgyal.
szakma szabályozásáért felelős kormányzati szerv a holland bírói kar (rechtspraak).
Jogi adatbázis
További információkért kérjük, tekintse meg a hollandiai igazságszolgáltatás tájékoztatást nyújtó, a nyilvánosság számára hozzáférhető weboldalát.
A jogi szakmák szervezete: Ügyvédek
Ügyvédek
A Holland Ügyvédi Kamara (a Kamara) valamennyi hollandiai ügyvéd szakmai közjogi testülete. E szakmai szervezet jogszabályban meghatározott fő feladata a tagjai által nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása. A minőséget többek között a következők biztosítják:
- kiterjedt továbbképzési program a jogi szakma képviselői számára,
- szabályzatok és az ügyvédekre kötelező más szabályok kidolgozása,
- fegyelmi eljárások,
- a tagok tájékoztatása és a tagok részére nyújtott szolgáltatások,
- ajánlások a kormány felé a szakpolitikák tervezésével és a jogalkotással kapcsolatban.
A törvény értelmében az ügyvédek számára kötelező a kamarai tagság. 2014-ben 17 000 ügyvédet tartottak nyilván.
Jogtanácsosok
E szakmát szabályozó központi szerv nincs.
Közjegyzők
Szervezet
Lásd a Királyi Közjegyzői Kamara weboldalát (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie).
Szerepkör és kötelezettségek
A törvény számos megállapodás és jogügylet esetében ír elő közjegyzői okiratot. A legfontosabbak a következők:
- Hollandián belüli ingatlan-átruházás,
- jelzálog létrehozása vagy törlése,
- részvénytársaságok (NV) vagy korlátolt felelősségű társaságok (BV) bejegyzése, létesítő okiratuk módosítása,
- alapítványok vagy egyesületek (beleértve a szövetkezeteket is) létrehozása, vagy alapító okiratuk módosítása,
- végrendeletek kidolgozása, módosítása és végrehajtása,
- házassági szerződések (azaz általában házasságkötés előtti megállapodások) és bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó megállapodások kidolgozása és módosítása,
- névre szóló részvények átruházása,
- aláírások hitelesítése,
- ajándékozásról és adományozásról közjegyzői okiratban való rendelkezés
Gyakorlati okok miatt a közjegyző gyakran végez más típusú jogügyleteket is, emellett más típusú megállapodásokat is megszövegezhet. Ezek között szerepelnek például (kereskedelmi, polgári és korlátozott) partnerségi megállapodások, élettársak közötti megállapodások, valamint korlátolt felelősségű társaságok harmadik felektől való védelmét szolgáló rendelkezések.
Egyéb jogi szakmák
A Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezete (Koninklijke Beroepsorganisatie van Gerechtsdeurwaarders, vagy KBvG) a 2001. július 15-én hatályba lépett, bírósági tisztviselőkről szóló törvény hozta létre. Ez a KBvG-t – amelybe Hollandiában minden bírósági tisztviselő köteles belépni – azzal a feladattal bízza meg, hogy segítse elő a szakmán belüli helyes gyakorlatot.
A holland bírósági tisztviselők – a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelettel összhangban – felelősek az iratok kézhezvételéért és továbbításáért. A Hollandiában kézbesítendő iratokat közvetlenül valamelyik bírósági tisztviselőhöz kell eljuttatni. Az említett kézbesítés iránti kérelmeket hollandul vagy angolul kell benyújtani.
Ilyen kérelmet a holland központi szervnek, a bírósági tisztviselők királyi szakmai szervezetének nem lehet elküldeni. E szervezethez csak a fent említett európai uniós rendelet 3. cikkének c) pontjában meghatározott rendkívüli körülmények között lehet fordulni.
Pro bono jogi szolgálatok
Elsődleges jogi tanácsadásért kérheti a jogi szolgálatok ügyfélszolgálatainak segítségét. Itt információk és tanácsok mellett jogi kérdések tisztázását is kérheti.
A szolgálat szükség esetén Önt a jogi segítségnyújtás másodlagos fórumaként eljáró egyéni ügyvédhez vagy közvetítőhöz utalja.
A jogszolgálati pultok információs szolgáltatása ingyenes. E szolgáltatásokat vagy a helyszínen nyújtják, vagy (legfeljebb 60 perces) konzultációs óra keretében. E pultokhoz polgári jogi, közigazgatási jogi, büntetőjogi, valamint bevándorlási jogi problémákkal fordulhat.
Összesen 30 jogszolgálati pultot hoztak létre. A szolgálatokat földrajzilag kiegyensúlyozott elosztásban állították fel annak érdekében, hogy a jogszolgálatot minden holland állampolgár könnyen igénybe vehesse.
További információkért látogasson el a a hollandiai Jogi Szolgálatok Ügyfélszolgálatának a weboldalára.
Kapcsolódó linkek
Holland Főügyészség, Hollandia Legfelsőbb Bírósága, Holland Ügyvédi Kamara, Királyi Közjegyzői Kamara, Bírósági Tisztviselők Királyi Szakmai Szervezete, Jogi Szolgálatok Ügyfélszolgálata, a bírósági személyzetre vonatkozó tájékoztató 
(389 Kb) 
