Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

A tagállamok rendes bíróságai

Belgium

Ebben a részben a Belgiumban működő rendes bíróságokról talál áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Belgium
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Rendes bíróságok – bevezetés

Legfelsőbb bíróság

Semmítőszék (Cour de cassation/Hof van Cassatie): a legfelsőbb bíróság, a „bíróságok bírósága”. Székhelye Brüsszelben található.

Esküdtbíróságok

Mind a tíz tartomány és a Brüsszel fővárosi kerület is rendelkezik egy-egy esküdtbírósággal (cour d’assises/hof van assisen). Az esküdtbíróság nem állandó bíróság, hanem akkor hívják össze, amikor egy vádlottnak esküdtbírósági tárgyaláson kell megjelennie.

Fellebbviteli bíróságok

  • Fellebbviteli bíróság (cour d’appel/hof van beroep): Belgiumban öt fellebbviteli bíróság működik:
    • a brüsszeli (Vallon-Brabant és Flamand-Brabant tartományok, valamint a Brüsszel Fővárosi Régió tekintetében illetékes),
    • a liège-i (Liège, Namur és Luxembourg tartományok tekintetében illetékes),
    • a mons-i (Hainaut tartomány tekintetében illetékes),
    • a genti (Nyugat-Flandria és Kelet-Flandria tartományok tekintetében illetékes),
    • az antwerpeni (Flandria és Limburg tartományok tekintetében illetékes).
  • Munkaügyi fellebbviteli bíróság (cour du travail/arbeidshof): Belgiumban öt ilyen, munkajogi szakosított fellebbviteli bíróság működik. Illetékességük megegyezik az előbb említett fellebbviteli bíróságok illetékességével.

Elsőfokú bíróságok

  • Elsőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg): Belgiumban 13 ilyen bíróság működik, bírósági kerületenként (arrondissement judiciaire/gerechtelijk arrondissement) egy, továbbá a brüsszeli kerületben kettő – egy holland és egy francia nyelvű.
  • Munkaügyi bíróság (tribunal du travail/arbeidsrechtbank): Belgiumban 9 ilyen bíróság működik (minden fellebbviteli bíróság illetékességi területén egy-egy, kivéve a brüsszeli bíróságot, amelynek illetékességi területén a leuveni, a nivelles-i és a brüsszeli munkaügyi bíróság működik, továbbá Eupen német ajkú területén is található egy ilyen bíróság).
  • Kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/rechtbank van koophandel): Belgiumban 9 ilyen bíróság működik: elvileg minden fellebbviteli bíróság illetékességi területén egy-egy, kivéve a brüsszeli bíróságot, amelynek illetékességi területén Leuvenben, Nivelles-ben és Brüsszelben működik kereskedelmi bíróság, továbbá Eupen német ajkú területén is található egy ilyen bíróság.

Alsóbb szintű vagy helyi bíróságok

  • Békebíróság (juge de paix/vrederechter): Belgiumban 187 békebíróság működik, bírósági körzetenként (canton judiciaire/gerechtelijk kanton) egy.
  • Rendőrbíróság (tribunal de police/politierechtbank): Belgiumban 15 ilyen bíróság működik.

A bíróságok hatásköre

Békebíróság

A békebíróság az 1 860 EUR-nál alacsonyabb perértékű polgári és kereskedelmi ügyekben jár el. A békebíróság hatásköre – a perértéktől függetlenül – kiterjed a bérleti díjjal, a szomszédjogokkal, a szolgalmakkal (servitudes/erfdienstbaarheden) és a kisajátítással kapcsolatos jogvitákra, valamint a házastársak közötti jogviták során felmerült ideiglenes intézkedésekre is. A békebíró ítéleteivel szemben – az 1 240 EUR összeget meg nem haladó követelések kivételével – jogorvoslatnak van helye, amelyet az elsőfokú bíróságnál vagy a kereskedelmi bíróságnál kell előterjeszteni attól függően, hogy a jogvita polgári vagy kereskedelmi jellegű.

Rendőrbíróság

A rendőrbíróság olyan büntető- és polgári bíróság, amely a kisebb szabálysértéseket (contraventions/overtredingen), a kisebb szabálysértésnek minősülő vétségeket (délits/wanbedrijven) és az egyes törvények (például a Mezőgazdasági Törvénykönyv [Code rural/veldwetboek] vagy az Erdészeti Törvénykönyv [Code forestier/boswetboek]) megsértésének eseteit vizsgálja, illetve közlekedési balesetekből eredő kártérítési keresetekkel és közlekedési szabálysértésekkel foglalkozik. A rendőrbíróság ítéletei ellen – a polgári perrendtartásban (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) felsorolt olyan eseteket kivéve, ahol a követelés értéke nem haladja meg az 1 240 EUR összeget – fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni.

Elsőfokú bíróság

Az elsőfokú bíróság a törvény által más bíróságok hatáskörébe utalt jogvitákon kívül minden jogvitában eljárhat. Az elsőfokú bíróság tehát fennmaradó hatáskörrel rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság három ügyszakra oszlik: polgári bíróság, büntetőbíróság és a fiatalkorúak bírósága. 2007 óta az antwerpeni, brüsszeli, kelet-flandriai, liège-i és hainaut-i elsőfokú bíróságokon belül büntetés-végrehajtási bíróságok is működnek.

Polgári bíróság

A polgári bíróság (tribunal civil/burgerlijke rechtbank) a személyállapottal kapcsolatos ügyekben (például házasság felbontása, apaság megállapítása vagy örökbefogadás) jár el. Ez a bíróság rendelkezik hatáskörrel az 1 860 EUR-nál magasabb perértékű keresetek ügyében, öröklési joggal és szerzői joggal kapcsolatos jogvitákban, valamint a békebíró által hozott ítéletek elleni fellebbezések esetében is.

Büntetőbíróság

A büntetőbíróság (tribunal correctionnel/correctionele rechtbank) vétségeket (délits/wanbedrijven) és bűntetteket (crimes/misdaden) – mint például a csalás, a gondatlanságból elkövetett emberölés, a betöréses lopás, az erőszakkal elkövetett lopás –tárgyal. Emellett a rendőrbíróság által hozott ítéletek elleni fellebbezések ügyében is eljár.

A büntetőbíróság elé kétféleképpen kerülhet egy ügy: a lényegében közvádas eljárást indító ügyészség (ministère public/openbaar ministerie) vagy magánfél közvetlen idézésével; illetve amennyiben az elsőfokú bíróság tárgyaláselőkészítő tanácsa – amely a tárgyalást megelőző nyomozás (instruction/gerechtelijk onderzoek) befejezésekor megállapítja, hogy a vádlott büntetőbíróság elé idézendő-e – ezt elrendeli.

A tárgyaláselőkészítő tanács (chambre du conseil/raadkamer) a tárgyalást megelőző nyomozással foglalkozik; az elsőfokú bíróság egy bírája mint egyesbíró alkotja, aki megvizsgálja, hogy az ügyet a büntetőbíróság elé kell-e utalni, vagy a vádlottat szabadságra lehet-e bocsátani (non‑lieu/buitenvervolginstelling). A tárgyaláselőkészítő tanács havonta, illetve vétséggé át nem minősíthető bűntettek esetében háromhavonta dönt arról, hogy a vádlott előzetes letartóztatását fenn kell-e tartani, vagy a vádlott feltételesen szabadságra bocsátható-e.

Az előzetes letartóztatás (détention préventive/voorlopige hechtenis) olyan biztonsági intézkedés, amellyel a vétség vagy bűntett elkövetésével gyanúsított személy perének lefolytatásáig fogva tartható. Az előzetes letartóztatás annak biztosítása érdekében rendelhető el, hogy a gyanúsított a bíróság előtt megjelenjen, ne követhessen el időközben más jogsértéseket, ne kísérelhesse meg eltüntetni a bizonyítékokat és ne léphessen kapcsolatba egyéb személyekkel, például abból a célból, hogy befolyást gyakoroljon a tanúkra vagy a terhelttársaira. A végül felmentett gyanúsított vagy az a gyanúsított, akivel szemben megszüntetik az eljárást, a jogtalanul börtönben töltött időszak tekintetében az igazságügyi minisztertől kártalanítást kérhet. A jogtalan fogva tartás (indemnité en cas de détention inopérante/vergoeding wegens onwerkzame hechtenis) után járó kártalanítás igénybevételéhez két feltételnek kell teljesülnie: a gyanúsított előzetes letartóztatásának időtartama meg kellett, hogy haladja a nyolc napot, és a letartóztatás vagy a letartóztatás fenntartásának oka nem lehetett a gyanúsított személyes magatartása. A miniszter a második feltétel értékelésénél rendkívül szigorúan jár el.

A tárgyaláselőkészítő tanács határozatai a fellebbviteli bíróság vádtanácsához (chambre des mises en accusation/kamer van inbeschuldigingstelling) benyújtott fellebbezéssel megtámadhatók. A fellebbviteli bíróság szintjén a vádtanács foglalkozik a tárgyalást megelőző nyomozásokkal.

Fiatalkorúak bírósága

A fiatalkorúak bírósága (tribunal de la jeunesse/jeugdrechtbank) különösen a fiatalkorúak védelméről szóló 1965. évi törvény hatálya alá tartozó ügyekben – mint a szülői felügyeleti jog megszüntetése, a kiskorúak befogadó családoknál vagy zárt otthonokban való elhelyezése –, valamint a fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos ügyekben jár el.

A fiatalkorúak bíróságán ítélkező bíró nem büntetést szab ki a fiatalkorú bűnözőkre, hanem intézkedéseket hoz velük szemben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bíró megrovásban részesítheti (rappeler à l’ordre/tot de orde roepen, „rendre utasítja”) a fiatalkorút, elhelyezheti őt befogadó családnál vagy szakintézményben, ahol más fiatalokkal együtt nevelői felügyelet alatt áll, közmunkát írhat elő számára, sőt bizonyos kivételes esetekben a fiatalkorút ideiglenesen börtönben is elhelyezheti. A bíró a fiatalkorú érdekében felügyeleti, óvó vagy nevelő intézkedéseket hoz. Amennyiben a fiatalkorú bűnelkövető elérte a 16 éves kort, a fiatalkorúak bírája bizonyos feltételek fennállása esetén átadhatja az ügyet. Ekkor a fiatalkorú ügye a fiatalkorúak bíróságának különleges tanácsa elé kerül, amely a büntetőbíróság szerepét tölti be. Különösen súlyos bűncselekmény, például szándékos emberölés esetén, a fiatalkorú – a fiatalkorúság ténye ellenére – kivételesen esküdtbíróság elé kerül. A fiatalkorúak bírósága a szülőkkel szemben is intézkedéseket hozhat, amennyiben nevelési kötelezettségüknek nem tesznek eleget (erőszakos cselekmények elkövetése a gyermek sérelmére, hatalommal való visszaélés, nyomorúságos életkörülmények stb.). Néhány sürgős esetben a bíró a gyermek védelme érdekében haladéktalan intézkedések megtételéről határozhat.

A parlament alsóháza által 2011 júliusában elfogadott és a szenátus elé terjesztett törvény szerint az elsőfokú bíróságokon belül külön családjogi tanácsot, illetve fiatalkorúak tanácsát hoznak létre. Ezáltal egyes hatáskörök átkerülnek a békebíróságtól, illetve a fiatalkorúak tanácsától a családjogi tanácshoz.

Büntetés-végrehajtási bíróságok

A büntetés-végrehajtási bíróságok (tribunal de l’application des peines/strafuitvoeringsrechtbank) döntéseket hoznak a szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek büntetés-végrehajtási intézeten kívüli jogi státuszáról. A következő módozatok engedélyezéséről határoznak: korlátozott fogva tartás (détention limitée/beperkte detentie), elektronikus felügyelet (surveillance électronique), feltételes szabadságra bocsátás (libération conditionnelle/voorwaardelijke invrijheidstelling), és ideiglenes szabadságra bocsátás (mise en liberté provisoire/voorlopige invrijheidstelling) kitoloncolás vagy a származási országba történő visszatérés céljából. Az ügyészség és az elítéltek a büntetés-végrehajtási bíróságok határozatait a Semmítőszéknél megfellebbezhetik.

Az elsőfokú bíróság határozatai elleni fellebbezések

Amennyiben az egyik fél vagy az ügyészség nem elégedett az elsőfokú bíróság által hozott ítélettel, úgy az ítélet ellen – a büntetés-végrehajtási bíróságok által hozott döntések kivételével – fellebbezésnek van helye, azzal a feltétellel, hogy az adott ítéletet első fokon, azaz nem a rendőrbíróság vagy a békebíró által meghozott döntés elleni fellebbezés eredményeként hozták meg. Az ügyet a fellebbviteli bíróság vizsgálja, függetlenül attól, hogy a fellebbezés tárgyát képező ítéletet a polgári bíróság, a büntetőbíróság vagy a fiatalkorúak bírósága hozta meg.

Munkaügyi bíróság

A munkaügyi bíróság a következő szociális ügyekben rendelkezik hatáskörrel: társadalombiztosítási (nyugellátás, munkanélküliség stb.), munkaügyi viták (munkaszerződések, munkajogi szabályozás stb.) és munkahelyi balesetek. A magánszemélyek által a hitelezőkkel kötött egyezségek (règlement collectif de dettes/collectieve schuldenregeling) tekintetében benyújtott petíciók ügyében szintén eljár.

A munkaügyi bíróság különböző tanácsokból áll. Amennyiben a polgári perrendtartás másként nem rendelkezik, a tanácsokat egy hivatásos bíró mint elnöklő bíró és két népi ülnök (juges sociaux/rechters in sociale zaken) alkotja. A jogvita természetétől függően a népi ülnökök a munkavállalókat, a munkáltatókat vagy az önálló vállalkozókat képviselik. A népi ülnökök kinevezése a munkaerő-piaci szervezetek (a munkáltatók, szellemi vagy fizikai munkavállalók vagy önálló vállalkozók szervezetei) által benyújtott jelölések alapján történik. Az ügyészség szerepét az auditeur du travail/arbeidsauditeur megnevezésű tisztviselő tölti be, hivatala pedig az auditorat du travail/arbeidsauditoraat.

A munkaügyi bíróság ítéletével egyet nem értő fél az ítéletet a munkaügyi fellebbviteli bíróságnál megfellebbezheti.

Kereskedelmi bíróság

A kereskedelmi bíróság az 1 860 EUR-t meghaladó perértékű, kereskedők közötti jogvitákban jár el, de emellett olyan egyedi kérdésekkel is foglalkozik, mint a csőd vagy egy társaság részvényesei közötti jogviták. A kereskedelmi bíróság bírálja el a békebíróság kereskedelmi ügyekben hozott ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket is.

A kereskedelmi bíróság tanácsait egy hivatásos bíró és két népi ülnök (juges consulaires/rechters in handelszaken) alkotja. A népi ülnököket a különböző kereskedelmi és ipari képviseleti szervezetek jelölik ki. E szervezetek a jelöltjeiket a kereskedők, vállalatvezetők, könyvvizsgálók és könyvelők közül választják ki. Az ügyészséget az elsőfokú bíróságon az ügyészség egyik tagja képviseli.

Amennyiben az egyik fél vitatni kívánja a kereskedelmi bíróság döntéseit, fellebbezést a fellebbviteli bíróságnál terjeszthet elő. A megtámadott ítéletnek elsőfokúnak kell lennie, tehát nem lehet a békebíró korábbi határozata ellen benyújtott fellebbezés tárgyában meghozott ítélet.

Fellebbviteli bíróságok és munkaügyi fellebbviteli bíróságok

A fellebbviteli bíróság több tanácsból áll:

  • A polgári tanácsok (chambres civiles/burgerlijke kamers) bírálják el az elsőfokú bíróságok polgári ügyszaka és a kereskedelmi bíróságok által hozott elsőfokú ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.
  • A büntetőtanácsok (chambres correctionnelles/correctionele kamers) bírálják el a büntetőbíróságok első fokon meghozott ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket.
  • A fiatalkorúak tanácsa (chambres de la jeunesse) bírálja el a fiatalkorúak bírósága által első fokon hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.
  • A vádtanács (chambre des mises en accusation/kamer van inbeschuldigingstelling) a tárgyalást megelőző nyomozással foglalkozik, és az elsőfokú bíróság tárgyaláselőkészítő tanácsa által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések ügyében jár el. Emellett a vádtanács utalja az esküdtbíróság elé a súlyos bűncselekmény, sajtóvétség vagy politikai vétség elkövetésével vádolt gyanúsítottakat.

A munkaügyi bírósághoz hasonlóan a munkaügyi fellebbviteli bíróság tanácsai is egy hivatásos bíróból és két vagy négy népi ülnökből állnak. A munkaügyi fellebbviteli bíróság a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el.

Esküdtbíróság

Súlyos bűncselekmények

Amennyiben egy személyt olyan súlyos bűncselekmény (crime/misdaad) elkövetésével vádolnak, amelyet nem lehet vétségnek (délit/wanbedrijf) minősíteni vagy nem minősítették annak, a személynek esküdtbíróság (cour d’assises/hof van assisen) előtt kell megjelennie, ahol ügyét az esküdtszék tárgyalja.

Az esküdtbíróság elnöke egy hivatásos bíró, és két ülnöke (assesseurs/bijzitters) szintén hivatásos bíró. A bírák a vádlott bűnösségének vagy ártatlanságának kérdésében nem ítélkeznek. Az esküdtszék feladata annak eldöntése, hogy a vádlott elkövette-e az adott bűncselekményt. Az esküdteket sorshúzással választják ki. Minden 28 és 65 év közötti belga állampolgár választható esküdtnek, amennyiben a polgári és politikai jogok gyakorlásától nincs eltiltva, írástudó, és sohasem ítélték négy hónapnál hosszabb szabadságvesztésre vagy 60 órát meghaladó közmunkára.

Az esküdtbírósági eljárás a vádirat felolvasásával, a tényfeltáró eljárás összefoglalásával és a tárgyalást megelőző nyomozás során összegyűjtött főbb bizonyítékok ismertetésével kezdődik. Ezt követi a tanúk és a tárgyalást megelőző nyomozásban érintett személyek meghallgatása. E meghallgatások célja, hogy lehetővé tegyék a peranyagot nem ismerő esküdtek számára a véleményalkotást. Ezután az ügyész ismerteti a vádindítványt, amelyben a kívánt ítéletet kéri, szót kapnak a magánfelek, és az ügyvédek elmondják védőbeszédeiket. A vádlott is meghallgatást nyer. Válaszol az elnök kérdéseire, kifejti a véleményét, és ártatlannak is vallhatja magát. A bírósági tárgyalás befejeztével a tizenkét esküdt zárt ajtók mögött ülésezik. Feladatuk, hogy ítéletet hozzanak a vádlott bűnösségének vagy ártatlanságának kérdésében. Szavazással döntenek, és határozatukat árnyalhatják. Így például a vádlottat bűnösnek ítélhetik, ugyanakkor elismerhetik enyhítő körülmények fennállását. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, a hivatásos bírák és az esküdtek együtt döntenek a kiszabandó büntetésről. A döntés meghozatalához abszolút többség szükséges. A vádlott bűnösségét megállapító határozatot indokolni kell.

Az esküdtbíróság ítélete főszabály szerint nem fellebbezhető meg (appel/hoger beroep). Mindazonáltal az elítélt, a magánfél és az ügyészség a Semmítőszékhez nyújthat be semmisségi panaszt (pourvoi en cassation/cassatieberoep). Amennyiben a Semmítőszék egy büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet semmisnek nyilvánít, az ügy visszakerül egy másik esküdtbíróság elé, amelynek ismét ítélkeznie kell.

Sajtóvétség és politikai vétség

Sajtóvétségen (délit de presse/drukpersmisdrijf) egy gondolat valamely technológiai eljárás segítségével, több példányban való terjesztés útján történő, büntetendő kinyilvánítását értjük. A politikai vétség (délit politique/politiek misdrijf) politikai indokból és politikai célok érdekében elkövetett vétséget jelent. A politikai vétségek és sajtóvétségek ügyét – a fajgyűlölet és az idegengyűlölet által vezérelt sajtóvétségek kivételével – az esküdtbíróság tárgyalja.

Semmítőszék

A Semmítőszék szavatol a bíróságok jogszerű működéséért. Belgium egész területén illetékes. A Semmítőszék nem a tényekről, hanem kizárólag jogkérdésekről dönt. A Semmítőszékhez csakis jogkérdésekre hivatkozva, vagyis jogszabály vagy általános jogelv megsértése esetén lehet semmisségi kérelmet (pourvoi en cassation/cassatieberoep) benyújtani. A Semmítőszékhez csak a végső fokon meghozott ítéletek ellen nyújtható be semmisségi kérelem, vagyis olyan ítéletek esetében, amelyek rendes jogorvoslattal (appel/hoger beroep) már nem támadhatók meg.

A Semmítőszék egy első elnökből, egy elnökből, ügyszaki elnökökből és szavazó bírákból (conseillers/raadsheren) áll. Az ügyészséget a Semmítőszék előtt a legfőbb ügyész (procureur‑général/procureur‑generaal) vagy egy főtanácsnok (avocat‑général/advocaat‑generaal) képviseli. A Semmítőszék három tanácsból áll: az első tanács polgári, kereskedelmi, adó- és fegyelmi ügyekben, a második büntetőügyekben, a harmadik pedig munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben jár el. A tanácsok mindegyike egy francia szekcióból és egy flamand szekcióból tevődik össze. Az egyes szekciókban általában öt bíró ülésezik.

Az ítélethozatal előtt a bírák meghallgatják a Semmítőszék mellett eljáró ügyészség véleményét. A Semmítőszék a fellebbezés elutasítása vagy helybenhagyása mellett dönthet. Amennyiben a kifejtett érveket nem fogadja el, a fellebbezést elutasítja és a megtámadott ítélet végérvényessé válik. Amennyiben a Semmítőszék úgy ítéli meg, hogy a megtámadott ítélet egy jogkérdés tekintetében nem helytálló, úgy az ítéletet teljes egészében vagy részben megsemmisíti; amennyiben úgy dönt, hogy az ügyet érdemben újra kell vizsgálni, megsemmisíti az ítéletet és az ügyet ugyanolyan szintű bírósághoz utalja, mint amely az ítéletet hozta. Ugyanaz a bíróság nem ítélkezhet ismételten az ügyben.

Megjegyzés

Érdemes megjegyezni, hogy a polgári bíróságok mellett a büntetőbíróságok – a fellebbviteli bíróság és az esküdtbíróság büntetőtanácsai, az elsőfokú bíróság büntetőtanácsa (a büntetőbíróság) és a rendőrbíróság (amennyiben büntetőügyeket tárgyal) – szintén foglalkoznak magánfelek által benyújtott olyan polgári jogi igényekkel, amelyekben a magánjogi jogalanyok kérik, hogy igényüket a büntetőeljárásban bírálják el. Ezek lényegében a bűncselekmények áldozatai által benyújtott, tág értelemben vett kártérítési igények.

Jogi adatbázisok

A bíróságokról további információ a belga bírósági portálon olvasható.

Ingyenes-e a hozzáférés az adatbázishoz?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

Utolsó frissítés: 17/09/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit