A tagállamok rendes bíróságai

Belgium

Ez a szakasz a Belgiumban működő rendes bíróságokról nyújt áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Belgium

Rendes bíróságok – bevezetés

Legfelsőbb bíróság

Semmítőszék (Cour de cassation/Hof van Cassatie): legfelsőbb bíróság, a „bíróságok bírósága”, amelynek székhelye Brüsszelben található.

Esküdtbíróságok

Mind a tíz tartomány és Brüsszel közigazgatási körzet is rendelkezik egy-egy esküdtbírósággal (cour d’assises/hof van assisen). Az esküdtbíróság nem állandó bíróság, hanem akkor hívják össze, amikor egy vádlottnak esküdtbírósági tárgyaláson kell megjelennie.

Fellebbviteli bíróságok

  • Fellebbviteli bíróság (cour d’appel/hof van beroep): Belgiumban öt fellebbviteli bíróság működik:
    • a brüsszeli (Vallon-Brabant, Leuven és Brüsszel igazságszolgáltatási körzet tekintetében illetékes),
    • a liège-i (Liège, Eupen, Namur és Luxembourg igazságszolgáltatási körzet tekintetében illetékes),
    • a mons-i (Hainaut igazságszolgáltatási körzet tekintetében illetékes),
    • a genti (Nyugat-Flandria és Kelet-Flandria igazságszolgáltatási körzet tekintetében illetékes),
    • az antwerpeni (Flandria és Limburg igazságszolgáltatási körzet tekintetében illetékes).
  • Munkaügyi fellebbviteli bíróság (cour du travail/arbeidshof): Belgiumban öt munkaügyi fellebbviteli bíróság működik. E bíróságok munkajogi szakosított fellebbviteli bíróságok. Területi illetékességük megegyezik az előbb említett fellebbviteli bíróságok területi illetékességével.

Elsőfokú bíróságok

  • Elsőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg): Belgiumban 13 elsőfokú bíróság működik (igazságszolgáltatási körzetenként egy, továbbá a brüsszeli körzetben kettő – egy holland és egy francia nyelvű).
  • Munkaügyi bíróság (tribunal du travail/arbeidsrechtbank): Belgiumban 9 munkaügyi bíróság működik (főszabály szerint minden fellebbviteli bíróság illetékességi területén egy-egy, kivéve a brüsszeli fellebbviteli bíróságot, amelynek illetékességi területén a leuveni, a nivelles-i és két brüsszeli – egy holland és egy francia nyelvű – munkaügyi bíróság működik, és kivéve Eupen igazságszolgáltatási körzetet).
  • Kereskedelmi bíróság (tribunal de l’entreprise/ondernemingsrechtbank): Belgiumban 9 kereskedelmi bíróság működik (minden fellebbviteli bíróság illetékességi területén egy-egy, kivéve a brüsszeli fellebbviteli bíróságot, amelynek illetékességi területén a leuveni, a nivelles-i és két brüsszeli – egy holland és egy francia nyelvű – kereskedelmi bíróság működik, és kivéve Eupen igazságszolgáltatási körzetet).

Alacsonyabb szintű vagy helyi bíróságok

  • Békebíróság (justice de paix/vredegerecht): Belgiumban 187 békebíróság működik (bírósági körzetenként egy).
  • Rendészeti bíróság (tribunal de police/politierechtbank): Belgiumban 15 rendészeti bíróság működik, azaz igazságszolgáltatási körzetenként egy, kivéve Brüsszelt, ahol négy ilyen bíróság található.

A bíróságok hatásköre

Békebíróság

A békebíróság az 5 000 EUR-nál alacsonyabb összegű követelések esetében jár el, amennyiben azok nem tartoznak más bíróság kizárólagos hatáskörébe. A békebíróság (juge de paix/vrederechter) hatásköre – a perértéktől függetlenül – kiterjed a bérleti jogviszonyokkal, a birtokháborítással, a szolgalmakkal és kisajátításokkal kapcsolatos jogvitákra, valamint a házastársak közötti jogviták során felmerült ideiglenes intézkedések elrendelésére is. A békebíróság ítéleteivel szemben – kivéve, ha 2 000 EUR összeget meg nem haladó követelésről van szó – fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

Rendészeti bíróság

A rendészeti bíróság olyan büntető- és polgári bíróság, amely szabálysértések (contraventions/overtredingen), szabálysértésnek minősülő vétségek (délits/wanbedrijven) és egyes különös jogszabályok (például a mezőgazdasági törvénykönyv [Code rural/veldwetboek] vagy az erdészeti törvénykönyv [Code forestier/boswetboek]) rendelkezéseinek megsértése esetén jár el, illetve közlekedési balesetekből eredő kártérítési keresetekkel és közlekedési szabálysértésekkel foglalkozik. A rendészeti bíróság ítéletei ellen – a polgári perrendtartásban (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) felsorolt olyan eseteket kivéve, ahol a követelés értéke nem haladja meg az 1 240 EUR összeget – fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

Elsőfokú bíróságok

Az elsőfokú bíróság a törvény által más bíróság hatáskörébe utalt jogvitákon kívül minden jogvitában eljárhat. Az elsőfokú bíróság tehát általános hatáskörrel rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság négy ügyszakban működik: polgári bíróságbüntetőbíróság, családjogi bíróság és a fiatalkorúak bírósága. 2007 óta az antwerpeni, brüsszeli, kelet-flandriai, liège-i és hainaut-i elsőfokú bíróságokon belül büntetés-végrehajtási bíróságok is működnek.

Polgári bíróság

polgári bíróság (tribunal civil/burgerlijke rechtbank) jár el a személyállapottal kapcsolatos ügyekben. Ez a bíróság rendelkezik hatáskörrel az 1 860 EUR-nál magasabb perértékű jogviták ügyében, öröklési joggal és szerzői joggal kapcsolatos jogvitákban, valamint a békebíróság által hozott ítéletek elleni fellebbezések esetében is.

Büntetőbíróság

büntetőbíróság (tribunal correctionnel/correctionele rechtbank) tárgyalja az összes vétséget és vétségként minősülhető bűntettet (crimes/misdaden), mint például a megtévesztés, a csalás, a gondatlanságból elkövetett emberölés, a betöréses lopás, arablás. Emellett a rendészeti bíróság által hozott ítéletek elleni fellebbezések ügyében is eljár.

A büntetőbíróság elé kétféleképpen kerülhet egy ügy: az ügyészség (ministère public/openbaar ministerie) vagy magánfél közvetlen idézése alapján; illetve amennyiben az elsőfokú bíróság tárgyaláselőkészítő tanácsa – amely a tárgyalást megelőző nyomozás (instruction/gerechtelijk onderzoek) befejezésekor megállapítja, hogy a vádlott büntetőbíróság elé idézendő-e – ezt elrendeli.

tárgyaláselőkészítő tanács (chambre du conseil/raadkamer) a tárgyalást megelőző nyomozással foglalkozik. E tanácsot az elsőfokú bíróság egy bírája mint egyesbíró alkotja, aki megvizsgálja, hogy az ügyet a büntetőbíróság elé kell-e terjeszteni, vagy fel kell menteni a vádlottat (non‑lieu/buitenvervolginstelling). A tárgyaláselőkészítő tanács dönt arról is – havonta, illetve vétségnek nem minősülhető bűntettek esetében háromhavonta –, hogy a vádlott előzetes letartóztatását fenn kell-e tartani, vagy a vádlott – ha szükséges, feltételesen – szabadlábra helyezhető-e.

Az előzetes letartóztatás (détention préventive/voorlopige hechtenis) olyan biztonsági intézkedés, amellyel a vétség vagy bűntett elkövetésével gyanúsított személy perének lefolytatásáig fogva tartható. Az előzetes letartóztatás annak biztosítása érdekében rendelhető el, hogy a gyanúsított a bíróság előtt megjelenjen, ne követhessen el időközben más bűncselekményeket, ne kísérelhesse meg eltüntetni a bizonyítékokat, és ne léphessen kapcsolatba egyéb személyekkel (például abból a célból, hogy befolyást gyakoroljon a tanúkra vagy a terhelttársaira). A végül felmentett gyanúsított vagy az a gyanúsított, akivel szemben megszüntetik az eljárást, a jogellenesen börtönben töltött időszak tekintetében az igazságügyi minisztertől kártérítést kérhet. A jogellenes fogva tartás (indemnité en cas de détention inopérante/vergoeding wegens onwerkzame hechtenis) után járó kártérítés igénybevételéhez két feltételnek kell teljesülnie: a gyanúsított előzetes letartóztatásának időtartama meghaladta a nyolc napot, és a letartóztatás vagy a letartóztatás fenntartásának oka nem a gyanúsított személyes magatartása volt. A miniszter a második feltétel értékelésénél rendkívül szigorúan jár el.

A tárgyaláselőkészítő tanács határozatai a fellebbviteli bíróság vádtanácsához (chambre des mises en accusation/kamer van inbeschuldigingstelling) benyújtott fellebbezéssel támadhatók meg. A fellebbviteli bíróság szintjén a vádtanács foglalkozik a tárgyalást megelőző nyomozásokkal.

Fiatalkorúak bírósága

A fiatalkorúak ügyeiben hatáskörrel rendelkező tanácsok alkotják a fiatalkorúak bíróságát (tribunal de la jeunesse/jeugdrechtbank), amely a veszélyeztetett, valamint a bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak ügyeiben jár el.

Kizárólag az ügyészség dönthet arról, hogy valamely ügy a fiatalkorúak bírósága elé kerüljön-e. A polgári ügyektől eltérően magánszemélyek nem fordulhatnak a fiatalkorúak bíróságához. A fiatalkorúak két esetben kerülhetnek a fiatalkorúak bírósága elé.

  • Első esetben, ha bűncselekményt követtek el; ekkor a rendőrség nevüket megadja az ügyészségnek. Ez utóbbi határoz arról, hogy a cselekmények kellően súlyosak-e ahhoz, hogy az ügy a fiatalkorúak bírája elé kerülhessen.
  • Második esetben, ha a fiatalkorúak otthonukban nehéz helyzetbe kerültek, valószínűleg már kapcsolatba léptek az ifjúságvédelmi szolgálattal (service d’aide à la jeunesse). Ha nem találnak megoldást a helyzetükre, az ifjúságvédelmi szolgálat a fiatalkorúak egyedi támogatásával foglalkozó közvetítő testülethez (commission de médiation utalja az ügyet. Szükség esetén a közvetítő testület kérheti az ügyészséget, hogy megfelelő intézkedések meghozatala érdekében utalja az ügyet a fiatalkorúak bíróságához.

Családjogi bíróság

A polgári perrendtartás 572a. cikke és 577. cikkének (3) bekezdése szerint a családjogi bíróság (tribunal de la famille/familierechtbank) rendelkezik hatáskörrel valamennyi családjogi jogvitában.

A bíróság – néhány kivételtől eltekintve, a pertárgy értékétől függetlenül – a következő ügyekben jár el:

  • a személyállapotot és annak következményeit érintő kérelmek: házassággal vagy abból eredő kötelezettségekkel, válással és annak vagyonjogi következményeivel, a származás megállapításával vagy megtámadásával, nyilvántartások vezetői által hozott egyes határozat megtámadásával, stb. kapcsolatos jogviták;
  • a törvényes életközösséget és annak következményeit érintő kérelmek: életközösségben élők vagyonával, a törvényes életközösség megszüntetésével stb. kapcsolatos intézkedések;
  • gyermekeket érintő kérelmek; szülői felügyelet gyakorlásának és/vagy az életkörülményeknek a meghatározása, a kapcsolattartási jogok meghatározása, stb.;
  • tartási kötelezettséget érintő kérelmek: a korábbi házastársat vagy a szülőt megillető tartásdíj megállapítása vagy módosítása, az eltartáshoz való hozzájárulás meghatározása vagy kiigazítása, stb.;
  • családi támogatást érintő kérelmek: családi támogatás jogosultjának meghatározása vagy a családi támogatás jogosult részére történő kifizetésének vitatása;
  • a családi vagyont érintő kérelmek: a családi vagyon részét képező vagyontárgyak ajándékozása, házastársi különvagyonnal kapcsolatos vagyoni kérdések rendezése, örökséggel kapcsolatos jogviták (például örökségről való lemondás), stb.;
  • otthontól való ideiglenes távoltartási kérelmek családon belüli erőszak esetében.

A bíróság jogosult ideiglenes és sürgős intézkedéseket hozni.

Végezetül, a bíróság hatáskörrel rendelkezik a békebíróság által cselekvőképtelen személyekkel kapcsolatban hozott ítéletek elleni fellebbezések esetében is.

Büntetés-végrehajtási bíróságok

büntetés-végrehajtási bíróságok (tribunal de l’application des peines/strafuitvoeringsrechtbank) ítéleteket hoznak a szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek büntetés-végrehajtási intézeten kívüli jogi státuszáról. A következő módozatok engedélyezéséről határoznak: félszabad elhelyezés (détention limitée/beperkte detentie), elektronikus felügyeletfeltételes szabadságra bocsátás (libération conditionnelle/voorwaardelijke invrijheidstelling), és ideiglenes szabadságra bocsátás (mise en liberté provisoire/voorlopige invrijheidstelling) kitoloncolás vagy a származási országba történő visszatérés céljából. Az ügyészség vagy az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróságok határozatai ellen a Semmítőszéknél terjeszthet elő fellebbezést.

Az elsőfokú bíróság határozatai elleni fellebbezések

Amennyiben bármelyik fél vagy az ügyészség nem elégedett az elsőfokú bíróság által hozott ítélettel, úgy az ítélet ellen – a büntetés-végrehajtási bíróságok által hozott határozatok kivételével – fellebbezhet, azzal a feltétellel, hogy az adott ítélet első fokú ítélet, azaz nem a rendészeti bíróság vagy a békebíróság által meghozott határozat elleni fellebbezés eredményeként hozták meg. Ebben az esetben a fellebbezést a fellebbviteli bíróság bírálja el, függetlenül attól, hogy a fellebbezés tárgyát képező ítéletet polgári bíróság, büntetőbíróság vagy a fiatalkorúak bírósága hozta.

Munkaügyi bíróság

A munkaügyi bíróság a következő szociális ügyekben rendelkezik hatáskörrel: társadalombiztosítási jogviták (nyugellátás, munkanélküli ellátás stb.), munkaügyi jogviták (munkaszerződések, munkajogi szabályozások stb.) és munkahelyi balesetek. A munkaügyi bíróság jár el a magánszemélyek által benyújtott adósságrendezési kérelmek (règlement collectif de dettes/collectieve schuldenregeling) esetében is.

A munkaügyi bíróság különböző tanácsokból áll. Amennyiben a polgári perrendtartás másként nem rendelkezik, a tanácsokat egy hivatásos bíró mint elnöklő bíró és két ülnök alkotja. A jogvita természetétől függően az ülnökök a munkavállalókat, a munkáltatókat vagy az önálló vállalkozókat képviselik. Az ülnökök kinevezése a munka világában működő szervezetek (a munkáltatók, szellemi vagy fizikai munkavállalók vagy önálló vállalkozók szervezetei) által benyújtott jelölések alapján történik. Ebben az esetben az ügyészség szerepét a munkaügyi ügyész (auditeur du travail/arbeidsauditeur) tölti be, hivatala pedig az auditorat du travail/arbeidsauditoraat.

A munkaügyi bíróság ítéletével egyet nem értő fél az ítélet ellen a munkaügyi fellebbviteli bíróságnál terjeszthet elő fellebbezést.

Kereskedelmi bíróság

A kereskedelmi bíróság – a pertárgy értékétől független – hatáskörrel rendelkezik a vállalkozások közötti jogvitákban.

A kereskedelmi bíróság előtt magánszemélyek is indíthatnak keresetet a vállalkozásokkal szemben.

A kereskedelmi bíróság jár el vállalkozások – mégpedig egyéni vállalkozók (kereskedők, szabadfoglalkozású személyek és ügyvezetők), jogi személyek (társaságok, egyesületek és alapítványok) és jogi személyiség nélkül szervezetek – közötti jogvitákban. A jogvita nem tartozhat más bíróság kizárólagos hatáskörébe, és – természetes személyek esetében – nem érinthet olyan cselekményt, amely nyilvánvalóan nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatos.

A kereskedelmi bíróság egy vagy több tanácsból áll. Mindegyik tanácsot egy hivatásos bíró és két ülnök alkotja. Az ülnökök nem hivatásos bírák, hanem vállalkozók, vállalatvezetők, könyvelők, könyvvizsgálók, stb. Az üzleti világgal kapcsolatos tapasztalatukkal segítik a hivatásos bírót.

Bizonyos esetekben az ügyészség terjeszti az ügyet a kereskedelmi bíróság elé, amelynek során az ügyészséget az ügyész, egy vagy több első helyettese vagy helyettese képviseli.

Amennyiben az egyik fél vitatni kívánja a kereskedelmi bíróság határozatait, fellebbezést terjeszthet elő a fellebbviteli bíróságnál. A megtámadott ítéletnek azonban elsőfokú ítéletnek kell lennie.

Fellebbviteli bíróságok és munkaügyi fellebbviteli bíróságok

A fellebbviteli bíróság több tanácsból áll:

  • polgári tanácsok (chambres civiles/burgerlijke kamers) bírálják el az elsőfokú bíróságok polgári ügyszaka és a kereskedelmi bíróságok által hozott elsőfokú ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.
  • büntetőtanácsok (chambres correctionnelles/correctionele kamers) bírálják el a büntetőbíróságok első fokon meghozott ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket.
  • fiatalkorúak ügyeiben eljáró tanácsok (chambres de la jeunesse/kamers in jeugdzaken) bírálják el a fiatalkorúak bírósága által első fokon hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.
  • vádtanács (chambre des mises en accusation/kamer van inbeschuldigingstelling) a tárgyalást megelőző nyomozással foglalkozik, és az elsőfokú bíróság tárgyaláselőkészítő tanácsa által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések ügyében jár el. Emellett a vádtanács utalja az esküdtbíróság elé a súlyos bűncselekmény, sajtóvétség vagy politikai vétség elkövetésével vádolt gyanúsítottakat.

A munkaügyi bírósághoz hasonlóan a munkaügyi fellebbviteli bíróság tanácsai is egy hivatásos bíróból és két vagy négy ülnökből állnak. A munkaügyi fellebbviteli bíróság a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el.

Esküdtbíróságok

Súlyos bűncselekmények

Amennyiben egy személyt olyan súlyos bűncselekmény (crime/misdaad) elkövetésével vádolnak, amely nem minősülhet vétségnek (délit/wanbedrijf) vagy nem minősítették annak, a személynek az esküdtbíróság előtt kell megjelennie, ahol ügyét esküdtszék bírálja el.

Az esküdtbíróság elnöke hivatásos bíró, akit két további, szintén hivatásos bíró segít. A bírák a vádlott bűnösségének vagy ártatlanságának kérdésében nem döntenek. Az esküdtszék tagjainak, azaz az esküdteknek a feladata annak eldöntése, hogy a vádlott elkövette-e az adott bűncselekményt. Az esküdteket a lakosság köréből sorshúzással választják ki. Minden 28 és 65 év közötti belga állampolgár megválasztható esküdtnek, amennyiben szabadon gyakorolhatja polgári és politikai jogait, írástudó, és sohasem ítélték négy hónapnál hosszabb szabadságvesztésre vagy 60 órát meghaladó közmunkára.

Az esküdtbírósági eljárás a vádirat felolvasásával, a nyomozás összefoglalásával és a tárgyalást megelőző vizsgálati szakasz során összegyűjtött főbb bizonyítékok ismertetésével kezdődik. Ezt követi a tanúk és a tárgyalást megelőző vizsgálati szakaszban érintett személyek meghallgatása. E meghallgatások célja, hogy lehetővé tegyék a peranyagot nem ismerő esküdtek számára a véleményalkotást. Ezután az ügyész ismerteti a vádindítványt, amelyben konkrét büntetés kiszabását kéri, szót kapnak a magánfelek, és a védők elmondják védőbeszédeiket. A vádlott meghallgatására is sor kerül. A vádlott válaszol az elnök kérdéseire, nyilatkozik a tényállásról, és ártatlannak is vallhatja magát. A bírósági tárgyalás befejeztével a tizenkét esküdt zárt ajtók mögött tanácskozik. Feladatuk, hogy döntést hozzanak a vádlott bűnösségének vagy ártatlanságának kérdésében. Szavazással döntenek, és határozatukat árnyalhatják. Így például a vádlottat bűnösnek ítélhetik, ugyanakkor elismerhetik enyhítő körülmények fennállását. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, a hivatásos bírák és az esküdtek együtt döntenek a kiszabandó büntetésről. E határozat meghozatalához abszolút többség szükséges. A vádlott bűnösségét megállapító határozatot indokolni kell.

Az esküdtbíróság ítélete ellen főszabály szerint nincs helye fellebbezésnek (appel/hoger beroep). Mindazonáltal az elítélt, a magánfél és az ügyészség a Semmítőszékhez nyújthat be semmisségi panaszt (pourvoi en cassation/cassatieberoep). Amennyiben a Semmítőszék egy büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet semmisnek nyilvánít, az ügy visszakerül egy másik esküdtbíróság elé, amelynek újra kell tárgyalnia az ügyet.

Sajtóvétség és politikai vétség

Sajtóvétségen (délit de presse/drukpersmisdrijf) egy gondolat valamely technológiai eljárás segítségével több példányban való terjesztés útján történő büntetendő kinyilvánítását értjük. A politikai vétség (délit politique/politiek misdrijf) politikai indokból és politikai célok érdekében elkövetett vétséget jelent. A politikai vétségek és sajtóvétségek ügyét – a fajgyűlölet és az idegengyűlölet által vezérelt sajtóvétségek kivételével – az esküdtbíróság tárgyalja.

Semmítőszék

A Semmítőszék szavatol a bíróságok jogszerű működéséért. Hatásköre Belgium egész területére kiterjed. A Semmítőszék kizárólag jogkérdésekről dönt, a tényállásról nem. A Semmítőszékhez csakis jogkérdésekben, vagyis jogszabály vagy általános jogelv megsértése miatt lehet semmisségi kérelmet benyújtani. A Semmítőszékhez csak a végső fokon meghozott ítéletek ellen nyújtható be semmisségi kérelem, vagyis olyan ítéletek esetében, amelyek fellebbezéssel már nem támadhatók meg.

A Semmítőszék egy első elnökből, egy elnökből, ügyszaki elnökökből és szavazó bírákból áll. Az ügyészséget a Semmítőszék előtt a legfőbb ügyész vagy egy főtanácsnok képviseli. A Semmítőszék három tanácsból áll: az első tanács polgári, kereskedelmi, adó- és fegyelmi ügyekben; a második büntetőügyekben, a harmadik pedig munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben jár el. Minden tanácsnak van egy francia és egy holland nyelvű szekciója. Az egyes szekciók általában öt bíróból álló tanácsban üléseznek.

Az ítélethozatal előtt a bírák meghallgatják a Semmítőszék mellett eljáró ügyészség véleményét. A Semmítőszék a semmisségi kérelem elutasítása mellett is dönthet. Amennyiben a kifejtett érveket nem fogadja el, a semmisségi kérelmet elutasítja és a megtámadott ítélet jogerőssé válik. Amennyiben a Semmítőszék úgy ítéli meg, hogy a megtámadott ítélet jogkérdés tekintetében valóban nem helytálló, úgy az ítéletet teljes egészében vagy részben megsemmisíti, és az ügyet visszautalhatja. Amennyiben úgy dönt, hogy az ügyet érdemben újra kell vizsgálni, az ügyet ugyanolyan szintű bírósághoz utalja, mint amely a megtámadott ítéletet hozta. Ugyanaz a bíróság nem ítélkezhet ismételten az ügyben.

Megjegyzés

Meg kell jegyezni, hogy a polgári bíróságok mellett a fellebbviteli bíróság és az esküdtbíróság büntetőtanácsai, az elsőfokú bíróság büntetőtanácsa (a büntetőbíróság) és a rendészeti bíróság (amennyiben büntetőügyeket tárgyal) szintén foglalkoznak magánfelek, azaz tágabb értelemben vett bűncselekmények áldozatai által benyújtott polgári jogi igényekkel.

Jogi adatbázisok

A belga bíróságokról további információ a belga bírósági portálon olvasható.

Ingyenes-e a hozzáférés az adatbázishoz?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

Utolsó frissítés: 17/04/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit