Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A tagállamok rendes bíróságai

Csehország

A Cseh Köztársaságban a bírósági szervezet 89 kerületi bíróságból, nyolc regionális bíróságból és a Legfelsőbb Bíróságból áll.

Tartalomszolgáltató:
Csehország

Rendes bíróságok – Bevezetés

Bíráskodás polgári ügyekben

A polgári ügyeket a kerületi bíróságok, a regionális bíróságok, a felső bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja.

Elsőfokú bíróságok

A kerületi bíróságok tárgyalják és bírálják el a polgári jogi, munkaügyi, családjogi és kereskedelmi ügyekben keletkező jogvitákat és azokat az egyéb jogi ügyeket, amelyekben a jog szerint egyetlen más bíróság sem rendelkezik hatáskörrel.

Ha jogszabály ekként rendelkezik, a kerületi bíróságok tárgyalják és bírálják el polgári peres eljárás keretében azokat az egyéb ügyeket, amelyek nem tartoznak a magánjog hatálya alá (például a választottbírók kinevezésével vagy felmentésével, választottbírósági határozat hatályon kívül helyezésével, stb. kapcsolatos ügyek).

A kerületi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket általában egyesbíró bírálja el.

Egy bíróból és két ülnökből álló tanács tárgyalja a munkaügyi ügyeket, és a törvényben meghatározott egyéb ügyeket.

A regionális bíróságok járnak el első fokon a polgári eljárási törvénykönyv 9. szakaszának (2) bekezdésében és 9a. szakaszában meghatározott ügyek és jogviták esetén.

Az elsőfokú bíróságként eljáró regionális bíróság elé terjesztett ügyeket egyesbíró tárgyalja és bírálja el; amennyiben a törvény így rendelkezik, az ügyeket első fokon egy bíróból és két ülnökből álló tanács tárgyalja és bírálja el.

A Legfelsőbb Bíróság jár el első fokon a 97/1963. sz. törvény (a nemzetközi magánjogról és eljárásjogról szóló törvény) 67. szakasza alapján; az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a Legfelsőbb Bíróság elismeri a külföldi bíróságok által hozott ítéleteket.

A Legfelsőbb Bíróság tanácsokban vagy nagytanácsokban ülésezik.

Másodfok

Amennyiben első fokon kerületi bíróság tárgyalja az ügyet, a fellebbviteli bíróság (másodfokú bíróság) a regionális bíróság.

Amennyiben első fokon regionális bíróság tárgyalja az ügyet, a fellebbviteli bíróság egy felső bíróság.

A felső bíróságok egy elnök bíróból és két másik bíróból álló tanácsban üléseznek, kivéve, ha külön törvény eltérően rendelkezik.

Jogi adatbázis

A Cseh Köztársaság által kiadott jogi aktusok (kizárólag cseh nyelven) elérhetők a kormányzat hivatalos weboldalán (Portál vlády ČR).

Ingyenes a jogszabályok adatbázisához való hozzáférés?

Igen. Ez a weboldal az egyetlen, ahol a jogi aktusok szövege ingyenesen hozzáférhető.

Bíráskodás büntetőügyekben

A büntetőügyeket a kerületi bíróságok, a regionális bíróságok, a felső bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja.

Elsőfokú bíróságok

Ha a büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú eljárást a kerületi bíróság folytatja le.

A kerületi bíróságok a bírósági eljárásokról szóló törvényekben meghatározott ügyeket tanácsban; egyéb ügyeket egyesbíróként tárgyalják. A kerületi bíróságok tanácsai elnök bíróból és két ülnökből állnak. Az egyesbíró szerepét egy bíró vagy egy bírói tanács elnöke látja el. Kizárólag bíró járhat el tanácselnökként.

A regionális bíróságok folytatják le az elsőfokú büntetőeljárást, ha az érintett bűncselekményért jogszabály alapján kiszabható büntetés alsó határa öt évi szabadságvesztés, illetve ha rendkívüli büntetés szabható ki. A büntetőeljárásról szóló törvény 17. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében akkor is a regionális bíróság folyatatja le az elsőfokú eljárást, ha a kiszabható szabadságvesztés alsó határa nem éri el az öt évet.

A regionális bíróságok tanácsokban üléseznek. Egyesbíró ítélkezik a bírósági eljárásokról szóló törvényekben meghatározott ügyekben.

A regionális bíróságok tanácsainak összetétele a következő:

a)      elnök bíró és két ülnök, amennyiben a tanács elsőfokú büntetőbíróságként jár el;

b)      a többi esetben elnök bíró és két bíró.

Az egyesbíró szerepét egy bíró vagy egy bírói tanács elnöke látja el. Kizárólag bíró járhat el tanácselnökként.


Másodfok

A kerületi bíróságok ítéleteivel szembeni fellebbezések a regionális feljebbviteli bíróságok bírálják el. Az első fokon eljáró regionális bíróságok által hozott ítéletekkel szembeni fellebbezéseket a felső bíróságok bírálják el.

A felső bíróságok egy elnök bíróból és két másik bíróból álló tanácsban üléseznek, kivéve, ha külön törvény eltérően rendelkezik.

Bíráskodás közigazgatási ügyekben

A közigazgatási bíráskodás szerepe a természetes és jogi személyek szubjektív közjogainak védelme.

E szerepet a közigazgatási bíróságok látják el. Ezek a regionális bírósági rendszeren belüli szakosított tanácsok, amelyek elsőfokú közigazgatási bíróságként járnak el.

A közigazgatási bíróságok egy elnök bíróból, egy elnökhelyettes bíróból és egyéb bírókból állnak. Az egyedi ügyeket három bíróból álló tanácsok tárgyalják.

A közigazgatási bíróságok az alábbi ügyekben járnak el:

a)      végrehajtó hatóság, önkormányzattal rendelkező földrajzi térség hatósága, valamint egy természetes vagy jogi személyt a közigazgatás terén megillető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó döntési jogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve egyéb hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott, közigazgatási határozatokkal szembeni panaszok;

b)      a közigazgatási hatóságok mulasztásával szembeni védelem;

c)      a közigazgatási hatóságok jogellenes intézkedéseivel szembeni védelem;

d)     hatásköri összeütközésekre vonatkozó panaszok;

e)      választási, valamint helyi/regionális népszavazással összefüggő ügyek; politikai pártokat és mozgalmakat érintő ügyek;

f)       általános intézkedések teljes vagy részleges hatályon kívül helyezése azok jogellenessége miatt;

g)      a bírák, bírósági tisztviselők, ügyészek és végrehajtók fegyelmi ügyei, valamint

h)      egyes szakmai és magatartási szabályokkal kapcsolatos ügyek.

A Legfelső Közigazgatási Bíróság a végső fokú közigazgatási bíróság, amely a Legfelső Közigazgatási Bíróság elnökéből, elnökhelyetteseiből és bíráiból áll. Az egyedi ügyeket általában három bíróból álló tanácsok tárgyalják.

A fellebbezések elbírálása mellett a Legfelső Közigazgatási Bíróság tárgyalja a politikai pártok vagy politikai mozgalmak feloszlatásával, tevékenységük felfüggesztésével vagy felújításával kapcsolatos ügyeket, a bíróságokkal kapcsolatos panaszokat, valamint az általános jellegű intézkedések teljes vagy részleges hatályon kívül helyezését. Külön jogszabályok révén további hatáskör ruházható a Legfelső Közigazgatási Bíróságra.

További részletek találhatók a következő weboldalon: Evropský soudní atlas ve vìcech obèanských – Soustava soudù v Èeské republice [Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza – a Cseh Köztársaság igazságügyi szervezetrendszere].

További információk találhatók a következő weboldalon: Nejvyšší správní soud [Legfelső Közigazgatási Bíróság].

Kapcsolódó linkek

A bíróságok szervezete

A bírósági rendszer

Utolsó frissítés: 09/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit