Time limits on procedures

When you are involved in a civil dispute and think you may have to litigate, you must be aware that there is certain deadline for taking action.

All modern legal systems including those of the 28 Member States provide for the temporal limitation of civil claims. The laws governing limitation or prescription periods vary greatly with respect to the length of the time limits, when exactly the time limit starts and depending on which act or event suspends or interrupts the time limit. The law applicable to the claim also governs the limitation period affecting the claim.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 18/01/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Eljárási határidők - Bulgária

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A) Az alanyi anyagi jogok bírósági úton való érvényesítéséhez való jogot jogszabályban meghatározott elévülési és jogvesztő határidők szabályozzák.

Az elévülési idő az alanyi jog jogosultjának olyan inaktív időszaka, amelynek lejártával a jogosult elveszíti a képességét ezen jog törvényes úton való érvényesítésére. Az ilyen elévülési idő lejárta megszünteti nemcsak az anyagi jogot, hanem az ahhoz tartozó keresetindítási és végrehajtási jogot is. Az elévülést hivatalból nem, kizárólag az adósnak a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy végrehajtó előtt emelt kifogása alapján veszik figyelembe.

Az elévülési idők időtartamát, megszakadását és nyugvását a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény (OCA) szabályozza. Az általános ötéves elévülési idő alkalmazandó valamennyi külön időkorlátozás nélküli követelésre. (OCA 110. cikk)

Hároméves elévülési idő alkalmazandó a követelések három csoportjára (OCA 111. cikk):

  • olyan, javadalmazás jellegű kifizetéssel kapcsolatos követelések, amelyekre nincsen más elévülési idő meghatározva
  • teljesítetlen szerződésekből fakadó kártérítéssel, kártalanítással kapcsolatos követelések
  • bérleti díjjal, kamattal és egyéb időszakos fizetéssel kapcsolatos követelések

Hároméves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvényes érvénytelenségének megállapítására irányuló jogra, amelyek tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására jöttek létre, illetve amelyeket cselekvőképtelen személy vagy ilyen személyt képviselő, meghatározott követelményeket nem teljesítő személy kötött.

Egyéves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvényes érvénytelenségének megállapítására irányuló jogra, amelyeket rendkívüli szükséghelyzet miatt vagy nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételekkel kötöttek (OCA 33. cikk)

Hat hónapos elévülési idő alkalmazandó az ingó dolgok adásvételére vonatkozó hibákkal vagy gyártási szerződésben foglalt kivitelezési hibákkal kapcsolatos követelésekre, kivéve az építési munkákat, amelyeknél a követelés az általános öt év után évül el (OCA 265. cikk)

Az elévülési idő az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjában kezdődik, amely az érintett anyagi jog jellegétől függ. Ez lehet az az időpont, amikor a szerződéses kötelezettség esedékessé válik, a károkozó cselekmény elkövetésének időpontja, a jogellenes kár/azzal egy tekintet alá eső cselekmény okozója azonosításának időpontja, vagy hibákkal kapcsolatos követelésnél a dolog átadásának az időpontja, stb.

Az elévülési idő a felek megállapodása alapján nem rövidíthető vagy hosszabbítható.

Az elévülési idő megszakadhat vagy nyugodhat.

Az elévülési idő megszakad az OCA 115. cikkében taxatíve felsorolt okok esetén:

  • gyermek és szülő között, amennyiben az utóbbi szülői felügyeleti jogait gyakorolja;
  • gondnokolt vagy vagyonkezelés kedvezményezettje és a gondnokaik vagy vagyonkezelőik között, ameddig a gondnokság vagy vagyonkezelés fennáll;
  • házastársak között;
  • olyan személyek követelései esetén, akiknek tulajdona jogszabály vagy bírósági rendelkezés alapján hatósági eljárás tárgya, a hatósággal szemben a hatósági eljárás alatt;
  • jogi személyek ügyvezetőikkel szembeni kártérítési követelései esetén, az ügyvezetők hivatalban léte alatt;
  • kiskorúak és korlátozott cselekvőképességű személyek követelései esetén a törvényes képviselőjük vagy vagyonkezelőjük távolléte alatt, valamint 6 hónappal az ilyen személy kinevezése után vagy a cselekvőképtelenség megszűnése után;
  • a követeléssel kapcsolatos eljárás során.

Ezekben az esetekben a fél időlegesen és jogszerűen meg van fosztva követelése érvényesítésének jogától. A nyugvásig eltelt elévülési idő érvényben marad és tovább folytatódik a nyugvást előidéző körülmény megszűnése után.

Az elévülési idő nyugszik az alábbi esetekben:

  • a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése esetén
  • követelés vagy kifogás érvényesítése, valamint megegyezésre irányuló kérelem esetén, azonban amennyiben a követelés vagy kifogás nem kerül kielégítésre, az elévülési időt úgy kell tekinteni, mintha nem szakadt volna meg
  • a követelés fizetésképtelenségi eljárásban történő érvényesítésével
  • végrehajtási cselekmények foganatosításával

Ezekben az esetekben az az idő, amely az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjától az elévülés nyugvásáig eltelt elveszti jogi relevanciáját, és új elévülési idő kezdődik. Amennyiben a nyugvásra követelés vagy kifogás érvényesítése adott okot, a törvény egy másik fontos következményt is megállapít: a nyugvás után kezdődő új elévülési idő mindig öt év.

A teljes (jogvesztő) határidő az, amelynek lejárta magát az anyagi jogot szünteti meg. Ezek a határidők az anyagi jog keletkezésének, nem pedig az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjában kezdődnek.

A jogvesztő határidők nem szakadhatnak meg és nyugodhatnak úgy, mint az elévülési idők.

A bíróság vagy a végrehajtó hivatalból alkalmazza őket, amennyiben a kötelezett nem emel kifogást.

Az ilyen határidők az alábbiakat foglalják magukban: azt a három hónapos időszakot, amely alatt a zálogjogosult vagy jelzálogjogosult kifogásolhatja a biztosítási díj nem részére, hanem a dolog tulajdonosa részére történő megfizetését; azt a két hónapos időszakot, amely alatt a tulajdonostárs a közös tulajdon tárgyának adásvétele iránti követelését érvényesítheti, amennyiben a másik tulajdonostárs harmadik személy részére értékesítette a tulajdonrészét; az egy éves időszakot ajándék visszakövetelésének érvényesítésére, stb.

B) A követelések érvényesítésére irányuló eljárások – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által végzendő meghatározott eljárási cselekmények teljesítésének határidejét a polgári perrendtartás (CPC) szabályozza. Fizetésképtelenségi eljárásokban az eljárási cselekmények teljesítésére vonatkozó határidőket a kereskedelmi törvény (CA) szabályozza.

A felek tekintetében a határidő elmulasztása az érintett eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó jogosultság elenyészését eredményezi. Amennyiben a bíróság mulasztja el a határidőt, ez nem képezi akadályát az eljárási cselekmény későbbi elvégzésének, amennyiben az még teljesíthető.

A felek által elvégzendő eljárási cselekményekre meghatározott határidőket jogszabály vagy bíróság írja elő.

A jogszabály által meghatározott határidők (törvényes határidők) közé tartoznak:

  • a keresetlevél hiányosságainak pótlására megállapított határidő (a félnek történő közlésétől számított egy hét – CPC 129. cikk (2) bekezdés)
  • az alperes követelésére adandó válasz előterjesztésére, bizonyítékok meghatározására, a keresetlevélben megjelölt bizonyíték hitelességének vitatására, viszontkereset előterjesztésére, harmadik személyek (egyéb perbeli személyek) alperes általi perbehívására és velük szemben keresetindításra, valamint a bíróság által az eljárások figyelembevételére megállapított eljárás elleni kifogásra megszabott határidő. A határidő a keresetlevél másolatának az alperessel való közlésétől kezdődik, az időtartama pedig egy hónap vagy két hét attól függően, hogy az eljárás az általános eljárás vagy a különleges követelések eljárása szerint zajlik (CPC 131. cikk, 133. cikk, 367. cikk)
  • kereskedelmi jogvitákban a felperes keresetkiterjesztésének előterjesztésére megszabott határidő két hét az alperes válaszának kézhezvételét követően (CPC 372. cikk)
  • kereskedelmi jogvitákban a keresetkiterjesztésre adandó alperesi válasz előterjesztésére megszabott határidő – két hét a keresetkiterjesztés kézhezvételét követően (CPC 373. cikk)
  • a bíróság által kihirdetett ítélet elleni fellebbezésre megszabott határidő két hét az ítélet féllel való közlését követően (CPC 259. cikk)
  • az ellenérdekű félnek a fellebbezésre adandó válaszára és fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére megszabott határidő két hét a fellebbezés másolatának kézhezvételét követően (CPC 263. cikk)
  • a bíróság ítéletei elleni semmisségi panasz előterjesztésére megszabott határidő egy hónap az ítélet féllel való közlését követően (CPC 283. cikk)
  • a bíróság ítéletei elleni fellebbezésre megszabott határidő egy hét a féllel való közlést követően, illetve amennyiben azokat a fél jelenlétében tartott bírósági tárgyaláson hozták, a határidő a tárgyalás napjától kezdődik (CPC 275. cikk)
  • a végrehajtott határozat megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő a megsemmisítése okának felmerülésétől számított három hónap (CPC 305. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél kérheti a bíróságtól az eljárás megszüntetését a megszüntetés okának felmerülését vagy az erről való tudomásszerzést követő első tárgyalás (CPC 23. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél a kizárólagos joghatóság hiányára vonatkozó kifogását előterjesztheti – a másodfokú eljárás befejezéséig (CPC 119. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél az ingatlan fekvése szerinti illetékesség hiányára vonatkozó kifogását előterjesztheti – az elsőfokú eljárás bírósági vizsgálatának befejezéséig (CPC 119. cikk), az illetékességi szabályok megszegésének minden más esetében kifogást csak az alperes terjeszthet elő a kérelemre adandó válaszra megszabott határidőn beül (CPC 119. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a felperes az alperes hozzájárulás nélkül visszavonhatja a keresetlevelét – az első bírósági tárgyalás berekesztéséig (CPC 232. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél kiegészítő kérelmet terjeszthet elő – a felperes esetén az első tárgyalás során, és az alperes keresetlevelére adandó válaszára megszabott határidőn belül (CPC 212. cikk)
  • egy irat valódiságának megtámadására megszabott határidő – legkésőbb azon eljárási cselekményre adandó válasszal, amellyel azt előterjesztették, illetve amennyiben azt a keresetlevéllel együtt terjesztették elő, az alperesnek azt az írásbeli válasziratában kell vitatnia (CPC 193. cikk)
  • fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésére megszabott határidő két hét a meghagyás közlésétől számítva (CPC 414. cikk)
  • fizetési meghagyás kibocsátásának elutasítása elleni fellebbezésre megszabott határidő egy hét a kérelmező közléséről számítva (CPC 413. cikk)
  • végrehajtási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésre megszabott határidő – két hét, amely az elrendelő határozat végrehajtást kérővel való közlésétől kezdődik, illetve az adós esetén az önkéntes teljesítésére irányuló kérelem közlésétől (CPC 407. cikk)
  • végrehajtási eljárásokban az adós önkéntes teljesítésére megszabott határidő – két hét a kérelem végrehajtó által közlésétől (CPC 428. cikk)
  • a végrehajtó cselekményeivel szembeni fellebbezésre megszabott határidő egyhetes időtartam a cselekmény teljesítésétől számítva, amennyiben a fél megjelent vagy szabályszerűen idézve volt a cselekmény elvégzésénél, valamint egyéb esetekben az értesítés napjától számítva (CPC 436. cikk)
  • követelés fizetésképtelenségi eljárásokban történő előterjesztésére megszabott határidő – egy hónapon illetőleg három hónapon belül a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat cégnyilvántartásban való bejegyzésétől számítva (CA 685. cikk és 688. cikk)
  • a fizetésképtelenséget helyreállító terv végrehajtására megszabott határidő – a bíróságnak az elfogadott követelések listáját jóváhagyó ítéletének cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy hónapon belül
  • az elfogadott követelések listája elleni kifogás előterjesztésére megszabott határidő – a lista cégnyilvántartásban való nyilvánosságra hozatalától számított hét napos határidő (CA 690. cikk)
  • a felszámoló által készített elosztási beszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére megszabott határidő – a beszámoló cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított tizennégy napos időtartam (CA 727. cikk)
  • egyéb

A bíróság által meghatározott határidők közé tartoznak:

  • bizonyítékok beszerzésére vonatkozó határidő (CPC 157. cikk)
  • a bizonyítékok beszerzéséhez (tanúk idézéséhez, szakértő díjazásának kifizetéséhez, stb.) szükséges költségek lerovására megszabott határidő – CPC 160. cikk)
  • a fél által elvégzett eljárási cselekmények hiányosságainak orvosolására megszabott határidő (CPC 101. cikk)
  • egyéb

A határidők ugyancsak két csoportba oszthatók aszerint, hogy meghosszabbíthatók-e a bíróság által, vagy pedig ilyen lehetőség kizárt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A nemzeti ünnepek közé tartozik:

január 1. – újév napja ;

március 3. – felszabadulás napja – nemzeti ünnep;

május 1. – munka ünnepe;

május 6. – Szent György napja, a bátorság és a bolgár hadsereg napja;

május 24. – a bolgár közművelődés, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe;

szeptember 6. – Bulgária egyesítésének napja;

szeptember 22. – függetlenség napja;

november 1. – a néptanítók napja – munkaszüneti nap valamennyi oktatási intézményben;

december 24. – szenteste, december 25. és 26. – karácsony;

nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap – két nap (vasárnap és hétfő), amelyeket az érintett évben ünnepként kijelölnek.

A Miniszteri Tanács az év során mindössze egyetlen alkalommal más napokat is nemzeti ünnepé, meghatározott szakmák ünneplésének napjává, valamint munkaszüneti nappá nyilváníthat.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A követelések érvényesítése – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által elvégzendő eljárási cselekmények határidejére vonatkozó általános szabályokról a 2007. évi polgári perrendtartás (CPC) rendelkezik. A polgári perrendtartás „Határidők és határidők hosszabbítása” című hetedik fejezetében meghatározott általános szabályokra vonatkozó részletes információk a 4., 5. és 6. kérdésre adott válaszokban találhatók.

Az elévülési időkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 110. cikke, és az azt követő rendelkezések szabályozzák. Ezekkel kapcsolatos részletes információt a 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A szerződéses jogviszonyokból eredő kötelezettségek teljesítésére előírt határidőkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 69-72. cikkei tartalmazzák.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az a kezdőpont, amelytől valamely eljárási cselekmény megtételére előírt határidő kezdődik, általában az a nap, amelyen a felet e cselekmény elvégzésének szükségességéről tájékoztatják vagy megfelelően értesítik a bíróság azon kihirdetett döntéséről, amely ellen a kifogás előterjeszthető.

  • a keresetlevél hiányosságainak orvoslására előírt határidő azon a napon kezdődik, amelyen a bíróság hiánypótlását a féllel közlik.
  • az alperesnek a keresetlevéllel szembeni írásbeli válasziratának előterjesztésére megszabott határidő a keresetlevél másolatának és az ahhoz tartozó bizonyíték kézhezvételével kezdődik, továbbá a másolatokat megküldő bírósági értesítésének tartalmaznia kell a válasz előterjesztésére megadott határidőt, valamint a válaszadás elmulasztásának következményeit.
  • az ítélet elleni fellebbezésre előírt határidő az ítélet féllel való közlésével kezdődik.
  • a fellebbezésre előírt határidő olyan ítélet ellen, amelyet „gyorsított eljárás” szerinti eljárásban (a polgári perrendtartásról szóló törvény harmadik részének 25. fejezete) hoztak, azon a napon kezdődik, amelyen a bíróság az ítélete nyilvánosságra hozataláról rendelkezett.
  • az ítélet elleni fellebbezésre előírt határidő az ítélet féllel való közlésével kezdődik, ha pedig az ítélet a fél jelenlétében tartott tárgyaláson került kihirdetésre, akkor a tárgyalás napjától.
  • a végrehajtó cselekményeivel szembeni fellebbezést a cselekmény elvégzésétől számított egyhetes időtartamon belül kell előterjeszteni, amennyiben a fél megjelent vagy szabályszerűen idézve volt a cselekmény elvégzésénél, egyéb esetekben a közlés napjától számítva.
  • a felszámolási eljárások határideje a felszámoló érintett eljárási cselekményének nyilvánosságra hozatalával (például az elfogadott hitelezői követelések listájának lezárásától), vagy pedig a bíróság cégnyilvántartási cselekményével kezdődik.

Bizonyos határidők az igényérvényesítés kezdeményezésének időpontjától kezdődnek, amennyiben a törvény csak teljesítésükre előírt végső határidőről rendelkezik.

Például:

  • a felperes megváltoztathatja keresetének alapját vagy tartalmát, illetve az ügy első tárgyalásának berekesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül visszavonhatja a keresetét,
  • hagyaték felosztására irányuló eljárásnál az első tárgyalásig előterjesztett írásbeli kérelmével valamennyi örökös kérheti további tulajdon megosztás tárgyává tételét.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A határidő a fél értesítésének időpontjától kezdődik. Az az időpont, amikor a félnek szóló értesítést megfelelően közöltnek kell tekinteni, az értesítés módjától függően különbözőképpen is meghatározható. A polgári perrendtartás „Értesítések és idézések” című VI. fejezete rendelkezik a feleknek kézbesítendő értesítések és idézések szabályairól, illetve arról az időpontról, amikor a értesítést megfelelően kézbesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben az értesítést személyesen a címzettnek vagy az ő képviselőjének, illetve más olyan személynek kézbesítik, aki az adott címen lakik vagy dolgozik, az idézésnek tartalmaznia kell az időpontot, amikor a személy az értesítést átvette, függetlenül attól, hogy azt bírósági alkalmazott vagy postai szolgáltató kézbesítette. Az érintett eljárási cselekményre meghatározott határidő ettől az időponttól kezdődik.

Az értesítéseket a fél által megadott e-mail címre is meg lehet küldeni. Az adott tájékoztató rendszerbe való beérkezéssel ezeket kézbesítettnek kell tekinteni.

Jogszabályban meghatározott feltételek esetén (például amennyiben a fél az ügyben megadott címét a bíróság értesítése nélkül változtatta meg) a bíróság elrendelheti a kézbesítés teljesítését az értesítés ügyhöz csatolásával. Ebben az esetben a határidő a csatolás időpontjában kezdődik.

Amennyiben az alperes nem található az állandó lakcímén és más személy sem veszi át az értesítést, a kézbesítőnek az ajtóra vagy a postaládára egy arról szóló tájékoztatást kell rögzítenie, hogy az iratok megtalálhatók a bíróság hivatalában, és az értesítéstől számított két héten belül átvehetők. Ebben az esetben – amennyiben az alperes nem veszi át őket –, az értesítést és a kapcsolódó iratokat az átvételükre előírt határidő lejártával kézbesítettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidőt évek, hetek és napok szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőt a határidő kezdőnapját követő naptól kell számítani és az az utolsó nap végén jár le. Például amennyiben a felet hét napon belüli hiánypótlásra hívják fel valamelyik eljárási cselekményével kapcsolatban, és az értesítést június 1-jén kézbesítik, ez az a nap, amikor a határidő kezdődik, azonban a számítása a következő naptári napon, június 2-án kezdődik, és a határidő június 8-án jár le.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben megállapított határidő az utolsó hét megfelelő napján jár le. Például amennyiben a felet a keresetlevéllel kapcsolatos egy héten belül történő hiánypótlásra hívják fel, és az ezzel kapcsolatos értesítést pénteken közlik vele, a határidő ezen a napon kezdődik, és a következő hét péntekén jár le.

A hónapokban megállapított határidő az utolsó hónap megfelelő sorszámú napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, akkor a hónap utolsó napján.

Az években megállapított határidő az utolsó év megfelelő napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó évben hiányzik, akkor az utolsó napján.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdésre adott választ.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő első munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtott ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidő nem hosszabbítható meg a bíróság által.

Fontos okból a bíróság az érintett fél határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelmére bármely más jogszabály és bíróság által meghatározott határidő meghosszabbíthat (CPC 63. cikk). Az újonnan megállapított határidő nem lehet rövidebb, mint amilyen az eredeti volt. Az újonnan megállapított határidő az eredeti határidő lejártától kezdődik.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A polgári perrendtartás a polgári és kereskedelmi ügyekben az ítéletek és végzések elleni fellebbezés általános szabályairól rendelkezik annak előírásával, hogy:

  • a bíróság által kihirdetett ítéletek elleni fellebbezésre rendelkezésre álló idő két hét az ítéletnek a féllel való kézbesítésétől
  • a bíróság által kihirdetett ítéletek elleni semmisségi panaszra rendelkezésre álló idő egy hét az ítéletnek a féllel való közlésétől
  • a bíróság által kihirdetett ítéletek elleni fellebbezésre rendelkezésre álló idő egy hét azok féllel való közlésétől számítva, illetve amennyiben azok kihirdetésére a fél jelenlétében tartott bírósági tárgyaláson került sor, úgy a tárgyalás napjától számítva

Ezen általános szabályoktól való eltérést kizárólag jogszabály írhat elő az adott eljárás sajátosságaira tekintettel. Ilyen eltérések vonatkoznak az alábbiakra:

  • fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló, fellebbezéssel megtámadható döntések azok cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított hét napon belül támadhatók;
  • fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmet elutasító, fellebbezéssel megtámadható döntések a polgári perrendtartás szerinti értesítés napjától számított hét napon belül támadhatók;
  • közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben hozott döntés, amelyben a bíróság a tulajdonostárs fennálló követeléséről dönt, amelyben oszthatatlan ingatlan árverésre bocsátásáról dönt, amelyben oszthatatlan ingatlan egyik tulajdonostárs tulajdonába adásáról dönt, illetve amelyben a közös tulajdon megosztásáról szóló végleges jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról dönt, közös panasszal a legutolsó döntés elleni fellebbezés előterjesztésére megadott határidőn belül támadható
  • a fél távollétében meghozott határozat fellebbezéssel nem támadható meg, azonban az a fél, aki ellen a döntést hozták, annak részére való kézbesítésétől számított egy hónapon belül kérheti a fellebbviteli bíróságtól a döntés megsemmisítését abban az esetben, ha akadályozott az ügyben való részvételben
  • a házasság közös megegyezéssel történő felbontását kimondó döntés nem fellebbezhető,
  • a fellebbezés más eseteinél kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróságra nem vonatkozik előírás az általa vagy jogszabályban meghatározott határidők rövidítésére, csupán olyan előírás létezik, amely szerint a felek kérelmére meghosszabbíthatja a határidőket. Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtott ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidő nem hosszabbítható meg a bíróság által.

Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a bíróság – akár hivatalból, akár a felek egyikének kérelmére – megváltoztassa a tárgyalás napját annak korábbi vagy későbbi dátumra módosításával, ha azt fontos körülmények indokolják. Azonban ezekben az esetekben a bíróság köteles a feleket az új határnapról értesíteni, és az értesítést legkésőbb a tárgyalás napját megelőző egy héten belül kézbesíteni kell.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás eljárási szabályai, a határidő meghosszabbítására vonatkozókat is ideértve, tartózkodási helyüktől függetlenül az eljárás valamennyi résztvevőjére alkalmazandóak.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő lejártát követően elvégzett eljárási cselekményeket főszabály szerint a bíróság nem veszi figyelembe. Ezen szabály mellett a CPC kifejezetten előírja, hogy amennyiben a keresetlevél hiányait határidőn belől nem pótolják, azt vissza kell utasítani; amennyiben a fellebbezést, a semmisségi panaszt vagy a fizetési meghagyás elleni ellentmondást a határidő lejártát követően terjesztik elő, azokat mint elkésettet vissza kell utasítani; amennyiben a fél elmulasztja határidőn belül a rendelkezésre álló bizonyíték rendelkezésre bocsátását, azt az ügyben nem lehet elfogadni, kivéve ha a mulasztás előre nem látható körülmények következménye

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogszabály vagy bíróság által megállapított határidőt elmulasztó fél kérheti a határidő elmulasztásának orvoslását, amennyiben bebizonyosodik, hogy a mulasztás különös előre nem látható, el nem hárítható körülmények miatt következett be. Nincs lehetőség orvoslásra abban az esetben, ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határidő meghosszabbítható lett volna.

A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelmet a mulasztásról szóló értesítést követő egy héten belül elő kell terjeszteni az annak alapjául szolgáló körülmények és a kérelem érdemi bizonyítékainak megjelölésével. A kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek eljárása alatt az érintett eljárási cselekményt teljesíteni kellett volna. A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelemmel együtt elő kell terjeszteni azokat az iratokat, amelyekre nézve az orvoslást kérik, és ha a határidő költségek megfizetésére vonatkozik, azok teljesítésére a bíróság új határidőt tűz ki.

Utolsó frissítés: 28/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Csehország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Alapvetően a polgári eljárásjogban érvényesülő határidők eljárásjogi vagy anyagi jogi határidők.

Kétféle eljárásjogi határidő létezik: törvényi és bírói.

A törvényi határidőkről törvény rendelkezik. A törvényi eljárásjogi határidők elmulasztása minden esetben valamilyen eljárásjogi következményt von maga után (például valamely feladat eredményes teljesítéséhez való jog elvesztését, rendbírság kiszabását). A törvényi határidők elmulasztása ellen igazolásnak van helye (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény (zákon č. 99/1963 Sb., občanský soudní řád, ve znění pozdějších předpisů; polgári perrendtartás) 58. szakaszát), amennyiben a fél vagy a jogi képviselője méltányolható okból mulasztotta el a határidőt, és ezért nem tudott elvégezni valamely olyan cselekményt, amelynek elvégzésére jogosult lett volna. Az erre irányuló kérelmet az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, és egyúttal pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A bíróság a fél kérelmére az elmulasztott határidő igazolása érdekében elrendelheti a kérelem felfüggesztő hatályát.

Amennyiben az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét nem közvetlenül törvény határozza meg, úgy azt a bíróság tanácsának elnöke (vagy egyesbíró) állapítja meg. A bíróság tanácsának elnöke (vagy az egyesbíró) nemcsak törvény által meghatározott esetekben határozhatja meg a határidőt, hanem akkor is, ha az az eljárás hatékony és kellő időben való lefolytatását biztosítja. A bíróság a körülményekre tekintettel meghosszabbíthatja a bírói határidőt (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 55. szakaszát). Az elmulasztott határidő igazolásának nincs helye.

A bíróság számára például ítélethozatalra megállapított határidők nem eljárási, hanem igazgatási, ügyviteli határidők.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A független cseh állam megújulásának napja, újév: január 1.

húsvéthétfő: a napja változik, de általában március végére vagy április elejére esik.

a munka ünnepe: május 1.

a győzelem napja: május 8.

Cirill és Metód, a szláv hittérítők napja: július 5.

Husz János máglyahalálának napja: július 6.

A cseh államiság ünnepe: szeptember 28.

Az önálló csehszlovák állam megalapításának napja: október 28.

A szabadságért és a demokráciáért folytatott harc napja: november 17.

szenteste: december 24.

karácsony napja: december 25.

karácsony másnapja: december 26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidők számítására vonatkozó törvényi rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 55–58. szakaszai tartalmazzák.

A napokban megállapított határidő a kezdetére okot adó esemény napját követő napon kezdődik.

Fél hónap tizenöt napot jelent.

A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. Amennyiben ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napja a következő munkanap.

Az órákban megállapított határidő annak az órának a végével jár le, amely elnevezését tekintve megfelel azzal az órának, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

Az eljárásjogi határidőt megtartottnak kell tekinteni, amennyiben a határidő utolsó napján az eljárási cselekményt elvégezték a bíróságon, vagy a beadványt az annak kézbesítésére kötelezett hatóság – az esetek többségében a postai szolgáltatás végzésére jogosult szerv – részére átadták.

Ha az eljárás nyugszik, az eljárásjogi határidők is nyugszanak (a polgári perrendtartás 111. szakaszának (1) bekezdése). Amennyiben az eljárás folytatódik, a határidők újra elkezdődnek.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidők számításakor nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő számítására okot adó esemény történt. Ez a szabály nem alkalmazandó az órákban meghatározott határidőkre. A határidő tehát rendszerint azt a napot követő napon kezdődik, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (1) bekezdését).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nincs.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidők számításakor nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő számítására okot adó esemény történt. Ez a szabály nem alkalmazandó az órákban meghatározott határidőkre (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (1) bekezdése).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Hetekben kifejezett határidők ritkán fordulnak el a polgári perrendtartásban (a módosított 99/1963. sz. törvény), (pl. a 260. szakasz (3) bekezdése, a 295. szakasz (1) bekezdése és a 295. szakasz (2) bekezdése). Ennél gyakrabban fordulnak elő bírói határidőként a bírói gyakorlatban.

A hónapokban kifejezett határidők a polgári perrendtartás szerint: egy hónap (pl. a 82. szakasz (3) bekezdése, a 336m. szakasz (2) bekezdése és a 338za. szakasz (2) bekezdése); két hónap (pl. a 240. szakasz (1) bekezdése és a 247. szakasz (1) bekezdése; három hónap (pl. a 111. szakasz (3) bekezdése, a 233. szakasz (1) bekezdése és a 234. szakasz (1) bekezdése); illetve hat hónap (pl. a 77a. szakasz (2) bekezdése és a 260g. szakasz (3) bekezdése).

A polgári perrendtartásban szabályozott években megállapított határidők kétfélék lehetnek: egy évesek (pl. a 111. szakasz (3) bekezdése) és három évesek (pl. a 99. szakasz (3) bekezdése, a 233. szakasz (2) bekezdése és a 234. szakasz (2) bekezdése).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napján (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (2) bekezdését).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (2) bekezdését).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvényi határidők bírósági döntéssel nem változtathatók meg.

A bírói határidők a körülményektől függően a bíróság által meghosszabbíthatók.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fél a járásbíróság (okresní soud) vagy regionális bíróság (krajský soud) elsőfokú, ítélettel hozott döntését megtámadhatja, kivéve, ha azt törvény kifejezetten kizárja (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 201. szakasza). A fellebbezést az írásbeli határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül kell benyújtani annál a bíróságnál, amelynek döntése ellen a fellebbezés irányul. A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő nem tartalmazza azt a napot, amelyen a határozatot a félnek kézbesítették. Ezt az eljárási határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a fellebbezést az annak kézbesítésére kötelezett hatóságnak (különösen a postai szolgáltatás végzésére jogosult szervnek, fogvatartott elítéltek és előzetes letartóztatásban álló személyek esetén a büntetésvégrehajtási intézetnek, illetve nevelőintézetnek stb.), vagy a bíróságnak a határidő utolsó napján átadták.

Valamely korábbi döntést helyesbítő határozat kibocsátása esetén a határidő a helyesbítő határozat határidejétől kezdődik (lásd a polgári perrendtartás 204. szakaszának (1) bekezdését).

A tizenöt napos határidő lejártát követően előterjesztett fellebbezést csak abban az esetben lehet határidőben előterjesztettnek tekinteni, ha a fellebbező a bíróság téves pervezetésére tekintettel járt el így. Amennyiben a döntés nem tartalmaz tájékoztatást a fellebbezésről, a fellebbezési határidőről vagy a bíróságról, akihez azt be kell nyújtani, illetve téves tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy fellebbezésnek nincs helye, úgy a fellebbezés a határozat kézbesítéséről számított három hónapon belül előterjeszthető.

Amennyiben az ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor, a meghagyás jogerőre emelkedését csak az alperesnek a meghagyás kézbesítésétől számított 15 napos törvényi határidőn belül előterjesztett ellentmondásával lehet megakadályozni (lásd a polgári perrendtartás 172. szakaszának (1) bekezdését). Az ellentmondás előterjesztésével a fizetési meghagyás hatályát veszti, és a bíróság elrendeli a tárgyalást. Fellebbezésnek csak az eljárási költségek megállapításával kapcsolatban van helye, de ez természetesen nem helyezi hatályon kívül a fizetési meghagyást.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A polgári perrendtartás (a módosított 99/1963. sz. törvény) fontos okból lehetővé teszi a tárgyalás elnapolását, amennyiben az ügyet egy tárgyalás alkalmával nem lehet megtárgyalni és eldönteni (lásd a polgári perrendtartás 119. szakaszát). Az elnapolás fontos oka lehet például a tény, hogy valamelyik fél elmulasztotta a bíróság elé terjeszteni beadványát, és nincs lehetőség a tárgyalás távollétében történő megtartására (lásd a polgári perrendtartás 101. szakaszának (3) bekezdését), vagy az, hogy az egyik félnek azért nem volt elég ideje felkészülni a tárgyalásra, mert nem kézbesítették számára megfelelő időben az idézést, és más fontos ok is felmerülhet.

A fél kérheti a bíróságtól a tárgyalás elnapolását. A bíróság a fél előzetesen benyújtott, tárgyalás elnapolására irányuló kérelméről a hivatkozott ok súlyossága alapján dönt. Amennyiben a bíróság nem ad helyt a fél kérelmének, a félnek meg kell jelennie a tárgyaláson.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A Cseh Köztársaság törvényei nem rendelkeznek kifejezetten ilyen helyzetről.

Olyan nemzetközi elemet tartalmazó jogvitában, amelyben az iratot a külföldi félnek kell kézbesíteni, a lex fori eljárásjogi szabályai érvényesülnek, vagyis annak a bíróságnak az eljárási szabályai, amelynek joghatósága alá az ügy tartozik.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az eljárásjogi határidők elmulasztásának eljárásjogi következményei vannak.

Ha a polgári perrendtartás (a módosított 99/1963. sz. törvény) határidőt ír elő valamely eljárási cselekmény elvégzésére (pl. a fellebbezés vagy rendkívüli perorvoslat előterjesztésére), a határidő elmulasztásával az eljárási cselekmény eredményes elvégzésére való jogosultság elvész. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, ha a fél vagy képviselője méltányolható okokból (pl. hirtelen betegség, sérülés stb. miatt) mulasztotta el a határidőt, és ezért nem tudott elvégezni valamely olyan cselekményt, amelynek elvégzésére jogosult lett volna (lásd a polgári perrendtartás 58. szakaszát), kivéve, ha a polgári perrendtartás kizárja az adott határidő igazolását (például a 235. szakasz (1) bekezdése alapján az elmulasztott határidő igazolása kizárt az eljárás megismétlésére és megsemmisítésre irányuló kérelmek esetén). Amennyiben a határidő valamilyen kötelezettségnek való megfelelést szolgálja, a határidő elmulasztása meghatározott szankció (pl. rendbírság) kiszabását vonja maga után.

Valamennyi elmulasztott bírói határidőhöz törvényben meghatározott jogkövetkezmények fűződnek. A bírói határidőt a bírósági tanács (vagy egyesbíró) meghosszabbíthatja. Bírói határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

Az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható ítélet joghatásaival jár (lásd a polgári perrendtartás 174. szakaszának (1) bekezdését).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A tárgyalás elmulasztásának más következményei vannak, mint a határidő elmulasztásának. Amennyiben a szabályszerűen idézett fél a tárgyalást elmulasztja, és nem terjeszt elő kellő időben és fontos okból elnapolás iránti kérelmet, úgy a bíróság az ügyet tárgyalhatja és a fél távollétében is határozhat (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 101. szakaszának (3) bekezdését), illetve amennyiben a polgári perrendtartásról szóló törvény 153b. szakaszában foglaltak teljesülnek, úgy mulasztási ítéletet hozhat.

Amennyiben az alperes méltányolható okokból olyan ügyben mulasztja el az első tárgyalást, amelyben mulasztási ítéletet hoztak, a bíróság az alperes kérelmére hatályon kívül helyezi a meghagyást és elrendeli az ügy tárgyalását. A fél addig terjesztheti elő ilyen célú kérelmét, ameddig a meghagyás jogerőre nem emelkedik (lásd a polgári perrendtartás 153b. szakaszának (4) bekezdését).

Az ügy érdemét támadó fellebbezés mulasztási ítélet ellen is előterjeszthető. Ha a felperes a bíróság elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmével egyidejűleg fellebbezést is előterjeszt, és a bíróság az ítéletének hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek végrehajtható határozatával helyt ad, a fellebbezést figyelmen kívül kell hagyni (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvény 153b. szakaszának (5) bekezdését).

Utolsó frissítés: 22/07/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Görögország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők azok az időtartamok, amelyen belül az eljárási cselekményt el kell végezni, vagy amelynek el kell telnie az ügy tárgyalása, illetve az eljárási cselekmény elvégzése előtt. A határidők bevezetésének célja a gyors igazságszolgáltatás és a meghallgatáshoz való jog biztosítása. Az eljárásjogi határidők azok, amelyek megtartása vagy elmulasztása eljárásjogi következményekkel jár. Két fő kategória különböztethető meg: 1) Az eljárási CSELEKMÉNY elvégzésére előírt határidők azok, amelyeken belül az eljárási cselekményt el kell végezni, ilyen például a fellebbezés előterjesztésére megadott határidőnél (lásd CCP 318. cikkének (1) bekezdését), míg az 2) ELŐKÉSZÍTŐ határidők azok, amelyek eltelte után kell az eljárási cselekményt elvégezni. Ezek a határidők az alperes idézésére előírt határidőhöz (lásd a CCP 228. cikkét) hasonlóan általában az alperesek érdekét szolgálják, mivel a felkészüléshez szükséges időt biztosítják számukra. Ez a megkülönböztetés jelentős, tekintettel arra, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére megállapított határidő a felek közös egyetértésével kiterjeszthető, míg az előkészítő határidőt nem lehet meghosszabbítani. Az eljárási cselekmény elvégzésére megállapított határidő a határidőt követő munkanapon jár le, ha a határidő munkaszüneti napon járna le, míg az előkészítő határidők a határidő utolsó napján járnak le függetlenül attól, hogy ez a nap ünnepnap vagy munkaszüneti nap. A polgári perrendtartás (CCP) által szabályozott fontos eljárásjogi határidők irányadó jelleggel a következők:

  1. A perindítást követően a felek idézésére megállapított határidő (a tárgyalást megelőző hatvan [60] nap, kivéve ha a fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő a tárgyalást megelőző kilencven [90] nap - lásd a CCP 228. cikkét).
  2. Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem benyújtásának határideje (a döntés kézbesítésétől számított tizenöt [15] nap, ha a fél, akinek a távollétében az ügyet tárgyalták Görögországban tartózkodik, kivéve ha a távollévő fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő az ítélet kézbesítésétől számított hatvan [60] nap - lásd a CCP 503. cikkét).
  3. A fellebbezési határidő (a végleges ítélet kézbesítésétől számított harminc [30] nap, ha a fellebbezést előterjesztő fél Görögországban tartózkodik, kivéve ha a fellebbező fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő az ítélet kézbesítésétől számított hatvan [60] nap. Amennyiben a végleges ítéletet nem kézbesítették, a fellebbezési határidő az ítélet közzétételétől számított három [3] év- lásd a CCP 518. cikkét).
  4. A perújítási határidő (hatvan [60] nap, ha a perújító fél Görögországban tartózkodik, kivéve ha a perújító fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő százhúsz [120] nap - lásd a CCP 545. cikkét).
  5. További fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő (az ítélet kézbesítésétől számított harminc [30] nap, ha a fellebbező Görögországban tartózkodik, ha azonban a fellebbező fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határidő az ítélet kézbesítésétől számított kilencven [90] nap. Amennyiben az ítéletet nem kézbesítik, a további fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő az ítélet közzétételétől számított három [3] év - lásd a CCP 564. cikkét).

A CCP különösen meghatároz továbbá más eljárásokra irányadó eljárási határidőket, így a házassági kérdésekkel kapcsolatos eljárásokra (bontóper, házasság érvénytelenítése, stb.), a fizetési meghagyással kapcsolatos kérelemre és e meghagyással szembeni ellentmondásra (lásd a CCP 632. cikkét), a bérleti jogvitákra, a munkaügyi jogvitákra, az ideiglenes intézkedésekre, a végrehajtási eljárásokra, valamint az ilyen végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos kifogásokra.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Görögországokban az 1157/1981. sz. törvény tartalmazza az ünnepnapok nem kimerítő felsorolását. Valamely ünnepnap fennállása megállapításának feltétele az ügyleti forgalom általános hiánya, ezért konkrét szakmák vagy szolgáltatások ünnepei nem relevánsak. Ezek az ünnepek lehetnek nemzeti, vallási vagy egyéb ünnepek, ideértve a helyi vagy az időszakos ünnepeket is. Az ünnepnapok az államigazgatási szervek számára munkaszüneti napok. A következő napok ünnepnapok: március 25. (nemzeti ünnep), október 28. (nemzeti ünnep), január 1., vízkereszt (január 6.), nagypéntek, nagyszombat, május 1., augusztus 15., karácsony első és második napja, pünkösdhétfő, a nagyböjt kezdete (hamvazóhétfő), húsvéthétfő és minden vasárnap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A CCP 144-151. cikkei rendelkeznek az eljárási határidőkről. Az időtartamukat meghatározó jogforrástól függően a határidők törvényes (amelyeket jogszabály ír elő, mint a keresetindításra megállapított határidőt), bírói (amelyeket az ügyben eljáró bíróság határoz meg, mint a felek személyes megjelenésére megállapított határidőt - lásd a CCP 245. cikkét), felfüggesztő (amelynek elmulasztása a tárgyalás elmulasztásának joghátrányával jár) és kötelező jellegű határidők szerint (amelynek elmulasztása jogvesztéssel jár) csoportosíthatók. A határidők kezdetét és lejáratát a következőkben ismertetjük. A határidő megszakad, amennyiben annak időtartalma alatt a fél meghal. Amennyiben a határidő az irat kézbesítésekor kezdődik, az új határidőt az elhunyt személy törvényes örökösei részére megismételt kézbesítés napjától kell számítani. Amennyiben egyéb esemény a határidő számításának alapja, az új határidőt a vonatkozó nyilatkozat fent említett személyek részére történő kézbesítésének napjától kell számítani. Amennyiben a határidő alatt a tárgyalás félbeszakad, úgy a határidő megszakad, és az új határidő az új tárgyalás napjától kezdődik. A CCP 147. cikkének (7) bekezdésében szabályozott eljárási cselekményekre meghatározott határidőkbe nem számít bele az augusztus 1-től 31-ig terjedő időszak. Ez vonatkozik a keresetindításra és az ellentmondásra meghatározott határidőre is.

A törvény nemcsak a felek közös megegyezése útján, hanem a bíróság hozzájárulásával is lehetővé teszi a határidők meghosszabbítását. Mind a törvény, mint a bíró által megállapított határidő meghosszabbítható azzal a kitétellel, hogy az nem sértheti harmadik személyek jogait. A bírót nem köti a megegyezés meghosszabbítására irányuló kérelem, és a körülmények esetről-esetre történő mérlegelése alapján annak részben eleget tehet vagy visszautasíthatja azt. Ez azt jelenti, hogy a feleknek indokolni kell a hosszabbítás megalapozottságát. Végül, a határidő a felek egyetértésével bírói döntéssel lerövidíthető. A keresetindítási határidő kivételével valamennyi törvény által meghatározott határidő lerövidíthető.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő kezdőnapja az nap, amely a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követi (a momento ad momentum).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás nem teszi lehetővé a határidő meghosszabbítását vagy lerövidítését, amennyiben az iratokat postai úton vagy más típusú közlekedési szolgáltatás útján továbbítják vagy kézbesítik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Azt a napot, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esett, csak jogszabály, ítélet vagy szerződés kifejezett rendelkezése esetén lehet figyelembe venni. Nem minősül ilyen rendelkezésnek az a rendelkezés, hogy valamely adott határidőt a kézbesítés napjától kell számítani. Erre tekintettel a jogorvoslatokra, a fellebbezésre, további fellebbezésre, illetve ellentmondásra megállapított szigorú határidők az ítélet kézbesítésének vagy közzétételének napját követő napon kezdődnek. Azonban, ha a határidőt egy meghatározott naptól kell számítani, ezt a napot a határidő számításánál figyelembe kell venni. Amennyiben a határidő megkezdésére okot adó esemény a kézbesítés, a határidő számításánál a kézbesítendő dokumentum tartalmáról szóló bármely más tájékoztatási mód figyelmen kívül marad.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A köztes ünnepnapok figyelmen kívül maradnak. A munkanapokat a határidő-számításnál csak kifejezett rendelkezés esetén kell figyelembe venni (például a fizetési meghagyás elleni ellentmondás benyújtására vonatkozó határidő esetében).

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években kifejezett határidőknél hasonlóképpen figyelmen kívül maradnak a köztes ünnepek, kivéve ha törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a határidő munkanapokra vonatkozik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az években kifejezett határidő az utolsó év megfelelő napján jár le. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a számításnál a szökőév fennállása irreleváns.

A hónapokban kifejezett határidő az utolsó hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha ez a nap a hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az egyes hónapok napjainak száma irreleváns.

Féléves határidő hat (6) hónapos határidőnek, fél hónapos határidő pedig tizenöt (15) napos határidőnek minősül.

Hetekben kifejezett határidő esetén a határidő azon a napon jár el, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel; azaz amennyiben az esemény hétfőn történt, az egy hetes határidő a következő hétfőn jár le.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amennyiben a határidő szombaton, vasárnap, ünnepnapon vagy munkaszüneti napon jár le, úgy az a következő munkanapig meghosszabbodik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvény nemcsak a felek közös megegyezése útján, hanem a bíróság hozzájárulásával is lehetővé teszi a határidők meghosszabbítását. Mind a törvény, mint a bíró által megállapított határidő meghosszabbítható azzal a kitétellel, hogy az nem sértheti harmadik személyek jogait. A bírót nem köti a megegyezés meghosszabbítására irányuló kérelem, és a körülmények esetről-esetre történő mérlegelése alapján annak részben eleget tehet vagy visszautasíthatja azt.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

  1. . Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem benyújtásának határideje (az ítélet kézbesítésétől számított tizenöt [15] nap, ha a fél, akinek a távollétében az ügyet tárgyalták Görögországban tartózkodik, kivéve ha a távollévő fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő az ítélet kézbesítésétől számított hatvan [60] nap - lásd a CCP 503. cikkét).
  2. A fellebbezési határidőt a CCP 518. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Amennyiben a fellebbező Görögországban tartózkodik, ez a határidő harminc (30) nap, ha pedig külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor hatvan (60) nap. A hatvan (60) napos határidő nem vonatkozik olyan személyre, aki ideiglenes jelleggel tartózkodik külföldön (turisztikai célú utazás, meghatározott célból történő néhány napos távollét miatt), de van az érintett személy szakmai vagy családi jogállásához kapcsolódó meghatározott időtartama.
  3. A perújítási határidő (hatvan [60] nap, ha a perújító fél Görögországban tartózkodik, kivéve ha a perújító fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő százhúsz [120] nap - lásd a CCP 545. cikkét).
  4. További fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő (az ítélet kézbesítésétől számított harminc [30] nap, ha a fellebbező Görögországban tartózkodik, ha azonban a fellebbező fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határidő az ítélet kézbesítésétől számított kilencven [90] nap. Amennyiben az ítéletet nem kézbesítik, a további fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő az ítélet közzétételétől számított három [3] év - lásd a CCP 564. cikkét).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A görög jog szerint a bírói jogvédelem iránti igény a jogvita jellegétől függetlenül az állandó és az ideiglenes bírói jogvédelmet is magában foglalja. Azokban az esetekben, amelyekben az ügy sürgősségére tekintettel vagy közvetlen veszély elhárítása érdekében a bíróság elrendelheti jog megóvását vagy biztosítását, helyzet rendezését, valamint annak megváltoztatását vagy megsemmisítését célzó intézkedések foganatosítását, sürgősségi eljárásnak van helye (a CCP 682–738. cikkeinek megfelelően). A sürgősségre tekintettel a bíró a gyors megoldás biztosítása érdekében eljárva és a felek meghallgatáshoz való jogának figyelembevétele mellett hatáskörrel rendelkezik az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel kapcsolatos tárgyalás idejének és helyének meghatározására. Ezért a bíró még olyan személyekre is saját mérlegelési hatáskörének keretében határozhatja meg az idézés kibocsátásának módját és a bíróság előtti megjelenés határidejét, akik külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodnak. A tárgyalás vasárnapra vagy ünnepnapra is kitűzhető. A fent említett határidők – anélkül, hogy meghosszabbíthatók lennének –az ideiglenes intézkedés kivételével valamennyi polgári eljárásra alkalmazandók.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A görög jogban nincs ilyen rendelkezés.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Bírósági tevékenységgel kapcsolatos határidők elmulasztásának nincsenek eljárásjogi következményei. A felek eljárási cselekményeinek elvégzésére meghatározott határidő túllépése jogvesztéssel jár, míg másfajta következmények – mint a tárgyalás elfogadhatatlansága – előkészítő határidők esetén merülhetnek fel (lásd a CCP 271. cikkének (1) bekezdését).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az in integrum resritutio az Alkotmány által előírt jogorvoslat, amellyel a határidőt – akár vis maior, akár a másik fél csalárd szándéka következtében – elmulasztó fél kérheti a határidő lejárta előtt fennálló helyzetének megfelelő helyreállítást.

Kivételes esetben azonban ilyen kérelem nem terjeszthető elő, amennyiben a) az a kérelmező meghatalmazott ügyvédjének vagy jogi képviselőjének hibáján, vagy b) olyan tényeken alapul, amelyeket a bíró a határidő meghosszabbításra vagy elhalasztására irányuló kérelem tárgyalásán az érintett hosszabbítás vagy halasztás megítélése céljából értékelt. A kérelemnek tartalmaznia a határidő elmulasztásának indokát, az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, illetve az elmulasztott cselekményt, vagy az arra vonatkozó kijelentést, hogy azt teljesítették. Az in integrum restitutióra irányuló kérelem esetén a vis maiort okozó akadály megszűnésének vagy a csalárd szándékról való értesítés napját követő harminc (30) napon belül kell eljárni azzal a feltétellel, hogy nem kerülhet sor új határidő kitűzésére, ha a fent említett határidőt bármilyen okból elmulasztják (lásd a CCP 152-158. cikkét).

Kivételes esetben azonban ilyen kérelem nem terjeszthető elő, amennyiben az (a) a kérelmező meghatalmazott ügyvédjének vagy jogi képviselőjének hibáján, (b) olyan tényeken alapul, amelyeket a bíró a határidő meghosszabbításra vagy elhalasztására irányuló kérelem tárgyalásán az érintett hosszabbítás vagy halasztás megítélése céljából értékelt. A kérelemnek tartalmaznia a határidő elmulasztásának indokát, az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, illetve az elmulasztott cselekményt, vagy az arra vonatkozó kijelentést, hogy azt teljesítették. Az in integrum restitutióra irányuló kérelem esetén a vis maiort okozó akadály megszűnésének vagy a csalárd szándékról való értesítés napját követő harminc (30) napon belül kell eljárni azzal a feltétellel, hogy nem kerülhet sor új határidő kitűzésére, ha a fent említett határidőt bármilyen okból elmulasztják (lásd a CCP 152-158. cikkét).

Utolsó frissítés: 20/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Franciaország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az úgynevezett eljárásjogi határidők (délais de procédure) mellett a francia jog „elévülési határidőkről” (délais de prescription) és „jogvesztő határidőkről” (délais de forclusion) rendelkezik.

Az elévülési határidők (délais de prescription) azok az időtartamok, amelyek lejártával a személy tulajdon tekintetében jogot szerez (délai de prescription acquisitive), vagy a jogosult elveszíti a jog gyakorlásához való jogát (délai de prescription extinctive). Az elévülési határidők nyugodhatnak (suspendu) vagy megszakadhatnak (interrompu): amennyiben a határidő nyugszik, úgy a nyugvás okának megszűntével a határidő a fennmaradó részre tekintettel tovább folytatódik; amennyiben a határidő megszakad, úgy a megszakítás okának megszűntével a határidő újból kezdődik.

A jogvesztő határidők (délais de forclusion) korlátozzák a cselekvéshez való jog gyakorlásának időtartamát. Megfelelnek az angol common-law „limitation of action” fogalmának. A jogvesztő határidők nem nyugodhatnak. Főszabály szerint megszakítani sem lehet őket: mindazonáltal a polgári törvénykönyv 2241. és 2244. cikke alapján bizonyos lépések – mint a bíróság előtti megjelenésre idézés, lefoglalás vagy más végrehajtási intézkedés – megszakítják ezeket a határidőket.

Az eljárásjogi határidőket (délais de procédure) eljárásindítást követően kell alkalmazni a bírósági eljárásban. Az eljárási határidőket jogszabályok határozzák meg, vagy a bíróság írja elő azokat. A jogvesztő határidőktől eltérően az eljárásjogi határidők nem akadályozzák a cselekvést. Ezek a határidők nem nyugodhatnak és nem szakadhatnak meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A hatályos szabályozás értelmében a következő napok az ünnepnapok:

  • vasárnapok;
  • január 1.;
  • húsvéthétfő;
  • május 1.;
  • május 8.;
  • áldozócsütörtök;
  • pünkösdhétfő;
  • július 14.;
  • Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.);
  • mindenszentek napja (november 1.);
  • november 11.;
  • karácsony első napja (december 25.)

Egyes helyeken (egyes megyékben (départements) és területi közösségekben (communautés territoriales) munkaszüneti napokon emlékeznek meg a rabszolgaság eltörléséről: Guadeloupe május 27., Francia Guyana június 10., Martinique május 22., Reunion december 20. és Mayotte április 27.

Elzász-Mosel megyében december 26. és nagypéntek is munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A 2008. június 17-i 2008-561. sz. törvény hatályba lépése óta (amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz) az általános elévülési jog –amelynek lejártával a jogosultság elenyészik – öt év (korábban 30 év volt).

Ugyanakkor e főszabály alól számos kivétel létezik, különösen a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igényeknél –amelyekre vonatkozóan a 10 éves elévülési határidő attól a naptól kezdődik, amikor a kezdeti vagy súlyosbodott sérülés gyógyultnak tekintendő –, vagy ingatlannal kapcsolatos dologi jogi igényeknél, amelyek 30 év elteltével évülnek el.

A jogvesztő és eljárási határidők tartama az eljárás tárgya és az érintett eljárás szerint változik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az eljárásjogi határidőkkel kapcsolatban a polgári perrendtartás 640. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamilyen cselekményt vagy alakiságot kell megadott időn belül teljesíteni, a határidőt a megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés napjától kell számítani.

Elévülési és jogvesztő határidőkre – különös rendelkezésekre is tekintettel – ugyanez a szabály alkalmazandó. Például a polgári törvénykönyv 2226. cikke alapján a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igények érvényesítése kizárt az attól számított 10 év elteltével, hogy a kezdeti vagy súlyosbodott sérülés felismerhetővé vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás 664-1. cikkének értelmében, ha az iratot végrehajtó (huissier) kézbesíti, a kézbesítés napja a címzett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történő személyes kézbesítés napja, vagy pedig a végrehajtó által készített azon hivatalos jelentés napja, amely rögzíti a címzett felkutatására tett lépéseket. Amennyiben az iratot elektronikus úton kézbesítik, úgy a kézbesítés napja és ideje megegyezik az irat címzett részére történő átadásának napjával.

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítik, úgy a polgári perrendtartás 668. és 669. cikke szerint a kézbesítés napja – a feladóra, a feladás napjára valamint a címzettre tekintettel – a levél kézhezvételének napja. A feladás napja az a nap, amely a feladás helyének postabélyegzőjén feltüntetésre kerül. A kézhezvétel napja a címzett aláírt elismervényének (récipissé) vagy aláírásának (émargement) napja. Amennyiben az iratot ajánlott küldeményként átvételi elismervénnyel (avis de réception) kézbesítik, az átvétel napja megegyezik azzal a nappal, amelyet a postai szolgáltató a levél címzett részére történő átadáskor rögzített.

Ettől eltérően a polgári perrendtartás 647-1. cikke úgy rendelkezik, hogy hatósági irat tengerentúli közösségbe – Új-Kaledóniába vagy külföldre – történő kézbesítésének napja – a feladóra tekintettel – a hatósági irat végrehajtó vagy bírósági hivatal (greffe) általi feladásának dátuma, vagy ennek elmaradása esetén a hatáskörrel rendelkező ügyészségi hivatal (parquet) általi kézhezvétel napja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint, ha egy határidőt napokban kell megállapítani, akkor nem kell beszámítani az eljárás, esemény, határozat vagy értesítés azon napját, amikortól a határidő kezdődik.

Arra az időpontra, amikor a határidő kezdődik, a kézbesítés formája nincs hatással. Azonban ha az iratot nem személyesen kézbesítik, egyes rendelkezések lehetővé teszik a határidő kezdőnapjától való eltérést arra a napra, amelyen a személyt az iratról valójában értesítették, vagy pedig arra a napra, amelyen az irat alapján végrehajtási intézkedést foganatosítottak.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A polgári perrendtartás 642. cikke szerint az olyan határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik az azt követő első munkanapig.

A határidők így telnek vasárnapokon és ünnepnapokon, de meghosszabbodnak, ha egyébként a lejáratuk szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esne.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint a napokban vagy években megállapított határidő a hónap utolsó napján, vagy pedig a lejárati év utolsó hónapjának utolsó napján jár le, amely számánál fogva megfelel a hónap azon napjának, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt. Ha a vonatkozó következő hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

A polgári perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (lásd előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az előzőkben kifejtetteknek megfelelően a polgári perrendtartás 642. cikke alapján valamennyi határidő az utolsó nap 24:00 órájában jár le, kivéve ha a határidő arra tekintettel meghosszabbodik, hogy egyébként szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esne.

Az előzőkben kifejtetteknek megfelelően valamennyi határidő kezdőpontja az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A fentieknek megfelelően az a határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik a következő munkanapig.

Az időpont, amikortól a határidő kezdődik, szükségszerűen meghatározott vagy meghatározható. Kétség esetén azt a bíróság határozhatja meg. A következő munkaszüneti napra vonatkozó határidő-hosszabbítás valamennyi eljárási fajtára és valamennyi eljárásban alkalmazandó.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A polgári perrendtartás 643. cikke szerint, amennyiben Franciaország kontinentális területén működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre (comparution), a rendes fellebbezés előterjesztésére (appel), a kifogás előterjesztésére (opposition), az ítélet felülvizsgálatára (révision), valamint a Semmítőszék előtt jogkérdésre vonatkozó perorvoslat előterjesztésére (recours en cassation) vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

  • egy hónappal azon személyek esetén, akik tengerentúli megyében, tengerentúli területen vagy közösségen laknak;
  • két hónap külföldön élő személyek esetén.

A polgári perrendtartás 644. cikke szerint, amennyiben tengerentúli közösség területén működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre, a rendes fellebbezés előterjesztésére, a kifogás előterjesztésére, valamint az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

  • egy hónappal azon személyek esetén, akik nem a hatáskörrel rendelkező bíróság működésének területi közösségén élnek;
  • két hónappal külföldön élő személyek esetén.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Főszabály szerint a polgári perrendtartás 538. cikkének megfelelően a rendes fellebbezési határidő peres eljárások esetében egy hónap, nem peres eljárások esetében pedig tizenöt nap. Azonban ezen alapelv alól több rendelkezés is kivételt határoz meg. Például az ilyen fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő tizenöt nap az ideiglenes intézkedések során hozott végzések, végrehajtással kapcsolatos bírósági döntések, családjogi bírósági döntések, fiatalkorúak bíróságának oktatási támogatással kapcsolatos döntései stb. esetén.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Sürgős esetben a bíróságok az előttük történő megjelenésre megállapított határidőt lerövidíthetik, és engedélyezhetik, hogy az eredeti idézés napján kerüljön sor az érdemi tárgyalásra. Ellenkező esetben a bíróságok későbbi időpontra halaszthatják az ügy vizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a felek bíróság előtti megjelenését.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás 647. cikke alapján, amennyiben az irat címzettje olyan személy, aki tartózkodási helye szerint jogosult határidő-hosszabbításra, azonban olyan helyen került sor a személyes kézbesítésre, ahol a helyi lakosok nem jogosultak ilyen határidő-hosszabbításra, kizárólag a helyi lakosságra vonatkozó határidők alkalmazandók.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az elévülési vagy jogvesztő határidők lejártával a jogorvoslathoz való jog elenyészik, és az eljárások elévülnek; a kérelmet annak érdemi vizsgálata nélkül elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Jogszabály vagy bíróság által megállapított eljárási határidők esetében a mulasztás szankciói a határidő rendeltetésétől és a teljesítendő cselekmény jellegétől függően eltérőek lehetnek. A megjelenési határidő elmulasztása semmissé teszi a határidő lejárta előtt meghozott ítéletet, ha az alperes nem jelent meg. A felek által elvárható gondosság hiánya általában az ügy törlésének szankciójával jár. Az eljárási cselekmény határidőben történő teljesítésének elmulasztása az adott eljárási cselekményt hatálytalanná teszi.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogorvoslati jog elévülési vagy jogvesztő határidő lejártának joghatásaként történő elenyészésének visszaállítására nem létezik jogorvoslat.

Ugyanakkor jogszabályi rendelkezés esetén a bíróság részben mentesítheti a felet a határidő elmulasztásából fakadó jogvesztése alól. A polgári perrendtartás 540. cikke lehetővé teszi a mulasztás folytán vagy kontradiktóriusnak tekintett eljárásban hozott ítélet megtámadására megállapított határidő elmulasztásából fakadó jogvesztés alóli részleges mentesítést, ha a fél önhibáján kívül nem szerzett tudomást az ítéletről az annak megtámadásához szükséges határidőn belül, vagy ha az eljárásban akadályozott volt.

A bíróságnak valamely eljárási cselekményt semmissé nyilvánító döntése fellebbezéssel vagy visszavonásra irányuló kérelemmel (rétractation) megtámadható. Emellett ez a fajta semmisség megszünteti a folyamatban lévő eljárást, azonban nem érinti az eljárásindítási jogot. Mindaddig új eljárás indítható tehát, ameddig nem merül fel eljárást gátló körülmény, nevezetesen a jogvesztő határidő lejárta.

Nincs helye fellebbezésnek az ügy törléséről szóló döntés ellen. Ugyanakkor a törlés magát a kérelmet érintetlenül hagyja. Az idézés kézbesítésével az elévülési vagy jogvesztő határidők megszakadnak, és ez a következmény továbbra is fennáll. Az ügy törlése felfüggeszti az eljárást, azonban a felfüggesztés egy formalitással megszüntethető, méghozzá az ügy ügylistába való bejegyzésének kérelmezésével.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megLegifrance - Polgári perrendtartás (franciául)

A link új ablakot nyit megLegifrance - Polgári perrendtartás angolul és spanyolul

A link új ablakot nyit megLegifrance – ünnepnapok

Utolsó frissítés: 23/07/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Horvátország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárások határidőit a polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku, a továbbiakban: PP) 111–114. cikkeiben foglalt rendelkezések szabályozzák (Narodne Novine (NN; A Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 25/13 és 89/14. szám).

A határidő olyan adott időszakot jelöl, amely alatt az eljárási cselekmény elvégezhető, vagy amelynek lejárata előtt az ilyen cselekmény nem végezhető el.

A horvát eljárásjog többféle határidőt ismer:

• törvényben meghatározott (zakonski) és bíróság által meghatározott (sudski) határidők — a törvényben meghatározott határidők tartamát törvény írja elő, és azok nem változtathatók meg sem a bíróság, sem a felek által, illetve a bíróság által meghatározott határidők tartamát a bíróság minden adott ügyben saját mérlegelési jogkörében, törvényes felhatalmazás alapján állapítja meg.

• meghosszabbítható (produživi) és nem meghosszabbítható (neproduživi) határidők — a törvényi határidők nem hosszabbíthatók meg, míg a bíróság által meghatározott határidők meghosszabbíthatók, amiről a bíróság kizárólag az érintett személy indítványára, észszerű indokok fennállása esetén dönt (a PP 111. cikkének (2) bekezdése);

• szubjektív (subjektivni) és objektív (objektivni) határidők — szubjektív határidők azok, amelyeknek kezdete a jogosult határidőszámítás alapjául szolgáló eseményről való tudomásszerzésétől függ, az objektív határidőket pedig a vonatkozó tény felmerülésétől kell számítani a jogosult azokról való tudomásszerzésétől függetlenül;

• jogvesztő (prekluzivni) és irányadó (instruktivni) határidők — a jogvesztő határidő elmulasztása az eljárási cselekmény azt követő elvégzéséhez való jog elvesztésével jár, míg az irányadó határidő elmulasztása nem vezet káros következményekhez, és azt követően az eljárási cselekmény elvégezhető;

• minimum (dilatorni) és teljesítési (paricijski) határidők — a minimum határidő azt jelenti, hogy az eljárási cselekmény nem végezhető el egy bizonyos időtartam eltelte előtt, míg a teljesítési határidő azt jelenti, hogy a teljesítésre megállapított határidő eltelte előtt a bíróság nem végezhet el bizonyos cselekményt;

• anyagi (građanskopravni) és eljárásjogi (procesnopravni) határidők — anyagi jogi határidők azok, amelyek a polgári anyagi jog rendelkezéseiből eredő kötelezettség teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére állapítanak meg határidőt, míg az eljárásjogi határidők a (polgári) eljárásjog rendelkezéseiből eredő kötelezettség teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére állapítanak meg határidőt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A Horvát Köztársaságban a munkaszüneti napok felsorolását a Horvát Köztársaság nemzeti ünnepeiről, emléknapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény tartalmazza (Zakon o blagdanima, spomendanima i neradnim danima u Republici Hrvatskoj) (NN 33/96, 96/01, 13/02, 136/02, 112/05, 59/06, 55/08, 74/11, 130/11. szám).

Munkaszüneti napok a Horvát Köztársaságban:

január 1. – újév

január 6. – vízkereszt

húsvétvasárnap és húsvéthétfő

úrnapja

május 1. – a munka ünnepe

június 22. – az antifasiszta küzdelem napja

június 25. – az állam ünnepe

augusztus 5. – a győzelem és a haza hálaadásának napja, illetve a haza veteránjainak napja

augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe

október 8. – a függetlenség napja

november 1. – mindenszentek napja

december 25. – karácsony

december 26. – karácsony másnapja/Szent István napja

A Horvát Köztársaságban a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.

A határidők számítására vonatkozó szabályok valamennyi határidőre alkalmazandók. A határidőket a teljes nap szerint kell számítani éjféltől éjfélig (computatio civilis, a die ad diem), nem pedig percről percre, órák és percek alapján számítva (computation naturalis, a momento ad momentum). Az általános szabályokkal kapcsolatos további információt lásd az 1. kérdésre adott válasznál.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőnap az eljárás megindításának, vagy más egyéb eljárásnak (pl. kézbesítésnek, kihirdetésnek) a napja, amelytől a határidő tartamát számítani kell. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Az ezt követő első napot kell a határidő kezdőnapjának tekinteni.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kézbesítéssel kapcsolatos általános szabály az, hogy azt munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell teljesíteni annak a személynek a tartózkodási helyén vagy munkahelyén, akinek a részére a kézbesítést teljesíteni kell, vagy pedig a bíróságon, amikor az említett személy ott tartózkodik. A fent említett szabály alóli kivétel, amely szabály szerint a kézbesítést munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell teljesíteni, nem alkalmazandó posta vagy közjegyző útján való kézbesítésre.

Annak a személynek a hozzájárulásával, akinek a részére a kézbesítést teljesíteni kell, a kézbesítés más időben és helyen is teljesíthető.

Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, végzést bocsát ki arra vonatkozóan, hogy a kézbesítés valamely más helyen vagy valamely más időben kerüljön teljesítésre. Az ilyen formában történő kézbesítés esetén annak a személynek, akinek az iratot kézbesítették, át kell adni az ezt elrendelő bírósági végzés másolatát is. A végzésnek nem kell indokolást tartalmaznia.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a kézbesítést vagy értesítést teljesítették, vagy az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. A határidő az ezt követő első napon kezdődik.

Például amennyiben a 15 napos határidő kezdetére okot adó esemény február 5-én történt, úgy a 15 napos határidő február 20-án éjfélkor jár le.

A határidő számítása tehát nem az esemény megtörténtének napján, hanem az azt követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban adják meg, akkor a megadott napok száma naptári napokat jelent. Azonban amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, vasárnapra vagy bármilyen olyan napra esik, amikor a bíróság nincs nyitva, úgy az ilyen határidő az azt követő első munkanap végével jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végével jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ha az utolsó hónapban nincs olyan számú nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. pontot.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Indokolt esetben a bíróság által megállapított határidő a érintett fél indítványára egy alkalommal meghosszabbítható.

Az indítványt azon határidőn belül kell előterjeszteni, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik.

A határidőt meghosszabbító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A meghosszabbított határidő annak a határidőnek a lejártát követő eső napon kezdődik, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérték.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A felek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést az ítélet másolatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjeszthetik elő, kivéve ha ez a törvény más határidőt állapít meg. Csekkel és váltóval kapcsolatos jogvitákban ez a határidő nyolc nap.

A kis értékű követelések eljárásában, kereskedelmi bíróságok előtti eljárásokban és munkaügyi jogvitákban továbbá a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő nyolc nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Indokolt esetben a bíróság által megállapított határidő a érintett fél indítványára egy alkalommal meghosszabbítható.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárás szabályai nem rendelkeznek a felek tartózkodási helye szerinti határidő-hosszabbításról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A következmények a határidő jogi természetétől függenek, pl. nem meghosszabbítható törvényi határidők esetén, amennyiben a fél elmulasztja az eljárási cselekmény előírt határidőn belüli elvégzését, az ilyen határidő elmulasztása az eljárási cselekmény ezt követő elvégzéséhez való jog elvesztését eredményezi.

Ugyanakkor vannak olyan határidők, amelyek elmulasztásával a cselekmény elvégzéséhez való jog nem enyészik el, ezeket nevezik irányadó határidőknek.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a fél elmulasztja a tárgyaláson való megjelenést vagy az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, és ebből az okból elveszti a cselekmény elvégzéséhez való jogát, a bíróság e fél indítványára engedélyezheti, hogy a fél az eljárási cselekményt később végezze el (a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítvány), amennyiben a mulasztás okai igazolhatónak bizonyulnak.

Az indítványt a mulasztás okának megszűntétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ha a fél a mulasztásról később szerzett tudomást, a fent említett határidő a tudomásszerzés naptól kezdődik. A mulasztás napját követő két hónap elteltével nincs helye a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítványnak.

Utolsó frissítés: 23/08/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Litvánia

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári törvénykönyv (Civilinis kodeksas) általános és rövidebb határidőkről rendelkezik. A határidők kimenthető, elbirtoklási és jogvesztő határidők lehetnek.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

vasárnapok,

január 1., újév napja;

február 16.: a litván állam helyreállításának napja;

március 11.: Litvánia függetlenségének napja;

húsvétvasárnap és húsvéthétfő (a nyugati hagyomány alapján);

május 1.: a munka nemzetközi ünnepe;

május első vasárnapja: anyák napja;

június első vasárnapja: apák napja;

június 24.: szentivánéj, Szent Iván ünnepe;

július 6.: az államalapítás napja (Mindaugas király megkoronázása);

augusztus 15.: nagyboldogasszony napja;

november 1.: mindenszentek napja,

december 24.: szenteste,

december 25–26.: karácsony

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A törvény, szerződés vagy bíróság által megállapított határidőket konkrét naptári napok megadásával, években, hónapokban, hetekben, napokban vagy órákban kell kifejezni.

A határidőt olyan esemény leírásával is ki lehet fejezni, amelynek elkerülhetetlenül meg kell történnie. A határidő kimenthető, elbirtoklási vagy jogvesztő lehet. Kimenthető az a határidő, amelyet lejárta esetén a bíróság meghosszabbíthat, feltéve, hogy a határidőt fontos okból mulasztották el. Elbirtoklási az a határidő, amelynek lejárta jogszerzést vagy kötelezettség létrejöttét (megszerzését) eredményezi. Jogvesztő az a határidő, amelynek lejárta jogvesztést vagy kötelezettség megszűnését eredményezi. A jogvesztő határidőt nem állíthatja vissza bíróság vagy választottbíróság.

Az általános elévülési idő tíz év.

A litván jogszabályok egyes követeléstípusok tekintetében ennél rövidebb elévülési időt állapítanak meg.

Rövidebb, egy hónapos elévülési idő vonatkozik a közbeszerzési eljárásokból származó követelésekre.

Rövidebb, három hónapos elévülési idő vonatkozik a jogi személyek testületeinek határozatait érvényteleníteni kívánó követelésekre.

Rövidebb, hat hónapos elévülési idő vonatkozik a következőkre:

  1. mulasztás (bírság, késedelmi kamat) végrehajtásából származó igényekre;
  2. értékesített dolog hibáival kapcsolatos igényekre.

Rövidebb, hat hónapos elévülési határidő alkalmazandó közlekedési vállalkozások és ügyfeleik közötti, Litvániában feladott küldeményekre vonatkozó jogviszonyból származó igényekre, míg egyéves határidő alkalmazandó a külföldön feladott küldeményekre.

Rövidebb, egyéves elévülési határidő alkalmazandó a biztosítási igényekre.

Rövidebb, hároméves elévülési idő vonatkozik a károkozással kapcsolatos igényekre, ideértve a termékek elégtelen minőségéből származó károkozással kapcsolatos igényeket is.

Rövidebb, ötéves elévülési idő alkalmazandó a kamatok és egyéb időszakos kifizetések érvényesítésével kapcsolatos igényekre.

10. Rövidebb elévülési idő vonatkozik az elvégzett munkák hibáiból származó követelésekre.

A rakomány, személyek és poggyászok szállításából eredő követelésekre a szállítás konkrét módjára vonatkozó törvénykönyvekben (törvényekben) meghatározott elévülési időt kell alkalmazni.

Az elévülési határidők, vagy az ilyen határidők számítására vonatkozó szabályok nem változtathatók meg a felek megállapodásával.

Nem vonatkozik elévülési határidő a következőkre:

1) a személyiségi jogok megsértéséből származó, nem vagyoni kártérítési igények, a törvényben meghatározott eseteket kivéve;

2) a betétes banknál vagy más hitelintézetnél tartott betétjének visszafizetésével kapcsolatos igények;

3) A link új ablakot nyit mega büntető törvénykönyvben (Baudžiamasis kodeksas) meghatározott alábbi bűncselekményekből származó károkozással kapcsolatos igények:

1) népirtás (99. cikk);

2) személyekkel kapcsolatos olyan bánásmód, amelyet a nemzetközi jog tilt (100. cikk);

3) nemzetközi humanitárius jog védelme alatt álló személyek megölése (101. cikk);

4) polgári lakosság kitoloncolása vagy elszállítása (102. cikk);

5) nemzetközi humanitárius jog védelme alatt álló személyeknek testi sértés okozása, kínzása, vagy velük szemben embertelen bánásmód alkalmazása (103. cikk);

6) az ellenség fegyveres erőivel szemben a polgári lakosság vagy a hadifoglyok kényszerített felhasználása (105. cikk);

7) védett tárgyak elpusztítása vagy nemzeti kincsek kifosztása (106. cikk);

8) erőszak (110. cikk);

9) tiltott katonai műveletek (111. cikk);

10) tiltott hadműveleti módszer alkalmazása (112. cikk);

11) parancsnoki kötelezettségek hanyag teljesítése.

4) más jogszabályban meghatározott esetek és egyéb igények.

A polgári ügyek tárgyalására meghatározott határidők vonatkoznak. A bíróságnak törekednie kell arra, hogy a polgári ügy tárgyalása minél hamarabb kitűzhető legyen, illetve el kell kerülnie a késedelmet, és gondoskodnia kell arról, hogy az ügy egy tárgyaláson elbírálható legyen.

Jogszabály a polgári ügyek bizonyos kategóriájának tárgyalására eltérő határidőket állapíthat meg. Amennyiben az elsőfokú bíróság elmulasztja a polgári törvénykönyv által előírt eljárási cselekmény elvégzését, az adott cselekmény elvégzésében érdekelt fél a fellebbviteli bírósághoz előterjesztett fellebbezésében kérheti az eljárási cselekmény elvégzéséhez határidő kitűzését. A kérelmet az eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon döntenie kell annak elfogadásáról. Amennyiben a kérelem előterjesztésére okot adó eljárási cselekmény elvégzését elmulasztó bíróság a kérdéses eljárási cselekményt a kérelem kézhezvételétől számított hét munkanapon belül elvégzi, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet előterjesztő fél a kérelmét visszavonta. Egyébként a kérelmet a kézhezvételének napját követő hét munkanapon belül át kell tenni a fellebbviteli bírósághoz. Ezeket a kérelmeket általában írásbeli eljárás keretében bírálják el anélkül, hogy az elbírálás idejéről vagy helyéről a feleket értesítenék vagy őket idéznék. A kérelmet a fellebbviteli bíróság annak kézhezvételét követő hét munkanapon belül vizsgálja meg. A kérelmet meg kell vizsgálni, és annak alapján a döntést a fellebbviteli bíróság elnöke, a polgári kollégium elnöke vagy általuk kijelölt bíró hozza meg. Az elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem támadható meg.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő azt a naptári napot vagy eseményt követő nap 0 óra 00 percétől kezdődik, amely a határidő kezdetére okot adott, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A határidő utolsó napján éjfél előtt postára adott, táviratozott vagy egyéb kommunikációs eszközzel továbbadott valamennyi írásbeli kérelmet vagy értesítést úgy kell tekinteni, hogy azt határidőben előterjesztették (a polgári törvénykönyv 1.122. cikke).

A polgári perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) 123. cikkének (3)-(4) bekezdése alapján, amennyiben a periratot kézbesítő személy nem találja tartózkodási helyén vagy munkahelyén a címzettet, úgy az iratot a címzett bármely vele egy háztartásban élő felnőtt családtagjának (gyermekének (nevelt gyermekének), szüleinek (nevelőszüleinek), házastársának stb.) kell kézbesíteni, kivéve ha a családtagoknak az ügy kimenetele tekintetében ellenérdekük áll fenn, távollétükben pedig a munkahelynek kell kézbesíteni az iratot.

Amennyiben a periratot kézbesítő személy nem találja a jogi személy székhelyén vagy más általa meghatározott telephelyén a címzettet, a jogi személy kézbesítés helyén jelen lévő bármely alkalmazottjának kell kézbesíteni az iratot. Amennyiben a periratot nem a jelen paragrafusban meghatározott módon kézbesítik, azt a jogi személy irodájának címére kell megküldeni, és azt a postára adás napjától számított tíz napon belül kézbesítettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidőt azt a napot követő nap 0 óra 00 perctől kell számítani, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik. (A polgári perrendtartás 73. cikke.)

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani. Ez a határidő azt a naptári napot vagy eseményt követő nap 0 óra 00 percétől kezdődik, amely a határidő kezdetére okot adott, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az években, hónapokban, hetekben vagy napokban kifejezett határidő azt a naptári napot vagy eseményt követő nap 0 óra 00 percétől kezdődik, amely a határidő kezdetére okot adott, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben kifejezett határidő 24 óra 00 perckor jár le a határidő utolsó hetének azon napján, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. A hónapokban kifejezett határidő 24 óra 00 perckor jár le a határidő utolsó hónapjának azon napján, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Az években kifejezett határidő 24 óra 00 perckor jár le a határidő utolsó évében a megfelelő hónap azon napján, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Amennyiben az években vagy hónapokban kifejezett határidő olyan hónapban jár le, amelyben a kezdőnapnak megfelelő nap nem létezik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A munkaszüneti napokat és pihenőnapokat (szombatokat és vasárnapokat) bele kell számítani a határidőbe. Amennyiben a határidő utolsó napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Az eljárási határidők elmulasztásának kimentése. Ha a törvényi vagy a bíróság által megállapított határidőt olyan okból mulasztja el a fél, amelyet a bíróság fontosnak ismer el, a fél kérheti az elmulasztott szóban forgó határidő kimentését. A bíróság a határidőt hivatalból meghosszabbíthatja, ha az ügy adatai alapján a határidőt fontos okból mulasztották el.

Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet ahhoz a bírósághoz kell előterjeszteni, amely előtt az eljárási cselekményt el kellett volna végezni. A kérelmet írásbeli eljárás keretében bírálják el. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell azt az eljárási cselekményt (követelés előterjesztését, iratok benyújtását, egyéb eljárási cselekmény elvégzését), amelyre tekintettel a határidőt elmulasztották. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet indokolni kell. A kérelemhez csatolni kell a kimentés szükségességét igazoló bizonyítékokat.

Az eljárási határidőt határozattal kell meghosszabbítani. Az elmulasztott eljárási határidő kimentésének elutasításáról indokolással ellátott határozatot kell hozni. Az elmulasztott eljárási határidő kimentésére irányuló kérelmet elutasító bírósági határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalától számított 30 napon belül lehet a regionális bírósághoz előterjeszteni az ítélet elleni fellebbezést.

A regionális bíróság határozata önálló fellebbezéssel megtámadható:

  • a határozat meghozatalától számított 7 napon belül azokban az esetekben, amelyekben a fellebbezés alapjául szolgáló elsőfokú bírósági határozatot szóbeli eljárásban hozták;
  • a határozat hiteles másolatának kézbesítésétől számított 7 napon belül azokban az esetekben, amelyekben a fellebbezés alapjául szolgáló elsőfokú bírósági határozatot írásbeli eljárásban hozták.

A regionális bíróság ügy érdemében hozott ítélete ellen fellebbezésnek van helye, és külön fellebbezéssel támadhatók a regionális bíróság polgári perrendtartásban kifejezetten nevesített közbenső határozatai (például az eljárási határidő kimentése iránti kérelmet elutasító végzés (a polgári perrendtartás 78. cikkének (6) bekezdése), a perköltségről szóló végzés (a polgári perrendtartás 100. cikke), valamint a további eljárást elhárító végzés).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bírósági tárgyalást minden esetben folyamatosan kell lefolytatni, kivéve a tárgyalás elhalasztása esetén, amely öt munkanapnál nem lehet hosszabb. Halasztásnak meghosszabbított tárgyalás esetén az eljárás bíróság és felek érdekében való szüneteltetése, valamint a hiányzó bizonyítékok beszerzése miatt lehet helye annak érdekében, hogy az eljárás a lehető legrövidebb időn belül befejeződjön.

Amennyiben a bíróság elhalasztja a tárgyalást, egyidejűleg ki kell tűzni a következő tárgyalás időpontját, amelyről a feleket aláírt átvételi elismervény ellenében kell értesíteni. A tárgyalást elmulasztó személyeket és azokat, akiket az eljárás során vontak perbe, a polgári perrendtartás szerint kell értesíteni a követező tárgyalás napjáról.

A bírósági tárgyalás bizonyos esetekben felfüggeszthető. Ez a felfüggesztés azt jelenti, hogy az ügy érdemi eldöntése érdekében végzett valamennyi eljárási cselekményt határozatlan időre fel kell függeszteni. Az eljárást külön törvényben meghatározott olyan objektív okok fennállása esetén is fel lehet függeszteni, amelyek akadályozzák a polgári ügy tárgyalását, és amelyek nem tartoznak a felek vagy a bíróság mérlegelési jogkörébe, illetve olyan körülmények fennállása esetén is, amelyekről külön törvény nem rendelkezik, azonban akadályozzák az ügy érdemi elbírálását.

A bíróságnak az alábbi körülmények esetén fel kell függesztenie a tárgyalást:

  • természetes személy fél halála vagy jogi személy fél megszűnése esetén, amennyiben a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogutódlásnak van helye; ha a fél elveszíti jogképességét, az eljárást az elhunyt természetes személy vagy megszűnt jogi személy jogutódjának megállapításáig vagy az öröklés hibáit okozó körülmények tisztázásáig fel kell függeszteni, vagy addig az időpontig, amíg kijelölik a jogképességét elvesztő természetes személy törvényes képviselőjét;
  • amennyiben adott ügyet egy másik ügy elintézéséig nem lehet elintézni, a polgári, büntető vagy közigazgatási eljárás tárgyát képező ügyet a bíróság döntésének, ítéletének, végzésének vagy határozatának jogerőre emelkedéséig, vagy pedig a közigazgatási eljárásban hozott végzés elutasításáig fel kell függeszteni;
  • amennyiben az alperessel szembeni tulajdonjogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás során kiderül, hogy a tulajdonjogi igény kielégítéséhez büntetőeljárás lefolytatása szükséges, a büntetőeljárás tárgyalásáig vagy a tulajdonjogi korlátozás feloldásáig az eljárást fel kell függeszteni; egyéb körülményekről külön jogszabály rendelkezik.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Tárgytalan.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben a határidő a kereset benyújtása előtt jár le, a keresetet el kell utasítani.

Amennyiben a bíróság megállapítása szerint a határidőt fontos okból mulasztották el, a megsértett jog igazolásának, és a határidő meghosszabbításának van helye.

A polgári törvénykönyv IV. könyvében meghatározott rendelkezések szerint kell elbírálni azokat a tulajdonjogi ügyeket, amelyek olyan tulajdon helyreállításával kapcsolatosak, amelyre vonatkozóan a határidő már lejárt.

Valamely eljárási cselekmény elvégzésére irányuló jogosultság a törvény vagy a bíróság által megállapított határidő lejártával szűnik meg. A határidő lejártát követően előterjesztett valamennyi beadványt vissza kell utasítani. Az eljárási kötelezettség elvégzésére megállapított határidő elmulasztása nem jelenti azt, hogy a kötelezett szabadult a kötelezettség alól.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha a határidőt fontos okból mulasztották el és még nem telt el három hónap a bíróság ítéletének meghozatalától, a bíróság a kérelmező kérelmére meghosszabbíthatja a szóban forgó határidőt. A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő meghosszabbításának akkor van helye, ha a bíróság megítélése szerint a határidőt fontos okból mulasztották el. Az elmulasztott fellebbezési határidő kimentésére irányuló kérelmet elutasító bírósági határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye. Amennyiben a fellebbviteli bíróság helyt ad ennek az önálló fellebbezésnek és a fellebbezésre megszabott határidőt meghosszabbítja, a fellebbviteli bíróság polgári kollégiumának elnöke a fellebbezést az ügy irataival együtt továbbítja a fellebbviteli bíróság tanácsának, vagy az elsőfokú bíróság elé utalja a fellebbezés elfogadhatóságának tárgyában való döntéshozatalt. Amennyiben e feltételek fennállása esetén az ügy iratait továbbítják a fellebbviteli bíróság tanácsának, a fellebbviteli bíróság köteles a fellebbezés elfogadását követő három munkanapon belül megküldeni a feleknek a fellebbezés iratait. Amennyiben az ítélet megtámadására és a fellebbezésre való válaszadásra megszabott határidő lejárt, az elsőfokú bíróság hét napon belül megküldi az ügy iratait a fellebbviteli bíróságnak, és értesíti a feleket. Amennyiben az ügyet továbbítják a fellebbviteli bírósághoz, és az megállapítja, hogy a fellebbezés előterjesztésére megszabott határidőt elmulasztották, a bíróság hivatalból (ex officio) meghosszabbíthatja a határidőt, ha az ügy irataiból egyértelműen kiderül, hogy a határidő elmulasztására fontos okból került sor, vagy a bíróság felhívja a felet, hogy a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére irányuló kérelmét terjessze elő (a polgári perrendtartás 307. cikkének (2)-(3) bekezdése, 338. és 78. cikke). A kérelmező elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmét elutasító bírósági határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye (a polgári perrendtartás 78. cikkének (6) bekezdése).

Utolsó frissítés: 26/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Luxemburg

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A luxemburgi jog szerint határidőhöz kötött(ek) az eljárásindítás, az eljárási formaságok, a bíróság előtti megjelenés, a távolság miatti halasztás stb.

Az elévülési vagy jogvesztő határidők nem mindig kizárólag eljárásjogi természetűek; itt csak a kizárólag eljárásjogi természetű határidőkkel foglalkozunk.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat és a vasárnap munkaszüneti nap, ahogy a következő jogszabályokban előírt ünnepnapok is:

  • újév, húsvéthétfő, május 1., áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, és Luxemburg nemzeti napja június 23-án,
  • Mária mennybemenetele, mindenszentek, karácsony napja és december 26./Szent István napja.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidők az eljárás tárgyától és típusától függően változhatnak.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő a cselekmény, az esemény, a határozathozatal vagy az okiratok kézbesítésének napján éjfélkor kezdődik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen: ha a jogszabályok előírják az okiratok bírósági végrehajtó általi kézbesítését (signification) vagy a hivatalvezető általi értesítést (notification), a kézbesítés vagy értesítés napjának az okiratok érintett személy általi tényleges kézhezvételének napjától eltérő nap is tekinthető (például ha az okiratot nem veszik át, vagy ha azt a fél lakóhelyén hagyják stb.)

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Minden határidő a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés napján éjfélkor kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A jogszabályokban előírt munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat beleszámítják a határidőbe.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A jogszabályokban előírt munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat beleszámítják a határidőbe.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Minden eljárási határidő az utolsó nap éjfélkor jár le.

Ha a határidőt hetekben adják meg, a határidő az utolsó héten azon a napon jár le, amely megfelel a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés napjának.

Ha a határidőt hónapokban vagy években adják meg, a határidő az utolsó hónapban azon a napon vagy az utolsó év utolsó hónapjában azon a napon jár le, amely a számánál fogva megfelel a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés kezdőnapjának. Ha az adott hónapban nincs olyan számú nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt hónapokban és napokban vagy egy hónap töredékében adják meg, először az egész hónapokat számolják, aztán a napokat vagy a hónaptöredékeket; hónaptöredékek esetén 30 napos hónapokkal számolnak.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, illetve pótmunkaszüneti napon járna le, akkor a következő munkanapig meghosszabbodik. Ugyanez vonatkozik okiratoknak a helyi hatóságokhoz történő benyújtására is, ha e hatóságok a határidő utolsó napján zárva vannak a nyilvánosság számára.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A külföldi lakóhellyel rendelkező személyekre vonatkozó határidőket a távolságra tekintettel meghosszabbítják, ha luxemburgi bíróság tárgyalja az ügyüket. Ez az alperes lakóhelyétől függően 15–35 nap lehet.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezések (appels) határideje főszabály szerint 40 nap, de ez a külföldi lakóhellyel rendelkező személyek esetében a távolság miatt meghosszabbítható. Az ideiglenesen nem végrehajtható ítéletek ellen csak 8 nap elteltével nyújtható be fellebbezés.

A mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem (opposition) benyújtásának határideje a kézbesítés vagy értesítés napjától számított 15 nap.

Az ideiglenes határozatok (ordonnances de référé) ellen a kézbesítés napjától számított 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. Ha az ideiglenes határozatot az érintett fél távollétében hozták, a hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtásának határideje a kézbesítés napjától számított 8 nap. A hatályon kívül helyezés iránti kérelem benyújtásának határideje és a fellebbezési határidő egyidejűleg kezdődik.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ideiglenes határozattal záruló gyorsított eljárások esetén idézést bocsátanak ki az ilyen tárgyaláson való megjelenés céljából az ilyen eljárások esetében szokásos napon és időben. Sürgős esetekben azonban az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró nyilvános bírósági tárgyalásra vagy az illető otthonába szóló, a feltüntetett időpontban történő meghallgatásra szóló idézést bocsáthat ki; az időpont akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy általában munkanapnak nem minősülő napra is eshet.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Ha egy Luxemburgon kívüli lakóhellyel rendelkező felet idéznek be Luxemburgba, a rendes határidők érvényesek, kivéve, ha a bíróság határozatot hoz a meghosszabbításukról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha a keresetet nem nyújtják be határidőn belül, a keresetindítási jog elévül. Ha az eljárási formaságok határideje lejár, főszabály szerint a kereset elévül vagy törlik a jegyzékből.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha valamely fél nem vitt bíróság elé egy ügyet a megadott határidőn belül, a határidő lejártának jogkövetkezményei megszüntethetők, ha az adott fél önhibáján kívül nem szerzett időben tudomást a határidő kezdetére okot adó cselekményről vagy nem volt lehetősége cselekedni. A kereseti kérelem csak akkor befogadható, ha azt legfeljebb 15 nappal az után nyújtják be, hogy az érintett fél tudomást szerzett a határidő kezdetére okot adó cselekményről vagy lehetővé vált számára a cselekvés. Következésképpen a kereseti kérelmek főszabály szerint a cselekmény kezdetétől számított határidő lejártát követő 1 éven belül nyújthatók be. Ezeknek a határidőknek nincs halasztó hatályuk.

Minden kereset elévül, ha az eljárás 3 évre megszakad. Ezt a határidőt minden olyan esetben meghosszabbítják 6 hónappal, amikor indokolt az eljárás folytatására vagy új ügyvéd kirendelésére vonatkozó kérelem benyújtása. Az eljárás megszűnik, de a keresetindítási jog nem évül el. A további eljárást óhajtó félnek új keresetet kell benyújtania, hogy fenntartsa a jogait, kivéve, ha maga a keresetindítási jog elévült.

A kereset törléséről amiatt hozott határozat ellen, hogy az ügyvéd nem tartotta be a határidőket, nincs helye fellebbezésnek.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/

Utolsó frissítés: 02/05/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Magyarország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A kívánt joghatás kiváltására alkalmas eljárási cselekmények általában a jogszabályban meghatározott időhöz kötve végezhetők el. Ilyen előírások az anyagi és az eljárásjog területén egyaránt fellelhetők.

Az anyagi jog az e körbe eső feltételeket részben a bírói út igénybevételéről szóló, részben pedig az elévülési szabályok kapcsán rögzíti, megszabva ezzel a polgári eljárás megindításának időhatárait. Az ilyen típusú korlátozás alól a törvény akkor ad felmentést, ha a feltétlen igényérvényesítés lehetőségét kívánja biztosítani (így például a tulajdon iránti követelés kapcsán). Az eljárási cselekmények egy része csak meghatározott időtartam (határidő) alatt végezhető el jogszerűen. A határidő mértékét a törvény esetenként pontosan rögzíti, mint pl. a perorvoslatok előterjesztése tekintetében (törvényi határidő), máskor - például a hiánypótlás esetében – annak hossza a bíróság döntésétől függ (bírói határidő).

Az anyagi és eljárásjogi határidők számítási módja egymástól lényegesen eltér és különbözőek e kétféle határidő elmulasztásának jogkövetkezményei is. Az anyagi jogi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, igazolással nem orvosolható; „kimentésre” csak elévülési határidő esetében és csak a vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint van mód. Az eljárási határidőkön belül meg kell különböztetni a szubjektív és objektív határidőket. Szubjektív határidőkbe tartoznak azok a határidők, amelyek esetében a kezdő napot a fél tudomásszerzésétől kell számítani, és általában igazolási kérelemmel kimenthetők, ezzel szemben az objektív határidők nem kötődnek a fél tudomásszerzéséhez, és igazolási kérelemmel nem orvosolhatók.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Egyebekben a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103-112. §-aiban találhatóak.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A Polgári perrendtartás a kézbesítés módja tekintetében nem tesz különbséget a határidő számításánál; elektronikus iratforgalom esetében ugyanakkor érvényesül néhány speciális rendelkezés. Ha a szakértő elektronikus úton tart kapcsolatot a bírósággal, ez esetben is papír alapon kerül megküldésre a szakértő részére néhány irat: a bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésére a bírósági irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz ily módon papír alapú melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja. A perbeli beadványok előterjesztése és a bírósági iratok kézbesítése az ügyek Pp. által meghatározott csoportjában már elektronikus úton történik; a törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt az erre szolgáló kézbesítési rendszer.

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere a jogszabályban meghatározottak szerint befogadás-visszaigazolást küldött. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot rendszeresít. Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat jelöl. Azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fentieken túl a bíróság az általa megállapított határidőt bármely fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A törvénykezési szünet alól a törvény kivételeket is megállapít. Ezen kivételek alkalmazása esetén a felet a bíróságnak erre külön is figyelmeztetnie kell. A törvénykezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket a Pp-n kívüli törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha a külön törvény így rendelkezik.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés határideje főszabály szerint a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben három nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság az általa megállapított határidőt bármely fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A magyar polgári perrendtartás a fél tartózkodási helye vonatkozásában nem rendelkezik meghosszabbodási okról. A mulasztást azonban esetleg kimentheti, ha menthető okból nem volt elérhető a személyiadat- és lakcímnyilvántartóban megadott címén.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti. A mulasztás következményei - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állanak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állanak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet. Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A fél a mulasztás kimentése érdekében igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyet a bíróságnak méltányosan kell elbírálni.

Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók. Igazolásnak nincs helye, ha az igazolást a törvény kizárja, a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár, vagy a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetében - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta.

Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Utolsó frissítés: 16/10/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Hollandia

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári eljárásjogban alkalmazandó határidőket tág értelemben az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

a. A másik fél, harmadik személy, illetve a tanúk tárgyalásra történő idézésre megállapított minimális értesítési határidők. Rendszerint legalább 1 hetes határidő alkalmazandó. Főszabály szerint az 1 hetes határidő alkalmazandó az érdekelt fél nemperes eljárásban való idézésére is, kivéve ha a bíróság ettől eltérően rendelkezik (a polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 114–119. és 276. cikke (a felek és harmadik személyek idézése), illetve 170. és 284. cikke (tanúk idézése). Fontos megjegyezni, hogy ha az alperesnek ismert lakcíme van Hollandia területén kívül, vagy köztudottan jelenleg Hollandia területén kívül tartózkodik, a fél idézésre megszabott értesítési határidő legalább 4 hét (a polgári perrendtartás 115. cikke).

b. A jogorvoslatra megállapított maximális határidők. A kifogás (verzet) előterjesztésére megállapított határidő általában 4 hét. Általában 3 hónapos határidő alkalmazandó a fellebbezésre (hoger beroep), a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre (cassatie), valamint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem (herroeping) előterjesztésére (lásd a polgári perrendtartás 143. cikkét [kifogás], 339. és 358. cikkét ] [fellebbezés], 402. és 426. cikkét [a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezés], valamint 383. és 391. cikkét [jogerős ítélet hatályon kívül helyezése]).

c. A felek eljárási cselekményeinek elvégzésére és a bíróság döntéshozatalára alkalmazandó határidők. Ezek a határidők általában 2 és 6 hét közé esnek. Bizonyos körülmények fennállása esetén a bíróság lehetővé teheti az eljárási cselekmények elhalasztását.

d. Keresetindításra és végrehajtásra meghatározott elévülési határidők. Az általános elévülési idő 20 év. Számos esetben azonban rövidebb, 5 éves elévülési idő alkalmazandó. A járulékos bírságok a felmerülésüktől számított 6 hónap elteltével évülnek el. A folyamatban lévő elévülési idő megszakadhat, majd ezt követően új elévülési idő kezdődhet. A végrehajtási jog elévülése például félbeszakadhat az ítélet vagy bármely más végrehajtási okirat kézbesítésével (a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 3. könyvének 306–325. cikke).

A törvényi határidők is a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény (A link új ablakot nyit megAlgemene Termijnenwet) hatálya alá tartoznak.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombatokon és vasárnapokon kívül A link új ablakot nyit mega határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény a következő napokat határozza meg általánosan elismert állami munkaszüneti napként:

  • újév napja: január 1.
  • nagypéntek: húsvét előtti péntek
  • húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
  • áldozócsütörtök: 40 nappal a húsvét utáni csütörtök
  • a király napja: április 27.
  • a felszabadulás napja: május 5.
  • pünkösdhétfő: a pünkösdvasárnap utáni hétfő
  • karácsony és karácsony másnapja: december 25–26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A törvényi határidők a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A törvény előírja, hogy az a törvényben meghatározott határidő, amely szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti napon járna le, a következő azon nap végéig meghosszabbodik, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap. Amennyiben szükséges, a legalább 3 napos határidőt úgy kell kiterjeszteni, hogy az legalább 2 olyan napból is álljon, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap.

A polgári peres eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok értelmében (Landelijk procesreglement voor civiele dagvaardingen bij de rechtbanken) a 6 hetes határidőt kell kiindulópontnak tekinteni a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére, illetve az ítélet meghozatalára. A körzeti bíróságok előtti polgári eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok (Landelijk reglement voor de civiele rol van de kantonsectoren) értelmében a körzeti bíróságok főszabály szerint a 4 hetes határidőt alkalmazzák (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőidőpont minden esetben a határidő kezdetére okot adó esemény napját követő első nap.

Idézés

Tárgytalan.

Jogorvoslatok

A kifogás (kizárólag mulasztási ítélettel szemben lehetséges) benyújtására vonatkozó határidő kiindulópontja háromféle lehet:

  1. az időpont, amikor a marasztalt félnek az ítéletet személyesen kézbesítik;
  2. más kézbesítési módszer alkalmazásának időpontja: az időpont, amikor a marasztalt fél olyan eljárási cselekményt végez, amellyel bebizonyosodik, hogy az ítéletről vagy a végrehajtás kezdetéről tudomást szerzett; illetve
  3. más ügyekben: az ítélet végrehajtása befejezésének időpontja.

Az ítélet elleni fellebbezésre, illetve Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidőt az ítélet meghozatalának időpontjától kell számítani. A határidő első napja az ítélet napját követő nap. Lásd még a 12. kérdést.

A határozatok elleni fellebbezésre, illetve a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidőt az alábbiak szerint kell számítani:

  • amennyiben a kérelmező és az érdekelt felek a tárgyaláson megjelentek, a határozathozatal napjától, illetve
  • egyéb érdekelt felek esetén a határozat kézbesítésétől vagy más módon való közlésétől számítva.

A jogerőre emelkedett ítélet vagy határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemre megállapított határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a hatályon kívül helyezés oka felmerült, és arról a felperes vagy kérelmező tudomást szerzett, de semmiképpen sem az ítélet vagy határozat jogerőre emelkedése előtt, azaz csak amikor az már kifogással, fellebbezéssel vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezéssel nem helyezhető hatályon kívül.

Eljárási cselekmények

Az eljárási cselekmények teljesítésére megállapított rögzített határidők általában a tárgyalási jegyzékben kitűzött előző naptól kezdődnek – egész hetekben számítva. Például: az ügy tárgyalási jegyzék szerinti, szerdai tárgyalását követően azt négy héttel később ismételten szerdára tűzik ki a tárgyalási jegyzékben, és a beadványok előterjesztésének határideje délelőtt 10 óra. Ha az ügy például lekerül a tárgyalási jegyzékről, akkor a bíróság fogja meghatározni az időpontot, amelyen a jegyzékbe ismét felveszik.

Elévülési határidők

A keresetindításra megállapított elévülési határidők a per tárgyától függenek. Például valamilyen dolog szolgáltatásával vagy tevékenység elvégzésével kapcsolatos szerződéses kötelezettség teljesítésére irányuló igénynél a keresetindítási jog az igény esedékessé válásának napját követő naptól számított 5 év elteltével évül el. Például: Jogellenes állapot megszüntetésére irányuló igénynél a keresetindítási jog azt a napot követő naptól számítva 5 év elteltével évül el, amelyen az állapot azonnali megszüntetése igényelhetővé vált.

Végrehajtás

Főszabály szerint a végrehajtási jog az ítélet meghozatalának napját követő naptól számított 20 év elteltével évül el.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem, ugyanakkor bizonyos esetben a jogorvoslat előterjesztésére, pl. a kifogás benyújtására megállapított határidő kezdőpontját befolyásolja az a mód, ahogyan a fél az ítéletről tudomást szerzett. Lásd még a 4. kérdést.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. A határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyre az esemény esett.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A holland jog – eltérő rendelkezés hiányában – naptári napokkal számol. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a szombaton vagy vasárnap, illetve általánosan elismert állami munkaszüneti napon záruló határidő meghosszabbodik az említett napokat követő első olyan nap végéig, amely nem szombat, vasárnap, illetve általánosan elismert munkaszüneti nap.

Szükség esetén továbbá a legalább 3 napos törvényi határidőt úgy kell kiterjeszteni, hogy az legalább 2 olyan napból is álljon, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ez a szabály a naptári hónapokra és a naptári évekre is vonatkozik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Idézés

Tárgytalan.

Jogorvoslatok

Az idézés alapján indított eljárásban a jogorvoslati határidők számítása az idézés kibocsátásától indul. A végrehajtó este 8 után nem bocsáthat ki végrehajtói értesítést, kivéve ha a bíróság – amely előtt a felet megjelenésre idézték – erre engedélyt ad. A határidő ezáltal valójában az utolsó napon, este 8 órakor jár le. Ezeknél az eljárásoknál nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem számít bele az idézés határidejébe az idézés kibocsátásnak napja, és az a nap sem, amelyen a felet idézték (az első tárgyalási jegyzékben kitűzött nap). A minimális értesítési határidőnek tehát e két időpont közé kell esniük.

A nemperes eljárásoknál a kérelem bírósági hivatalnál történő előterjesztésével van helye jogorvoslatnak. A jogorvoslat előterjesztése történhet akár postán, vagy személyesen a hivatal nyitvatartási idejében, vagy pedig a határidő utolsó napján éjfélig fax útján.

Családjogi ügyekben a kezdőidőpont kissé eltér a más eljárástípusokra meghatározott fellebbezési határidők kezdőidőpontjától (lásd a 4. kérdést „Jogorvoslatok”): A kérelmező az ítélet meghozatalának napját követő 3 hónapon belül terjeszthet elő fellebbezést. Más érdekelt fél a döntés neki való kézbesítésétől, vagy arról más módon való értesülésétől számított 3 hónapon belül terjesztheti elő fellebbezését.

Eljárási cselekmények

Ha az ügyet felvették a tárgyalási jegyzékbe, az iratok benyújtására a következők vonatkoznak. Főszabály szerint a tárgyalási jegyzékben kitűzött napra szánt iratot az benyújtásra megállapított határidőn belül kell a bíróság hivatalánál benyújtani. Ez az a legvégső határidő, amelynek lejártával az idézés kivételével valamennyi iratnak és beadványnak a bíróság rendelkezésére kell állnia. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a nap és az időpont, ameddig az iratokat elő kell terjeszteni, a következő: Szerda reggel 10 óra. Amennyiben az eljárás írásbeli elbírálására tekintettel nem kerül sor tárgyalásra, úgy az iratokat a tárgyalási jegyzékben kitűzött napon vagy azt megelőzően kell a bírósági hivatalnál előterjeszteni. A körzeti bíróság mindig tart tárgyalást, ezért az eljárási cselekményeket ez esetben szóban is el lehet végezni. Az iratokat legkésőbb a tárgyalási jegyzékben kitűzött napot megelőző napig kell benyújtani a bíróság hivatalánál. Az iratok benyújtása történhet akár postán, vagy személyesen a hivatal nyitvatartási idejében, vagy pedig a határidő utolsó napján éjfélig fax útján.

Elévülési határidők

Lásd az „Elévülési határidők” címet a 4. kérdésnél. A keresetindítás bizonyos eseteiben fontos lehet az időpont, amikor a fél valamely adott tényről tudomást szerzett. Például: Tartozatlan fizetés visszakövetelésére irányuló igénynél a keresetindítási jog azt a napot követő naptól számítva 5 év elteltével évül el, amelyen a hitelező egyrészt a követelés létéről, másrészt a fizetésből részesülő személyazonosságáról tudomást szerzett, bármely más esetben pedig az igény felmerülésétől számított 20 év elteltével.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, a szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert ünnepnapon lejáró határidő a következő azon nap végéig meghosszabbodik, amely nem szombat, vasárnap vagy általános elismert ünnepnap. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvénnyel összhangban azonban ez nem vonatkozik azokra a határidőkre, amelyeket egy határnaptól vagy eseménytől visszafelé számítva határoznak meg. Másképpen fogalmazva, ez a szabály a maximális határidőkre, nem pedig a minimális határidőkre vonatkozik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Bizonyos esetekben a határidő meghosszabbításáról törvény rendelkezik. Például amennyiben a pervesztes fél a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő alatt meghal, és a fél örökösei a fellebbezési eljárás során a helyébe kívánnak lépni, egy új három hónapos határidő alkalmazandó.

Alapvetően azonban a határidőkre vonatkozó szabályoknak szigorú feltételek mellett kell érvényesülniük, annak ellenére, hogy a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) olyan bizonyos esetekben kivételt tett, amikor a fellebbező fél a bíróság hibájából vagy mulasztásából nem szerzett időben tudomást az ítéletről. Ezekben az esetekben a fél önhibáján kívül mulasztotta el a határidőt és rövid hosszabbítást ítéltek meg neki.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő általában 3 hónap. Bizonyos esetekben, például ideiglenes intézkedés esetén (gyorsított eljárásokban) a fellebbezésre és a Legfelsőbb Bírósági előtti fellebbezésre rövidebb, azaz 4 illetve 8 hetes fellebbezési határidők alkalmazandók.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Valamennyi fél bíróság előtti megjelenésével kapcsolatos határidő minimális határidőnek minősül. Nincsen maximális határidő.

Idézés

Bizonyos feltételek fennállása esetén a felperes kérelmére a bíróság szükség szerint lerövidítheti a fél idézésre megállapított határidőt. Ideiglenes intézkedés esetén a bíró csak az akár vasárnap is megtartható tárgyalás napjának és időpontjának meghatározása után bocsáthat ki idézést. Szükség esetén a fél igen rövid határidővel is idézhető. Kérelemre indult eljárásoknál a bíróság a fél idézésére rövidebb értesítési határidőt is megállapíthat.

A bíróság nem hosszabbíthatja meg a fél idézésre vonatkozó értesítési határidőt, azon a nemperes eljárásokban való megjelenésre hosszabb értesítési határidőt is meghatározhat (lásd a 7. és 8. kérdést).

Eljárási cselekmények

A felek együttes kérelme alapján a bíróság a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére megállapított határidőket meghosszabbíthatja. Amennyiben csak az egyik fél terjeszt elő erre irányuló kérelmet, halasztásnak csak kényszerítő okok fennállta vagy vis maior esetén van helye. Kényszerítő okok közé tartozik például az ügy ténybeli vagy jogi összetettsége, más kapcsolódó eljárásban ítélethozatal bevárásának a szüksége, vagy pedig az a tény, hogy a fél vagy annak ügyvéde beteg vagy nyaral.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A holland jog nem rendelkezik erről az esetről.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Idézés

Amennyiben a felet nem szabályszerűen idézték, az idézés hatálytalan, ha az alperes a tárgyalást elmulasztja, és az idézést a bíróság hatálytalanná nyilvánítja. Az idézés nem automatikusan válik hatálytalanná. A felperes a tárgyalási jegyzékben kitűzött napot megelőzően módosított végrehajtói értesítés kibocsátásával javíthatja a hibát.

Amennyiben az alperes az első tárgyalási jegyzékben kitűzött napon nem jelenik meg, az idézést szabályszerűségi szempontból meg kell vizsgálni, mert a nem szabályszerű idézés hatálytalan. Ha az idézés szabályszerű, megállapítandó, hogy az alperes a tárgyalást elmulasztotta, és a keresetet tárgyalás elmulasztása esetén általában megalapozottnak kell tekinteni. Amennyiben az alperes a tárgyaláson való megjelenést elmulasztja, és valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba folytán a végrehajtói értesítést nem kapta meg, a bíróság az értesítést hatálytalanná nyilvánítja.

Amennyiben az alperes annak ellenére mulaszt el a tárgyaláson megjelenni vagy ügyvédet meghatalmazni, hogy ezek elvégzésére az idézés felhívást tartalmazott, és bebizonyosodik, hogy a végrehajtói értesítés olyan hibát tartalmaz, amely azt hatálytalanná teszi, az alperest nem lehet úgy tekinteni, mint aki a tárgyalást elmulasztotta. A bíróság a tárgyalási jegyzékben új napot tűz ki, és elrendeli a hibák felperes költségén történő orvoslását. Amennyiben az alperes megjelenik, és nem hivatkozik a hibára, az idézést szabályszerűen kibocsátottnak kell tekinteni.

Jogorvoslatok

Amennyiben a jogorvoslatot nem terjesztik elő határidőben, a fellebbezés elfogadhatatlansága az alkalmazandó szankció. Ezt követően az alapul szolgáló bírósági határozat jogerőre emelkedik, azaz már nem támadható meg kifogással, fellebbezéssel, vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezéssel.

Eljárási cselekmények

Amennyiben az eljárási cselekményt határidőben nem végzik el, bizonyos feltételek fennállása esetén halasztásnak lehet helye (lásd a 10. kérdést). Amennyiben halasztásnak nincs helye, az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló jogosultság elenyészik.

Elévülési határidők

Amennyiben az érdekelt fél a keresetindításra megállapított határidőt elmulasztotta, az igényből fakadó érvényesítési jog továbbra is fennmarad. Azonban az igényérvényesítési jog a továbbiakban bíróságok előtt már nem gyakorolható.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az alábbi jogorvoslatok állnak a határidőt elmulasztó felek rendelkezésére.

Idézés

Az alperest, aki az első tárgyalási jegyzékben kitűzött napon nem jelent meg, általában úgy kell tekinteni, mint aki a tárgyalást elmulasztotta. Az ilyen alperes a jogerős ítélet meghozataláig azzal háríthatja el mulasztási ítélet meghozatalát, hogy félként megjelenik. A tárgyalást elmulasztó fél a jogerős ítélet meghozatalát követően kifogás útján kereshet jogorvoslatot. Nemperes eljárásban nincs helye tárgyalás elmulasztása miatt ítéletnek, a tárgyaláson való megjelenéssel a mulasztási ítélet elhárításának és kifogásnak. Ezekben az esetekben a tárgyalást elmulasztó fél fellebbezést terjeszthet elő.

Jogorvoslatok

A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére megállapított határidőknek a bíróság hivatalból szerez érvényt. A fellebbezésre és a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidők kötelezőek. A jogbiztonság érdekében a bíróságok ezeket a határidőket szigorúan alkalmazzák. A Holland Legfelsőbb Bíróság azonban a nemperes eljárásokban előterjesztett fellebbezésekkel szemben bizonyos mértékű rugalmassággal járt el. A fellebbezési kérelemben elő kell adni a fellebbezés okait, ugyanakkor azokban az esetekben, amelyekben a döntést már kihirdették, de még nem kézbesítették, és ezért a kérelmező nem fér hozzá az alapul szolgáló indokoláshoz, a kérelmező a fellebbezési kérelemhez később kiegészítően csatolt beadványában is előadhatja fellebbezése okait. A fellebbezést azonban határidőn belül kell előterjeszteni. Csak kivételesen, kettős bírósági hiba esetében hosszabbítható meg a határidő a döntés kézhezvételét követően 14 nappal. Ez abban az esetben fordul elő, amikor a bíróság (vagy a bíróság hivatalának) hibájából a fellebbező fél nem tudta és nem is tudhatta, hogy mikor hirdették ki a döntést, továbbá a döntést csak a fellebbezési határidő lejártát követően kézbesítették vagy bocsátották ki olyan hiba miatt, amely tekintetében a fellebbezőt mulasztás nem terheli. Idézés alapján indított eljárásban a fellebbezési kérelemnek nem kell tartalmaznia a fellebbezés okait. Ezeket elegendő csak az eljárás későbbi szakaszában előadni.

Eljárási cselekmények

Bizonyos esetekben meghatározott eljárási cselekmények elvégzésére halasztás kérhető (lásd a 13. kérdést). Amennyiben halasztásnak nincs helye, az eljárási cselekmény elvégzésére való jogosultság elenyészik.

Elévülési határidők

Az elévülési határidők lejárta ellen az elévülés kellő időben való megszakítását leszámítva nincsen jogorvoslat (lásd az 1. kérdésre adott d) választ). Rendkívüli körülmények esetén azonban a bíróság rendelkezhet arról, hogy az elévülésre hivatkozás az ésszerűség és a tisztesség követelményével ellentétes.

Utolsó frissítés: 12/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Ausztria

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az osztrák jogban többféle határidő létezik.

Különbséget tesznek az eljárásjogi és anyagi jogi határidők közt: az eljárásjogi határidő azt jelöli meg, hogy a peres félnek vagy az eljárásban részt vevő egyéb személynek milyen határidőn belül kell vagy lehet egy bizonyos jogcselekményt végrehajtania; az anyagi jogi határidő azt határozza meg, hogy mely időpontig kell egy bizonyos eseménynek bekövetkeznie ahhoz, hogy abból a jogrendszer szabályai szerint anyagi jogi következmények származzanak (pl. ilyen a panasz benyújtásának határideje birtokvitával kapcsolatos ügyekben az osztrák polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) 454. szakasza szerint vagy a bérleti szerződés felmondási határideje (a ZPO 560. szakasza). Fontos szempont, hogy a küldemény postai úton történő kézbesítéséhez szükséges idő az eljárásjogi határidőbe nem számít bele, viszont az anyagi jogi határidőbe igen. Ez azt jelenti például, hogy a fellebbezés időben benyújtottnak tekinthető, ha azt a fellebbezési eljárási határidő utolsó napján adták postára (a postabélyegző dátuma szerint), még akkor is, ha azt a bíróság jóval a határidő után kapja meg.

Különbséget tesznek aszerint is, hogy a határidőt közvetlenül törvény határozza meg (például a fellebbezési határidők esetében), vagy a bíró állapítja meg azt, az adott ügy követelményeitől függően (például a költségek fedezésére szolgáló biztosíték letétbe helyezésének határideje). A vizsgálati határidők esete a két helyzet kombinációját jelenti; ilyenkor a törvény csupán bizonyos időkeretet határoz meg (minimális, maximális időtartamot vagy hozzávetőleges időtartamot, mint pl. a ZPO 257. szakaszának (1) bekezdésében az előkészítő ülés összehívására).

Abszolút határidők azok, amelyek meghatározott időpontban járnak le (általában adott naptári napon); míg a relatív határidők esetében a kezdő időpont és az időtartam van meghatározva.

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők (például fellebbezés benyújtásának határideje).

Különbséget kell tenni a megváltoztatható és a nem megváltoztatható határidők között attól függően, hogy a határidő elmulasztása esetén lehetséges-e a korábbi helyzet visszaállítása. A határidők a főszabály szerint megváltoztathatóak. Azokban a kivételes esetekben, amikor tilos valamely korábbi helyzet visszaállítása, a határidő jogvesztő vagy rögzített határidő (Fallfrist). Példa a jogvesztő eljárási határidőre az érvénytelenítés vagy újratárgyalás iránti kérelem benyújtásának határideje (a ZPO 534. szakasza).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat, vasárnap, nagypéntek és az állami ünnepek munkaszüneti napnak minősülnek Ausztriában. Ausztriában munkaszüneti nap az újév (január 1.), vízkereszt (január 6.), húsvéthétfő, a munka ünnepe (május 1.), áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, úrnapja, Nagyboldogasszony (augusztus 15.), az osztrák nemzeti ünnep (október 26.), mindenszentek (november 1.), a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8.), karácsony (december 25.) és karácsony második napja (december 26.).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidőkre vonatkozó legtöbb rendelkezés a polgári perrendtartás (ZPO) 123–129. és 140–143. szakaszában, valamint a bíróságok szervezéséről szóló törvény (GOG) 89. szakaszában található.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdő időpont általában a határidőt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésének, más esetekben kihirdetésének időpontja (a ZPO 124. szakasza).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. Mint a 4. pontnál látható, általában az irat kézbesítése jelenti az eljárásjogi határidő kezdetét, és ez független a kézbesítés módjától.

A határidő az azt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésével vagy kihirdetésével kezdődik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem, a határidőt keletkeztető esemény (például kézbesítés) napját a határidő kiszámításakor nem veszik figyelembe.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidők számítása naptári napban történik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidők számítása ebben az esetben is naptári napban történik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kijelölt határidők a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján éjfélkor járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával (a ZPO, 125. szakaszának (2) bekezdése). Ha a kérdéses időszak utolsó hónapjában nincs ilyen nap (pl. ha az egy hónapos határidő kezdő napja január 31.), a határidő az utolsó hónap utolsó napján jár le (a ZPO 125. szakaszának (2) bekezdése). A munkaszüneti napok nem befolyásolják a határidők kezdetét és tartamát.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen. Ha a határidő vége szombatra, vasárnapra, állami ünnepnapra vagy nagypéntekre esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fellebbezési eljárásban kötelező határidők július 15. és augusztus 17. között, valamint december 24. és január 6. között felfüggesztésre kerülnek. Ha ezen időszakok valamelyike kötelező határidő alatt kezdődik, vagy a kötelező határidő kezdete ezen időszakok valamelyikére esik, a határidő a teljes időszakkal vagy a kezdőnapkor hátralévő időszakkal meghosszabbodik.

Ez nem vonatkozik bizonyos különleges eljárásokra, különösen a birtokháborítással, tartásdíjjal, végrehajtási követelésekkel és ideiglenes intézkedésekkel, valamint a mulasztást elismerő ítéletekkel kapcsolatos jogvitákra.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Általános szabály, hogy a fellebbezési határidők a döntés (határozat vagy végzés) típusától és az eljárás tárgyától függenek. A peres polgári ügyekben a végzés elleni fellebbezés (Rekurs) határideje általában 14 nap, míg a határozat elleni fellebbezés (Berufung) határideje négy hét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők (például fellebbezés benyújtásának határideje).

Az érintett felek okiratba foglalt közös megegyezéssel bármilyen határidőt lerövidíthetnek. A bíróság az egyik fél kérelmére lerövidítheti a határidőt, amennyiben az egyik fél bizonyítani tudja, hogy a lerövidített határidőre jelentős anyagi veszteség elkerülése végett van szükség, valamint ha a másik fél, akire a határidő vonatkozik, a lerövidített időtartamon belül is nehézség nélkül képes teljesíteni kötelezettségeit (a ZPO 129. szakasza).

Valamely fél kérésére meghosszabbítható a határidő akkor, ha a kötelezett elháríthatatlan és nagyon komoly okok miatt nem képes betartani az eljárási cselekmény határidejét, és különösen, ha a határidő meghosszabbításának elmaradása visszafordíthatatlan kárt okozna a számára (a ZPO 128. szakaszának (2) bekezdése). A felek közt létrejött megállapodás alapján a határidők nem hosszabbíthatók meg (a ZPO 128. szakaszának (1) bekezdése).

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, mert ebben az esetben az a lényeges szempont, hogy az osztrák bírósággal kapcsolatos eljárási cselekmény időben bekövetkezzen.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Főszabály szerint az eljárási cselekmény megtételének elmulasztása kizárja a mulasztó felet az adott cselekmény megtételének lehetőségéből (jogvesztő hatás, a ZPO 144. szakasza). Ez alól létezik néhány kivétel, például a ZPO 289. szakaszának (2) bekezdése (a bizonyításfelvételben való részvétel elmulasztásának következményei), és a ZPO 491. szakasza (a fellebbezési tárgyaláson történő részvétel elmulasztásának következményei) alapján.

A határidőn túli eljárási cselekményeket általában a törvény alapján utasítják el, de néhány esetben a felek indítványára is szükség van az elutasításhoz.

A határidő elmulasztásának az általános következményeken túl egyéb, konkrét következményei is lehetnek. Ezek jelentősen eltérhetnek egymástól. A mulasztás legfontosabb konkrét következménye az, hogy az egyik fél mulasztása esetén a másik fél kérheti a mulasztási ítélet meghozatalát (a ZPO 396. és 442. szakasza). További példák: ha egyik fél sem jelenik meg a bíróságon, az eljárást legalább három hónapra felfüggesztik (a ZPO 170. szakasza), ha pedig házassági joggal kapcsolatos ügyben a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, a keresetet az alperes kérésére visszavontnak (de nem semmisnek) lehet tekinteni (a ZPO 460. szakaszának 5. pontja).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A tárgyaláson való részvétel vagy egyéb eljárási cselekmény megtételének elmulasztása esetén a következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a hátrányos jogkövetkezmények elhárítására:

Korábbi állapot visszaállítása (a ZPO 146. és azt követő szakaszai):

Az ügy korábbi állapotának visszaállítása a bíróság előtti megjelenési kötelezettség elmulasztása vagy valamely eljárási cselekmény elvégzésére kitűzött határidő elmulasztása esetén alkalmazható, amellyel a fél akkor élhet, ha ő maga vagy képviselője előre nem látható vagy elkerülhetetlen okból mulasztotta el a határidőt, és így a fél vagy képviselője egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben (enyhe gondatlanság) felelős a mulasztásért. Az erre irányuló kérelmet az akadály elhárultától számított 14 napon belül lehet előterjeszteni.

Ellentmondás (a ZPO 397a. és 442a. szakasza):

Az ellentmondás olyan jogorvoslati lehetőség, amely a ZPO 396. vagy 442. szakasza alapján ad lehetőséget a mulasztás jogkövetkezményeinek elhárítására. Az ellentmondást főszabály szerint a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított 14 napos, meg nem hosszabbítható határidőn belül, előkészítő irat formájában kell benyújtani az eljáró bíróságnak.

Fellebbezés (a ZPO 461. és az azt követő szakaszai):

A fellebbezés a mulasztási ítélet ellen nyújtható be arra való hivatkozással, hogy a határidő elmulasztása nem következett be, mivel valamely, a ZPO 477. szakasza (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok (hibás kézbesítés vagy az eljárásban részt vevő fél képviseletének hiánya) áll fenn.

Utolsó frissítés: 24/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Eljárási határidők - Lengyelország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A lengyel polgári perrendtartás 1) a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére törvényi, bírói és szerződéses határidőkről, 2) a bíróság eljárási cselekményeinek elvégzésére pedig irányadó határidőkről rendelkezik.

A törvényi és bírói határidők véglegesek és nem léphetők túl.

A törvényi határidőkről – amelyek jogvesztő határidőnek minősülnek (azaz elmulasztásuk az adott eljárási cselekményt hatálytalanná teszi) – törvények rendelkeznek. Az ilyen határidők nem hosszabbíthatók meg és nem rövidíthetők le. A törvényi határidők a törvényben meghatározott időpontban kezdődnek. Kétféle törvényi határidő létezik: azok a határidők, amelyek előtt valamilyen eljárási cselekményt teljesíteni kell, illetve azok a határidők, amelyek után valamilyen eljárási cselekmény teljesíthető. A törvényi határidők közé tartoznak a jogorvoslat előterjesztésére megállapított határidők, pl. a fellebbezés vagy panasz előterjesztésére megállapított határidő.

A bírói határidők szintén jogvesztő határidők, azonban azokat a bíróság vagy a bíró állapítja meg. A bírói határidők akár az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül is meghosszabbíthatók vagy lerövidíthetők, azonban ennek csak fontos okból, a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelem esetén van helye. Ezek a határidők akkor kezdődnek, amikor a róluk rendelkező döntést vagy végzést kihirdetik; amennyiben a polgári perrendtartás automatikus kézbesítésről rendelkezik, a határidők a döntés vagy végzés kézbesítésétől kezdődnek. A bírói határidők közé tartozik a bíróságnál felmerült akadály vagy perképesség hiányának rendezésére megállapított határidő, vagy a fellebbezés vagy panasz alaki hiányosságainak pótlására megállapított határidő.

A szerződéses határidőket – ahogyan azt a nevük is sugallja – a felek közötti megállapodás határozza meg. A klasszikus példa erre a felek közösen előterjesztett kérelmére felfüggesztett eljárás. Amennyiben a felek ilyen kérelmet előterjesztenek, a bíróság felfüggesztheti az eljárást (azonban erre nem köteles). Az ilyen típusú határidő alkalmazása kizárólag a felek szándékától függ.

Az irányadó határidőknek általában a bírói szervek (bíróságok), nem pedig a felek a címzettjei. Elmulasztásuk nem von maga után hátrányos eljárásjogi következményeket. Az alapelv a gyors eljárás alapelvének érvényesítése. Az ilyen határidőre példa a bírósági ítélet indokolásának megszerkesztésére megállapított határidő.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról szóló 1951. évi január 18-i törvény értelmében az alábbiak a törvényben megállapított munkaszüneti napok:

  • valamennyi vasárnap (a szombatok nem törvényi munkaszüneti napok),
  • január 1. – újév,
  • január 6. - vízkereszt,
  • húsvétvasárnap,
  • húsvéthétfő,
  • május 1. – állami ünnep,
  • május 3. – május 3-i nemzeti ünnep,
  • pünkösdvasárnap,
  • úrnapja,
  • augusztus 15. - nagyboldogasszony napja,
  • november 1. – mindenszentek napja,
  • november 11. – nemzeti ünnepnap – a függetlenség napja,
  • december 25. – karácsony,
  • december 26. – karácsony másnapja.

2017-ben a húsvétvasárnap április 16-ra, húsvéthétfő április 17-re, pünkösdvasárnap június 4-re, úrnapja pedig június 15-re esett.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári jogban a „határidőnek” kétféle jelentése van. A határidő egyrészt utalhat egy meghatározott időpontra (például 2017. április 5-ére) másrészt pedig egy meghatározott időtartamra kezdettel és lejárattal (például 14 napra).

Amennyiben végső határidő kerül meghatározásra (a nap, amikorra valamit el kell végezni), a lejáratának pontos időpontja a meghatározó. A határidőt nem szükséges napban kifejezni, azonban ez esetben olyan eseményhez kell kötni, amelynek megtörténtéről a szerződő felek egy meghatározott helyzet esetére rendelkeznek.

Az eljárási határidőket nap, hét, hónap vagy pedig év időegység használatával kell kifejezni. A polgári perrendtartás 165. cikkének értelmében a polgári eljárásjogi határidők számításának módját a polgári törvénykönyv határidőkre vonatkozó rendelkezései szabályozzák, amennyiben a törvény, bírósági döntés, más állami hatóság döntése vagy valamilyen jogszabály anélkül ír elő határidőt, hogy meghatározná annak számítási módját (a polgári törvénykönyv 110. cikke). Valamely eljárási irat lengyel postahivatalban vagy az Európai Unió más tagállamában egyetemes postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató postahivatalában történő feladását egyenértékűnek kell tekinteni azzal, hogy ezt az eljárási iratot a bíróságnál előterjesztik. Ugyanez ez a szabály alkalmazandó abban az esetben, ha katona a szolgálati egységénél, a szabadságától megfosztott személy a börtönének hivatalában, vagy valamely lengyel tengeralattjáró személyzetének tagja a tengeralattjáró kapitányának terjeszti elő az iratot.

Egy nap 24 órából áll, amely 24:00 órakor kezdődik és ér véget. A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napjának végén jár le. A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő, míg a fél hónap 15 napnak felel meg. Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába. Például ha a bíróság valamely meghatározott eljárási cselekmény hét napos határidőn belüli elvégzésére hívta fel a felet 2017. január 11-i kézbesítéssel, a határidő 2017. január 18-án éjfélkor (24:00-kor) járt le.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bíróság iratait többféleképpen kézbesítheti: postán, végrehajtó, bírósági tisztviselők vagy a bírósági kézbesítési szolgálat útján. A címzettnek szóló kézbesítésnek úgy is helye lehet, hogy az iratot a címzett részére a bíróság hivatalában átadják. E kézbesítési módok jogszerű alkalmazásukig egyformán érvényesek, és a módszer kiválasztásának a határidőkre nincsen kihatása.

2016. szeptember 8-ától lehetőség van a bírósági irat adatátviteli rendszeren át történő kézbesítésére, amennyiben a címzett az iratait ilyen rendszeren keresztül nyújtotta be, vagy annak alkalmazása mellett döntött. Az iratok adatátviteli rendszeren történő benyújtása mellett döntő fél az elektronikus szolgáltatásról lemondhat.

Az elektronikus úton kézbesített iratot kézbesítettnek kell tekinteni a levélváltás nyugtázásáról szóló elektronikus elismervényen feltüntetett időpontban akkor is, ha ez az időpont törvényben meghatározott munkaszüneti napra esik. A kézbesítés hatályára nincs kihatással az a tény, hogy az elektronikus irat kézhezvételére éjjel került sor. A levélváltás nyugtázásáról szóló elektronikus elismervény hiányában a kézbesítést az irat adatátviteli rendszerben történő feltöltésének napját követő 14 nap elteltével kell teljesítettnek tekinteni. A fent említett szabályok alapján a felek kötelesek az elektronikus fiókjukat legalább 14 naponta egyszer ellenőrizni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban megállapított határidőket naptári napokban kell számítani. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bírói határidők – vagyis azok, amelyeket a bíróság vagy a tanács elnöke határozott meg – hosszabbíthatók meg illetve rövidíthetők le. A határidő meghosszabbításáról vagy lerövidítéséről szóló döntést vagy a tanács elnöke vagy a bíróság hozza meg, azonban ennek csak a mérlegelési jogkörükbe tartozó fontos okból van helye.

A határidő csak a fél, a nemperes eljárás résztvevője, a beavatkozó, az ügyész, a munkaügyi felügyelő, a fogyasztóvédelmi ombudsman, nem állami szervezet, bíróság által kirendelt szakértő vagy tanú kérelme alapján hosszabbítható meg vagy rövidíthető le, amennyiben a határidő az eljárásukra kihatással van. Ilyen döntést a bíró vagy bíróság hivatalból nem hozhat.

A kérelmet a határidő lejárta előtt elő kell terjeszteni.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A lengyel polgári perrendtartás a bírói döntések típusa szerint (ítélet (wyrok), nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott döntés (postanowienie co do istoty sprawy w postępowaniu nieprocesowym), mulasztási ítélet (wyrok zaoczny), fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás (nakaz zapłaty w postępowaniu upominawczym), fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás (nakaz zapłaty w postępowaniu nakazowym), illetve döntések (postanowienie)) rendelkezik a jogorvoslat előterjesztésére megállapított törvényi eljárási határidőkről. Különösen az alábbi törvényi eljárási határidők érdemelnek említést:

  • ítéletnél és nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott döntésnél: Az ítélet indokolását a félnek az ítélet és az indokolás kézbesítésére irányuló kérelme esetén az ítélet rendelkező része kihirdetésének napját követő egy héten belül, két esetben pedig 1) amennyiben az ügyvéd, jogi képviselő vagy szabadalmi ügyvivő nélkül eljáró fél nem volt jelen az ítélethirdetésnél, mivel szabadságától megfosztották, illetve 2) amennyiben az ítéletet zárt tárgyaláson hozták meg) az ítélet rendelkező része kézbesítése napjától számított egy héten belül kell írásban elkészíteni. A fellebbezést az alapjául szolgáló ítéletet hozó bíróságnál az ítélet és indokolás fellebbezőnek való kézbesítésétől számított két héten belül lehet előterjeszteni. Amennyiben a fél az ítélet rendelkező részének kihirdetése napjától számított egy héten belül nem kérte az ítélet és az indokolás kézbesítését, a fellebbezési határidő azon a napon kezdődik, amelyen az ilyen kérelem előterjesztésére megállapított határidő lejár;
  • döntésnél: a panasz előterjesztésére megállapított határidő egy hét, amely a döntés kézbesítésekor kezdődik, ha pedig a fél az előírt határidőn belül nem kérte a tárgyaláson hozott döntés kézbesítését, a döntés kihirdetésekor.
  • az alperessel szemben hozott mulasztási ítéletnél: az alperes, aki ellen a mulasztási ítéletet kibocsátották az ítélet neki való kézbesítésétől számított két héten belül ellentmondással élhet;
  • a felperessel szemben hozott mulasztási ítéletnél: a bíróság a mulasztási ítéletet indokolással látja el, amennyiben a keresetet részben vagy egészben elutasította, és a felperes az ítélet neki való kézbesítésétől számított egy héten belül az indokolással való kiegészítést kérte, vagy pedig ha a felperes ilyen kérelmet nem terjesztett elő, az előírt határidőn belül fellebbezéssel élt;
  • fizetési felszólítással indult fizetési meghagyásnál: a fizetési meghagyás felhívást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alperes teljes egészében teljesítse a követelést költségeivel együtt, vagy a meghagyás kézbesítésétől számított két héten belül terjesszen elő ellentmondást;
  • fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyásnál: a fizetési meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság rendelkezik arról, hogy az alperes két héten belül teljes egészében teljesítse a követelést költségeivel együtt, vagy ugyanezen határidőn belül terjessze elő ellenkérelmét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A tanú vagy a fél köteles a tárgyaláson megjelenni. A tanú akkor is köteles a tárgyaláson megjelenni, amennyiben nincsen tudomása az ügy körülményeiről, illetve ha már eldöntötte, hogy a tanúvallomás megtagadásához való jogát fogja gyakorolni. A tanúnak a tárgyalást megelőzően írásban igazolnia kell távollétét (megjelenésének elmulasztását). A megjelenés elmulasztása miatti igazolás későbbi előterjesztése nem akadályozza a bíróságot abba, hogy a tárgyaláson bírságot szabjon ki a tanúra. A tanúnak az írásbeli igazolással együtt csatolnia kell a megjelenése elmulasztásának okát alátámasztó iratot. A tanú megjelenésének elmulasztása betegség, fontos üzleti út, vagy súlyos, előre nem látható esemény miatt igazolható. Amennyiben az idézéskor fennállt betegséget jelölik meg a megjelenés elmulasztásának okaként, a bíróság orvosának a megjelenésre való képtelenséget igazoló tanúsítványt kell kiállítania. Ebben az esetben a bíróság új időpontot tűz ki a tárgyalásra.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A félre vagy a tanúra a bírói szervezet (bíróság) által alkalmazott polgári eljárásjogi szabályok vonatkoznak.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekménye hatálytalan. Ez az alapelv a törvényi és bírói határidőkre egyaránt alkalmazandó. Az eljárási cselekmények hatálytalansága azt jelenti, hogy a késve elvégzett cselekmény nem váltja ki azt a törvény által előírt joghatást, amelynek érdekében azt elvégezték. A határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekmény akkor is hatálytalan, ha a bíróság még nem hozott végzést a határidő lejártának jogkövetkezményéről.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az elmulasztott határidő esetén a fél annak meghosszabbítását kérheti az eljárás újbóli lefolytatásával.

Amennyiben a fél az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, a bíróság a határidőt hivatalból meghosszabbítja. Nincs helye azonban meghosszabbításnak, amennyiben a határidő elmulasztása a fél számára hátrányos eljárásjogi következményekkel nem jár. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet tartalmazó beadványt legkésőbb a határidő elmulasztásának alapjául szolgáló ok megszűnésétől számított egy héten belül kell előterjeszteni annál bíróságnál, amely előtt a cselekményt el kell volna végezni. A beadványban a kérelmet igazoló körülményeket megfelelően alá kell támasztani. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a félnek el kell végeznie az elmulasztott eljárási cselekményt. Az elmulasztott határidőtől számított egy év elteltével csak kivételes esetben van helye kimentésnek. A házasságot érvénytelenítő, házasságot felbontó, valamint házasság nem létezését megállapító ítélet elleni fellebbezési határidő elmulasztásának kimentése akkor sem lehetséges, ha a felek valamelyike az ítélet jogerőre emelkedését követően újraházasodott. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló, késve előterjesztett vagy törvény szerint elfogadhatatlan kérelmet a bíróság elutasítja. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelem előterjesztésének ténye nem függeszti fel az eljárást vagy a döntés végrehajtását. A bíróság azonban a körülményektől függően elrendelheti az eljárás vagy a döntés végrehajtásának nyugvását. Amennyiben a kérelemnek a bíróság helyt ad, haladéktalanul intézkedik az ügy elbírálása iránt.

Perújítás esetén helye van a jogerősen lezárt ügy újbóli tárgyalásának. A perújítási panaszt a rendes jogorvoslatokkal szemben (amelyeket nem jogerős döntésekkel kapcsolatban használnak) gyakran a jogerős döntéseket megtámadó rendkívüli jogorvoslatként (vagy rendkívüli fellebbezésként) kezelik. Perújítás az alábbi okok miatt indítványozható: az ítélet hamisított vagy megváltoztatott okiraton, illetve pedig utólag hatályon kívül helyezett büntetőjogi elítélésen alapult; vagy az ítéletet bűncselekmény okozásával hozták. Perújításnak lehet továbbá abban az esetben is: ha ugyanazon jogviszonyra vonatkozóan hozott jogerős ítélet később vált ismertté, vagy olyan ténybeli körülmény vagy bizonyíték került elő, amely az ügy eredményére kihatással lehet, és amelyet a fél a korábbi eljárásban nem tudott felhasználni; ha az ítélet tartalmát olyan döntés befolyásolta, amely az ügyben az eljárást nem tette befejezetté, és amelyet az Alkotmánybíróság által az A link új ablakot nyit megalkotmánnyal, ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy törvénnyel ellentétesnek nyilvánított normatív aktus alapján hoztak (a polgári perrendtartásnak megfelelően hatályon kívül helyezve vagy módosítva).

Nincs helye perújításnak az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított tíz év elteltével (kivéve, ha a fél az eljárásban akadályozott volt, vagy a megfelelő képviselete nem volt biztosított).

Utolsó frissítés: 27/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Románia

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Eljárásjogi szempontból a határidő – általános meghatározás szerint – az eljárás egy olyan időintervalluma, amelyen belül meghatározott eljárási cselekményt el kell végezni, vagy – éppen ellenkezőleg – az ilyen cselekmény elvégzése tiltott. A határidőket a módosított és kiegészített (2013. február 15-én hatályba lépett) polgári perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 180–186. cikke szabályozza.

A polgári eljárásban alkalmazott határidőtípusok attól függően, hogy azok milyen jogforrásban kerülnek meghatározásra, törvényi, bírói vagy megállapodásos határidőként csoportosíthatók (tekintet nélkül azok jellegére). Törvényi határidők azok, amelyekről törvény kifejezetten rendelkezik. Ezek a határidők főszabály szerint meghatározottak, azaz azok sem a bíróság, sem pedig a felek által nem rövidíthetők le vagy hosszabbíthatók meg (például a bírósági irat kézbesítésére meghatározott öt napos határidő). Kivételesen törvény lehetővé teheti bizonyos törvényi határidők meghosszabbítását vagy lerövidítését. A bírói határidőket a bíróság határozza meg a vitarendezés során a felek megjelenése, a tanúk meghallgatása, egyéb bizonyíték, pl. okiratok, szakvélemények stb. rögzítése céljából. A megállapodásos határidők pedig azok, amelyeket a felek határoznak meg a vitarendezés során, és amelyek nem igénylik a bíróság jóváhagyását.

Típusuktól függően az eljárási határidők előíró (meghatározott) vagy tiltó (halasztó) határidők lehetnek, előbbiek alatt valamilyen eljárási cselekményt el kell végezni (például azok a határidők, amelyeken belül valamilyen jogorvoslatot – fellebbezést, második fellebbezést – elő kell terjeszteni, stb.), utóbbiak alatt pedig a törvény valamilyen eljárási cselekmény elvégzését tiltja.

A határidők csoportosításának másik kritériuma az elmulasztásuk esetén alkalmazandó szankciókhoz kapcsolódik, amely értelemben a határidők abszolút vagy relatív határidők lehetnek. Abszolút határidők azok, amelyek elmulasztása az eljárási cselekmény hatályosságát végső soron befolyásolja, míg a relatív határidők elmulasztása ugyan nem szükségszerűen vonja maga után az eljárási cselekmény hatálytalanságát, a mulasztó féllel szemben azonban fegyelmi vagy pénzügyi szankció kiszabását vonhatja maga után (döntéshozatali határidő, előkészületi határidő stb.).

Végül pedig a tartamukat illetően a határidőket órák, napok, hetek, hónapok és évek szerint lehet számítani, amely csoportosításról a polgári perrendtartás 181. cikke is rendelkezik. Ezen túlmenően vannak olyan különleges esetek, amelyeknél a törvény meghatározott típusú határidőről (óra, nap, stb.) kifejezetten nem rendelkezik, csak azt az időpontot határozza meg, ameddig az eljárási cselekményt el kell végezni (például végrehajtási kifogás esetén, amely a legutolsó végrehajtási cselekményig nyújtható be), vagy pedig arról rendelkezik, hogy a cselekményt „késedelem nélkül”, „mielőbb”, „sürgősen” el kell végezni.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A román jog értelmében munkaszüneti napok a szombatok és a vasárnapok, amelyeket hozzá kell számítani az állami ünnepnapokhoz (nemzeti nap – december 1., munka ünnepe – május 1.) és a fontos vallási ünnepekhez (karácsony – december 25. és 26., húsvét – két nap és pünkösd – naptári napoktól függően egy nap, boldogasszony napja – augusztus 15., Szent András – november 30.), illetve újévhez – január 1. és 2.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári perrendtartás 180–186. cikke rendelkezik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Valamennyi határidőnek van kezdeti és lejárati ideje, továbbá a kettő közötti időtartama.

A kezdőpontra vonatkozóan a polgári perrendtartás 184. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a határidő az eljárási irat kézbesítésének határidejétől számítandó, kivéve ha törvény ettől eltérően rendelkezik.

Ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is, amelyekben az eljárási irat kézbesítésének kezdőidőpontja felcserélhető valamilyen egyenértékű eljárási cselekménnyel (egyenértékű esetek). Ezáltal a határidő kezdetére okot adó eljárási irat kézbesítése bizonyos esetben felcserélhető a határidő kezdetére okot adó egyéb eljárásokkal (például az eljárási irat ellenérdekű félnek történő kézbesítésére irányuló kérelemmel, fellebbezés előterjesztésével, vagy a végrehajtható okirat kézbesítésével).

Az általános szabálytól eltérően előfordulnak olyan esetek, amikor a határidő a kézbesítéstől eltérő időponttól kezdődik, nevezetesen a döntéstől (az elévülési határidő lejártának megállapításánál, az ítélet kiegészítésénél); valamilyen bizonyíték elismerésétől (a kért összeg vagy a tanúk listájának benyújtásánál öt napon belül), bizonyos iratok közzétételétől (épület eladásával kapcsolatos hirdetésnél öt napon belül).

A lejárat idejét az az időpont fejezi ki, amikor a határidő joghatása érvényesül, ami vagy az eljárási cselekmény határidőn belüli elvégzése lehetőségének elenyészésével jár (az előíró határidőknél), vagy éppen ellenkezőleg, meghatározza/jelzi azt az időpillanatot, amikor meghatározott eljárási cselekmények elvégzésére való jogosultság létrejön (tiltó határidők esetén).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kezdeti és a lejárati időpont között a határidő főszabály szerint megszakítás nélkül, megszakadás vagy felfüggesztés lehetősége nélkül telik. Azonban a fél akaratán kívül eső körülményből fakadó akadály miatt – amelyről a polgári perrendtartás 186. cikke rendelkezik – az eljárási határidő megszakadhat. Itt érdemes kitérni más különleges megszakadási okokra is: (például a fellebbezési határidő megszakadására - a polgári perrendtartás 469. cikke). A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy az eljárási határidő felfüggeszthető (például elévülési idő esetén – a polgári perrendtartás 418. cikke). Amennyiben a határidő a polgári perrendtartás 186. cikke alapján megszakad, az akadály megszűnésétől számítva a megszakított határidő tartamától függetlenül egy 15 napos, megváltoztathatatlan tartamú határidő kezdődik. Felfüggesztés esetén a határidő attól az időponttól folytatódik tovább, ahol a felfüggesztésnek vége szakad, továbbá a felfüggesztésig eltelt időt ehhez szintén hozzá kell számítani.

A polgári perrendtartás 183. cikke értelmében a törvényi határidőn belül ajánlott levélként postán, expressz futárszolgálatnál vagy speciális kommunikációs szolgáltatónál feladott beadványt határidőn belül előterjesztettnek kell tekinteni. Az érdekelt fél által a törvényi határidőn belül a katonai egységénél vagy a fogvatartó büntetésvégrehajtási-intézményének titkárságán előterjesztett beadványt ugyancsak határidőn belül előterjesztettnek kell tekinteni. A postahivatal nyugtája, valamint az expressz futárszolgálat, speciális kommunikációs szolgáltató, katonai egység vagy a fogvatartó büntetésvégrehajtási-intézmény titkárságának elismervénye vagy tanúsítványa az előterjesztett beadványon adott esetben bizonyítékként tanúsítja az érdekelt fél eljárási cselekménye megkezdésének időpontját.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári perrendtartás 181. cikke értelmében a napokban kifejezett határidőt a kizárólagos rendszer alapján számítják, azaz szabad napok szerint. Sem a kezdetének napja – dies a quo – , sem pedig a lejáratának napja – dies ad quem nem számítódik bele a határidőbe, és a 4. pontban a kezdőidőponttal kapcsolatban ismertetett szabályok alkalmazandók.

A napokban kifejezetten határidőket mindig teljes napok szerint kell számítani, ugyanakkor beadványt csak a bírósági hivatal ügyfélfogadási idejében lehet előterjeszteni. Ez a hátrány ugyanakkor kiküszöbölhető a beadvány postai úton történő elküldésével, ami megjelöli a feladás dátumát, illetve a feladóval való hatékony kommunikáció módját. Lásd a 4. kérdésre adott választ is.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha például valakinek 2005. április 4-én, hétfőn kell eljárnia vagy ezen a napon kézbesítenek számára egy iratot azzal, hogy a kézbesítéstől számítva 14 napon belül kell rá válaszolnia, ez azt jelenti, hogy a személynek

i. április 18., hétfő előtt (naptári napokkal számolva) vagy

ii. április 22., péntek előtt (munkanapokkal számolva) kell válaszolnia?

A helyes válasz az, hogy meghatározott számú nap naptári napokat jelent. Az érintett személynek április 18-ával bezárólag kell eljárnia.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A polgári perrendtartás 182. cikke szerint az években, hónapokban vagy hetekben kifejezett határidő a számított évnek, hónapnak vagy hétnek az időszak kezdőnapjával azonos napján végződik.

Ha a hónap 29-én, 30-án vagy 31-én kezdődő határidő olyan hónapban jár le, amelyben ilyen nap nincsen, a határidő ezt a hiányzó napot megelőző napon jár le.

Amennyiben a határidő állami ünnepnapon vagy olyan napon jár le, amelyen a bíróság működése fel van függesztve, a határidő a következő munkanap végéig meghosszabbodik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő az utolsó hét, hónap vagy év azon napján jár le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Amennyiben az utolsó hónapban nincsen olyan nap, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A polgári perrendtartás 184. cikke értelmében az eljárási határidő megszakad, és az alábbi esetekben az új kézbesítéstől számítva új határidő kezdődik:

  • amennyiben a felek egyike meghal; ebben az esetben az új iratot az elhunyt fél utolsó lakóhelyére az örököse számára kell kézbesíteni valamennyi örökös nevének és helyzetének feltüntetése nélkül;
  • amennyiben a felek valamelyikének képviselője meghalt; ebben az esetben az új iratot az érintett félnek kell kézbesíteni.

Az eljárási határidő mindaddig nem kezdődik el, illetve az elkezdődött határidő mindaddig megszakad, ameddig a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott fél részére adott esetben képviselőt vagy segítőt nem rendelnek.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Igen, meghatározott jogterületeket illetően a törvény különleges határidőkről rendelkezik. Az általános fellebbezési és másodlagos fellebbezési határidő a polgári perrendtartás szerint 30 nap. Bizonyos ügyfajtákban (különleges eljárásoknál), például elnöki végzés esetén a fellebbezési határidő öt nap, amely rövidebb mint a rendes eljárásban a fellebbezés előterjesztésére előírt határidő.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A válasz pozitív, azaz bizonyos kivételes esetekben a törvény lehetővé teszi, hogy a bíró a határidőt vagy meghosszabbítsa (például a polgári perrendtartás 469. és 490. cikke alapján a fellebbezési és másodlagos fellebbezési ügyekben öt nappal), vagy pedig lerövidítse (például a polgári perrendtartás 159. cikke értelmében a bírósági irat kézbesítésére megállapított határidő esetén a tárgyalás napját megelőző öt nappal).

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás 1087. cikke alapján nemzetközi polgári jogvitákban a bíróság kifejezetten ellentétes rendelkezés hiányában a román eljárásjogot alkalmazza. Lásd továbbá az 5., 11. és 16. kérdésekre adott válaszokat.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fentiekben megállapítottak szerint az abszolút határidő elmulasztása végső soron befolyásolja az eljárási cselekmények hatályosságát, míg a relatív határidők elmulasztása – noha nem feltétlenül eredményezi az eljárási cselekmények hatálytalanságát – a mulasztó féllel szemben fegyelmi vagy pénzügyi szankciók alkalmazását vonhatja maga után (döntéshozatali határidő, előkészületi határidő stb.).

Eljárási határidő elmulasztása esetén különböző szankciók alkalmazásának lehet helye, méghozzá az alábbiaknak:

  • az eljárási aktus megsemmisítése;
  • a cselekmény elvégzésére megállapított határidőre való jogosultság elvesztése;
  • a bíróság elé terjesztett kérelem hatályosságának lejárta;
  • végrehajtási jog elévülése;
  • pénzügyi szankciók;
  • fegyelmi büntetések;
  • valamilyen eljárási cselekmény ismételt elvégzésének, vagy valamely jogi alakszerűségek nélkül elvégzett eljárási cselekmény módosításának a kötelezettsége;
  • az eljárási alakiságok megsértésével sérelmet szenvedett fél számára kompenzáció nyújtásának kötelezettsége.

A polgári perrendtartás 185. cikke értelmében amennyiben valamilyen eljárási cselekményt egy meghatározott határidőn belül kell elvégezni, ennek a kötelezettségnek az elmulasztása jogvesztéssel jár, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. A határidő lejártát követően elvégzett eljárási cselekmény hatálytalan. Amennyiben a törvény meghatározott eljárási cselekmény meghatározott határidőre történő felfüggesztéséről rendelkezik, a határidő lejárta előtt elvégzett eljárási cselekményt az érintett fél kérelmére hatálytalanná lehet nyilvánítani.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A polgári perrendtartás 186. cikke alapján a határidőt elmulasztó fél számára új határidőt kell tűzni, amennyiben a késedelem alapos okát igazolja. Az érintett fél az eljárási cselekményt legfeljebb az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül végezheti el, és egyidejűleg részére új határidőt kell biztosítani. Jogorvoslat esetén ez a határidő ugyanaz, mint amit a fellebbezés előterjesztésére megállapítanak. Az új határidő tűzésére irányuló kérelem elbírálása annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amely a határidőben nem gyakorolt jogosultsággal kapcsolatos kérelem tárgyában is eljár. Amennyiben a felet felróhatóság terheli, eljárási jogorvoslatnak nincs helye.

Utolsó frissítés: 27/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Eljárási határidők - Szlovákia

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

a) Törvényi – a határidők tartamát törvény határozza meg;

b) Bírói – a bíróság az érintett személy kérelmére meghosszabbíthatja a határidőt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Munkaszüneti napok azok a napok, amelyeket a dolgozók pihenése céljából a hét napjai közül kijelölnek, valamint a törvényben meghatározott ünnepnapok,

a) munkaszüneti napok a Szlovák Köztársaságban: január 6., nagypéntek, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, május 1., május 8., szeptember 15., november 1., december 24., december 25., december 26.

b) törvényben meghatározott ünnepnapok a Szlovák Köztársaságban: január 1., július 5., augusztus 29., szeptember 1., november 17.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

a) A polgári perrendtartásról szóló 160/2015. sz. törvény (zákona č. 160/2015 Civilný sporový poriadok) (a továbbiakban: PP) szerint jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a bíróság állapítja meg az eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó határidőt. A napokban kifejezett határidő számításánál nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett.

b) A határidő nem telik azon személy vonatkozásában, aki elvesztette perbeli jogképességét vagy perbeli cselekvőképességét (a PP 119. cikke).

c) Amennyiben új fél, jogi képviselő vagy valamely fél gondnoka a perbe belép, a perbe való belépéstől számítva vonatkozásukban új határidő kezdődik (a PP 120. cikke).

d) A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha annak utolsó napján az adott eljárási cselekményt a bíróság előtt elvégezték, vagy pedig a beadványt az annak kézbesítésére kötelezett hatóságnak átadták (a PP 121. cikkének (5) bekezdése).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidő számításához a naptári napokat kell alapul venni.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban és években kifejezett határidőket ugyancsak naptári napok alapján kell számítani.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban és években kifejezett határidők azon a napon járnak le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett, illetve ha ez a nap az adott hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Amennyiben a határidő szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik, a határidő utolsó napja az ezt a napot követő első munkanap (a PP 121. cikke).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére törvény nem ír elő határidőt, azt kérelemre a bíróság állapítja meg. A bíróság az általa megállapított határidőt meg is hosszabbíthatja (a PP 118. cikkének (2) bekezdése).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezést a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül kell előterjeszteni annál a bíróságnál, amelynek a fellebbezést címzik (a PP 362. cikke).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Igen, azonban csak az érdemi meghallgatással kapcsolatos határidőt.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben a határidőt nem tartják be, azt elmulasztottnak kell tekinteni.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A bíróság eltekinthet az elmulasztott határidő miatti jogkövetkezmények alkalmazásától, amennyiben a mulasztás olyan, a félnél vagy annak képviselőjénél felmerült menthető oknak tudható be, amely miatt a fél vagy annak képviselője akadályozott volt jogszerű eljárási cselekményének elvégzésében. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, továbbá egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt (a PP 122. cikke). Teljes mértékben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak a megítélése, hogy menthető-e a törvényi határidő fél vagy annak képviselője általi elmulasztását előidéző ok.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.