

A) Az alanyi anyagi jogok bírósági úton való érvényesítéséhez való jogot jogszabályban meghatározott elévülési és jogvesztő határidők szabályozzák.
Az elévülési idő az alanyi jog jogosultjának olyan inaktív időszaka, amelynek lejártával a jogosult elveszíti a képességét ezen jog törvényes úton való érvényesítésére. Az ilyen elévülési idő lejárta megszünteti nemcsak az anyagi jogot, hanem az ahhoz tartozó keresetindítási és végrehajtási jogot is. Az elévülést hivatalból nem, kizárólag az adósnak a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy végrehajtó előtt emelt kifogása alapján veszik figyelembe.
Az elévülési idők időtartamát, megszakadását és nyugvását a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény (OCA) szabályozza. Az általános ötéves elévülési idő alkalmazandó valamennyi külön időkorlátozás nélküli követelésre. (OCA 110. cikk)
Hároméves elévülési idő alkalmazandó a követelések három csoportjára (OCA 111. cikk):
Hároméves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvényes érvénytelenségének megállapítására irányuló jogra, amelyek tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására jöttek létre, illetve amelyeket cselekvőképtelen személy vagy ilyen személyt képviselő, meghatározott követelményeket nem teljesítő személy kötött.
Egyéves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvényes érvénytelenségének megállapítására irányuló jogra, amelyeket rendkívüli szükséghelyzet miatt vagy nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételekkel kötöttek (OCA 33. cikk)
Hat hónapos elévülési idő alkalmazandó az ingó dolgok adásvételére vonatkozó hibákkal vagy gyártási szerződésben foglalt kivitelezési hibákkal kapcsolatos követelésekre, kivéve az építési munkákat, amelyeknél a követelés az általános öt év után évül el (OCA 265. cikk)
Az elévülési idő az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjában kezdődik, amely az érintett anyagi jog jellegétől függ. Ez lehet az az időpont, amikor a szerződéses kötelezettség esedékessé válik, a károkozó cselekmény elkövetésének időpontja, a jogellenes kár/azzal egy tekintet alá eső cselekmény okozója azonosításának időpontja, vagy hibákkal kapcsolatos követelésnél a dolog átadásának az időpontja, stb.
Az elévülési idő a felek megállapodása alapján nem rövidíthető vagy hosszabbítható.
Az elévülési idő megszakadhat vagy nyugodhat.
Az elévülési idő megszakad az OCA 115. cikkében taxatíve felsorolt okok esetén:
Ezekben az esetekben a fél időlegesen és jogszerűen meg van fosztva követelése érvényesítésének jogától. A nyugvásig eltelt elévülési idő érvényben marad és tovább folytatódik a nyugvást előidéző körülmény megszűnése után.
Az elévülési idő nyugszik az alábbi esetekben:
Ezekben az esetekben az az idő, amely az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjától az elévülés nyugvásáig eltelt elveszti jogi relevanciáját, és új elévülési idő kezdődik. Amennyiben a nyugvásra követelés vagy kifogás érvényesítése adott okot, a törvény egy másik fontos következményt is megállapít: a nyugvás után kezdődő új elévülési idő mindig öt év.
A teljes (jogvesztő) határidő az, amelynek lejárta magát az anyagi jogot szünteti meg. Ezek a határidők az anyagi jog keletkezésének, nem pedig az érvényesítéshez való jog keletkezésének időpontjában kezdődnek.
A jogvesztő határidők nem szakadhatnak meg és nyugodhatnak úgy, mint az elévülési idők.
A bíróság vagy a végrehajtó hivatalból alkalmazza őket, amennyiben a kötelezett nem emel kifogást.
Az ilyen határidők az alábbiakat foglalják magukban: azt a három hónapos időszakot, amely alatt a zálogjogosult vagy jelzálogjogosult kifogásolhatja a biztosítási díj nem részére, hanem a dolog tulajdonosa részére történő megfizetését; azt a két hónapos időszakot, amely alatt a tulajdonostárs a közös tulajdon tárgyának adásvétele iránti követelését érvényesítheti, amennyiben a másik tulajdonostárs harmadik személy részére értékesítette a tulajdonrészét; az egy éves időszakot ajándék visszakövetelésének érvényesítésére, stb.
B) A követelések érvényesítésére irányuló eljárások – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által végzendő meghatározott eljárási cselekmények teljesítésének határidejét a polgári perrendtartás (CPC) szabályozza. Fizetésképtelenségi eljárásokban az eljárási cselekmények teljesítésére vonatkozó határidőket a kereskedelmi törvény (CA) szabályozza.
A felek tekintetében a határidő elmulasztása az érintett eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó jogosultság elenyészését eredményezi. Amennyiben a bíróság mulasztja el a határidőt, ez nem képezi akadályát az eljárási cselekmény későbbi elvégzésének, amennyiben az még teljesíthető.
A felek által elvégzendő eljárási cselekményekre meghatározott határidőket jogszabály vagy bíróság írja elő.
A jogszabály által meghatározott határidők (törvényes határidők) közé tartoznak:
A bíróság által meghatározott határidők közé tartoznak:
A határidők ugyancsak két csoportba oszthatók aszerint, hogy meghosszabbíthatók-e a bíróság által, vagy pedig ilyen lehetőség kizárt.
A nemzeti ünnepek közé tartozik:
január 1. – újév napja ;
március 3. – felszabadulás napja – nemzeti ünnep;
május 1. – munka ünnepe;
május 6. – Szent György napja, a bátorság és a bolgár hadsereg napja;
május 24. – a bolgár közművelődés, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe;
szeptember 6. – Bulgária egyesítésének napja;
szeptember 22. – függetlenség napja;
november 1. – a néptanítók napja – munkaszüneti nap valamennyi oktatási intézményben;
december 24. – szenteste, december 25. és 26. – karácsony;
nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap – két nap (vasárnap és hétfő), amelyeket az érintett évben ünnepként kijelölnek.
A Miniszteri Tanács az év során mindössze egyetlen alkalommal más napokat is nemzeti ünnepé, meghatározott szakmák ünneplésének napjává, valamint munkaszüneti nappá nyilváníthat.
A követelések érvényesítése – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által elvégzendő eljárási cselekmények határidejére vonatkozó általános szabályokról a 2007. évi polgári perrendtartás (CPC) rendelkezik. A polgári perrendtartás „Határidők és határidők hosszabbítása” című hetedik fejezetében meghatározott általános szabályokra vonatkozó részletes információk a 4., 5. és 6. kérdésre adott válaszokban találhatók.
Az elévülési időkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 110. cikke, és az azt követő rendelkezések szabályozzák. Ezekkel kapcsolatos részletes információt a 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.
A szerződéses jogviszonyokból eredő kötelezettségek teljesítésére előírt határidőkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 69-72. cikkei tartalmazzák.
Az a kezdőpont, amelytől valamely eljárási cselekmény megtételére előírt határidő kezdődik, általában az a nap, amelyen a felet e cselekmény elvégzésének szükségességéről tájékoztatják vagy megfelelően értesítik a bíróság azon kihirdetett döntéséről, amely ellen a kifogás előterjeszthető.
Bizonyos határidők az igényérvényesítés kezdeményezésének időpontjától kezdődnek, amennyiben a törvény csak teljesítésükre előírt végső határidőről rendelkezik.
Például:
A határidő a fél értesítésének időpontjától kezdődik. Az az időpont, amikor a félnek szóló értesítést megfelelően közöltnek kell tekinteni, az értesítés módjától függően különbözőképpen is meghatározható. A polgári perrendtartás „Értesítések és idézések” című VI. fejezete rendelkezik a feleknek kézbesítendő értesítések és idézések szabályairól, illetve arról az időpontról, amikor a értesítést megfelelően kézbesítettnek kell tekinteni.
Amennyiben az értesítést személyesen a címzettnek vagy az ő képviselőjének, illetve más olyan személynek kézbesítik, aki az adott címen lakik vagy dolgozik, az idézésnek tartalmaznia kell az időpontot, amikor a személy az értesítést átvette, függetlenül attól, hogy azt bírósági alkalmazott vagy postai szolgáltató kézbesítette. Az érintett eljárási cselekményre meghatározott határidő ettől az időponttól kezdődik.
Az értesítéseket a fél által megadott e-mail címre is meg lehet küldeni. Az adott tájékoztató rendszerbe való beérkezéssel ezeket kézbesítettnek kell tekinteni.
Jogszabályban meghatározott feltételek esetén (például amennyiben a fél az ügyben megadott címét a bíróság értesítése nélkül változtatta meg) a bíróság elrendelheti a kézbesítés teljesítését az értesítés ügyhöz csatolásával. Ebben az esetben a határidő a csatolás időpontjában kezdődik.
Amennyiben az alperes nem található az állandó lakcímén és más személy sem veszi át az értesítést, a kézbesítőnek az ajtóra vagy a postaládára egy arról szóló tájékoztatást kell rögzítenie, hogy az iratok megtalálhatók a bíróság hivatalában, és az értesítéstől számított két héten belül átvehetők. Ebben az esetben – amennyiben az alperes nem veszi át őket –, az értesítést és a kapcsolódó iratokat az átvételükre előírt határidő lejártával kézbesítettnek kell tekinteni.
A határidőt évek, hetek és napok szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőt a határidő kezdőnapját követő naptól kell számítani és az az utolsó nap végén jár le. Például amennyiben a felet hét napon belüli hiánypótlásra hívják fel valamelyik eljárási cselekményével kapcsolatban, és az értesítést június 1-jén kézbesítik, ez az a nap, amikor a határidő kezdődik, azonban a számítása a következő naptári napon, június 2-án kezdődik, és a határidő június 8-án jár le.
A határidőt naptári napok szerint kell számítani.
A hetekben megállapított határidő az utolsó hét megfelelő napján jár le. Például amennyiben a felet a keresetlevéllel kapcsolatos egy héten belül történő hiánypótlásra hívják fel, és az ezzel kapcsolatos értesítést pénteken közlik vele, a határidő ezen a napon kezdődik, és a következő hét péntekén jár le.
A hónapokban megállapított határidő az utolsó hónap megfelelő sorszámú napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, akkor a hónap utolsó napján.
Az években megállapított határidő az utolsó év megfelelő napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó évben hiányzik, akkor az utolsó napján.
Lásd a 8. kérdésre adott választ.
Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő első munkanapon jár le.
Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtott ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidő nem hosszabbítható meg a bíróság által.
Fontos okból a bíróság az érintett fél határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelmére bármely más jogszabály és bíróság által meghatározott határidő meghosszabbíthat (CPC 63. cikk). Az újonnan megállapított határidő nem lehet rövidebb, mint amilyen az eredeti volt. Az újonnan megállapított határidő az eredeti határidő lejártától kezdődik.
A polgári perrendtartás a polgári és kereskedelmi ügyekben az ítéletek és végzések elleni fellebbezés általános szabályairól rendelkezik annak előírásával, hogy:
Ezen általános szabályoktól való eltérést kizárólag jogszabály írhat elő az adott eljárás sajátosságaira tekintettel. Ilyen eltérések vonatkoznak az alábbiakra:
A bíróságra nem vonatkozik előírás az általa vagy jogszabályban meghatározott határidők rövidítésére, csupán olyan előírás létezik, amely szerint a felek kérelmére meghosszabbíthatja a határidőket. Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtott ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidő nem hosszabbítható meg a bíróság által.
Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a bíróság – akár hivatalból, akár a felek egyikének kérelmére – megváltoztassa a tárgyalás napját annak korábbi vagy későbbi dátumra módosításával, ha azt fontos körülmények indokolják. Azonban ezekben az esetekben a bíróság köteles a feleket az új határnapról értesíteni, és az értesítést legkésőbb a tárgyalás napját megelőző egy héten belül kézbesíteni kell.
A polgári perrendtartás eljárási szabályai, a határidő meghosszabbítására vonatkozókat is ideértve, tartózkodási helyüktől függetlenül az eljárás valamennyi résztvevőjére alkalmazandóak.
A határidő lejártát követően elvégzett eljárási cselekményeket főszabály szerint a bíróság nem veszi figyelembe. Ezen szabály mellett a CPC kifejezetten előírja, hogy amennyiben a keresetlevél hiányait határidőn belől nem pótolják, azt vissza kell utasítani; amennyiben a fellebbezést, a semmisségi panaszt vagy a fizetési meghagyás elleni ellentmondást a határidő lejártát követően terjesztik elő, azokat mint elkésettet vissza kell utasítani; amennyiben a fél elmulasztja határidőn belül a rendelkezésre álló bizonyíték rendelkezésre bocsátását, azt az ügyben nem lehet elfogadni, kivéve ha a mulasztás előre nem látható körülmények következménye
A jogszabály vagy bíróság által megállapított határidőt elmulasztó fél kérheti a határidő elmulasztásának orvoslását, amennyiben bebizonyosodik, hogy a mulasztás különös előre nem látható, el nem hárítható körülmények miatt következett be. Nincs lehetőség orvoslásra abban az esetben, ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határidő meghosszabbítható lett volna.
A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelmet a mulasztásról szóló értesítést követő egy héten belül elő kell terjeszteni az annak alapjául szolgáló körülmények és a kérelem érdemi bizonyítékainak megjelölésével. A kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek eljárása alatt az érintett eljárási cselekményt teljesíteni kellett volna. A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelemmel együtt elő kell terjeszteni azokat az iratokat, amelyekre nézve az orvoslást kérik, és ha a határidő költségek megfizetésére vonatkozik, azok teljesítésére a bíróság új határidőt tűz ki.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.