Eljárási határidők

Bulgária
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A) Az alanyi anyagi jogok bírósági úton való érvényesítéséhez való jogot jogszabályban meghatározott elévülési és jogvesztő határidők szabályozzák.

Az elévülési idő az alanyi jog jogosultjának olyan inaktív időszaka, amelynek lejártával a jogosult elveszíti a képességét ezen jog törvényes úton való érvényesítésére. Az ilyen elévülési idő lejárta megszünteti nemcsak az anyagi jogot, hanem az ahhoz tartozó keresetindítási és végrehajtási jogot is. Az elévülést hivatalból nem, kizárólag az adósnak a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy végrehajtó előtt emelt kifogása alapján veszik figyelembe.

Az elévülési idők időtartamát, megszakadását és nyugvását a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény (OCA) szabályozza. Az általános ötéves elévülési idő alkalmazandó valamennyi külön időkorlátozás nélküli követelésre. (OCA 110. cikk)

Hároméves elévülési idő alkalmazandó a követelések három csoportjára (OCA 111. cikk):

  • olyan, javadalmazás jellegű kifizetéssel kapcsolatos követelések, amelyekre nincsen más elévülési idő meghatározva
  • teljesítetlen szerződésekből fakadó kártérítéssel, kártalanítással kapcsolatos követelések
  • bérleti díjjal, kamattal és egyéb időszakos fizetéssel kapcsolatos követelések

Hároméves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvényes érvénytelenségének megállapítására irányuló jogra, amelyek tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására jöttek létre, illetve amelyeket cselekvőképtelen személy vagy ilyen személyt képviselő, meghatározott követelményeket nem teljesítő személy kötött.

Egyéves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvényes érvénytelenségének megállapítására irányuló jogra, amelyeket rendkívüli szükséghelyzet miatt vagy nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételekkel kötöttek (OCA 33. cikk)

Hat hónapos elévülési idő alkalmazandó az ingó dolgok adásvételére vonatkozó hibákkal vagy gyártási szerződésben foglalt kivitelezési hibákkal kapcsolatos követelésekre, kivéve az építési munkákat, amelyeknél a követelés az általános öt év után évül el (OCA 265. cikk)

Az elévülési idő az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjában kezdődik, amely az érintett anyagi jog jellegétől függ. Ez lehet az az időpont, amikor a szerződéses kötelezettség esedékessé válik, a károkozó cselekmény elkövetésének időpontja, a jogellenes kár/azzal egy tekintet alá eső cselekmény okozója azonosításának időpontja, vagy hibákkal kapcsolatos követelésnél a dolog átadásának az időpontja, stb.

Az elévülési idő a felek megállapodása alapján nem rövidíthető vagy hosszabbítható.

Az elévülési idő megszakadhat vagy nyugodhat.

Az elévülési idő megszakad az OCA 115. cikkében taxatíve felsorolt okok esetén:

  • gyermek és szülő között, amennyiben az utóbbi szülői felügyeleti jogait gyakorolja;
  • gondnokolt vagy vagyonkezelés kedvezményezettje és a gondnokaik vagy vagyonkezelőik között, ameddig a gondnokság vagy vagyonkezelés fennáll;
  • házastársak között;
  • olyan személyek követelései esetén, akiknek tulajdona jogszabály vagy bírósági rendelkezés alapján hatósági eljárás tárgya, a hatósággal szemben a hatósági eljárás alatt;
  • jogi személyek ügyvezetőikkel szembeni kártérítési követelései esetén, az ügyvezetők hivatalban léte alatt;
  • kiskorúak és korlátozott cselekvőképességű személyek követelései esetén a törvényes képviselőjük vagy vagyonkezelőjük távolléte alatt, valamint 6 hónappal az ilyen személy kinevezése után vagy a cselekvőképtelenség megszűnése után;
  • a követeléssel kapcsolatos eljárás során.

Ezekben az esetekben a fél időlegesen és jogszerűen meg van fosztva követelése érvényesítésének jogától. A nyugvásig eltelt elévülési idő érvényben marad és tovább folytatódik a nyugvást előidéző körülmény megszűnése után.

