Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A tagállamok rendes bíróságai

Franciaország

Ebben a szakaszban a franciaországi rendes bíróságok áttekintését találja meg.

Tartalomszolgáltató:
Franciaország

A rendes bíróságok – bevezetés

Elsőfokú bíróságok

Polgári bíróságok

1. Megyei bíróságok

A megyei bíróság (tribunal de grande instance) a 10 000 EUR-t meghaladó perértékre vonatkozó, magánszemélyek közötti jogvitákban (polgári ügyekben) ítélkezik.

Ezenfelül a kereset összegétől függetlenül hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

  • családjog: házasság, leszármazás, örökbefogadás, személyek eltűntnek nyilvánítása (déclarations d’absence);
  • a családi állapot (état civil) nyilvántartásának helyesbítése: születés, házasságkötés, elhalálozás stb.;
  • öröklés;
  • az anyakönyvvezetők (officiers d’état civil) által kivetett szabálysértési bírságok (amendes civiles);
  • ingatlanperek (actions immobilières);
  • az egyesületek feloszlatása;
  • hitelezőkkel szembeni védelem (sauvegarde), bíróság által felügyelt felszámolás (redressement judiciaire) és bírósági felszámolás (liquidation judiciaire), amennyiben az adós nem kereskedő, illetve a kisiparosok és kézművesek jegyzékében (répertoire des métiers) nem szereplő személy;
  • a mezőgazdaságban tevékenykedő önálló vállalkozók baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítása;
  • bejegyzési illeték (droits d’enregistrement), földhivatali nyilvántartás illetékei (taxes de publicité foncière), bélyegilleték (droits de timbre), közvetett adók, valamint az említett illetékekkel egyenértékű illetékek, díjak vagy adók;
  • üzlethelyiségek bérlete (baux commerciaux), felülvizsgált vagy megújított bérleti szerződések, szakmai és kisipari tevékenység folytatásához kapcsolódó bérleti szerződések (baux professionnels) esetében, valamint ideiglenes üzleti szerződések (conventions d’occupation précaire en matière commerciale) esetében megállapított bérleti díjjal kapcsolatos jogviták kivételével;
  • közokiratok (actes authentiques) hamisítása (inscription en faux);
  • rágalmazás (diffamation) vagy becsületsértés (injure) miatt indított – nyilvános vagy nem nyilvános – szóbeli vagy írásbeli polgári keresetek.

A büntetőbíróság (tribunal correctionnel) a megyei bíróság büntetőügyekkel foglalkozó részlege: a vétségek (délits) ügyében való ítélkezésre rendelkezik hatáskörrel (lásd alább).

A megyei bíróság tagjai hivatásos bírák (magistrats): az elnök, az alelnökök, a rendes bírák, az államügyész (procureur de la République), az alügyészek (vice-procureurs) és a segédügyészek (substituts).

A megyei bíróságokon szakosodott bírák is vannak, többek között a következők:

  • A fiatalkorúak ügyében eljáró bíró vagy gyermekek ügyében eljáró bíró (juge des enfants) a veszélyeztetett kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések meghozatalára, valamint a kiskorúak által elkövetett szabálysértések (contraventions) és vétségek (délits) ügyében történő ítélethozatalra rendelkezik hatáskörrel. Ha a bíró a nyilvánosság kizárásával hoz határozatot, csak a kiskorúak javító nevelése érdekében rendelhet el intézkedéseket (mesures éducatives); ha a bíró fiatalkorúak bíróságán (tribunal pour enfants) elnököl, két ülnökkel (assesseurs) együtt ülésezik, akik nem hivatásos bírák, és a bíróság a kiskorú javító nevelését célzó intézkedések elrendelésére vagy adott esetben büntetőítélet meghozatalára rendelkezik hatáskörrel.
  • A büntetés-végrehajtási bíró (juge de l’application des peines) meghatározza a szabadságelvonással járó ítélet végrehajtásának módját. Az elítélt börtönbüntetése esetén a bíró a büntetést enyhítő intézkedéseket – például külső elhelyezést, félszabad állapotot, feltételes szabadlábra helyezést vagy elektronikus felügyelet alá helyezést – rendelhet el; az elítélt börtönbüntetéssel sújtásának hiányában a bíró a büntetés letöltését felügyeli, például próbára bocsátás mellett felfüggesztett börtönbüntetéssel (emprisonnement avec sursis et mise à l’épreuve), közmunkával (travail d’intérêt général) vagy társadalmi-bírósági felügyelettel (suivi socio-judiciaire).
  • A vizsgálóbíró (juge d’instruction) a fellebbviteli bíróság vizsgálótanácsának (chambre de l’instruction de la cour d’appel) számol be. Bűnügyi nyomozás során a vizsgálóbíró köteles megtenni az igazság megállapításához feltehetőleg szükséges valamennyi intézkedést. A vizsgálóbíró összegyűjti az ügy valamennyi bizonyítékát, függetlenül attól, hogy a gyanúsítottra nézve azok terhelőek vagy felmentőek-e. Ha a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek tekinti, a gyanúsítottat felmentő végzést (ordonnance de non-lieu) hozhat, vagy a bűnvádi eljárás alá vont személyt a büntetőbíróság vagy az esküdtszék (cour d’assises) elé utalhatja. A vizsgálóbíró saját kezdeményezésre nem vállalhat fel ügyeket. Az ügyeket az államügyész utalja a vizsgálóbíró elé vizsgálatindítási céllal, vagy a sértett fél emel nála panaszt bűncselekményre hivatkozva és kéri, hogy magánvádas eljárás keretében kezeljék (constitution de partie civile).

A megyei bíróság általában a megyeszékhelyen található, de más helyeken is találhatók megyei bíróságok. 2013. január 1-jén 161 megyei bíróság volt.

2. Járásbíróságok

A járásbíróság (tribunal d’instance) magánszemélyek közötti (polgári ügyekben felmerült), 10 000 EUR-t meg nem haladó perértékű jogvitákban ítélkezik.

Vannak más illetékességei körei is, például bérletiltás (saisies des rémunérations du travail), életjáradéki szerződések (rentes viagères), választásokkal kapcsolatos jogviták, valamint lakásbérleti jogviszonyok (baux d’habitation). Közigazgatási hatáskörökkel is rendelkezik: például a járásbíróság hivatalvezetője állampolgársági bizonyítványok kiadására jogosult.

Büntető ügyekkel foglalkozó testülete a rendőrbíróság (tribunal de police), amely az ötödik rendbeli szabálysértések (contraventions de la cinquième classe) ügyében rendelkezik ítélethozatali hatáskörrel (lásd alább).

A helyi bíró ezenkívül gyámügyi feladatköröket is ellát, bár kiskorúak esetében nem, akiknek az ügyében egy 2009. május 12-i törvény értelmében immár a megyei bíróságon tevékenykedő családjogi bíró rendelkezik hatáskörrel: a járásbírósági bíró a veszélyeztetett nagykorúak vagyona kezelésének felügyelete révén az ő védelmüket is ellátja.

A járásbíróság egy vagy több bíróból áll, az ügyekben azonban mindig egyetlen bíró hoz ítéletet.

A járásbíróság székhelye általában a járási (arrondissement) székhelyen található. 2013. január 1-jén 307 járásbíróság volt.

3. Helyi bíróságok

A helyi bíróság (juridiction de proximité) magánszemélyek között felmerült, 4000 EUR-t meg nem haladó perértékű polgári jogvitákban ítélkezik.

A helyi bíróságok az első négy rendbeli szabálysértések ügyében is ítélkeznek.

A helyi bíróságon a bűnvádi eljárást alapvetően megindító Államügyészséget (ministère public) nem kell ügyésznek képviselnie, képviseletét például rendőrtiszt (commissaire de police) is elláthatja.

4.Kereskedelmi bíróságok

A kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce) kereskedők közötti és/vagy hitelintézetek közötti szerződéseket érintő jogvitákat, valamint gazdasági társaságokkal vagy bármely felek közötti kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos jogvitákat tárgyal. A kereskedelmi bíróság a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eljárásokkal is foglalkozik.

A kereskedelmi bíróság bírái nem hivatásos bírák, hanem választott kereskedők. A kereskedelmi bíróságok bíráit a hivatalban lévő és korábbi bíráiból, valamint a bíróság illetékességi területén megválasztott kereskedők meghatalmazottaiból (délégués consulaires) álló választótestület választja meg kettő vagy négy évre.

2013. január 1-jén 134 kereskedelmi bíróság volt.

5. Munkaügyi bíróságok

A munkaügyi bíróság (conseil de prud’hommes) a munkáltatók és a munkavállalók között munkaszerződések vagy tanulószerződéses gyakorlatra irányuló szerződések kapcsán felmerülő egyéni jogviták ügyében ítélkezik.

A munkaügyi bíróságok a munkáltatókat és a munkavállalókat 50–50% arányban képviselő, választott bírákból állnak. A munkaügyi bíróságok öt szakosított részlegre oszlanak: vezetés, ipar, kereskedelem és kereskedelmi szolgáltatások, mezőgazdaság, egyéb különböző tevékenységek. A négy bíró szavazategyenlősége esetén a munkaügyi bíróságot a járásbíróság egyik bírája elnököli.

Megyénként egy vagy több munkaügyi bíróság van, és mindegyik megyei bíróság illetékességi területén legalább egy munkaügyi bíróság található.

A munkaügyi bíróságok száma 210.

6. A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bíróságai

A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bírósága (tribunal des affaires de la sécurité sociale) a társadalombiztosítási pénztárak (caisses de sécurité sociale) és azok tagjai közötti jogviták tárgyában ítélkezik, például a pénztári tagsággal, valamint a juttatások odaítélésével és kifizetésével kapcsolatos jogviták tárgyában.

A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bírósága az elnökből (a megyei bíróság tagja), valamint az ülnökökből (nem hivatásos bírák) áll, akiket a fellebbviteli bíróság első elnöke nevez ki három évre az ifjúságért, a sportért és a társadalmi kohézióért felelős regionális igazgató által benyújtott listáról, a legnagyobb képviselettel rendelkező szakmai szervezetek előterjesztése alapján. A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek bíróságának elnöke szintén véleményt nyilvánít.

115 társadalombiztosítással kapcsolatos ügyekben eljáró bíróság van.

7. A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróságok

A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróság (tribunal du contentieux de l’incapacité) a társadalombiztosítással rendelkező személyek rokkantságával vagy munkaképtelenségével – azaz foglalkozási vagy más jellegű megbetegedés vagy baleset miatt bekövetkezett rokkantsági állapottal vagy rokkantsági fokkal – kapcsolatos jogviták tárgyában ítélkezik.

A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróság az elnökből, aki tiszteletbeli bíró vagy szakképzett személy, a munkavállalókat képviselő ülnökből, valamint a munkáltatókat vagy önálló vállalkozókat képviselő ülnökből áll; mindkét ülnököt a területen illetékes fellebbviteli bíróság első elnöke nevezi ki három évre az ifjúságért, a sportért és a társadalmi kohézióért felelős regionális igazgató által benyújtott listáról, a legnagyobb képviselettel rendelkező szakmai szervezetek kinevezési javaslatai alapján.

26 ilyen bíróság van.

A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bíróság döntése ellen jogorvoslat kérhető a munkaképtelenséggel és a munkahelyi balesetek biztosítási díjtételeinek meghatározásával foglalkozó országos bíróságtól (Cour nationale de l’incapacité et de la tarification de l’assurance des accidents du travail), amely ezenkívül a munkahelyi balesetek biztosítási díjtételeinek meghatározásával kapcsolatos jogviták ügyében első és végső fokon egyaránt eljáró bíróság.

8. A földhaszonbérletek paritásos bíróságai

A földhaszonbérletek paritásos bírósága (tribunal paritaire des bauy ruraux) a tulajdonosok és a bérlők között földhaszonbérletre és földművelésre irányuló különböző bérleti, illetve bérleti szerződési formákkal kapcsolatos jogviták tárgyalására rendelkezik hatáskörrel (fermage, métayage, baux à cheptel, baux à domaine congéable, baux à complants, baux emphytéotiques, vagy contrats d’exploitation de terres à vocation pastorale).

A földhaszonbérletek paritásos bíróságának elnöke egy járásbírósági bíró. Az elnök négy nem hivatásos ülnökkel ülésezik: az ülnökök közül ketten tulajdonosok, ketten pedig haszonbérlők, és mind a négyüket a társaik választják hat évre a választási listák összeállításáért felelős bizottság kinevezési javaslatai alapján a prefektus által összeállított jelöltlistákról.

Büntetőbíróságok

1. Esküdtbíróságok

Az esküdtbíróság (cour d’assises) bűncselekményeket (crimes) tárgyal: ezek a legsúlyosabb kategóriába tartozó, tíz évtől életfogytig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények.

Minden megyében (département) található esküdtbíróság, amely azonban nem állandó összetételű bíróság. Nyitóüléseinek időpontját a szükséges esetekben tűzik ki. A legnagyobb megyékben azonban az esküdtbíróság szinte állandóan ülésezik.

Az esküdtbíróság három hivatásos bíróból áll: egy elnökből, aki egy kollégiumvezető vagy a fellebbviteli bíróság rendes bírája, két ülnökből, akik a fellebbviteli bíróság rendes bírái, vagy az esküdtszéki tárgyalást tartó megyei bíróság bírái, valamint a hat kisorsolt állampolgárból álló esküdtszékből. Ha kiskorúak által elkövetett súlyos bűncselekményekkel foglalkozik, a bíróság elnevezése kiskorúak esküdtbírósága (cour d’assises des mineurs). Ebben az esetben a két ülnök a fiatalkorúak bíróságának bírája.

A terrorizmust, a katonai jogot vagy a kábítószer-kereskedelmet érintő jogszabályok hatálya alá tartozó bizonyos bűncselekmények ügyében kizárólag bírákból álló esküdtbíróság ítélkezik.

Az Államügyészséget egy ügyész (avocat général) képviseli.

2. Büntetőbíróságok

A büntetőbíróság (tribunal correctionnel) a vétségek (délits) tekintetében rendelkezik hatáskörrel: ezek legfeljebb 10 év szabadságvesztéssel, illetve legalább 3750 EUR bírsággal sújtható jogsértések. A büntetőbíróság a megyei bíróság részlege. A büntetőbíróság általában három hivatásos bírából áll, egyes jogsértések esetében azonban egyesbíró jár el.

Az Államügyészséget a főügyész (procureur de la République) vagy az egyik segédügyész (substitut) képviseli.

3. Rendőrbíróságok

A rendőrbíróság (tribunal de police) az ötödik rendbeli szabálysértéseket (contraventions de cinquième classe) tárgyalja, és a járásbíróságon ülésezik. Elnöke a kerületi bíró, aki egyedüli bíróként hoz ítéletet.

Az Államügyészséget a főügyész (procureur de la République) vagy az egyik segédügyész (substitut) képviseli.

4. Helyi bíróságok

A helyi bíróság (juridiction de proximité) az első négy rendbeli szabálysértéseket (contraventions de la première à la quatrième classe) tárgyalja, és a járásbíróságon tartja üléseit. A bíró egyesbíróként eljáró helyi bírósági bíró.

Az Államügyészség feladatait általában egy rendőrtiszt látja el.

5. Szakosított büntetőbíróságok

Léteznek speciális bűnügyekkel foglalkozó szakosított bíróságok is, például a tengeri kereskedelmi bíróságok (tribunaux maritimes commerciaux), amelyek száma jelenleg 14, és amelyek a tengerjogot sértő, bizonyos bűncselekményeket tárgyalnak.

Másodfokú bíróságok

A fellebbviteli bíróságok (cours d’appel) az elsőfokú bíróságok által már meghozott ítéletek elleni – jogi és ténybeli kérdésekkel kapcsolatos – fellebbezéseket (appels) tárgyalják.

A fellebbviteli bíróság kizárólag hivatásos bírákból áll: az első elnökből (premier président), a kollégiumvezetőkből (présidents de chambre) és az előadó bírákból (conseillers) (ez a fellebbviteli esküdtszékre nem vonatkozik, lásd alább).

Mindegyik bíróság (polgári, szociális, kereskedelmi és büntetőügyekkel foglalkozó) kollégiumokból áll, melyek mindegyikének három hivatásos bíró tagja van: az elnök és két bíró.

Az esküdtbíróság ítéletei elleni fellebbezéseket a Semmítőszék büntető kollégiuma által kijelölt tagokból álló fellebbviteli esküdtszék (cour d’assises d’appel) tárgyalja. A fellebbviteli esküdtszék kilenc esküdtből áll.

A munkaképtelenséggel kapcsolatos jogviták ügyében hozott ítéletek elleni fellebbezéseket a munkaképtelenséggel és munkahelyi balesetek biztosítási díjtételeinek meghatározásával foglalkozó országos bíróság tárgyalja.

Az Államügyészséget a főügyész (procureur général), illetve egyik általános helyettese (substitut général) képviseli.

A Semmítőszék

A Semmítőszék (Cour de cassation) a rendes bírósági rendszer legfelsőbb bírósága. Székhelye Párizsban található. Feladata annak ellenőrzése, hogy az alacsonyabb szintű bíróságok határozatai ne ütközzenek jogkérdésekkel, a tényállást azonban nem értékelheti újra. Nem tekinthető harmadfokú bíróságnak, megőrzi az ítélkezési gyakorlat egységességét, és a jog és a jogszerűség tiszteletben tartását szabályozó intézményként jár el.

A Semmítőszék egy bírósági ítélet hatálya alatt álló fél vagy az államügyészség által előterjesztett felülvizsgálati kérelem (pourvoi en cassation) alapján hoz ítéletet.

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a megtámadott határozatot nem a jogszabályok alapján hozták meg, megsemmisíti a határozatot (casse la décision). Az ügyet ekkor újratárgyalás céljából visszautalja valamelyik bírósághoz.

Ellenkező esetben elutasítja a kérelmet, ami jogerőssé teszi a megtámadott határozatot.

Kivételes esetekben előfordulhat, hogy a határozat megsemmisítése nem teszi szükségessé az ügy érdemének újratárgyalását, ekkor a Semmítőszék újratárgyalásra történő visszautalás nélkül is hozhat megsemmisítő döntést (casser sans renvoi). Újratárgyalásra történő visszautalás nélkül is megsemmisítheti az ítéletet és maga hozhat határozatot az ügyben, ha az érdemi határozatot meghozó bíróság (amelynek a megállapításait és ténybeli értékelését a Semmítőszék nem vizsgálja újra) által megállapított és értékelt tényállás ismeretében alkalmazni tudja a megfelelő jogszabályt.

A Semmítőszék kollégiumokra (chambres) oszlik: három polgári kollégiuma, egy kereskedelmi kollégiuma, egy szociális kollégiuma és egy büntető kollégiuma van, melyek mindegyike egy elnökből és más hivatásos bírákból áll. A semmítőszék az ügy természetétől függően ülésezhet (legalább három kollégiumból álló) vegyes kollégiumokban (chambres mixtes), vagy (az első elnök, a kollégiumok elnökei és a rendes bírák részvételével tartott) plenáris ülésen (assemblée plénière).

Az Államügyészséget a főügyész és ügyészek képviselik.

Jogi adatbázisok

Franciaországban a jogi adatbázisok közszolgáltatás keretében hozzáférhetők az interneten. A Légifrance honlap tartalmazza a Semmítőszék és a fellebbviteli bíróságok ítéleteit:

  • a Semmítőszék közzétett ítéleteit tartalmazó CASS adatbázisban,
  • a kiadatlan ítéleteket tartalmazó INCA adatbázisban, valamint
  • a fellebbviteli bíróságok ítéleteit tartalmazó CAPP adatbázisban.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

A tartalom rövid ismertetése

Az ítéletek francia nyelven állnak rendelkezésre. Egyes ítéletek angol, arab, illetve kínai fordításban is hozzáférhetők.

  • A CASS adatbázis 120 000 ítéletet tartalmaz, és évente 2100 ítélet kerül bele.
  • Az INCA adatbázis 246 000 ítéletet tartalmaz, és évente 10 000 ítélet kerül bele.
  • A CAPP adatbázis 19 000 ítéletet tartalmaz, és évente 20 000 ítélet kerül bele.

Kapcsolódó linkek

Bíróságok hatásköre és illetékessége – Franciaország

Utolsó frissítés: 08/10/2013

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit