Izvorna jezična inačica ove stranice njemački nedavno je izmijenjena. Naši prevoditelji trenutačno pripremaju jezičnu inačicu koju vidite.
Swipe to change

A tagállamok rendes bíróságai

Njemačka

Ez a szakasz a németországi rendes bíróságok szervezetéről nyújt tájékoztatást.

Sadržaj omogućio
Njemačka
Službeni prijevod nije dostupan u jezičnoj verziji koju tražite.
Ovdje možete pristupiti strojnom prijevodu ovog sadržaja. Imajte na umu da je svrha tog prijevoda samo pružiti kontekst. Vlasnik ove stranice ne prihvaća nikakvu odgovornost ni obvezu u pogledu kvalitete strojno prevedenog teksta.

Rendes bíróságok – bevezetés

Hatáskör polgári ügyekben

A helyi bíróságok (Amtsgerichte) polgári ügyekben eljáró elsőfokú bíróságként elsősorban az 5 000 EUR-ig terjedő pertárgyértékű ügyekben rendelkeznek hatáskörrel. Bizonyos ügyekben a pertárgyértéktől függetlenül is hatáskörrel rendelkeznek, így például bérleti jogvitákban, családjogi és tartási ügyekben.

A helyi bíróságon egyesbíró is eljárhat.

A tartományi bíróságok (Landgerichte) első fokon járnak el a helyi bíróságok hatáskörébe nem tartozó valamennyi polgári ügyben. Ezek rendszerint az 5 000 EUR feletti pertárgyértékű ügyek.

Főszabály szerint a tartományi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben is egyesbíró jár el. Az összetett és az alapvető jelentőségű ügyekben azonban bírói tanács, vagyis három hivatásos bíróból álló testület dönt.

A tartományi bíróságokon polgári ügyekben másodfokú tanácsok is működnek. Ezek rendszerint három bíróból állnak, és a helyi bíróságok ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el.

A tartományi bíróságokon továbbá gazdasági tanácsok hozhatók létre. Ezek rendszerint a vállalkozók / kereskedők közötti első- és másodfokú jogvitákat bírálják el. E tanácsokat egy hivatásos bíró és két ülnök alkotja, az ülnökök kereskedők.

A tartományi fellebbviteli bíróságok (Oberlandesgerichte) rendszerint másodfokon járnak el. Polgári ügyekben a tartományi bíróságok ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket, valamint a helyi bíróságok családjogi ügyekben hozott ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el.

A tartományi fellebbviteli bíróságok tanácsai főszabály szerint három hivatásos bíróból állnak. A különösebben nem összetett és alapvető jelentőséggel nem bíró polgári ügyek azonban egyesbíró elé is utalhatók.

A legmagasabb szinten eljáró rendes bíróság a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof), amely a legmagasabb fokú bíróság, és csak felülvizsgálati kérelmek elbírálásával foglalkozik. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tanácsait öt hivatásos bíró alkotja.

Hatáskör büntető ügyekben

Elsőfokú bíróságok

A bíróságok szervezetéről szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz – GVG) meghatározza a büntetőügyekben eljáró bíróságok hatásköreit. A büntetőügyekben első fokon a helyi bíróság (Amtsgericht) jár el, kivéve, ha az ügy elbírálását a törvény a tartományi bíróság vagy a tartományi fellebbviteli bíróság hatáskörébe utalja (a GVG 24. §-a (1) bekezdésének 1-3. pontja). Főszabály szerint (a GVG 25. §-a) egyesbíró határoz a büntetőügyben, ha:

  • annak tárgya vétség (Vergehen) vagy
  • a vádat magánvádló képviseli, és
  • ha a törvény a bűncselekményre legfeljebb kétévi szabadságvesztés kiszabását rendeli.

Minden más esetben bírói tanács jár el (a GVG 28. §-a), amely egy hivatásos bíróból és ülnökökből áll.

A helyi bíróság hatáskörébe tartozó (a GVG 24. §-ának (1) bekezdése), közepes súlyú bűncselekményeket tanácsok bírálják el, ha azokat nem utalták egyesbíró elé (a GVG 25. §-a). Ez azon ügyeket foglalja magába, amelyekben kettő és négy év közötti szabadságvesztés szabható ki. Az ilyen ügyeket az ügyészség kérelmére ún. kibővített tanács is elbírálhatja (a GVG 29. §-ának (2) bekezdése) – ha az ügyészség és a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy terjedelme miatt egy második hivatásos bíróval való további egyeztetés szükséges.

A tartományi bíróság (Landgericht) elsőfokú hatáskörét a GVG 74. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Eszerint a tartományi bíróság hatáskörébe tartozik minden olyan bűncselekmény elbírálása, amely nem tartozik sem a helyi bíróság, sem a tartományi fellebbviteli bíróság hatáskörébe, vagyis ahol hosszabb időtartamú szabadságvesztés szabható ki.

Megjegyzendő, hogy a német büntetőjog különbséget tesz „vétség” (Vergehen) és „bűntett” (Verbrechen) között. Ebben az értelemben (a szövetségi büntető törvénykönyv szerint) bűntett az a bűncselekmény, amelyre a törvény legalább egyévi szabadságvesztés kiszabását rendeli. A bűntettek tehát a legsúlyosabb bűncselekmények.

A tartományi bíróság hatáskörébe tartozik továbbá mindazon egyéb bűncselekmény elbírálása, ahol a kiszabható büntetés a négyévi szabadságvesztést meghaladja (a GVG 74. §-a (1) bekezdése második mondatának első fordulata). A tartományi bíróság akkor is hatáskörrel rendelkezik, ha az ügy különleges jelentőségére tekintettel az ügyészség annak ellenére a tartományi bíróság előtt emel vádat, hogy az ügy elbírálása a helyi bíróság hatáskörébe tartozna.

Büntetőügyekben a tartományi bíróság büntető kollégiuma jár el. Az elsőfokú határozatokat a büntető nagytanács (Große Strafkammer) hozza, és azokat általában három hivatásos bíró és két ülnök bírálja el. A GVG 76. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a büntető nagytanács az eljárás megindításakor úgy határozhat, hogy az ügyet csak két hivatásos bíró és két ülnök bírálja el.

A tartományi fellebbviteli bíróság első fokon jár el a GVG 120. §-ának (1) és (2) bekezdésében felsorolt bűntettek és vétségek ügyében, amelyek többsége a Németországi Szövetségi Köztársaság biztonságát/fennállását érinti. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsokban jár el, egyikük a tanács elnöke. Az eljárás megindításakor azonban a büntető tanács úgy határozhat, hogy az ügyet három hivatásos bíró bírálja el (akiknek egyike a tanács elnöke), kivéve, ha az ügy terjedelme vagy összetettsége két további hivatásos bíró részvételét teszi szükségessé (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [GVG] 122. §-a (2) bekezdésének első és második mondata).

Jogorvoslatok

A helyi bíróság ítélete elleni tipikus jogorvoslat a tartományi bírósághoz benyújtott fellebbezés (a büntetőeljárásról szóló törvény [StPO] 312. §-a), amelyet az ún. kis büntető tanács (kleine Strafkammer) bírál el. Ez egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. A helyi bíróság kibővített tanácsának ítélete elleni fellebbezést azonban még egy további hivatásos bíró részvételével bírálja el. Ezenkívül az első fokon eljárt helyi bíróság ítéletei ellen (az StPO 335. §-a) ún. „ugró fellebbezés” („Sprungrevision”) is lehetséges, amelyet a tartományi fellebbviteli bíróság bírál el.

Felülvizsgálati kérelem (Revision) nyújtható be az elsőfokú bíróságként eljárt tartományi bíróság és tartományi fellebbviteli bíróság valamennyi ítélete ellen (az StPO 333. §-a). A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság a tartományi fellebbviteli bíróság és a tartományi bíróság büntető nagytanácsának (kollégiumának) valamennyi határozata elleni jogorvoslatokat elbíráló fórum (Revisionsinstanz) (a GVG 135. §-ának (1) bekezdése). A felülvizsgálati kérelem tárgyában a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsai döntenek, egyikük a tanács elnöke. A tartományi bíróság (egyéb) ítéletei elleni fellebbezéseket a tartományi fellebbviteli bíróság bírálja el.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Legfelsőbb Bíróság

Utolsó frissítés: 29/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Povratne informacije

Koristite se obrascem u nastavku kako biste podijelili svoje komentare i povratne informacije o našoj novoj internetskoj stranici