Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A különböző jogi szakmák

Franciaország

Itt a különböző jogi szakmák áttekintését találja meg.

Tartalomszolgáltató:
Franciaország

A jogi hivatások – bevezetés

A bírák

Szervezet

Franciaországban a bírák (magistrats) hivatásos bírák, és egyrészt ügyeket tárgyaló ítélőbírák, másrészt az Államügyészségnél (ministère public vagy parquet) tevékenykedő ügyészek. Az ítélkező bírák gyakori elnevezése „ítélőbíró” (magistrat du siège), míg az ügyészségnél tevékenykedő „bírák” az „ügyészek”(magistrats du parquet).

Az ítélőbírák az eléjük terjesztett jogvitákban döntenek; az ügyészség a társadalom érdekeit képviseli bírósági eljárásokban, és vádat emel a törvény alkalmazásának biztosítása érdekében. A bírói hivatásra irányadó szabályokat a bírói kar jogállásáról szóló organikus törvényt (loi organique) kihirdető, 1958. december 22-i 58-1270. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance ) állapítja meg. Egy bíró a pályafutása különböző szakaszaiban ítélőbírává vagy ügyésszé nevezhető ki. Ez a bírói kar egységességének elve (1. cikk), melyet az Alkotmánytanács konkrétan az 1993. augusztus 11-i határozatában erősített meg. Valamennyi bíró a bírói kar tagja; ezt az Alkotmány 66. cikke írja elő az egyéni szabadságjogok védelme érdekében. A bírákra irányadó szabályok azonban bizonyos eltéréseket mutatnak: az ítélőbírákat felsőbb hatóság nem utasíthatja, továbbá elmozdíthatatlanságuk garantált, azaz a beleegyezésük nélkül nem helyezhetők át más tisztségbe.

A bírák többségének felvétele versenyvizsga útján történik. Az egyetemi hallgatók számára nyitott első versenyvizsga letételéhez a pályázóknak legalább négy év felsőoktatási képzés (azaz mesterképzés) elvégzését igazoló oklevéllel kell rendelkezniük. A sikeres jelölteket bírósági gyakornokká (auditeurs de justice) nevezik ki, ezt követően pedig mindannyian az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskola (École nationale de la magistrature – ENM) képzésében részesülnek. Van lehetőség a bírói karba való közvetlen bekerülésre is. Az Országos Bíró- és Ügyészképző Iskola képzésének elvégzését követően a bírósági gyakornokokat rendelet (décret) útján nevezik ki valamely bírósághoz vagy ügyészséghez.

A törvényszéki elnökök és a bírósági vezetők fő jogköreik mellett adminisztratív jogköröket is ellátnak, például a tárgyalások ütemezése tekintetében.

2013. január 1-jén 8090 bíró volt, akik közül 7769-en tevékenykedtek bíróságokon vagy az Államügyészségnél.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (Conseil supérieur de la magistrature – CSM) az Alkotmány 65. cikke rendelkezik. A 2008. július 23-i alkotmánytörvény módosította a Tanács összetételét és a kinevezésekkel kapcsolatos hatásköreit, továbbá arról rendelkezett, hogy az ügyeket a peres felek terjesszék a Tanács elé. A köztársasági elnök immár nem tagja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak.

A Tanács ítélőbírák tekintetében illetékes testületének elnöke a Semmítőszék (Cour de cassation) első elnöke. A Tanács további tagjai: öt ítélőbíró, egy ügyész, az Államtanács (Conseil d’État) egy, az Államtanács által kijelölt tagja, egy ügyvéd (avocat), valamint hat – sem a törvényhozó testülethez, sem a rendes bíróságokhoz, sem a közigazgatási bíróságokhoz nem tartozó – szakképzett személy. A köztársasági elnök, az Alsóház (Assemblée nationale) elnöke és a Szenátus elnöke is két-két szakképzett személyt jelöl ki.

A Tanács ügyészek tekintetében illetékes testületének elnöke a Semmítőszék mellett működő főügyész (procureur général). A Tanács további tagjai: öt ügyész, egy ítélőbíró, valamint a már említett egy Államtanács-tag, egy ügyvéd és hat szakképzett személy.

A Tanács ítélőbírák tekintetében illetékes testülete kinevezési javaslatokat tesz a Semmítőszék ítélőbírói tisztségeire, a fellebbviteli bíróságok első elnöki tisztségére és a megyei bíróságok (tribunaux de grande instance) elnöki tisztségeire. Más ítélőbírák csak a Tanács hozzájárulásával nevezhetők ki.

A Tanács e testülete az ítélőbírák tekintetében illetékes fegyelmi tanácsként jár el. Ebben a minőségében tagjai között ott van az ügyészek tekintetében illetékes testületben ülésező ítélőbíró is.

A Tanács ügyészek tekintetében illetékes testülete véleményezi az említett ügyészek kinevezését.< Emellett véleményt nyilvánít az ügyészek tekintetében hozott fegyelmi intézkedésekről. Ebben a minőségében a 65. cikk harmadik bekezdésében említett tagokon kívül szerepel a tagjai között a Tanács ítélőbírák tekintetében illetékes testületében ülésező ügyész is.

Az Államügyészség

Szervezet

Az ügyészeknek a társadalom érdekében kell eljárniuk, amelyet a törvény alkalmazására irányuló törekvésük során képviselnek.

A Semmítőszék mellett működő, különálló főügyészség (Office du procureur général) kivételével a franciaországi ügyészségek „az igazságügyi miniszter felügyelete alatt álló” hierarchikus piramist alkotnak.< A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 30. cikke úgy rendelkezik, hogy az igazságügyi miniszter irányítja a kormány által meghatározott közvádi eljáráspolitikát. A miniszter köteles biztosítani ennek a politikának a következetes alkalmazását az ország egész területén. E célból általános utasításokat adhat az ügyészeknek az általuk folytatott közvádi eljárásokra vonatkozóan.

Minden megyei bíróság mellett működik egy ügyészség, amely az államügyész (procureur de la République) vezetése alatt áll, és amelynek több, neki alárendelt ügyész a tagja. Az államügyész irányítja az ügyészséget, elosztja a feladatokat és a szervezeti egységeket a helyettes ügyészek (procureurs adjoints), az alügyészek (vice-procureurs) és a segédügyészek (substituts) között. Az ügyészséget vezető államügyész a főügyész felügyelete és irányítása alatt jár el.

E hierarchikus szervezet ellenére az ügyészség oszthatatlan egységnek minősül: a segédügyésznek nem kell felhatalmazást szereznie a felettesétől ahhoz, hogy eljárhasson, és minden cselekedete az Államügyészség egészére nézve kötelező.

Szerep és jogkörök

Az ügyészség jogkörei alapvetően a büntetőjog érvényesítésével kapcsolatosak: vizsgálatokat folytat, és végrehajtja vagy végrehajtatja a bűnüldözéshez szükséges valamennyi intézkedést. Az ügyészség a belátása szerint dönt arról, hogy milyen intézkedésre kerüljön sor büntetőügyekben, például előzetes vizsgálatot indíthat (ouverture d’une information judiciaire), az ügyet ítélőbíróság elé utalhatja (renvoi devant une juridiction de jugement), vagy megszüntetheti az eljárást (classement sans suite). Jelen kell lennie a bírósági tárgyaláson; a részt vevő ügyész szabadon tehet olyan szóbeli észrevételeket (a tényállásra, a vádlott személyére és az ítéletre vonatkozóan), amelyekkel megítélése szerint a leginkább hozzájárul az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez. Az ügyészség az ítéletek érvényesítéséről is gondoskodik.

Az ügyészség felelős a veszélyeztetett kiskorúak védelméért, és rendelkezik bizonyos polgári jogi jogkörökkel (például a magánszemélyek születési, házasságkötési és halotti anyakönyvében szereplő családi állapota tekintetében), közigazgatási jogi jogkörökkel (az italmérések, az időszaki sajtótermékek vagy a direkt marketing tekintetében), valamint kereskedelmi jogi jogkörökkel is (például egyes fizetésképtelenségi eljárások tekintetében).

Az ítélőbírák szerepét és jogköreit a rendes bíróságokról szóló oldal fejti ki.

Nem hivatásos bírák (juges non professionnels)

A helyi bíróságok bírái

A helyi bíróságok bíráit (juges de proximité) az igazságszolgáltatási rendszer kereteiről és tervezéséről szóló – a 2005. január 26-i 2005–47. sz. törvénnyel felváltott – 2002. szeptember 9-i törvény (loi d’orientation et de justice) vezette be; e bírákat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hozzájárulásával, rendelet (décret) útján nevezik ki hét évre, tisztségük nem újítható meg. Néhány fenntartástól eltekintve a rájuk vonatkozó feltételekre a fent említett, 1958. december 2-i 58–1270. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance) az irányadó.

A helyi bíróságok bírái a rendes bíróságok bíráinak egyes jogköreit is ellátják. Polgári ügyekben a legfeljebb 4000 EUR értékű, személyeket vagy ingóságokat érintő keresetek tárgyában illetékesek, a kerületi bíróságra (tribunal d’instance) ruházott hatáskörök kivételével. Büntetőügyekben az első négy rendbeli szabálysértések körébe tartozó kisebb szabálysértések tárgyalásában illetékesek, a közepesen súlyos bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság (tribunal correctionnel) ülésein ülnökként való részvételre, valamint az ügyészség és a vádlott által tárgyalás nélkül elfogadott büntetések (compositions pénales) jóváhagyására rendelkeznek hatáskörrel.

2013. január 1-jén 452 ilyen bíró volt.

A munkaügyi bírák

A munkaügyi bírákat (les conseillers prud’hommes) ötévente választják. A bírákat a munkáltatókat és munkavállalókat a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a vezetés és különböző tevékenységek területén képviselő választótestületek választják meg közös jelöltlista és elsőbbségi szavazás nélküli, arányos képviselet mellett. A jelölteknek francia állampolgársággal kell rendelkezniük, be kell tölteniük legalább a 21. életévüket, és polgári jogaik tekintetében nem vonatkozhat rájuk tilalom, közügyektől való eltiltás vagy megfosztás.

Választásra jogosult valamennyi, legalább 16. életévét betöltött, szakmai tevékenységet folytató, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésre irányuló szerződéssel rendelkező személy, illetve nem önszántából munkanélküli személy.

A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bíróságainak ülnökei

A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bíróságainak (tribunaux des affaires de la sécurité sociale) ülnökeit a területen illetékes fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki három évre az ifjúságért, a sportért és a társadalmi kohézióért felelős regionális igazgató által benyújtott listáról, amelyet a leginkább reprezentatív szakmai szervezetek kinevezési javaslatai alapján állítanak össze.

A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróságok ülnökei

A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróságok (tribunaux du contentieux de l’incapacité) ülnökeit a területen illetékes fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki három évre az ifjúságért, a sportért és a társadalmi kohézióért felelős regionális igazgató által benyújtott listáról, amelyet a leginkább reprezentatív szakmai szervezetek kinevezési javaslatai alapján állítanak össze.

Fiatalkorúak bíróságának ülnökei

A fiatalkorúak bíróságának (tribunaux pour enfants) ülnökeit az igazságügyi miniszter nevezi ki négy évre. Az ülnököket a gyermekjólét területe iránt elkötelezett és kompetens személyek közül választják ki; a fiatalkorúak egyes bíróságain foglalkoztatott ülnököket a fellebbviteli bíróság első elnöke által benyújtott jelöltlistáról választják.

A földhaszonbérletek paritásos bíróságának ülnökei

A földhaszonbérletek paritásos bíróságának (tribunaux paritaires des baux ruraux) ülnökei között egyenlő létszámban vannak olyan tulajdonosok, akik emellett nem haszonbérlők, valamint olyan haszonbérlők, akik emellett nem tulajdonosok; őket társaik választják a választási listák összeállításáért felelős bizottság által összeállított és a megyei prefektus által véglegesített jelöltlistákról.

A kereskedelmi bíróságok bírái

A kereskedelmi bíróságok (tribunaux de commerce) bírái – más néven: meghatalmazott bírák (juges consulaires) – más kereskedők által választott, a posztra önként jelentkező kereskedők.

Választásuk a kereskedelmi törvénykönyv L. 723‑1 ‑ L. 723‑14. és R. 723‑1 ‑ R. 723‑31. cikkében megállapított kétszakaszos választási eljárás keretében történik.

A második szakaszban az elektorok gyakorló bírák, egykori bírák és a kereskedők meghatalmazottai.000 A kereskedők meghatalmazottai (délégués consulaires) maguk is kereskedők, őket öt évre választják kizárólag azért, hogy megválasszák a kereskedelmi bíróságok bíráit.

A bírákat először két évre, azt követően pedig négy évre választják. Egy bíró legfeljebb négy egymást követő ciklusban tölthet be tisztséget. Az a bíró, aki négy egymást követő ciklusban töltötte be a tisztséget, ezt követően egy évig nem választható meg.

A kereskedelmi bíróságok megüresedett álláshelyeinek betöltésére évente, október első felében tartanak választást.

Bírósági jegyzők

A bírósági jegyző (greffier) eljárásjogi szakember. A bírósági okiratok kidolgozásában segíti a bírót, és a törvény által meghatározott esetekben felel a bírósági okiratok hitelesítéséért és igazolásáért, azok semmisségének terhe mellett.

A bírósági jegyző a bíró közeli munkatársa, akinek segítséget nyújt az ügyek tárgyalásra való előkészítésében, valamint az okiratok felkutatásában. A bírósági jegyző fogadhatja a nagyközönséget és tájékoztathatja a nyilvánosságot, emellett szakoktatást is elláthat az Országos Jegyzőképző Iskolában (école nationale des greffes).

A bírósági jegyző a feladatköreinek túlnyomó részét a bíróságok különböző hivatalaiban látja el. A bíróság méretétől és szervezetétől függően a bírósági jegyző - hivatalvezetőként, helyettesként vagy osztályvezetőként - vezetői felelősségi körökkel is felruházható.

Ügyvédek

Az ügyvédek (avocats) az igazságszolgáltatást segítő személyeknek minősülnek, akik szabad és független hivatást gyakorolnak. Az ügyvédekre irányadó szabályokat az egyes bírói és jogi hivatások reformjáról szóló, 1971. december 31-i 71-1130. sz. törvény (loi), valamint az ügyvédi hivatás szervezetéről szóló, 1991. november 27-i 91-1197. sz. rendelet (décret) állapítja meg. Az 1971. évi törvényt módosító, 1990. december 31-i 90-1259. sz. törvény és annak végrehajtási rendeletei a meglévő ügyvédi (avocat) és a jogi tanácsadói (conseil juridique) hivatás összevonásával létrehozták az új ügyvédi (avocat) hivatást.

Mindennapi tevékenységük során az ügyvédek tanácsot adnak ügyfeleiknek és képviselik őket.

Az 1971. december 31-i törvény 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az ügyvédek gyakorlatilag monopóliumhelyzetben vannak a felek segítése és képviselete, a bíróságok, valamint bármilyen jellegű igazságügyi, illetve fegyelmi szerv előtti eljárás és védelem tekintetében.

Nincs országos ügyvédi kamara, mivel az ügyvédek valamennyi kamara megfelelő képviseletét meg kívánják tartani. Franciaország kontinentális és tengerentúli területein 161 kamara (barreaux) létezik, melyek mindegyike egy megyei bírósághoz (tribunal de grande instance) tartozik, és mindegyik kamarát egy elnök (bâtonnier) vezeti és egy igazságszolgáltatási tanács (conseil de l’ordre) igazgatja; az igazságszolgáltatási tanácsnak az a feladata, hogy foglalkozzon a hivatás gyakorlását érintő valamennyi kérdéssel, továbbá az, hogy felügyelje az ügyvédek kötelezettségeinek betartását és jogaik védelmét.

Az 1990. december 31-i törvény (15. cikke) által létrehozott Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa (Conseil national des barreaux – CNB) jogi személyiséggel rendelkező közhasznú intézmény (établissement d’utilité publique); az a feladata, hogy ellássa az ügyvédi hivatás hatóságok előtti képviseletét, és törekedjen a hivatásra vonatkozó szabályok és szokások összehangolásának biztosítására.

Az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsának van egy honlapja, ahol bárki ingyenesen hozzáférhet a hivatás szervezetére vonatkozó információkhoz, a hivatást érintő aktuális kérdésekhez, valamint a francia ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező valamennyi ügyvédet tartalmazó névjegyzékhez. A nagyobb kamarák többségének van saját – ingyenes és bárki számára hozzáférhető – honlapja; címük az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsának honlapján található névjegyzékben szerepel.

A két franciaországi legfelsőbb bíróság – az Államtanács és a Semmítőszék – ügyvédei külön hivatást alkotnak: ők köztisztviselők, akiket az igazságügyi miniszter nevez ki hivatalukba, és kizárólag ők biztosítják a felek legfelsőbb bíróságok előtti képviseletét, amikor az kötelező. A legfelsőbb bíróságok ügyvédeire irányadó szabályokat alapvetően az Államtanács és a Semmítőszék ügyvédi kamaráját létrehozó, 1817. szeptember 10-i törvényerejű rendelet (ordonnance), a hivatásba való bejutás feltételeiről szóló, 1991. október 28-i 91-1125. sz. rendelet (décret), valamint a hivatásra irányadó fegyelmi szabályokról szóló, 2002. január 11-i 2202-76. sz. rendelet (décret) határozza meg.

Egy 1814. július 10-i törvényerejű rendelet (ordonnance) a legfelsőbb bíróságoknál tevékenykedő ügyvédek számát hatvan főben állapította meg. Egy 2009. április 22-i rendelet (décret) azonban immár lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy – az igazságszolgáltatás megfelelő működése miatt, és különösen a legfelsőbb bíróságok ügyterhelésében bekövetkezett változásokra tekintettel – új ügyvédi tisztségeket hozzon létre a legfelsőbb bíróságokon.

A legfelsőbb bíróságok ügyvédei különálló ügyvédi kamarát alkotnak, amelynek élén egy elnök áll, akit a 11 tagból álló kamarai tanács segít. Ez a testület felel a szakmai fegyelem biztosításáért és képviseli a hivatást.

További információk az Államtanács és a Semmítőszék Ügyvédi Kamarájának internetes honlapján találhatók.

Létezik-e adatbázis ezen a területen?

Létezik egy olyan adatbázis, amelyet az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa tart fenn az összes franciaországi ügyvédi kamara névjegyzékében szereplő ügyvédek jegyzéke alapján.

Ingyenes-e az információkhoz való hozzáférés?

Az Ügyvédi Kamarák Országos Tanácsa internetes honlapján található adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Közjegyzők

Szervezet

A közjegyző közhivatalnok, akit az igazságügyi miniszter rendelet (arrêté) útján nevez ki. A közjegyzők mindazonáltal önfoglalkoztató, független szakmát gyakoroló szakemberekként tevékenykednek. A hivatásra irányadó szabályokat elsősorban a – közjegyzői hivatás szervezetére vonatkozó – (a francia forradalmi naptár keltezése szerinti) XI. évi szelek hónap 25. napján született törvény (loi), az 1945. november 2-i 45-2590. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance), az 1945. december 19-i 45-0117 sz. rendelet (décret), a közjegyzői szakképzésről és a közjegyzői hivatáshoz való hozzáférésről szóló, 1973. július 5-i 73-609. sz. rendelet (décret), valamint a közjegyzők díjazásának megállapításáról szóló, 1978. március 8-i 78-262. sz. rendelet (décret) állapítja meg.

A hivatás megyei közjegyzői kamarákba, valamint regionális szintű tanácsokba szerveződik, amelyek a hatáskörükbe tartozó közjegyzők szabályozásáért és fegyelmi ügyeiért felelnek. A hivatás nemzeti hatóságok előtti képviseletét a Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa (Conseil supérieur du notariat) látja el.

A Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa a hatóságok előtti képviseleti szerepén kívül a különböző regionális tanácshoz tartozó közjegyzők közötti szakmai jellegű viták megelőzésének és megoldásának feladatát is ellátja. A Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsa ingyenes internetes honlappal rendelkezik, amely ismerteti a hivatás főbb jellemzőit, és tartalmazza a megyei és regionális kamarákhoz illetve tanácsokhoz tartozó közjegyzők névjegyzékét.

Szerep és jogkörök

A közjegyzők közjegyzői okiratokat állíthatnak ki, amelyek a későbbiekben bírósági ítélet nélkül is végrehajthatóak.

Az okiratok szövegezésével összefüggésben illetve attól függetlenül feladatuk a magánszemélyek és vállalkozások részére biztosított tanácsadás, továbbá fő tevékenységük mellett részt vehetnek a vagyonkezelési és az ingatlanügyletekben.

Más jogi hivatások

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtó (huissier de justice) közhivatalnok, akit az igazságügyi miniszter rendelet (arrêté) útján nevez ki. A végrehajtók mindazonáltal önfoglalkoztató, független szakmát gyakoroló szakemberekként tevékenykednek. A szakmára irányadó szabályokat elsősorban az 1923. december 27-i törvény (loi), az 1945. november 2-i 45-2592. sz. törvényerejű rendelet (ordonnance), az 1956. február 29-i 56-222. sz. rendelet (décret), valamint az 1975. augusztus  14-i 75-770. sz. rendelet (décret) állapítja meg.

Kizárólag ők jogosultak kézbesíteni az eljárási okiratokat és végrehajtani a bírósági határozatokat, valamint a végrehajtható határozatokat vagy intézkedéseket. Ezen túlmenően – a bíróságok megbízásából vagy magánszemélyek kérésére tényállást is felvehetnek. Fő tevékenységük mellett közvetítőként, vagyonkezelőként és biztosítási ügynökként is eljárhatnak, amennyiben erről előzetesen értesítik a regionális végrehajtói kamarájukat és a területen illetékes fellebbviteli bíróságnál működő főügyészt (procureur général).

A hatáskörükbe tartozó polgári és kereskedelmi ügyekben a végrehajtók az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendeletben (décret) meghatározott mértékű illetményben részesülnek.

A hivatást a megyei és regionális kamarák képviselik az egyes fellebbviteli bíróságok földrajzi illetékességi területén. A hivatás egészét a hatóságok előtt egy országos kamara képviseli, amely rendezi a kamarák közötti, valamint a különböző regionális kamarához tartozó végrehajtók közötti jogvitákat. A Végrehajtók Országos Kamarája ingyenes honlappal rendelkezik, amely ismerteti a hivatás főbb jellemzőit és tartalmazza a végrehajtók névjegyzékét.

A bíróság munkáját segítő egyéb tisztviselők

A kereskedelmi bíróságok jegyzői (greffiers de tribunaux de commerce) olyan közhivatalnokok , akiknek elsődleges feladata a kereskedelmi bíróságok tagjainak segítése a tárgyalásokon, valamint a bíróság elnökének segítése a hatáskörébe tartozó valamennyi feladat ellátása során. Ők kezelik a bírósági nyilvántartást, valamint gondoskodnak a cégnyilvántartás (registre du commerce et des sociétés – RCS), valamint a bírósági nyilvántartások és ügyiratok megfelelő karbantartásáról. Hiteles másolatokat állítanak ki, felelősek a bírósági pecsét elhelyezéséért, őrzik a hivatalhoz eljuttatott pénzt, továbbá megszövegezik a hivatal okiratait és hatáskörükbe tartozó hivatalos okiratokat.

A hivatást a kereskedelmi törvénykönyv L.741-1–R.741-1. cikke szabályozza.

A hivatás hatóságok előtti képviseletét a Kereskedelmi Bíróságok Jegyzőinek Országos Tanácsa (Conseil national des greffiers des tribunaux de commerce – CNGTC) látja el. Ez a testület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú intézmény (établissement d’utilité publique), amely a hivatás közös érdekeinek képviseletéért felel. A testület megszervezi a jegyzők és a hivatali személyzet alap- és folyamatos továbbképzését, a szakvizsgákat, megkönnyíti a szakmai gyakorlatok hozzáférhetőségét és biztosítja azok nyomon követését. A Kereskedelmi Bíróságok Jegyzőinek Országos Tanácsa honlapja további információkkal szolgál ezekről a kérdésekről.

Jogi tanácsadók / vállalati jogtanácsosok

A jogi tanácsadói (conseil juridique) szakmát az 1990. december 31-i 90-1259. sz. törvény egyesítette az ügyvédi (avocat) hivatással.

Azokra a jogászokra (jusirstes), akik nem folytatnak független ügyvédi (avocat) tevékenységet, hanem vállalati jogtanácsosként tevékenykednek, nem vonatkozik külön szakmai szabályozás.

Kapcsolódó linkek

Jogi hivatások

Utolsó frissítés: 21/10/2013

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.