A tagállamok rendes bíróságai

Hungary

Ez a rész a magyarországi rendes bíróságok szervezetéről ad tájékoztatást.

Content provided by:
Hungary

Rendes bíróságok – bevezetés

Polgári igazságszolgáltatási rendszer

Elsofokú bíróságok

Járásbíróságok és törvényszékek

A járásbíróságok hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék hatáskörébe.

A törvényszékek elsofokú bíróságként járnak el az alábbi ügyekben:

  • vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot (kb. 106 000 eurót) meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt indítják meg;
  • a szerzoi és a szomszédos jogi perek, valamint iparjogvédelmi perek;
  • a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indított perek;
  • a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerzodéssel kapcsolatos perek;
  • a személyhez fuzodo jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az elobbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg;
  • az értékpapírból származó jogviszonyokkal kapcsolatos perek;
  • sajtóhelyreigazítási perek;
  • a cégekkel kapcsolatos, törvényben meghatározott perek közül:
    1. a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyzo végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
    2. a cég létesíto okirata vagy alapszabály érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,
    3. a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek,
    4. a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
    5. a gazdasági társaságban történo befolyásszerzéssel kapcsolatos perek,
    6. a társaság tartozásaiért korlátozott felelosséggel tartozó tag (részvényes) felelosségének korlátlanná minosítése iránti perek;
  • a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minosülo szervezetekkel kapcsolatos perek közül:
    1. az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenorzést gyakorló szerv által indított perek,
    2. az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek;
  • a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minosülo szervezetekkel kapcsolatos perek közül:
    1. az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenorzést gyakorló szerv által indított perek,
    2. az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
  • az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerzodésekbol eredo perek;
  • azok a megállapításra irányuló perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha a marasztalás kérheto lenne – meghaladná a fent meghatározott értéket;
  • a tisztességtelen szerzodési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek;
  • a feleknek a perek a tisztességes lefolytatásához és ésszeru idon belül történo befejezéséhez fuzodo jogával összefüggésben indított kártérítési perek;
  • azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal.
  • Ha valamelyik pertársra a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Másodfokú bíróságok

Törvényszékek: az elso fokon a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben.

Ítélotáblák: az elso fokon a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyekben.

Kúria: az ítélotábláktól érkezo ügyekben. Emellett azokban az ügyekben is, amelyekben a törvényszékek elsofokú bíróságként hoztak határozatot, és amelyekben a jogi képviselovel eljáró felek közösen indítványozzák, hogy ügyükben a Kúria döntsön – amennyiben a fellebbezés az anyagi jogszabály megsértésén alapszik. Vagyonjogi ügyben csak akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték meghaladja az 500 000 forintot (kb. 1 840 EUR-t).

A Kúria dönt a felülvizsgálati kérelmekrol is.

A bíróságok összetétele

Az elsofokú bíróság általában egyesbíróként jár el, de a törvényben meghatározott esetben a bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökbol álló három tagú tanácsban ítélkezik. Az ülnökök a hivatásos bíróéval azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek az eljárások során. Egyesbíróként és tanácselnökként azonban csak hivatásos bírák járhatnak el.

A másodfokú bíróságok (törvényszékek és az ítélotáblák) három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkeznek.

A felülvizsgálati eljárás során a Kúria három (illetve bizonyos esetekben – ha az ügy különös bonyolultsága indokolja – öt) hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

A bíróság illetékessége

Általános illetékesség: foszabály szerint az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság jár el, ha más bíróság nem illetékes kizárólagosan. A jogszabály kisegíto illetékességi szabályokat is megfogalmaz (pl. lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik).

Az általános illetékesség mellett a jogszabály különös illetékességi okokat is ismer (vagylagos illetékesség, kizárólagos illetékesség).

Vagylagos illetékesség esetén a per az általánosan illetékes bíróság helyett a felperes választása szerint – természetesen, ha kizárólagos illetékesség nincs megállapítva – más, a jogszabályban meghatározott bíróság elott is megindítható (pl. a gyermek elhelyezése iránti per a gyermek lakóhelye szerinti bíróság elott is megindítható, a kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetoleg az elott a bíróság elott is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett, stb.)

Kizárólagos illetékesség esetén kizárólag az adott bíróság elott indítható meg a per.

Bünteto igazságszolgáltatási rendszer

Elsofokú bíróságok

Általános szabályként a járásbíróságok rendelkeznek hatáskörrel a büntetoeljárások lefolytatására.

Azonban a törvényszékek járnak el többek között az alábbi meghatározott esetekben:

  1. azok a buncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedo vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetové teszi; valamint
  2. az állam elleni buncselekmények (Btk. X. Fejezet);
  3. az emberiség elleni buncselekmények (Btk. XI. Fejezet);
  4. az emberölésre irányuló elokészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 166. § (3) és (4) bek.], az eros felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk. 170. § (6) bek. és (7) bek. harmadik fordulata], az emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni buncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím);
  5. a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni buncselekmény (Btk. 211. §), visszaélés minosített adattal (Btk. XV. Fejezet III. Cím), a hivatali buncselekmények (Btk. XV. Fejezet IV. Cím), a nemzetközileg védett személy elleni eroszak (Btk. 232. §), a fogolyzendülés (Btk. 246. §), a nemzetközi bíróság elott elkövetett igazságszolgáltatás elleni buncselekmény (Btk. 249/B. §), a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni buncselekmények (Btk. XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);
  6. a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármu, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármu hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a bunszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §);
  7. visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetoleg kettos felhasználású termékkel [Btk. 263/B. §], a bennfentes kereskedelem (Btk. 299/A. §), a tokebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), a piramisjáték szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk. 303. §);
  8. a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk. 259. § (2) bek. b) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos vagyoni hátrányt okozó közérdeku üzem muködésének megzavarása [Btk. 260. § (3) és (4) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni buncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek. b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenorzési kötelezettség elmulasztása [Btk. 310. § (4) bek. a) pont, (5) bek. a) pont és az így minosülo (6) bek., 310/A. §], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos kárt okozó készpénz-helyettesíto fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a) pont és 313/C. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek. a) pont és Btk. 317. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos kárt okozó csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos vagyoni hátrányt okozó hutlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) és d) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2) bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. b) pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 322. § (3) bek. a) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos kárt okozó rongálás [Btk. 324. § (5) bek. és 324. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és 326. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentos vagyoni hátrányt okozó szerzoi vagy szerzoi joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.];
  9. a katonai büntetoeljárás hatálya alá tartozó buncselekmények;
  10. az emberiesség elleni buncselekmények büntetendoségérol és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes buncselekmények üldözésérol szóló törvényben meghatározott kommunista buncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülo buncselekmények.

A bíróságok illetékességét foszabályként az a terület határozza meg, ahol a buncselekményt elkövették.

Ha a terhelt különbözo bíróságok hatáskörébe tartozó buncselekményeket követett el, a törvényszék jár el.

Másodfokú bíróságok

Törvényszékek: az elso fokon a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben.

Ítélotáblák: az elso fokon a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben.

Kúria: az ítélotábla hatáskörébe tartozó ügyekben, amennyiben az ítélotábla határozata ellen fellebbezés nyújtható be.

Harmadfokú bíróságok

Ítélotáblák: a törvényszék által másodfokon hozott határozatok esetében.

Kúria: az ítélotábla által másodfokon hozott határozatok esetében.

A bíróságok összetétele

Ha az adott buncselekmény nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendo, a járásbíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökbol álló tanácsban jár el. Más esetekben egyesbíró jár el.

Az elsofokú bíróságként eljáró törvényszék is egy hivatásos bíróból és két ülnökbol álló tanácsban jár el.

A másod-, illetve harmadfokú bíróságként eljáró bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A Kúria három, illetve öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

Kapcsolódó linkek

A Magyar Bíróságok hivatalos honlapja

Utolsó frissítés: 29/10/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Feedback

Use the form below to share your comments and feedback on our new website