Eljárási határidők

Ciprus
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári perrendtartás szerint a legfontosabb határidők a következők:

A bírósági okiratok nyilvántartásba vételének határideje:

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában az általános záradékkal ellátott idézések esetében a felperesnek indokolást tartalmazó keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz, és az indokolást tartalmazó keresetlevelet az alperes perbe bocsátkozásról szóló okirat kibocsátásának napjától számított 10 napon belül az alperes részére meg kell küldenie.

Azon alperesek esetében, akik már benyújtották a perbe bocsátkozásukról szóló okiratot, az ellenkérelmet a keresetlevél kézhezvételétől számított 14 napon belül nyilvántartásba kell venni, kivéve, ha a bíróság az erre vonatkozó határidőt meghosszabbítja.

Bírósági ítélet végrehajtásának határideje:

A bíróság ítélete annak végrehajthatóvá válásától számított 6 éven belül hajtható végre. Amennyiben az ítélet a megszabott határidőn belül nem hajtható végre, a felperes kérheti az ítélet megújítását (ez a határidő közvetett meghosszabbításával jár).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Cipruson a szombati és vasárnapi napokon felül munkaszüneti nap:

  • Újév: január 1.
  • Vízkereszt: január 6.
  • Tiszta hétfő (mozgó ünnep)
  • Nemzeti ünnep: március 25. (az 1821. évi forradalom kezdete)
  • Nemzeti ünnep: április 1. (az 1955–1959. évi ciprusi felszabadítási mozgalom kezdete)
  • Munka ünnepe: május 1.
  • Nagypéntek: húsvét előtti péntek
  • Húsvét hétfő: húsvét utáni hétfő
  • Pünkösd (mozgó ünnep)
  • Mária mennybemenetele: augusztus 15.
  • Függetlenség napja: október 1.
  • Nemzeti ünnep: október 28. (az 1940. évi „NEM” napja)
  • Karácsony, szenteste: december 24.
  • Karácsony napja: december 25.
  • Karácsony másnapja: december 26.

Ezen túlmenően a 61. sz. polgári perrendtartási jogszabály alapján az alábbi hivatalos munkaszüneti napok érintik az igazságszolgáltatási rendszert:

  • a július 10. és szeptember 9. közötti időszak (nyári szünet),
  • a december 24. és január 6. közötti időszak (téli szünet),
  • a húsvét előtti csütörtök és Tamás vasárnapja közötti időszak (húsvéti szünet).

A fenti időszakokban bírósági tárgyalások vagy más eljárások kizárólag a Legfelsőbb Bíróság vagy a saját hatáskörébe tartozó ügyben eljáró bíró utasítására folytathatók.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

  • A polgári perrendtartásról szóló jogszabályok vonatkoznak a különböző polgári eljárásokra.
  • Az elévülésről szóló 165(I)/2002. sz. törvény rendelkezései szabályozzák a perindításra vonatkozó határidőt.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő a kézbesítést követő napon kezdődik, mivel a jogértelmezési törvény 2. cikke értelmében a „napok” „teljes napokat” jelölnek.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás szerint a dokumentumokat személyesen, bírósági végrehajtó (kézbesítő) útján kézbesítik a Ciprusi Köztársaság területén, kivéve azokat az eseteket, amikor a bíróság kérelemre másként rendelkezik. A határidőt a kézbesítés időpontja nem befolyásolja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. Lásd a 4. kérdésre adott választ.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma „naptári napokat” jelöl, kivéve, ha a bíróság az adott esetben másként rendelkezik. A bíróság például kikötheti, hogy az alperes kifogását „a mai naptól számított 3 munkanapon belül” vegyék nyilvántartásba, illetve az intézkedést „annak megállapításától számított 5 munkanapon belül” kézbesítsék (pl. az alperes részére ex-parte eljárás során vagy egy pénzintézet részére bankszámla-befagyasztási eljárás során).

A jogértelmezési törvény 2. cikke értelmében a „napok” mindig „teljes napokat” jelölnek.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidő naptári heteket vagy hónapokat jelöl.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ezekben az esetekben a határidőként megadott hét, hónap vagy év utolsó napjának utolsó órájában jár le a határidő.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, ebben az esetben a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Az 57. sz. polgári perrendtartási jogszabály 2. rendelkezése szerint a bíróság a fenti jogszabályokban előírt, illetve a vonatkozó intézkedésben meghatározott határidőket további feltételek megállapítása nélkül vagy az igazságszolgáltatás érdekei által diktált feltételek mellett meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A keresetnek nem minősülő ügyekben hozott ideiglenes vagy végleges intézkedés ellen vagy ideiglenes kérelem elutasítása ellen fellebbezés az intézkedés jogerőre emelkedésének napjától vagy a kérelem elutasításának napjától számított 14 napon belül nyújtható be.

A fellebbezést minden egyéb esetben (pl. egy polgári perben hozott jogerős ítélet elleni fellebbezés esetében) az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 6 héten belül kell benyújtani.

A határidő csak kivételes esetekben hosszabbítható meg.

A kereset benyújtásának határidejét a határidőkről szóló 165(I)/2002. sz. törvény határozza meg.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A kereset kézhezvétele után az alperesnek 10 napja van a perbe bocsátkozásáról szóló okirat benyújtására.

A továbbiakban a bíróság határozza meg a felek bíróság előtt való megjelenésének időpontját.

Kérelem esetében a bíróság előtti megjelenés első időpontját a bíróság nyilvántartó osztálya határozza meg a kérelem benyújtását követően, kivéve, ha valamilyen rendkívüli ok miatt egyedi időpontot kell kijelölni a megjelenésre. Ebben az esetben az egyedi időpontot kizárólag azután lehet meghatározni, hogy az ügyet tárgyaló bíróság kiadja az erre vonatkozó engedélyt.

Az egyéb határidők módosításához lásd a 11. kérdésre adott választ.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Amennyiben az adott helyen a ciprusi jog alkalmazandó, a kereset címzettjének tartózkodási helyétől függetlenül ugyanazok a szabályok és határidők vonatkoznak a felekre.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben az alperes a perbe bocsátkozásról szóló okirat benyújtását elmulasztja, vagy az ellenkérelmet meghatározott határidőn belül nem nyújtja be, a felperes a számára előnyös ítéletre irányuló kérelmet adhat be.

Hasonlóképp az alperes kérelmezheti a per megszüntetését, amennyiben általános záradékkal ellátott idézéssel indított per esetében a felperes az indokolással ellátott keresetlevelet a meghatározott határidőn belül nem nyújtja be.

Ezen túlmenően a kérelmekkel szemben emelt, ám a vonatkozó határidő lejárta után benyújtott kifogásokat a bíróság figyelmen kívül hagyhatja, így a mulasztó alperes elveszítheti arra vonatkozó jogát, hogy a bíróság előtt meghallgassák.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az a mulasztó felperes, akinek a perét megszüntették, kérheti a per újrafelvételét.

Az a mulasztó alperes, akivel szemben ítéletet hoztak, kérheti az ítélet hatályon kívül helyezését.

Az ilyen kérelmeket különleges esetekben teljesítik.

Utolsó frissítés: 15/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.