Eljárási határidők

Lettország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidők olyan időtartamok, amelyeken belül bizonyos eljárási cselekményeket el kell végezni.

A határidők az alábbi csoportokba sorolhatók aszerint, hogy kire vonatkoznak:

- A bíróságra, bíróra vagy végrehajtóra vonatkozó határidőket jogszabály írja elő, és azok általában rövidek. Polgári eljárásokban e határidők 1–30 naposak lehetnek (lásd például a polgári perrendtartás [Civilprocesa likums, a továbbiakban: CPL] 102. cikkének (2) bekezdését, 15 nap; a CPL 140. cikkének (9) bekezdését, 30 nap; a CPL 341.6 cikkének (2) bekezdését, 15 nap). A bírónak a beérkezéstől számított hét napon belül döntenie kell a kereset befogadásáról, ám ha a kereset egy gyermek Lettországba történő visszavitelére irányul, és azt külföldi országban kell benyújtani, a határozatot az eljárás megindításától számított 15 napon belül megtartott bírósági tárgyaláson kell meghozni. A követelés biztosítására irányuló intézkedésekkel kapcsolatos határozatot legkésőbb az eljárás megindítását követő napon meg kell hozni. Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet a kérelem kézhezvételét követő munkanapon el kell bírálni, ha további bizonyítékokat nem kell bekérni, vagy ha a késedelem jelentősen érintené a felperes jogait; egyéb esetekben a kérelem kézhezvételétől számítva 20 nap áll rendelkezésre a kérelem elbírálására. Bizonyos ügytípusok esetében létezik olyan határidő, amelyen belül az ügy vizsgálatának meg kell kezdődnie, vagy az ügynek határozattal le kell zárulnia. Az ítélet vagy határozat másolati példányát a kihirdetéstől számított három napon belül meg kell küldeni, rövidített ítélet esetében pedig a teljes ítélet írásba foglalásától számított három napon belül. Léteznek jogszabályban előírt egyéb határidők is. Előfordulhat, hogy a bíróságnak vagy végrehajtónak bizonyos lépéseket haladéktalanul meg kell tennie. Bizonyos, jogszabály által előírt esetekben vannak általános határidők, amelyeket a bíróságok vagy bírák konkretizálhatnak, ezáltal maguk szabják meg, hogy az adott cselekményt mennyi időn belül kell elvégezni. Bonyolult ügyekben a bíróság rövidített ítéletet is kiadhat, amely csak bevezető és rendelkező részt tartalmaz. Ezt követően 14 napon belül elkészíti a teljes ítélet tervezetét, és megjelöli, hogy a teljes ítéletet mikorra foglalja írásba. A polgári perrendtartás nem szabja meg, hogy a bíróságnak milyen határidőn belül kell előkészítenie és elbírálnia egy polgári ügyet. Az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Likums par tiesu varu) 28. cikke mindazonáltal kimondja, hogy valamely személy megsértett jogai védelmének biztosítása érdekében a bíróságnak „kellő időben” meg kell vizsgálnia az ügyet, ami azt jelenti, hogy azt a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálnia. Ugyanakkor a rendes bírósági eljárástól eltérően a polgári perrendtartásról szóló törvény a polgári ügyek bizonyos kategóriáira vonatkozó kérelmek elbírálására különleges határidőket állapít meg, amelyek különleges eljárások hatálya alá tartoznak: például a bírónak a nem vitatott kötelezettségek végrehajtására irányuló kérelemről a beérkezésétől számított hét napon belül kell határozatot hoznia. Emellett szakirányú jogszabályokban bizonyos rendelkezések meghatározzák, hogy mely ügyeket kell rendkívüli eljárásban elbírálni (például a gyermekek jogainak védelméről szóló törvény [Bērnu tiesību aizsardzības likums] előírásai szerint elsőbbséget kell adni a gyermek jogainak és érdekeinek biztosítására irányuló keresetnek).

- Az eljárásban részt vevő felek által megteendő eljárási cselekményekre – a polgári perrendtartásban – megállapított határidők: a bizonyítékokat a tárgyalás előtt 14 nappal kell benyújtani, kivéve, ha a bíró ettől eltérő határidőt állapított meg (írásbeli eljárás esetén a határidő hét nap); 10 nap áll rendelkezésre kiegészítő panasz (blakus sūdzība) benyújtására; 20 nap a fellebbezés (apelācija) benyújtására, stb. A legtöbb esetben azonban az eljárás feleire és az egyéb érdekeltekre vonatkozó határidőket a bíróság, a bíró vagy a végrehajtó állapítja meg, aki konkrét napot jelöl meg a jogszabályban csak általánosan meghatározott határidő lejártára, vagy az eljárási cselekmény típusára, az adott személy lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől való távolságra és egyéb körülményekre figyelemmel önállóan állapít meg határnapot.

Az ügyben nem félként részt vevő személyekre alkalmazandó határidőket kizárólag a bíró vagy a bíróság állapíthatja meg

A fontosabb határidők a következők:

• Bizonyíték benyújtására nyitva álló határidő: ha a bíró másként nem rendelkezik, a bizonyítékokat legkésőbb 14 nappal a bírósági tárgyalást megelőzően kell benyújtani (az írásbeli eljárás szerinti eljárás megindítása előtt hét nappal). Az ügy tárgyalása során bizonyítékot bármelyik fél vagy harmadik személy indokolással ellátott kérelmére lehet benyújtani, feltéve, hogy ez nem késlelteti az ügy elbírálását, vagy ha a bíróság elfogadja, hogy a bizonyítékot okkal nem nyújtották be időben, vagy ha a bizonyíték olyan tényekre vonatkozik, amelyekre az eljárás során derül fény. A bizonyíték befogadásának elutasításáról szóló bírósági határozatot nem lehet megtámadni, de azzal szemben kifogást lehet előterjeszteni a fellebbezés (apelācija) vagy a felülvizsgálati kérelem (kasācija) keretében.

• Az alperesi észrevételek benyújtására nyitva álló határidő: az eljárás megindítását követően a keresetlevelet azonnal el kell küldeni az alperesnek a hivatalos elektronikus címére vagy ajánlott levélben, és a keresetlevél megküldésétől számítva 15–30 napos határidőt kell tűzni az írásbeli észrevételek megtételére.

• Az ügy újbóli megnyitása és újratárgyalása iránti kérelem hibáinak orvoslására nyitva álló határidő: amennyiben az ítéletet az alperes távollétében hozták, az alperes az ítélet kézhezvételétől számított 20 napon belül kérheti a bíróságtól az eljárás újbóli megindítását és az ügy újratárgyalását.

Az eljárás felfüggesztésének időtartama:

  • ha olyan természetes személy hunyt el vagy jogi személy szűnt meg, aki vagy amely az eljárásnak fele vagy független követeléssel előálló harmadik személy, és a vitatott jogviszony lehetővé teszi a jogok átszállását, az adott időtartam az az idő, amíg a jogutód kilétét megállapítják vagy törvényes képviselőt jelölnek ki;
  • ha a bíróság valamely fél vagy harmadik személy cselekvőképességének olyan korlátozását állapította meg, amely megakadályozza őt a polgári eljárási jogok és kötelezettségek önálló gyakorlásában, az adott időtartam a jogi képviselő kijelöléséig tartó idő;
  • ha a fél vagy harmadik személy súlyos betegsége, életkora vagy fogyatékossága folytán nem tud részt venni az eljárásban, az adott időtartam az a határidő, amelyet a bíróság határoz meg a képviselő kijelölésére;
  • amikor a bíróság úgy határoz, hogy a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell benyújtani, vagy az Alkotmánybíróság keresetet indított a (fellebbező) felperes alkotmányos panaszával kapcsolatban; ha a bíróság úgy határoz, hogy egy kérdést az Európai Unió Bírósága elé terjeszt előzetes döntéshozatalra; amennyiben az ügy vizsgálata nem lehetséges egy másik polgári, büntető- vagy közigazgatási ügy lezárása előtt, a vonatkozó időszak az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága polgári, büntető- vagy közigazgatási eljárásban hozott ítéletének vagy bírósági határozatának jogerőre emelkedéséhez szükséges idő;
  • amikor egy eljárásban részt vevő fél vagy önálló követeléssel fellépő harmadik fél hosszabb kiküldetés vagy hivatalos üzleti elfoglaltság miatt Lettország határain kívül tartózkodik, a vonatkozó időszak az az időtartam, ami az alperes megjelenését előíró felszólítás kibocsátásához szükséges; ha az eljárásban részt vevő fél vagy független követeléssel rendelkező harmadik fél betegség miatt nem tud részt venni az ügy elbírálásában, vagy ha a bíróság szakértői jelentést rendel el, a vonatkozó időszak az az időtartam, amely alatt az e bekezdésekben említett körülmények megszűnnek;
  • ha a felek beleegyeznek az eljárás felfüggesztésébe, és az ellen a független követeléssel előálló harmadik személy sem tiltakozik, az adott időtartam az az idő, amelyet a bírósági határozat megállapít;
  • ha egy jogi vagy természetes személy fizetésképtelenségére vonatkozó eljárást indítottak az alperes ellen vagyoni jellegű cselekmények tekintetében, a vonatkozó időtartam a fizetésképtelenségi eljárás befejezéséig tartó időszak.

Fellebbezési határidő – az első fokú bíróság határozata elleni fellebbezést az ítélet kihirdetését követően húsz napon belül lehet benyújtani. Ha rövidített ítéletet hirdetnek ki, a fellebbezésre nyitva álló határidőt attól a naptól kell számítani, amelyet a bíróság a teljes ítélet írásba foglalására meghatározott. Ha az ítélet írásba foglalására a megjelölt időpontot követően kerül sor, az ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának időpontjától kezdődik. A határidő lejárta után benyújtott fellebbezést nem fogadják el, és visszaküldik a benyújtó félnek;

ha a polgári perrendtartás másként nem rendelkezik, a vitatott határozat bíróság általi meghozatalától számított 10 napon belül lehet kiegészítő panaszt benyújtani. A határidő lejárta után benyújtott kiegészítő panaszt nem lehet elfogadni, és azt visszaküldik a benyújtó félnek.

Az újonnan feltárt tények figyelembevételére irányuló kérelem benyújtásának határideje – az ilyen kérelem benyújtásának határideje lejár:

  • az ügy szempontjából lényeges olyan körülmények esetében, amelyek az eljárás idején már fennálltak, de azokról a kérelmezőnek nem volt vagy nem lehetett tudomása: az e tényekről való tudomásszerzés napja;
  • szándékosan hamis tanúvallomás, szakértői vélemény vagy fordítás, illetve hamisított okirati vagy tárgyi bizonyíték esetében, amelyre büntetőügyben hozott, jogerőre emelkedett bírósági ítélettel összefüggésben derül fény, és amelynek alapján az ítéletet meghozták, vagy olyan bűncselekmények esetében, amelyekre büntetőügyben hozott, jogerőre emelkedett bírósági ítélettel összefüggésben derül fény, és amelynek alapján jogellenes vagy megalapozatlan ítéletet vagy határozatot hoztak: a büntetőügyben hozott ítélet jogerőre emelkedésének napja;
  • olyan bírósági ítélet megsemmisítése vagy más intézmény olyan határozatának megsemmisítése esetén, amely az ügyben bírósági ítélet vagy határozat alapjául szolgált: az a nap, amelyiken a polgári vagy büntető ügyben hozott ítéletet hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedik, vagy az a nap, amikor az új tények ismeretében megsemmisíteni kívánt ítélet vagy határozat alapjául szolgáló, más intézmény által hozott határozatot megsemmisítették;
  • ha ismertté válik, hogy az ügyben hozott határozat olyan jogszabályi rendelkezésen alapul, amely nem egyeztethető össze valamely vele szemben elsőbbséget élvező jogszabályi rendelkezéssel: az a nap, amikor az ügyben alkalmazott, a vele szemben elsőbbséget élvező jogszabályi rendelkezésnek meg nem felelő rendelkezés hatályvesztését kimondó ítélet vagy más határozat jogerőre emelkedik.

Végrehajtható okiratok benyújtásának határideje: jogszabályban megállapított más elévülési idő hiányában a végrehajtható okiratot a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül lehet végrehajtásra benyújtani.

Ha bírósági ítélet elrendeli, hogy a tartozást időszaki részletekben kell törleszteni, a végrehajtható okirat addig marad hatályban, amíg a részleteket törleszteni kell, ugyanakkor a fent említett tízéves elévülési idő az egyes részletek tekintetében kitűzött utolsó napon kezdődik.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról, az emléknapokról és az ünnepnapokról szóló törvény értelmében munkaszüneti napok az alábbiak:

  • Január 1.: újév napja;
  • Nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő;
  • május 1.: a munka ünnepe, a Lett Köztársaság Alkotmányozó Nemzetgyűlése összehívásának emléknapja;
  • május 4.: megemlékezés a Lett Köztársaság függetlenségének helyreállításáról szóló nyilatkozatról;
  • Május második vasárnapja: anyák napja;
  • Pünkösdvasárnap;
  • Június 23.: Szent János ünnepének előestéje;
  • Június 24.: Szent János napja, nyári napforduló;
  • A lett országos dal- és táncfesztivál zárónapja;
  • November 18.: a Lett Köztársaság kikiáltásának emléknapja;
  • December 24., 25., 26.: Karácsony (téli napforduló)
  • December 31.: újév előestéje.

Az ortodoxok, óhitűek és más vallási felekezetek hívei a Húsvétot, pünkösdvasárnapot és a Karácsonyt az e vallási felekezetek által meghatározott napokon ünneplik.

Ha a lett országos dal- és táncfesztivál zárónapja, május 4-e vagy november 18-a szombatra vagy vasárnapra esik, a következő munkanap munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási intézkedéseket a törvényben előírt határidőkön belül kell elvégezni. Ha jogszabály nem állapít meg határidőt, azt a bíróság vagy a bíró tűzi ki. A bíróság vagy bíró által tűzött határidőnek kellően hosszúnak kell lennie az eljárási cselekmény elvégzéséhez.

A kitűzött idő lehet egy pontos határnap vagy egy meghatározott napon lejáró időszak, illetve egy években, hónapokban, napokban vagy órákban megállapított időszak. Ha az adott cselekményt nem egy adott határnapon kell teljesíteni, az a megadott időszak során bármikor elvégezhető. Az időszak meghatározható egy olyan esemény bekövetkezésére való hivatkozással, amely biztosan meg fog történni.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az években, hónapokban vagy napokban számított eljárási határidő a kezdetét jelentő napot vagy eseményt követő napon indul.

Az órákban számított eljárási határidő a kezdetét jelentő eseményt követő órában indul.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bírósági iratokat elsősorban elektronikus úton, online rendszeren keresztül küldik meg a személyeknek, ha a címzett értesítette a bíróságot, hogy beleegyezik abba, hogy a bírósággal az online rendszeren keresztül kommunikáljon; a címzett által megadott elektronikus címre, ha a címzett arról tájékoztatta a bíróságot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a bírósággal való levelezéshez elektronikus levelezést használjanak; a címzett hivatalos elektronikus címére. Amennyiben az iratokat elektronikus úton továbbítják, azokat az elküldésük napját követő harmadik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a bírósági iratokat nem lehet elektronikus úton továbbítani egy természetes személynek, azokat a természetes személy bejelentett lakóhelyére vagy tartózkodási helyére kell megküldeni. A bírósági iratok az adott személy munkahelyére is kézbesíthetők. Ha a bírósági iratokat nem lehet elektronikus úton továbbítani egy jogi személynek, akkor azokat a jogi személy székhelyére kell küldeni. Ha a dokumentumokat postán küldik meg, azokat a feladást követő hetedik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

A bírósági iratok személyesen kézbesíthetők a címzettnek vagy a címzettnél lakó bármely nagykorú családtagnak. Ebben az esetben az iratokat azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azokat a címzett vagy más személy átvette.

Azt, hogy a bírósági iratokat kézbesítettnek kell-e tekinteni, önmagában nem az határozza meg, hogy azokat a természetes személy bejelentett lakóhelyére, a lakóhelyről szóló nyilatkozatban megjelölt további címre, a természetes személy által a bírósággal való levelezésre megjelölt címre vagy a jogi személy székhelyére kézbesítették-e, illetve hogy a postahivatal adott-e értesítést arról, hogy az iratot kézbesítették, vagy hogy az iratokat visszaküldik. A címzett megdöntheti azt a vélelmet, amely szerint az iratok postai küldemény esetén a feladástól számított hetedik napon, e-mail útján továbbított küldemény esetén pedig a feladástól számított harmadik napon kézbesítettnek minősülnek, ha olyan objektív, rajta kívül álló körülményekre hivatkozik, amelyek megakadályozták abban, hogy a megadott címen átvegye az iratokat. Ha a címzett megtagadja a bírósági iratok átvételét, az iratokat kézbesítettnek kell tekinteni azon a napon, amikor a címzett az átvételt megtagadta.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. Ha a határidő egy adott esemény bekövetkezéséhez kötődik, a határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkezését követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, a napok száma magában foglalja valamennyi naptári napot.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az években, hónapokban vagy napokban kifejezett határidő a naptári napokat foglalja magában.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az években megállapított határidő az időszak utolsó évének a kezdőnapnak megfelelő hónapjában és napján jár le.

A hónapokban megállapított határidő az időszak utolsó hónapjának a kezdőnapnak megfelelő napján jár le. Ha a hónapokban kifejezett határidő olyan hónapban jár le, amelyből hiányzik ez a nap, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Egy meghatározott napig tartó határidő az adott napon jár le.

  • A határidő lejártához érkező eljárási cselekményt a határidő utolsó napján 24:00 óráig lehet végrehajtani.
  • A bíróságon elvégzendő bármely eljárási cselekményre vonatkozó határidő a bíróság munkájának befejezésével egyidejűleg lejár. Ha a keresetet, fellebbezést vagy más dokumentumot a határidő utolsó napján 24:00 óráig átadják valamely kommunikációs közreműködőnek, azt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy jogszabályban megállapított nemzeti ünnepen jár le, a határidő utolsó napja a következő munkanap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bíróság vagy bíró által megállapított határidőt lehet az ügyben részes fél kérelmére meghosszabbítani. A jogszabályban előírt egyéb határidőt azonban a bíróság valamelyik fél kérelmére megújíthatja. A határidő meghosszabbítása vagy az elmulasztott határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol a késedelmes intézkedést végre kellett volna hajtani, és a kérelmet írásbeli eljárásban kell megvizsgálni. A kérelem írásbeli eljárásban történő vizsgálatát megelőzően az eljárásban részt vevő feleket erről értesíteni kell, és egyidejűleg meg kell küldeni nekik a határidő meghosszabbítása vagy az elmulasztott határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelmet.  Az eljárásjogi határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelemhez csatolni kell az eljárási intézkedés végrehajtásához kért dokumentumokat, és a határidő ismételt érvénybe helyezésének indokait.

A bíró által meghatározott határidőt egyesbíró meghosszabbíthatja. Határidő meghosszabbításának, illetve ismételt érvénybe helyezésének bíróság vagy bíró által történő megtagadása esetén kiegészítő panasz nyújtható be.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A vitatott határozat bíróság általi meghozatalának napjától számított 10 napon belül lehet kiegészítő panaszt benyújtani.

Ha a határozatot írásbeli eljárásban hozták, a kiegészítő panasz benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.

Ha a határozatot valamelyik fél távollétében hozzák meg (például bizonyításfelvétel vagy ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat esetén) a kiegészítő panasz benyújtására nyitva álló határidő a határozat kézbesítésének vagy feladásának napján kezdődik.

Ha a bírósági határozatot az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy a határozat, vagy, a bíróság által adott rövidített határozat esetén a teljes határozat kézbesítésének napjától számított 15 napon belül nyújthat be kiegészítő panaszt.

A fellebbezést (apelācija) az ítélet kihirdetésétől számított 20 napon belül, vagy, amennyiben rövidített ítéletet hoznak, attól a naptól számított 20 napon belül kell benyújtani, amelyet a bíróság teljes ítélet írásba foglalására meghatározott. Ha az ítélet írásba foglalására a megjelölt időpontot követően kerül sor, az ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának időpontjától kezdődik.

Ha a bírósági ítéletet az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy az ítélet kézbesítésének napjától számított 20 napon belül nyújthat be fellebbezést.

A felülvizsgálati kérelmet (kasācija) az ítélet kihirdetésétől, illetve amennyiben rövidített ítéletet hirdetnek, a teljes ítélet írásba foglalására a bíróság által meghatározott határidő lejártától számított 30 napon belül kell benyújtani. Ha az ítélet írásba foglalására a megjelölt időpontot követően kerül sor, az ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának időpontjától kezdődik.

Ha a bírósági ítéletet az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy az ítélet kézbesítésének napjától számított 30 napon belül nyújthat be felülvizsgálati kérelmet.

A határidőn túl előterjesztett jogorvoslati kérelmet – akár fellebbezésről, akár felülvizsgálati kérelemről van szó –, a bíróság elfogadhatatlannak fogja nyilvánítani, és visszaküldi a kérelmezőnek. A fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet elutasító bírói határozat elleni kiegészítő panaszt a határozat meghozatalának napjától számított 10 napon belül lehet benyújtani.

Bizonyos típusú jogviták esetében, például külföldi bíróság által hozott határozat elismerésével kapcsolatban különleges határidők vonatkozhatnak a jogorvoslatra, amelyeket a polgári eljárásra vonatkozó szabályok keretein belül az egyes esetekben egyedileg határoznak meg.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság köteles elhalasztani az ügy elbírálását és a bírósági tárgyalásra másik határnapot kitűzni, ha:

  • az eljárásban részt vevő bármelyik fél nem jelenik meg a tárgyaláson, és őt nem értesítették a tárgyalás időpontjáról és helyéről;
  • az eljárásban részt vevő valamelyik felet értesítették ugyan a tárgyalás időpontjáról és helyéről, azonban a bíróság által elfogadhatónak ítélt okokból nem jelent meg a tárgyaláson;
  • a keresetlevelet nem kézbesítették az alperes részére, és ezért az alperes az ügy elbírálásának elhalasztását kéri;
  • azokat a személyeket, akinek jogát vagy jogos érdekét a bíróság ítélete sértheti, félként kell idézni;
  • ha a halasztás elősegítheti a házastársak együttélésének helyreállítását vagy a békés megegyezés előmozdítását, a bíróság saját kezdeményezésére elhalaszthatja a tárgyalást. Valamelyik fél kérelmére az ügy tárgyalása e célból többször is elhalasztható;
  • az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és értesítést küldtek részére a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről, amelynek az átvételről szóló elismervény visszaérkezett, azonban az alperes nem kapta meg időben az értesítést és nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson;
  • az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és értesítést küldtek részére a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről, vagy megküldték számára a keresetlevelet, de az átvételről szóló elismervény nem érkezett vissza, és az alperes nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson;
  • megérkezik a felek hozzájárulása a közvetítéshez.

A bíróság bizonyos esetekben máskor is elhalaszthatja az ügy elbírálását.

A bíróság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát:

  • ha a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről értesített felperes ismeretlen okból nem jelenik meg;
  • ha a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről értesített alperes ismeretlen okból nem jelenik meg;
  • ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyben nem lehet döntést hozni olyan fél távolléte miatt, akinek jelenléte a törvény alapján kötelező, vagy a bíróság által biztosított tanú, szakértő vagy tolmács távolléte miatt;
  • az ügyben részt vevő valamely fél kérelmére, aki azt kérte, hogy lehetőséget kapjon további bizonyítékok benyújtására;
  • ha egy személy a bíróságon kívül álló technikai vagy egyéb okok miatt nem tud részt venni a videókonferencia útján történő bírósági meghallgatáson;
  • ha egy tolmács a bíróság elfogadott ok miatt nem vesz részt a tárgyaláson.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári eljárás szabályai értelmében a bírósági iratok olyan személynek történő átadására és kézbesítésére, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, más eljárásrend vonatkozik, és a bírósági iratok átvételének időpontjától induló eljárási határidőket másként kell számítani.

Főszabályként például az elsőfokú bíróság határozatával szemben annak meghozatalától számított 20 napon belül lehet fellebbezni. Ha az ítéletet olyan félnek küldik meg, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, e személy a bírósági ítélet kézbesítésétől számított 20 napon belül nyújthat be fellebbezést. Ha az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés benyújtására az ügyben részt vevő különböző felek tekintetében eltérő határidők érvényesülnek, az ítélet akkor válik jogerőssé, ha az ítélet utolsó kézbesítésének napjától számított fellebbezési határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az eljárási cselekmény elvégzésére való jogosultság a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidő lejártával megszűnik. A határidőn túl benyújtott kifogásokat vagy iratokat nem fogadják el.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az eljárásban részt vevő fél kérelmére a bíróság ismét érvénybe helyezi az elmulasztott eljárási határidőket, ha a határidő elmulasztásának okait indokoltnak találja.

Például nem helyezhető ismét érvénybe a végrehajtható okirat benyújtására nyitva álló határidő az adott bírósági vagy bírói határozat jogerőre emelkedésével kezdődő tízéves elévülési idő lejárta után.

Az elmulasztott eljárási határidő ismételt érvénybe helyezésekor a bíróság a késedelmes eljárási cselekmény elvégzését is engedélyezi.

A bíróság, bíró vagy végrehajtó által megállapított eljárási határidők valamely fél kérelmére lejáratuk előtt meghosszabbíthatók. A törvényileg előírt határidők nem hosszabbíthatók meg. Bíróság, bíró vagy végrehajtó által tűzött határidő elmulasztása esetén a határidő által kötött személy kérheti, hogy tűzzenek ki új határidőt az eljárási cselekmény végrehajtására.

Az elmulasztott határidő meghosszabbítása vagy ismételt érvénybe helyezése iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynél a késedelmes cselekményt el kellett volna végezni. A kérelmet bírósági tárgyaláson bírálják el, és a feleket előzetesen értesítik e tárgyalás időpontjáról és helyéről. Valamelyik fél távolléte nem gátolja meg, hogy a kérelem tárgyában határozatot hozzanak.

Az eljárásjogi határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelemhez csatolni kell az eljárási intézkedés végrehajtásához kért dokumentumokat, és a határidő ismételt érvénybe helyezésének indokait.

A bíró által meghatározott határidőt egyesbíró meghosszabbíthatja.

Határidő meghosszabbításának, illetve ismételt érvénybe helyezésének bíróság vagy bíró által történő megtagadása esetén kiegészítő panasz nyújtható be.

Utolsó frissítés: 11/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.