1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?
A Horvát Köztársaságban a polgári eljárások határidőit a polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku, a továbbiakban: PP) 111–114. cikkeiben foglalt rendelkezések szabályozzák (Narodne Novine (NN; A Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 25/13 és 89/14. szám).
A határidő olyan adott időszakot jelöl, amely alatt az eljárási cselekmény elvégezhető, vagy amelynek lejárata előtt az ilyen cselekmény nem végezhető el.
A horvát eljárásjog többféle határidőt ismer:
• törvényben meghatározott (zakonski) és bíróság által meghatározott (sudski) határidők — a törvényben meghatározott határidők tartamát törvény írja elő, és azok nem változtathatók meg sem a bíróság, sem a felek által, illetve a bíróság által meghatározott határidők tartamát a bíróság minden adott ügyben saját mérlegelési jogkörében, törvényes felhatalmazás alapján állapítja meg.
• meghosszabbítható (produživi) és nem meghosszabbítható (neproduživi) határidők — a törvényi határidők nem hosszabbíthatók meg, míg a bíróság által meghatározott határidők meghosszabbíthatók, amiről a bíróság kizárólag az érintett személy indítványára, észszerű indokok fennállása esetén dönt (a PP 111. cikkének (2) bekezdése);
• szubjektív (subjektivni) és objektív (objektivni) határidők — szubjektív határidők azok, amelyeknek kezdete a jogosult határidőszámítás alapjául szolgáló eseményről való tudomásszerzésétől függ, az objektív határidőket pedig a vonatkozó tény felmerülésétől kell számítani a jogosult azokról való tudomásszerzésétől függetlenül;
• jogvesztő (prekluzivni) és irányadó (instruktivni) határidők — a jogvesztő határidő elmulasztása az eljárási cselekmény azt követő elvégzéséhez való jog elvesztésével jár, míg az irányadó határidő elmulasztása nem vezet káros következményekhez, és azt követően az eljárási cselekmény elvégezhető;
• minimum (dilatorni) és teljesítési (paricijski) határidők — a minimum határidő azt jelenti, hogy az eljárási cselekmény nem végezhető el egy bizonyos időtartam eltelte előtt, míg a teljesítési határidő azt jelenti, hogy a teljesítésre megállapított határidő eltelte előtt a bíróság nem végezhet el bizonyos cselekményt;
• anyagi (građanskopravni) és eljárásjogi (procesnopravni) határidők — anyagi jogi határidők azok, amelyek a polgári anyagi jog rendelkezéseiből eredő kötelezettség teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére állapítanak meg határidőt, míg az eljárásjogi határidők a (polgári) eljárásjog rendelkezéseiből eredő kötelezettség teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére állapítanak meg határidőt.
2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája
A Horvát Köztársaságban a munkaszüneti napok felsorolását a Horvát Köztársaság nemzeti ünnepeiről, emléknapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény tartalmazza (Zakon o blagdanima, spomendanima i neradnim danima u Republici Hrvatskoj) (NN 33/96, 96/01, 13/02, 136/02, 112/05, 59/06, 55/08, 74/11, 130/11. szám).
Munkaszüneti napok a Horvát Köztársaságban:
január 1. – újév
január 6. – vízkereszt
húsvétvasárnap és húsvéthétfő
úrnapja
május 1. – a munka ünnepe
június 22. – az antifasiszta küzdelem napja
június 25. – az állam ünnepe
augusztus 5. – a győzelem és a haza hálaadásának napja, illetve a haza veteránjainak napja
augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe
október 8. – a függetlenség napja
november 1. – mindenszentek napja
december 25. – karácsony
december 26. – karácsony másnapja/Szent István napja
A Horvát Köztársaságban a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok.
3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?
A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
A határidők számítására vonatkozó szabályok valamennyi határidőre alkalmazandók. A határidőket a teljes nap szerint kell számítani éjféltől éjfélig (computatio civilis, a die ad diem), nem pedig percről percre, órák és percek alapján számítva (computation naturalis, a momento ad momentum). Az általános szabályokkal kapcsolatos további információt lásd az 1. kérdésre adott válasznál.
4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?
A kezdőnap az eljárás megindításának, vagy más egyéb eljárásnak (pl. kézbesítésnek, kihirdetésnek) a napja, amelytől a határidő tartamát számítani kell. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Az ezt követő első napot kell a határidő kezdőnapjának tekinteni.
5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?
A kézbesítéssel kapcsolatos általános szabály az, hogy azt munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell teljesíteni annak a személynek a tartózkodási helyén vagy munkahelyén, akinek a részére a kézbesítést teljesíteni kell, vagy pedig a bíróságon, amikor az említett személy ott tartózkodik. A fent említett szabály alóli kivétel, amely szabály szerint a kézbesítést munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell teljesíteni, nem alkalmazandó posta vagy közjegyző útján való kézbesítésre.
Annak a személynek a hozzájárulásával, akinek a részére a kézbesítést teljesíteni kell, a kézbesítés más időben és helyen is teljesíthető.
Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, végzést bocsát ki arra vonatkozóan, hogy a kézbesítés valamely más helyen vagy valamely más időben kerüljön teljesítésre. Az ilyen formában történő kézbesítés esetén annak a személynek, akinek az iratot kézbesítették, át kell adni az ezt elrendelő bírósági végzés másolatát is. A végzésnek nem kell indokolást tartalmaznia.
6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a kézbesítést vagy értesítést teljesítették, vagy az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. A határidő az ezt követő első napon kezdődik.
Például amennyiben a 15 napos határidő kezdetére okot adó esemény február 5-én történt, úgy a 15 napos határidő február 20-án éjfélkor jár le.
A határidő számítása tehát nem az esemény megtörténtének napján, hanem az azt követő napon kezdődik.
7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?
Ha a határidőt napokban adják meg, akkor a megadott napok száma naptári napokat jelent. Azonban amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, vasárnapra vagy bármilyen olyan napra esik, amikor a bíróság nincs nyitva, úgy az ilyen határidő az azt követő első munkanap végével jár le.
8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?
A hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végével jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.
Ha az utolsó hónapban nincs olyan számú nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.
9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?
Lásd a 8. pontot.
10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?
Igen.
11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?
Indokolt esetben a bíróság által megállapított határidő a érintett fél indítványára egy alkalommal meghosszabbítható.
Az indítványt azon határidőn belül kell előterjeszteni, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik.
A határidőt meghosszabbító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
A meghosszabbított határidő annak a határidőnek a lejártát követő eső napon kezdődik, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérték.
12 Melyek a fellebbezési határidők?
A felek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést az ítélet másolatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjeszthetik elő, kivéve ha ez a törvény más határidőt állapít meg. Csekkel és váltóval kapcsolatos jogvitákban ez a határidő nyolc nap.
A kis értékű követelések eljárásában, kereskedelmi bíróságok előtti eljárásokban és munkaügyi jogvitákban továbbá a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő nyolc nap.
13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?
Indokolt esetben a bíróság által megállapított határidő a érintett fél indítványára egy alkalommal meghosszabbítható.
14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?
A Horvát Köztársaságban a polgári eljárás szabályai nem rendelkeznek a felek tartózkodási helye szerinti határidő-hosszabbításról.
15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?
A következmények a határidő jogi természetétől függenek, pl. nem meghosszabbítható törvényi határidők esetén, amennyiben a fél elmulasztja az eljárási cselekmény előírt határidőn belüli elvégzését, az ilyen határidő elmulasztása az eljárási cselekmény ezt követő elvégzéséhez való jog elvesztését eredményezi.
Ugyanakkor vannak olyan határidők, amelyek elmulasztásával a cselekmény elvégzéséhez való jog nem enyészik el, ezeket nevezik irányadó határidőknek.
16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?
Amennyiben a fél elmulasztja a tárgyaláson való megjelenést vagy az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, és ebből az okból elveszti a cselekmény elvégzéséhez való jogát, a bíróság e fél indítványára engedélyezheti, hogy a fél az eljárási cselekményt később végezze el (a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítvány), amennyiben a mulasztás okai igazolhatónak bizonyulnak.
Az indítványt a mulasztás okának megszűntétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ha a fél a mulasztásról később szerzett tudomást, a fent említett határidő a tudomásszerzés naptól kezdődik. A mulasztás napját követő két hónap elteltével nincs helye a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítványnak.
