Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A különböző jogi szakmák

Horvátország

Tartalomszolgáltató:
Horvátország

Jogászok a bíróságokon

Bírák (suci; egyes számban: sudac).

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi jogi szakvizsga.

Bíróvá horvát állampolgárságú személyek nevezhetők ki.

Az igazságügyi tisztviselők állami képzési intézeténél (Državna škola za pravosudne dužnosnike) diplomát szerző személy bíróvá nevezhető ki szabálysértési bíróságra (prekršajni Sud), városi bíróságra (općinski sudovi) kereskedelmi bíróságra (trgovački sud) vagy közigazgatási bíróságra (upravni Sud).

Az a személy, aki igazságügyi tisztviselőként legalább 8 évet dolgozott, bíróvá nevezhető ki megyei bíróságra (županijski sud), a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Szabálysértési Bíróságára (Visoki prekršajni sud Republike Hrvatske), a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságára (Visoki trgovački sud Republike Hrvatske) valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságára (Visoki a Horvát Köztársaság upravni sud Republike Hrvatske).

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságára (Vrhovni sud Republike Hrvatske) történő bírói kinevezés előfeltétele, hogy a jelölt előzőleg legalább 15 éven át igazságügyi tisztviselői, ügyvédi, közjegyzői vagy jogi tárgyat oktató egyetemi tanári munkakörben dolgozott (ez utóbbi esetben releváns szakmai tapasztalatként a sikeres szakvizsgát követő időszak vehető figyelembe), vagy a jelölt komoly szakmai hírnévvel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkező ügyvéd, aki legalább 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, és egy adott szakterületen végzett kimagasló szakmai és tudományos munkája révén bizonyította képességeit.

A bíróságokról szóló törvény (Zakon o sudovima)

Az Országos Bírói Tanácsról szóló törvény (Zakon o državnom sudbenom vijeću)

A bírák és egyéb igazságügyi tisztviselők javadalmazásáról szóló törvény (Zakon o plaćama sudaca i drugih pravosudnih dužnosnika)

Bírósági alkalmazottak

A szakmai, adminisztratív, és technikai feladatok ellátásához szükséges szakmai, kisegítő és technikai bírósági alkalmazottak létszámát az igazságügyi miniszter határozza meg.

A bírósági állami alkalmazottak és kisegítő személyzet alkalmazásával, javadalmazásával és a munkaviszonnyal összefüggő egyéb jogaival, kötelezettségeivel, felelősségével, valamint a szakmai kötelességszegésből eredő felelősségével kapcsolatos kérdéseket az állami alkalmazottakra és a kisegítő alkalmazottakra vonatkozó rendeletek, és az általános munkajogi rendeletek szabályozzák.

Megüresedő bírósági állásokat kizárólag az Igazságügy minisztérium jóváhagyásával lehet betölteni.

Amennyiben a bírósági alkalmazottak és a kisegítő alkalmazottak felvétele során ügyelni kell arra, hogy megfelelően képviseltetve legyenek a különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek.

A bírósági alkalmazottak és a kisegítő alkalmazottak képesítésére vonatkozó követelményeket, a bírósági gyakorlatot, a megfelelő szakirányú jogi szakvizsgára való jelentkezés feltételeit, a szakvizsga tartalmát és lebonyolításának módját, valamint az egyéb vonatkozó kérdéseket igazságügyi miniszteri rendeletek szabályozzák.

A bírósági személyzet az igazságügyi miniszter határozatával, a szolgálati érdekkel összhangban más bíróságra helyezhető át. A bíróságokon bírósági tanácsosok (sudski savjetnici; egyes számban: sudski savjetnik) és bírósági főtanácsosok (egyes számban: viši sudski savjetnici; egyes számban: viši sudski savjetnik) működhetnek.

Bírósági tanácsosként olyan személy működhet, aki jogi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik.

Bírósági főtanácsossá vagy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági tanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki jogi egyetemi végzettséggel és horvátországi jogi szakvizsgával rendelkezik, és legalább két éven át bírósági tanácsosi, igazságügyi tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább öt éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő bírósági főtanácsossá olyan személy nevezhető ki, aki legalább négy éven át bírósági tanácsosi, igazságügyi tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői munkakörben dolgozott, vagy olyan személy, aki a jogi szakvizsga letételét követően legalább 10 éven át más területen jogi munkakörben dolgozott.

A bírósági tanácsos és bírósági főtanácsos jogköre

A bírósági tanácsos és bírósági főtanácsos részt vesz a bírósági tárgyalásokon, valamint jogosult bizonyos bírósági eljárások önálló lefolytatására, bizonyítékok értékelésére és tényállás megállapítására.

Az említett eljárások alapján a bírósági tanácsos vagy bírósági főtanácsos határozattervezetet készít a bíróság elnöke által az ügyben kijelölt eljáró bíró számára, aki a tervezet alapján meghozza határozatát, amelyet a bíró felhatalmazása alapján a bírósági tanácsos vagy a bírósági főtanácsos hirdet ki.

Ha a bíró nem ért egyet a bírósági tanácsos vagy a bírósági főtanácsos által elkészített határozattervezettel, maga jár el az ügyben.

A bíróságokról szóló törvény irányadó rendelkezései szerint a bírósági tanácsos vagy a bírósági főtanácsos az alábbi ügyekben jogosult eljárni és határozattervezetet javasolni:

  1. polgári jogi jogviták keretében legfeljebb 100 000.00 HRK összegű pénzkövetelés vagy kártérítés megfizetésével kapcsolatos ügyekben, valamint olyan kereskedelmi jogviták esetében, ahol a követelés összege legfeljebb 500 000.00 HRK,
  2. kollektív szerződésből eredő munkaügyi jogvitákban,
  3. azokban a közigazgatási jogvitákban, ahol a kereset precedens értékű ügyben hozott jogerős bírósági ítélet alapján hozott határozat ellen, vagy közjogi intézmény aktusa vagy mulasztása ellen irányul, valamint azokban a közigazgatási jogvitákban, ahol az ügyben szerelő összeg a 100 000.00 HRK-t nem haladja meg.
  4. a végrehajtási eljárásban,
  5. örökléssel kapcsolatos eljárásokban,
  6. az ingatlan-nyilvántartási eljárásban,
  7. a szabálysértési eljárásban,
  8. a nemperes eljárásokban, a működési engedély visszavonásával, ‑közös tulajdon megszüntetésével, telekhatár megállapításával kapcsolatos, valamint a családjogi törvény (Obiteljski zakon) hatálya alá tartozó eljárások kivételével,
  9. a nyilvántartásba vételi eljárásokban,
  10. a rövidített fizetésképtelenségi eljárásban,
  11. a bírósági eljárás költségeivel összefüggésben.

Bírósági tanácsos vagy bírósági főtanácsos különösen olyan eljárásokban járhat el és hozhat határozatot, amelyek vonatkozásában külön jogszabály így rendelkezik.

Másodfokú eljárásban és rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bírósági tanácsos vagy bírósági főtanácsos beszámol az ügy előrehaladtáról és határozattervezetet készít.

Bírósági fogalmazók (sudački vježbenici; egyes sz.: sudački vježbenik)

Az Igazságügyi Minisztérium évente dönt a bírósági fogalmazói álláshelyek számáról a bíróságok számára elkülönített költségvetési források mértékére tekintettel.

A bírósági fogalmazók felvételének feltételeit, a felvétel módját, valamint a fogalmazói idő hosszát és a fogalmazói munkakör tartalmát külön törvény szabályozza.

Szakértők (stručni suradnici; egyes számban: stručni suradnik)

A bíróságokon alkalmazásban állhatnak olyan személyek is, akik megfelelő szakmai képzettséggel vagy egyetemi alapszintű vagy posztgraduális végzettséggel, valamint a szükséges mértékű munkatapasztalattal rendelkeznek a gyógypedagógia, szociológia, oktatás, közgazdaságtan, számvitel területén, pénzügyi vagy egyéb releváns területen.

A szakértők és szakértői asszisztensek (stručni pomoćnici; egyes számban: stručni pomoćnik) a bírákat segítik olyan ügyekben, amelyek különleges szakértelmet igényelnek.

Bírósági ülnökök (suci porotnici; egyes számban: sudac porotnik)

Ülnökké az nevezhető ki, aki nagykorú horvát állampolgár, és alkalmas ilyen tisztség betöltésére.

A bírósági ülnököket négy éves időtartamra nevezik ki, amely annak lejártakor meghosszabbítható.

Amennyiben az ülnök hivatali idejének lejártakor új ülnök kinevezésére nem kerül sor, az ülnök továbbra is ellátja feladatait mindaddig, amíg a kinevezésre sor kerül.

A fővárosi és megyei bíróságokon működő ülnököket a megyei közgyűlés (županijska skupština) – vagy, Zágráb esetében a Zágráb városi közgyűlés (Gradska skupština Grada Zagreba) – nevezi ki a fővárosi vagy városi közgyűlés, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, és a Gazdasági Kamara által előzetesen beterjesztett ajánlások alapján.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán működő ülnököket a horvát parlament nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslata alapján oly módon, hogy a határozathozatal során valamennyi megye képviseltetve legyen.

A bírósági ülnökök kinevezését megelőzően az érintett bíróság elnökének jóvá kell hagynia a a jelöltek személyét.

A bíróság adminisztratív igazgatója (ravnatelj sudske uprave)

Azon a bíróságon, ahol 40-nél több bíró dolgozik, adminisztratív igazgatót lehet kinevezni.

A megyei bíróságok illetékességi területén működő több, különböző fokú bíróságnak, ha bírói létszámuk együttesen meghaladja a 40 főt, közös adminisztratív igazgatója lehet, aki e bíróságok vonatkozásában lát el feladatokat. A közös adminisztratív igazgatóval rendelkező bíróságok megállapodást kötnek a feladatok közösen történő ellátásáról, amelyért az adminisztratív igazgató felelős.

Az adminisztratív igazgató felelős az alább felsorolt szakértői, adminisztratív, technikai és egyéb bírósági feladatok megfelelő és határidőn belüli teljesítéséért:

  • a bíróság épületének, helyiségeinek és felszerelésének karbantartása, valamint beruházások,
  • az éves közbeszerzési terv kidolgozásának szervezése és koordinálása a törvénnyel és a bíróság szükségleteivel összhangban,
  • felelősség a közbeszerzési eljárások lefolytatásáért,
  • az anyaggazdálkodási és pénzügyi műveletek nyomon követése valamint irodai és kiegészítő technikai feladatok ellátása,
  • a bíróság költségvetési és saját forrásai felhasználásának végrehajtása és nyomon követése,
  • részvétel a bíróság vezetősége által indított projektek előkészítésében és végrehajtásában, és az ilyen projektek végrehajtásának felügyelete,
  • a bírósági számítógépes rendszer megfelelő működésének biztosítása és az azért való felelősség,
  • annak biztosítása, hogy a bíróság munkájára vonatkozó statisztikák megfelelően és időben készüljenek el,
  • együttműködés a helyi és regionális önkormányzatokkal az új felszerelések beszerzése valamint a különleges bírósági tevékenységek forrásainak biztosítása terén,
  • a bíróság elnöke által rábízott egyéb feladatok ellátása.

Az adminisztratív igazgató a munkája tekintetében a bíróság elnökének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Adminisztratív igazgatóvá olyan személy nevezhető ki, aki jogi vagy közgazdasági egyetemi diplomával, valamint pénzügyi és szervezési téren megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Bírósági hivatalvezető (tajnik suda)

Azon a bíróságon, ahol 15-nél több bíró dolgozik, hivatalvezetőt lehet kinevezni. A bírósági hivatalvezető segíti a bíróság elnökét az adminisztratív bírósági feladatok ellátásában. Bírósági hivatalvezetővé jogi egyetemi diplomával rendelkező személy nevezhető ki.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságára, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságára, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságára és a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Szabálysértési Bíróságára bírósági hivatalvezetőnek olyan személy nevezhető ki, aki megfelel az adott bíróságon a bírósági főtanácsossá történő kinevezés feltételeinek.

A bírósági hivatalvezető felelős az alább felsorolt szakértői, irodai, és egyéb technikai feladatok megfelelő és határidőn belüli teljesítéséért:

  • a bírósági tisztviselők és a kisegítő személyzet munkájának szervezése és a munkájukért való felelősség,
  • a bírósági tisztviselők és a kisegítő személyzet képzésének figyelemmel kísérése és tervezése, valamint a dolgozók teljesítményének felügyelete,
  • a bíróság elnökének jóváhagyásával a bírósági tisztviselők és kisegítő személyzet feladatkörére vonatkozó döntések hozatala,
  • az elnök felhatalmazása alapján a felek által a bíróság munkájával kapcsolatban benyújtott kérelmek és panaszok elbírálása,
  • a bíróság vezetőségének felelősségébe tartozó olyan egyéb feladatok ellátása, amelyek elvégzésével a bíróság elnöke megbízta,
  • külön jogszabályban meghatározott egyéb feladatok ellátása.

A bírósági hivatalvezető a munkája tekintetében a bíróság elnökének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A bírósági szóvivő (glasnogovornik suda)

Minden bíróságnak saját szóvivője van.

A bírósági szóvivő bíró, bírósági tanácsos vagy olyan személy lehet, akit erre a feladatra a bíróság elnöke az éves munkaprogramban kijelölt.

A megyei bíróság elnöke kijelölhet egy megyei bírósági bírót a szóvivői feladatok ellátására e bíróságon, és az annak illetékességi területén található városi bíróságokon. Helyettes szóvivő is kijelölhető.

A bírósági szóvivő tájékoztatást ad a bíróság munkájáról a bíróságokról szóló törvény, a bírósági eljárásról szóló törvény (Sudski poslovnik), valamint az információszabadságról szóló törvény (Zakon o pravu na pristup informacijama) rendelkezéseivel összhangban.

Ügyészek (državni odvjetnici; egyes számban: državni odvjetnik)

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi jogi szakvizsga.

Az ügyész felelős az ügyészség (državno odvjetništvo) hatáskörébe tartozó feladatok ellátásáért, és annak nevében jár el.

Az ügyészség önálló és független igazságügyi hatóság, amely jogosult és köteles a bűncselekmények és egyéb büntetendő cselekmények elkövetői elleni fellépésre, a Horvát Köztársaság nemzeti vagyonának védelmét szolgáló jogi eszközök használatára, valamint jogorvoslati lehetőségek alkalmazására az Alkotmány és a jogszabályok védelme érdekében.

Az ügyészség a hatáskörét az Alkotmány, a jogszabályok, a Horvát Köztársaság jogrendjének részét képező nemzetközi egyezmények alapján, és más, az Alkotmánnyal, nemzetközi szerződéssel, vagy a Horvát Köztársaság törvényeivel összhangban elfogadott egyéb rendelkezések alapján gyakorolja.

A Horvát Köztársaság Ügyészségének hatásköre a Horvát Köztársaság egész területére kiterjed. Egy vagy több városi bíróság illetékességi területén városi ügyészségek (općinska državna odvjetništva; egyes számban: općinsko državno odvjetništvo), a megyei vagy a kereskedelmi bíróságok illetékességi területén pedig megyei ügyészségek (županijska državna odvjetništva; egyes számban: županijsko državno odvjetništvo) működnek.

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

A KORRUPCIÓ ÉS

A SZERVEZETT BŰNÖZÉS MEGELŐZÉSÉÉRT FELELŐS HIVATAL (URED ZA SUZBIJANJE KORUPCIJE I ORGANIZIRANOG KRIMINALITETA) (USKOK)

MEGYEI ÜGYÉSZSÉGEK (15)

VÁROSI ÜGYÉSZSÉGEK (33)

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
Gajeva 30a, 10 000 Zagreb
http://www.dorh.hr/

A Horvát Köztársaság főügyésze (glavni državni odvjetnik)
tel.: +385 1 459 18 88
fax: +385 1 459 18 54
email: tajnistvo.dorh@dorh.hr

Büntetőjogi osztály (kazneni odjel)
tel.: +385 1 459 18 00
fax: +385 1 459 18 05
e-mail: tajnistvo.kazneni@dorh.hr

Polgári és közigazgatási ügyek osztálya (građansko upravni odjel)
tel.: +385 1 459 18 61
fax: +385 1 459 19 12
e-mail: tajnistvo.gradjanski@dorh.hr

Városi ügyészségek PDF (370 Kb) hr

Megyei ügyészségek PDF (284 Kb) hr

Az ügyészségről szóló törvény (Zakon o državnom odvjetništvu)

(Az ügyészségek illetékességi területéről és székhelyéről szóló törvény (Zakon o područjima i sjedištima državnih odvjetništava)

Az ügyészségek illetékességi területéről és székhelyéről szóló, módosított törvény, amely racionalizálja a városi ügyészségek hálózatát, 2015. április 1-jén lép hatályba.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzéséért felelős hivatal (Zakon o Uredu za suzbijanje korupcije i organiziranog kriminaliteta)

Ügyvédek (odvjetnici; egyes számban: odvjetnik)

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi jogi szakvizsga.

Az ügyvédi hivatás független jogi tanácsadást biztosító szolgáltatás természetes és jogi személyek részére annak érdekében, hogy azok gyakorolhassák és megvédhessék jogaikat és jogos érdekeiket. A jogi szakmát a jogi szakmákról szóló törvény (Zakon o odvjetništvu) szabályozza.

A jogi szakma autonómiája és függetlensége azáltal biztosított, hogy a szabadfoglalkozású ügyvédek hivatásukat önállóan és függetlenül gyakorolják. Az ügyvédek a Horvát Ügyvédi Kamara (Hrvatska odvjetnička komora) tagjai, amely a Horvát Köztársaság területén működő ügyvédek autonóm és független szakmai szervezete.

Ügyvédi foglalkozás gyakorlásának szervezeti egységei lehetnek az ügyvédi irodák (odvjetnički ured), a közös ügyvédi irodák (zajednički odvjetnički ured) vagy az ügyvédi cégek (odvjetničko društvo), az utóbbi esetben közjogi kereskedelmi társaság (javno trgovačko društvo) vagy korlátolt felelősségű társaság (društvo s ograničenom odgovornošću) formájában. Az ügyvédek az ügyvédi szolgáltatásnyújtást foglalkozásként végzik, és más foglalkozásuk nem lehet.

Az ügyvédek kötelezően tagjai a Horvát Ügyvédi Kamarának, amely jogi személyiséggel rendelkező, önálló és független szervezet. A Horvát Ügyvédi Kamara a Horvát Köztársaság területén működő valamennyi ügyvédet egységesen képviseli. A Kamara szervei a közgyűlés (Skupština), az igazgatótanács (Upravni odbor), a végrehajtási bizottság (Izvršni odbor), az elnök (Predsjednik), valamint a Kamara alapszabályában meghatározott más szervezetek.

Ügyvédek bármilyen típusú jogi segítséget nyújthatnak, különösen az alábbiak terén:

  • jogi tanácsadás,
  • dokumentumok (szerződések, végrendeletek, nyilatkozatokat stb.) tervezeteinek megírása, keresetlevelek, panaszok, indítványok, kérelmek, rendkívüli jogorvoslati kérelmek és más beadványok elkészítése,
  • ügyfeleik képviselete.

Az ügyvéd praktizálhat önállóan, vagy közös ügyvédi iroda vagy ügyvédi cég keretében.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogi segítségnyújtásra hivatásszerűen csak ügyvéd jogosult. A Horvát Köztársaság egyetemein jogi tárgyat oktató egyetemi tanárok és egyetemi docensek (docenti) jogosultak díjazás ellenében jogi tanácsot és véleményt adni. Ez azonban nem terjed ki dokumentumok (szerződések, végrendeletek, nyilatkozatokat stb.) tervezeteinek megírására, vagy keresetlevelek, panaszok, indítványok, kérelmek, rendkívüli jogorvoslati kérelmek és más beadványok elkészítésére. Az említett személyek nem jogosultak más természetű jogi segítséget nyújtani, és ilyen szándékukról nyilvántartásba vétel céljából kötelesek tájékoztatni Horvát Ügyvédi Kamarát.

A Horvát Köztársaság területén történő ügyvédi működésre való jogosultság az ügyvédi névjegyzékbe való felvétellel és az ügyvédi eskü letételével nyílik meg. Az egyes személyek ügyvédi névjegyzékbe való felvételéről szóló egyedi határozatokat a Horvát Ügyvédi Kamara hozza meg.

Horvát Ügyvédi Kamara
Koturaška 53/II, 10 000 Zagreb
tel.: +385 1 6165 200
fax: +385 1 6170 686
hok-cba@hok-cba.hr
http://www.hok-cba.hr/
A jogi szakmákról szóló törvény

Közjegyzők (javni bilježnici; egyes számban: javni bilježnik)

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi közjegyzői jogi szakvizsga.

A közjegyzők ügyfélképviseletet nem látnak el, hanem az ügyfelek megbízása alapján tapasztalt szakértőként járnak el. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak ügyfeleik részére annak érdekében, hogy azok a lehető leghatékonyabban intézzék az ügyeiket, és elkerülhessék a hosszú és költséges pereskedést. Ezenkívül működésük pártatlan, mivel a jogbiztonság védelme érdekében, nem pedig egy adott ügyfél érdekeinek képviseletében járnak el, és hivatalos feladataik ellátását nem tagadhatják meg, kivéve, ha erre érvényes indokuk van. A tevékenységük során tudomásukra jutott információkat kötelesek bizalmasan kezelni.

A közjegyzői szolgáltatás magában foglalja jogot keletkeztető jogügyletekre, nyilatkozatokra és tényekre vonatkozó közokiratok hiteles készítését és kiadását, magánokiratok hitelesítését, iratok, pénz, és értéktárgyak közjegyzői letétbe vételét más személy vagy illetékes szerv részére történő átadásuk céljából, valamint törvényben megállapított esetekben bíróság vagy más állami szerv utasítása alapján bizonyos eljárások lefolytatását. A közjegyzői tevékenység, mint közérdekű szolgáltatás szervezetét és működését a közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o javnom bilježništvu) szabályozza.

A közjegyzői szolgáltatásokat a közbizalommal felruházott közjegyzők önálló és független szakmai tevékenység keretében nyújtják. A közjegyzőket az igazságügyi miniszter nevezi ki. Kinevezésük szerinti illetékességi területen belül a közjegyzők székhelyét az igazságügyi minisztérium jelöli ki, területi hatáskörük pedig megfelel azon városi bíróság törvényben meghatározott illetékességi területének, ahol bejegyzett székhelyük található. A közjegyző bíróság vagy más állami szerv előtt, nemperes eljárásban akkor jogosult ügyfelek képviseletére, ha az adott eljárás közvetlenül kapcsolódik valamely általa készített dokumentumhoz. Ilyen esetben a közjegyzőre az ügyvéd jogai és kötelezettségei irányadók.

A Horvát Köztársaságban a közjegyzők kötelező jelleggel a Horvát Közjegyzői Kamara (Hrvatska javnobilježnička komora) tagjai. A Kamara székhelye Zágrábban található. A Kamara rendeltetése a közjegyzők jóhírnevének és tekintélyének megvédése, jogaik és érdekeik védelme, valamint a közjegyzők jogaira, kötelezettségeire és felelősségére vonatkozó határozatok meghozatala. A Kamara szervei a közgyűlés (Skupština), az igazgatótanács (Upravni odbor), és az elnök (Predsjednik).

A közjegyzők munkáját az Igazságügyi Minisztérium és a Kamara ellenőrzi.

Horvát Közjegyzői Kamara
Radnička cesta 34/II, 10 000 Zagreb
tel.: +385 1 4556 566
fax: +385 1 4551 544
e-mail: hjk@hjk.hr
http://www.hjk.hr/Uredi
A közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o javnom bilježništvu)
A közjegyzői díjakról szóló törvény (Zakon o javnobilježničkim pristojbama)

Jogászok az országos, helyi és regionális hatóságoknál

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi jogi szakvizsga (abban az esetben, ha munkáltatói képviseletet látnak el).

Az országos hatóságoknál dolgozó köztisztviselők helyzetét a köztisztviselőkről szóló törvény (Zakon o državnim službenicima), a helyi és regionális hatóságoknál dolgozó tisztviselők (az ügyvédeket is ideértve) helyzetét pedig a helyi és regionális önkormányzatokról szóló törvény (Zakon o lokalnoj i područnoj (regionalnoj) samoupravi) szabályozza.

Jogászok a kereskedelmi vállalatoknál

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi jogi szakvizsga (abban az esetben, ha munkáltatói képviseletet látnak el).

A kereskedelmi vállalatoknál dolgozó jogászok munkaviszonyukból eredően jogosultak az érintett vállalat meghatalmazott képviselőként történő képviseletére bármely hatóság előtt és bármely jogviszonyt érintően, például polgári jogi eljárásban, szerződéskötéseknél, munkajogi kérdésekben, ingatlannal és személyek jogállásával kapcsolatos ügyekben, szabálysértési és büntetőeljárásokban, stb. Az üzleti szférában dolgozó jogászok törvényben meghatározott feltételekkel jogosultak a nemzeti ügyvédi szakvizsga letételére.

A Horvát Köztársaságban a kereskedelmi vállalatoknál dolgozó jogászoknak nincs kamarai képviselete. Ezért a kereskedelmi vállalatoknál dolgozó jogászok egy része tagja olyan civil társadalmi szervezeteknek, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy ellássák a kereskedelmi vállalatoknál dolgozó jogászok érdekképviseletét, és magas szintű szakmai továbbképzést biztosítsanak számukra.

A Horvát Köztársaság területén kereskedelmi vállalatoknál dolgozó jogászok helyzetére külön jogszabályok nem vonatkoznak.

Tudományos intézményeknél és az egyetemeken dolgozó jogászok

Képesítési követelmények: Jogi egyetemi diploma vagy mesterfokozat, valamint sikeres horvátországi jogi szakvizsga (abban az esetben, ha munkáltatói képviseletet látnak el).

Az egyetemeken, vagy tudományos vagy oktatási szakmákban dolgozó jogászokra vonatkozó képesítési követelmények: Az érintett személynek jogi egyetemi diplomával, mesterfokozattal, vagy doktori fokozattal kell rendelkezniük, tudományos, vagy akadémiai fórum előtt nyilvános prezentációt kellett tartaniuk az érintett területhez tartozó témában, és tudományos vagy egyetemi publikációkkal kell rendelkezniük.

Országos Bírói Tanács (Državno sudbeno vijeće)

Az Országos Bírói Tanács autonóm és független szerv, amely biztosítja a bírói kar függetlenségét és önállóságát a Horvát Köztársaságban. A Bírói Tanács önállóan, az Alkotmány és a jogszabályok alapján határoz a bírák és a bírósági elnökök kinevezése, előléptetése, áthelyezése, felmentése és fegyelmi felelőssége tárgyában, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének kivételével. A Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezéséről és felmentéséről a horvát Országgyűlés határoz Horvátország elnökének javaslatára, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának általános bírói tanácsa (Opća sjednica) valamint a horvát Országgyűlés illetékes bizottsága véleményének megismerését követően. A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét négy évre választják meg.

Az Országos Bírói Tanács 11 tagból áll, akik közül hét bíró, kettő jogi tárgyat oktató egyetemi tanár, kettő pedig parlamenti képviselő, egyikük az ellenzék soraiból.

Az Országos Bírói Tanácsról szóló törvény (Zakon o državnom sudbenom vijeću)

Országos Ügyészi Tanács (Državnoodvjetničko vijeće)

Az Országos Ügyészi Tanács nevezi ki és menti fel az ügyészeket, valamint határoz fegyelmi felelősségük tárgyában, a Horvát Köztársaság legfőbb ügyészének és helyetteseinek kivételével. A Horvát Köztársaság legfőbb ügyészét a horvát Országgyűlés nevezi ki négyéves időtartamra a Horvát Köztársaság kormányának javaslata alapján, és a horvát Országgyűlés illetékes bizottsága véleményének megismerését követően.

Az Országos Ügyészi Tanács 11 tagból áll, akik közül hét helyettes ügyész, kettő jogi tárgyat oktató egyetemi tanár, kettő pedig parlamenti képviselő, egyikük az ellenzék soraiból.

Utolsó frissítés: 09/09/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit