A romániai bírósági rendszer bemutatása
Románia bírósági rendszere az alábbiak szerint épül fel:
Bíróságok és ügyészségek
1. szint
- Körzeti bíróságok (176)
- Ügyészségek
2. szint
- Törvényszékek (42)
- Szakosított törvényszékek (3)
- Gyermek- és családügyi törvényszék (1)
- Ügyészségek
3. szint
- Fellebbviteli bíróságok (15)
- Ügyészségek
4. szint
- Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék
- Ügyészség
- A romániai bírósági rendszert a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék és a többi bíróság alkotja.
Bíróságok
Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék
Románia legfelsőbb szintű bíróságaként ez az egyetlen olyan bírósági intézmény, amely biztosítani tudja a jogszabályok többi bíróság általi egységes értelmezését és alkalmazását. Az ennek biztosítására szolgáló legfőbb eszköz a „jogorvoslat a törvényesség érdekében” elnevezésű eljárás.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék négy – önálló hatáskörrel rendelkező – kollégiumból áll:
- I. polgári kollégium;
- II. polgári kollégium;
- büntető kollégium;
- közigazgatási és adóügyi kollégium.
A legfelsőbb szintű bíróság további, önálló hatáskörrel rendelkező egységei a négy darab „öt bíróból álló tanács”, az összevont kollégiumok, továbbá a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslattal, valamint a meghatározott jogi ügyek rendezésével foglalkozó tanács.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék részeként működő I. polgári kollégium, II. polgári kollégium, valamint közigazgatási és adóügyi kollégium elbírálja a fellebbviteli bíróságok, valamint törvény által megállapított esetben más bíróságok határozataival szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket, továbbá a nem jogerős határozatok vagy bármely olyan bírósági aktus ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket, amelyek ellen egyéb módon nem nyújtható be fellebbezés és amelyek esetében a fellebbviteli bíróság előtti eljárás megszakadt. A büntető kollégium elsőfokú bíróságként azon ügyeket és kérelmeket bírálja el, amelyek a törvény alapján a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék hatáskörébe tartoznak.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék büntető kollégiuma az alábbi ügyekkel foglalkozik:
Elsőfokú bíróságként:
- a szenátorok, a képviselők és az európai parlamenti képviselők által elkövetett bűncselekmények;
- a kormány tagjai által elkövetett bűncselekmények;
- az alkotmánybírák által elkövetett bűncselekmények;
- a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának tagjai által elkövetett bűncselekmények;
- a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái, valamint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészség ügyészei által elkövetett bűncselekmények;
- a tábornokok, admirálisok, vezérezredesek és quaestorok által elkövetett bűncselekmények;
- a törvény által a hatáskörébe utalt egyéb ügyek.
Felülvizsgálati fórumként:
- a fellebbviteli bíróságok és a Katonai Fellebbviteli Bíróság által büntetőügyekben, első fokon hozott határozatokkal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmek;
- a fellebbviteli bíróságok és a Katonai Fellebbviteli Bíróság által büntetőügyekben, fellebbviteli eljárásban hozott határozatokkal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmek;
- a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék büntető kollégiuma által büntetőügyekben, első fokon hozott határozatokkal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmek, valamint a törvényben meghatározott egyéb ügyek.
A kilenc bíróból álló tanács
A bírósági eljárások felgyorsítását szolgáló bizonyos intézkedésekről szóló 202/2010. sz. törvény értelmében a kilenc bíróból álló tanács jogköreit az öt bíróból álló tanácsok vették át.
A kilenc bíróból álló tanács előtt folyamatban lévő eljárások e tanács előtt folytatódnak.
Az öt bíróból álló tanácsok
A módosított és ismételten közzétett 304/2004. sz. törvény 24. cikke értelmében az öt bíróból álló tanácsok elbírálják az első fokon a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék büntető kollégiuma által elbírált ügyekben, valamint a törvény által a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben előterjesztett felülvizsgálati és egyéb kérelmeket. Emellett fegyelmi bíróságként is eljárnak.
Az ismételten közzétett 317/2004. törvény 51. cikkének (3) bekezdése értelmében az öt bíróból álló tanácsok elbírálják a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának fegyelmi ügyekben hozott határozataival szembeni felülvizsgálati kérelmeket.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék összevont kollégiumban tanácskozik a következő esetekben:
- a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék ítélkezési gyakorlatának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztések intézése;
- konzultáció az Alkotmánybírósággal a törvények alkotmányosságának – azok kihirdetését megelőző – ellenőrzése érdekében.
Fellebbviteli bíróságok
Romániában a fellebbviteli bíróságokat elnök vezeti, akinek munkáját egy vagy két elnökhelyettes segítheti.
A fellebbviteli bíróság kollégiumokban vagy ügyszakokban működik az alábbi ügycsoportokban:
- polgári ügyek;
- büntetőügyek;
- gyermekeket érintő vagy családjogi ügyek;
- közigazgatási és adójogi peres ügyek;
- munkaügyi és társadalombiztosítási jogviták, továbbá gazdasági társaságokkal, cégnyilvántartással, fizetésképtelenséggel, tisztességtelen versennyel és egyéb kérdésekkel kapcsolatos ügyek;
- tengeri és folyami hajózási ügyek.
A 15 fellebbviteli bíróság jogi személyiséggel rendelkezik, és mindegyikük több (hozzávetőleg 3-3) törvényszék illetékességi területét fedi le.
Polgári ügyekben a fellebbviteli bíróságok a következő ügyeket tárgyalják:
Elsőfokú bíróságként – külön jogszabályi előírások alapján – elbírálják a közigazgatási és adójogi peres ügyekkel kapcsolatos kereseteket.
Fellebbviteli bíróságként elbírálják a törvényszékek által első fokon meghozott határozatokkal szembeni fellebbezéseket.
Felülvizsgálati fórumként elbírálják a törvény által kifejezetten a hatáskörükbe utalt ügyeket.
Büntetőügyekben a fellebbviteli bíróságok a következő ügyeket tárgyalják:
Elsőfokú bíróságként:
- a büntető törvénykönyv 155–173. cikkében említett bűncselekmények (például hazaárulás, kémkedés, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, az államhatalom vagy a nemzetgazdaság gyengítése), valamint a külön jogszabályokban említett, a román állam biztonsága elleni bűncselekmények;
- a büntető törvénykönyv 253. cikkének (1) bekezdésében, 273–276. cikkében, valamint 356–361. cikkében említett bűncselekmények (összeférhetetlenség, vasúti baleset esetén a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos bizonyos bűncselekmények, illetve béke és emberiség elleni bűncselekmények);
- a körzeti bíróságok és a törvényszékek bírái, e bíróságok mellett működő ügyészségek ügyészei, valamint ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók és a Számvevőszék pénzügyi ellenőrei által elkövetett bűncselekmények;
- a törvény alapján létrehozott egyházak vezetői, valamint egyéb, legalább püspöki vagy annak megfelelő rangú, vezető egyházi személyek által elkövetett bűncselekmények;
- a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírósági fogalmazói, a fellebbviteli bíróságok vagy a katonai fellebbviteli bíróság bírái, vagy az e bíróságok mellett működő ügyészségek ügyészei által elkövetett bűncselekmények;
- a Számvevőszék tagjai, a Jogalkotási Tanács elnöke vagy az ombudsman által elkövetett bűncselekmények;
- külön jogszabály által a hatáskörükbe utalt egyéb bűncselekmények.
Fellebbviteli bíróságként elbírálják a törvényszékek által büntetőügyekben, első fokon meghozott határozatokkal szembeni fellebbezéseket.
Felülvizsgálati fórumként elbírálják a körzeti bíróságok által büntetőügyekben, első fokon hozott határozatokkal szembeni felülvizsgálati kérelmeket (a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyek kivételével), valamint a törvény által kifejezetten a hatáskörükbe utalt egyéb ügyeket.
A fellebbviteli bíróságok döntenek továbbá az illetékességi területükön lévő törvényszékek közötti illetékességi összeütközések, az illetékességi területükön lévő körzeti bíróságok és törvényszékek közötti hatásköri összeütközések, továbbá egy adott fellebbviteli bíróság illetékességi területén belül különböző törvényszékek illetékességi területén lévő körzeti bíróságok közötti illetékességi összeütközések ügyében is.
A fellebbviteli bíróságok döntenek továbbá az elítélt személyek kiadatásáról vagy külföldre szállításáról.
Törvényszékek
Az országban működő, megyei szinten szerveződő 42 törvényszék jogi személyiséggel rendelkezik. A törvényszék illetékességi területe az adott törvényszék fekvése szerinti megye valamennyi körzeti bíróságát átfogja.
A törvényszék külön kollégiumokban vagy ügyszakokban működik az alábbi ügyekben:
- polgári ügyek;
- büntetőügyek;
- gyermekeket érintő vagy családjogi ügyek;
- közigazgatási és adójogi peres ügyek;
- munkaügyi és társadalombiztosítási jogviták, továbbá gazdasági társaságokkal, cégnyilvántartással, fizetésképtelenséggel, tisztességtelen versennyel és egyéb kérdésekkel kapcsolatos ügyek;
- tengeri és folyami hajózási ügyek.
Polgári ügyekben a törvényszékek a következő ügyeket tárgyalják:
Elsőfokú bíróságként a törvényszékek minden olyan keresetet elbírálnak, amelyet törvény nem utal más bíróság hatáskörébe.
Fellebbviteli bíróságként elbírálják az első fokon a körzeti bíróságok által hozott határozatokkal szembeni fellebbezéseket.
Felülvizsgálati fórumként elbírálják a törvény által kifejezetten a hatáskörükbe utalt ügyeket.
Büntetőügyekben a törvényszékek a következő ügyeket tárgyalják:
Elsőfokú bíróságként:
- az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények, a személyes szabadság elleni bűncselekmények, szexuális bűncselekmények, vagyon elleni bűncselekmények, munkahelyen elkövetett vagy azzal kapcsolatos bűncselekmények, az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények, a törvény által szabályozott bizonyos tevékenységek rendje elleni bűncselekmények, közegészségügyi bűncselekmények és csempészet (amennyiben annak tárgya fegyver, lőszer, illetve robbanó- vagy radioaktív anyag);
- halált okozó vagy öngyilkosságot kiváltó szándékos bűncselekmények;
- kábítószer-kereskedelemmel és jogellenes kábítószer-fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények;
- pénzmosással és adócsalással kapcsolatos bűncselekmények;
- csődbűntett (ha a bűncselekmény a bankrendszerrel kapcsolatos);
- a törvény által a hatáskörébe utalt egyéb bűncselekmények.
Felülvizsgálati fórumként elbírálják a sértett feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a körzeti bíróságok által hozott határozatokkal szembeni felülvizsgálati kérelmeket, továbbá a büntetőügyben a körzeti bíróságok által hozott, megelőző vagy biztosítási intézkedésekkel, ideiglenes szabadlábra helyezéssel, a büntetőítéletek végrehajtásával vagy a rehabilitációval kapcsolatos határozatokkal szembeni felülvizsgálati kérelmeket, valamint a törvény által meghatározott egyéb ügyeket.
A törvényszék dönt az illetékességi területén lévő körzeti bíróságok közötti illetékességi összeütközések ügyében, valamint a törvényben meghatározott egyéb ügyekben.
Körzeti bíróságok
A megyékben, valamint Bukarestben létrehozott körzeti bíróságok nem rendelkeznek jogi személyiséggel.
Polgári ügyekben a körzeti bíróságok elsősorban a következő ügyeket tárgyalják:
- azon keresetek, amelyek a polgári törvénykönyv értelmében a szülői felügyeleti joggal és a családjogi ügyekkel foglalkozó bíróságok hatáskörébe tartoznak, kivéve, ha a törvény kifejezetten másként rendelkezik;
- a törvény értelmében az anyakönyvi nyilvántartással kapcsolatos keresetek;
- többszintes épületek, lakások vagy kizárólag különböző személyek tulajdonában álló helyiségek kezelésével, vagy a társasházközösségek által más természetes vagy jogi személyekkel létesített jogviszonyokkal kapcsolatos keresetek;
- lakás kiürítése iránti keresetek;
- közös fallal vagy árokkal, épületek vagy növények közötti távolsággal, átjárási joggal, valamint a tulajdonjogot érintő, törvény vagy bíróság által előírt vagy a felek megállapodása által meghatározott bármely egyéb teherrel vagy korlátozással kapcsolatos keresetek;
- telekhatárok megváltoztatásával vagy megjelölésével kapcsolatos keresetek;
- birtokvédelmi keresetek;
- pénzben ki nem fejezhető cselekmény elvégzésére vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos keresetek, függetlenül attól, hogy szerződésen alapulnak-e vagy sem, a törvény által más bíróság hatáskörébe utalt keresetek kivételével;
- közös tulajdon bíróság általi megszüntetése iránti keresetek, függetlenül a pertárgy értékétől;
- bármely egyéb, pénzben kifejezhető kereset 200 000 RON összegig, függetlenül attól, hogy a felek vállalkozónak minősülnek-e vagy sem.
A körzeti bíróságok emellett a törvény által előírt esetekben elbírálják a hatósági jogalkalmazói tevékenységet végző helyi közigazgatási és egyéb szervek határozatai elleni fellebbezéseket.
Büntetőügyekben a körzeti bíróságok elsősorban a következő ügyeket tárgyalják:
Általánosságban a bűncselekmények minden fajtája, kivéve azokat, amelyeket a törvény értelmében első fokon a törvényszékek, a fellebbviteli bíróságok vagy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírál el.
E bíróságokkal kapcsolatos további információk a román igazságügyi minisztérium által fenntartott bírósági portálon találhatók.
Jogi adatbázisok
Az alábbi jogi adatbázisok érhetők el az interneten:
