Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata finn nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

A tagállamok rendes bíróságai

Finnország

Ez a rész a finnországi rendes bíróságok szervezetéről tartalmaz információkat.

Tartalomszolgáltató:
Finnország

Rendes bíróságok – bevezetés

A finn bírósági rendszer a polgári és büntetőügyekkel foglalkozó általános bíróságokra, a közigazgatási bíráskodást végző közigazgatási bíróságokra, valamint a szakosított bíróságokra osztható fel.

Az „általános bíróságok” kifejezés olyan bíróságokra utal, amelyek hatásköre általános. Ezek tehát olyan jogvitákkal foglalkoznak, amelyeket nem utaltak valamely más bíróság feladatkörébe. Az általános bíróságok a következők:

  • Körzeti bíróságok (käräjäoikeus/tingsrätt) (jelenleg 51, számuk 2010-ben 27-re csökken)
  • Fellebbviteli bíróságok (hovioikeus, hovrätt, 6)
  • Legfelsőbb Bíróság (Korkein oikeus/ Högsta domstolen)

Az általános közigazgatási bíróságok a közigazgatási bíróságok (hallinto-oikeus/förvaltningsdomstol, 8). A legmagasabb szintű közigazgatási bíróság a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Korkein hallinto-oikeus/Högsta förvaltningsdomstolen).

Körzeti bíróságok

A helyi vagy körzeti bíróságok elsőfokú általános bíróságokként működnek. Polgári és büntetőügyekkel és zálogügyekkel (ingatlanadók), valamint ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogokkal (jelzálog és tulajdonjog-bejegyzés) foglalkoznak. Pillanatnyilag 51 ilyen bíróság van Finnországban. Méretük jelentős eltéréseket mutat. A legnagyobb ilyen bíróság kb. 80 bírót és nagyjából 250 fős hivatali személyzetet – köztük hivatali titkárokat, végrehajtókat és fogalmazókat – alkalmaz. A legkisebb bíróságokon két-két állandó bíró és kb. tíz-tíz köztisztviselő van.

Az ilyen bíróságok tevékenységeire és igazgatására irányadó rendelkezések a körzeti bíróságokról szóló törvényben, valamint az azt kísérő rendeletben, a vonatkozó állandó szabályzatokban, továbbá a törvényből eredő részletesebb szabályokban és utasításokban találhatók. A törvény értelmében az elsőfokú bíróság vezető bírája egyúttal az adott hivatal igazgatási vezetője is.

A körzeti bíróságon népi ülnökök is vannak, akik főként büntetőügyekben vesznek részt. A népi ülnököket az önkormányzati képviselőtestület választja. Az önkormányzatok által megválasztandó népi ülnökök számát az Igazságügyi Minisztérium hagyja jóvá. Díjazásukat az állam fedezi.

Eljárás a körzeti bíróságok előtt

A körzeti bíróságon a polgári ügy két szakaszra oszlik: egy előzetes előkészítő szakaszra és a fő tárgyalásra. Az előzetes előkészítő szakasz a felek írásbeli beadványaival indul. Sok – adósságbehajtással kapcsolatos – ügy már ebben a szakaszban megoldódik. Az előkészítő szakasz szóbeli, és a meghallgatást egyesbíró vezeti.

Ha egy ügy nem oldható meg ebben a szakaszban, külön fő tárgyalást tűznek ki. Ez esetben a körzeti bíróság összetétele a következőképpen alakul: egyesbíró vagy három bíró, kivéve a családi jogi ügyeket, amelyek esetén a bíróság egyetlen bíróból áll. Az eljárás a lehető legfolyamatosabb.

Büntetőügyekben a körzeti bíróság összetétele az adott bűncselekménytől függ. A kisebb jogsértéseket egyesbíró, a súlyosabb bűncselekményeket egyesbíróból és három népi ülnökből álló tanács tárgyalja.

A büntetőeljárás a polgári ügyeknél bemutatott elveket követi. A bíróság felkérheti a vádlottat, hogy a fő tárgyalás előtt tegyen nyilatkozatot. Az eljárás szóbeli, az ítélet pedig azon tényeken alapul, amelyeket a felek személyesen hoztak a bíróság tudomására. A fő tárgyaláson minden bizonyítékot befogadnak. Az eljárás itt is a lehető legfolytonosabb. A bíróság összetétele a fő tárgyalás során már nem módosulhat.

Ha a bíróság nem jut egyetértésre az ítélettel kapcsolatban, szavazást tartanak. A tanács minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben egy polgári ügyben szavazategyenlőség van, a döntő szó a bíróé; büntetőügyben az enyhébb alternatívát fogadják el.

A körzeti bíróság ítélete az ügy eldöntését és az indokolást tartalmazza. Az ítéletet a legtöbb esetben a fő tárgyalás berekesztését követően azonnal közlik a felekkel. A nagyobb horderejű vagy bonyolultabb ügyekben azonban az ítélethozatalt legfeljebb két héttel elhalaszthatják, és azt a bíróság hivatala írásban közli a felekkel.

Fellebbviteli bíróságok

Finnország hat fellebbviteli bírósággal rendelkezik. Felsőbb szintű bíróságokként ezek foglalkoznak a fellebbezésekkel és a körzeti bíróságok ítéleteivel szemben benyújtott beadványokkal. A fellebbviteli bíróságok bizonyos esetekben elsőfokú bíróságként is eljárnak, pl. alsóbb szintű bírók vagy magas rangú köztisztviselők felelősségre vonása iránti ügyekben.

A fellebbviteli bíróságok feladatkörébe tartozik emellett a körzeti bíróságok jogalkalmazásának felügyelete, valamint az igazságügyi igazgatással kapcsolatos bizonyos ügyek. A fellebbviteli bíróságoknak az igazságügyi igazgatás körébe tartozó feladata például, hogy a bírók kiválasztásával foglalkozó bizottság részére véleményt adjanak a körzeti bírósági vagy fellebbviteli bírósági bírói hivatalra jelentkező jelöltekről. A véleményt a fellebbviteli bíróság ezzel megbízott bizottsága adja. A fellebbviteli bíróság tevékenységeiért és hatékonyságáért a bíróság elnöke (főbíró) felelős.

A fellebbviteli bíróság kollégiumokra tagolódik, amelyeket rangidős bírák mint kollégiumi elnökök, valamint más bírák alkotnak. Az ügyeket általában a fellebbviteli bíróság három bíróból álló tanácsa tárgyalja.

Eljárás a fellebbviteli bíróság előtt

A fellebbviteli bíróság előtti eljárások 1998 áprilisáig elsődlegesen írásban zajlottak. Ezen eljárások keretében az ügyekkel a bírósághoz benyújtott írásbeli bizonyítékokra alapuló ismertetést követően foglalkoznak és bírálják el azokat. A fellebbviteli bírósági eljárási reform során megnövelték a szóbeli tárgyalások számát. A bírósági ülnökök és vezető titkárok ma már az előadó tisztviselő (referendárius) feladatát is betöltik.

Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fellebbviteli szint. A Legfelsőbb Bíróság a törvény szerint a fellebbviteli bírósághoz hasonlóan szintén öt-öt bíróból álló tanácsokra tagolódik.

Ahhoz hogy az érdekelt vagy érintett fél egy ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszthessen, a bíróság ítéletével szembeni fellebbezésre irányuló engedélyt kell kérnie. E kérelem átvétele után a Legfelsőbb Bíróság mérlegeli, hogy az adott ügyben megadja-e az engedélyt. A kérdést két- vagy háromfős tanács vizsgálja meg. A fellebbviteli engedély csak a törvényben előírt jogalapokra figyelemmel adható meg.

A Legfelsőbb Bíróság 1980 óta precedensteremtő intézmény. Egy, a Legfelsőbb Bíróság által elbírált ügy minden tekintetben jogi normát teremt, amelyet a többi bíróságnak hasonló ügyekben követnie kell. Nincs szükség fellebbviteli engedélyre olyan ügyekben, amikor egy fellebbviteli bíróság járt el elsőfokú bíróságként.

A Legfelsőbb Bíróság tevékenységeit annak elnöke irányítja. A Legfelsőbb Bíróság tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái. Előadó tisztviselőként (referendáriusként) a főtitkár, a főtitkár-helyettesek, a beosztott és a vezető bírósági titkárok is eljárhatnak.

A törvényben előírt ügyek tárgyalása mellett a Legfelsőbb Bíróság feladata továbbá, hogy egy évre vagy hosszabb időre bírókat nevezzen ki az ideiglenes álláshelyekre. A Legfelsőbb Bíróság emellett véleményezi a Finnország elnökéhez benyújtott, jogszabályra irányuló javaslatokat és a kegyelmi kérelmeket.

A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás általában írásbeli. Szükség esetén szóbeli tárgyalás is tartható.

Jogi adatbázisok

Az adatbázis neve és internetes elérhetősége

A finn bíróságok igazságügyi honlapja

Ingyenes-e a hozzáférés az adatbázishoz?

Igen, a hozzáférés ingyenes.

A finn bíróságok igazságügyi honlapja Finnország igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozóan tartalmaz információkat. Egyablakos portál azok számára, akik a bíróságokra, ügyészekre, végrehajtókra, jogsegélyirodákra és a Finnországban az igazságszolgáltatás területén működő más közjogi testületekre vonatkozóan keresnek tájékoztatást.

Megtalálható itt például a fellebbviteli és közigazgatási bíróságok legfrissebb ítélkezési gyakorlata is

Utolsó frissítés: 08/02/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit