A tagállamok szakosított bíróságai

Ez a szakasz a polgári és büntetőügyekben eljáró ausztriai különös hatáskörű bíróságokról nyújt tájékoztatást.

Különös hatáskörű bíróságok

Főszabály szerint minden rendes bíróság hatáskörrel rendelkezik minden olyan polgári és büntető igazságszolgáltatási ügyben, amelyet a megfelelő szervezeti szintre (kerületi bíróság [Bezirksgericht], illetve első- vagy másodfokú bíróság) osztottak ki.

A legnagyobb ausztriai városokban különös hatáskörű bíróságok is működnek:

  • öt Bécsben – polgári jogi, büntető-, kereskedelmi (két bíróság), munkaügyi és szociális ügyekben;
  • kettő pedig Grazban – büntetőügyekben és egyéb jogi ügyekben.

Munkaügyi jogviták alatt alapvetően a munkaügyi és szociális bíróságokról szóló törvény [Arbeits- und Sozialgerichtsgesetz — ASGG] 50. §-ában meghatározott, munkaviszonnyal kapcsolatos jogviták értendők. Ezekre a polgári ügyekéhez hasonló, de néhány speciális szabállyal kiegészített saját eljárásrend vonatkozik.

Munkaügyi jogvitákban első fokon a tartományi bíróságok [Landesgerichte] járnak el (Bécsben a Munkaügyi és Szociális Bíróság [Arbeits- und Sozialgericht]), másodfokon a tartományi felsőbíróságok [Oberlandsgerichte], harmadfokon pedig a Legfelsőbb Bíróság [Oberster Gerichtshof]. A döntéseket bírói tanácsok [Senate] hozzák, amelyeket valamennyi eljárási szinten egy vagy több hivatásos bíró [Berufsrichter(innen)], valamint a munkáltatói, illetve a munkavállalói oldalról egy-egy ülnök [Laienrichter(innen)] alkot.

A munkaügyi bíróságok határozatai elleni jogorvoslati eljárás hasonló a polgári eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokhoz, azonban kevesebb benne a jogorvoslati korlátozás. Így például alapvető jelentőségű jogkérdés esetén értékhatártól függetlenül minden esetben felülvizsgálati kérelem [Revision] nyújtható be a Legfelsőbb Bírósághoz.

kereskedelmi jogvitákat alapvetően a bíróságok hatásköréről szóló törvény [Jurisdiktionsnorm] 51. §-a szerinti azon polgári jogi jogviták alkotják, amelyekben valamelyik fél vállalkozó. Ezeket – néhány különös szabály alkalmazása mellett – rendes polgári eljárásban tárgyalják. A bírói tanácsok által elbírált kereskedelmi ügyekben első és másodfokon egy, a kereskedelmi oldalról delegált ülnök is részt vesz (a Legfelsőbb Bíróság előtt azonban nem).

A kartellekről szóló törvény [Kartelgesetz] szerinti kartellügyeket az elsőfokú kartellbíróságként [Kartellgericht] eljáró Bécsi Tartományi Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Illetékessége az ország egész területére kiterjed. A kartellbíróság ítéletei elleni fellebbezést másod- és legfelsőbb fokon a fellebbviteli kartellbíróságként [Kartellobergericht] eljáró Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A döntéseket bírói tanácsok hozzák, amelyeket másod- és legfelsőbb fokon is egy vagy több hivatásos bíró, valamint két minősített ülnök alkot. A két ülnököt az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara [Wirtschaftskammer Österreich] és – néhány kivétellel – a Munkások és Alkalmazottak Szövetségi Kamarája [Bundeskammer für Arbeiter und Angestellte] jelöli ki (mindkettő egyet-egyet).

peren kívüli eljárásokban [Verfahren außer Streitsachen] a bíróságok olyan magánjogi ügyekben döntenek, amelyeket különös jellegük alapján utalnak e bíróságok elé (bizonyos egyezségek, szülői felügyeleti kérdések és más olyan ügyek, amelyekben rendszerint nem két ellenérdekű fél áll egymással szemben). Ezek esetében a peren kívüli eljáráshoz hasonló eljárásrend alkalmazandó.

Peren kívüli eljárásokban az ügyek többségében első fokon a körzeti bíróságok, másodfokon a tartományi bíróságok döntenek, harmadfokon pedig a Legfelsőbb Bíróság jár el. Az ügyekben első fokon egyesbíró [Einzelrichter(in)] vagy speciális képesítésű bírósági alkalmazott [Rechtspfleger(in)], másod- és harmadfokon pedig három vagy öt hivatásos bíróból álló tanács dönt.

A peren kívüli eljárásban alkalmazott jogorvoslati eljárás típusa is hasonlít a polgári eljárásban alkalmazotthoz. Ezen eljárások különös jellege alapján azonban kevesebb a jogorvoslati korlátozás. Ezenkívül másodfokon szűk körben – az elsőfokú kérelmek és indítványok keretein túlmenően – új indítványok is tehetők.

Az ilyen eljárásban elbírált ügyek sokfélesége miatt gyakran eltérő különös szabályok vonatkoznak a különböző tárgykörökre.

Közigazgatási bíróságok

Az alábbi közigazgatási bíróságok működnek Ausztriában:

  • kilenc tartományi közigazgatási bíróság [Landesverwaltungsgerichte] – minden tartományban egy;
  • két szövetségi közigazgatási bíróság: a Szövetségi Közigazgatási Bíróság [Bundesverwaltungsgericht] és a Szövetségi Pénzügyi Törvényszék [Bundesfinanzgericht];
  • a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság [Verwaltungsgerichtshof].

közigazgatási bíróságok elsősorban a közigazgatási szervek ítéleteivel és eljárás nélkül meghozott közigazgatási aktusaival szemben benyújtott fellebbezéseket, valamint a megadott határidők közigazgatási hatóságok általi be nem tartásával kapcsolatos panaszokat (Säumnisbeschwerden) bírálják el.

A Szövetségi Pénzügyi Törvényszék a közigazgatási illetékekkel és díjakkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben (néhány kivétellel), valamint adóügyi büntetőügyekben jár el, amennyiben ezeket a kérdéseket közvetlenül a szövetségi pénzügyi vagy adóhatóságok kezelik. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság elsődlegesen a szövetségi hatóságok által más módon, közvetlen szövetségi közigazgatás keretében kiadott ítéletekkel szembeni fellebbezéseket bírálja el. A közigazgatási fellebbezési ügyekben egyéb esetekben általában a tartományi közigazgatási bíróságok járnak el.

A közigazgatási bíróságok ítéletei ellen bizonyos esetekben fellebbezés nyújtható be a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz. Az Alkotmánybíróság [Verfassungsgerichtshof] felkérhető a bizonyos fokú alkotmánysértéssel kapcsolatos ügyekben való döntéshozatalra, főleg az alapvető jogok megsértésének vonatkozásában.

Más különös hatáskörű bíróságok

Az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság mellett Ausztria legfőbb bírói fórumainak egyike. Az Alkotmánybíróság székhelye a két másik legfelsőbb bírósághoz hasonlóan Bécsben található, illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed.

Az Alkotmánybíróság elsődleges feladata, hogy ellenőrizze az alkotmány és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Különösen a következő törvények, rendeletek és határozatok alkotmányosságát kell vizsgálnia:

  • szövetségi és tartományi törvények;
  • a közigazgatási szervek által kibocsátott rendeletek; valamint
  • a közigazgatási bíróságok ítéletei.

Az Alkotmánybíróság ezeket a jogszabályokat szükség esetén meg is semmisítheti.

Más bíróságoktól eltérően az Alkotmánybíróság bírái nem hivatásos bírákként, hanem tiszteletbeli bírákként [Honoratiorenrichter(innen)] töltik be tisztségüket. E bíróság tagjai csak olyan kiemelkedő személyiségek lehetnek, akik valamilyen más beosztásban már sikeres jogi pályafutást tudhatnak maguk mögött. Az Alkotmánybíróság legtöbb bírája mellékállásban gyakorolja bírói tisztségét, és folytatja előző hivatását (pl. bíróként vagy egyetemi tanárként; köztisztviselők azonban nem lehetnek, esetükben a közszolgálati jogviszonyt fel kell függeszteni). Az Alkotmánybíróság rendszerint évente négy ülésszakot tart.

Jogi adatbázisok

Az osztrák igazságügyi portál kezdőlapja általános tájékoztatást nyújt az osztrák jogrendszerről.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen.

Kapcsolódó linkek

Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria

Utolsó frissítés: 31/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit