Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A különböző jogi szakmák

Luxemburg

Ebben a fejezetben a különböző jogi szakmákról adunk áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg

Jogi szakmák – bevezetés

Ez a fejezet a jogi szakmákról ad tájékoztatást (a szakmák leírását, az egyes szakmákhoz való hozzáférés feltételeit stb. tartalmazza).

Az igazságszolgáltatási rendszer áttekintése

Luxemburg jogszolgáltatási rendszere két ágra válik, ezek a rendes bíráskodás, valamint a közigazgatási bíráskodás. Ez a felépítés a jogviták természetének ismérvén alapul.

A rendes bíráskodás (l'ordre judiciaire) három békebíróságból (Justices de Paix), két kerületi bíróságból (Tribunaux d'arrondissement), valamint a Fellebbviteli Bíróságból (Cour d'Appel) és a Semmítőszékből (Cour de Cassation) álló Legfelsőbb Bíróságból (Cour Supérieure de Justice) áll. Ezen igazságszolgáltatási szervek hatásköre alapvetően polgári jogi, kereskedelmi jogi, büntetőjogi és munkajogi viták elbírálására terjed ki. A bírák (magistrats du siège), és az ügyészek és ügyészhelyettesek (substituts és procureurs) is ezen ághoz tartoznak.

A közigazgatási ághoz (l'ordre administratif) egy Közigazgatási Bíróság (Tribunal administratif) és egy Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság tartozik (Cour administratif). Ezen igazságszolgáltatási szervek a közigazgatási és az adózási (közvetlen adókkal összefüggő) jogvitákat bírálják el.

Az Alkotmánybíróság (Cour constitutionnelle) a rendes és a közigazgatási bíráskodási ág bírói testületének tagjaiból áll. Az Alkotmánybíróság feladata annak vizsgálata, hogy a törvények megfelelnek-e Alkotmánynak, amely az ország legfelsőbb jogi normája.

Bírák

Bíróvá kétféleképpen válhat valaki:

Versenyvizsga útján történő felvétel

A leendő bírákat, azaz a bírósági titkárokat (attachés de justice), versenyvizsga útján toborozzák. Ahhoz, hogy a versenyvizsgán részt vehessen, a pályázónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

  1. luxemburgi állampolgárság;
  2. nincs korlátozva polgári és politikai jogainak gyakorlásában és rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal;
  3. luxemburgi jogi egyetemi végzettség, amely elismert mesterfokozatnak felel meg vagy külföldi jogi egyetemi végzettség, amely olyan mesterfokozatnak felel meg, amelyet az 1969. június 18-i, a felsőoktatásról és a külföldi fokozatok és diplomák elismeréséről szóló törvénynek megfelelően a felsőoktatásért felelős miniszter hivatalosan elismert és jóváhagyott;
  4. a luxemburgi, francia és német nyelv megfelelő ismerete;
  5. legalább 12 hónapos bírósági vagy közjegyzői gyakorlat;
  6. a fizikai és szellemi követelményeknek való megfelelés, melyeket orvosi vizsgálat és pszichológiai vizsgálat során ellenőriznek.

A bírák felvételére vonatkozó versenyvizsgákat a bírósági titkárok felvételével és képzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) szervezi, amely kizárólag bírákból áll. Ez a versenyvizsga három írásbeli vizsgából áll, amelyek tárgya a polgári jog és polgári eljárásjog, a büntetőjogot, a büntető eljárásjog, valamint a közigazgatási jog és a közigazgatási vitarendezési eljárás. A vizsgák lényegében egy ítélet vagy végzés megszövegezéséből állnak. A sikeres versenyvizsgához a pályázóknak a három vizsga összpontszámának legalább háromötödét és az egyes vizsgák maximális pontszámainak legalább a felét kell megszerezniük. A bizottság a kapott végleges pontszámok alapján rangsorolja a pályázókat. A sikeres pályázók a rangsoruk szerint nyernek felvételt.

A dokumentumok alapján történő felvétel

Ez egy kiegészítő felvételi módszer, amelyet kizárólag abban az esetben alkalmaznak, amennyiben a bírósági titkárok száma a versenyvizsgát követően nem éri el az évente az igazságügyi miniszter által meghatározott számot.

A pályázat benyújtásához a következő szükséges:

  1. a versenyvizsgán történő részvétel bizonyos feltételeinek való megfelelés, különös tekintettel az 1–4. és a 6. pontokban foglaltakra;
  2. a jogi szakmai gyakorlat záróvizsgáját igazoló oklevél;
  3. összesen legalább öt éves ügyvédi szakmai gyakorlat.

A bizottság a pályázókat egyéni interjúra hívja be. Egy pszichológus szakértő részt vesz az interjún és indokolással ellátott véleményt bocsát ki az egyes pályázókról. A pályázók kiválasztásának feltételei a következők: a luxemburgi jog területén végzett kiegészítő tanulmányok záróvizsgáinak, valamint a szakmai gyakorlat záróvizsgáinak eredményei, a szakmai tapasztalat, az esetleges további képesítések, valamint esetleges publikációk. A pályázókat a bizottság választja ki.

Az Alkotmány biztosítja a bírák politikai függetlenségét. A kinevezés végleges, csak ítélettel lehet őket tisztségüktől megfosztani vagy abból felfüggeszteni. Áthelyezésük csak új kinevezés esetén, hozzájárulásukkal lehetséges. Szakmai alkalmatlanság vagy súlyos kötelességszegés esetén azonban törvényben meghatározott feltételekkel állásukból felfüggeszthetők, visszahívhatók vagy áthelyezhetők.

A bírói funkció összeegyeztethetetlen a kormányban való tagsággal, a parlamenti, polgármesteri, polgármester-helyettesi vagy önkormányzati képviselői megbízatással, minden fizetett köz- vagy magánhivatallal, a közjegyzői és a végrehajtói tisztséggel, a katonai beosztással és egyházi tisztséggel, valamint az ügyvédi hivatással. A bírák pártatlanok, és köti őket a szakmai titoktartás. Javadalmazásukat törvény rögzíti.

Tovább információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium honlapján a bírói hivatást ismertető oldalra.

Ügyvédek

Az ügyvédi hivatást az ügyvédi hivatásról szóló módosított 1991. augusztus 10-i törvény szabályozza.

Az ügyvédi hivatás független és önfoglalkoztató szakma. Az ügyvédek praktizálhatnak önállóan, vagy jogi személyiséggel rendelkező ügyvédi irodát alapíthatnak. Csak az ügyvédek jogosultak a felek segítésére vagy képviseletére, bármely bíróság előtt a felek nevében való eljárásra, a bíróságnak történő bemutatás végett a felek okmányainak és okiratainak átvételére, az eljárás szabályszerűsége érdekében szükséges okmányok elkészítésére és aláírására, valamint a periratok összeállítására.

Csak az ügyvédek végezhetnek rendszeres jelleggel és javadalmazás ellenében jogi tanácsadást és készíthetnek mások számára magánokiratokat. Az ügyvédek képviselik vagy segítik ügyfeleiket a nemzetközi bíróságok előtt is, így például az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az ügyvédeket köti a szakmai titoktartás, mely közrendi jellegű kötelezettség, és megsértése büntetőjogi következményeket von maga után.

Ahhoz, hogy valaki az ügyvédi hivatást gyakorolhassa Luxemburgban, fel kell vetetnie magát a Luxemburgi Nagyhercegség valamely ügyvédi kamarájának a névjegyzékébe. Ez vonatkozik azokra az uniós tagállamokból származó ügyvédekre is, akik a saját tagállamukban megszerzett szakmai címet használva kívánnak Luxemburgban praktizálni.

Hatféle ügyvédi kamarai névjegyzék lista létezik:

1. névjegyzék: Teljes jogú ügyvédek (avocats à la Cour)

2. névjegyzék: Ügyvédek (avocats)

3. névjegyzék: Tiszteletbeli ügyvédek (avocats honoraires)

4. névjegyzék: Uniós tagállamokból származó ügyvédek, akik a származási országukban szerzett cím alapján praktizálnak

5. névjegyzék: Teljes jogú ügyvédeknek minősülő ügyvédi irodák

6. névjegyzék: Egyéb ügyvédi irodák

Ahhoz, hogy valaki a Luxemburgi Nagyhercegség egyik ügyvédi kamarájának névjegyzékébe bejegyeztethesse magát, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

  • rendelkeznie kell erkölcsi bizonyítvánnyal;
  • igazolnia kell, hogy megfelel a jogi szakmai gyakorlatra bocsátáshoz szükséges feltételeknek, vagy igazolnia kell, hogy megfelelt az Európai Unió más tagállamainak ügyvédei számára az 1991. augusztus 10-i módosított törvényben előírt alkalmassági vizsgán, amely az ügyvédi szakma vonatkozásában meghatározza a legalább három éves felsőfokú tanulmányokat lezáró diplomák elismerésének általános rendszerét, vagy igazolnia kell, hogy az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a luxemburgi jogba történő átültetéséről szóló 2002. november 13-i törvény értelmében megfelel azoknak a feltételeknek, hogy a Luxemburgi Nagyhercegségben a saját tagállamának szakmai címét használva tevékenységet folytató ügyvédként bejegyezzék; igazolnia kell, hogy a nyelvi rendszerről szóló 1984. február 24-i törvénynek megfelelően ismeri a törvényhozás nyelvét, valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használt nyelveket;
  • és luxemburgi állampolgárságú vagy az Európai Unió egyik tagországának az állampolgára;
  • a módosított 1991. augusztus 10- törvény 31-1 cikkének sérelme nélkül a nyelvi rendszerről szóló 1984. február 24-i törvénynek megfelelően ismeri a törvényhozás nyelvét, valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használt nyelveket. A luxemburgi és a német nyelvek esetében a közös európai nyelvi referenciakeret szerinti B2 az elvárt szint a szóbeli megértés, és B1 a szóbeli kifejezés tekintetében, továbbá kizárólag a német esetében B2 az írásbeli kifejezés tekintetében. A francia nyelv esetében B2 szintre van szükség mind szó, mind írásbeli megértés és kifejezés tekintetében.
    A fentiek sérelme nélkül az 98/5/EK irányelv 10. cikke szerinti uniós tagállamokból származó ügyvédeknek ahhoz, hogy felvegyék őket egy ügyvédi kamara 1. jegyzékére, a nyelvhasználatról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében csak a törvényhozás nyelvének megfelelő ismeretét kell bizonyítaniuk, feltéve, hogy csak olyan szakmai tevékenységet végeznek, amihez a törvény értelmében nem szükséges a többi nyelv ismerete. A nyelvismeret szükséges szintjét az előző bekezdés ismerteti.

A nyelvtudáshoz kapcsolódó követelmények részletesebb ismertetése:

A fentiek sérelme nélkül bármely jegyzékre egyénileg felvett ügyvédeknek a szakmai tevékenységük gyakorlásához igazolniuk kell, hogy a nyelvhasználatról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében megfelelő szinten ismerik a törvényhozás nyelvét, és a szakmai tevékenységükhöz szükséges bármely más nyelvet.

A II. jegyzékre felvett ügyvédeknek továbbá olyan szinten ismerniük kell a luxemburgi közigazgatás és a bíróságok nyelveit, amely a jogi szakmai gyakorlattal járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges.

Minden olyan ügyvédnek, aki elvállal egy ügyet, rendelkeznie kell a szükséges szakmai és nyelvi ismeretekkel, ennek hiánya fegyelmi intézkedéseket eredményezhet.

Az ügyvédi kamara vezetősége az igazságügyi miniszter véleményének kikérését követően a nem európai uniós ország tekintetében fennálló viszonosság bizonyítéka alapján a nem uniós állampolgárságú jelöltet felmentheti az állampolgárság követelménye alól. Ugyanez vonatkozik a Luxemburgi Nagyhercegségben politikai menekült-státuszt kapott és a menedékjogot élvező jelöltekre is.

Az „avocat à la Cour” cím viselésére csak az I. jegyzékbe bejegyzett ügyvéd jogosult. Az I. jegyzékbe való bejegyzéshez a következő feltételeknek kell megfelelni:

  • a II. ügyvédi jegyzékbe bejegyzett ügyvédként két éves jogi szakmai gyakorlatot kell teljesíteni, és sikeresen le kell tenni a jogi szakmai gyakorlat záróvizsgáját; vagy
  • meg kell felelni az Európai Unió más tagállamainak ügyvédei számára az 1991. augusztus 10-i módosított törvényben előírt alkalmassági vizsgán, mely az ügyvédi foglalkozásra meghatározza a legalább három éves felsőfokú tanulmányokat lezáró diplomák elismerésének általános rendszerét;
  • vagy saját tagállama szakmai címének használata melletti tevékenység folytatására feljogosító engedéllyel rendelkező európai ügyvédként igazolnia kell, hogy legalább három éven keresztül tényleges és rendszeres tevékenységet folytatott Luxemburgban, valamint a luxemburgi jog területén, ideértve az Európai Unió jogát is, vagy igazolnia kell, hogy az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a luxemburgi jogba történő átültetéséről szóló 2002. november 13-i törvény 9. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozik.

Kizárólag a teljes jogú ügyvédek jogosultak olyan cselekmények megtételére, amelyek vonatkozásában a törvények és rendeletek teljes jogú ügyvéd közreműködését írják elő, azaz a felek képviseletére az Alkotmánybíróság, a közigazgatási bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és a polgári ügyekben ítélkező kerületi bíróságok előtt, az ügyfelük nevében történő nyilatkozattételre, a bíróságnak történő bemutatás végett ők vehetik át a felek okmányait és okiratait, ők készíthetik el és írhatják alá az eljárás szabályszerűsége által megkövetelt okmányokat, valamint ők állíthatják össze a periratokat.

A II. ügyvédi jegyzékbe bejegyzett ügyvédek, valamint a IV. ügyvédi jegyzékbe bejegyzett, saját tagállamuk szakmai címének használata melletti tevékenység folytatására jogosult európai ügyvédek ugyanezen cselekményeket csak az I. ügyvédi jegyzékbe bejegyzett ügyvéd segítségével végezhetik. Mivel olyan bíróságok előtt, ahol nincs kötelezően előírva teljes jogú ügyvéd közreműködése, nincsenek korlátozások képviselet tekintetében, e bíróságok előtt a II. vagy a IV. jegyzékbe bejegyzett ügyvédek képviselhetik a feleket.

Az ügyvédi képzéshez való hozzáférés, amelyet a bírósági gyakorlat szervezéséről és a közjegyzőséghez való hozzáférés szabályozásáról szóló 2009. június 10-i nagyhercegi rendelet szabályoz, egy szakmai gyakorlaton keresztül vezet, amely a luxemburgi jogra vonatkozó kiegészítő tanulmányokból, valamint egy ezt követő gyakorlati időszakból áll.

A gyakornokok a luxemburgi jogi kiegészítő képzést tanúsító bizonyítvány megszerzése után jogot szereznek az egyik luxemburgi ügyvédi testület II. jegyzékébe történő felvételre.

A jogi szakmai gyakorlat célja az ügyvédi hivatás gyakorlásának az elsajátítása. Az egyetemi tanulmányok lehetővé teszik a jelölt számára, hogy elmélyült jogi ismereteket szerezzen, a luxemburgi jogi kiegészítő képzés (CCDL) pedig ezen ismereteket a luxemburgi jog sajátosságainak elsajátíttatásával egészíti ki. A szakmai gyakorlat során a hangsúly alapvetően az ügyvédi hivatás gyakorlásának az elsajátításán van, amely egyrészt ennek a szakmának egy gyakorlatvezető irányítása alatt történő gyakorlása formájában, másrészt olyan kurzusok teljesítése formájában valósul meg, melyeknek a célja pontosan a hivatás elsajátíttatása.

A legalább két éves szakmai gyakorlat záróvizsgával fejeződik be. A vizsga sikeres letételét követően a jelölt teljes jogú ügyvéddé válik, és az I. listára kerül bejegyzésre.

A gyakornok indokolt és igazolt kérésére az Irányítóbizottság engedélyezheti a gyakornok számára, hogy jogi szakmai gyakorlatából legalább három, de legfeljebb hat hónapot az Európai Unió egyik tagállamának egyik ügyvédi irodájában teljesítsen. Ez a megfelelően engedélyezett szakmai gyakorlati időszak beleszámít a jogi szakmai gyakorlat idejébe.

Az ügyvédek kamarába (ordre des avocats) tömörülnek, amely a hatóságoktól, valamint a bírói kartól független testület. Egy ügyvédi kamara Luxembourg városban, egy pedig Diekirch-ben működik. A kamarák jogi személyiséggel rendelkeznek. Az ügyvédi kamarák szervei a közgyűlés, a választott vezetőség, a kamarai elnök, és az egész szakmára nézve hatáskörrel bíró Fegyelmi és Igazgatási Tanács.

További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium honlapján az ügyvédi hivatást ismertető oldalra.

Közjegyzők

A közjegyzőség szervezetéről szóló 1976. december 9-i módosított törvény 13. cikkének értelmében a közjegyzők számát nagyhercegi rendelet határozza meg. Jelenleg az egész országban összesen 36 közjegyző működik.

A közjegyzők (notaires) olyan közhivatalnokok, akik jogosultak bármely olyan eszköz vagy szerződés nyilvántartására, melyeknek a felek a közhiteles okiratokhoz kapcsolódó közhiteles jelleget kell adniuk, vagy kívánnak adni, valamint ezen eszközök és szerződések megőrzésére, keletkezési idejük hitelesítésére, valamint hiteles másolatok és másodpéldányok kiadására.

A közjegyzők számára tilos akár személyesen, akár közvetítő útján, közvetlen vagy közvetett módon kereskedelmi tevékenység folytatása és gazdasági társaság, ipari vagy kereskedelmi intézmény ügyvezetői, tulajdonosi, igazgatósági elnökségi vagy felszámolói tisztségének a betöltése; nem működhetnek közre olyan gazdasági társaságok, vállalkozások vagy ügynökségek irányításában és felügyeletében, melyeknek célja ingatlanok adás-vétele, felparcellázása vagy építkezés, valamint nem rendelkezhetnek érdekeltséggel ilyen vállalkozásokban; tilos számukra a nevezett társaságokkal, vállalkozásokkal vagy ügynökségekkel olyan folyamatos kapcsolatot fenntartaniuk, melyek a feleket akadályoznák a szabad közjegyző-választásban; tilos üzletszerűen banki, leszámítolási és ügynöki ügyleteket vagy tőzsdespekulációt folytatniuk, ami alól kivételt képeznek a közjegyzői hivatal ellátása során teljesítendő cselekményekkel összefüggő leszámítolási ügyletek; nem gyűjthetnek pénzletétet, kivéve a hivataluk ellátása során, illetve hagyatéki eljárás céljából vagy ennek kapcsán eszközölt letéteket; nem járhatnak el hivatalból semmilyen olyan ügyben, melyben esetlegesen érdekeltségük van; más személy neve alatt nem vehetnek részt olyan ügyletekben, amelyben való részvételük egyébként tilos; és semmilyen jogcímen nem vehetik igénybe üzleti ügynökök vagy ingatlanügynökök szolgálatait.

A polgári törvénykönyv rendelkezései értelmében a közjegyzői okiratok hitelesnek minősülnek; végrehajthatóak, amennyiben végrehajtási záradékkal vannak ellátva. Az okiratokat a felek választásától függően a közjegyzőknek franciául vagy németül kell kiállítaniuk.

A közjegyzők az ország egész területén gyakorolják a hivatalukat. Hivataluk ellátása során közreműködnek a közhatalom gyakorlásában.

A Közjegyzői Kamara (Chambre des Notaires) a közjegyzők közgyűlése által az ország közjegyzői közül választott hét tagból áll.

A Közjegyzői Kamara azon jogkörökön kívül, melyekkel törvények és rendeletek ruházzák fel, a következő jogosítványokkal rendelkezik:

  • fenntartja a közjegyzők közötti fegyelmet, és Fegyelmi Tanácsa által gyakorolja a fegyelmi jogkört; megelőzi a közjegyzők közötti nézeteltéréseket, illetve békéltetőként közreműködik azokban, sikertelen békéltetés esetén pedig vélemény kibocsátása útján állást foglal;
  • békéltetőként működik közre a közjegyzők és harmadik személyek közötti nézeteltérésekben;
  • véleményezi a közjegyzők által felszámított tiszteletdíjakkal, munkadíjakkal, fizetésekkel, járandóságokkal, költségekkel és megelőlegezett eljárási költségekkel összefüggő vitákat, valamint az ezekkel összefüggő, a polgári jogi bírósághoz kerülő jogvitákat;
  • letétbe veszi az okiratokat, illetve jegyzőkönyveket; ellenőrzi a közjegyzők könyvelését;
  • a szakma jogainak és érdekeinek védelmében képviseli a Nagyhercegség közjegyzőit.

A Fegyelmi Tanács a Luxembourgi Kerületi Bíróság elnökéből vagy az őt helyettesítő bíróból, valamint a Közjegyzői Kamara négy, szakmai rangidősség alapján kijelölt tagjából áll.

A Fegyelmi Tanács gyakorolja a fegyelmi jogkört minden közjegyző fölött a szakma gyakorlására vonatkozó jogi előírások és szabályzatok megszegéséért, szakmai kötelességszegés és mulasztás elkövetéséért, a szakmai titoktartással és a szakma méltóságával, valamint a tisztességgel és feddhetetlenséggel ellentétes cselekedetekért, az ugyanezen cselekményekből esetleg következő bírósági eljárás sérelme nélkül. A Fegyelmi Tanács döntéseit mind az elmarasztalt közjegyző, mind a fő‑államügyész megfellebbezheti. A fellebbezés a Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsához kerül, amely jogerős határozatot hoz.

A közjegyzői hivatal betöltéséhez szükséges feltételek:

  • luxemburgi vagy egyéb európai uniós tagállami állampolgárság;
  • a jelölt nincs korlátozva polgári és politikai jogainak gyakorlásában;
  • a jelölt a 25. életévét betöltött felnőtt személy, aki vagy a luxemburgi jogszabályok értelmében megszerezte közjegyző-jelölti oklevelét (jelenlegi rendszer), vagy rendelkezik a közjegyzői hivatal betöltéséhez megkövetelt szakmai gyakorlatot tanúsító bizonyítvánnyal (előző rendszer),
  • a nyelvek használatáról szóló 1984. február 24-i törvény értelmében megfelelően ismeri a törvényhozás nyelvét, valamint a közigazgatás és a bíróságok nyelveit.

További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium honlapjának a közjegyzői szakmát bemutató oldalára.

Egyéb jogi szakmák

Bírósági végrehajtó

A bírósági végrehajtó (huissier de justice) igazságügyi közhivatalnok, aki kizárólagosan jogosult az alábbiakra:

  • hivatalos iratok és idézések kézbesítése, valamint a törvények és rendeletek által előírt hivatalos értesítések megtétele akkor, ha az értesítés módjáról a törvény nem rendelkezik;
  • bírósági határozatok, valamint végrehajtható iratok végrehajtása.

A bírósági végrehajtó hatásköre a következőkre terjed ki:

  • mindenféle követelés peren kívüli vagy bírósági úton történő behajtása; e hatáskörbe beletartozik az, hogy a végrehajtó a kérelmezők nevében aláírhatja a rendszeres juttatásokra kivetendő fizetési meghagyás kibocsátására vagy lefoglalásra vonatkozó kérelmet;
  • a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek megfelelően bútorok, ingó vagyontárgyak és lefoglalt áruk értékének megállapítása és nyilvános árverésre bocsátása.

A bíróság kirendelheti a következők végrehajtására:

  • puszta tényállások felvétele, az ebből esetleg következő ténybeli vagy jogi következményekre vonatkozó bármiféle vélemény kizárásával;
  • ugyanilyen jellegű tényállások magánszemélyek kérelmére történő felvétele; a ténymegállapítások mindkét esetben az ellenbizonyításig hitelesnek minősülnek.

A bírósági végrehajtók díját nagyhercegi rendelet rögzíti.

A Bírósági Végrehajtói Kamara (Chambre des huissiers de justice) országos szinten képviseli a szakmát. A kamarát háromtagú vezetőség irányítja: egy elnök, egy titkár és a pénztáros. Az elnök képviseli a Kamarát jogi és egyéb ügyekben.

További információkért látogasson el az Igazságügyi Minisztérium honlapjának a bírósági végrehajtói szakmát bemutató oldalára.

Bírósági hivatalsegédek

A hivatalvezető (greffier en chef) gyakorolja a munkáltatói jogokat a bírósági hivatalsegédek és a bíróság személyi állománya tekintetében. A hivatalvezető adminisztratív feladatai közé tartozik másolatok ügyvédeknek és magánszemélyeknek történő kiadása (pl.: válási okiratok külföldön történő átvezetés céljából, hiteles másolatok és másodpéldányok kiadása, letétbe helyezett holográf végrendeletek és örökléshez kapcsolódó nyilatkozatok átvétele, a bírósági hivatalsegédek eskütételének fogadása, közgyűlések előkészítése és statisztikák készítése, valamint az irattár felügyelete. A hivatalvezető kapja meg a bírák összeférhetetlenségével kapcsolatos kifogásokat is.

A bírósági hivatalsegédek (greffiers) feladata, hogy segítsék a bírót annak valamennyi feladatkörébe tartozó jogi aktus és jegyzőkönyv során, ideértve a meghallgatásokat, a felek megjelenéséről gondoskodást, a nyomozásokat, a helyszíni látogatásokat, a kórbonctani vizsgálatokat, a csődleltárakat, a gondnokság vagy letéti őrzés alá helyezett személyek ügyében az ítéletek megszövegezését és a meghallgatásokat. A bíró nem járhat el hivatalsegédje nélkül.

A bírósági hivatalsegédek feladatairól az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló módosított törvény 78. cikke és további cikkei rendelkeznek.

Recueil des lois spéciales 7–40.o.

A szakmához való hozzáférést az állami tisztviselők általános személyzeti szabályzatáról szóló 1979. április 16-i törvény szabályozza.

http://www.fonction-publique.public.lu/fr/publications/Reformes/Recueils/1_Statut.pdf

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi Minisztérium

Utolsó frissítés: 27/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit