Eljárási határidők

Hollandia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári eljárásjogban alkalmazandó határidőket tág értelemben az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

a. A másik fél, harmadik személy, illetve a tanúk tárgyalásra történő idézésre megállapított minimális értesítési határidők. Rendszerint legalább 1 hetes határidő alkalmazandó. Főszabály szerint az 1 hetes határidő alkalmazandó az érdekelt fél nemperes eljárásban való idézésére is, kivéve ha a bíróság ettől eltérően rendelkezik (a polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 114–119. és 276. cikke (a felek és harmadik személyek idézése), illetve 170. és 284. cikke (tanúk idézése). Fontos megjegyezni, hogy ha az alperesnek ismert lakcíme van Hollandia területén kívül, vagy köztudottan jelenleg Hollandia területén kívül tartózkodik, a fél idézésre megszabott értesítési határidő legalább 4 hét (a polgári perrendtartás 115. cikke).

b. A jogorvoslatra megállapított maximális határidők. A kifogás (verzet) előterjesztésére megállapított határidő általában 4 hét. Általában 3 hónapos határidő alkalmazandó a fellebbezésre (hoger beroep), a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre (cassatie), valamint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem (herroeping) előterjesztésére (lásd a polgári perrendtartás 143. cikkét [kifogás], 339. és 358. cikkét ] [fellebbezés], 402. és 426. cikkét [a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezés], valamint 383. és 391. cikkét [jogerős ítélet hatályon kívül helyezése]).

c. A felek eljárási cselekményeinek elvégzésére és a bíróság döntéshozatalára alkalmazandó határidők. Ezek a határidők általában 2 és 6 hét közé esnek. Bizonyos körülmények fennállása esetén a bíróság lehetővé teheti az eljárási cselekmények elhalasztását.

d. Keresetindításra és végrehajtásra meghatározott elévülési határidők. Az általános elévülési idő 20 év. Számos esetben azonban rövidebb, 5 éves elévülési idő alkalmazandó. A járulékos bírságok a felmerülésüktől számított 6 hónap elteltével évülnek el. A folyamatban lévő elévülési idő megszakadhat, majd ezt követően új elévülési idő kezdődhet. A végrehajtási jog elévülése például félbeszakadhat az ítélet vagy bármely más végrehajtási okirat kézbesítésével (a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 3. könyvének 306–325. cikke).

A törvényi határidők is a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény (Algemene Termijnenwet) hatálya alá tartoznak.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombatokon és vasárnapokon kívül a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény a következő napokat határozza meg általánosan elismert állami munkaszüneti napként:

  • újév napja: január 1.
  • nagypéntek: húsvét előtti péntek
  • húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
  • áldozócsütörtök: 40 nappal a húsvét utáni csütörtök
  • a király napja: április 27.
  • a felszabadulás napja: május 5.
  • pünkösdhétfő: a pünkösdvasárnap utáni hétfő
  • karácsony és karácsony másnapja: december 25–26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A törvényi határidők a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A törvény előírja, hogy az a törvényben meghatározott határidő, amely szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti napon járna le, a következő azon nap végéig meghosszabbodik, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap. Amennyiben szükséges, a legalább 3 napos határidőt úgy kell kiterjeszteni, hogy az legalább 2 olyan napból is álljon, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap.

A polgári peres eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok értelmében (Landelijk procesreglement voor civiele dagvaardingen bij de rechtbanken) a 6 hetes határidőt kell kiindulópontnak tekinteni a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére, illetve az ítélet meghozatalára. A körzeti bíróságok előtti polgári eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok (Landelijk reglement voor de civiele rol van de kantonsectoren) értelmében a körzeti bíróságok főszabály szerint a 4 hetes határidőt alkalmazzák (http://www.rechtspraak.nl/).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőidőpont minden esetben a határidő kezdetére okot adó esemény napját követő első nap.

Idézés

Tárgytalan.

Jogorvoslatok

A kifogás (kizárólag mulasztási ítélettel szemben lehetséges) benyújtására vonatkozó határidő kiindulópontja háromféle lehet:

  1. az időpont, amikor a marasztalt félnek az ítéletet személyesen kézbesítik;
  2. más kézbesítési módszer alkalmazásának időpontja: az időpont, amikor a marasztalt fél olyan eljárási cselekményt végez, amellyel bebizonyosodik, hogy az ítéletről vagy a végrehajtás kezdetéről tudomást szerzett; illetve
  3. más ügyekben: az ítélet végrehajtása befejezésének időpontja.

Az ítélet elleni fellebbezésre, illetve Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidőt az ítélet meghozatalának időpontjától kell számítani. A határidő első napja az ítélet napját követő nap. Lásd még a 12. kérdést.

A határozatok elleni fellebbezésre, illetve a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidőt az alábbiak szerint kell számítani:

  • amennyiben a kérelmező és az érdekelt felek a tárgyaláson megjelentek, a határozathozatal napjától, illetve
  • egyéb érdekelt felek esetén a határozat kézbesítésétől vagy más módon való közlésétől számítva.

A jogerőre emelkedett ítélet vagy határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemre megállapított határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a hatályon kívül helyezés oka felmerült, és arról a felperes vagy kérelmező tudomást szerzett, de semmiképpen sem az ítélet vagy határozat jogerőre emelkedése előtt, azaz csak amikor az már kifogással, fellebbezéssel vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezéssel nem helyezhető hatályon kívül.

Eljárási cselekmények

Az eljárási cselekmények teljesítésére megállapított rögzített határidők általában a tárgyalási jegyzékben kitűzött előző naptól kezdődnek – egész hetekben számítva. Például: az ügy tárgyalási jegyzék szerinti, szerdai tárgyalását követően azt négy héttel később ismételten szerdára tűzik ki a tárgyalási jegyzékben, és a beadványok előterjesztésének határideje délelőtt 10 óra. Ha az ügy például lekerül a tárgyalási jegyzékről, akkor a bíróság fogja meghatározni az időpontot, amelyen a jegyzékbe ismét felveszik.

Elévülési határidők

A keresetindításra megállapított elévülési határidők a per tárgyától függenek. Például valamilyen dolog szolgáltatásával vagy tevékenység elvégzésével kapcsolatos szerződéses kötelezettség teljesítésére irányuló igénynél a keresetindítási jog az igény esedékessé válásának napját követő naptól számított 5 év elteltével évül el. Például: Jogellenes állapot megszüntetésére irányuló igénynél a keresetindítási jog azt a napot követő naptól számítva 5 év elteltével évül el, amelyen az állapot azonnali megszüntetése igényelhetővé vált.

Végrehajtás

Főszabály szerint a végrehajtási jog az ítélet meghozatalának napját követő naptól számított 20 év elteltével évül el.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem, ugyanakkor bizonyos esetben a jogorvoslat előterjesztésére, pl. a kifogás benyújtására megállapított határidő kezdőpontját befolyásolja az a mód, ahogyan a fél az ítéletről tudomást szerzett. Lásd még a 4. kérdést.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. A határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyre az esemény esett.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A holland jog – eltérő rendelkezés hiányában – naptári napokkal számol. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a szombaton vagy vasárnap, illetve általánosan elismert állami munkaszüneti napon záruló határidő meghosszabbodik az említett napokat követő első olyan nap végéig, amely nem szombat, vasárnap, illetve általánosan elismert munkaszüneti nap.

Szükség esetén továbbá a legalább 3 napos törvényi határidőt úgy kell kiterjeszteni, hogy az legalább 2 olyan napból is álljon, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ez a szabály a naptári hónapokra és a naptári évekre is vonatkozik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Idézés

Tárgytalan.

Jogorvoslatok

Az idézés alapján indított eljárásban a jogorvoslati határidők számítása az idézés kibocsátásától indul. A végrehajtó este 8 után nem bocsáthat ki végrehajtói értesítést, kivéve ha a bíróság – amely előtt a felet megjelenésre idézték – erre engedélyt ad. A határidő ezáltal valójában az utolsó napon, este 8 órakor jár le. Ezeknél az eljárásoknál nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem számít bele az idézés határidejébe az idézés kibocsátásnak napja, és az a nap sem, amelyen a felet idézték (az első tárgyalási jegyzékben kitűzött nap). A minimális értesítési határidőnek tehát e két időpont közé kell esniük.

A nemperes eljárásoknál a kérelem bírósági hivatalnál történő előterjesztésével van helye jogorvoslatnak. A jogorvoslat előterjesztése történhet akár postán, vagy személyesen a hivatal nyitvatartási idejében, vagy pedig a határidő utolsó napján éjfélig fax útján.

Családjogi ügyekben a kezdőidőpont kissé eltér a más eljárástípusokra meghatározott fellebbezési határidők kezdőidőpontjától (lásd a 4. kérdést „Jogorvoslatok”): A kérelmező az ítélet meghozatalának napját követő 3 hónapon belül terjeszthet elő fellebbezést. Más érdekelt fél a döntés neki való kézbesítésétől, vagy arról más módon való értesülésétől számított 3 hónapon belül terjesztheti elő fellebbezését.

Eljárási cselekmények

Ha az ügyet felvették a tárgyalási jegyzékbe, az iratok benyújtására a következők vonatkoznak. Főszabály szerint a tárgyalási jegyzékben kitűzött napra szánt iratot az benyújtásra megállapított határidőn belül kell a bíróság hivatalánál benyújtani. Ez az a legvégső határidő, amelynek lejártával az idézés kivételével valamennyi iratnak és beadványnak a bíróság rendelkezésére kell állnia. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a nap és az időpont, ameddig az iratokat elő kell terjeszteni, a következő: Szerda reggel 10 óra. Amennyiben az eljárás írásbeli elbírálására tekintettel nem kerül sor tárgyalásra, úgy az iratokat a tárgyalási jegyzékben kitűzött napon vagy azt megelőzően kell a bírósági hivatalnál előterjeszteni. A körzeti bíróság mindig tart tárgyalást, ezért az eljárási cselekményeket ez esetben szóban is el lehet végezni. Az iratokat legkésőbb a tárgyalási jegyzékben kitűzött napot megelőző napig kell benyújtani a bíróság hivatalánál. Az iratok benyújtása történhet akár postán, vagy személyesen a hivatal nyitvatartási idejében, vagy pedig a határidő utolsó napján éjfélig fax útján.

Elévülési határidők

Lásd az „Elévülési határidők” címet a 4. kérdésnél. A keresetindítás bizonyos eseteiben fontos lehet az időpont, amikor a fél valamely adott tényről tudomást szerzett. Például: Tartozatlan fizetés visszakövetelésére irányuló igénynél a keresetindítási jog azt a napot követő naptól számítva 5 év elteltével évül el, amelyen a hitelező egyrészt a követelés létéről, másrészt a fizetésből részesülő személyazonosságáról tudomást szerzett, bármely más esetben pedig az igény felmerülésétől számított 20 év elteltével.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, a szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert ünnepnapon lejáró határidő a következő azon nap végéig meghosszabbodik, amely nem szombat, vasárnap vagy általános elismert ünnepnap. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvénnyel összhangban azonban ez nem vonatkozik azokra a határidőkre, amelyeket egy határnaptól vagy eseménytől visszafelé számítva határoznak meg. Másképpen fogalmazva, ez a szabály a maximális határidőkre, nem pedig a minimális határidőkre vonatkozik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Bizonyos esetekben a határidő meghosszabbításáról törvény rendelkezik. Például amennyiben a pervesztes fél a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő alatt meghal, és a fél örökösei a fellebbezési eljárás során a helyébe kívánnak lépni, egy új három hónapos határidő alkalmazandó.

Alapvetően azonban a határidőkre vonatkozó szabályoknak szigorú feltételek mellett kell érvényesülniük, annak ellenére, hogy a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) olyan bizonyos esetekben kivételt tett, amikor a fellebbező fél a bíróság hibájából vagy mulasztásából nem szerzett időben tudomást az ítéletről. Ezekben az esetekben a fél önhibáján kívül mulasztotta el a határidőt és rövid hosszabbítást ítéltek meg neki.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő általában 3 hónap. Bizonyos esetekben, például ideiglenes intézkedés esetén (gyorsított eljárásokban) a fellebbezésre és a Legfelsőbb Bírósági előtti fellebbezésre rövidebb, azaz 4 illetve 8 hetes fellebbezési határidők alkalmazandók.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Valamennyi fél bíróság előtti megjelenésével kapcsolatos határidő minimális határidőnek minősül. Nincsen maximális határidő.

Idézés

Bizonyos feltételek fennállása esetén a felperes kérelmére a bíróság szükség szerint lerövidítheti a fél idézésre megállapított határidőt. Ideiglenes intézkedés esetén a bíró csak az akár vasárnap is megtartható tárgyalás napjának és időpontjának meghatározása után bocsáthat ki idézést. Szükség esetén a fél igen rövid határidővel is idézhető. Kérelemre indult eljárásoknál a bíróság a fél idézésére rövidebb értesítési határidőt is megállapíthat.

A bíróság nem hosszabbíthatja meg a fél idézésre vonatkozó értesítési határidőt, azon a nemperes eljárásokban való megjelenésre hosszabb értesítési határidőt is meghatározhat (lásd a 7. és 8. kérdést).

Eljárási cselekmények

A felek együttes kérelme alapján a bíróság a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére megállapított határidőket meghosszabbíthatja. Amennyiben csak az egyik fél terjeszt elő erre irányuló kérelmet, halasztásnak csak kényszerítő okok fennállta vagy vis maior esetén van helye. Kényszerítő okok közé tartozik például az ügy ténybeli vagy jogi összetettsége, más kapcsolódó eljárásban ítélethozatal bevárásának a szüksége, vagy pedig az a tény, hogy a fél vagy annak ügyvéde beteg vagy nyaral.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A holland jog nem rendelkezik erről az esetről.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Idézés

Amennyiben a felet nem szabályszerűen idézték, az idézés hatálytalan, ha az alperes a tárgyalást elmulasztja, és az idézést a bíróság hatálytalanná nyilvánítja. Az idézés nem automatikusan válik hatálytalanná. A felperes a tárgyalási jegyzékben kitűzött napot megelőzően módosított végrehajtói értesítés kibocsátásával javíthatja a hibát.

Amennyiben az alperes az első tárgyalási jegyzékben kitűzött napon nem jelenik meg, az idézést szabályszerűségi szempontból meg kell vizsgálni, mert a nem szabályszerű idézés hatálytalan. Ha az idézés szabályszerű, megállapítandó, hogy az alperes a tárgyalást elmulasztotta, és a keresetet tárgyalás elmulasztása esetén általában megalapozottnak kell tekinteni. Amennyiben az alperes a tárgyaláson való megjelenést elmulasztja, és valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba folytán a végrehajtói értesítést nem kapta meg, a bíróság az értesítést hatálytalanná nyilvánítja.

Amennyiben az alperes annak ellenére mulaszt el a tárgyaláson megjelenni vagy ügyvédet meghatalmazni, hogy ezek elvégzésére az idézés felhívást tartalmazott, és bebizonyosodik, hogy a végrehajtói értesítés olyan hibát tartalmaz, amely azt hatálytalanná teszi, az alperest nem lehet úgy tekinteni, mint aki a tárgyalást elmulasztotta. A bíróság a tárgyalási jegyzékben új napot tűz ki, és elrendeli a hibák felperes költségén történő orvoslását. Amennyiben az alperes megjelenik, és nem hivatkozik a hibára, az idézést szabályszerűen kibocsátottnak kell tekinteni.

Jogorvoslatok

Amennyiben a jogorvoslatot nem terjesztik elő határidőben, a fellebbezés elfogadhatatlansága az alkalmazandó szankció. Ezt követően az alapul szolgáló bírósági határozat jogerőre emelkedik, azaz már nem támadható meg kifogással, fellebbezéssel, vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezéssel.

Eljárási cselekmények

Amennyiben az eljárási cselekményt határidőben nem végzik el, bizonyos feltételek fennállása esetén halasztásnak lehet helye (lásd a 10. kérdést). Amennyiben halasztásnak nincs helye, az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló jogosultság elenyészik.

Elévülési határidők

Amennyiben az érdekelt fél a keresetindításra megállapított határidőt elmulasztotta, az igényből fakadó érvényesítési jog továbbra is fennmarad. Azonban az igényérvényesítési jog a továbbiakban bíróságok előtt már nem gyakorolható.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az alábbi jogorvoslatok állnak a határidőt elmulasztó felek rendelkezésére.

Idézés

Az alperest, aki az első tárgyalási jegyzékben kitűzött napon nem jelent meg, általában úgy kell tekinteni, mint aki a tárgyalást elmulasztotta. Az ilyen alperes a jogerős ítélet meghozataláig azzal háríthatja el mulasztási ítélet meghozatalát, hogy félként megjelenik. A tárgyalást elmulasztó fél a jogerős ítélet meghozatalát követően kifogás útján kereshet jogorvoslatot. Nemperes eljárásban nincs helye tárgyalás elmulasztása miatt ítéletnek, a tárgyaláson való megjelenéssel a mulasztási ítélet elhárításának és kifogásnak. Ezekben az esetekben a tárgyalást elmulasztó fél fellebbezést terjeszthet elő.

Jogorvoslatok

A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére megállapított határidőknek a bíróság hivatalból szerez érvényt. A fellebbezésre és a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidők kötelezőek. A jogbiztonság érdekében a bíróságok ezeket a határidőket szigorúan alkalmazzák. A Holland Legfelsőbb Bíróság azonban a nemperes eljárásokban előterjesztett fellebbezésekkel szemben bizonyos mértékű rugalmassággal járt el. A fellebbezési kérelemben elő kell adni a fellebbezés okait, ugyanakkor azokban az esetekben, amelyekben a döntést már kihirdették, de még nem kézbesítették, és ezért a kérelmező nem fér hozzá az alapul szolgáló indokoláshoz, a kérelmező a fellebbezési kérelemhez később kiegészítően csatolt beadványában is előadhatja fellebbezése okait. A fellebbezést azonban határidőn belül kell előterjeszteni. Csak kivételesen, kettős bírósági hiba esetében hosszabbítható meg a határidő a döntés kézhezvételét követően 14 nappal. Ez abban az esetben fordul elő, amikor a bíróság (vagy a bíróság hivatalának) hibájából a fellebbező fél nem tudta és nem is tudhatta, hogy mikor hirdették ki a döntést, továbbá a döntést csak a fellebbezési határidő lejártát követően kézbesítették vagy bocsátották ki olyan hiba miatt, amely tekintetében a fellebbezőt mulasztás nem terheli. Idézés alapján indított eljárásban a fellebbezési kérelemnek nem kell tartalmaznia a fellebbezés okait. Ezeket elegendő csak az eljárás későbbi szakaszában előadni.

Eljárási cselekmények

Bizonyos esetekben meghatározott eljárási cselekmények elvégzésére halasztás kérhető (lásd a 13. kérdést). Amennyiben halasztásnak nincs helye, az eljárási cselekmény elvégzésére való jogosultság elenyészik.

Elévülési határidők

Az elévülési határidők lejárta ellen az elévülés kellő időben való megszakítását leszámítva nincsen jogorvoslat (lásd az 1. kérdésre adott d) választ). Rendkívüli körülmények esetén azonban a bíróság rendelkezhet arról, hogy az elévülésre hivatkozás az ésszerűség és a tisztesség követelményével ellentétes.

Utolsó frissítés: 01/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.