A különböző jogi szakmák

Az Európai Unió (EU) tagállamainak különböző jog- és igazságszolgáltatási rendszereiben számos jogi szakma létezik, így például az ügyvédek, a közjegyzők, a bírák, az ügyészek és a végrehajtók. A jogi szakmák képviselői nem viselik minden tagállamban ugyanazt a címet, valamint szerepük és jogállásuk is jelentősen különbözhet az egyes tagállamokban.

Ez az oldal általános tájékoztatást tartalmaz a különböző jogi szakmákra (szerepükre és feladataikra) vonatkozóan.

Ha szeretne részletesebben tájékozódni valamelyik tagállamról, válassza ki a kívánt ország zászlaját.

Ha az Európai Unió valamely tagállamában jogi szakemberhez kíván fordulni vagy jogi szakembert keres, tekintse meg a Jogi szakember keresése részt.

Bevezetés

Az ügyvédeket kivéve az uniós jog nem szabályozza a jogi szakmák gyakorlásának feltételeit.  A jogi szakmákat általában nemzeti szinten szabályozzák.  Bár lehetnek köztük természetes hasonlóságok, e nemzeti szabályozások országonként jelentős mértékben különböznek egymástól, mivel nagyon gyakran régi hagyományok folytatását jelentik.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága számos ajánlást adott ki a jogi szakmákra vonatkozóan. E kezdeményezések egyike az ügyvédi szakma gyakorlását érinti, egy másik a bírói függetlenséggel foglalkozik. Az Európa Tanács ajánlásai, valamint e kérdésben további információk annak honlapján találhatók.

Emellett az emberi jogok európai egyezménye rögzíti, hogy minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van arra, hogy személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessen, vagy ha nem áll módjában a védő díjazása, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet. E rendelkezés elsősorban büntetőügyekre vonatkozik, de az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) polgári ügyekre is kiterjesztette.

Bírák

A bíró olyan tisztviselő, aki egyedül vagy bírói tanács tagjaként a bírósági tárgyaláson elnököl. A bírák hatásköre, feladatai, kinevezésük módja, fegyelmi felelősségük és képzésük terén jelentős különbségek mutatkoznak a különböző jogrendszerek között. A bíró olyan, mint a döntőbíró egy játékban, pártatlanul és nyilvánosan vezeti a pert. A bíró meghallgatja a tanúkat és megtekinti a felek által bemutatott egyéb bizonyítékokat, értékeli a felek szavahihetőségét, és ezt követően ítéletet hoz az adott ügyben a jog értelmezése és saját személyes meggyőződése alapján.

E hivatásról az alábbi honlapokon találhat további információkat:

Ügyészek

Az ügyészség vagy ügyészi hivatal rendkívül fontos szerepet játszik a büntetőeljárások során. A tagállamok rendszerei az ügyészek szerepét, feladatait és hatáskörét illetően is nagy mértékben különböznek egymástól.

Bírósági tisztviselők

A bírósági tisztviselők feladatai és elnevezései nagyon különbözőek lehetnek (például Franciaországban „Greffier”, Németországban „Rechtspfleger”).

Emellett az általuk betöltött feladatkörök között jogrendszerenként jelentős eltérések tapasztalhatók: ide tartozhat a bírók vagy ügyészek segítése, a bíróságok igazgatása, és bizonyos eljárásokban ellátott feladatok is. Az adott országtól függően jogi tanulmányokat kell folytatniuk, jogi tanácsot adhatnak és/vagy folyamatos képzésben részesülhetnek.

Szerepük minden esetben fontos a bíróságokon (mivel az ő feladatuk a sértettek és az alperesek fogadása), valamint az igazságszolgáltatási rendszer általános hatékonysága terén.

E szakma képviselőit európai szinten az európai bírósági tisztviselők szervezete (European Union of Rechtspfleger – E.U.R.) képviseli – ez a nem kormányzati szervezet több ország szakmai szövetségeit tömöríti. Az E.U.R. célkitűzései közé tartozik a jogszabályok európai és nemzetközi szintű megalkotásában, harmonizációjában és fejlesztésében történő részvétel; az európai intézményekkel való együttműködés; tagjainak szakmai érdekképviselete, valamint a szakma előmozdítása az igazságügyi rendszer működésének javítása érdekében.

Végrehajtók

A végrehajtói szakmát az egyes tagállamok joga szabályozza, és e szabályozás tagállamról tagállamra eltérő.

E szakma képviselőit európai szinten a Bírósági Végrehajtók Nemzetközi Uniója (International Union of Judicial Officers – UIHJ) képviseli. Az UIHJ célja, hogy nemzetközi szervezetekben képviselje tagjait, és biztosítsa a nemzeti szakmai testületek közötti együttműködést. A nemzeti eljárási jog és a nemzetközi szerződések javítása érdekében munkálkodik, és mindent megtesz a végrehajtók függetlenségét előmozdító gondolatok, projektek és kezdeményezések terjesztése érdekében.

Bírósági Végrehajtók Európai Kamarája (francia rövidítése CEHJ) szintén a bírósági végrehajtókat képviseli. A CEHJ egy belga jog által szabályozott nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy a végrehajtók nagyobb szerephez jussanak a jogi szakmák európai érdekképviseletében.

Ügyvédek

Az ügyvéd szerepe – függetlenül attól, hogy magánszemély, társaság vagy az állam felkérésére cselekszik – a következő: az ügyfél tanácsadója és képviselője, harmadik felek által tisztelt szakember, és nélkülözhetetlen résztvevője a tisztességes igazságszolgáltatásnak. Mindezen elemek megtestesítése révén, az ügyfelek érdekképviseletét és jogvédelmét hűen ellátó ügyvédeknek társadalmi funkciója is van: a konfliktusok megelőzése és megakadályozása, annak biztosítása, hogy a konfliktusokat a polgári jog, a közjog vagy a büntetőjog elismert elveivel összhangban, a jogok és érdekek megfelelő figyelembevételével rendezzék, valamint a jog fejlődésének ösztönzése és a szabadság, az igazság és a jogállamiság védelme.

Tevékenységük során az ügyvédeket tagállami szakmai szervezeteik vagy hatóságok – az ügyvédi kamarák és jogászegyesületek – irányítják, amelyek a szakmai magatartási szabályok meghatározásáért és az ügyvédek fegyelmi felelősségének érvényesítéséért felelősek.

Az uniós jog nem szabályozza a jogi szakmák gyakorlásának feltételeit. Az 1998-as irányelv azonban rögzíti azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyik tagállamban képesítést szerzett ügyvéd tartós jelleggel egy másik tagállamban gyakorolhatja hivatását.

Uniós szinten az ügyvédek képviseletét az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (Council of Bars and Law Societies of Europe – CCBE) – egy 1960-ban alapított nemzetközi nonprofit szervezet látja el. A CCBE az EU és a nemzeti ügyvédi kamarák közötti összekötő szerepet tölti be az ügyvédi hivatás gyakorlásához kapcsolódó, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben.

Közjegyzők

A közjegyző meghatározott jogi ügyekben való eljárásra szakosodott és arra jogosult jogi szakember. Feladataik és kötelezettségeik alapján a közjegyzők fontos szerepet játszanak a jogrendszerben abban a 22 tagállamban, amelyek jogrendje a római jogon alapul. Írország az egyetlen angolszász jogrendszerű uniós tagállam, ahol létezik közjegyzői hivatás, amelynek gyakorlói a jogi szolgáltatások széles skáláját nyújtják, feladataik és joghatóságuk pedig főként a tengerentúli jogrendszerekben lévő jogi aktusokban és eszközökben van meghatározva. Jelentős nemzeti hatáskörrel rendelkeznek a nemzetközi kereskedelemben.

A közjegyzők elsősorban a következő feladatokat látják el:

  • magánfelek közötti megállapodások készítése és tanácsadás a felek részére, ennek során eleget téve a mindkét féllel szembeni tisztességes bánásmódra vonatkozó kötelezettségüknek. Hivatalos okiratok készítése során a közjegyző felelős ezen okiratok és az általa adott tanácsok jogszerűségéért. Tájékoztatnia kell a feleket az általuk vállalt kötelezettségek hatásairól és következményeiről;
  • az elkészített okiratok érvényesítése. Az okiratot ezt követően közvetlenül be lehet jegyeztetni a hivatalos nyilvántartásba, vagy ha a felek egyike nem teljesíti kötelezettségeit, közvetlenül végrehajtható;
  • választottbírói szerep betöltése. Ennek keretében pártatlanul és a jogszabályok szigorú betartása mellett eljárva lehetővé teszi a felek számára, hogy mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jussanak.

A közjegyzők hivatalos személyek – az állam átruházza rájuk a közhatalom egy részét, így feljogosítja őket arra, hogy közfeladatot töltsenek be –, akik független szakma keretei között látják el feladataikat.

A közjegyzőket köti a szakmai titoktartás. A közjegyzői kinevezés feltételei hasonlóak a bírói kinevezés feltételeihez, és a közjegyzőkre is vonatkozik a függetlenség, a tisztség állandósága, a pártatlanság, aktusaik közhitelessége és végrehajthatósága, emellett pedig az igazságügyi minisztérium felügyeletet gyakorol a tevékenységük fölött.

Az Európai Unió 22, a római jogra épülő jogrendszerű tagállamában körülbelül 35 000 közjegyző van.

Az európai intézményekkel való kapcsolatokban a közjegyzők képviseletét az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (Council of the Notariats of the European Union – CNUE) látja el, amelyet 1993-ban hoztak létre. A CNUE képviseli a közjegyzőket az összes olyan uniós tagállamban, ahol a római jogi közjegyzői tisztség létezik. E tagállamok: Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Írországnak van saját nemzeti képviseleti szerve, azonban nemzetközi szinten az „Egyesült Királyság és Írország Közjegyzői Fóruma” látja el az ír közjegyzők képviseletét.

Utolsó frissítés: 11/09/2023

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.