Eljárási határidők

Olaszország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidő, azaz egy adott lépés meghozatalára rendelkezésre álló időtartam lehet a) kötelező (perentorio), ami azt jelenti, hogy a határidő be nem tartása a lépés érvénytelenségével jár; b) iránymutató (ordinatorio), ami azt jelenti, hogy a határidő be nem tartása nem jár a lépés érvénytelenségével vagy semmisségével; c) halasztó (dilatorio), ami azt jelenti, hogy az intézkedés érvénytelen, ha azt a szóban forgó dátum előtt tették meg (a polgári perrendtartás 152–155. szakasza, lásd az alább említett mellékletet).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A következő napok munkaszüneti napnak minősülnek: minden vasárnap, január 1., január 6., április 25., húsvét hétfő, május 1., június 2., augusztus 15., november 1., december 8. és december 25. és 26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidő kiszámításakor a kezdőnapot (dies a quo) nem kell figyelembe venni. Ha a határidő lejáratának napja (dies ad quem) munkaszüneti nap, a határidő automatikusan meghosszabbodik a következő munkanapig. Ha a törvény „teljes napra” (giorni liberi) hivatkozik, a számításból ki kell hagyni mind a kezdőnapot, mind az utolsó napot.

Ha a törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a határidő betartása kötelező, a határidőt iránymutató jellegűnek kell tekinteni.

A hónapokban vagy években megadott határidők kiszámításához a rendes naptárt kell használni; így a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a (következő) év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le, függetlenül attól, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy, hogy adott február szökőévi hónap-e.

A kötelező határidőket nem lehet meghosszabbítani.

A rendes és a közigazgatási bíróságokon (a munkaügyi perek kivételével) az eljárási határidők automatikusan felfüggesztésre kerülnek minden évben a nyári szünet augusztus 1-től 31-ig tartó időszakára, a 132/2014. sz. törvényerejű rendeletnek megfelelően (korábban a felfüggesztés szeptember 15-ig tartott), és számításuk e felfüggesztési időszak végétől folytatódik, illetve kezdődik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha a bíró nem jelölte ki a kezdőnapot, a határidő általában attól a pillanattól kezdődik, amikor a fél jogilag vagy ténylegesen tudomást szerez a kötelezettségről (például: a fellebbezés határideje az ítéletre vonatkozó értesítés pillanatában, ennek hiányában a közzétételének pillanatában kezdődik).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Ez a következő két esetben fordulhat elő:

a) Olyan határidőkre vonatkozóan, amelyek valamely dokumentum kézbesítésekor vagy az arra vonatkozó értesítéskor kezdődnek (mint például valamely ítélet elleni fellebbezésre megszabott határidő):

Ezekben az esetekben a polgári perrendtartás 325. szakaszában megállapított rövid határidőn (első fellebbezés esetében 30 napon, illetve jogkérdésben a Semmítőszékhez címzett fellebbezés esetében 60 napon) belül az az időpont az irányadó, amikor a címzett az ítélet egy példányát kézhez veszi. Ezért a határidő kezdetének időpontja valóban eltérő lehet a kézbesítés módjától függően, mivel a postai kézbesítés lassabb lehet, mint a bírósági végrehajtó által történő kézbesítés.

b) Ami a postai kézbesítést illeti, az Alkotmánybíróság (2002. évi 477. és 2004. évi 28. ítélete) megállapította, hogy a bírósági okirat kézbesítése a feladó részéről akkor fejeződik be, amikor a dokumentumot átadják a bírósági végrehajtónak, bármilyen is legyen ezt követően a továbbítás módja (postai úton vagy végrehajtó általi személyes kézbesítés útján), míg a címzett részéről a dokumentum kézhezvételének időpontjában fejeződik be.

Ez az elv azt jelenti, hogy a dokumentum feladó általi kézbesítésének időpontja elkülönül a címzett általi kézhezvétel időpontjától, amely elvet az 1348/2000/EK tanácsi rendelet is elfogadta. Az elv csupán a dokumentum kézbesítésének határidejére vonatkozik, vagyis a kézbesítő fél által a jogi határidő akkor minősül betartottnak, ha a dokumentumot az alkalmazandó határidő lejárta előtt átadták a bírósági végrehajtónak. Ez nem érinti egyéb határidők kezdő időpontját, amely időpont lehet az értesítés időpontja vagy a dokumentum címzett részére történő kézbesítésének, vagy valamely ítélet közzétételének vagy a fentiekben részletesebben kifejtett események valamelyikének időpontja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem, az esemény bekövetkezésének napját nem kell figyelembe venni.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Minden napot be kell számítani; ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidőnél naptári hónappal és évvel kell számolni.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ezekben az esetekben a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a (következő) év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le, függetlenül attól, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy, hogy adott február szökőévi hónap-e.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A kötelező határidőket nem lehet meghosszabbítani. A felek azonban kérelmezhetik a bíróságnál a határidő meghosszabbítását, amennyiben bizonyítani tudják, hogy rajtuk kívül álló okokból nem tudták betartani a határidőt.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Először is különbséget kell tenni a hosszú és a rövid határidők között.

A hosszú határidő az ítélet közzétételétől számított hat hónap. A rövid határidő, amely az ítéletre vonatkozó értesítéssel kezdődik, fellebbviteli bírósághoz benyújtott fellebbezés esetében 30 nap, a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés esetében 60 nap. Harmadik fél által benyújtott kifogásra (opposizione di terzo revocatoria) irányuló és felülvizsgálati kérelmeket (revocazione) a kérelem alapjául szolgáló megtévesztés vagy tévedés felfedezését követő 30 napon belül kell benyújtani. A hatáskör és illetékesség hiánya miatti fellebbezéseket 30 napon belül kell benyújtani.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Főszabály szerint a bíróság tetszése szerint állapíthatja meg a határidőket a törvény által meghatározott időintervallumon belül. A felek személyes megjelenésére vonatkozó határidőt azonban a törvény határozza meg, és nem a bíróság. A polgári perrendtartás 168a. szakasza értelmében a bíróság legfeljebb 45 nappal elhalaszthatja az első tárgyalás időpontját.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Olaszországban nincsenek általános szabályok a határidők meghosszabbításának engedélyezésére. Ugyanakkor bizonyos esetekben volt már rá példa, hogy a határidőket természeti csapások miatt felfüggesztették. Így főszabály szerint a határidő meghosszabbítása csak egy intézkedésben vagy miniszteri rendeletben érintett személyre vagy területre vonatkozik.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A kötelező határidő be nem tartása következtében az érintett fél elveszíti a határidő alá tartozó cselekmény megtételének jogát.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztást elkövető fél kérheti a határidő meghosszabbítását, ha igazolni tudja, hogy azt rajta kívül álló külső okokból nem tudta betartani.

Vonatkozó mellékletek

Eljárási határidők: Polgári perrendtartás, 323–338. szakasz  PDF (72 Kb) it

Eljárási határidők: Polgári perrendtartás, 152-155. szakasz  PDF (41 Kb) it

Utolsó frissítés: 22/02/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.