Az elévülési idő nyugszik az alábbi esetekben:

  • a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése esetén
  • követelés vagy kifogás érvényesítése, valamint megegyezésre irányuló kérelem esetén, azonban amennyiben a követelés vagy kifogás nem kerül kielégítésre, az elévülési időt úgy kell tekinteni, mintha nem szakadt volna meg
  • a követelés fizetésképtelenségi eljárásban történő érvényesítésével
  • végrehajtási cselekmények foganatosításával

Ezekben az esetekben az az idő, amely az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjától az elévülés nyugvásáig eltelt elveszti jogi relevanciáját, és új elévülési idő kezdődik. Amennyiben a nyugvásra követelés vagy kifogás érvényesítése adott okot, a törvény egy másik fontos következményt is megállapít: a nyugvás után kezdődő új elévülési idő mindig öt év.

A teljes (jogvesztő) határidő az, amelynek lejárta magát az anyagi jogot szünteti meg. Ezek a határidők az anyagi jog keletkezésének, nem pedig az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjában kezdődnek.

A jogvesztő határidők nem szakadhatnak meg és nyugodhatnak úgy, mint az elévülési idők.

A bíróság vagy a végrehajtó hivatalból alkalmazza őket, amennyiben a kötelezett nem emel kifogást.

Az ilyen határidők az alábbiakat foglalják magukban: azt a három hónapos időszakot, amely alatt a zálogjogosult vagy jelzálogjogosult kifogásolhatja a biztosítási díj nem részére, hanem a dolog tulajdonosa részére történő megfizetését; azt a két hónapos időszakot, amely alatt a tulajdonostárs a közös tulajdon tárgyának adásvétele iránti követelését érvényesítheti, amennyiben a másik tulajdonostárs harmadik személy részére értékesítette a tulajdonrészét; az egy éves időszakot ajándék visszakövetelésének érvényesítésére, stb.

B) A követelések érvényesítésére irányuló eljárások – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által végzendő meghatározott eljárási cselekmények teljesítésének határidejét a polgári perrendtartás (CPC) szabályozza. Fizetésképtelenségi eljárásokban az eljárási cselekmények teljesítésére vonatkozó határidőket a kereskedelmi törvény (CA) szabályozza.

A felek tekintetében a határidő elmulasztása az érintett eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó jogosultság elenyészését eredményezi. Amennyiben a bíróság mulasztja el a határidőt, ez nem képezi akadályát az eljárási cselekmény későbbi elvégzésének, amennyiben az még teljesíthető.

A felek által elvégzendő eljárási cselekményekre meghatározott határidőket jogszabály vagy bíróság írja elő.

A jogszabály által meghatározott határidők (törvényes határidők) közé tartoznak:

  • a keresetlevél hiányosságainak pótlására megállapított határidő (a félnek történő közlésétől számított egy hét – CPC 129. cikk (2) bekezdés)
  • az alperes követelésére adandó válasz előterjesztésére, bizonyítékok meghatározására, a keresetlevélben megjelölt bizonyíték hitelességének vitatására, viszontkereset előterjesztésére, harmadik személyek (egyéb perbeli személyek) alperes általi perbehívására és velük szemben keresetindításra, valamint a bíróság által az eljárások figyelembevételére megállapított eljárás elleni kifogásra megszabott határidő. A határidő a keresetlevél másolatának az alperessel való közlésétől kezdődik, az időtartama pedig egy hónap vagy két hét attól függően, hogy az eljárás az általános eljárás vagy a különleges követelések eljárása szerint zajlik (CPC 131. cikk, 133. cikk, 367. cikk)
  • kereskedelmi jogvitákban a felperes keresetkiterjesztésének előterjesztésére megszabott határidő két hét az alperes válaszának kézhezvételét követően (CPC 372. cikk)
  • kereskedelmi jogvitákban a keresetkiterjesztésre adandó alperesi válasz előterjesztésére megszabott határidő – két hét a keresetkiterjesztés kézhezvételét követően (CPC 373. cikk)
  • a bíróság által kihirdetett ítélet elleni fellebbezésre megszabott határidő két hét az ítélet féllel való közlését követően (CPC 259. cikk)
  • az ellenérdekű félnek a fellebbezésre adandó válaszára és fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére megszabott határidő két hét a fellebbezés másolatának kézhezvételét követően (CPC 263. cikk)
  • a bíróság ítéletei elleni semmisségi panasz előterjesztésére megszabott határidő egy hónap az ítélet féllel való közlését követően (CPC 283. cikk)
  • a bíróság ítéletei elleni fellebbezésre megszabott határidő egy hét a féllel való közlést követően, illetve amennyiben azokat a fél jelenlétében tartott bírósági tárgyaláson hozták, a határidő a tárgyalás napjától kezdődik (CPC 275. cikk)
  • a végrehajtott határozat megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő a megsemmisítése okának felmerülésétől számított három hónap (CPC 305. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél kérheti a bíróságtól az eljárás megszüntetését a megszüntetés okának felmerülését vagy az erről való tudomásszerzést követő első tárgyalás (CPC 23. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél a kizárólagos joghatóság hiányára vonatkozó kifogását előterjesztheti – a másodfokú eljárás befejezéséig (CPC 119. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél az ingatlan fekvése szerinti illetékesség hiányára vonatkozó kifogását előterjesztheti – az elsőfokú eljárás bírósági vizsgálatának befejezéséig (CPC 119. cikk), az illetékességi szabályok megszegésének minden más esetében kifogást csak az alperes terjeszthet elő a kérelemre adandó válaszra megszabott határidőn beül (CPC 119. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a felperes az alperes hozzájárulás nélkül visszavonhatja a keresetlevelét – az első bírósági tárgyalás berekesztéséig (CPC 232. cikk)
  • a határidő, amelyen belül a fél kiegészítő kérelmet terjeszthet elő – a felperes esetén az első tárgyalás során, és az alperes keresetlevelére adandó válaszára megszabott határidőn belül (CPC 212. cikk)
  • egy irat valódiságának megtámadására megszabott határidő – legkésőbb azon eljárási cselekményre adandó válasszal, amellyel azt előterjesztették, illetve amennyiben azt a keresetlevéllel együtt terjesztették elő, az alperesnek azt az írásbeli válasziratában kell vitatnia (CPC 193. cikk)
  • fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésére megszabott határidő két hét a meghagyás közlésétől számítva (CPC 414. cikk)
  • fizetési meghagyás kibocsátásának elutasítása elleni fellebbezésre megszabott határidő egy hét a kérelmező közléséről számítva (CPC 413. cikk)
  • végrehajtási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésre megszabott határidő – két hét, amely az elrendelő határozat végrehajtást kérővel való közlésétől kezdődik, illetve az adós esetén az önkéntes teljesítésére irányuló kérelem közlésétől (CPC 407. cikk)
  • végrehajtási eljárásokban az adós önkéntes teljesítésére megszabott határidő – két hét a kérelem végrehajtó által közlésétől (CPC 428. cikk)
  • a végrehajtó cselekményeivel szembeni fellebbezésre megszabott határidő egyhetes időtartam a cselekmény teljesítésétől számítva, amennyiben a fél megjelent vagy szabályszerűen idézve volt a cselekmény elvégzésénél, valamint egyéb esetekben az értesítés napjától számítva (CPC 436. cikk)
  • követelés fizetésképtelenségi eljárásokban történő előterjesztésére megszabott határidő – egy hónapon illetőleg három hónapon belül a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat cégnyilvántartásban való bejegyzésétől számítva (CA 685. cikk és 688. cikk)
  • a fizetésképtelenséget helyreállító terv végrehajtására megszabott határidő – a bíróságnak az elfogadott követelések listáját jóváhagyó ítéletének cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy hónapon belül
  • az elfogadott követelések listája elleni kifogás előterjesztésére megszabott határidő – a lista cégnyilvántartásban való nyilvánosságra hozatalától számított hét napos határidő (CA 690. cikk)
  • a felszámoló által készített elosztási beszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére megszabott határidő – a beszámoló cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított tizennégy napos időtartam (CA 727. cikk)
  • egyéb

A bíróság által meghatározott határidők közé tartoznak:

  • bizonyítékok beszerzésére vonatkozó határidő (CPC 157. cikk)
  • a bizonyítékok beszerzéséhez (tanúk idézéséhez, szakértő díjazásának kifizetéséhez, stb.) szükséges költségek lerovására megszabott határidő – CPC 160. cikk)
  • a fél által elvégzett eljárási cselekmények hiányosságainak orvosolására megszabott határidő (CPC 101. cikk)
  • egyéb

A határidők ugyancsak két csoportba oszthatók aszerint, hogy meghosszabbíthatók-e a bíróság által, vagy pedig ilyen lehetőség kizárt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A nemzeti ünnepek közé tartozik:

január 1. – újév napja ;

március 3. – felszabadulás napja – nemzeti ünnep;

május 1. – munka ünnepe;

május 6. – Szent György napja, a bátorság és a bolgár hadsereg napja;

május 24. – a bolgár közművelődés, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe;

szeptember 6. – Bulgária egyesítésének napja;

szeptember 22. – függetlenség napja;

november 1. – a néptanítók napja – munkaszüneti nap valamennyi oktatási intézményben;

december 24. – szenteste, december 25. és 26. – karácsony;

nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap – két nap (vasárnap és hétfő), amelyeket az érintett évben ünnepként kijelölnek.

A Miniszteri Tanács az év során mindössze egyetlen alkalommal más napokat is nemzeti ünnepé, meghatározott szakmák ünneplésének napjává, valamint munkaszüneti nappá nyilváníthat.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A követelések érvényesítése – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által elvégzendő eljárási cselekmények határidejére vonatkozó általános szabályokról a 2007. évi polgári perrendtartás (CPC) rendelkezik. A polgári perrendtartás „Határidők és határidők hosszabbítása” című hetedik fejezetében meghatározott általános szabályokra vonatkozó részletes információk a 4., 5. és 6. kérdésre adott válaszokban találhatók.

Az elévülési időkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 110. cikke, és az azt követő rendelkezések szabályozzák. Ezekkel kapcsolatos részletes információt a 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A szerződéses jogviszonyokból eredő kötelezettségek teljesítésére előírt határidőkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 69-72. cikkei tartalmazzák.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az a kezdőpont, amelytől valamely eljárási cselekmény megtételére előírt határidő kezdődik, általában az a nap, amelyen a felet e cselekmény elvégzésének szükségességéről tájékoztatják vagy megfelelően értesítik a bíróság azon kihirdetett döntéséről, amely ellen a kifogás előterjeszthető.

  • a keresetlevél hiányosságainak orvoslására előírt határidő azon a napon kezdődik, amelyen a bíróság hiánypótlását a féllel közlik.
  • az alperesnek a keresetlevéllel szembeni írásbeli válasziratának előterjesztésére megszabott határidő a keresetlevél másolatának és az ahhoz tartozó bizonyíték kézhezvételével kezdődik, továbbá a másolatokat megküldő bírósági értesítésének tartalmaznia kell a válasz előterjesztésére megadott határidőt, valamint a válaszadás elmulasztásának következményeit.
  • az ítélet elleni fellebbezésre előírt határidő az ítélet féllel való közlésével kezdődik.
  • a fellebbezésre előírt határidő olyan ítélet ellen, amelyet „gyorsított eljárás” szerinti eljárásban (a polgári perrendtartásról szóló törvény harmadik részének 25. fejezete) hoztak, azon a napon kezdődik, amelyen a bíróság az ítélete nyilvánosságra hozataláról rendelkezett.
  • az ítélet elleni fellebbezésre előírt határidő az ítélet féllel való közlésével kezdődik, ha pedig az ítélet a fél jelenlétében tartott tárgyaláson került kihirdetésre, akkor a tárgyalás napjától.
  • a végrehajtó cselekményeivel szembeni fellebbezést a cselekmény elvégzésétől számított egyhetes időtartamon belül kell előterjeszteni, amennyiben a fél megjelent vagy szabályszerűen idézve volt a cselekmény elvégzésénél, egyéb esetekben a közlés napjától számítva.
  • a felszámolási eljárások határideje a felszámoló érintett eljárási cselekményének nyilvánosságra hozatalával (például az elfogadott hitelezői követelések listájának lezárásától), vagy pedig a bíróság cégnyilvántartási cselekményével kezdődik.

Bizonyos határidők az igényérvényesítés kezdeményezésének időpontjától kezdődnek, amennyiben a törvény csak teljesítésükre előírt végső határidőről rendelkezik.

Például:

  • a felperes megváltoztathatja keresetének alapját vagy tartalmát, illetve az ügy első tárgyalásának berekesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül visszavonhatja a keresetét,
  • hagyaték felosztására irányuló eljárásnál az első tárgyalásig előterjesztett írásbeli kérelmével valamennyi örökös kérheti további tulajdon megosztás tárgyává tételét.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A határidő a fél értesítésének időpontjától kezdődik. Az az időpont, amikor a félnek szóló értesítést megfelelően közöltnek kell tekinteni, az értesítés módjától függően különbözőképpen is meghatározható. A polgári perrendtartás „Értesítések és idézések” című VI. fejezete rendelkezik a feleknek kézbesítendő értesítések és idézések szabályairól, illetve arról az időpontról, amikor a értesítést megfelelően kézbesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben az értesítést személyesen a címzettnek vagy az ő képviselőjének, illetve más olyan személynek kézbesítik, aki az adott címen lakik vagy dolgozik, az idézésnek tartalmaznia kell az időpontot, amikor a személy az értesítést átvette, függetlenül attól, hogy azt bírósági alkalmazott vagy postai szolgáltató kézbesítette. Az érintett eljárási cselekményre meghatározott határidő ettől az időponttól kezdődik.

Az értesítéseket a fél által megadott e-mail címre is meg lehet küldeni. Az adott tájékoztató rendszerbe való beérkezéssel ezeket kézbesítettnek kell tekinteni.

Jogszabályban meghatározott feltételek esetén (például amennyiben a fél az ügyben megadott címét a bíróság értesítése nélkül változtatta meg) a bíróság elrendelheti a kézbesítés teljesítését az értesítés ügyhöz csatolásával. Ebben az esetben a határidő a csatolás időpontjában kezdődik.

Amennyiben az alperes nem található az állandó lakcímén és más személy sem veszi át az értesítést, a kézbesítőnek az ajtóra vagy a postaládára egy arról szóló tájékoztatást kell rögzítenie, hogy az iratok megtalálhatók a bíróság hivatalában, és az értesítéstől számított két héten belül átvehetők. Ebben az esetben – amennyiben az alperes nem veszi át őket –, az értesítést és a kapcsolódó iratokat az átvételükre előírt határidő lejártával kézbesítettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidőt évek, hetek és napok szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőt a határidő kezdőnapját követő naptól kell számítani és az az utolsó nap végén jár le. Például amennyiben a felet hét napon belüli hiánypótlásra hívják fel valamelyik eljárási cselekményével kapcsolatban, és az értesítést június 1-jén kézbesítik, ez az a nap, amikor a határidő kezdődik, azonban a számítása a következő naptári napon, június 2-án kezdődik, és a határidő június 8-án jár le.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben megállapított határidő az utolsó hét megfelelő napján jár le. Például amennyiben a felet a keresetlevéllel kapcsolatos egy héten belül történő hiánypótlásra hívják fel, és az ezzel kapcsolatos értesítést pénteken közlik vele, a határidő ezen a napon kezdődik, és a következő hét péntekén jár le.

A hónapokban megállapított határidő az utolsó hónap megfelelő sorszámú napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, akkor a hónap utolsó napján.

Az években megállapított határidő az utolsó év megfelelő napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó évben hiányzik, akkor az utolsó napján.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdésre adott választ.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő első munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtott ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidő nem hosszabbítható meg a bíróság által.

Fontos okból a bíróság az érintett fél határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelmére bármely más jogszabály és bíróság által meghatározott határidő meghosszabbíthat (CPC 63. cikk). Az újonnan megállapított határidő nem lehet rövidebb, mint amilyen az eredeti volt. Az újonnan megállapított határidő az eredeti határidő lejártától kezdődik.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A polgári perrendtartás a polgári és kereskedelmi ügyekben az ítéletek és végzések elleni fellebbezés általános szabályairól rendelkezik annak előírásával, hogy:

  • a bíróság által kihirdetett ítéletek elleni fellebbezésre rendelkezésre álló idő két hét az ítéletnek a féllel való kézbesítésétől
  • a bíróság által kihirdetett ítéletek elleni semmisségi panaszra rendelkezésre álló idő egy hét az ítéletnek a féllel való közlésétől
  • a bíróság által kihirdetett ítéletek elleni fellebbezésre rendelkezésre álló idő egy hét azok féllel való közlésétől számítva, illetve amennyiben azok kihirdetésére a fél jelenlétében tartott bírósági tárgyaláson került sor, úgy a tárgyalás napjától számítva

Ezen általános szabályoktól való eltérést kizárólag jogszabály írhat elő az adott eljárás sajátosságaira tekintettel. Ilyen eltérések vonatkoznak az alábbiakra:

  • fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló, fellebbezéssel megtámadható döntések azok cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított hét napon belül támadhatók;
  • fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmet elutasító, fellebbezéssel megtámadható döntések a polgári perrendtartás szerinti értesítés napjától számított hét napon belül támadhatók;
  • közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben hozott döntés, amelyben a bíróság a tulajdonostárs fennálló követeléséről dönt, amelyben oszthatatlan ingatlan árverésre bocsátásáról dönt, amelyben oszthatatlan ingatlan egyik tulajdonostárs tulajdonába adásáról dönt, illetve amelyben a közös tulajdon megosztásáról szóló végleges jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról dönt, közös panasszal a legutolsó döntés elleni fellebbezés előterjesztésére megadott határidőn belül támadható
  • a fél távollétében meghozott határozat fellebbezéssel nem támadható meg, azonban az a fél, aki ellen a döntést hozták, annak részére való kézbesítésétől számított egy hónapon belül kérheti a fellebbviteli bíróságtól a döntés megsemmisítését abban az esetben, ha akadályozott az ügyben való részvételben
  • a házasság közös megegyezéssel történő felbontását kimondó döntés nem fellebbezhető,
  • a fellebbezés más eseteinél kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróságra nem vonatkozik előírás az általa vagy jogszabályban meghatározott határidők rövidítésére, csupán olyan előírás létezik, amely szerint a felek kérelmére meghosszabbíthatja a határidőket. Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtott ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidő nem hosszabbítható meg a bíróság által.

Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a bíróság – akár hivatalból, akár a felek egyikének kérelmére – megváltoztassa a tárgyalás napját annak korábbi vagy későbbi dátumra módosításával, ha azt fontos körülmények indokolják. Azonban ezekben az esetekben a bíróság köteles a feleket az új határnapról értesíteni, és az értesítést legkésőbb a tárgyalás napját megelőző egy héten belül kézbesíteni kell.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás eljárási szabályai, a határidő meghosszabbítására vonatkozókat is ideértve, tartózkodási helyüktől függetlenül az eljárás valamennyi résztvevőjére alkalmazandóak.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő lejártát követően elvégzett eljárási cselekményeket főszabály szerint a bíróság nem veszi figyelembe. Ezen szabály mellett a CPC kifejezetten előírja, hogy amennyiben a keresetlevél hiányait határidőn belől nem pótolják, azt vissza kell utasítani; amennyiben a fellebbezést, a semmisségi panaszt vagy a fizetési meghagyás elleni ellentmondást a határidő lejártát követően terjesztik elő, azokat mint elkésettet vissza kell utasítani; amennyiben a fél elmulasztja határidőn belül a rendelkezésre álló bizonyíték rendelkezésre bocsátását, azt az ügyben nem lehet elfogadni, kivéve ha a mulasztás előre nem látható körülmények következménye

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogszabály vagy bíróság által megállapított határidőt elmulasztó fél kérheti a határidő elmulasztásának orvoslását, amennyiben bebizonyosodik, hogy a mulasztás különös előre nem látható, el nem hárítható körülmények miatt következett be. Nincs lehetőség orvoslásra abban az esetben, ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határidő meghosszabbítható lett volna.

A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelmet a mulasztásról szóló értesítést követő egy héten belül elő kell terjeszteni az annak alapjául szolgáló körülmények és a kérelem érdemi bizonyítékainak megjelölésével. A kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek eljárása alatt az érintett eljárási cselekményt teljesíteni kellett volna. A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelemmel együtt elő kell terjeszteni azokat az iratokat, amelyekre nézve az orvoslást kérik, és ha a határidő költségek megfizetésére vonatkozik, azok teljesítésére a bíróság új határidőt tűz ki.

Utolsó frissítés: 28/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.