Eljárási határidők

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidő lehet jogvesztő (peremptório), amikor a határidő lejártával megszűnik a cselekvés elvégzésére való jogosultság, vagy halasztó (dilatório), amikor a cselekvés lehetőségét adott időpontig vagy egy újabb határidő kezdőnapjáig elhalasztják.

Az eljárási határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári perrendtartás 138–143. cikke rendelkezik.

Az eljárási határidők kiszámítására, illetve a bíróságok által meghatározott határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári törvénykönyv 278., 279. és 296. cikke rendelkezik.

Polgári ügyekben a határidők hosszáról és a jogviszonyokra való hatásukról a polgári törvénykönyv 296–333. cikke rendelkezik.

Az elévülési határidőre (prazos de prescrição) és a jogvesztő határidőre (prazos de caducidade) vonatkozó szabályokról a polgári törvénykönyv 300–327., illetve 328–333. cikke rendelkezik.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Ennek alkalmazásában Portugália az alábbi munkaszüneti napokról értesítette az Európai Bizottságot:

január 1.; április 7. (nagypéntek); április 9. (húsvétvasárnap); április 25.; május 1.; június 8. (úrnapja); június 10.; augusztus 15.; október 5.; november 1, december 1., 8. és 25.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2023/C 39/07. sz.) közzétette ezt a listát, amely itt érhető el.

A tagállamok minden évben elküldik ezt a listát a Bizottságnak. Néhány munkaszüneti nap mozgó, így nem mindig a fent feltüntetett napokra esik.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A portugál polgári eljárásjogban az az általános szabály, hogy különös rendelkezés hiányában a felek számára nyitva álló határidő 10 nap az intézkedések vagy bírósági eljárások kérelmezésére, a semmisségre való hivatkozásra, járulékos kérelem előterjesztésére vagy bármely más eljárási jog gyakorlására; a feleknek ugyancsak 10 nap áll rendelkezésére a másik fél beadványaira való válaszadáshoz (a polgári perrendtartás 149. cikke).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Főszabály szerint valamennyi válaszadásra nyitva álló határidő mindig a kérdéses cselekményről való értesítéssel kezdődik (a polgári eljárásjogi törvény 149. cikkének (2) bekezdése).

Az eljárás alatt a feleket jogi képviselőiken keresztül értesítik.

Ha a kézbesítés célja valamelyik fél személyes megjelenésre való felhívása, akkor a jogi képviselő értesítése mellett tértivevényes ajánlott levélként magának a félnek is megküldik a megjelenés időpontját, helyét és célját is tartalmazó értesítést.

A jogi képviselő értesítése e-mailben történik (lásd a 2013. augusztus 26-i 280/13. sz. végrehajtási rendeletet (Portaria) itt), és a számítógépes rendszer igazolja a kézbesítés dátumát, feltételezve azt, hogy az elküldéstől számított harmadik napon – vagy ha ez nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon – került rá sor.

Az idézések tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítését „a tértivevény aláírásának napján megtörténtnek tekintik, és a címzett általi átvételt vélelmezik, még akkor is, ha a tértivevényt harmadik fél írta alá, ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezve azt, hogy a levelet haladéktalanul átadták a címzettnek” (a polgári eljárásjogi törvény 230. cikkének (1) bekezdése).

Ha jogi képviselő, illetve a beidézett személlyel a kapcsolatot felvevő bírósági végrehajtó vagy bírósági titkár útján történik az idézés, a határidő akkor kezdődik, amikor az értesített személy aláírja a kézbesítési igazolást.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen. Lásd az előző kérdésre adott választ.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem számít a cselekmény, esemény, határozat, idézés vagy kézbesítés konkrét napja (a polgári törvénykönyv 279. cikkének b) pontja).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha egy eljárási cselekmény lebonyolítására rendelkezésre álló határidő olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva tartanak, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik (a polgári eljárásjogi törvény 138. cikkének (2) bekezdése).

Az ítélkezési szünet december 22. és január 3. között, virágvasárnap és húsvét hétfő között, valamint július 16. és augusztus 31. között tart.

A bíróság a polgári eljárásjogi törvény 269. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően indokolt végzéssel és a felek meghallgatását követően felfüggesztheti az eljárási határidőt.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidő a polgári eljárásjogi törvény 279. cikke b) pontjának megfelelően nem foglalja magában azt a napot – vagy órában kifejezett határidő esetén azt az órát –, amikor a határidő kezdetét jelentő esemény történt.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A meghatározott napon kezdődő, és hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő az utolsó hét, hónap vagy év megfelelő napján 24:00 órakor ér véget; ha a megfelelő nap az utolsó hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le (a polgári törvénykönyv 279. cikkének c) pontja).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Mivel a bíróságok csak munkanapokon működnek, és a vasárnapok és a munkaszüneti napok ítélkezési szünetnek minősülnek, a vasárnap vagy munkaszüneti napon véget érő határidők a következő munkanapig meghosszabbodnak, ha bírósági tárgyalás szükséges a kérdéses cselekményhez.

Valamennyi eljárási határidő kiszámításánál az a szabály, hogy az eljárási cselekmény végrehajtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik a következő munkanapig, amennyiben olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva vannak (a polgári eljárásjogi törvény 138. cikkének (2) bekezdése).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvényben meghatározott eljárásjogi határidő a megadott esetekben meghosszabbítható.

A felek egyetértése esetén a határidő egy alkalommal, ugyanolyan időtartammal meghosszabbítható (a polgári eljárásjogi törvény 141. cikke).

Igazolt akadályoztatás esetén: a törvény lehetőséget ad a fellebbezési határidő meghosszabbítására (a polgári perrendtartás 140. cikke).

A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a cselekményt a határidő végét követő első három munkanapon végrehajtsák, pénzbírság megfizetése mellett (lásd a polgári perrendtartás 139. cikkét).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított 30 nap (a polgári eljárásjogi törvény 638. cikke), sürgősségi eljárásokban, illetve a sürgős ügyekben és a polgári perrendtartás 644. cikkének (2) bekezdése és 677. cikke szerinti ügyekben pedig 15 nap.

Azokban az esetekben, amikor a határozatot nem közlik: a határidő azon a napon kezdődik, amikor a személy tudomást szerzett a határozatról.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A törvényben meghatározott eljárási határidőket nem lehet lerövidíteni. A bíróság azonban kitűzhet egy napot vagy határidőt szabhat az érintett felek megjelenésére.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Amennyiben az idézést a folyamatban lévő ügy bíróságának földrajzi illetékességi területén kívül kézbesítik, az idézett személy számára az adott polgári jogi követeléssel szembeni ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbodik (a polgári perrendtartás 245. cikke).

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A kötelező határidő lejártával megszűnik a cselekmény elvégzésére való jogosultság. Igazolt akadályoztatás esetén azonban a cselekmény elvégezhető határidőn kívül, és ettől függetlenül a határidőt követő első három munkanapon is, bírság azonnali megfizetése mellett (a polgári eljárásjogi törvény 139. cikke).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Igazolt akadályoztatás esetén a cselekmény a határidő lejártát követően is elvégezhető.

A polgári eljárásjogi törvény 140. cikkének megfelelően az igazolt akadályoztatás a cselekmény időben való elvégzését megakadályozó, a határidővel érintett személynek vagy képviselőinek vagy meghatalmazott ügynökeinek nem betudható esemény. Ilyen esetben az indokolt akadályoztatásra hivatkozó félnek azonnal be kell mutatnia az azt alátámasztó bizonyítékot.

Az igazolt akadályoztatástól függetlenül a cselekmény a fent írtaknak megfelelően, bírság megfizetése mellett elvégezhető a határidőt követő első három munkanapon belül; emellett a bíróság egyértelmű pénzügyi nehézségek esetén, vagy ha az összeget nyilvánvalóan aránytalannak tartja, kivételesen határozhat a bírság csökkentéséről vagy elengedéséről – különösen olyan eljárási cselekmények esetében, amelyekhez nincs szükség jogi képviselő kijelölésére, és a cselekményt maga a fél tette meg.

Kapcsolódó linkek

Utolsó frissítés: 12/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.