A különböző jogi szakmák

Luxemburg

Ebben a szakaszban áttekintést talál a különböző jogi szakmákról.

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg

Jogi szakmák – bevezető

Ez a fejezet a jogi szakmákról ad tájékoztatást (a szakmák leírását, az egyes szakmákhoz való hozzáférés feltételeit stb. tartalmazza).

Az igazságszolgáltatási rendszer áttekintése

Luxemburg jogszolgáltatási rendszere két ágra válik, ezek a rendes bíráskodás, valamint a közigazgatási bíráskodás. A jogvita jellege határozza meg, hogy melyik ág tárgyalja az ügyet.

A rendes bíróságok (l’ordre judiciaire) a három békebíróságból (Justices de Paix), a két kerületi bíróságból (Tribunaux d’arrondissement), valamint a Fellebbviteli Bíróságból (Cour d’Appel) és a Semmítőszékből állnak (Cour de Cassation). Ezen igazságszolgáltatási szervek hatásköre alapvetően polgári jogi, kereskedelmi jogi, büntetőjogi és munkajogi viták elbírálására terjed ki. A bírák (magistrats du Siège) és ügyészek vagy helyettes ügyészek (magistrature debout) egyaránt ebbe az ágba tartoznak.

A közigazgatási ághoz (l'ordre administratif) egy Közigazgatási Bíróság (Tribunal administratif) és egy Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság tartozik (Cour administrative). Ezen igazságszolgáltatási szervek a közigazgatási és az adózási (impôts directs) jogvitákat bírálják el.

Az Alkotmánybíróság (Cour constitutionnelle) a rendes és a közigazgatási igazságszolgáltatás bírói testületének tagjaiból áll. Feladata annak biztosítása, hogy a törvények megfeleljenek az Alkotmánynak, amely az ország legmagasabb szintű jogforrása.

Bírák

Bíróvá kétféleképpen válhat valaki:

Versenyvizsga útján történő felvétel

A leendő bírákat, azaz a bírósági titkárokat (attachés de justice), versenyvizsga útján toborozzák. A versenyvizsgán való részvételhez a pályázónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

  1. luxemburgi állampolgárság;
  2. nem korlátozott polgári és politikai jogainak gyakorlásában és rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal;
  3. luxemburgi jogi egyetemi végzettség, amely elismert mesterfokozatnak felel meg vagy külföldi jogi egyetemi végzettség, amely olyan mesterfokozatnak felel meg, amelyet az 1969. június 18-i, a felsőoktatásról és a külföldi fokozatok és diplomák elismeréséről szóló törvénynek megfelelően a felsőoktatásért felelős miniszter hivatalosan elismert és jóváhagyott;
  4. a luxemburgi, francia és német nyelv elégséges ismerete;
  5. legalább 12 hónapos bírósági vagy közjegyzői gyakorlat;
  6. a fizikai és szellemi követelményeknek való megfelelés, amelyeket orvosi és pszichológiai vizsgálat során ellenőriznek.

A bírák állományának megújítását célzó versenyvizsgákat a bírósági titkárok felvételével és képzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) szervezi, amely kizárólag bírákból áll. Ez a versenyvizsga három írásbeli vizsgából áll, amelyek tárgya a polgári jog és polgári eljárásjog, a büntetőjog és a büntető eljárásjog, valamint a közigazgatási jog és a közigazgatási jogviták. A vizsgák lényegében egy ítélet vagy végzés megszövegezéséből állnak. A sikeres versenyvizsgához a pályázóknak a három vizsga összpontszámának legalább háromötödét és az egyes vizsgák maximális pontszámainak legalább a felét kell megszerezniük. A bizottság a kapott végleges pontszámok alapján rangsorolja a pályázókat. A sikeres pályázók a rangsoruk szerint nyernek felvételt.

Felvétel pályázati anyag alapján

Ez egy alternatív felvételi eljárás, amelyet kizárólag abban az esetben alkalmaznak, amennyiben a bírósági titkárok száma a versenyvizsgát követően nem éri el az évente az igazságügyi miniszter által meghatározott számot.

A pályázat benyújtásához a jelöltnek a következőket kell teljesítenie:

  1. a versenyvizsgán történő részvétel bizonyos feltételeinek való megfelelés, különös tekintettel az 1–4. és a 6. pontban foglaltakra;
  2. a jogi szakmai gyakorlat záróvizsgáját igazoló oklevél;
  3. összesen legalább öt éves ügyvédi szakmai gyakorlat.

