Eljárási határidők

Franciaország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A francia jog „elévülési határidőkről” (délais de prescription), „jogvesztő határidőkről” (délais de forclusion) és „eljárási határidőkről” (délais de procédure) rendelkezik.

Az elévülési határidők azok a határidők, amelyek lejártával a személy tulajdon tekintetében jogot szerez birtoklás révén (jogszerző elévülési határidő, délai de prescription acquisitive), vagy a jog gyakorlásának elmulasztása esetén a jogosult elveszíti a jog gyakorlásához való jogát vagy ez a jog lejár (megszüntető elévülési határidő, délai de prescription extinctive). Az elévülési határidők nyugodhatnak (suspendu) vagy megszakadhatnak (interrompu).

A jogvesztő határidők különösen szigorúak, és a jog általában a keresetek benyújtásának alkalmazásában határozza meg őket. A jogvesztő határidők lejártakor a kereset megszűntnek tekintendő. A jogvesztő határidők nem nyugodhatnak. Főszabály szerint megszakítani sem lehet őket: mindazonáltal a polgári törvénykönyv 2241. és 2244. cikke alapján bizonyos lépések – mint jogi eljárás indítása, lefoglalás vagy más végrehajtási intézkedés – megszakítják ezeket a határidőket.

Az eljárásjogi határidőket (délais de procédure) eljárásindítást követően kell alkalmazni a bírósági eljárásban. Az eljárási határidőket jogszabályok határozhatják meg, vagy a bíróság írhatja elő őket. A jogvesztő határidőktől eltérően a bírósági eljárásokra vonatkozó határidők nem gátolják a keresetindítást. Ezek a határidők nem nyugodhatnak és nem szakadhatnak meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A hatályos szabályozás értelmében a következő napok az ünnepnapok:

  • január 1.;
  • húsvéthétfő;
  • május 1.;
  • május 8.;
  • áldozócsütörtök;
  • pünkösdhétfő;
  • július 14.;
  • Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.);
  • mindenszentek napja (november 1.);
  • november 11.;
  • karácsony napja (december 25.).

Egyes helyeken (egyes megyékben (départements) és területi közösségekben (communautés territoriales) munkaszüneti napokon emlékeznek meg a rabszolgaság eltörléséről: Guadeloupe: május 27., Francia Guyana: június 10., Martinique: május 22., Reunion: december 20. és Mayotte: április 27.

Elzász-Mosel megyében december 26. és nagypéntek is munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A 2008. június 17-i 2008-561. sz. törvény (amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz) hatálybalépése óta az általános elévülési jog – amelynek lejártával a jogosultság elenyészik – öt év (korábban 30 év volt).

Ugyanakkor e főszabály alól számos kivétel létezik, például a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igényeknél, amelyekre vonatkozóan az elévülési határidő 10 év.

A jogvesztő és eljárási határidők tartama az eljárás tárgya és az érintett eljárás szerint változik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az eljárásjogi határidőkkel kapcsolatban a polgári perrendtartás 640. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamilyen cselekményt vagy alakiságot kell megadott időn belül teljesíteni, a határidőt a megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés napjától kell számítani.

Az általános jogban a személyes keresetek vagy az ingó vagyonnal kapcsolatos keresetek esetében a megszüntető elévülési határidő kezdete „az a nap, amelyen a jogosult tudomást szerez a jogosultságáról, vagy amelyen tudomást kellett volna szereznie arról”. Néhány területen, például a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igények érvényesítése esetén sajátos kezdőpontok vannak meghatározva. A polgári törvénykönyv 2226. cikke alapján a tízéves elévülési határidő kezdete az a nap, amikor a kezdeti vagy súlyosbodott sérülés stabilizálódott.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás 664-1. cikkének értelmében, ha az iratot végrehajtó (huissier) kézbesíti, a kézbesítés napja a címzett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történő személyes kézbesítés napja, vagy pedig a végrehajtó által készített azon hivatalos jelentés napja, amely rögzíti a címzett felkutatására tett lépéseket abban az esetben, ha az érintett személy nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy ismert munkahellyel. Amennyiben az iratot elektronikus úton kézbesítik, úgy a kézbesítés napja és ideje megegyezik az irat címzett részére történő átadásának napjával.

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítik, úgy a polgári perrendtartás 668. és 669. cikke szerint a kézbesítés napja – a feladóra, a feladás napjára, valamint a címzettre tekintettel – a levél kézhezvételének napja. A feladás napja az a nap, amely a feladás helyének postabélyegzőjén feltüntetésre kerül. A kézhezvétel napja a címzett aláírt elismervényének (récipissé) vagy aláírásának (émargement) napja. Amennyiben az iratot ajánlott küldeményként átvételi elismervénnyel (avis de réception) kézbesítik, az átvétel napja megegyezik azzal a nappal, amelyet a postai szolgáltató a levél címzett részére történő átadáskor rögzített.

Ettől eltérően a polgári perrendtartás 647-1. cikke úgy rendelkezik, hogy egy bírósági vagy bíróságon kívüli irat Francia Polinéziába, Wallis és Futunára, Új-Kaledóniába, a Francia Déli és Antarktiszi Területekre vagy külföldre történő kézbesítésének napja – a feladóra tekintettel – a hatósági irat végrehajtó vagy bírósági hivatal (greffe) általi feladásának dátuma, vagy ennek elmaradása esetén a hatáskörrel rendelkező ügyészségi hivatal (parquet) általi kézhezvétel napja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint, ha egy határidőt napokban kell megállapítani, akkor nem kell beszámítani az eljárás, esemény, határozat vagy értesítés azon napját, amikortól a határidő kezdődik. Ez a szabály vonatkozik az eljárási határidőkre.

A megszüntető elévülési határidő meghatározása is napokban történik úgy, hogy abba a határidő kezdőnapjának számító cselekmény napja nem számít bele. A fellebbezési határidő tekintetében azonban, ha az iratot nem személyesen kézbesítik, egyes rendelkezések lehetővé teszik a határidő kezdőnapjától való eltérést arra a napra, amelyen a személyt az iratról valójában értesítették, vagy pedig arra a napra, amelyen az irat alapján végrehajtási intézkedést foganatosítottak.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A polgári perrendtartás 642. cikke szerint az olyan határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik az azt követő első munkanapig.

A határidők így telnek vasárnapokon és ünnepnapokon, de meghosszabbodnak a következő munkanapig, ha egyébként a lejáratuk szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esne.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint a napokban vagy években megállapított határidő a hónap utolsó napján, vagy pedig a lejárati év utolsó hónapjának utolsó napján jár le, amely számánál fogva megfelel a hónap azon napjának, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt. Ha a vonatkozó következő hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

A polgári perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (lásd előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint a napokban vagy években megállapított határidő a hónap utolsó napján, vagy pedig a lejárati év utolsó hónapjának utolsó napján jár le, amely számánál fogva megfelel a hónap azon napjának, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt. Ha a vonatkozó következő hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

A polgári perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (lásd előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A fentieknek megfelelően az a határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik a következő munkanapig.

A következő munkanapig történő határidő-hosszabbítás valamennyi eljárási fajtára és valamennyi eljárásban alkalmazandó.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A polgári perrendtartás 643. cikke szerint, amennyiben Franciaország kontinentális területén működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre (comparution), a rendes fellebbezés előterjesztésére (appel), a kifogás előterjesztésére (opposition), az ítélet felülvizsgálatára (révision), valamint a Semmítőszék előtt jogkérdésre vonatkozó perorvoslat előterjesztésére (pourvoi en cassation) vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

  • egy hónappal azon személyek esetében, akik Guadeloupe-on, Francia Guyanában, Martinique-on, Réunionon, Mayotte-on, Saint-Barthélemyn, Saint-Martinen, Saint Pierre és Miquelonon, Francia Polinéziában, Wallis és Futunán, Új-Kaledóniában vagy a Francia Déli és Antarktiszi Területeken laknak;
  • két hónappal külföldön élő személyek esetében.

A polgári perrendtartás 644. cikke szerint, amennyiben Guadeloupe-on, Francia Guyanában, Martinique-on, Réunionon, Mayotte-on, Saint-Barthélemyn, Saint-Martinen, Saint Pierre és Miquelonon vagy Wallis és Futunán működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre, a rendes fellebbezés előterjesztésére, a kifogás előterjesztésére, valamint az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

  • egy hónappal azon személyek esetében, akik nem a hatáskörrel rendelkező bíróság működésének területi közösségén élnek;
  • két hónappal külföldön élő személyek esetében.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Főszabály szerint a polgári perrendtartás 538. cikkének megfelelően a rendes fellebbezési határidő peres eljárások esetében egy hónap, nem peres eljárások esetében tizenöt nap. Azonban ezen alapelv alól több rendelkezés is kivételt határoz meg. Például az ilyen fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő tizenöt nap az ideiglenes intézkedések során hozott végzések, végrehajtással kapcsolatos bírósági döntések, családjogi bírósági döntések, fiatalkorúak bíróságának oktatási támogatással kapcsolatos döntései stb. esetén.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Főszabály szerint a polgári bíróságon történő megjelenésre és az idézések kézbesítésére vonatkozó határidő vészhelyzetben lerövidíthető a bíróság jóváhagyásával. Ezek a határidők a jog vagy a szabályozások értelmében is lerövidíthetők.

Például a felek számára engedélyezhető az idézések kézbesítése egy külön jelzett időpontra az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásokban/rövid idő alatt indított eljárásokban, valamint a gyorsított eljárásokban is.

Főszabály szerint a bíróságok későbbi időpontra halaszthatják az ügy vizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a felek bíróság előtti megjelenését.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás 647. cikke alapján, amennyiben az irat címzettje olyan személy, aki tartózkodási helye szerint jogosult határidő-hosszabbításra, azonban olyan helyen került sor a személyes kézbesítésre, ahol a helyi lakosok nem jogosultak ilyen határidő-hosszabbításra, kizárólag a helyi lakosságra vonatkozó határidők alkalmazandók.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az elévülési vagy jogvesztő határidők lejártával az eljárások elévülnek; a kérelmet annak érdemi vizsgálata nélkül elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Jogszabály vagy bíróság által megállapított eljárási határidők esetében a mulasztás szankciói a határidő rendeltetésétől és a teljesítendő cselekmény jellegétől függően eltérőek lehetnek. A jogszabályok nem rendelkeznek a bíróság előtti megjelenésre vonatkozó határidő elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókról: az ítélkezési gyakorlat értelmében a bíróság előtti megjelenésre vonatkozó határidő elmulasztása semmissé teszi a határidő lejárta előtt meghozott ítéletet, ha az alperes nem jelent meg.

A felek által elvárható gondosság hiánya, amennyiben ebből a célból határidőt állapítottak meg, általában az ügy törlésének szankciójával jár. Az eljárási cselekmények végrehajtásának elmulasztása azonban szintén a semmissé nyilvánítás szankciójával (például akkor, ha nem kerül sor az előírt határidőn belül az idézés kézbesítésére a bírósági hivatalban) vagy az ügyiratok előkészítésének összefüggésében a vizsgálat lezárásának szankciójával járhat (szokásos írásbeli eljárás).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogorvoslati jog elévülési vagy jogvesztő határidő lejártának joghatásaként történő elenyészésének visszaállítására nem létezik jogorvoslat.

Ugyanakkor jogszabályi rendelkezés esetén a bíróság részben mentesítheti a felet a határidő elmulasztásából fakadó jogvesztése alól. A polgári perrendtartás 540. cikke lehetővé teszi a mulasztás folytán vagy kontradiktóriusnak tekintett eljárásban hozott ítélet megtámadására megállapított határidő elmulasztásából fakadó jogvesztés alóli részleges mentesítést, ha a fél önhibáján kívül nem szerzett tudomást az ítéletről az annak megtámadásához szükséges határidőn belül, vagy ha az eljárásban akadályozott volt.

A bíróságnak valamely eljárási cselekményt semmissé nyilvánító döntése jogorvoslatra irányuló kérelemmel megtámadható. Emellett ez a fajta semmisség megszünteti a folyamatban lévő eljárást, azonban nem érinti az eljárásindítási jogot. Mindaddig új eljárás indítható tehát, ameddig nem merül fel eljárást gátló körülmény, nevezetesen a jogvesztő határidő lejárta.

Nincs helye fellebbezésnek az ügy törléséről szóló döntés ellen. Ugyanakkor a törlés magát a kérelmet érintetlenül hagyja. Az idézés kézbesítésével az elévülési vagy jogvesztő határidők megszakadnak, és ez a következmény továbbra is fennáll. A felfüggesztés az ügy ügylistába való újbóli bejegyzésének kérelmezésével megszüntethető, feltüntetve a törlést indokoló lépéseket.

Kapcsolódó linkek

Legifrance – Polgári perrendtartás (franciául)

Legifrance – Polgári perrendtartás angolul és spanyolul

Legifrance – ünnepnapok

Utolsó frissítés: 01/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit