Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A különböző jogi szakmák

Dánia

Ez az oldal a jogi hivatás Dániában gyakorolt formáiról nyújt áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Dánia

Ügyészek

Szervezet

A Dán Ügyészségi Szolgálat az államügyészeket felügyelő Igazságügyi Minisztérium alá tartozik. A szolgálat a az ügyészség igazgatójából, az államügyészekből és a rendőrfőnökökből áll.

Az ügyészség vezetője (a legfőbb ügyész) képviseli a vádat a Legfelsőbb Bíróság előtt, emellett részt vesz a Büntetőügyeket Felülvizsgáló Bizottság tárgyalásain is.

A legfőbb ügyész a többi ügyész felettese, és felügyeli ez utóbbiak munkáját. Az államügyészi határozatok ellen benyújtott panaszok elbírálásában első fokon a legfőbb ügyész jár el.

Feladatuk és kötelezettségeik

Az Ügyészségi Szolgálat feladatkörének és szervezetének ismertetése a dániai igazságszolgáltatási igazgatásról szóló törvény 10. részében (95–107. cikk) található.

A törvény értelmében az ügyészségi szolgálat feladata a rendőrséggel együttműködésben folytatott bűnüldözés. A 96. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az ügyészségnek az egyes ügyekkel az ügy jellege által megkívánt sürgősséggel kell foglalkoznia. Ezzel összefüggésben az ügyészségi szolgálatnak biztosítania kell, hogy a bűnösöket, és ne az ártatlanokat üldözzék („a tárgyilagosság elve”).

Hat regionális államügyész foglalkozik felsőbírósági büntetőügyekkel (fellebbezési ügyek és esküdtszéki ügyek) továbbá ők felügyelik a rendőrfőnökök büntetőügyekben kifejtett tevékenységét is. Ezen túlmenően a regionális államügyészek bírálják el a rendőrfőnökök ellen benyújtott, bűnüldözési tevékenységgel kapcsolatos panaszokat. Végezetül az államügyészek foglalkoznak a büntetőügyi kártérítési ügyekkel és a rendőrség elleni panaszokkal.

A súlyos gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó államügyész feladata – egész országra kiterjedő illetékességgel – a jelentős gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos vádemelés.

A súlyos nemzetközi bűncselekményekkel foglalkozó főügyész feladata az országon belül a külföldön elkövetett nemzetközi jellegű bűncselekmények üldözése. Ide tartozik a népirtás, az emberiség elleni és a háborús bűncselekmények.

A rendőrfőnökök járnak el a vád képviseletében a városi bíróságokon (első fokon), és ekként – a rendőrség irányítása mellett – felelősek a rendőrkörzet által folytatott nyomozásokért és vizsgálatokért, valamint a helyi ügyészi szolgálat működéséért.

Bírák

Szervezet

Bírói posztra való kinevezésre a Dán Bírói Kinevezési Tanács nyújt be ajánlást az igazságügyi miniszternek. Ez alól a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezése kivételt képez. A gyakorlatban az igazságügyi miniszter minden esetben követi a tanács ajánlásait.

A bírák és a bíróságokon foglalkoztatott egyéb jogászok fegyelmi ügyeivel a Különleges Vád- és Felügyeleti Bíróság foglalkozik.

A Dán Bírósági Igazgatóság általános feladatkörébe a bíróságok igazságszolgáltatással foglalkozó személyzetének oktatása és képzése tartozik.

Szerepük és kötelezettségeik

Dániában a hivatásos bírák általában nem szakosodnak jogterületekre. Kinevezésük lehet állandó vagy szólhat határozott időre („konstitueret”). A bírósági titkárok és a fogalmazók rendszerint kevésbé összetett (pl. a végrehajtók által indított) ügyeket tárgyalnak.

Az első- és másodfokú bíróságok által tárgyalt büntetőügyekben – néhány jelentős kivétellel – laikus bírák is részt vesznek. Polgári ügyekben első- és másodfokon szakértő ülnökök kérhetők fel közreműködésre. A laikus bírák és a szakértő ülnökök kinevezése négy évre szól.

Jogi adatbázisok

További információk az alábbi oldalon találhatók:

a Dán Bírák Szövetsége nyilvános internetes oldala

a Bírósági Titkárok Szövetsége internetes oldala.

A jogi hivatás szerveződése: ügyvédek

Tárgyaló ügyvédek / védőügyvédek

Magánpraxist folytató ügyvédek

A Dán Jogászi és Ügyvédi Kamara 1919-ben alakult. A tagság valamennyi dán ügyvéd (advokater) számára kötelező.

Alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek

A FAAF az alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek szövetsége, amely a Dán Ügyvédek és Közgazdászok Szövetségének (DJØF) keretében működik. A DJØF a jogi, közigazgatási, államigazgatási, kutatási, oktatási, kommunikációs, közgazdasági, politikai és társadalomtudományi területen tevékenykedő diákok és szakemberek legnagyobb dániai szakszervezete és érdekképviseleti szerve. Körülbelül 50 000, ezeken a területeken dolgozó tagot számlál. A FAAF mintegy 1500 tagjából kilencszázan magánpraxisban alkalmazott ügyvédek.

Jogtanácsosok

A jogtanácsosok nem csak a Dán Jogászi és Ügyvédi Kamara tagjai lehetnek, hanem a jogtanácsosi szövetség (Danske Virksomhedsjurister – DVJ) tagságát is választhatják. Jelenleg a DVJ társaság tagságának mintegy kétharmada rendelkezik ügyvédi működési engedéllyel. A DVJ általánosságban a jogtanácsosok szakmai érdekképviseletét látja el. A szervezet célja az, hogy támogassa a jogtanácsosok státuszának és növekvő fontosságának elismerését és a velük kapcsolatos ismereteket a szakmai közösségek, a hatóságok, a nem kormányzati szervezetek és általában a társadalom előtt. A DVJ tagja az Európai Vállalati Jogászok Szövetségének (European Company Lawyers´ Association – ECLA).

A magánpraxist folytató ügyvédek és a jogtanácsosok közötti különbség

Dániában a működési engedéllyel rendelkező jogtanácsosok / jogi tanácsadók a magánpraxist folytató ügyvédekkel mindenben megegyező szabályozás alá tartoznak. Az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény nem tesz megkülönböztetést az ügyvédek e két kategóriája között, és mindannyian tagjai a Dán Jogászi és Ügyvédi Kamarának.

Ez annyit jelent, hogy a jogtanácsosok jogállása a magatartási szabályok, a szakmai és ügyvédi titoktartás, a törvény előtti kiváltságok stb. tekintetében tágabb értelemben megegyezik az ügyvédek jogállásával. A magatartási szabályok körét azonban kibővítették, és ezeket különösen a sajátos munkafeltételek figyelembe vétele érdekében módosították, hogy a jogtanácsosokra is alkalmazhatók legyenek.

Ekként a jogtanácsosok törvény előtti kiváltságaira (hatóságok előtt is) a magánpraxist folytató ügyvédekre vonatkozó szabályokkal azonos szabályok vonatkoznak. A bíróságok feladata azonban eldönteni, hogy a kiváltságokat az ügyvédek kiváltságaival azonos szinten vagy annál kisebb súllyal alkalmazzák.

Az azonos jogállás kérdése tekintetében az egyetlen eltérés az, hogy a jogtanácsos kit képviselhet ügyvédi működési engedélye alapján. A jogtanácsosként történő eljárás törvényben előírt lehetősége kifejezett kivételt képez az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény 124. szakasza alól, amely azt szabályozza, hogy az ügyvéd milyen társaságokat képviselhet.

Ezért a jogtanácsos – amennyiben főállása mellett magánpraxissal nem rendelkezik – az ügyvédi címet csak akkor használhatja, ha az őt alkalmazó vállalatot vagy szervezetet képviseli. Azaz ha a munkaadó a jogtanácsost arra kéri fel, hogy a vállalat ügyfele vagy a szervezet tagja részére nyújtson tanácsot, ügyvédi jogcímre nem lehet hivatkozni, amennyiben a jogtanácsos nem rendelkezik munkaviszonyán kívül magánpraxissal, és az ügyfél/tag számára történő tanácsadást nem saját praxisa keretében vállalja.

Ha azonban a jogtanácsosnak magánpraxisa nincs, és jogi tanácsot ad a fogyasztónak minősülő ügyfélnek/tagnak, a jogi tanácsadásra vonatkozó szabályok a jogtanácsosra egy kivétellel vonatkoznak: ezek a szabályok nem alkalmazandók, ha a jogi tanácsot szakszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek nyújtják. Ennek a kivételnek az az oka, hogy az ilyen tanácsadás nem kereskedelmi céllal történik, és rendszerint a tagokat megillető olyan szokásos szolgáltatásnak tekintik, amely a szakszervezet céljához kötődik.

A szakszervezet (ügyvédi működési engedéllyel rendelkező) munkavállalója által fogyasztóknak adott tanácsra ezért a szerződésen kívüli károkozás szabályai vonatkoznak, amelyet a dán magatartási szabályzat csak közvetetten szabályoz. Ez utóbbi előírja, hogy az ügyvéd az igazságszolgáltatás igazgatásáról szóló törvény 126. cikkének (4) bekezdése szerint (jogi vállalkozásának keretein kívül) nem tanúsíthat ügyvédhez méltatlan magatartást üzleti vagy pénzügyi jellegű kérdésekben.

A jogi tanácsadásra vonatkozó jogszabályok

2006 júliusa óta a fogyasztóknak kereskedelmi céllal nyújtott jogi tanácsadásra külön szabályozás vonatkozik, amely nem veszi figyelembe a jogi tanácsadó végzettségét. A jogszabály a független jogi praxis keretében történő, ügyvéd által nyújtott jogi tanácsadást kifejezetten kizárja a hatálya alól. A jogszabály nem vonatkozik a szakszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek által nyújtott jogi tanácsadásra, mivel az ilyen tanácsadási tevékenységet nem tekintik kereskedelmi jellegűnek (lásd fent). Ezen túlmenően a pénzügyi szervezetek által nyújtott jogi tanácsadás is kívül esik a jogszabály hatályán annyiban, amennyiben a pénzügyi szervezetre a gazdasági és vállalkozási miniszter által kiadott magatartási szabályzatok vonatkoznak.

Azonban – amint azt már említettük – ez nem egyenértékű azzal, hogy az ügyvédi működési engedéllyel rendelkező személy által nyújtott jogi tanácsadást a jogszabály nem szabályozza. Ha egy ügyvédi működési engedéllyel rendelkező jogtanácsos fogyasztónak (tehát nem saját munkaadójának) ad jogi tanácsot, és emellett nem rendelkezik ügyvédi praxissal, ez a szolgáltatás akkor tartozik a jogi tanácsadásra vonatkozó jogszabály hatálya alá, ha azt kereskedelmi célból nyújtották.

A jogi tanácsadókra vonatkozó jogszabály főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatóak össze:

  • A jogi tanácsadónak a magatartási szabályzatnak megfelelően kell viselkednie. Ebbe beletartozik az is, hogy feladatait alaposan, lelkiismeretesen és az ügyfél érdekeit megfelelően figyelembe véve kell ellátnia. A tanácsadást szükségtelen késedelem nélkül kell elvégezni.
  • A jogi tanácsadásra vonatkozó megállapodást írásban kell megkötni.
  • A jogi tanácsadó nem köteles felelősségbiztosítást kötni, az erre vonatkozó tájékoztatásnak azonban szerepelnie kell a jogi tanácsadásra vonatkozó megállapodásban.
  • A jogi tanácsadónak közölnie kell az ügyféllel a jogi tanácsadás díját.
  • A jogi tanácsadó letétet nem vehet át.
  • A jogi tanácsadó nem láthatja el az ügyfél képviseletét, ha az ügy kimeneteléhez személyes vagy pénzügyi érdeke fűződik.
  • A jogi tanácsadóra az igazsági ügyminiszter által kiadott magatartási szabályzat vonatkozik. A jogszabályok és a magatartási szabályzat betartását a fogyasztóvédelmi ombudsman felügyeli.

Jogi adatbázisok

Ezek az információk megtalálhatók a Dán Jogászi és Ügyvédi Kamara oldalán.

Az oldal angol nyelven is eligazítást ad a jogi hivatás Dániában gyakorolt formáit illetően. A honlapon a gyakorló ügyvédek (dán nyelvű) adatbázisa is megtalálható.

Egyéb jogi hivatások

Ingyenes jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek

Jogi segítségnyújtási irodák egész Dánia területén működnek. A jogi segítségnyújtást igénylő személyek a Polgári Jogi Ügyekkel Foglalkozó Hivatalhoz fordulhatnak, amely a legközelebbi irodához irányítja őket. A szervezet címe:

Civilstyrelsen (Polgári Ügyekkel Foglalkozó Hivatal)

Gyldenløvesgade 11, 2.

1600 Copenhagen V

Telefon: +45 33 92 33 34,

Fax: +45 39 20 45 05

E-mail: civilstyrelsen@civilstyrelsen.dk

Hétfő–csütörtök: 10–15 h, péntek: 10–14 h.

Utolsó frissítés: 01/05/2010

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit