Eljárási határidők

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az úgynevezett eljárásjogi határidők (délais de procédure) mellett a francia jog „elévülési határidőkről” (délais de prescription) és „jogvesztő határidőkről” (délais de forclusion) rendelkezik.

Az elévülési határidők (délais de prescription) azok az időtartamok, amelyek lejártával a személy tulajdon tekintetében jogot szerez (délai de prescription acquisitive), vagy a jogosult elveszíti a jog gyakorlásához való jogát (délai de prescription extinctive). Az elévülési határidők nyugodhatnak (suspendu) vagy megszakadhatnak (interrompu): amennyiben a határidő nyugszik, úgy a nyugvás okának megszűntével a határidő a fennmaradó részre tekintettel tovább folytatódik; amennyiben a határidő megszakad, úgy a megszakítás okának megszűntével a határidő újból kezdődik.

A jogvesztő határidők (délais de forclusion) korlátozzák a cselekvéshez való jog gyakorlásának időtartamát. Megfelelnek az angol common-law „limitation of action” fogalmának. A jogvesztő határidők nem nyugodhatnak. Főszabály szerint megszakítani sem lehet őket: mindazonáltal a polgári törvénykönyv 2241. és 2244. cikke alapján bizonyos lépések – mint a bíróság előtti megjelenésre idézés, lefoglalás vagy más végrehajtási intézkedés – megszakítják ezeket a határidőket.

Az eljárásjogi határidőket (délais de procédure) eljárásindítást követően kell alkalmazni a bírósági eljárásban. Az eljárási határidőket jogszabályok határozzák meg, vagy a bíróság írja elő azokat. A jogvesztő határidőktől eltérően az eljárásjogi határidők nem akadályozzák a cselekvést. Ezek a határidők nem nyugodhatnak és nem szakadhatnak meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A hatályos szabályozás értelmében a következő napok az ünnepnapok:

  • vasárnapok;
  • január 1.;
  • húsvéthétfő;
  • május 1.;
  • május 8.;
  • áldozócsütörtök;
  • pünkösdhétfő;
  • július 14.;
  • Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.);
  • mindenszentek napja (november 1.);
  • november 11.;
  • karácsony első napja (december 25.)

Egyes helyeken (egyes megyékben (départements) és területi közösségekben (communautés territoriales) munkaszüneti napokon emlékeznek meg a rabszolgaság eltörléséről: Guadeloupe május 27., Francia Guyana június 10., Martinique május 22., Reunion december 20. és Mayotte április 27.

Elzász-Mosel megyében december 26. és nagypéntek is munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A 2008. június 17-i 2008-561. sz. törvény hatályba lépése óta (amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz) az általános elévülési jog –amelynek lejártával a jogosultság elenyészik – öt év (korábban 30 év volt).

Ugyanakkor e főszabály alól számos kivétel létezik, különösen a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igényeknél –amelyekre vonatkozóan a 10 éves elévülési határidő attól a naptól kezdődik, amikor a kezdeti vagy súlyosbodott sérülés gyógyultnak tekintendő –, vagy ingatlannal kapcsolatos dologi jogi igényeknél, amelyek 30 év elteltével évülnek el.

A jogvesztő és eljárási határidők tartama az eljárás tárgya és az érintett eljárás szerint változik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az eljárásjogi határidőkkel kapcsolatban a polgári perrendtartás 640. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamilyen cselekményt vagy alakiságot kell megadott időn belül teljesíteni, a határidőt a megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés napjától kell számítani.

Elévülési és jogvesztő határidőkre – különös rendelkezésekre is tekintettel – ugyanez a szabály alkalmazandó. Például a polgári törvénykönyv 2226. cikke alapján a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igények érvényesítése kizárt az attól számított 10 év elteltével, hogy a kezdeti vagy súlyosbodott sérülés felismerhetővé vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás 664-1. cikkének értelmében, ha az iratot végrehajtó (huissier) kézbesíti, a kézbesítés napja a címzett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történő személyes kézbesítés napja, vagy pedig a végrehajtó által készített azon hivatalos jelentés napja, amely rögzíti a címzett felkutatására tett lépéseket. Amennyiben az iratot elektronikus úton kézbesítik, úgy a kézbesítés napja és ideje megegyezik az irat címzett részére történő átadásának napjával.

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítik, úgy a polgári perrendtartás 668. és 669. cikke szerint a kézbesítés napja – a feladóra, a feladás napjára valamint a címzettre tekintettel – a levél kézhezvételének napja. A feladás napja az a nap, amely a feladás helyének postabélyegzőjén feltüntetésre kerül. A kézhezvétel napja a címzett aláírt elismervényének (récipissé) vagy aláírásának (émargement) napja. Amennyiben az iratot ajánlott küldeményként átvételi elismervénnyel (avis de réception) kézbesítik, az átvétel napja megegyezik azzal a nappal, amelyet a postai szolgáltató a levél címzett részére történő átadáskor rögzített.

Ettől eltérően a polgári perrendtartás 647-1. cikke úgy rendelkezik, hogy hatósági irat tengerentúli közösségbe – Új-Kaledóniába vagy külföldre – történő kézbesítésének napja – a feladóra tekintettel – a hatósági irat végrehajtó vagy bírósági hivatal (greffe) általi feladásának dátuma, vagy ennek elmaradása esetén a hatáskörrel rendelkező ügyészségi hivatal (parquet) általi kézhezvétel napja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint, ha egy határidőt napokban kell megállapítani, akkor nem kell beszámítani az eljárás, esemény, határozat vagy értesítés azon napját, amikortól a határidő kezdődik.

Arra az időpontra, amikor a határidő kezdődik, a kézbesítés formája nincs hatással. Azonban ha az iratot nem személyesen kézbesítik, egyes rendelkezések lehetővé teszik a határidő kezdőnapjától való eltérést arra a napra, amelyen a személyt az iratról valójában értesítették, vagy pedig arra a napra, amelyen az irat alapján végrehajtási intézkedést foganatosítottak.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A polgári perrendtartás 642. cikke szerint az olyan határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik az azt követő első munkanapig.

A határidők így telnek vasárnapokon és ünnepnapokon, de meghosszabbodnak, ha egyébként a lejáratuk szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esne.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint a napokban vagy években megállapított határidő a hónap utolsó napján, vagy pedig a lejárati év utolsó hónapjának utolsó napján jár le, amely számánál fogva megfelel a hónap azon napjának, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt. Ha a vonatkozó következő hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

A polgári perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (lásd előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az előzőkben kifejtetteknek megfelelően a polgári perrendtartás 642. cikke alapján valamennyi határidő az utolsó nap 24:00 órájában jár le, kivéve ha a határidő arra tekintettel meghosszabbodik, hogy egyébként szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esne.

Az előzőkben kifejtetteknek megfelelően valamennyi határidő kezdőpontja az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A fentieknek megfelelően az a határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik a következő munkanapig.

Az időpont, amikortól a határidő kezdődik, szükségszerűen meghatározott vagy meghatározható. Kétség esetén azt a bíróság határozhatja meg. A következő munkaszüneti napra vonatkozó határidő-hosszabbítás valamennyi eljárási fajtára és valamennyi eljárásban alkalmazandó.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A polgári perrendtartás 643. cikke szerint, amennyiben Franciaország kontinentális területén működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre (comparution), a rendes fellebbezés előterjesztésére (appel), a kifogás előterjesztésére (opposition), az ítélet felülvizsgálatára (révision), valamint a Semmítőszék előtt jogkérdésre vonatkozó perorvoslat előterjesztésére (recours en cassation) vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

  • egy hónappal azon személyek esetén, akik tengerentúli megyében, tengerentúli területen vagy közösségen laknak;
  • két hónap külföldön élő személyek esetén.

A polgári perrendtartás 644. cikke szerint, amennyiben tengerentúli közösség területén működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre, a rendes fellebbezés előterjesztésére, a kifogás előterjesztésére, valamint az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

  • egy hónappal azon személyek esetén, akik nem a hatáskörrel rendelkező bíróság működésének területi közösségén élnek;
  • két hónappal külföldön élő személyek esetén.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Főszabály szerint a polgári perrendtartás 538. cikkének megfelelően a rendes fellebbezési határidő peres eljárások esetében egy hónap, nem peres eljárások esetében pedig tizenöt nap. Azonban ezen alapelv alól több rendelkezés is kivételt határoz meg. Például az ilyen fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő tizenöt nap az ideiglenes intézkedések során hozott végzések, végrehajtással kapcsolatos bírósági döntések, családjogi bírósági döntések, fiatalkorúak bíróságának oktatási támogatással kapcsolatos döntései stb. esetén.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Sürgős esetben a bíróságok az előttük történő megjelenésre megállapított határidőt lerövidíthetik, és engedélyezhetik, hogy az eredeti idézés napján kerüljön sor az érdemi tárgyalásra. Ellenkező esetben a bíróságok későbbi időpontra halaszthatják az ügy vizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a felek bíróság előtti megjelenését.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás 647. cikke alapján, amennyiben az irat címzettje olyan személy, aki tartózkodási helye szerint jogosult határidő-hosszabbításra, azonban olyan helyen került sor a személyes kézbesítésre, ahol a helyi lakosok nem jogosultak ilyen határidő-hosszabbításra, kizárólag a helyi lakosságra vonatkozó határidők alkalmazandók.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az elévülési vagy jogvesztő határidők lejártával a jogorvoslathoz való jog elenyészik, és az eljárások elévülnek; a kérelmet annak érdemi vizsgálata nélkül elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Jogszabály vagy bíróság által megállapított eljárási határidők esetében a mulasztás szankciói a határidő rendeltetésétől és a teljesítendő cselekmény jellegétől függően eltérőek lehetnek. A megjelenési határidő elmulasztása semmissé teszi a határidő lejárta előtt meghozott ítéletet, ha az alperes nem jelent meg. A felek által elvárható gondosság hiánya általában az ügy törlésének szankciójával jár. Az eljárási cselekmény határidőben történő teljesítésének elmulasztása az adott eljárási cselekményt hatálytalanná teszi.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogorvoslati jog elévülési vagy jogvesztő határidő lejártának joghatásaként történő elenyészésének visszaállítására nem létezik jogorvoslat.

Ugyanakkor jogszabályi rendelkezés esetén a bíróság részben mentesítheti a felet a határidő elmulasztásából fakadó jogvesztése alól. A polgári perrendtartás 540. cikke lehetővé teszi a mulasztás folytán vagy kontradiktóriusnak tekintett eljárásban hozott ítélet megtámadására megállapított határidő elmulasztásából fakadó jogvesztés alóli részleges mentesítést, ha a fél önhibáján kívül nem szerzett tudomást az ítéletről az annak megtámadásához szükséges határidőn belül, vagy ha az eljárásban akadályozott volt.

A bíróságnak valamely eljárási cselekményt semmissé nyilvánító döntése fellebbezéssel vagy visszavonásra irányuló kérelemmel (rétractation) megtámadható. Emellett ez a fajta semmisség megszünteti a folyamatban lévő eljárást, azonban nem érinti az eljárásindítási jogot. Mindaddig új eljárás indítható tehát, ameddig nem merül fel eljárást gátló körülmény, nevezetesen a jogvesztő határidő lejárta.

Nincs helye fellebbezésnek az ügy törléséről szóló döntés ellen. Ugyanakkor a törlés magát a kérelmet érintetlenül hagyja. Az idézés kézbesítésével az elévülési vagy jogvesztő határidők megszakadnak, és ez a következmény továbbra is fennáll. Az ügy törlése felfüggeszti az eljárást, azonban a felfüggesztés egy formalitással megszüntethető, méghozzá az ügy ügylistába való bejegyzésének kérelmezésével.

Kapcsolódó linkek

Legifrance - Polgári perrendtartás (franciául)

Legifrance - Polgári perrendtartás angolul és spanyolul

Legifrance – ünnepnapok

Utolsó frissítés: 23/07/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit