A jogi szakmák – bevezetés

A jogi szakmák közé Észtországban a következők tartoznak:

• ügyészek;
• bírák;
• ülnökök;
• bírósági fogalmazók és bírósági titkárok;
• ügyvédek;
• közjegyzők;
• végrehajtók;
• csődbiztosok.

Ügyészek

Szervezet

Az ügyészség az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kormányzati szerv. Két szintje van: a Legfőbb Ügyészség (mint felügyeletet gyakorló ügyészség) és négy körzeti ügyészség.

A Legfőbb Ügyészség illetékessége Észtország egész területére kiterjed, míg a körzeti ügyészségek illetékessége a rendőrségi prefektúrák illetékességi területével esik egybe. Az ügyészi szervezet élén a legfőbb ügyész áll, akit az igazságügyi miniszter javaslatára – az észt parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének meghallgatása után – az észt kormány nevez ki öt évre.

A legfőbb ügyész minden évben, a parlament tavaszi ülésszakán áttekintő jelentést terjeszt a parlament alkotmányügyi bizottsága elé arról, hogy az ügyészség az előző naptári évben hogyan teljesítette a törvény által előírt feladatait.

A körzeti ügyészségek élén a főügyészek állnak, akiket szintén öt évre nevez ki az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész javaslatára.

Észtországban az ügyészeknek összesen nyolc típusa van: a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészségen működő főügyészek, ügyészek és ügyészségi fogalmazók, valamint a körzeti ügyészségeken működő főügyészek, vezető ügyészek, különleges ügyészek, körzeti ügyészek és ügyészségi fogalmazók.

Lásd továbbá: az ügyészségről szóló törvényt.

Szerepük és kötelezettségeik

Az ügyészségről szóló törvény szerint:

• az ügyészség részt vesz a bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez szükséges megfigyelések tervezésében;
• irányítja a büntetőeljárások tárgyalás előtti részét, és biztosítja azok törvényességét és eredményességét;
• képviseli a vádat a bíróság előtt;
• ellátja a jogszabály által az ügyészségre rótt egyéb feladatokat.

Az ügyészség függetlenül látja el az ügyészségi törvényben meghatározott feladatait.

A büntetőeljárás vezetőjeként az ügyész irányítja a nyomozást végző szervet a bizonyítékok összegyűjtése során, és a megállapított tények alapján dönt arról, vádat emel-e egy személy ellen.

Az ügyészségi törvény értelmében:
a Legfőbb Ügyészség:

• hivatali visszaélés bűntette, gazdasági bűncselekmények, a honvédségnél betöltött szolgálattal összefüggő bűncselekmények, környezetvédelmi bűncselekmények, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, ideértve a határokon átnyúló jellegű és más különösen súlyos szervezett bűncselekményeket, vagy a nyilvánosság nagy érdeklődése által kísért bűncselekmények, továbbá az emberiesség és a nemzetközi biztonság elleni bűncselekmények, az állam elleni bűncselekmények súlyosabb esetei, ügyészek által elkövetett bűncselekmények és a legfőbb ügyész által a hatáskörébe utalt egyéb bűncselekmények esetében irányítja az előzetes nyomozást és képviseli a vádat valamennyi fokú bíróság előtt;
• felügyeli és tanácsadással segíti a körzeti ügyészségek tevékenységét, valamint elemzi a bíróságok és ügyészségek gyakorlatát, és általános következtetéseket von le azokból;
• ellátja a nemzetközi együttműködésből eredő feladatokat, ideértve az Eurojust munkájában való részvételt is;
• részt vesz az ügyészség tevékenységét érintő törvények, kormányrendeletek és igazgatási rendeletek, valamint igazságügyi miniszteri rendeletek és határozatok megszövegezésében.

Bírák

Szervezet

Bíró csak olyan észt állampolgár lehet, aki államilag elismert, mesterfokozatú jogi diplomával, vagy az Észt Köztársaság oktatási törvénye 28. szakasza (2²) bekezdésének értelmében azzal egyenértékű képesítéssel, vagy azzal egyenértékű külföldi képesítéssel rendelkezik, felsőfokon beszéli az észt nyelvet, erkölcsileg feddhetetlen, és rendelkezik azokkal a képességekkel és jellemvonásokkal, amelyek a bírói hivatás ellátásához szükségesek. A bírák élethosszig tartó kinevezést kapnak. Az igazságügyi miniszter nem gyakorol irányítási és fegyelmi jogkört a bírák felett. A bírót hivatalából kizárólag jogerős bírói ítélet alapján lehet elmozdítani. A bírák 67 éves korukig maradhatnak hivatalukban, a korhatár azonban felemelhető.

Nem nevezhető ki bíróvá:

• az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek;
• az, akit bírói, közjegyzői, hiteles fordítói vagy végrehajtói tisztségéből felmentettek;
• az, akit az Észt Ügyvédi Kamarából kizártak;
• az, akit a közszolgálatból fegyelmi vétség miatt felmentettek;
• az, aki csődhelyzetben van;
• az, akinek könyvvizsgálói szakmai tevékenysége megszűnt, kivéve, ha a megszűnés a könyvvizsgáló kérelmére történt;
• az, akitől megvonták a szabadalmi ügyvivőként történő eljárás jogát, kivéve, ha a megszűnés a szabadalmi ügyvivő kérelmére történt.

Az, aki a bírói szakmai gyakorlatot elvégezte vagy a gyakorlat alól menteséget élvez, és letette a bírói vizsgát, megyei vagy közigazgatási bíróságon nevezhető ki bíróvá. A bírói szakmai gyakorlatot annak nem kell teljesítenie, aki közvetlenül a bírói vizsga letétele előtt legalább két évig dolgozott ügyvédként vagy ügyészként (ide nem értve az ügyészségi fogalmazókat), illetve aki korábban bíróként dolgozott, amennyiben a bírói tisztség megszűnése óta legfeljebb 10 év telt el.

Körzeti bírósági bíróvá a bírói vizsgát letett, tapasztalt és elismert jogászok nevezhetők ki. Annak, aki közvetlenül kinevezése előtt bíróként dolgozott, nem kell bírói vizsgát tennie.

A Legfelsőbb Bíróság bírájává tapasztalt és elismert jogászok nevezhetők ki.

A bírákat nyílt versenyvizsga alapján nevezik ki.

A bíró – az oktatói vagy kutatói minőségben történő munkavégzés kivételével – kizárólag bíróként végezhet munkát. A bíró köteles a bíróság elnökét tájékoztatni a bírói tisztségen kívüli valamennyi munkavégzésére irányuló tevékenységéről. A bírói tisztségen kívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a bíró hivatali kötelezettségeinek teljesítését vagy a bíró igazságszolgáltatás során tanúsított pártatlanságát. A bíró nem lehet országgyűlési képviselő vagy önkormányzati képviselő, politikai párt tagja, gazdasági társaság alapítója, ügyvezetője, illetve ügyvezető testületének vagy felügyelő bizottságának tagja, külföldi vállalkozás fióktelepének igazgatója, csődbiztos, csődbizottság tagja, kirendelt ingatlankezelő, vagy a vitában érintett felek valamelyike által felkért választottbíró.

A bíró csak bírósági határozat alapján mozdítható el hivatalából. Az első- vagy másodfokú bíróság bírája ellen annak hivatali ideje alatt csak a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének javaslatára, a köztársasági elnök hozzájárulásával lehet vádat emelni. A Legfelsőbb Bíróság bírája ellen annak hivatali ideje alatt csak az igazságügyi kancellár javaslatára, az országgyűlési képviselők többségének hozzájárulásával lehet vádat emelni.

A bírákra, a szakmai gyakorlatukra és kötelezettségeikre vonatkozó követelményeket a bírósági törvény határozza meg.

Szerepük és kötelezettségeik

A bírói tevékenységre jogi szabályozás vonatkozik. Az észt bíróságok valamennyi bírája együttes ülésen (en banc) elfogadott egy etikai kódexet. További információk találhatók az észtországi bíróságok weboldalán és a Legfelsőbb Bíróság weboldalán.

A bíró szerepe, hogy – az Alkotmánnyal és a jogszabályokkal összhangban, azok alapján az ügyben részt vevő felek számára igazságos megoldásról határozva – igazságot szolgáltasson. A bíró a jogi aktusok értelmezése és kutatómunka útján előmozdítja a jogfejlődést.

A bíró a hivatalos kötelezettségeit pártatlanul, önös érdekek nélkül végzi, és a szolgálati érdekeket még a szakmai tevékenységén kívül is szem előtt tartja. A bírónak feddhetetlen viselkedést kell tanúsítania mind a szakmai tevékenysége során, mind azon kívül, és tartózkodnia kell az olyan cselekményektől, amelyek sérthetik a bíróság hírnevét. A bíró nem fedhet fel olyan információkat, amelyek zárt bírósági tárgyalás vagy egyezség elérése érdekében tartott megbeszélések során jutottak a birtokába. A titoktartási kötelezettség mindenkor érvényes, még a bíró nyugdíjazása után is. A bírónak felügyelnie kell a bírójelölteket, bíróságifogalmazó-jelölteket és a szakmai gyakorlatukat töltő egyetemi hallgató gyakornokokat. Egyetlen bírónak sem kell egyszerre kettőnél több bírójelöltet, bíróságifogalmazó-jelöltet vagy egyetemi hallgató gyakornokot felügyelnie. A bírónak kötelessége, hogy rendszeresen fejlessze szakmai ismereteit és készségeit, és képzéseken vegyen részt.

A bírákat megillető szociális juttatások

A bírák a törvény alapján különböző szociális juttatásokban részesülnek. Ezek közé tartozik egyebek mellett az alapilletmény, a pótlék, a bírói nyugdíj, a szabadság és a bírói talár.

A bírói alapilletményt az észt parlament és a köztársasági elnök által kinevezett állami hivatalnokok illetményéről szóló törvény határozza meg. Alapilletményükön felül a bírák hivatalban töltött idejük után pótlékra jogosultak, amelynek mértéke az ötödik évtől kezdve eléri az alapilletmény 5%-át; a tízedik évtől kezdve az alapilletmény 10%-a; a tizenötödik évtől kezdve az alapilletmény 15%-a.

A bírói nyugdíj a következőkből áll: öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a bíró családtagjainak járó hozzátartozói nyugdíj. A bírói nyugdíj a bíróként történő munkavégzés ideje alatt nem jár. Ha a nyugállományba vonult bírót máshol alkalmazzák, keresetétől függetlenül megkapja a bírói nyugdíj teljes összegét. Nem kap bírói nyugdíjat az, akit fegyelmi vétség miatt mentenek fel tisztségéből, vagy akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélnek. Megvonják a bírói nyugdíjat attól, akit az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény miatt elítélnek.

Bírói öregségi nyugdíjban bárki részesülhet, aki legalább tizenöt évig állt alkalmazásban bíróként, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A bíró akkor is jogosult öregségi nyugdíjra, ha nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, viszont tizenöt év bíróként történő munkavégzés után munkaképességének 100%-át, 90%-át vagy 80%-át elveszítette. A nyugdíjkorhatárt betöltött bíró tíz év bíróként történő munkavégzés után jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra, ha munkaképességének 100%-át, 90%-át vagy 80%-át elveszíti. A bírói öregségi nyugdíj mértéke a bíró utolsó illetményének 75 %-a.

A bíró utolsó illetménye 75%-ának megfelelő mértékű korkedvezményes nyugdíjra jogosult az, aki legalább harminc évig dolgozott bíróként.

Ha a bíró a bírói tisztségének fennállása idején tartósan munkaképtelenné válik, bírói rokkantsági nyugdíjra jogosult. A bírói rokkantsági nyugdíj mértéke 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén a bíró utolsó illetményének 75%-a, 80%-os vagy 90%-os munkaképesség-csökkenés esetén a bíró utolsó illetményének 70%-a, 40–70%-os munkaképesség-csökkenés esetén pedig a bíró utolsó illetményének 30%-a.

A bíró halála esetén a bíró utolsó illetménye 30%-ának megfelelő mértékű hozzátartozói nyugdíjban részesül valamennyi olyan családtag, aki hozzátartozói nyugdíjra jogosult. Az ilyen címen kifizetett teljes összeg azonban nem haladhatja meg a bíró utolsó illetményének 70%-át.

A bírákat megillető éves szabadság mértéke az első- és másodfokú bíróságok bírái esetében 49 naptári nap, a Legfelsőbb Bíróság bírái esetében pedig 56 naptári nap. A bírák nem jogosultak a közszolgálati törvény szerinti pótszabadságra.

Ülnökök

Az ülnökök a legsúlyosabb bűncselekményeket érintő büntetőügyekben, a megyei bíróságokon vesznek részt az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás során az ülnök ugyanolyan jogállással, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy bíró. Az ülnök legfeljebb négy évre nevezhető ki, 25 és 70 év közötti cselekvőképes észt állampolgárnak kell lennie, Észtországban lakóhellyel kell rendelkeznie, felsőfokon kell beszélnie az észtül, és erkölcsileg is alkalmasnak kell lennie az ülnöki feladatok ellátására. Ugyanazon személy egymást követően legfeljebb kétszer nevezhető ki ülnöknek.

Nem lehet ülnök az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, aki csődhelyzetben van, aki egészségügyi okokból alkalmatlan a feladat ellátására, aki egy évnél rövidebb ideje rendelkezik állandó lakcímmel (azaz a lakcímnyilvántartásba bejegyzett címmel) annak a helyi önkormányzatnak a területén, amely őt ülnöknek jelölte, továbbá a bíróságon, ügyészségen és a Belbiztonsági Szolgálatnál dolgozó személyek, a fegyveres erők tagjai, az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók, az észt kormány és az önkormányzatok tagjai, továbbá a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő és a megyei közgyűlés elnöke. A bűncselekmény elkövetésével vádolt személy a büntetőeljárás időtartama alatt nem nevezhető ki ülnökké.

Az ülnök szerepe alapvetően az, hogy az igazságszolgáltatásban az átlagember szemléletmódját jelenítse meg, aki az eljárást a jogi nézőpont helyett inkább emberi oldalról figyeli. Az ülnökjelöltek megválasztása a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladata.

Bírósági fogalmazók és bírósági titkárok

A bírósági fogalmazó olyan bírósági tisztviselő, aki törvényben meghatározott feladatokat lát el. A bírósági fogalmazó pártatlan, de törvényben meghatározott mértékben eleget kell tennie a bíró utasításainak. A bírósági fogalmazó jogosult a nyilvántartásokba (például az ingatlan-nyilvántartásba és a cégnyilvántartásba) történő bejegyzés megtételére, valamint a nyilvántartások vezetése körében végzések – köztük bírságot kiszabó végzések – kibocsátására. A bírósági fogalmazók lefolytathatják a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló gyorsított eljárást. A bírói tisztség viselésével kapcsolatos korlátozások a bírósági fogalmazókra is irányadók.

Bírósági fogalmazó az lehet, aki államilag elismert, mesterfokozatú jogi diplomával, vagy az Észt Köztársaság oktatási törvénye 28. szakasza (2²) bekezdésének értelmében azzal egyenértékű képesítéssel, vagy azzal egyenértékű külföldi képesítéssel rendelkezik, felsőfokon beszéli az észt nyelvet, erkölcsileg feddhetetlen, teljesítette a bírósági fogalmazói szakmai gyakorlatot, és letette a bírósági fogalmazói vizsgát., Az a személy, aki nem teljesítette a bírósági fogalmazói szakmai gyakorlatot, viszont teljesítette a bírói szakmai gyakorlatot vagy mentességet élvez alóla, és letette a a bírói vizsgát, szintén kinevezhető bírósági fogalmazóvá.

Nem lehet bírósági fogalmazó, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek; akit bírói, közjegyzői, hiteles fordítói vagy végrehajtói tisztségéből felmentettek; akit az Észt Ügyvédi Kamarából kizártak; akit a közszolgálatból fegyelmi vétség miatt felmentettek; aki csődhelyzetben van; akinek könyvvizsgálói szakmai tevékenysége megszűnt, kivéve, ha a megszűnés a könyvvizsgáló kérelmére történt; akitől megvonták a szabadalmi ügyvivőként történő eljárás jogát, kivéve az olyan szabadalmi ügyvivő kérelmére történt megszűnést; akit a kinevezést követő három éven belül, alkalmatlansága miatt felmentettek bírói tisztségéből.

A bírósági fogalmazókat nyílt versenyvizsga alapján nevezik ki.

A bírósági fogalmazókra alkalmazandó követelményeket a bírósági törvény határozza meg.

Bírósági titkár az a bírósági tisztviselő, aki önállóan vagy bírói felügyelet alatt a bírósági eljárásról szóló törvényben meghatározott mértékig részt vesz az ügyek előkészítésében és az ügyintézésben. A bírósági titkár jogosult mindazokat a cselekményeket elvégezni és határozatokat meghozni, amelyeket a bírósági eljárásról szóló törvény értelmében a bírósági fogalmazó vagy más bírósági tisztviselő elvégezhet. A bírósági titkár feladatainak ellátása során függetlenséget élvez, de a törvény által előírt mértékben eleget kell tennie a bírói utasításoknak.

A bírósági titkárokra vonatkozó követelmények megegyeznek a bírósági fogalmazókra vonatkozó követelményekkel. A bírósági titkári álláshely megüresedése esetén nyílt versenyvizsgát írnak ki.

Nem lehet bírósági titkár, akit bűncselekmény szándékos elkövetése miatt elítéltek; akit államellenes cselekmény szándékos elkövetése miatt elítéltek, függetlenül attól, hogy az elítéléssel kapcsolatos adatokat törölték-e vagy sem; akinek a bírósági titkári feladat ellátására való jogosultságát jogerős bírósági ítélet visszavonta; aki bírósági titkárt közvetlenül felügyelő személy közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A bírósági titkárok  (371 Kb)  és bírósági fogalmazók  (373 Kb)  mellett a bírósági tisztviselők közé tartoznak a bíróságok igazgatói  (367 Kb)  és a bírósági jogi asszisztensek  (364 Kb) .

Ügyvédek

Az ügyvédi foglalkozás az ügyvédek mellett kiterjed az ügyvédjelöltekre is.

Az ügyvédek az Észt Ügyvédi Kamara tagjai, tevékenységüket az ügyvédi kamaráról szóló törvény szabályozza. Az Észt Ügyvédi Kamarának bárki a tagja lehet, aki megfelel az ügyvédi kamaráról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, és letette az ügyvédi szakvizsgát.

Az Észt Ügyvédi Kamara önkormányzattal rendelkező szakmai testület, amelyet arra alapítottak, hogy köz- és magánérdekű jogi szolgáltatásokat nyújtson, és védje az ügyvédek szakmai jogait. Az Észt Ügyvédi Kamara figyelemmel kíséri tagjai szakmai tevékenységét és azt, hogy a tagok megfelelnek-e a szakmai etikai követelményeknek. Az Ügyvédi Kamara szervezi továbbá az ügyvédek szakmai gyakorlaton való képzését és az állami jogi segítségnyújtás biztosítását. Tagjai útján az Észt Ügyvédi Kamara biztosítja az állami jogi segítségnyújtást.

Az Észt Ügyvédi Kamara különböző szervein keresztül jár el. Ezek közé tartozik a közgyűlés, az elnökség, az elnök, a vizsgálóbizottság, az etikai bizottság és a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság.

Az ügyvédek jogosultak:

• képviselni és védeni az ügyfeleket a bíróságon, valamint a tárgyalás előtti és egyéb eljárásokban, Észtországban és külföldön egyaránt;
• bizonyítékokat gyűjteni;
• a jogi szolgáltatások nyújtása során tetszésük szerint kiválasztani és alkalmazni a jogszerű eszközöket és intézkedéseket;
• megszerezni nemzeti és helyi hatóságoktól a jogi szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, hozzáférni iratokhoz és azokról másolatot vagy azokból kivonatot kérni, kivéve, ha jogszabály tiltja az ügyvédeknek az ilyen információk vagy dokumentumok megszerzését;
• ha ez a jogi szolgáltatások nyújtásához szükséges, az adott személyek beleegyezése nélkül feldolgozni az ügyfeleiktől eltérő személyek olyan személyes adatait – ideértve különleges személyes adatokat is –, amelyek egy szerződésnek vagy jogi aktusnak megfelelően kerültek a birtokukba;
• tanúsítani aláírások és az ügyfélnek nyújtott jogi szolgáltatás részeként a bíróságnak és más hivatalos szerveknek benyújtott iratok másolatainak hitelességét;
• választottbíróként vagy a békéltetésről szóló törvényben meghatározott eljárásban békéltetőként eljárni;
• csődbiztosként eljárni, ha tagjai a kamarának.

Az ügyvédjelöltek a jogszabályokban megszabott határokon belül ügyvédi hatáskörrel járhatnak el.

Az ügyvédjelöltek nem jogosultak választottbíróként, vagy a békéltetésről szóló törvényben meghatározott eljárásban békéltetőként eljárni. Nincs joguk ügyfeleket képviselni vagy védeni a Legfelsőbb Bíróság előtt, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az ügyvédjelöltek nem járhatnak el csődbiztosként sem.

Az ügyvédjelölt csak a pártfogója, egy ügyvéd felügyelete alatt nyújthat jogi szolgáltatásokat.

A jogi szolgáltatások nyújtása során az ügyvéd függetlenül és a jognak, az Észt Ügyvédi Kamara szervei által elfogadott jogi aktusoknak és határozatoknak, az ügyvédi szakmai etikai követelményeknek, a bevált gyakorlatnak és a saját lelkiismeretének megfelelően jár el.

Az ügyvéddel közölt információk bizalmas jellegűek. Azt az ügyvédet,az Észt Ügyvédi Kamara alkalmazottját vagy ügyvédi irodai alkalmazottat, akit tanúként hallgatnak meg, nem lehet kihallgatni és nem lehet tőle felvilágosítást kérni olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről jogi szolgáltatások nyújtása során szerzett tudomást.

Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó adathordozók sérthetetlenek.

Az ügyvéd szakmai kötelezettségeinek teljesítése nem eredményezheti azt, hogy az ügyvédet azonosítják egy ügyféllel vagy az ügyfél bírósági ügyével.

Szakmai tevékenységéből eredő okok miatt az ügyvédet kizárólag megyei vagy városi bírósági végzés alapján lehet fogva tartani, megmotozni vagy őrizetbe venni. Az az ügyvédi iroda, amelyen keresztül az ügyvéd jogi szolgáltatásokat nyújt, nem kutatható át az ügyvéd szakmai tevékenységéből eredő okok miatt.

Az ügyvédek és ügyvédi irodák listája, valamint egyéb hasznos információk megtalálhatók az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán. Az "Ügyvédet keres" funkció azonban az Európai Unió egész területén lehetővé teszi, hogy ügyvédet találjunk.

Jogi adatbázisok

A fent említetteken kívül nincsenek egyéb adatbázisok.

Jogtanácsosok

A jogtanácsosok szakmai tevékenységére vonatkozóan Észtországban nincs jogi szabályozás.

Közjegyzők

Szervezet

Észtországban minden közjegyző egyenlő hatáskörrel rendelkezik. A közjegyzők szakmai tevékenységét a közjegyzőkről szóló törvény szabályozza. A közjegyzők szakmai tevékenységének szabályozásáért és irányításáért az Igazságügyi Minisztérium és a Közjegyzői Kamara együttesen felelős. A Közjegyzői Kamara közjogi jogi személy, amelynek valamennyi kinevezett közjegyző tagja. Az általa ellátott feladatok közé tartozik annak ellenőrzése, hogy a közjegyzők szakmai tevékenységüket lelkiismeretesen és szabályszerűen látják-e el, valamint a közjegyzők szakmai tevékenységének összehangolása, képzések szervezése a közjegyzők számára, a szakmai gyakorlat megszervezése, a közjegyzők elektronikus információs rendszerének kezelése és fejlesztése, továbbá felügyeleti tevékenységével kapcsolatban az igazságügyi miniszternek való segítségnyújtás stb. A közjegyzőkről és közjegyzői feladatokról a Közjegyzői Kamara weboldala nyújt tájékoztatást.

Szerepük és kötelezettségeik

A közjegyző a közjog értelmében vett hivatalos személy. Az állam arra hatalmazza fel, hogy valaki kérelmére igazolja a jogilag releváns tényeket és eseményeket, valamint hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében más közjegyzői cselekményeket végezzen el.

A közjegyzőnek a tevékenysége során pártatlannak, megbízhatónak és függetlennek kell lennie. A közjegyzők kötelesek megbizonyosodni az ügyletekben részt vevő felek tényleges szándékáról és a lebonyolított ügylet hibátlanságához szükséges feltételekről, valamint el kell magyarázniuk a feleknek az ügylet lebonyolításának különböző módjait és az ügylet következményeit.

A közjegyzők kérelemre a következő közjegyzői feladatokat látják el:

• közjegyzői tanúsítványt (különféle szerződések, jogátruházási aktusok, végrendeletek) és hitelesítést (másolatok, aláírások, nyomtatványok stb.) adnak ki;
• öröklési ügyekben döntenek;
• igazolást állítanak ki Észtországban végrehajtandó közjegyzői okiratok elkészítéséről (amelyeket Észtországban hajtanak végre és megfelelnek a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet [HL L 12., 2001.1.16., 1–23. o.] VI. mellékletében meghatározott formanyomtatványoknak)
• a közjegyzői törvénynek megfelelően érvénytelennek nyilvánítanak meghatalmazási iratokat;
• végrehajthatónak nyilvánítanak békéltetőként eljáró ügyvéd útján vagy egy másik közjegyző útján megkötött megállapodásokat;
• tanúsítványokat (apostille) állítanak ki;
• jogi személyek kérelmére benyújtják azok éves pénzügyi jelentéseit a nyilvántartást vezető bírósághoz;
• megerősítik a házasságokat és válásokat;
• pénzt, értékpapírokat és okiratokat vesznek át letétként;
• hozzáférést biztosítanak a az ingatlan-nyilvántartásba vagy a nyilvántartásba bevitt adatokhoz, vagy a nyilvántartásban tárolt dokumentumokhoz;
• gazdasági igazgatási hatóságoktól származó egyéb információkat nyújtanak, valamint közigazgatási aktusokat készítenek vállalkozások számára;
• vállalkozások kérelmére információkat visznek be a nyilvántartásba;

Az ügyfélnek ezekért az ügyletekért a törvényben meghatározott díjat kell fizetnie a közjegyző részére.

A közjegyzők a következő hivatalos szolgáltatásokat kínálhatják:

• a tanúsítási eljáráson kívüli jogi tanácsadást nyújtanak;
• tanácsadást biztosítanak adójogi és külföldi jogi kérdésekben, a tanúsítási eljárás részeként vagy azon kívül;
• békéltetést kínálnak a békéltetésről szóló törvény alapján;
• választottbíróként járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv alapján;
• árveréseket, szavazásokat, lottósorsolásokat és sorshúzásokat bonyolítanak le és az igazolják az eredményeket;
• eskütételt bonyolítanak le és esküvel megerősített igazolásokat hitelesítenek;
• a hivatalos feladatkörükhöz nem kapcsolódó petíciókat és értesítéseket és továbbítanak és igazolás e petíciók és/vagy értesítések továbbításáról vagy a továbbítás lehetetlenségéről;
• pénzt (készpénz kivételével), értékpapírokat, okiratokat és más tárgyakat fogadnak el letétként, amennyiben ez nem közjegyzői feladat vagy ilyen feladatból eredő hivatalos kötelezettség;
• 2020-ig igazolják az idegen nyelvről észtre fordított dokumentumok helytállóságát (mivel 2015-től csal a hites fordítók jogosultak észtről idegen nyelvre történő fordításokat kiadni, 2020-tól pedig csak hites fordítók jogosultak idegen nyelvről észre történő fordítást kiadni);
• válaszolnak a vállalkozások által benyújtott, magyarázat iránti kérelmeke

A közjegyzők által kínált hivatalos szolgáltatásokról a Közjegyzői Kamara.weboldalán találhatók információk. A közjegyzői szolgáltatások díjában az ügyfél és a közjegyző állapodik meg a szolgáltatások nyújtása előtt.

Más jogi szakmák

Végrehajtók

Észtországban ez egy önállóan végzett jogi foglalkozás: a végrehajtók saját nevükben járnak el, és maguk felelősek a cselekményeikért. A végrehajtóknak pártatlanul és felelősen kell teljesíteniük a kötelezettségeiket. A végrehajtók hivatali tevékenységét a végrehajtókról szóló törvény szabályozza.

2010 januárja óta működik a végrehajtók és csődbiztosok közös szakmai szervezete, a Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara (a továbbiakban: Kamara). A végrehajtók hivatalos tevékenységeit, a felügyeletüket, fegyelmi felelősségüket és szakmai szervezeti tevékenységeiket a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A Kamara szerepe az önállóan végzett jogi foglalkozások fejlesztése és támogatása – ideértve a bevált hivatalos és szakmai gyakorlatok fejlesztését és az azoknak való megfelelés figyelemmel kísérését –, ajánlások kidolgozása a szakmai tevékenységek harmonizálására, képzés szervezése, információs rendszerek fejlesztése stb. A Kamaránál etikai bizottság is működik. A Kamara tevékenységéről további információ a weboldalán található.

A végrehajtó szakmai feladatai:

1. végrehajtási eljárások lefolytatása a végrehajtási eljárási törvénykönyvnek megfelelően;

2. okiratok kézbesítése az eljárási törvénykönyveknek megfelelően;

3. hagyatéki leltár készítése és hagyatékok kezelése az öröklési jogi törvénynek megfelelően;

4. a törvényben előírt esetekben és eljárás szerint, valamely bíróság vagy igazgatási szerv kérelmére árverések lefolytatása a végrehajtási eljárásokon kívül.

A végrehajtót e hivatalos kötelezettségei teljesítéséért megillető díjat a végrehajtókról szóló törvény határozza meg.

Valamely személy kérelmére a végrehajtó az alábbi szakmai szolgáltatásokat végzi:
1) ingó és ingatlan árverések lefolytatása

2) dokumentumok kézbesítése;

3) jogi tanácsadás és iratok elkészítése, ha a képzettsége megfelel a bírósági törvény 47. szakasza (1) bekezdésének (1) pontjába foglalt rendelkezéseknek.

A végrehajtók jogosultak arra, hogy elutasítsák a szakmai szolgáltatások nyújtását.

A szolgáltatást kérelmező személlyel írásban meg kell állapodni a szakmai szolgáltatásnyújtás feltételeiről és a javadalmazási eljárásról. Az elfogadott feltételeknek és javadalmazásnak meg kell felelniük a helyes szakmai gyakorlatnak.

A szakmai szolgáltatások nyújtása során a végrehajtó nem gyakorolhatja a szakmai feladatai vagy hivatalából eredő feladatai ellátása céljából a törvényben a végrehajtó számára biztosított jogokat.

A végrehajtók által biztosított információk találhatók a Kamara honlapján. A hivatalos szolgáltatások nyújtásáról a szolgáltatás nyújtását megelőzően írásban állapodnak meg a szolgáltatást kérővel.

A végrehajtók hivatalos feladatainak állami felügyeletét az igazságügyi miniszter látja el.

A végrehajtó viseli a felelősséget a szakmai tevékenysége során jogellenesen kárért, ideértve a hivatalának alkalmazottja által okozott kárt. Ha a végrehajtó szakmai cselekménye által okozott kár megtérítése iránti követelések nem elégíthetők ki a végrehajtó vagy bármely más, a kárért felelős személy vagyonából, vagy ha az ilyen követelések nem teljes mértékben elégíthetők ki, a Kamara felel az okozott kárért. Az állam viseli a végső felelősséget a végrehajtó tevékenységéért. A Kamara és az állam egyaránt jogosult keresetet indítani a kárért felelős személlyel szemben, az állam a Kamarával szemben is jogosult keresetet indítani.

Csődbiztosok

A csődbiztos egy bíróság által kinevezett személy, aki a szerepe alapján ügyleteket köt és egyéb cselekményeket végez egy csődvagyonnal kapcsolatban, és képviseli az adóst a bíróságon a csődvagyonhoz kapcsolódó vitákban. A csődbiztos fő kötelezettsége, hogy védje minden hitelező, valamint az adós jogait és érdekeit, és biztosítsa a jogszerű, gyors és pénzügyileg ésszerű csődeljárást. A csődbiztos személyesen látja el a feladatait. Az alábbiak jogosultak csődbiztosként eljárni: természetes személyek, akiknek a Kamara engedélyt adott csődbiztosként való eljárásra, ügyvédek, hites könyvvizsgálók és végrehajtók. A Kamara jegyzéket vezet a csődbiztosokról. A Kamara weboldalán nyilvánosan hozzáférhető jegyzék adatokat tartalmaz mindenkiről, aki jogosult csődbiztosként eljárni. A jegyzékben szereplő csődbiztosnak biztosítania kell, hogy az adatok pontosak legyenek.

A csődbiztos fő feladatai:

1) a hitelezők követeléseinek meghatározása, a csődvagyon kezelése, a vagyon összeállításának és értékesítésének, valamint a hitelezők igényeinek a vagyonból történő kielégítésének megszervezése;
2) az adós fizetésképtelensége okainak és időpontjának megállapítása;
3) szükség esetén gondoskodás arról, hogy az adós üzleti tevékenysége folytatódjon;
4) szükség esetén az adós felszámolásának lefolytatása, ha az adós jogi személy;
5) a törvényben meghatározott esetekben a hitelezők és az adós tájékoztatása;
6) tevékenységeiről beszámoló készítése, valamint elsősorban a bíróság és a csődbizottság tájékoztatása a csődeljárásról.

A csődbiztosok tevékenységének közigazgatási felügyeletét az Igazságügyi Minisztérium látja el, a neki megküldött, a biztost érintő panaszok és más adatok alapján, amelyek arra engednek következtetni, hogy a biztos nem teljesítette a kötelezettségeit. A biztos tevékenységének nyomon követése során az Igazságügyi Minisztérium jogosult ellenőrizni a biztos szakmai tevékenységének megfelelőségét és jogszerűségét. Az igazságügyi miniszter fegyelmi intézkedéseket tehet az olyan biztossal szemben, aki nem teljesíti a csődbiztosok szakmai tevékenységét meghatározó jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A csődbiztosként eljáró ügyvédekkel szemben az igazságügyi miniszter nem tehet fegyelmi intézkedéseket. Joga van azonban etikai bizottsági eljárást kezdeményezni az Ügyvédi Kamarán belül.

Az állami felügyelet mellett a csődbiztosok tevékenységét a saját hatáskörén belül nyomon követi a csődbizottság, a hitelezők közgyűlése, a bíróság és Kamara is.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi Minisztérium

Észt Jogászegyesület, non.profit szervezet

Jogi Segítségnyújtási Iroda, alapítvány

Észt Ügyvédi Kamara

Ügyészség

Közjegyzői Kamara

Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara