Eljárási határidők

Horvátország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárások határidőit a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) 111–114. cikkében foglalt rendelkezések szabályozzák (Narodne Novine [NN; A Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], Nos 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 25/13, 89/14 és 70/19; a továbbiakban: ZPP).

A határidő olyan adott időszakot jelöl, amely alatt az eljárási cselekmény elvégezhető, vagy amelynek lejárata előtt az ilyen cselekmény nem végezhető el.

A horvát eljárásjog többféle határidőt ismer:

  • törvényi (zakonski) és bírói (sudski) határidők — a törvényi határidők tartamát törvény írja elő, és azok nem módosíthatók sem a bíróság, sem a felek által, míg a bírói határidők tartamát a bíróság minden adott ügyben saját mérlegelési jogkörében, törvényi felhatalmazás alapján állapítja meg.
  • meghosszabbítható (produživi) és nem meghosszabbítható (neproduživi) határidők — a törvényi határidők nem hosszabbíthatók meg, míg a bírói határidők meghosszabbíthatók, amiről a bíróság kizárólag az érintett személy indítványa alapján, észszerű indokok fennállása esetén dönt (a ZPP 111. cikkének (2) bekezdése);
  • szubjektív (subjektivni) és objektív (objektivni) határidők — a szubjektív határidők kezdete a jogosult személynek a határidő kiszámításához alapul szolgáló lényeges eseményről való tudomásszerzésétől függ, míg az objektív határidő a lényeges tény bekövetkeztével, a jogosult személy azokról való tudomásszerzéséről függetlenül, számítandó;
  • jogvesztő (prekluzivni) és irányadó (instruktivni) határidők — a jogvesztő határidő elmulasztása az eljárási cselekmény azt követő elvégzéséhez való jog elvesztésével jár, míg az irányadó határidő elmulasztása nem vezet káros következményekhez, és az eljárási cselekmény azt követően elvégezhető;
  • minimum (dilatorni) és teljesítési (paricijski) határidők — a minimum határidő azt jelenti, hogy az eljárási cselekmény nem végezhető el egy bizonyos időtartam eltelte előtt, míg a teljesítési határidő azt jelenti, hogy a bíróság nem végezhet el bizonyos cselekményt a teljesítésre megállapított határidő eltelte előtt;
  • anyagi jogi (građanskopravni) és eljárásjogi (procesnopravni) határidők — az anyagi jogi határidők az anyagi jogi rendelkezésekből eredő kötelezettségek teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére való határidőt állapítják meg, míg az eljárásjogi határidők az eljárásjogi rendelkezéseiből eredő kötelezettségek teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére való határidőt állapítják meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A Horvát Köztársaságban a munkaszüneti napok jegyzékét a Horvát Köztársaság ünnepnapjairól, emléknapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény (Zakon o blagdanima, spomendanima i neradnim danima u Republici Hrvatskoj) (NN No 110/19) határozza meg.

Munkaszüneti napok a Horvát Köztársaságban:

  • január 1. - újév
  • január 6. - vízkereszt
  • húsvétvasárnap és húsvéthétfő
  • úrnapja
  • május 1. - a munka ünnepe
  • május 30. - az államiság ünnepe
  • június 22. - az antifasiszta küzdelem napja
  • augusztus 5. - a győzelem és a haza hálaadásának napja, illetve a haza veteránjainak napja
  • augusztus 15. - Nagyboldogasszony ünnepe
  • november 1. - mindenszentek
  • november 18 - a függetlenségi háború áldozatainak emléknapja, illetve a vukovari és škabrnjai áldozatok emléknapja
  • december 25. - karácsony
  • december 26. - karácsony másnapja/Szent István napja.

A Horvát Köztársaságban a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napokban, hónapokban és években számítják.

A határidők számítására vonatkozó szabályok valamennyi határidőre alkalmazandók. A határidők teljes napokban, éjféltől éjfélig (computatio civilis, a die ad diem) számítják, nem pedig percről percre, órákban és percekben (computation naturalis, a momento ad momentum). Az általános szabályokkal kapcsolatos további információkat az 1. kérdésre adott válaszban talál.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőnap az eljárás, vagy más egyéb intézkedés (pl. kézbesítés, kihirdetés) megindításának napja, amelytől a határidő tartamát számítani kell. A napokban kifejezett határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Az ezt követő első napot kell a határidő kezdőnapjának tekinteni.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kézbesítéssel kapcsolatos általános szabály, hogy azt munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között a kézbesítés címzett személyének lakásán vagy munkahelyén kell elvégezni, vagy pedig a bíróságon, amikor az említett személy ott tartózkodik. A fent említett szabály alóli kivétel, miszerint a kézbesítést munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell elvégezni, a posta vagy közjegyző útján való kézbesítés.

A kézbesítés címzettjének a hozzájárulásával a kézbesítés más időben és helyen is teljesíthető.

Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, végzést bocsát ki a kézbesítés valamely más helyen vagy más időben történő elvégzésére vonatkozóan. Az ilyen formában történő kézbesítés esetén a kézbesített irat címzettjének át kell adni az ezt elrendelő bírósági végzés másolatát is. A végzésnek indokolást nem kell tartalmaznia.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a kézbesítést vagy értesítést teljesítették, vagy az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. A határidő az ezt követő első napon kezdődik.

Például ha a 15 napos határidő kezdetére okot adó esemény február 5-én történt, úgy a 15 napos határidő február 20-án éjfélkor jár le.

A határidő számítása tehát nem az esemény megtörténtének napján (dies a quo), hanem az azt követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, azesetben a megadott napok száma naptári napokat jelent. Amennyiben a határidő utolsó napja azonban munkaszüneti napra, vasárnapra vagy bármilyen olyan napra esik, amikor a bíróság nincs nyitva, úgy az ilyen határidő az azt követő első munkanap végével jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években számított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végével jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ha az utolsó hónapban nincs olyan számú nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. pontot.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A bíróság által megállapított határidő az érintett fél indítványára indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.

Az indítványt azon határidőn belül kell előterjeszteni, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik.

A határidőt meghosszabbító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A meghosszabbított határidő annak a határidőnek a lejártát követő első napon kezdődik, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérték.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A felek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést az ítélet másolatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjeszthetik elő, kivéve ha ez a törvény más határidőt állapít meg. Csekkel és váltóval kapcsolatos jogvitákban ez a határidő nyolc nap.

Ezek a fellebbezés benyújtásával kapcsolatos határidők augusztus 1-től augusztus 15-ig felfüggesztésre kerülnek.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság által megállapított határidő az érintett fél indítványára indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárás szabályai nem rendelkeznek a felek tartózkodási helye szerinti határidő-hosszabbításról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A következmények a határidő jogi természetétől függenek, pl. nem meghosszabbítható törvényi határidők esetén, amennyiben a fél elmulasztja az eljárási cselekmény előírt határidőn belüli elvégzését, az ilyen határidő elmulasztása az eljárási cselekmény ezt követő elvégzéséhez való jog elvesztését eredményezi.

Ugyanakkor vannak olyan határidők, amelyek elmulasztásával a cselekmény elvégzéséhez való jog nem enyészik el, ezeket nevezik irányadó határidőknek.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a fél elmulasztja a tárgyaláson való megjelenést vagy az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, és ebből az okból elveszti a cselekmény elvégzéséhez való jogát, a bíróság e fél indítványára engedélyezheti, hogy a fél az eljárási cselekményt később végezze el (a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítvány), amennyiben a mulasztás okai igazolhatónak bizonyulnak.

Az indítványt a mulasztás okának megszűntétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ha a fél a mulasztásról később szerzett tudomást, a fent említett határidő a tudomásszerzés napjától kezdődik. A mulasztás napját követő két hónap elteltével nincs helye a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítványnak.

Utolsó frissítés: 25/02/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit