Szakosított bíróságok
A bírói hatalomról szóló organikus törvény a következő különleges bíróságok működését írja elő:
KERESKEDELMI BÍRÓSÁGOK
A 2004. szeptember 1-je óta működő kereskedelmi bíróságok a polgári jogrendhez tartozó különleges bírói szervek.
TERÜLETI ILLETÉKESSÉG
Valamennyi tartományban működik egy vagy több kereskedelmi bíróság, a tartomány egész területére kiterjedő joghatósággal és tartományi fővárosi székhellyel.
Kereskedelmi bíróságok nemcsak a tartományi fővárosban, hanem korlátozott joghatósággal más helységekben is működhetnek, amennyiben azok lélekszáma, ipari vagy kereskedelmi központjaik és gazdasági tevékenységük ezt indokolja.
Egy Autonóm Közösségben kettő vagy több tartományra kiterjedő joghatósággal rendelkező kereskedelmi bíróságok is működhetnek.
HATÁSKÖRÖK
A csődeljárással kapcsolatos ügyeket a vonatkozó törvény rendelkezései szerint a kereskedelmi bíróságok tárgyalják.
A kereskedelmi bíróságok tárgyalják továbbá többek között a polgári jogrend illetékességébe tartozó következő ügyeket: a tisztességtelen versennyel, az ipari tulajdonjoggal, a szellemi tulajdonnal és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos kereseteket, valamint a kereskedelmi társaságok és szövetkezetek szabályozása alapján e jogrend hatáskörébe tartozó kérdéseket.
A kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartozik az illetékességükbe tartozó külföldi ítéletek, valamint bírósági és választottbírósági határozatok tárgyalása és végrehajtása, kivéve, ha a nemzetközi szerződések és más nemzetközi jogszabályok azt más bíróság vagy felsőbíróság illetékességébe utalják.
JOGORVOSLATOK
A kereskedelmi bíróságok elsőfokú határozatai ellen benyújtott törvényes fellebbviteli kérelmeket a tartományi törvényszékek tárgyalják, kivéve a munkajogi kérdésekre vonatkozóan az elsőfokú csődeljárási szakaszokban hozott határozatok elleni fellebbezéseket, amelyekben a bírói hatalomról szóló organikus törvény 98. cikke szerint a bíróság egy vagy több e célra szakosodott szekciója jár el.
További jogorvoslattal a bírói hatalomról szóló organikus törvény által meghatározott esetekben lehet élni.
VÉDJEGYBÍRÓSÁGOK
Alicante kereskedelmi bíróságai, mint elsőfokú védjegybíróságok rendelkeznek kizárólagos illetékességgel mindazoknak a peres ügyeknek tárgyalására, amelyeket a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet alapján indítanak.
Fenti hatáskörük gyakorlásakor az említett bíróságok illetékessége az ország teljes területére kiterjed.
A fenti bíróságok a polgári bíráskodás jogrendjébe tartoznak.
Hasonlóképpen, az Alicante-i Tartományi Törvényszék szakosodott szekciója vagy szekciói azok, amelyek másodfokon kizárólagossággal tárgyalják mindazokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyeket a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002 tanácsi rendelet alapján nyújtottak be. Fenti hatáskörük gyakorlásakor illetékességük az ország teljes területére kiterjed, és kizárólag ebben a minőségükben a Védjegybíróságok (Tribunales de Marca Comunitaria) elnevezést viselik.
BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁS-FELÜGYELETI BÍRÓSÁGOK
A büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróságok hatáskörébe tartozó, a szabadságvesztések és a biztonsági intézkedések végrehajtásával, a büntetésvégrehajtó hatóságok fegyelmi jogkörével és a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak jogainak és kedvezményeinek védelmével, valamint a jogszabályok által előírt többi területtel kapcsolatos feladatokat az általános büntetésvégrehajtási törvény fekteti le. A fenti bíróságok a büntetőbíráskodás jogrendjébe tartoznak.
TERÜLETI ILLETÉKESSÉG
A büntetőbíráskodás jogrendjének keretében általában minden tartományban egy vagy több büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróság működik.
Madridban egy vagy több központi büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróság működik, melynek területi illetékessége Spanyolország egész területére kiterjed.
HATÁSKÖRÖK
A büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróságok hatáskörébe tartozó, a szabadságvesztések és a biztonsági intézkedések végrehajtásával, a büntetésvégrehajtó hatóságok fegyelmi jogkörével és a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak jogainak és kedvezményeinek védelmével, valamint a jogszabályok által előírt többi területtel kapcsolatos feladatokat az általános büntetésvégrehajtási törvény fekteti le.
JOGORVOSLATOK
A tartományi büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróságok határozatai ellen benyújtott törvényes fellebbezéseket a tartományi büntetésvégrehajtás-felügyeleti törvényszékek tárgyalják.
További jogorvoslattal a bírói hatalomról szóló organikus törvény által meghatározott esetekben lehet élni.
KISKORÚAK BÍRÓSÁGAI
TERÜLETI ILLETÉKESSÉG
Valamennyi tartományban működik egy vagy több kiskorúak bírósága, a tartomány egész területére kiterjedő illetékességgel és tartományi fővárosi székhellyel.
Madridban egy központi, Spanyolország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező kiskorúak bírósága működik, amely a kiskorúak büntetőjogi felelősségét szabályozó jogszabály által hatáskörébe utalt eseteket tárgyalja.
HATÁSKÖRÖK
A kiskorúak bíróságai hatáskörébe tartoznak a 14 évnél idősebb, de 18 évnél fiatalabb személyek által elkövetett bűntettek és mulasztások.
A kiskorúak bírái ellátják azokat a feladatokat, amelyeket a törvény által bűntettnek vagy mulasztásnak minősített magatartásokat elkövető kiskorúakra vonatkozóan a törvény elrendel, továbbá azokat, amelyeket a kiskorúakkal kapcsolatban számára a jogszabályok előírnak.
JOGORVOSLATOK
A megyei kiskorúak bíróságainak határozatai ellen benyújtott törvényes fellebbezéseket a tartományi kiskorúak bíróságai tárgyalják.
További jogorvoslattal a bírói hatalomról szóló organikus törvény által meghatározott esetekben lehet élni.
A NŐK ELLENI ERŐSZAKKAL FOGLALKOZÓ BÍRÓSÁGOK
TERÜLETI ILLETÉKESSÉG
Valamennyi körzetben működik egy vagy több a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróság, a körzet egész területére kiterjedő illetékességgel és körzeti fővárosi székhellyel. Elnevezése a székhely szerinti település nevére utal.
Azokban a bírósági körzetekben, amelyekben csak egy elsőfokú vizsgálati bíróság működik, ennek illetékességébe tartozik a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek lefolytatása.
A fenti bíróságok a büntetőbíráskodás jogrendjébe tartoznak.
HATÁSKÖRÖK
A nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságok, amikor a büntetőbíráskodás területén fejtik ki tevékenységüket, minden esetben a büntetőeljárásról szóló törvényben előírt eljárásoknak és jogorvoslatoknak megfelelően járnak el például a következőkben:
- a tárgyalást megelőző szakasz lefolytatása a büntető törvénykönyv egyes címeiben meghatározott emberölés, magzatelhajtás, testi sértés, magzatnak okozott sérülés, szabadság elleni bűncselekmények, erkölcsi integritás elleni bűncselekmények, a szexuális szabadság és sérthetetlenség ellen elkövetett vagy bármely más erőszakkal vagy félelemkeltéssel elkövetett bűncselekmény esetében a büntetőjogi felelősség megállapítására, amennyiben az áldozat vagy áldozatok az elkövető felesége, vagy vele ennek megfelelő érzelmi kapcsolatban állt vagy álló nő, még ha nem is állt fenn élettársi kapcsolat, valamint a saját, a feleség vagy élettárs leszármazottai, vagy a vele együtt élő vagy apai hatalma, gyámsága, gondnoksága, pártfogása vagy gondozása alatt álló kiskorúak vagy cselekvésképtelenek, amennyiben a nemi alapú erőszak cselekménye is megvalósult;
- a tárgyalást megelőző szakasz lefolytatása a családi jogok és kötelességek elleni bűncselekményekért való büntetőjogi felelősség megállapítására, amikor az áldozat az előző bekezdésben áldozatként megjelölt személyek egyike;
- a megfelelő áldozatvédelmi utasítások kiadása az ügyeletes bíró hatáskörének sérelme nélkül.
A nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságok, amikor a polgári bíráskodás területén fejtik ki tevékenységüket, minden esetben a polgári perrendtartásról szóló törvényben előírt eljárásoknak és jogorvoslatoknak megfelelően járnak el például a következőkben:
- rokoni kapcsolatok, anyaság és apaság;
- házasság érvénytelenítése, különválás és válás;
- a szülő-gyermek kapcsolatból eredő ügyek;
- az örökbefogadáshoz szükséges hozzájárulásból eredő ügyek.
A polgári jogrend területén a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok az ügyek, amelyeknél az alábbi követelmények egyidejűleg teljesülnek:
- ha a polgári eljárás tárgya az előző bekezdésben szereplő témák bármelyike;
- ha a polgári eljárás valamelyik peres fele nemi alapú erőszak áldozata;
- ha a polgári eljárás valamelyik peres felének nemi alapú erőszak elkövetése, erőszakra való felbujtás és bűnsegédként történő közreműködés róható fel;
- ha a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíró előtt nő elleni erőszak vagy mulasztás bűncselekménye miatt büntetőeljárás indul, vagy elrendelik a nemi alapú erőszak áldozatának védelmét.
Amennyiben a bíró megállapítja, hogy a tudomására hozott cselekmények nyilvánvalóan nem a nemi alapú erőszak megnyilvánulásai, a keresetet nem fogadja be és azt megküldi az illetékes bírói testületnek.
Ezekben az esetekben közvetítés (mediáció) nem alkalmazható.
JOGORVOSLATOK
A nők elleni erőszakkal foglalkozó tartományi bíróságok által hozott határozatok ellen benyújtott törvényes fellebbezéseket a tartományi törvényszékek tárgyalják.
További jogorvoslattal a bírói hatalomról szóló organikus törvény által meghatározott esetekben lehet élni.
A BÍRÓI TESTÜLETEK ÁLTALÁNOS TANÁCSA ÁLTAL LÉTREHOZOTT SZAKOSÍTOTT TESTÜLETEK
Spanyolországban nemcsak a bírói hatalomról szóló organikus törvény alapján létesülhettek szakosított bíróságok – például a kereskedelmi bíróságok, a kiskorúak bíróságai vagy a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságok –, amelyek részét képezik az öt jogrendnek, s ezért nem sértik az egységes ítélkezés elvét, hanem ilyenek a fenti törvény 98. cikke alapján a Bírói Testületek Általános Tanácsa által végzett szakosítás eredményeként is létrejöhettek (családi bíróságok, az ingatlanok kényszereladása ügyében eljáró bíróságok vagy a végrehajtó bíróságok).
Más szakosított bíróságok
Az 1978. évi spanyol Alkotmány 117. cikkében kimondja, hogy a bíróságok szervezeti és működési alapja az egységes ítélkezés elve.
Ezt az elvet az egységes igazságszolgáltatás testesíti meg, egyetlen bírói (jueces) és felsőbírói (magistrados) testülettel, amelynek tagjai alkotják a rendes bíróságokat.
Ennek ellenére maga az Alkotmány több szakosított bíróság létrehozásáról rendelkezik. Ezek a testületek teljesen függetlenek és pártatlanok, és teljes egészükben a törvény hatalmának vannak alávetve.
Ezek a bíróságok a következők:
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
A spanyol Alkotmánybíróság szervezete független a rendes bírói hatalomtól, azonban az 1978. évi spanyol alkotmány 159. cikke értelmében bírósági szerepet tölt be.
Az Alkotmánybíróság az alkotmány legmagasabb szintű értelmezője, független és nemében egyedülálló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÖSSZETÉTELE
Az Alkotmánybíróságot tizenkét felsőbíró alkotja, akiket a király nevez ki. Közülük négyet a Kongresszus javasol legalább háromötödös többséggel, négyet a Szenátus, ugyanolyan többséggel, kettőt a kormány és kettőt a Bírói Testületek Általános Tanácsa. Közülük választanak egy elnököt és egy elnökhelyettest.
HATÁSKÖRÖK
Az Alkotmánybíróság a jogszabályok által meghatározott ügyeket vizsgálja a jogszabályok által meghatározott formában, többek között a következőket:
- törvények, jogszabályi rendelkezések vagy törvényerejű aktusok ellen benyújtott fellebbezés vagy alkotmányellenesség megállapítása iránti kereslet;
- az alkotmány 53.2 cikkében felsorolt közjogok és szabadságok megsértése miatti alkotmányjogi panasz;
- az állam és az autonóm közösségek, illetve az Autonóm Közösségek egymás közötti alkotmányos hatásköri vitái;
- az állam alkotmányos testületei közötti viták;
- a nemzetközi szerződések alkotmányosságának kihirdetése.
További információ: az Alkotmánybíróság weboldalán olvasható.
SZÁMVEVŐSZÉK
A Számvevőszék az államháztartás és a gazdaságirányítás legfőbb ellenőrző testülete az állam és a közszféra területén.
Saját illetékességének sérelme nélkül a Cortes Generalesen keresztül a törvényhozói hatalom alá tartozik.
A SZÁMVEVŐSZÉK ÖSSZETÉTELE
A Számvevőszéknek tizenkét tagja – számvevője – van, akik közül hatot a Kongresszus, hatot pedig a Szenátus nevez ki. A bírókhoz hasonlóan a számvevők is függetlenek és elmozdíthatatlanok és rájuk is vonatkozik az összeegyeztethetetlenségek elve.
A SZÁMVEVŐSZÉK FELADATAI
A Számvevőszék feladatai a következők:
- Külső, állandó és áttekintő ellenőrző tevékenység, amelynek célja annak megállapítása, hogy a közszektor gazdasági-pénzügyi tevékenysége tiszteletben tartja-e a törvényesség, a hatékonyság és a gazdaságosság elveit.
- Bíróságként feladata a közjavak, közpénzek vagy kincstárjegyek kezeléséért felelős személyek elszámoltathatóságának megítélése, célja pedig, hogy a hűtlen kezelés, a helytelen, hiányos vagy egyáltalán nem létező igazolások, vagy egyéb okok vagy magatartások által érintett közpénzek megtérüljenek.
További információ: a Számvevőszék weboldalán található.
SZOKÁSJOG ALAPJÁN MŰKÖDŐ BÍRÓSÁGOK
A szokásjog alapján működő bíróságokat az Alkotmány 125. cikke a nép igazságszolgáltatásban való részvételének egyik formájaként ismeri el.
A bírói hatalomról szóló organikus törvény 19. cikke szokásjog alapján működő bíróságként ismeri el a Vega Valencia-i Vízelosztó Törvényszéket (Tribunal de las Aguas de la Vega Valencia) és a murciai Jó Emberek Tanácsát (Consejo de Hombres Buenos de Murcia).
A VEGA VALENCIA-I VÍZELOSZTÓ TÖRVÉNYSZÉK (TRIBUNAL DE LAS AGUAS DE LA VEGA DE VALENCIA)
A Vega Valencia-i Vízelosztó Törvényszék Valencia területén illetékes.
A törvényszék nyolc tanácsosból áll, akiket a Valenciana nagy kiterjedésű területeinek (huerta) öntözési joggal rendelkező földtulajdonosai demokratikusan választanak. A törvényszék hatáskörébe tartozik a víz igazságos elosztása a mezőgazdasági földek tulajdonosai között, az öntözési joggal rendelkező földtulajdonosok között felmerült kérdések megoldása és az öntözési előírások megszegése esetén a szankciók kivetése.
MURCIAI JÓ EMBEREK TANÁCSA (CONSEJO DE HOMBRES BUENOS DE MURCIA)
A Jó Emberek Tanácsát 1849-ben intézményesítették az Huerta de Murcia körzet legfelsőbb igazságszolgáltatási testületeként.
A Tanács tagjai az elnök, a titkár és öt szavazattal bíró tag.
A Consejo de Hombres Buenos de Murcia minden csütörtökön nyilvános tárgyalást tart az önkormányzat üléstermében és még aznap, vagy legkésőbb a következő tárgyalási napon meghozza az ítéletet. A határozatokat azonnal, egyszerű többséggel hozzák, egyenlő számú szavazat esetén az elnöki szavazat dönt. A murciai Consejo de Hombres Buenos kizárólag pénzbírságot ró ki. E törvényszék ítéletei véglegesek, jogerősek és végrehajthatók.
További információ: az El Consejo de Hombres Buenos weboldalán olvasható.
Kapcsolódó linkek
A BÍRÓI TESTÜLETEK ÁLTALÁNOS TANÁCSA
SPANYOLORSZÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA
A SPANYOL SZÁMVEVŐSZÉK
SZOKÁSJOG ALAPJÁN MŰKÖDŐ SPANYOL BÍRÓSÁGOK