A bizottság a pályázókat egyéni interjúra hívja be. Az interjún részt vesz egy pszichológus szakértő és indokolással ellátott véleményt ad az egyes pályázókról. A pályázók kiválasztásának szempontjai a következők: a luxemburgi jog területén végzett kiegészítő tanulmányok záróvizsgáinak, valamint a szakmai gyakorlat záróvizsgáinak eredményei, a szakmai tapasztalat, az esetleges további képesítések, valamint esetleges publikációk. A pályázókat a bizottság választja ki.

Az Alkotmány garantálja a bírák politikai függetlenségét. Kinevezésük végleges. Ítélkező bírát csak ítélettel lehet tisztségétől megfosztani vagy abból felfüggeszteni. Emellett áthelyezése csak új álláshelyre kinevezéssel, a bíró hozzájárulásával lehetséges. Szakmai alkalmatlanság vagy súlyos kötelességszegés esetén azonban az ítélkező bírák törvényben meghatározott feltételekkel állásukból felfüggeszthetők, visszahívhatók vagy áthelyezhetők.

A bírói funkció összeegyeztethetetlen a kormányban való tagsággal, a parlamenti, polgármesteri, polgármester-helyettesi vagy önkormányzati képviselői megbízatással, minden fizetett köz- vagy magánhivatallal, a közjegyzői és a végrehajtói tisztséggel, a katonai beosztással és egyházi tisztséggel, valamint az ügyvédi hivatással. A bírák pártatlanok, és szakmai titoktartás köti őket. Javadalmazásukat törvény rögzíti.

Tovább információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalán a bírói hivatást ismertető oldalra.

Ügyvédek

Az ügyvédi hivatást (avocat) az ügyvédi hivatásról szóló módosított, 1991. augusztus 10-i törvény szabályozza.

Az ügyvédi hivatás független, szabad foglalkozás. Az ügyvédek hivatásukat egyénileg gyakorolhatják. Alapíthatnak jogi személyiséggel rendelkező ügyvédi irodákat is. Csak az ügyvédek jogosultak a felek segítésére vagy képviseletére, a felek nevében a bíróság előtti eljárásra, a bíróságnak történő bemutatás végett a felek iratainak és okmányainak átvételére, a szükséges eljárási iratok elkészítésére és aláírására, valamint a periratok összeállítására.

Csak az ügyvédek végezhetnek rendszeres jelleggel és javadalmazás ellenében jogi tanácsadást és készíthetnek mások számára magánokiratokat. Az ügyvédek ügyfeleiket a nemzetközi bíróságok – így például az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága – előtt is képviselik vagy segítik. Az ügyvédeket szakmai titoktartás köti, mely közrendi jellegű kötelezettség, és megsértése bűncselekmény.

Az ügyvédi hivatás Luxemburgban történő gyakorlásához az ügyvédnek fel kell vetetnie magát a Luxemburgi Nagyhercegség valamely ügyvédi kamarájának a névjegyzékébe. Ez vonatkozik azokra az uniós tagállamokból származó azon ügyvédekre is, akik a saját tagállamukban megszerzett szakmai címet használva kívánnak Luxemburgban praktizálni.

Az ügyvédi kamara (ordre des avocats) nyilvántartásában hat névjegyzék szerepel:

1. névjegyzék: teljes jogú ügyvédek (avocats à la Cour)

2. névjegyzék: ügyvédek

3. névjegyzék: tiszteletbeli ügyvédek (avocats honoraires)

4. névjegyzék: uniós tagállamokból származó ügyvédek, akik a származási országukban megszerzett cím alapján praktizálnak

5. névjegyzék: teljes jogú ügyvédnek minősülő ügyvédi irodák

6. névjegyzék: egyéb ügyvédi irodák

A Luxemburgi Nagyhercegség valamely ügyvédi kamarájának névjegyzékébe való felvételhez a következő feltételeket kell teljesíteni:

  • erkölcsi bizonyítvány bemutatása;
  • annak igazolása, hogy megfelel a jogi szakmai gyakorlatra bocsátás feltételeinek, vagy igazolnia kell, hogy megfelelt az Európai Unió más tagállamainak ügyvédei számára az 1991. augusztus 10-i módosított törvényben előírt alkalmassági vizsgán, amely az ügyvédi hivatás vonatkozásában meghatározza a legalább három éves felsőfokú tanulmányokat lezáró diplomák elismerésének általános rendszerét, vagy igazolnia kell, hogy az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a luxemburgi jogba történő átültetéséről szóló 2002. november 13-i törvény értelmében megfelel a Luxemburgi Nagyhercegségben a saját tagállamának szakmai címét használva tevékenységet folytató ügyvédként történő bejegyzés feltételeinek; annak igazolása, hogy a nyelvi rendszerről szóló 1984. február 24-i törvénynek megfelelően ismeri a jogszabályok nyelvét, valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használt nyelveket;
  • luxemburgi állampolgárság vagy az Európai Unió más tagállamának állampolgársága;
  • a módosított 1991. augusztus 10- törvény 31-1. cikkének sérelme nélkül a nyelvi rendszerről szóló 1984. február 24-i törvénynek megfelelően ismeri a jogszabályok nyelvét, valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használt nyelveket. A luxemburgi és a német nyelv esetében a közös európai nyelvi referenciakeret szerinti B2 az elvárt szint a szóbeli megértés, és B1 a szóbeli kifejezőkészség tekintetében, továbbá kizárólag a német vonatkozásában B2 az írott szöveg értése tekintetében. A francia nyelv esetében a szövegértés, valamint az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség vonatkozásában ugyanezen keretrendszer szerinti B2-es szint szükséges.
    Az előző bekezdéstől eltérően, az ügyvédi kamara 1. névjegyzékébe való felvételkor az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkében említett európai ügyvédeknek csak a nyelvhasználatról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében a jogalkotás céljára használatos nyelv alapos ismeretét kell bizonyítaniuk, amennyiben szakmai tevékenységüket olyan tevékenységekre korlátozzák, amely nem igényli a törvényben említett egyéb nyelvek ismeretét. A nyelvismeret szükséges szintjét az előző bekezdés ismerteti.

A nyelvhasználat szabályaihoz kapcsolódó követelmények részletesebb ismertetése:

A fentiek sérelme nélkül bármely névjegyzékbe egyénileg felvett ügyvédeknek szakmai tevékenységük gyakorlásához igazolniuk kell, hogy a nyelvhasználatról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében megfelelő szinten ismerik a jogszabályok nyelvét, és a szakmai tevékenységükhöz szükséges minden más nyelvet.

A II. névjegyzékbe felvett ügyvédeknek továbbá olyan szinten ismerniük kell a luxemburgi közigazgatásban és igazságszolgáltatásban használt nyelveket, amely a jogi szakmai gyakorlattal járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges.

Minden ügyvédnek, aki elvállal egy ügyet, rendelkeznie kell a szükséges szakmai és nyelvi ismeretekkel, ennek hiánya fegyelmi intézkedéseket eredményezhet.

Az ügyvédi kamara tanácsa az igazságügyi miniszter véleményének kikérését követően a nem európai uniós tagállamok tekintetében fennálló viszonosság bizonyítéka alapján a nem uniós állampolgárságú jelöltet felmentheti az állampolgársági követelmény alól. Ugyanez vonatkozik a Luxemburgi Nagyhercegségben politikai menekültstátuszt kapott és a menedékjogot élvező jelöltekre is.

Csak az I. névjegyzéken szereplő ügyvédek jogosultak a teljes jogú ügyvéd (avocat de la Cour) címének használatára. Az I. névjegyzékbe való felvételhez a következő feltételeket kell teljesíteni:

  • a II. névjegyzékben szereplő ügyvédként kétéves jogi gyakorlat teljesítése, és a szakmai gyakorlati záróvizsga sikeres letétele;
  • az Európai Unió más tagállamából származó ügyvédek számára az 1991. augusztus 10-i módosított, a jogi szakma számára a legalább hároméves szakmai képzés sikeres elvégzését igazoló felsőfokú oklevelek általános elismerési rendszerének megállapításáról szóló törvénnyel létrehozott alkalmassági vizsga letétele;
  • vagy azon európai ügyvédek esetében, akiknek engedélyezték a saját országuk szakmai címe alatti praktizálást, annak igazolása, hogy legalább három éven keresztül rendszeresen praktizáltak Luxemburgban és a luxemburgi jogban, beleértve az európai uniós jogot, vagy hogy az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a luxemburgi jogba átültető, 2002. november 13-i módosított törvény 9. cikkének (2) bekezdése hatálya alá tartoznak.

Kizárólag a teljes jogú ügyvédek jogosultak olyan cselekmények megtételére, amelyek vonatkozásában a törvények és rendeletek teljes jogú ügyvéd közreműködését írják elő, azaz a felek Alkotmánybíróság, közigazgatási bíróságok, Legfelsőbb Bíróság és polgári ügyekben ítélkező kerületi bíróságok előtti képviseletére, ügyfelük nevében történő nyilatkozattételre, bíróságnak történő bemutatás végett a felek okmányainak és bizonyítékoknak az átvételére, a szükséges eljárási iratok elkészítésére és aláírására, valamint a periratok összeállítására.

A II. névjegyzékbe felvett ügyvédek, valamint a saját országuk szakmai címe alatt praktizálásra jogosult, a IV. névjegyzékbe felvett európai ügyvédek nem láthatják el ezeket a feladatokat az I. névjegyzékbe felvett teljes jogú ügyvéd segítsége nélkül. Mivel nem kötelező jogi képviselet esetében a felek bíróságon történő képviseletét illetően korlátozás nincs, a II. vagy IV. névjegyzékbe felvett ügyvédek a feleket e bíróságokon teljes jogú ügyvéd segítsége nélkül képviselhetik.

Az ügyvédi képzéshez való hozzáférés – amelyet a jogi szakmai gyakorlat szervezéséről és a közjegyzői hivatáshoz való hozzáférés szabályozásáról szóló 2009. június 10-i nagyhercegi rendelet szabályoz – szakmai gyakorlaton keresztül lehetséges, amely a luxemburgi jogra vonatkozó kiegészítő tanulmányokból, valamint ezt követő szakmai gyakorlatból áll.

A gyakornokok a luxemburgi jogi kiegészítő képzést tanúsító bizonyítvány megszerzése után jogot szereznek valamely luxemburgi ügyvédi kamara II. névjegyzékébe történő felvételre.

A jogi szakmai gyakorlat célja az ügyvédi hivatás gyakorlásának elsajátítása. Az egyetemi tanulmányok lehetővé teszik a jelölt számára elmélyült jogi ismeretek megszerzését, a luxemburgi jogi kiegészítő képzés (CCDL) pedig ezen ismereteket a luxemburgi jog sajátosságainak elsajátíttatásával egészíti ki. A szakmai gyakorlat során a hangsúly alapvetően az ügyvédi hivatás gyakorlásának elsajátításán van, amely egyrészt ennek a szakmának egy gyakorlatvezető irányítása alatt történő gyakorlása formájában, másrészt olyan kurzusok teljesítése formájában valósul meg, amelyek konkrét célja a hivatás elsajátíttatása.

A legalább két éves szakmai gyakorlat egy záróvizsgával fejeződik be. A vizsga sikeres letételét követően a jelölt teljes jogú ügyvéddé válik, és felveszik az I. névjegyzékbe.

A gyakornok indokolt és igazolt kérésére az irányítóbizottság engedélyezheti a gyakornok számára, hogy jogi szakmai gyakorlatából legalább három, de legfeljebb hat hónapot az Európai Unió más tagállamában teljesítsen egy ügyvédi irodában. Ez a szabályszerűen engedélyezett szakmai gyakorlati időszak beleszámít a jogi szakmai gyakorlat idejébe.

Az ügyvédek kamarába (ordre des avocats) tömörülnek, amely a hatóságoktól és a bírói hatalomtól független testület. Működik ügyvédi kamara Luxembourg városban és Diekirch-ben. Az ügyvédi kamarák jogi személyiséggel rendelkeznek. Az ügyvédi kamarák szervei: a közgyűlés, az ügyvédi kamara tanácsa, az ügyvédi kamara elnöke, és az egész hivatásrendre hatáskörrel bíró fegyelmi és igazgatási tanács.

További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalán az ügyvédi hivatást ismertető oldalra.

Közjegyzők

A közjegyzőség (notaire) szervezetéről szóló 1976. december 9-i módosított törvény 13. cikkének értelmében a közjegyzők számát nagyhercegi rendelet határozza meg. Jelenleg az egész országban összesen 36 közjegyző működik.

A közjegyzők olyan tisztviselők, akik jogosultak minden olyan okirat vagy szerződés nyilvántartásba vételére, amelyet a felek a közokiratokhoz kapcsolódó hitelességgel kötelesek vagy kívánnak felruházni, valamint azok keltezésének hitelesítésére, megőrzésére és hiteles másolatok és másodpéldányok kiadására.

A közjegyző számára tilos – akár személyesen, akár közvetítő útján – közvetlen vagy közvetett módon: kereskedelmi tevékenység folytatása; gazdasági társaság, ipari vagy kereskedelmi szervezet ügyvezetői, tulajdonosi, igazgatósági elnökségi vagy felszámolói tisztségének a betöltése; közreműködés olyan gazdasági társaságok, vállalkozások vagy ügynökségek irányításában és felügyeletében, melyeknek célja ingatlanok adás-vétele, kialakítása vagy építése, valamint érdekeltség tartása ilyen vállalkozásokban; a nevezett társaságokkal, vállalkozásokkal vagy ügynökségekkel olyan folyamatos kapcsolat fenntartása, melyek a feleket akadályoznák a szabad közjegyző-választásban; üzletszerűen banki, leszámítolási és ügynöki ügyletek vagy tőzsdespekuláció folytatása, a közjegyzői hivatal ellátása során teljesítendő cselekményekkel összefüggő leszámítolási ügyletek kivételével; pénz letétbe vétele, a feladataik ellátása során, illetve hagyatéki eljárás során elfogadott letét kivételével; szolgáltatás nyújtása olyan ügyben, melyben érdekeltek lehetnek; részvétel más személy neve alatt olyan ügyletekben, amelyben részvételük egyébként tilos; üzleti ügynök vagy ingatlanügynökök megbízása a nevükben bármely minőségben történő eljárásra.

A közjegyzői okiratok a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint minősülnek hitelesnek; végrehajthatóak, amennyiben végrehajtási záradékkal vannak ellátva. A közjegyzőknek az okiratokat a felek utasításától függően francia vagy német nyelven kell elkészíteniük.

A közjegyzők az ország egész területén gyakorolják feladataikat. Feladataik ellátása során a közhatalom gyakorlásában működnek közre.

Közjegyzői Kamara (Chambre des Notaires) a közjegyzők közgyűlése által az ország közjegyzői közül választott hét tagból áll.

A Közjegyzői Kamarának a törvények és rendeletek által ráruházott hatáskörökön túlmenően az alábbi feladatkörei vannak:

  • a közjegyzők közötti fegyelem fenntartása, és fegyelmi tanács révén a fegyelmi jogkör gyakorlása; a közjegyzők közötti jogviták megelőzése, illetve rendezése, sikertelen vitarendezés esetén pedig véleményadás a jogvitáról;
  • vitarendezés a közjegyzők és harmadik személyek közötti jogvitákban;
  • a közjegyzők által felszámított tiszteletdíjakkal, munkadíjakkal, fizetésekkel, járandóságokkal, költségekkel és megelőlegezett eljárási költségekkel összefüggő problémák, valamint az ezekkel összefüggő, a polgári bírósághoz kerülő jogviták véleményezése;
  • jegyzőkönyvek letétbe vétele; a közjegyzők beszámolóinak ellenőrzése;
  • a hivatásrend jogainak és érdekeinek védelmében a Nagyhercegség közjegyzőinek képviselete.

A fegyelmi tanács elnöke a Luxembourgi Kerületi Bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő bíró, négy tagját a Közjegyzői Kamara jelöli ki a hivatásban eltöltött idő alapján.

A fegyelmi tanács valamennyi közjegyző felett a következők tekintetében gyakorolja a fegyelmi jogkört: a hivatás gyakorlásával kapcsolatos jogi és szabályozási követelmények megsértése; szakmai kötelességszegés és gondatlanság; a szakmai diszkrécióba és méltóságba, valamint a becsületbe és tisztességességbe ütköző cselekmények; mindegyik esetben az említett magatartás esetleges jogi következményeinek sérelme nélkül. A fegyelmi tanács határozatai ellen az elmarasztalt közjegyző vagy a főügyész élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsához kell benyújtani, amely jogerősen elbírálja azt.

A közjegyzői hivatás gyakorlásának feltételei:

  • luxemburgi állampolgárság vagy az Európai Unió más tagállamának állampolgársága;
  • a polgári és politikai jogok gyakorlása nem lehet korlátozott;
  • 25. életév betöltése, és a luxemburgi jogszabályok értelmében a közjegyző-jelölti oklevél megszerzése (jelenlegi rendszer), vagy a közjegyzői hivatal betöltéséhez megkövetelt szakmai gyakorlatot tanúsító bizonyítvány (előző rendszer);
  • a nyelvhasználatról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében a jogszabályok nyelvének, valamint a közigazgatás és a bíróságok által használt nyelvek megfelelő ismerete.

További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalának a közjegyzői szakmát bemutató oldalára.

Egyéb jogászi hivatások

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtó (huissiers de justice) igazságügyi közhivatalnok, aki kizárólagosan jogosult az alábbiakra:

  • hivatalos iratok és idézések kézbesítése, valamint a törvények és rendeletek által előírt hivatalos értesítések kézbesítése akkor, ha az értesítés módjáról a jogszabályok nem rendelkeznek;
  • bírósági határozatok, valamint közvetlenül végrehajtható iratok végrehajtása.

A bírósági végrehajtó közreműködhet az alábbiakban:

  • mindenféle tartozás peren kívüli vagy bírósági úton történő behajtása. E hatáskörnek része, hogy a végrehajtó a kérelmezők nevében aláírhatja a rendszeres juttatásokra kivetendő fizetési meghagyás kibocsátására vagy zár alá vételre vonatkozó kérelmet;
  • a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek megfelelően bútorok, háztartási cikkek és lefoglalt áruk értékének megállapítása és nyilvános árverése.

A bíróság kirendelheti a végrehajtót a következők foganatosítására:

  • tisztán tárgyi jellegű tényállás felvétele, az ebből esetlegesen következő ténybeli vagy jogi következményekre vonatkozó bármiféle vélemény kizárásával;
  • ugyanilyen jellegű tényállás felvétele magánszemélyek kérelmére; a ténymegállapítások mindkét esetben az ellenbizonyításig hitelesnek minősülnek.

bírósági végrehajtók díját nagyhercegi rendelet rögzíti.

Bírósági Végrehajtói Kamara (Chambre des huissiers de justice) országos szinten képviseli a szakmát. A kamarát háromtagú vezetőség irányítja: egy elnök, egy titkár és egy kincstárnok. A Kamarát jogi és egyéb ügyekben az elnök képviseli.

További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium weboldalának a bírósági végrehajtói hivatást bemutató oldalára.

Önálló bírósági tisztviselők

hivatalvezető (greffier en chef) irányítja a hivatalt és a bíróság személyi állományát. A hivatalvezető adminisztratív feladatai közé tartozik másolatok kiadása ügyvédeknek és magánszemélyeknek (pl.: a házasság felbontására vonatkozó okiratok külföldi átirat céljából), eljárási iratok másolatának kiadása, holográf végrendeletek letétbe helyezésének és örökléshez kapcsolódó nyilatkozatoknak az átvétele, a bírósági hivatali tisztviselők eskütételének lebonyolítása, közgyűlések előkészítése és statisztikák készítése, valamint az irattár felügyelete. A hivatalvezető fogadja a bírák elfogultságával kapcsolatos kifogásokat is.

A bírósági hivatali tisztviselők feladata, hogy segítsék a bírákat valamennyi jogcselekményben és nyilvántartásban, ideértve a tárgyalásokat, a felek megjelenését, a nyomozásokat, a helyszíni szemléket, a kórbonctani vizsgálatokat, a csődleltárakat, ítéletek megszövegezését, a gyámság vagy gondnokság alá helyezett személyek ügyében a meghallgatásokat. A bíró nem járhat el hivatali tisztviselő nélkül.

A bírósági hivatali tisztviselők feladatairól az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló 1980. március 7-i módosított törvény 78. és azt követő cikkei rendelkeznek.

A hivatás gyakorlásának feltételeit a köztisztviselők általános személyzeti szabályzatáról szóló 1979. április 16-i törvény szabályozza.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi Minisztérium

Utolsó frissítés: 20/04/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.