Ügyészek
Szervezet
Az ügyészség (Prokuratūra) egységes, központosított, három szintű igazságügyi hatóság. Az ügyészség élén a legfőbb ügyész (ģenerālprokurors) áll. Az ügyészség célja, hogy a jogszabályokkal összhangban reagáljon a jogsértésekre, és biztosítsa, hogy azok ügyében döntés szülessen. Az ügyészség intézményei a következő szinteken helyezkednek el:
- Legfőbb Ügyészség (Ģenerālprokuratūra);
- regionális ügyészségek (tiesu apgabalu prokuratūras);
- kerületi vagy városi ügyészségek (rajona vai republikas pilsētu prokuratūras);
- szakosított ügyészségek (specializētas prokuratūras).
A legfőbb ügyész szükség esetén a kerületi vagy regionális ügyészséggel azonos jogállású, szakosított ügyészséget hozhat létre. Lettországban jelenleg öt szakosított ügyészség működik:
- a szervezett bűnözés és egyéb területek szakosított ügyészsége (Organizētās noziedzības un citu nozaru specializētā prokuratūra);
- egy több területen működő szakosított ügyészség (Specializētā vairāku nozaru prokuratūra);
- a közúti közlekedés rigai ügyészsége (Rīgas autotransporta prokuratūra);
- a pénzügyi és gazdasági bűncselekmények ügyészsége (Finanšu un ekonomisko noziegumu izmeklēšanas prokuratūra); valamint
- a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények ügyészsége (Narkotiku nelegālas aprites noziegumu izmeklēšanas prokuratūra).
A Legfőbb Ügyészség felügyelheti azon állami szervek munkáját is, amelyek – bár maguk nem járnak el ügyészi szervként – hatáskörükön belül segítséget nyújtanak a büntetőeljárásokkal kapcsolatos bizonyos feladatok ellátásához. Ezeket a szerveket a legfőbb ügyész hozza létre, szervezi át és szünteti meg. A rendelkezésre álló állami költségvetési források alapján a legfőbb ügyész határozza meg e szervek felépítését és alkalmazotti állományuk létszámát is. Eddig csak egy ilyen szervet hoztak létre: a pénzmosás elleni szolgálatot (Noziedzīgi iegūtu līdzekļu legalizācijas novēršanas dienests).
Az ügyészségek a bírósági rendszer részét képezik. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágtól függetlenül működnek. A Saeima (a lett parlament), a kormány és az elnök utasíthat egy ügyészséget valamely jogsértéssel kapcsolatos tények kivizsgálására, és felvilágosítást kérhet a Legfőbb Ügyészségtől. A szóban forgó ügyészség munkájába azonban nem szólhat bele, még nemzeti szempontból nagy jelentőségű jogsértések kivizsgálása esetén sem.
Az ügyészek óvást nyújthatnak be a kormány vagy az állami hatóságok által elfogadott jogszabályokkal szemben, ha azok törvénybe ütköznek. A legfőbb ügyész és a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyészei részt vehetnek a kormány ülésein, és a vitatott kérdésekben kifejthetik véleményüket.
Feladatok és kötelezettségek
Az ügyészségi törvény 2. cikke határozza meg a tárgyalást megelőző nyomozás során ellátandó ügyészségi feladatokat.
Az ügyészség:
- felügyeli a nyomozó hatóságok és más szervek nyomozati munkáját;
- megszervezi, irányítja és lefolytatja a tárgyalás előtti nyomozásokat, és utasításokat ad a nyomozó hatóságoknak a bűnügyi nyomozások lefolytatására vonatkozóan;
- büntetőeljárást kezdeményez és folytat le;
- védelmezi az egyének és az állam jogait és törvényes érdekeit;
- törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a bíróságon az eljárás megindítását vagy kérelmet nyújt be a bírósághoz.
A büntetőeljárásról szóló törvény 36. cikkének (1) bekezdése értelmében az ügyész feladata a nyomozások felügyelete és lefolytatása, vádemelés, a vád képviselete az állam nevében, valamint egyéb büntetőeljárási feladatok ellátása.
Felettes ügyész
A felettes ügyész felügyeli a büntetőügyben folytatott nyomozást, és:
- visszavonhatja az eljárás vezetője vagy a nyomozócsoport tagja által hozott döntéseket;
- az utasítások megsértése, illetve a büntetőeljárás lefolytatását veszélyeztető eljárási szabályszegés esetén felkérheti az adott nyomozó közvetlen felettesét az eljárás vezetőjének leváltására vagy a nyomozócsoport összetételének módosítására;
- elbírálhatja az eljárás vezetőjének, illetve a nyomozócsoport valamely tagjának, a nyomozó közvetlen felettesének vagy az eljárással kapcsolatban feladatokat ellátó személyek cselekményei vagy döntései ellen tett panaszokat;
- dönthet úgy, hogy büntetőeljárást kezdeményez, vagy az ügyet más nyomozó hatóság elé utalja;
- az eljárással kapcsolatos cselekményeket végezhet, miután erről tájékoztatta az eljárás vezetőjét.
Az eljárás vezetője
A felettes ügyész (illetve a főügyész utasítása alapján más ügyész) válhat az eljárás vezetőjévé (procesa virzītājs). Ennek keretében magához vonhatja a büntetőeljárás lefolytatását, valamint határozhat arról, hogy büntetőeljárást kezdeményez-e. Kivételes körülmények között a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség Büntetőjogi Osztálya vagy valamely regionális bíróság főügyésze már a nyomozati fázisban kinevezhet egy ügyészt az eljárás vezetőjévé.
Az eljárást vezető ügyész:
- vádalkut köthet a vádlottal;
- dönthet a büntetőeljárás bíróság elé utalásáról;
- különleges eljárás keretében vádat emelhet;
- lényeges jogos okból megszüntetheti a büntetőeljárást.
Az eljárás vezetője bármilyen eljárási döntést meghozhat és bármilyen eljárási cselekményt elvégezhet, illetve ilyen feladatokkal megbízhatja a nyomozócsoport valamelyik tagját vagy az eljárással kapcsolatban egyéb feladatokat ellátó személyt.
Főügyész
A törvény értelmében a főügyész ellenőrzi, hogy az ügyész teljesíti-e a rábízott feladatokat, illetve dönt a felettes ügyész és az eljárást vezető ügyész/tisztviselő döntéseivel vagy cselekményeivel kapcsolatos panaszok és kifogások tárgyában. A felettes ügyész javaslatára például a főügyész egy nyomozót más közvetlen felettes irányítása alá vagy más nyomozó szervhez helyezhet át, illetve dönthet arról, hogy a vád elejtése indokolt és törvényes-e.
A főügyész:
- hatályon kívül helyezheti egy nyomozó, valamely nyomozócsoport tagja vagy ügyészségi fogalmazó döntését;
- kinevezheti vagy leválthatja a felettes ügyészt vagy az eljárást vezető ügyészt / tisztviselőt, ha a felügyeleti és vádhatósági feladatok teljes körű ellátása nem garantált, illetve ezeket a feladatokat magához vonhatja;
- nyomozócsoportot hozhat létre, ha a munka mennyisége veszélyezteti a büntetőeljárás ésszerű időn belül történő lezárását;
- kérheti a nyomozó másik közvetlen felettes irányítása alá helyezését, illetve a nyomozás lefolytatásával másik nyomozó szervet bízhat meg.
A főügyész döntése alapján egy ügyész valamely nyomozócsoport tagjává válhat; az eljárás vezetője megbízhatja az ügyészt az eljáráshoz kapcsolódó egy vagy több feladat ellátásával.
Bírák
Szervezet
A bíróságok működésének alkotmányos alapját az Alkotmány 82–86. cikke jelenti; eszerint az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok feladata. A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bíróságokra a bírói hatalomról szóló törvény vonatkozik. A lett jogszabályok értelmében a bírák köztisztviselők.
Az állami hatóságok, a társadalmi és politikai szervezetek, valamint az egyéb természetes és jogi személyek kötelesek tiszteletben tartani és figyelembe venni a bíróságok függetlenségét és a bírák mentelmi jogát. Senki sem jogosult arra, hogy egy bírától egy adott ügy elbírálásával kapcsolatban nyilatkozatot vagy magyarázatot kérjen, vagy az igazságszolgáltatásba bármilyen okból beavatkozzon. A bírák igazságszolgáltatási feladataik ellátása során sérthetetlenek. A bírói funkció nem egyeztethető össze sem politikai pártban, sem bármilyen más politikai szervezetben való tagsággal.
Feladatok és kötelezettségek
A bíró feladata, hogy polgári, közigazgatási és büntetőügyekben a törvény alapján igazságot szolgáltasson.
Polgári ügyekben a bírák elbírálják és eldöntik a természetes és jogi személyek polgári jogi, munkajogi, családjogi és más jogosultságainak, valamint törvényes érdekeinek védelmével kapcsolatos vitákat.
Büntetőügyekben a bírák elbírálják a személyek elleni vádakat, és döntenek ezek helytállóságáról. A bíró felmentheti az ártatlan személyeket, illetve valamely bűncselekmény elkövetéséért megállapíthatja valaki bűnösségét és büntetést szabhat ki vele szemben.
Közigazgatási ügyekben a bíró bírósági felülvizsgálatot gyakorol a végrehajtó hatalom cselekményeinek (az elfogadott igazgatási aktusok vagy intézkedések) jogszerűségével kapcsolatban, és elbírálja a közjog által szabályozott bármely jogviszonyból eredő jogvitákat. A bíró emellett megállapítja a magánszemélyek közjogi jogait és kötelezettségeit is. A bírák elbírálják a közigazgatási jogsértések elkövetésével kapcsolatos ügyeket is.
A bírák szakmai kötelezettségei lefedik az eljárásjogi szabályokban a bírák vagy bíróságok számára előírt valamennyi kötelezettséget.
Jogi adatbázisok
A bírósági szervezet saját internetes portállal rendelkezik (nemzeti bírósági portál), amelynek tartalma jelenleg csak lett nyelven érhető el. A portál tájékoztatást nyújt a lett bírósági rendszerről, tartalmazza a lett bíróságok és bírák jegyzékét, a bírósági statisztikákat, a különféle bírósági eljárások rövid leírását (kiemelve azok fő jellegzetességeit és a köztük fennálló fő különbségeket), továbbá tájékoztatást nyújt arról, hogy hogyan indítható eljárás az igazságügyi hatóságok előtt. Hozzáférést biztosít az újonnan hozott bírósági ítéleteket tartalmazó válogatáshoz, a bírósági tárgyalások időrendjéhez és más információkhoz.
Az adott ügy vagy idézés hivatkozási számának a portál „e-szolgáltatási” (e‑pakalpojumi) részében történő megadása után tájékoztatás kapható az adott ügy állásáról, a bírósági tárgyalást tartó bíróságról és annak szintjéről, a következő bírósági tárgyalások időrendjéről, az adott ügyben hozott határozatokról és a benyújtott panaszokról, valamint az eljárás eredményéről.
A bíróságok jelentéseit a Bírósági Hivatal weboldalán is közzéteszik.
A bírósági rendszerrel kapcsolatos aktuális szabályozási kérdésekre vonatkozó információkat az Igazságügyi Minisztérium weboldalán is közzéteszik.
A Legfelsőbb Bírósággal és annak tevékenységeivel kapcsolatos elektronikus információk a Legfelsőbb Bíróság weboldalán érhetők el.
E portálok mindegyike angol nyelven is elérhető.
A jogi szakma szervezete: ügyvédek
Ügyvédek
Az ügyvéd az igazságszolgáltatási rendszer tagja és független jogi szakember, aki:
- a vitában érintett féltől, vádlottól vagy egyéb érdekelt féltől (ügyféltől) kapott megbízás alapján, e személyek nevében – illetve törvényben meghatározott bizonyos esetekben valamely bíróság elnöke, a tárgyalások előtti nyomozást végző szerv vezetője vagy az Ügyvédek Lett Tanácsa (Latvijas zvērinātu advokātu padome) nevében – eljár a bíróságon és a bírósági tárgyalást megelőző nyomozás során;
- jogi tanácsot ad;
- jogi dokumentumokat készít;
- más jogi segítséget nyújt.
Lettországban bizonyos feltételek mellett a következő személyek dolgozhatnak ügyvédként:
- ügyvédek (zvērināti advokāti);
- ügyvédjelöltek (zvērinātu advokātu palīgi);
- az Európai Unió tagállamainak olyan állampolgárai, akik ügyvédi végzettséget szereztek valamely másik uniós tagállamban;
- egyéb, nem uniós tagállamok ügyvédei, akik a jogi segítségnyújtásról szóló, Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodások értelmében Lettországban gyakorolhatják hivatásukat.
A Lettországban dolgozó valamennyi ügyvéd független tagja a Lett Ügyvédi Kamarának (Latvijas Zvērinātu advokātu kolēģija), amely független, országos szakmai testület. A Lett Ügyvédi Kamara szervei a következők: az ügyvédi közgyűlés, az Ügyvédek Lett Tanácsa, az Ellenőrzőbizottság és a Fegyelmi Bizottság.
Jogi adatbázisok
A Lett Ügyvédi Kamarának és az Ügyvédek Lett Tanácsának tevékenységeiről, az ügyvédekre vonatkozó szabályokról és (elérhetőségekkel együtt) azon bíróságokról, amelyek előtt eljárhatnak, továbbá a lettországi jogi szakmával kapcsolatos egyéb kérdésekről az Ügyvédek Lett Tanácsának weboldalán olvasható tájékoztatás.
Közjegyzők
Szervezet
A közjegyzők (zvērināti notāri) a bíróságok felügyelete alatt, a törvényben meghatározott eljárásokkal összhangban látják el a közjegyzői ügyeket. A lettországi közjegyzők az igazságszolgáltatási rendszer tagjai, akik a törvényben meghatározott, az államhatalom gyakorlásával összefüggő feladatokat látnak el.
A közjegyzőkről szóló törvény értelmében a közjegyzők a következőkre jogosultak:
- közjegyzői okiratok készítése;
- közjegyzői igazolások készítése;
- letétbe helyezett pénz, értékpapír és okiratok átvétele;
- letéti kötelezettség tárgyát képező dolog átvétele;
- eljárás örökösödési ügyekben;
- vagyonmegosztási javaslat kidolgozása a törvény által meghatározott esetekben;
- eljárás házasság felbontása esetén (amennyiben ebbe mindkét házastárs írásban beleegyezett, és nem áll fenn köztük vitás kérdés);
- törvényben meghatározott egyéb tevékenységek végzése.
Valamennyi közjegyző szabad jogi hivatást űz. Szakmájuk gyakorlása során azonban a közjegyzők köztisztviselőnek minősülnek. A közjegyzők a regionális bíróságok mellett működnek, tagjai az igazságszolgáltatási rendszernek, és feladataikat a törvényben meghatározottak szerint látják el. Szakmájuk gyakorlása során a közjegyzők pénzügyileg függetlenek, díjazásukat a kormány határozza meg.
A közjegyzők független, országos szakmai testületeként működő Lett Közjegyzői Kamara (Latvijas Zvērinātu notāru kolēģija) Lettország valamennyi közjegyzőjét összefogja. A Közjegyzők Lett Tanácsa (Latvijas Zvērinātu notāru padome) a közjegyzők képviseleti és felügyeleti szerve, valamint a Lett Közjegyzői Kamara igazgatási és végrehajtó szerve. Feladatait a közjegyzőkről szóló törvény 230. cikke rögzíti.
Jogi adatbázisok
A közjegyzők tevékenységeiről és számáról, irodájuk címéről, valamint a lettországi közjegyzői rendszerrel kapcsolatos egyéb kérdésekről a lett közjegyzők hivatalos weboldalán találhatók információk.
Egyéb jogi szakmák
Bírósági végrehajtók
A bírósági végrehajtók (Zvērināti tiesu izpildītāji) az igazságszolgáltatási rendszer tagjai. Regionális bíróságokhoz vannak rendelve, végrehajtják a bíróságok és egyéb intézmények határozatait, valamint elvégzik a törvényben meghatározott egyéb tevékenységeket.
A bírósági végrehajtók jogi hivatást végeznek, de bírósági végrehajtói feladataik ellátásakor köztisztviselőnek minősülnek. A bírósági végrehajtók függetlenül látják el feladataikat, és csak a törvénynek vannak alávetve. A bírósági végrehajtók által a bírósági és egyéb határozatok végrehajtása során adott utasítások és kibocsátott végzések Lettországban végrehajthatók.
A bírósági végrehajtók feladataikat azon regionális bíróságok illetékességi területén látják el, amely mellett működnek. A bírósági végrehajtók számát, álláshelyét, működési körzetét és ezek elhatárolását a kormány határozza meg.
Feladataik ellátása során a bírósági végrehajtók a polgári eljárásról szóló törvényt és egyéb jogszabályokat alkalmaznak, és a Bírósági Végrehajtók Lett Tanácsa (Latvijas Zvērinātu tiesu izpildītāju padome, a lettországi bírósági végrehajtók képviseleti és felügyeleti szerve) által jóváhagyott módszertan, valamint az ítélkezési gyakorlatból eredő ajánlások alapján működnek.
Jogi adatbázisok
A bírósági végrehajtók irodáinak címéről, valamint a bírósági végrehajtói szakmára és a Bírósági Végrehajtók Lett Tanácsának tevékenységeire irányadó jogszabályokról a Bírósági Végrehajtók Lett Tanácsának weboldalán található tájékoztatás. A portál jelenleg csak lett nyelven érhető el.
Pro bono (ingyenes) jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek
A Lettországban működő ilyen szervezetekről nem áll rendelkezésre lista.
Linkek
Ügyészség, Pénzmosás elleni szolgálat, Nemzeti bírósági portál, Bíróságok igazgatása, Ügyvédek Lett Tanácsa, Lett közjegyzők, Bírósági Végrehajtók Lett Tanácsa, A Lett Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma
