Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Eljárási határidők

Skócia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) ügyeiben, ahol a kézbesítés Európán belül és Európán túl (vagy kívül) történik, a határidő a kézbesítés napjától számított 21 nap. Bizonyos esetekben, amikor a kézbesítést nem érintik az e szabályokban előírt módsok, a határidő 42 nap.

A Sheriff Court (körzeti bíróság) ügyeiben, ahol a kézbesítés Európán belül történik, a határidő a kézbesítés napjától számított 21 nap. Valamennyi ügyben, ahol a kézbesítés Európán kívül történik, a határidő a kézbesítés napjától számított 42 nap.

További információ a következő oldalon található:

Külön szabályok vannak a legfeljebb 5000 fontot elérő pénzösszegek visszafizetésére irányuló egyszerű és gyorsított eljárások tekintetében.

Jogvesztő vagy elévülési határidők

A skót törvényekben a bírósági kereset benyújtásának határidejét az elévülés és a jogvesztés jogi fogalmai határozzák meg. Az elévülés egy olyan eljárási szabály – védelem –, amelynek alapján bizonyos jogok és kötelezettségek (miközben fennállnak) jogilag végrehajthatatlanná válnak egy meghatározott idő lejárta után. A jogvesztés egy olyan anyagi jogi szabály, amely úgy működik, hogy egy adott személy jogát vagy kötelezettségét meghatározott idő elteltével megszünteti.

A hatályos szabályozást az elévülésről és jogvesztésről szóló 1973. évi (módosított) (skót) törvény tartalmazza.

Az elévülésre vonatkozó rendelkezések a szerződéses jogok és kötelezettségek megszűnése keretében kerülnek megállapításra. A határidők a kötelezettség jellegétől függően változnak.

A törvény elévülési határidőt ír elő a kártérítéssel, személyi sérülésekkel, rágalmazással és a termékfelelősséggel kapcsolatos hibákkal összefüggő keresetek esetében. Az elévülési idő a sérelemről való tudomásszerzéstől számított három év, bár a bíróságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy engedélyezzék a kereset elbírálásának folytatását ezen időtartam letelte után, ha úgy vélik, hogy méltányos így eljárni.

Különböző elévülési határidőket állapítottak meg több más törvényben, például a (személyek vagy áruk) légi, közúti, tengeri és vasúti fuvarozásával kapcsolatos keresetek benyújtásának korlátozásával kapcsolatban.

A tényre vonatkozóan, hogy valamely konkrét kereset benyújtására különös határidők vonatkoznak-e, ügyvédtől vagy a Citizens Advice Bureau-tól (állampolgárokat segítő tanácsadó testület) kérhető tanács.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombaton és vasárnapon kívül Skóciában a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

  • újév napja: január 1.
  • újévi ünnep: január 2.
  • nagypéntek: húsvét előtti péntek
  • május eleji munkaszüneti nap: május első hétfője
  • tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
  • nyári munkaszüneti nap: augusztus első hétfője
  • karácsony napja: december 25.
  • karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja vagy az újév napja és január 2-a hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap.

Az összes dátumot a banki és pénzügyi ügyletekről szóló, 1971. évi törvény 1. melléklete írja elő, kivéve a tavaszi munkaszüneti napot és karácsony másnapját, amelyre a királyi kiáltvány hivatkozik.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Elévülés és jogvesztés

Az elévülésről és jogvesztésről szóló 1973. évi (módosított) (skót) törvény tartalmaz részletes rendelkezéseket az 1. kérdésre adott válaszban leírtak szerinti különböző elévülési és jogvesztő határidők kiszámítására vonatkozóan.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdő napot a kézbesítés napja határozza meg.  Postai kézbesítés esetén a kézbesítés napja a hivatalos irat/idézés postai feladását követő nap.  Olyan idézés esetében, ahol a határidő lejáratának napja hétvégére, munkaszüneti napra, illetve bírósági szünnapra esik, a lejárat dátuma ténylegesen meghosszabbodik a következő munkanapra.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kezdő nap mindig a kézbesítés teljesítésének napja, függetlenül a kézbesítés módjától.  A kézbesítés teljesítésének napjával kapcsolatos részletek tekintetében lásd a 4. kérdésre adott választ.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Az eljárási cselekmény végrehajtásának napja.  A kézbesítés teljesítését követő első nap az első nap, amelyet a határidő visszaszámlálásakor figyelembe vesznek (a 4. kérdésben az ünnepnapokra vonatkozóan ismertetett részletes rendelkezésekre is figyelemmel).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Naptári napok (de lásd az ünnepnapokra, stb. vonatkozóan a 4. kérdést is).  Bár a határidők nem járhatnak le munkaszüneti napokon, a határidő visszaszámlálásakor valamennyi munkaszüneti napot be kell számítani.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Amikor a bírósági iratokban a „hónap” kifejezés szerepel, ez naptári hónapot jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A határidők a korábbi kérdésekben vázolt elvek szerint járnak le, azaz a határidőtől függően az utolsó napon, szem előtt tartva, hogy a visszaszámlálás a kézbesítés napját követő napon kezdődik.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen. Lásd a 4. kérdésre adott választ.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A kézbesítésről való értesítés határidejét a bíróság meghosszabbíthatja, amikor az ügyben indokolt, ha meggyőződik arról, hogy erre szükség van.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) előtti eljárásban az alperesnek a jogerős határozatról való értesítéstől számított 14 nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezést nyújtson be a határozat ellen, és erről a szándékáról értesítse a bíróságot.

A Sheriff Court (körzeti bíróság) egyes határozatai elleni fellebbezés benyújtásának határideje 2016. január 1-jétől 14 napról 28 napra nőtt.  Ezeket a fellebbezéseket most közvetlenül a Sheriff Appeal Courthoz (körzeti fellebbviteli bíróság) kell benyújtani.

A gyorsított és egyszerű eljárásban a fellebbezést továbbra is a Sheriff Courthoz (körzeti bíróság) kell benyújtani, és a fellebbezési határidő 14 nap marad.

Meg kell jegyezni, hogy ha az eljárási szabályokban foglaltakon kívül valamely jogszabály bizonyos típusú fellebbezések, pl. törvényben előírt fellebbezések esetében fellebbezési határidőkről rendelkezik, akkor ezt a határidőt kell alkalmazni.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Csak kivételes körülmények között. A határidő lerövidítése esetén a minimális határidő 48 óra. Csak abban az esetben lehet teljes mértékben eltekinteni az alperes előzetes értesítésének követelményétől, ha gyermek jólétével kapcsolatos ügyekben ideiglenes határozatot hoznak. Ilyen esetekben természetesen később tárgyalás tűzhető ki, hogy minden fél számára biztosított legyen a megfelelő eljárás.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, a bíróság a felperes kérésére távollétében ítéletet hozhat. Természetesen az alperes ezzel szemben fellebbezést nyújthat be, amint azt a 12. kérdésre adott válasz felvázolja.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az alperes kérheti a bíróságtól a határidő meghosszabbítását. Ha az ítéletet már (távollétében) meghozták, az alperes a bírósághoz fordulhat a visszavonás érdekében az alkalmazandó bírósági szabályokra figyelemmel.

Utolsó frissítés: 04/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.